Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – GERJE-SZTŐK HVKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – GERJE-SZTŐK HVKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – GERJE-SZTŐK HVKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. "ÉLŐ FALVAK ÉS TANYÁK, VIRÁGZÓ HOMOKI KULTÚRÁK"

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis GERJE-SZTŐK HVKE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 16 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 8 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 10 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 13 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) GERJE-SZTŐK HVKE területe 13 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 54,813 fő, a városokban élő lakosok száma 30,265 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 54, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Nagykőrös 25,046 fő 4,502 fő 4,414 fő 4,376 fő Ceglédbercel Törtel Csemő Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 13 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 16 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 10 GERJE-SZTŐK HVKE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 850,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve GERJE-SZTŐK HVKE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪2▪2▪600,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪3▪3▪850,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪3▪3▪578,660 ▪A kulturális örökség megőrzése▪3▪3▪521,925 ▪Leader közösségi fejlesztés▪3▪3▪120,000 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪2▪2▪273,000 ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény▪3▪3▪213,997 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪2▪2▪81,128 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪45,000 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 GERJE-SZTŐK HVKE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A kistérségi mikro-vállalkozások tőkehiányos helyzetéből adódóan foglalkoztatási és jövedelemtermelő képességük besorolásukhoz képest is alacsony. A térségre jellemző jövedelmi viszonyok miatt a képzett munkavállalók jelentős része kistérségen kívül keres munkát. A rendelkezésre álló munkaerő képzettsége nincs összhangban a kereslettel. A jelenleg „hadra fogható” munkanélküli állomány alacsonyan iskolázott. ▪A térségre jellemző tanyavilágban többségében nem elérhetőek a közösségi és szociális szolgáltatások. A külterületek közbiztonsága folyamatosan csökken.A civil szervezetek viszonylag magas száma mellett az aktivitásuk alacsony. ▪Egyik legfontosabb lehetőség a közeljövőben megvalósuló, a térséget érintő gyorsforgalmi útberuházások tőkevonzó hatása. A kistérség bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba lehetőséget teremt a helyi szolgáltatások és termékek piacainak fejlesztésére, a természeti és kulturális értékeink szélesebb körű bemutatására. ▪A meglévő gazdasági és társadalmi szervezetek megfelelő alapot jelentenek új szolgáltatások kialakítására és új munkahelyek teremtésére. A térség viszonylag érintetlen természeti környezete, a termálvízre épülő fürdők, a helyi termékek és szabadidős szolgáltatások megteremtik a turizmus fejlesztésének lehetőségét.

7 6 A HVS fő célja az "Élhető tanyás térség" megvalósítása, mely a megjelölt témakörök mindegyikében beavatkozást és eredményt igényel. A program egy olyan új típusú együttműködési modellen keresztül kívánja fő célkitűzését elérni, amely a tanyák gazdasági funkciójának újraélesztésével megtermelt javaknak megteremti a piacot is. Az újszerű, ágazatok közötti együttműködés a turizmus eszközeivel teremt piacot a termékeknek és szolgáltatásoknak a kistájban, melyhez elengedhetetlen a természeti és kulturális erőforrások optimális kihasználása és fejlesztése. A gazdaság és a természeti és épített környezet fejlesztésével az itt élő emberek életszínvonala és életminősége javulni fog, erősítve a kistáj népességvonzó és megtartó képességét. Ennek megfelelően a program céljai illeszkedve a globális célokhoz a következők: - csökkenjen a tanyasiak kiszolgáltatottsága - nőjön a szociális és gazdasági integráció - kevesebben éljenek majd segélyből, nőjön az önfenntartásra képes családok száma - álljon meg az elesett rétegek expanziója, erősödjön a szolidaritás tanyasiak és falusiak/városiak között - növekedjen a civilizációs hátrányaitól időben megszabadítható gyermekek száma - esély az "élő tanyák, virágzó homoki kultúrák" újraéledésére/fenntartására. A HVS fő célja az "Élhető tanyás térség" megvalósítása, mely a megjelölt témakörök mindegyikében beavatkozást és eredményt igényel. A program egy olyan új típusú együttműködési modellen keresztül kívánja fő célkitűzését elérni, amely a tanyák gazdasági funkciójának újraélesztésével megtermelt javaknak megteremti a piacot is. Az újszerű, ágazatok közötti együttműködés a turizmus eszközeivel teremt piacot a termékeknek és szolgáltatásoknak a kistájban, melyhez elengedhetetlen a természeti és kulturális erőforrások optimális kihasználása és fejlesztése. A gazdaság és a természeti és épített környezet fejlesztésével az itt élő emberek életszínvonala és életminősége javulni fog, erősítve a kistáj népességvonzó és megtartó képességét. Ennek megfelelően a program céljai illeszkedve a globális célokhoz a következők: - csökkenjen a tanyasiak kiszolgáltatottsága - nőjön a szociális és gazdasági integráció - kevesebben éljenek majd segélyből, nőjön az önfenntartásra képes családok száma - álljon meg az elesett rétegek expanziója, erősödjön a szolidaritás tanyasiak és falusiak/városiak között - növekedjen a civilizációs hátrányaitól időben megszabadítható gyermekek száma - esély az "élő tanyák, virágzó homoki kultúrák" újraéledésére/fenntartására. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis GERJE-SZTŐK HVKE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A GERJE-SZTŐK Helyi Közösség területe az ország egyik legnépesebb, legnagyobb területen elhelyezkedő, többpólusú kistérség része, amely elég közel fekszik a dinamikusan fejlődő gócterületekhez (Budapest, Kecskemét) ahhoz, hogy elkerülje a perifériára sodródást, de túl távol ahhoz, hogy a tőke és az információ terjedésének első köre számottevően érinthette volna. A Budapesti Agglomeráció déli csücske és a két szomszédos megyeszékhely, Szolnok és Kecskemét közötti területet tölti ki, autópályák nem érintik, főközlekedési út és vasút a kistérséghez tartozó települések kevesebb mint felét érinti. Megyeszékhelyek közötti helyzete egyrészről kedvező, mert szerepe lehet az e központok felé és felől terjedő javak befogadásában és továbbításában. Ugyanakkor kedvezőtlen ez a pozíció, mert vonzáskörzeti árnyék borul rá. A térség alapvetően vidéki, annak ellenére, hogy három mező- és egy kisvárossal büszkélkedhet, és ezért városlakó népessége az átlagosnál lényegesen nagyobb arányú. Ennek az az oka, hogy mindössze négy olyan település tartozik a kistérséghez, ahol a népsűrűség meghaladja a 120 fő/km2-t (Cegléd, Ceglédbercel, Abony és Albertirsa). A többi településen ennél alacsonyabb a népsűrűség, többek között annak köszönhetően, hogy itt még számos településen élő tanyavilággal találkozunk, mindenekelőtt a két nagy mezővárosban, Cegléden és Nagykőrösön és a köztük elhelyezkedő tanyás falugyűrűben. A tanyák évszázadokig szolgáltak „hinterlandként”, nyújtottak erőforrást a mezővárosok számára, míg igazi gazdasági alapjuktól, szerves gazdasági és társadalmi kapcsolatrendszerüktől megfosztva jórészt terhet, számottevő versenyhátrányt jelentettek/jelentenek az érintett települések számára. A kistréségben 1996-tól működik területfejlesztési társulás, majd 2006-ban alakult meg a többcélú kistérségi társulás. Jelenleg a két társulás párhuzamosan működik. A többcélú kistérségi társulás eddigi tevékenysége során a szociális ellátásokat szervezte meg a statisztikai térség 15 településén, valamint letették az oktatási együttműködés alapjait.Három városban működik középiskolai képzés, gimnázium és szakképző iskola. A GERJE-SZTŐK Helyi Közösség területe az ország egyik legnépesebb, legnagyobb területen elhelyezkedő, többpólusú kistérség része, amely elég közel fekszik a dinamikusan fejlődő gócterületekhez (Budapest, Kecskemét) ahhoz, hogy elkerülje a perifériára sodródást, de túl távol ahhoz, hogy a tőke és az információ terjedésének első köre számottevően érinthette volna. A Budapesti Agglomeráció déli csücske és a két szomszédos megyeszékhely, Szolnok és Kecskemét közötti területet tölti ki, autópályák nem érintik, főközlekedési út és vasút a kistérséghez tartozó települések kevesebb mint felét érinti. Megyeszékhelyek közötti helyzete egyrészről kedvező, mert szerepe lehet az e központok felé és felől terjedő javak befogadásában és továbbításában. Ugyanakkor kedvezőtlen ez a pozíció, mert vonzáskörzeti árnyék borul rá. A térség alapvetően vidéki, annak ellenére, hogy három mező- és egy kisvárossal büszkélkedhet, és ezért városlakó népessége az átlagosnál lényegesen nagyobb arányú. Ennek az az oka, hogy mindössze négy olyan település tartozik a kistérséghez, ahol a népsűrűség meghaladja a 120 fő/km2-t (Cegléd, Ceglédbercel, Abony és Albertirsa). A többi településen ennél alacsonyabb a népsűrűség, többek között annak köszönhetően, hogy itt még számos településen élő tanyavilággal találkozunk, mindenekelőtt a két nagy mezővárosban, Cegléden és Nagykőrösön és a köztük elhelyezkedő tanyás falugyűrűben. A tanyák évszázadokig szolgáltak „hinterlandként”, nyújtottak erőforrást a mezővárosok számára, míg igazi gazdasági alapjuktól, szerves gazdasági és társadalmi kapcsolatrendszerüktől megfosztva jórészt terhet, számottevő versenyhátrányt jelentettek/jelentenek az érintett települések számára. A kistréségben 1996-tól működik területfejlesztési társulás, majd 2006-ban alakult meg a többcélú kistérségi társulás. Jelenleg a két társulás párhuzamosan működik. A többcélú kistérségi társulás eddigi tevékenysége során a szociális ellátásokat szervezte meg a statisztikai térség 15 településén, valamint letették az oktatási együttműködés alapjait.Három városban működik középiskolai képzés, gimnázium és szakképző iskola. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Nagy hagyományokkal rendelkezik Nagykőrösön a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és az Arany János Gimnázium, Cegléden a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola és a Kossuth Lajos Gimnázium. A települések mindegyikén van alapfokú oktatás, nyolc osztályos általános iskola és óvoda. A területfejlesztési társulás tevékenysége során több fejlesztést előkészített, kezdeményezett, valamint elkészítette a térség agrárstruktúra és vidékfejlesztési, valamint területfejlesztési programját. Jelen tervezéshez a kiindulási alapot ezen dokumentumok és a LEADER+ program tapasztalatai adják. Nagy hagyományokkal rendelkezik Nagykőrösön a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és az Arany János Gimnázium, Cegléden a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola és a Kossuth Lajos Gimnázium. A települések mindegyikén van alapfokú oktatás, nyolc osztályos általános iskola és óvoda. A területfejlesztési társulás tevékenysége során több fejlesztést előkészített, kezdeményezett, valamint elkészítette a térség agrárstruktúra és vidékfejlesztési, valamint területfejlesztési programját. Jelen tervezéshez a kiindulási alapot ezen dokumentumok és a LEADER+ program tapasztalatai adják. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A helyi közösség 13 településének összes érintett területe hektár. Elhelyezkedését tekintve - földrajzi értelemben - a Duna-Tisza közi síkvidékhez tartozik, azon belül két kistáj találkozásánál fekszik, melyek közül nagyobb része a Pilis-Alpári homokhát, míg kisebb részt a Gerje-Perje-sík kistájhoz sorolható. A Gerje-Perje vízgyűjtője gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A területet szabdaló homokhátak eróziós, deráziós formációkat is mutatnak, köszönhetően a gyenge növényzeti fedettségnek. A térség vízvezető vízfolyásai a Tisza-völgy felé tartanak. A térség szinte minden településére jellemző volt az ivóvíz kifogásolható minősége. Főként a vas, ammónia és a mangán tartalom okoz problémát, de ezen kívül előfordul a nitrites víz is. Az elmúlt évtizedek csatornázatlanságából adódóan a települések szikkasztott szennyvize és a mezőgazdasági területek kemizálása tartós szennyezést okozott. A helyi közösség mezőgazdasági területeinek talajminősége talajvédelmi, környezetvédelmi szempontból a közepestől az igen gyenge kategóriáig sorolható be. Homok és homokos vályog talajai általában gyengébb szervesanyag-tartalmúak ( t/ha), lúgos kémhatásúak. Nagy heterogenitású buckás terület. Jelentős károsító tényező a defláció, a szikesség, a magas talajvíz vagy belvíz és a helyenként mészfelhalmozódás. Az térség valamivel több, mint fele (51,8%) szolgálja a szántóföldi növénytermesztést, 22,52% az erdők, 12,25% a gyep aránya. Ökológiailag értékes területek (erdő, rét, legelő, nádas) aránya 35%. (Földhivatali nyilvántartás alapján) A biológiailag aktív felületek ökológiailag legértékesebb elemei azok a térség 0,3 %-át kitevő védett területek, ahol a legtöbbet sikerült megőrizni táj élő- és élettelen természeti elemeiből (NATURA 2000): Madárvédelmi területek: Abony (Abonyi kaszálóerdő), Jászkarajenő – Kocsér – Kőröstetétlen – Törtel (Jászkarajenői puszták) Kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület: Abony – Cegléd – Törtel (Székek), Albertirsa – Cegléd – Ceglédbercel – Csemő – Nyársapát – Törtel (Gerje mente), Csemő – Nagykőrös (Nagykőrösi pusztai tölgyes); Nagykőrös – Törtel (Gógány- és Kőrös-ér mente) A kistérségben a potenciális szennyező források közül legjelentősebb Albertirsa és Nagykőrös városának elégtelen kapacitású szennyvíztisztítója. A helyi közösség 13 településének összes érintett területe hektár. Elhelyezkedését tekintve - földrajzi értelemben - a Duna-Tisza közi síkvidékhez tartozik, azon belül két kistáj találkozásánál fekszik, melyek közül nagyobb része a Pilis-Alpári homokhát, míg kisebb részt a Gerje-Perje-sík kistájhoz sorolható. A Gerje-Perje vízgyűjtője gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A területet szabdaló homokhátak eróziós, deráziós formációkat is mutatnak, köszönhetően a gyenge növényzeti fedettségnek. A térség vízvezető vízfolyásai a Tisza-völgy felé tartanak. A térség szinte minden településére jellemző volt az ivóvíz kifogásolható minősége. Főként a vas, ammónia és a mangán tartalom okoz problémát, de ezen kívül előfordul a nitrites víz is. Az elmúlt évtizedek csatornázatlanságából adódóan a települések szikkasztott szennyvize és a mezőgazdasági területek kemizálása tartós szennyezést okozott. A helyi közösség mezőgazdasági területeinek talajminősége talajvédelmi, környezetvédelmi szempontból a közepestől az igen gyenge kategóriáig sorolható be. Homok és homokos vályog talajai általában gyengébb szervesanyag-tartalmúak ( t/ha), lúgos kémhatásúak. Nagy heterogenitású buckás terület. Jelentős károsító tényező a defláció, a szikesség, a magas talajvíz vagy belvíz és a helyenként mészfelhalmozódás. Az térség valamivel több, mint fele (51,8%) szolgálja a szántóföldi növénytermesztést, 22,52% az erdők, 12,25% a gyep aránya. Ökológiailag értékes területek (erdő, rét, legelő, nádas) aránya 35%. (Földhivatali nyilvántartás alapján) A biológiailag aktív felületek ökológiailag legértékesebb elemei azok a térség 0,3 %-át kitevő védett területek, ahol a legtöbbet sikerült megőrizni táj élő- és élettelen természeti elemeiből (NATURA 2000): Madárvédelmi területek: Abony (Abonyi kaszálóerdő), Jászkarajenő – Kocsér – Kőröstetétlen – Törtel (Jászkarajenői puszták) Kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület: Abony – Cegléd – Törtel (Székek), Albertirsa – Cegléd – Ceglédbercel – Csemő – Nyársapát – Törtel (Gerje mente), Csemő – Nagykőrös (Nagykőrösi pusztai tölgyes); Nagykőrös – Törtel (Gógány- és Kőrös-ér mente) A kistérségben a potenciális szennyező források közül legjelentősebb Albertirsa és Nagykőrös városának elégtelen kapacitású szennyvíztisztítója. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 Másik szennyező forrás a kistérségben a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozó nagygazdaságok és őstermelők, magángazdálkodók telepei, ahol a keletkező trágya mellett potenciális szennyező forrást jelentenek a nagy mennyiségben – legtöbbször szakszerűtlenül tárolt – műtrágya- és növényvédő szerek. A térségben jelentős légszennyező forrás nem található. A kibocsátások túlnyomó hányada tüzeléstechnikai, valamint közlekedési eredetű. A burkolatlan utak magas aránya miatt tavasszal és a betakarítási periódusokban jelentősen megnő a porszennyezés a települések területén. A hulladékgazdálkodás kistérség területén kielégítően szervezett a települések a ceglédi és a kétpói regionális hulladékgazdálkodási rendszerekhez csatlakoztak (működési idő 20 év Másik szennyező forrás a kistérségben a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozó nagygazdaságok és őstermelők, magángazdálkodók telepei, ahol a keletkező trágya mellett potenciális szennyező forrást jelentenek a nagy mennyiségben – legtöbbször szakszerűtlenül tárolt – műtrágya- és növényvédő szerek. A térségben jelentős légszennyező forrás nem található. A kibocsátások túlnyomó hányada tüzeléstechnikai, valamint közlekedési eredetű. A burkolatlan utak magas aránya miatt tavasszal és a betakarítási periódusokban jelentősen megnő a porszennyezés a települések területén. A hulladékgazdálkodás kistérség területén kielégítően szervezett a települések a ceglédi és a kétpói regionális hulladékgazdálkodási rendszerekhez csatlakoztak (működési idő 20 év Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda a Ceglédi kistérség része, a térség legnehezebb helyzetben lévő települései. Általános jellemzésükben elmondható, hogy lakosságszámuk összesen: 5703 fő. Munkanélküliség aránya a három településre vetítve, átlagosan: 5,37%. Ez azonban nem tükrözi a valódi munkanélküliek számát. Azok nagy többsége anyagi juttatás hiányában nem regisztrálja magát a Munkaügyi Központban. A tényleges munkanélküliség aránya ennek hozzávetőlegesen háromszorosa. Döntő többségük alkalmi munkából, napszámból él. A három településen működő gazdasági szervezetek száma alacsony főre átlagosan 30,7 vállalkozás jut. A vállalkozások döntő többsége tőkeszegény. Alapvetően saját maguk megélhetéséért dolgozó „kényszer vállalkozók” alkotják nagyobb részüket, kevés a tőkeerős, nagy létszámot foglalkoztató gazdasági szervezet. Egyéni vállalkozások száma csekély, nagy többségük létminimum szintjén működik, alapvetően saját maga és esetleg egy alkalmazott részére tud megélhetést biztosítani.. Fejleszteni hátrányos helyzetűkből fakadóan az előző években nem igazán tudtak, arra kevés lehetőség nyílt meg előttük. Idegenforgalmáról elmondható, hogy kevés magánszállás-hellyel rendelkeznek, Mikebudán egyáltalán nincsen. Kocséron és Jászkarajenőn 1000 lakosra 4 magánszálláshely biztosított. Fontos, lenne e téren való elmozdulás is, hiszen természeti adottságait tekintve jelentős állat- és madárvilág található a településeken, Nagyobb csoportok elhelyezését önállóan megoldani nem képesek. Valamennyi településen óvoda és iskola működik. A gyermek létszám évek óta csökkenő tendenciát mutat, egyre nehezebb a helyi önkormányzatnak azokat fenntartani. A települések infrastrukturális kiépítettsége, közműellátottsága alacsony színvonalú, az előző években a települések anyagi forrásaik hiányában minimális fejlesztéseket tudtak megvalósítani. Szükség lenne a közműellátottság (szennyvíz, csapadékvíz hálózat) kiépítésére. A településeken magas a szociális segélyezettek és nyugdíjasok aránya, kevés az aktív dolgozó. Ez elsődlegesen a munkahely hiányával, megélhetési nehézségekkel függ össze. A magasan képzett fiatalok elsődlegesen a térség fejlettebb településeire Ceglédre, Budapestre, Kecskemétre költöznek munkavállalás céljából. Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda a Ceglédi kistérség része, a térség legnehezebb helyzetben lévő települései. Általános jellemzésükben elmondható, hogy lakosságszámuk összesen: 5703 fő. Munkanélküliség aránya a három településre vetítve, átlagosan: 5,37%. Ez azonban nem tükrözi a valódi munkanélküliek számát. Azok nagy többsége anyagi juttatás hiányában nem regisztrálja magát a Munkaügyi Központban. A tényleges munkanélküliség aránya ennek hozzávetőlegesen háromszorosa. Döntő többségük alkalmi munkából, napszámból él. A három településen működő gazdasági szervezetek száma alacsony főre átlagosan 30,7 vállalkozás jut. A vállalkozások döntő többsége tőkeszegény. Alapvetően saját maguk megélhetéséért dolgozó „kényszer vállalkozók” alkotják nagyobb részüket, kevés a tőkeerős, nagy létszámot foglalkoztató gazdasági szervezet. Egyéni vállalkozások száma csekély, nagy többségük létminimum szintjén működik, alapvetően saját maga és esetleg egy alkalmazott részére tud megélhetést biztosítani.. Fejleszteni hátrányos helyzetűkből fakadóan az előző években nem igazán tudtak, arra kevés lehetőség nyílt meg előttük. Idegenforgalmáról elmondható, hogy kevés magánszállás-hellyel rendelkeznek, Mikebudán egyáltalán nincsen. Kocséron és Jászkarajenőn 1000 lakosra 4 magánszálláshely biztosított. Fontos, lenne e téren való elmozdulás is, hiszen természeti adottságait tekintve jelentős állat- és madárvilág található a településeken, Nagyobb csoportok elhelyezését önállóan megoldani nem képesek. Valamennyi településen óvoda és iskola működik. A gyermek létszám évek óta csökkenő tendenciát mutat, egyre nehezebb a helyi önkormányzatnak azokat fenntartani. A települések infrastrukturális kiépítettsége, közműellátottsága alacsony színvonalú, az előző években a települések anyagi forrásaik hiányában minimális fejlesztéseket tudtak megvalósítani. Szükség lenne a közműellátottság (szennyvíz, csapadékvíz hálózat) kiépítésére. A településeken magas a szociális segélyezettek és nyugdíjasok aránya, kevés az aktív dolgozó. Ez elsődlegesen a munkahely hiányával, megélhetési nehézségekkel függ össze. A magasan képzett fiatalok elsődlegesen a térség fejlettebb településeire Ceglédre, Budapestre, Kecskemétre költöznek munkavállalás céljából. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 Későbbiekben már nem települnek vissza. Helyben inkább a hátrányos helyzetű, továbbá az idősebb, nyugdíjas korosztály marad. A helyben való megélhetést a vállalkozáson kívül elsődlegesen a mezőgazdaság biztosítja. Annak súlya az elmúlt években egyre jobban háttérbe szorutl, egyre kevésbé tudják ebből megkeresni jövedelmüket az emberek. Többségük az önkormányzatok által szervezett, közhasznú és közcélú foglalkoztatásból tud némi jövedelemhez jutni. Ez azonban hosszú távú foglalkoztatást és megélhetést nem tud biztosítani. Későbbiekben már nem települnek vissza. Helyben inkább a hátrányos helyzetű, továbbá az idősebb, nyugdíjas korosztály marad. A helyben való megélhetést a vállalkozáson kívül elsődlegesen a mezőgazdaság biztosítja. Annak súlya az elmúlt években egyre jobban háttérbe szorutl, egyre kevésbé tudják ebből megkeresni jövedelmüket az emberek. Többségük az önkormányzatok által szervezett, közhasznú és közcélú foglalkoztatásból tud némi jövedelemhez jutni. Ez azonban hosszú távú foglalkoztatást és megélhetést nem tud biztosítani. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 8% 11% 25% 5% 19% 9% 0% 13% 5%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 10% 30% 12% 3% 9% 5% 3% 21% 6% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 4.8%, ami 1.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 4.8% ▪Változás 2003-hoz képest 1.2 százalékpont

20 19 A térség sem gazdasági, sem munkaerőpiaci szempontból nem tekinthető zártnak. Munkaerőpiaci szempontból, kétségkívül a Cegléd rendelkezik legnagyobb vonzerővel, illetve hatással, a térség másik három városa (Nagykőrös, Abony, Albertirsa) is lokális munkaerőpiacnak tekinthető, de Cegléd gazdasági fejlettségi előnye vitathatatlan. A térség lakosságának közel 16%-a más településen dolgozik, mint ahol lakik, Cegléd lakosságának azonban csupán a 9%-a. A településekről jellemzően ceglédi és kisebb mértékben nagykőrösi vállalkozásokhoz járnak dolgozni. Az eljárás aránya aktív kereső lakosságára vetítve az közel 36%-os, azaz a települések aktív keresőinek 36%-a nem a lakóhelyén dolgozik. A lakhelyéről eljáró aktív keresők jelentős része a térségen kívül dolgozik, tehát a térségre erős munkaerő szívóhatás nehezül (főként Budapest, Kecskemét és Szolnok irányából). Cegléd város foglalkoztatási ereje erősebb, hiszen a város aktív keresőinek „mindössze” 20%-a dolgozik másik településen. A térség másik jelentős foglalkoztatási központja Nagykőrös, a városban több nagy foglalkoztató is letelepült. Említést érdemel, többek között a Bonduelle konzervgyár, a Carnaud Metalbox Csomagolóipari Kft., a ShanSin elektronikai gyár az újonnan megnyílt TESCO áruház. Meg kell jegyezni, hogy a városban több foglalkoztató is alkalmaz olyan munkaerőt, amelyet munkaerő kölcsönzőn keresztül szerez be, ezek a dolgozók leginkább Bács-Kiskun megye északkeleti részéről és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből járnak be dolgozni. Emellett azonban Nagykőrösről is jelentős számban járnak el dolgozni a környező két városba (Kecskemét, Cegléd). A térségre jellemző a szezonális foglalkoztatás, amely nemcsak az agráriumot jellemzi, hanem az építőipart is: különösen Abonyban magas az építőiparban időszakosan munkát végzők száma, akik novemberben rendszeresen megjelennek a munkaügyi kirendeltségen. Mezőgazdasági idénymunkát Románia Európai Unióhoz történt csatlakozása után már alkalmi munkavállalói könyvvel végezhetnek erdélyi munkavállalók. Számuk 2007-ben 870 fő volt. A külföldiek foglalkoztatása a kistérségen belül a helyi hiányszakmákban jelentős: 2006-ban 3260, míg ben 2908 külföldi foglalkoztatási bejelentés érkezett a munkaügyi központ térségi kirendeltségéhez. A térség sem gazdasági, sem munkaerőpiaci szempontból nem tekinthető zártnak. Munkaerőpiaci szempontból, kétségkívül a Cegléd rendelkezik legnagyobb vonzerővel, illetve hatással, a térség másik három városa (Nagykőrös, Abony, Albertirsa) is lokális munkaerőpiacnak tekinthető, de Cegléd gazdasági fejlettségi előnye vitathatatlan. A térség lakosságának közel 16%-a más településen dolgozik, mint ahol lakik, Cegléd lakosságának azonban csupán a 9%-a. A településekről jellemzően ceglédi és kisebb mértékben nagykőrösi vállalkozásokhoz járnak dolgozni. Az eljárás aránya aktív kereső lakosságára vetítve az közel 36%-os, azaz a települések aktív keresőinek 36%-a nem a lakóhelyén dolgozik. A lakhelyéről eljáró aktív keresők jelentős része a térségen kívül dolgozik, tehát a térségre erős munkaerő szívóhatás nehezül (főként Budapest, Kecskemét és Szolnok irányából). Cegléd város foglalkoztatási ereje erősebb, hiszen a város aktív keresőinek „mindössze” 20%-a dolgozik másik településen. A térség másik jelentős foglalkoztatási központja Nagykőrös, a városban több nagy foglalkoztató is letelepült. Említést érdemel, többek között a Bonduelle konzervgyár, a Carnaud Metalbox Csomagolóipari Kft., a ShanSin elektronikai gyár az újonnan megnyílt TESCO áruház. Meg kell jegyezni, hogy a városban több foglalkoztató is alkalmaz olyan munkaerőt, amelyet munkaerő kölcsönzőn keresztül szerez be, ezek a dolgozók leginkább Bács-Kiskun megye északkeleti részéről és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből járnak be dolgozni. Emellett azonban Nagykőrösről is jelentős számban járnak el dolgozni a környező két városba (Kecskemét, Cegléd). A térségre jellemző a szezonális foglalkoztatás, amely nemcsak az agráriumot jellemzi, hanem az építőipart is: különösen Abonyban magas az építőiparban időszakosan munkát végzők száma, akik novemberben rendszeresen megjelennek a munkaügyi kirendeltségen. Mezőgazdasági idénymunkát Románia Európai Unióhoz történt csatlakozása után már alkalmi munkavállalói könyvvel végezhetnek erdélyi munkavállalók. Számuk 2007-ben 870 fő volt. A külföldiek foglalkoztatása a kistérségen belül a helyi hiányszakmákban jelentős: 2006-ban 3260, míg ben 2908 külföldi foglalkoztatási bejelentés érkezett a munkaügyi központ térségi kirendeltségéhez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 A hiányszakmák helyi munkavállalókkal való feltöltésében hozhat előremozdulást a ceglédi TISZK beindulása, hiszen megindul egy koordináció a képzési és keresleti oldalon. A térségi foglalkoztatást jelentősen befolyásolja a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben végbemenő reform folyamatok. Egyrészt azért mert a kistelepüléseken az önkormányzatok és intézményeik a legnagyobb foglalkoztatók, másrészt mert ezen átszervezések kapcsán csökken a munkahelyek száma. A hiányszakmák helyi munkavállalókkal való feltöltésében hozhat előremozdulást a ceglédi TISZK beindulása, hiszen megindul egy koordináció a képzési és keresleti oldalon. A térségi foglalkoztatást jelentősen befolyásolja a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben végbemenő reform folyamatok. Egyrészt azért mert a kistelepüléseken az önkormányzatok és intézményeik a legnagyobb foglalkoztatók, másrészt mert ezen átszervezések kapcsán csökken a munkahelyek száma. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Albertirsa székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 2 db 1,737 fő 10% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Fogl. száma (fő) ▪800 ▪450 ▪292 ▪60 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Cegléd ▪Kőröstetétlen ▪Dánszentmiklós Főtevékenység ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪3210 Elektronikai alkatrész gyártása ▪1551 Tejtermék gyártása ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Név ▪Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt ▪Infineon Technologies Cegléd Kft. ▪Kőröstej Kft. ▪Proplant Kft. ▪Dánfarm Kft

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪55 ▪20 ▪Abony ▪Nagykőrös ▪Albertirsa ▪Nagykőrös ▪0141 Növénytermelési szolgáltatás ▪1511 Húsfeldolgozás, - tartósítás ▪1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás ▪3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása ▪1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Kossuth Mezőgazdasági Zrt. Név ▪MIRSA Pest megyei Hűtőipari Rt. ▪Faulhaber Motors Hungaria Kft. ▪Boundelle Nagykőrös Kft. ▪Dónáth Élelmiszer Feldolgozó Kft

25 24 A térség gazdasági szervezetinek 90%-a mikro vállalkozás, azaz legfeljebb 9 főt foglalkoztatnak. A foglalkoztatásban betöltött szerepük nem hanyagolható el, hiszen ezek a vállalkozások foglalkoztatják az összes foglalkoztatott legalább a felét. A tevékenységük néhány tipikus területhez köthetők: építőipar, mezőgazdaság, kereskedelem, vendéglátás, szállítás, biztosítási tevékenység, ingatlan ügyek, gazdasági szolgáltatás, és egyéb szolgáltatás. A mikro vállalkozásokon belül önfoglalkoztató vállalkozásnak minősíthető a gazdasági szervezetek 56%-a, mintegy 4 ezer vállalkozást jelent, az összes térségi foglalkoztatott közel 15%-át érinti ez a vállalkozási típus. A térség gazdasági szervezeteinek közel harmada (31,4%) kereskedelmi és vendéglátó ipari tevékenységet folytat, a térségi foglalkoztatottak 28%-a dolgozik ezen a területen, ezek 94%-a mikro vállalkozás. A térség kereskedelmi alapellátását ezek a kis kereskedelmi egységek végzik döntő mértékben. Közepes nagyságú kereskedelmi és vendéglátó tevékenységgel 55 vállalkozás foglalkozik. A gazdasági szervezetek ötöde foglalkozik gazdasági szolgáltatással és ingatlan ügyek intézésével. Az építőipar aránya a gazdálkodó szervezetek között 11,3%, ettől azonban a foglalkoztatásban betöltött szerepe kisebb. A mezőgazdasági szervezetek gazdaságban betöltött szerepe és foglalkoztató képessége a rendszerváltás előtti szint mintegy 25-30%-ra esett vissza. A gazdasági szerezetek 7%-a működik a mezőgazdaságban és ezek háromnegyede mikro vállalkozás. A mezőgazdaságban csupán egy-két nagyüzem maradt talpon, ezek közül a legkiemelkedőbb a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt, jelenleg 800 fő körüli embert foglalkoztat. Az élelmiszeripari nagy vállalatok közül ki kell emelni a nagykőrösi Bounduelle Konzervgyárat és a Ceglédtej Rt-t, mindkét vállalatra jellemző, hogy nem csak a térség foglalkoztatására vannak hatással, hanem a térség másodlagos foglalkoztató képességére is (a beszállítók révén). Az élelmiszeriparban a nagyobb létszámú vállalkozásoknak van kiemelkedő szerepük a foglalkoztatásban, hiszen a 7 közepes és nagy élelmiszeripari vállalat foglalkoztatja az ágazatban dolgozók több mint 60%-át. A térség gazdasági szervezetinek 90%-a mikro vállalkozás, azaz legfeljebb 9 főt foglalkoztatnak. A foglalkoztatásban betöltött szerepük nem hanyagolható el, hiszen ezek a vállalkozások foglalkoztatják az összes foglalkoztatott legalább a felét. A tevékenységük néhány tipikus területhez köthetők: építőipar, mezőgazdaság, kereskedelem, vendéglátás, szállítás, biztosítási tevékenység, ingatlan ügyek, gazdasági szolgáltatás, és egyéb szolgáltatás. A mikro vállalkozásokon belül önfoglalkoztató vállalkozásnak minősíthető a gazdasági szervezetek 56%-a, mintegy 4 ezer vállalkozást jelent, az összes térségi foglalkoztatott közel 15%-át érinti ez a vállalkozási típus. A térség gazdasági szervezeteinek közel harmada (31,4%) kereskedelmi és vendéglátó ipari tevékenységet folytat, a térségi foglalkoztatottak 28%-a dolgozik ezen a területen, ezek 94%-a mikro vállalkozás. A térség kereskedelmi alapellátását ezek a kis kereskedelmi egységek végzik döntő mértékben. Közepes nagyságú kereskedelmi és vendéglátó tevékenységgel 55 vállalkozás foglalkozik. A gazdasági szervezetek ötöde foglalkozik gazdasági szolgáltatással és ingatlan ügyek intézésével. Az építőipar aránya a gazdálkodó szervezetek között 11,3%, ettől azonban a foglalkoztatásban betöltött szerepe kisebb. A mezőgazdasági szervezetek gazdaságban betöltött szerepe és foglalkoztató képessége a rendszerváltás előtti szint mintegy 25-30%-ra esett vissza. A gazdasági szerezetek 7%-a működik a mezőgazdaságban és ezek háromnegyede mikro vállalkozás. A mezőgazdaságban csupán egy-két nagyüzem maradt talpon, ezek közül a legkiemelkedőbb a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt, jelenleg 800 fő körüli embert foglalkoztat. Az élelmiszeripari nagy vállalatok közül ki kell emelni a nagykőrösi Bounduelle Konzervgyárat és a Ceglédtej Rt-t, mindkét vállalatra jellemző, hogy nem csak a térség foglalkoztatására vannak hatással, hanem a térség másodlagos foglalkoztató képességére is (a beszállítók révén). Az élelmiszeriparban a nagyobb létszámú vállalkozásoknak van kiemelkedő szerepük a foglalkoztatásban, hiszen a 7 közepes és nagy élelmiszeripari vállalat foglalkoztatja az ágazatban dolgozók több mint 60%-át. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 A nagykőrösi Carnaud Metalbox fém és műanyag csomagoló- eszközöket gyárt, mintegy 350 főt foglalkoztat Nagykőrösön. A gépgyártás területén kiemelkedő gazdasági és foglalkoztatási súlya van a LAING Szivattyú Kft-nek, közel 400 fővel gázkészülékeket, keringető szivattyúkat és padlófűtés rendszert gyártanak. Fa és bútoriparnak kialakult hagyományai vannak, 135 asztalos-, fa-, illetve bútoripari vállalkozás működik a térségben, a térségi munkaerőpiac 2,4%át fedik le. Elektronika, műszergyártás foglalkoztatási súlya talán nem kiemelkedő a térségben, a térségi vállalkozások alig 1%-a tartozik ebbe a kategóriába, s a térségi foglalkoztatottak 3%-a dolgozik itt, azonban ki kell emelni, mivel a térségben új technológiát és új, eddig nem megszokott munkakultúrát hozott a térségbe. Az ágazat két reprezentánsa a Infineon Technologies Cegléd Kft(450) és a nagykőrösi Sanshin Hungary Kft(450 fő). A nagykőrösi Carnaud Metalbox fém és műanyag csomagoló- eszközöket gyárt, mintegy 350 főt foglalkoztat Nagykőrösön. A gépgyártás területén kiemelkedő gazdasági és foglalkoztatási súlya van a LAING Szivattyú Kft-nek, közel 400 fővel gázkészülékeket, keringető szivattyúkat és padlófűtés rendszert gyártanak. Fa és bútoriparnak kialakult hagyományai vannak, 135 asztalos-, fa-, illetve bútoripari vállalkozás működik a térségben, a térségi munkaerőpiac 2,4%át fedik le. Elektronika, műszergyártás foglalkoztatási súlya talán nem kiemelkedő a térségben, a térségi vállalkozások alig 1%-a tartozik ebbe a kategóriába, s a térségi foglalkoztatottak 3%-a dolgozik itt, azonban ki kell emelni, mivel a térségben új technológiát és új, eddig nem megszokott munkakultúrát hozott a térségbe. Az ágazat két reprezentánsa a Infineon Technologies Cegléd Kft(450) és a nagykőrösi Sanshin Hungary Kft(450 fő). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység14 Vallással kapcsolatos tevékenység10 Sporttal kapcsolatos tevékenység29 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység39 Oktatással kapcsolatos tevékenység40 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 19 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 1 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 13 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 13 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok2 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 11 Politikai tevékenység5 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 A térség helyi társadalmai, részben tanyás múltjukból és jelenükből fakadóan széttöredezettek. Ezért bár a civil szervezetek száma (212 szervezet) és tagsága számottevő, aktivitásuk, néhány kivételtől eltekintve, csekély. Aktív, tehát kivételnek számít a „Homokrész Tanyavilágért Egyesület” Albertirsán, amely azoknak a tanyáknak a megőrzését tűzte ki céljául, amelyek Albertirsa és Ceglédbercel között maradtak fenn kisszámú töredékeként a valaha nagykiterjedésű tanyavilágnak. Ugyanebbe a csoportba tartoznak a karitatív és önsegélyező egyesületek (Nagycsaládosok Egyesülete, Mozgássérültek Egyesülete Cegléden és Nagykőrösön), egyes városvédő, faluszépítő egyesületek (főleg Albertirsa, Csemő, Cegléd, Abony, Nagykőrös, Dánszentmiklós), továbbá az egyes gazdálkodói csoportok által alapított szervezetek. Általában – sajnálatos módon – a civil szervezeteknek csak a város/faluvédő csoportjai és a kifejezetten forrásgyűjtő alapítványok kapcsolódtak be valamilyen szinten a településfejlesztésbe. Változás Nagykőrösön, Jászkarajenőn és Kocséron látszik, ahol az elmúlt évben településfejlesztési célú civil szervezetek jöttek létre. A térség helyi társadalmai, részben tanyás múltjukból és jelenükből fakadóan széttöredezettek. Ezért bár a civil szervezetek száma (212 szervezet) és tagsága számottevő, aktivitásuk, néhány kivételtől eltekintve, csekély. Aktív, tehát kivételnek számít a „Homokrész Tanyavilágért Egyesület” Albertirsán, amely azoknak a tanyáknak a megőrzését tűzte ki céljául, amelyek Albertirsa és Ceglédbercel között maradtak fenn kisszámú töredékeként a valaha nagykiterjedésű tanyavilágnak. Ugyanebbe a csoportba tartoznak a karitatív és önsegélyező egyesületek (Nagycsaládosok Egyesülete, Mozgássérültek Egyesülete Cegléden és Nagykőrösön), egyes városvédő, faluszépítő egyesületek (főleg Albertirsa, Csemő, Cegléd, Abony, Nagykőrös, Dánszentmiklós), továbbá az egyes gazdálkodói csoportok által alapított szervezetek. Általában – sajnálatos módon – a civil szervezeteknek csak a város/faluvédő csoportjai és a kifejezetten forrásgyűjtő alapítványok kapcsolódtak be valamilyen szinten a településfejlesztésbe. Változás Nagykőrösön, Jászkarajenőn és Kocséron látszik, ahol az elmúlt évben településfejlesztési célú civil szervezetek jöttek létre. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 111 fővel csökkent, ami arányosítva 0%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 111 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 54,92454,85354,76754,98854,

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 21% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 11% 6% 1% 5% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 11% 31% 10% 5% 18% 9% 26% 12% 10% 17%

32 31 A kistérséghez tartozó települések túlnyomó részének demográfiai összetétele kedvezőtlen. Ennek egyrészről a települések jelentős részében kedvezőtlen irányú és tartalmú vándorlás az oka, amely esetleg elöregedő lakossággal, s ezzel (is) összefüggésben nagyon alacsony természetes szaporodással párosul. Az elvándorlás mértéke elsősorban azokon a településeken magas, ahol a tanyavilág még mindig nagykiterjedésű, de akkor is folytatódhat, amikor a tanyákról való beköltözés lényegében befejeződött. Ennek köszönhetően viszonylag alacsony volt, bár még a pozitív tartományban a mezővárosok vándorlási egyenlege a kilencvenes évek során, negatívba fordult négy településen (Ceglédbercel, Kőröstetétlen, Mikebuda, Törtel) és nagyon erősen negatív Jászkarajenőn és Kocséron. Ezen a két településen és még Ceglédbercelen határozott elöregedési jelek mutatkoznak a helyi társadalmakban: itt 100 fő 14 éven aluli helyi lakosra legalább 139 fő idős ember jut (60 éven felüli). Ezeken a településeken a természetes szaporodás is nagyon alacsony; sokkal magasabb az elhalálozók, mint a születők aránya főleg Kocséron (majdnem 9 százalékos negatívum), de Jászkarajenőn, Ceglédbercelen, Albertirsán, Törtelen is. A ma már kiürült vagy gyéren lakott tanyavilágnak és ezeknek a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhető, hogy ebben a kistérségben él Pest megye elnéptelenedéssel veszélyeztetett településeken lakó népességének több mint 50 százaléka! Még magasabb volna ez az arány, ha Csemőn nem indult volna el egy, a statisztikai mutatószámok szintjén pozitív, ám a társadalmi összetétel vonatkozásában negatív folyamat a városokból, elsősorban Budapestről kimenekülő roma és nem roma elesett társadalmi csoportok bevándorlásával, s mivel ez a folyamat már nem mai keletű, újratermelődésével. S a tünetek: majdnem 10 százalékos vándorlási egyenleg 1990 és 1997 között; pozitív természetes szaporodás és fiatal korszerkezet: itt kevesebb mint 60 fő időskorú (60 éven felüli) jut 100 fő gyermekkorúra, s ez még a felét sem éri el az elöregedő településeken tapasztalható aránynak. Csemőn kívül a hátrányos szociális helyzetű lakossági rétegek nagyobb arányú jelenlétét valószínűsítik a mutató értékei Mikebudán, Nyársapáton, sőt, kisebb mértékben Abonyban és Dánszentmiklóson is. A kistérséghez tartozó települések túlnyomó részének demográfiai összetétele kedvezőtlen. Ennek egyrészről a települések jelentős részében kedvezőtlen irányú és tartalmú vándorlás az oka, amely esetleg elöregedő lakossággal, s ezzel (is) összefüggésben nagyon alacsony természetes szaporodással párosul. Az elvándorlás mértéke elsősorban azokon a településeken magas, ahol a tanyavilág még mindig nagykiterjedésű, de akkor is folytatódhat, amikor a tanyákról való beköltözés lényegében befejeződött. Ennek köszönhetően viszonylag alacsony volt, bár még a pozitív tartományban a mezővárosok vándorlási egyenlege a kilencvenes évek során, negatívba fordult négy településen (Ceglédbercel, Kőröstetétlen, Mikebuda, Törtel) és nagyon erősen negatív Jászkarajenőn és Kocséron. Ezen a két településen és még Ceglédbercelen határozott elöregedési jelek mutatkoznak a helyi társadalmakban: itt 100 fő 14 éven aluli helyi lakosra legalább 139 fő idős ember jut (60 éven felüli). Ezeken a településeken a természetes szaporodás is nagyon alacsony; sokkal magasabb az elhalálozók, mint a születők aránya főleg Kocséron (majdnem 9 százalékos negatívum), de Jászkarajenőn, Ceglédbercelen, Albertirsán, Törtelen is. A ma már kiürült vagy gyéren lakott tanyavilágnak és ezeknek a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhető, hogy ebben a kistérségben él Pest megye elnéptelenedéssel veszélyeztetett településeken lakó népességének több mint 50 százaléka! Még magasabb volna ez az arány, ha Csemőn nem indult volna el egy, a statisztikai mutatószámok szintjén pozitív, ám a társadalmi összetétel vonatkozásában negatív folyamat a városokból, elsősorban Budapestről kimenekülő roma és nem roma elesett társadalmi csoportok bevándorlásával, s mivel ez a folyamat már nem mai keletű, újratermelődésével. S a tünetek: majdnem 10 százalékos vándorlási egyenleg 1990 és 1997 között; pozitív természetes szaporodás és fiatal korszerkezet: itt kevesebb mint 60 fő időskorú (60 éven felüli) jut 100 fő gyermekkorúra, s ez még a felét sem éri el az elöregedő településeken tapasztalható aránynak. Csemőn kívül a hátrányos szociális helyzetű lakossági rétegek nagyobb arányú jelenlétét valószínűsítik a mutató értékei Mikebudán, Nyársapáton, sőt, kisebb mértékben Abonyban és Dánszentmiklóson is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 32 A súlyos elöregedés, az elesett rétegek nagyarányú jelenléte, a dinamizmus hiánya törvényszerűen együtt jár a felsőfokon képzettek alacsony számával: ebben a tekintetben a kistérség az alsó-középmezőnyben jár mind megyei, mind országos összehasonlításban. Ugyanakkor a sereghajtók között szerepel a dinamizmust hordozó foglalkozási csoport, a vállalkozók lakosságarányos mutatója szerint kialakított rangsorban éppen úgy, mint az adófizetők számát és a jövedelemtermelő képességét tekintve. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 8% 0% 85% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Felnőtt átképzési központ Mozgatórugó alcsoport

36 35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 36 A térség infrastrukturális ellátottságáról összességében azt mondhatjuk, hogy az mind térségi szinten, mint Pest megye városaival ill. falvaival való összehasonlításban alulfejlett, rendszerint lépéshátrányban van a megye modernizációs központjaihoz képest. Lakásállomány A legkedvezőtlenebb képet a lakásállomány építési évek szerinti összetétele, valamint, ezzel szoros összefüggésben, komfortfokozata mutatja. Az 1945 előtt épült lakások aránya 40,4% volt kistérségi szinten 1995-ben. Nagykőrösön majdnem kétszerese az 1945 előtt épült lakások aránya (49.1%) a megye városi átlagának (28.6%), de Kocséron például még ennél is 10%-al magasabb az ötven évnél régebben épült lakások hányada. A kilencvenes évek lakásépítési dinamikája nem arról vall, hogy a lakásállomány további leromlása, elöregedése megállna. Az között épült lakások 1990-hez mért arányát tekintve a kistérség a rangsor utolsó helyén áll Pest megyében: a megyei átlag 6,1%-hoz képest csupán 2,6% a kistérségben az épített lakások aránya. Nem éri el ez a mutató a két százalékot Kocséron, Jászkarajenőn és Cegléden, de Nagykőrösön is éppen csak 2.5%. Műszaki infrastruktúra Kezdve a villamos energiával, ami természetesen a tanyás településeken okozott problémát: a tanyai hálózat rekonstrukciója ill. kiépítése közel 100%-os Csemőn, Kocséron, Nyársapátom, Mikebudán, Törtelen. Nagykőrös városához 1261 tanya tartozik, annyi, mint Kocsérhoz, Nyársapáthoz, Törtelhez összesen. Közülük 923 volt villannyal ellátva 1997-ben és ez a mai napig nem változott. Vezetékes vízszolgáltatás valamennyi település belterületén elérhető, külterületen azonban nem. A települések közül Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda, Nyársapát nem rendelkezik szennyvíz csatornával. A külterületeken nem megoldott a szennyvízelvezetés, egyedi megoldások keresése szükséges. A térség infrastrukturális ellátottságáról összességében azt mondhatjuk, hogy az mind térségi szinten, mint Pest megye városaival ill. falvaival való összehasonlításban alulfejlett, rendszerint lépéshátrányban van a megye modernizációs központjaihoz képest. Lakásállomány A legkedvezőtlenebb képet a lakásállomány építési évek szerinti összetétele, valamint, ezzel szoros összefüggésben, komfortfokozata mutatja. Az 1945 előtt épült lakások aránya 40,4% volt kistérségi szinten 1995-ben. Nagykőrösön majdnem kétszerese az 1945 előtt épült lakások aránya (49.1%) a megye városi átlagának (28.6%), de Kocséron például még ennél is 10%-al magasabb az ötven évnél régebben épült lakások hányada. A kilencvenes évek lakásépítési dinamikája nem arról vall, hogy a lakásállomány további leromlása, elöregedése megállna. Az között épült lakások 1990-hez mért arányát tekintve a kistérség a rangsor utolsó helyén áll Pest megyében: a megyei átlag 6,1%-hoz képest csupán 2,6% a kistérségben az épített lakások aránya. Nem éri el ez a mutató a két százalékot Kocséron, Jászkarajenőn és Cegléden, de Nagykőrösön is éppen csak 2.5%. Műszaki infrastruktúra Kezdve a villamos energiával, ami természetesen a tanyás településeken okozott problémát: a tanyai hálózat rekonstrukciója ill. kiépítése közel 100%-os Csemőn, Kocséron, Nyársapátom, Mikebudán, Törtelen. Nagykőrös városához 1261 tanya tartozik, annyi, mint Kocsérhoz, Nyársapáthoz, Törtelhez összesen. Közülük 923 volt villannyal ellátva 1997-ben és ez a mai napig nem változott. Vezetékes vízszolgáltatás valamennyi település belterületén elérhető, külterületen azonban nem. A települések közül Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda, Nyársapát nem rendelkezik szennyvíz csatornával. A külterületeken nem megoldott a szennyvízelvezetés, egyedi megoldások keresése szükséges. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 37 Távközlés és internet hozzáférés tekintetében a települések ellátottsága jó. A külterületek esetében Csemőn és Kocséron találunk mikrohullámú megoldást az internet hozzáférésére, ami a többi település esetében is indokolt lenne. A térségben jelenleg nincs gyorsforgalmi út, de az országos távlati tervek jelentős javulást prognosztizálnak ebben a kérdésben. Településeket összekötő két szakaszon, összesen 23,4 km olyan közút van, amely nem felel meg a mai kor követelményeinek, nem alkalmas a kétirányú gépjárműforgalom biztonságos levezetésére. A kistérség minden települése megközelíthető közúton, de Nyársapát zsáktelepülés. Külterületek estében hiányoznak a tanyavilágot feltáró műutak. A térség földrajzi viszonyai lehetővé teszik a kerékpáros közlekedés fejlesztését. A településekben nagy hagyománya van a napi utazások (munka, kereskedelem, ügyintézés) alkalmával a kerékpárnak. Ez a fajta kerékpáros forgalom azonban csak a települések belterületein, vagy a közvetlen környezetükben levő területek (tanyák, földek) megközelítésében játszik szerepet. A bel- és külterületi kerékpárút-szakaszok hiánya balesetveszélyessé teszi a mindennapi kerékpáros hivatásforgalmat. Távközlés és internet hozzáférés tekintetében a települések ellátottsága jó. A külterületek esetében Csemőn és Kocséron találunk mikrohullámú megoldást az internet hozzáférésére, ami a többi település esetében is indokolt lenne. A térségben jelenleg nincs gyorsforgalmi út, de az országos távlati tervek jelentős javulást prognosztizálnak ebben a kérdésben. Településeket összekötő két szakaszon, összesen 23,4 km olyan közút van, amely nem felel meg a mai kor követelményeinek, nem alkalmas a kétirányú gépjárműforgalom biztonságos levezetésére. A kistérség minden települése megközelíthető közúton, de Nyársapát zsáktelepülés. Külterületek estében hiányoznak a tanyavilágot feltáró műutak. A térség földrajzi viszonyai lehetővé teszik a kerékpáros közlekedés fejlesztését. A településekben nagy hagyománya van a napi utazások (munka, kereskedelem, ügyintézés) alkalmával a kerékpárnak. Ez a fajta kerékpáros forgalom azonban csak a települések belterületein, vagy a közvetlen környezetükben levő területek (tanyák, földek) megközelítésében játszik szerepet. A bel- és külterületi kerékpárút-szakaszok hiánya balesetveszélyessé teszi a mindennapi kerékpáros hivatásforgalmat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 38 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában % %

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪805 ▪Város▪1,495 ▪Város▪2,920 ▪Község▪4,502 ▪Község▪4,376 ▪Község▪2,812 ▪Község▪2,966 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Abony Albertirsa Cegléd Ceglédbercel Csemő Dánszentmiklós Jászkarajenő Munkanél- küliség (%) ▪4.90% ▪3.06% ▪4.63% ▪3.00% ▪5.84% ▪2.04% ▪6.08% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪409,466 ▪481,057 ▪489,133 ▪572,953 ▪298,663 ▪411,308 ▪307,406 Magas** kat. (db/fő) ▪0.181 ▪0.000 ▪0.088 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.081 ▪0.042 ▪0.000 ▪0.149 ▪0.000 ▪0.023

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 2/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,971 ▪Község▪876 ▪Község▪785 ▪Város▪25,046 ▪Község▪1,846 ▪Község▪4,414 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kocsér Kőröstetétlen Mikebuda Nagykőrös Nyársapát Törtel Munkanél- küliség (%) ▪5.61% ▪3.24% ▪4.85% ▪6.43% ▪4.57% ▪7.61% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪325,309 ▪398,606 ▪330,313 ▪458,286 ▪317,766 ▪308,728 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.274 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.193 ▪0.000 ▪0.050 ▪0.000

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 1/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Abony ▪„Ivóvíz- és úthálózat elavult, külterületek megközelíthetősége időjárásfüggő, a tanyavilág romló állapota” ▪Albertirsa ▪„A települést elkerülő út hiánya, a településen élők zaj és közúti teherforgalom terhelése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Termálvízre épülő gyógyturizmus, élénk kulturális és sportélet, mikro-térségi központ” ▪„Strandfürdő és településközpont fejlesztése, új szolgáltatások betelepítésével.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 2/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Cegléd ▪„Munkahelyek hiánya, képzett munkaerő ingázik, munkanélküliség. A külterület infrastruktúrával és (alap)szolgáltatásokkal való ellátottsága alacsony.” ▪Ceglédbercel ▪„A képzett munkaerő ingázik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Ceglédi termálfürdő és szabadidőparkra épülő turisztikai szolgáltatások fejlesztése. 4. számú út gyorsforgalmi úttá történő bővítése. Városközpont rehabilitáció.” ▪„Alapfokú oktatási intézmények és egyéb szolgáltatások fejlesztése. Német kisebbség.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 3/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csemő ▪„Munkahelyek hiánya, munkanélküliség, az elszegényedő rétegek beköltözése a tanyavilágba.” ▪Dánszentmikl ós ▪„Közcsatorna-hálózat csak 40%-ban épült ki a településen, a gyümölcstermesztés csak 1-2 nagyobb vállalkozás keretében tud jövedelmező módon működni, magas a szezonális munkavégzés aránya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi és agrárturisztikai szolgáltatások fejlesztése.” ▪„Gyümölcstermesztés hagyománya (alma). Turisztikai szolgáltatások fejlesztése.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 4/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jászkarajenő ▪„A természeti értékekből származó lehetőségek kihasználatlansága (NATURA2000, ivóvíz (MIRA kutak)). Munkanélküliség, kiépítetlen közműcsatorna-hálózat.” ▪Kocsér ▪„Munkanélküliség, elöregedő lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtés és alternatív jövedelemszerzési módok fejlesztése. Szociális szövetkezet alapítása.” ▪„Munkahelyteremtés és alternatív jövedelemszerzési módok fejlesztése.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 5/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kőröstetétlen ▪„Kevés fiatal marad a településen, a helyi általános iskolába egyre kevesebb diák jár.” ▪Mikebuda ▪„A település adottságaiból származóan (kis lakosság szám, az erdős területek aránya magas) viszonylag magas munkanélküliség, kiépítetlen közműcsatorna-hálózat. A településen a csökkenő gyermeklétszám miatt az alapfokú oktatási intézmények fenntartása megkérdőjeleződött.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Településen szabadidős tó és park kialakítása, turisztikai szolgáltatások és kerékpárút fejlesztése, intézményi együttműködések kialakítása.” ▪„Munkahelyteremtés és alternatív jövedelemszerzési módok fejlesztése. Az alapvető szolgáltatások fejlesztése, együttműködések kialakítása fenntartásukra.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 6/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagykőrös ▪„A város jelenleg 30%-os csatornázottsági lefedettséggel rendelkezik. A jelenlegi szennyvíztisztító telep korszerűsítése szükséges. Munkanélküliség.” ▪Nyársapát ▪„A rendszerváltás után a TSZ és budapesti vállalatok telephelyeiknek megszűnésével jelentősen csökkent a munkahelyek száma. A képzett munkaerő ingázik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Termálkút fúrása és gyógyszálló építése. Vállalkozásfejlesztés.” ▪„Munkahelyteremtés és alternatív jövedelemszerzési módok fejlesztése.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 7/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Törtel ▪„A mezőgazdasági vállalkozások megszűnése és a munkaerő alacsonyképzettsége miatt a munkanélküliség magas.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtés és alternatív jövedelemszerzési módok fejlesztése. Termálvízkút fejlesztése, a jelenleg szabadon kifolyó víz hasznosítása. Helyi gazdaságok fejlesztése.”

49 48 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

50 49 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 13 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Megélhetési viszonyok, életkörülmények javítása” ▪„A kistérség vonzerejének fejlesztése, értékeinek védelme” ▪„A helyi közösségek kohéziójának javítása, a humán erőforrások fejlesztése” ▪„Helyben megtermelt termékek és szolgáltatások piacra jutásának fejlesztése” ▪„A humánszolgáltatások fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás 49 3 db 2 db 3 db 2 db 1,783,000 1,091, , ,000 40,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

51 50 ▪A tőkevonzó gazdasági tér fejlesztése és a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 873,000 EUR – a(z) A tőkevonzó gazdasági tér fejlesztése és a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A turizmus kistérségi kínálati elemeinek fejlesztése, bővítése ▪Gazdasági és üzletviteli szolgáltatások kialakítása Fő fejlesztési prioritás: Megélhetési viszonyok, életkörülmények javítása Allokált forrás (EUR) 873, ,000 60,000

52 51 ▪Kistérség települései megjelenésének javítása, a természeti és épített örökség megújítása az identitás erősítése érdekében Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 A legtöbb forrás – 873,000 EUR – a(z) A tőkevonzó gazdasági tér fejlesztése és a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kistérségi potenciálra épülő alternatív energia felhasználás megteremetése ▪Egészséges, tiszta települések Fő fejlesztési prioritás: A kistérség vonzerejének fejlesztése, értékeinek védelme Allokált forrás (EUR) 1,091,

53 52 ▪Környezettudatos szemlélet erősítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 A legtöbb forrás – 873,000 EUR – a(z) A tőkevonzó gazdasági tér fejlesztése és a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A civil szervezetek működési hatékonyságának erősítése Fő fejlesztési prioritás: A helyi közösségek kohéziójának javítása, a humán erőforrások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 50, ,997

54 53 ▪Kistérségre jellemző termékek megőrzése, piacra jutásuk fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 A legtöbb forrás – 873,000 EUR – a(z) A tőkevonzó gazdasági tér fejlesztése és a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Együttműködések ösztönzése, működési feltételeik biztosítása ▪Szabadidős, rekreációs szolgáltatások fejlesztése, létrehozása Fő fejlesztési prioritás: Helyben megtermelt termékek és szolgáltatások piacra jutásának fejlesztése Allokált forrás (EUR) 110,

55 54 ▪Helyi média fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 A legtöbb forrás – 873,000 EUR – a(z) A tőkevonzó gazdasági tér fejlesztése és a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Alapszolgáltatások fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Fő fejlesztési prioritás: A humánszolgáltatások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 40,000 0

56 55 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

57 56 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 8% 11% 25% 5% 19% 9% 0% 13% 5% 13% 38% 16% 3% 11% 7% 4% 0% 8% 1% 33% 67% 0% 13% 0% 25% 50% 0% 9% 18% 0% 18% 55% 0%

58 57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Helyi mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A vállalkozások munkahelyteremtő képességének javulásával csökken az egyfős vállalkozások száma, ezáltal növekszik a foglalkoztattak száma a kistérségben. A jövedelemtermelő képesség javulásával növekszik a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra vetített összege is. A vállalkozások fejlődése kihat a kistérség népesség megtartó erejére, a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalási esélyeinek javulására, a helyi termékek helyben történő értékesítésére.”

59 2 58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Kereskedelem, javítás” ▪„Helyi kiskereskedelmi és vendéglátó ipari mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A kiskereskedelmi és vendéglátó ipari szolgáltatások fejlesztésével javul a települések ellátása és a helyben igénybe vehető szolgáltatások színvonala. Ezáltal a lakosság és a településen megjelenő turisták helyben elköltött jövedelme növekszik. A jövedelemtermelő képesség javulásával növekszik a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra vetített összege is. A vállalkozások fejlődése kihat a kistérség népesség megtartó erejére, a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalási esélyeinek javulására.”

60 59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Az ifjúsági és falusi turizmushoz kötődő, nem kereskedelmi célú szálláshelyek létrehozása és bővítése a kistérség természeti értékeire és aktív turisztikai kínálatára építve” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az ifjúsági és magánszálláshelyek számának növekedésével nő a kistérségben eltöltött átlagos idő. Ennek megfelelően növekszik az igénybe vett szolgáltatások száma és az elköltött jövedelem nagysága. Növekszik a helyi idegenforgalmi adóbevétel, nő az új munkahelyek száma, a lakosság bevételei szintén növekednek.”

61 ▪„Egyéb tevékenység” 4 ▪„A kistérség elérhetőségének és kapcsolatainak javítása” ▪„A térség települései között korszerű úthálózat kialakítása és ezzel párhuzamosan a biztonságos kerékpáros forgalom számára kerékpárút hálózat megépítése. A kistérségi közösségi közlekedés feltételeinek javítása, P+R parkolók kialakítása és a közúti tömegközlekedés igényszerinti fejlesztése.” 60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

62 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Szabadidős tevékenységhez és tematikus turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A szolgáltatások fejlesztése az alternatív jövedelemszerzési módok körét bővíti a kistérségben, megteremtve a helyben termelt áruk és szolgáltatások piacát. A falusi vendéglátói szolgáltatások végzése munkát biztosít a családokban otthonmaradó nőknek, vagy munkanélküli tagjainak. A turisták számának növekedése növeli a családok bevételeit, ezáltal a kistérségben élők életszínvonalát.”

63 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 6 ▪„Az ifjúsági és falusi turizmushoz kötődő, nem kereskedelmi célú szálláshelyek létrehozása és bővítése a hátrányos helyzetű települések természeti értékeire és aktív turisztikai kínálatára építve” ▪„Az ifjúsági és magánszálláshelyek számának növekedésével nő a településeken eltöltött átlagos idő. Ennek megfelelően növekszik az igénybe vett szolgáltatások száma és a helyben elköltött jövedelem nagysága. Növekszik a települések idegenforgalmi adóbevétele, valamint a helyi szolgáltatók és termelők bevételei is.” 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

64 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Helyi kistermelők beszállítóvá válásának támogatása, a felvásárlói igényeknek megfelelő fejlesztések támogatása, kisléptékű (1 EUME alatti) élelmiszer és/vagy élelmiszer alapanyag előállító tevékenység fejlesztésének támogatása” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A kistermelők közös fejlesztései révén a piacra jutási esélyeik és jövedelem termelőképességük növekszik. A közvetlen beszállítóvá válás eredményeként a termékek versenyképes áron kerülhetnek a helyi kiskereskedelmi forgalomba, a helyi vendéglátókhoz és a nagyobb értékesítési láncokhoz.” Szektor

65 ▪„Egyéb szolgáltatás” 8 ▪„Helyi "GERJE-SZTŐ" szakmai és/vagy hálózatos együttműködések kialakítása” ▪„A mikrovállalkozások együttműködése erősödik a térségben. Szakmai együttműködések kialakításával növekedhet a magasabb hozzáadott értékű termékek száma, új piacokra juthatnak be ezen vállalkozások. Jövedelemtermelő képességük, megteremtve a foglalkoztatás pozitív változását a kistérségben.” 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

66 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Helyi civilszervezetek által szervezett rendezvények támogatása a helyi identitás, a LEADER célok és a település társadalmi integrációjának megvalósulása érdekében.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A civil szervezetek közötti erősödő kooperáció hatékonyabbá teszi működésüket, segítségükkel olyan csoportok kerülnek a programba, amelyek társadalmi helyzetükből adódóan kirekesztődnek a térség társadalmi, kulturális és gazdasági életéből. A tanyavilág társadalmi kohéziójával erősödik azok gazdasági szerepvállalása is. A jövőben ez a társadalmi együttműködés lehet a térség versenyképességének a záloga, a stratégia társadalmi fenntarthatóságának garanciája is.”

67 ▪„Egyéb tevékenység” 10 ▪„Helyi közösségen kívüli együttműködések kialakítása, területközi és nemzetközi együttműködések támogatása a vidéki területek fejlődésének szolgálatában” ▪„Cél annak megismerése, hogy a külföldi akciócsoportok hogyan éltek a LEADER nyújtotta lehetőségekkel, hogyan jutottak el a mai állapotukig: szervezet – közösségépítés – programok kiválasztása, kidolgozása – az emberek bevonása – együttműködések kialakítása – programok megvalósítása – érdekképviselet, érdekvédelem technikái. További célunk az a kapcsolatfelvétellel, hogy a szerzett tapasztalatokat a saját programunk megvalósítása során hasznosítsuk, ill. megfelelő gyakoriságú üzleti, kulturális, közösségek közötti cserekapcsolatot alakítsunk ki.” 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

68 67 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

69 68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Szenyvízkezelés fejlesztése a kistérség településein” Megoldási javaslat ▪„A térség településein a csatornahálózatba kötött lakások száma növekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közmű ellátottság” Fejlesztési téma

70 69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Kistelepülési utcaképek és pihenőparkok fejlesztése, valamint új játszóterek létrehozása” Megoldási javaslat ▪„A települések rendezett, tiszta képe fontos eleme a kistáj arculatának. A rendezett településkép hozzájárul a vidéken élő emberek közérzetének javulásához, ezáltal nő a kistérség népesség-megtartó képessége. A rendben tartott természeti- és épített környezet alapvető feltétele a turisztikai fejlesztéseknek, hozzájárul az élhető település kialakulásához. Ezáltal javul a térségben élő emberek identitástudata.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

71 70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Közösségi szolgáltatások fejlesztése” Megoldási javaslat ▪„Integrált szolgáltató házak létrehozása a kistelepülések lakosságának ellátására, civil szervezeteinek és vállalkozásainak működésének segítése érdekében.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

72 71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Kistelepülési utcaképek és pihenőparkok fejlesztése, valamint új játszóterek létrehozásának támogatása” Megoldási javaslat ▪„A települések rendezett, tiszta képe fontos eleme a kistáj arculatának. A rendezett településkép hozzájárul a vidéken élő emberek közérzetének javulásához, ezáltal nő a kistérség népesség-megtartó képessége. A rendben tartott természeti- és épített környezet alapvető feltétele a turisztikai fejlesztéseknek. Ezáltal javul a térségben élő emberek identitástudata.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Helyi kulturális örökség megőrzése és fejlesztése a helyi identitás erősítése érdekében, épített és kulturális értékek megőrzése, látogathatósága kialakításának támogatása” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat keretében minimálisan 10 helyi épített kulturális érték felújítása, látogathatóságának biztosítása valósulhat meg. A rehabilitált építmények elősegítik a rendezett településkép kialakulását, ami hozzájárul a vidéken élő emberek közérzetének javulásához, ezáltal nő a kistérség népesség- megtartó képessége. A rendben tartott épített környezet alapvető feltétele a turisztikai fejlesztéseknek.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egyéb infrastruktúra”

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Helyi természeti és történelmi tájkép bemutatásának fejlesztése” Megoldási javaslat ▪„A jelenlegi útvonalak fejlesztésével növekszik az ökoturizmusban résztvevők száma a kistérségben (20%). A pihenő helyek kialakításával az útvonalak teljesítése lehetővé válik a gyermekes családok számára is. A fejlesztés hozzájárul természeti értékeink bemutatásához, megőrzéséhez és a környezettudatos szemlélet erősítéséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Helyi kulturális örökség megőrzése és fejlesztése a helyi identitás erősítése érdekében, épített és kulturális értékek megőrzése, látogathatósága kialakításának támogatása” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat keretében minimálisan 5 helyi épített kulturális érték felújítása, látogathatóságának biztosítása valósulhat meg. A rehabilitált építmények elősegítik a rendezett településkép kialakulását, ami hozzájárul a vidéken élő emberek közérzetének javulásához, ezáltal nő a kistérség népesség- megtartó képessége. A rendben tartott épített környezet alapvető feltétele a turisztikai fejlesztéseknek.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Helytörténeti kiadványok készítése” Megoldási javaslat ▪„A kistérség lakosságának identitása erősödik, az újonnan beköltözők és érdeklődök megismerkedhetnek a települések múltjával, az ott élő emberek által elért eredményekkel, amelyekre büszkék lehetünk.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

79 78 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

80 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 79 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/26 Kód: KM-69-GF-A-06 Sorszám: 1999 Prioritás: Megélhetési viszonyok, életkörülmények javítása Intézkedés: A tőkevonzó gazdasági tér fejlesztése és a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességén... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség gazdasági szervezetinek 90%-a mikro vállalkozás, azaz legfeljebb 9 főt foglalkoztatnak. A foglalkoztatásban betöltött szerepük nem hanyagolható el, hiszen ezek a vállalkozások foglalkoztatják az összes foglalkoztatott legalább a felét. A mikro vállalkozásokon belül önfoglalkoztató vállalkozásnak minősíthető a gazdasági szervezetek 56%-a, ami mintegy 4 ezer vállalkozást jelent. Ehhez kapcsolódnak az őstermelők, akik többsége jövedelem kiegészítésként választotta ezt a gazdálkodási formát. Számuk meghaladja az ötezret. Helyzet/ adottság ▪A mikrovállalkozások a térségben tőkehiánnyal küzdenek, amely kihat a fejlődésükre, jövedelemtermelő képességükre. Fejlesztési igényeik támogatásával munkahely megtartó és teremtő képességük javulni fog, növekszik a magas hozzáadott értékű terméket előállító vállalkozások száma. A mikorvállakozások fejlesztése hozzájárul a helyi termékek - helyi és térségen kívüli - piacra jutási esélyinek javulásához. Probléma/ lehetőség ▪Helyi mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Megoldási javaslat ▪A vállalkozások munkahelyteremtő képességének javulásával csökken az egyfős vállalkozások száma, ezáltal növekszik a foglalkoztattak száma a kistérségben. A jövedelemtermelő képesség javulásával növekszik a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra vetített összege is. A vállalkozások fejlődése kihat a kistérség népesség megtartó erejére, a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalási esélyeinek javulására, a helyi termékek helyben történő értékesítésére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

81 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/26 Kód: KM-69-GF-A-06 Sorszám: 1999 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nyársapát, Törtel ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

82 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/26 Kód: KM-69-GF-2-01 Sorszám: 4341 Prioritás: Megélhetési viszonyok, életkörülmények javítása Intézkedés: A tőkevonzó gazdasági tér fejlesztése és a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességén... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A kistérség 3 hátrányos helyzetű települése (Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda) hasonló problémákkal küzd. A településeken a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, és/vagy a volt TSZ-ek utódszervezetei. A mikrovállalkozások többnyire önfoglalkoztatást valósítanak meg, jövedelemtermelő képességük alacsony. A településeken rendelkezésre álló munkaerő képzettsége alacsony, a képzett munkaerő ingázik vagy elköltözik a településekről. Helyzet/ adottság ▪A települések mezőgazdasági és erdőgazdálkodási hagyományokkal rendelkeznek. Ezek mellett természeti értékekkel valamint kihasználatlan termálvíz kinccsel is. A gazdaságuk fejlesztésének eddigi próbálkozásai ad hoc jellegűek voltak, hiányoznak a helyi fejlesztési és cselekvési programok, amelyek többek közt feltérképezik, hogy milyen képességekkel rendelkeznek. Probléma/ lehetőség ▪Helyi kapacitásokra épülő fenntartható mintagazdaságok létrehozásának támogatása, a helyi hagyományos gazdálkodási módok megőrzése és bemutatása, valamint a mezőgazdasághoz kötődő helyi hagyományok megőrzése és ápolása érdekében Megoldási javaslat ▪A kidolgozott programok irányt szabnak a települések vezetésének a befektetők keresésében, partnerségek kialakításában, a helyi vállalkozási politika alakításában és térségen kívüli kapcsolatok kialakításában. Megvalósításuk a kistelepülések gazdaságának élénkítését vonja maga után, amellyel munkahelyek jönnek létre, javul az életminőség, növekednek a települések adóbevételei, az elköltözések száma csökken. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (50%), Építés, felújítás (70%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (50%), Tradicionális eszközbeszerzés (40%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

83 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/26 Kód: KM-69-GF-2-01 Sorszám: 4341 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

84 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/26 Kód: KM-69-GF-A-01 Sorszám: 1998 Prioritás: Megélhetési viszonyok, életkörülmények javítása Intézkedés: A tőkevonzó gazdasági tér fejlesztése és a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességén... Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség gazdasági szervezetinek 90%-a mikrovállalkozás, amelyek az összes foglalkoztatott legalább a felét foglalkoztatják. A térség gazdasági szervezeteinek közel harmada (31,4%) kereskedelmi és vendéglátó ipari tevékenységet folytat, a térségi foglalkoztatottak 28%-a dolgozik ezen a területen, ezek 94%-a mikrovállalkozás. A kiskereskedelemi mikrovállalkozások a fontos szerepet töltenek be a térség településeinek alapvető termékekkel való ellátásában, a vendéglátó ipari vállalkozások többsége csak helyi igényeket elégít ki valamilyen szinten. Helyzet/ adottság ▪A mikrovállalkozások a térségben tőkehiánnyal küzdenek, amely kihat a fejlődésükre, jövedelemtermelő képességükre. A kiskereskedelmi és vendéglátó ipari vállalkozások fejlesztésével a helyben megtermelt termékek értékesítési feltételei javulnak, amivel alternatívát nyújthatnak a hipermarketekkel szemben. Fejlesztési igényeik támogatásával munkahely megtartó és teremtő képességük is javulni fog. Probléma/ lehetőség ▪Helyi kiskereskedelmi és vendéglátó ipari mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása Megoldási javaslat ▪A kiskereskedelmi és vendéglátó ipari szolgáltatások fejlesztésével javul a települések ellátása és a helyben igénybe vehető szolgáltatások színvonala. Ezáltal a lakosság és a településen megjelenő turisták helyben elköltött jövedelme növekszik. A jövedelemtermelő képesség javulásával növekszik a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra vetített összege is. A vállalkozások fejlődése kihat a kistérség népesség megtartó erejére, a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalási esélyeinek javulására. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/26 Kód: KM-69-GF-A-01 Sorszám: 1998 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nyársapát, Törtel ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/26 Kód: KM-69-GF-2-02 Sorszám: 3426 Prioritás: Megélhetési viszonyok, életkörülmények javítása Intézkedés: A tőkevonzó gazdasági tér fejlesztése és a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességén... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A rendszerváltás után a kistérségben működő élelmiszeripari vállalatok részben megszűntek. A kistermelői felvásárlás a legtöbb termény esetében megszűnt. A térség adottságaiból és történelmi hagyományiból eredően, ma is jelentős a háztáji mezőgazdasági termelés és állattartás. A gazdálkodók út típusú együttműködésének szervezése 2-3 esetben valósult meg sikerrel. Helyzet/ adottság ▪Az agrárium főállású munkahelyeket megtartó/teremtő képessége és a jövedelem kiegészítő termelő tevékenységek köre csökken. Ennek oka a feldolgozó üzemek megszűnése, profilváltása, kapacitás csökkentése a kistérségben, valamint a felvásárlói igényeknek való megfelelés képességének hiánya. Új típusú együttműködések keretében, a felvásárlói piac igényeinek megfelelő fejlesztések szükségesek. Probléma/ lehetőség ▪Helyi kistermelők beszállítóvá válásának támogatása, a felvásárlói igényeknek megfelelő fejlesztések támogatása, kisléptékű (1 EUME alatti) élelmiszer és/vagy élelmiszer alapanyag előállító tevékenység fejlesztésének támogatása Megoldási javaslat ▪A kistermelők közös fejlesztései révén a piacra jutási esélyeik és jövedelem termelőképességük növekszik. A közvetlen beszállítóvá válás eredményeként a termékek versenyképes áron kerülhetnek a helyi kiskereskedelmi forgalomba, a helyi vendéglátókhoz és a nagyobb értékesítési láncokhoz. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (50%), Építés, felújítás (60%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (60%), Marketing tevékenység (20%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/26 Kód: KM-69-GF-2-02 Sorszám: 3426 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/26 Kód: KM-69-GF-B-01 Sorszám: 4516 Prioritás: Megélhetési viszonyok, életkörülmények javítása Intézkedés: A tőkevonzó gazdasági tér fejlesztése és a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességén... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A kistérség Budapesttől mintegy 80 km-re fekszik. Autópálya, gyorsforgalmi út jelenleg nem halad át rajta, fejlesztésük a jövőben várható. A kistérség 6 települése rendelkezik vasútállomással, melyek közül a városokat bevonták az elővárosi közlekedésbe. A térségben külterületi kiépített kerékpárutak jelenleg nincsenek. Helyzet/ adottság ▪A térség három megye határán fekszik közvetlen szomszédságban Kecskemét és Szolnok városokkal. A gazdasági együttműködések, a munkavállalók mobilitásának és a turizmus fejlődésének egyik feltétele a térség közlekedési kapcsolatrendszere, infrastruktúráinak állapota. Probléma/ lehetőség ▪A kistérség elérhetőségének és kapcsolatainak javítása Megoldási javaslat ▪A térség települései között korszerű úthálózat kialakítása és ezzel párhuzamosan a biztonságos kerékpáros forgalom számára kerékpárút hálózat megépítése. A kistérségi közösségi közlekedés feltételeinek javítása, P+R parkolók kialakítása és a közúti tömegközlekedés igényszerinti fejlesztése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KMOP - 2. prioritás - A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 5/26 Kód: KM-69-GF-B-01 Sorszám: 4516 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪Nem ÚMVP

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/26 Kód: KM-69-GF-A-03 Sorszám: 2040 Prioritás: Megélhetési viszonyok, életkörülmények javítása Intézkedés: A turizmus kistérségi kínálati elemeinek fejlesztése, bővítése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A kistérség nem sorolható a nagy múltú, kiemelkedő jelentőségű turisztikai célterületek közé, hiányoznak a hagyományosnak mondható turisztikai látványosságok. A 13 település alkotta térség gazdaságainak egy része már jelenleg is készít hagyományos élelmiszereket értékesítésre, valamint fogad a falusi élet megismerése iránt érdeklődő vendégeket, viszont ezek a tevékenységek egyediek. Kiemelkedik Csemő a falusi turizmus kínálatával; Cegléd a termálvízre épülő rekreációs szolgáltatásaival. Helyzet/ adottság ▪A kistérség településein a magán és kereskedelmi szálláshelyek száma alacsony, az utóbbi szálláshelyekből is csak Cegléd és Nagykőrös rendelkezik megfelelő számúval és minőségűvel. Az átlagos tartózkodási idő mértékében (a kistérségben:2 éjszaka(KSH 2005))ez a tény nagymértékben meghatározó. Lehetőség: a tanyasi gazdaságokban és a falvakban, a falusi és természeti értékekre alapozva, magánszálláshelyek kialakítása. Probléma/ lehetőség ▪Az ifjúsági és falusi turizmushoz kötődő, nem kereskedelmi célú szálláshelyek létrehozása és bővítése a kistérség természeti értékeire és aktív turisztikai kínálatára építve Megoldási javaslat ▪Az ifjúsági és magánszálláshelyek számának növekedésével nő a kistérségben eltöltött átlagos idő. Ennek megfelelően növekszik az igénybe vett szolgáltatások száma és az elköltött jövedelem nagysága. Növekszik a helyi idegenforgalmi adóbevétel, nő az új munkahelyek száma, a lakosság bevételei szintén növekednek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/26 Kód: KM-69-GF-A-03 Sorszám: 2040 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nyársapát, Törtel ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/26 Kód: KM-69-GF-A-05 Sorszám: 2035 Prioritás: Megélhetési viszonyok, életkörülmények javítása Intézkedés: A turizmus kistérségi kínálati elemeinek fejlesztése, bővítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A kistérségben több településen találunk egyedi falusi, lovas, horgász-, öko- és borturisztikai szolgáltatásokat. Csemő idegenforgalmi kínálata meglehetősen sokrétű: a lovagoltatás, fogathajtás, vadásztatás, rekreáció mellett lovas-kézműves foglalkoztatást tartó Csudacsikó táborban gyermektáboroztatást is folytat. Hétvégi ház, üdülő más településeken is akadnak, de nem alakult ki ez a széles kínálat. Természeti értékeket tekintve a térségben több egybefüggő NATURA 2000-es terület található értékes madár- és növényvilággal. Helyzet/ adottság ▪Az egyedi szolgáltatások esetében a problémát rendelkezésre állás bizonytalansága mellett, a környezet és szolgáltatás minősége is jelenti. A tanyasi gazdaságokhoz, természeti értékekhez köthető szolgáltatások fejlesztése szükséges a térség kínálati palettájának bővítéséhez, az állandó jelleggel elérhető szolgáltatások a visszatérő vendégek megtartásához. Probléma/ lehetőség ▪Szabadidős tevékenységhez és tematikus turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Megoldási javaslat ▪A szolgáltatások fejlesztése az alternatív jövedelemszerzési módok körét bővíti a kistérségben, megteremtve a helyben termelt áruk és szolgáltatások piacát. A falusi vendéglátói szolgáltatások végzése munkát biztosít a családokban otthonmaradó nőknek, vagy munkanélküli tagjainak. A turisták számának növekedése növeli a családok bevételeit, ezáltal a kistérségben élők életszínvonalát. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/26 Kód: KM-69-GF-A-05 Sorszám: 2035 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nyársapát, Törtel ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/26 Kód: KM-69-GF-A-04 Sorszám: 4347 Prioritás: Megélhetési viszonyok, életkörülmények javítása Intézkedés: A turizmus kistérségi kínálati elemeinek fejlesztése, bővítése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A 3 település nem sorolható a nagy múltú, kiemelkedő jelentőségű turisztikai célterületek közé. Gazdaságaik egy része már jelenleg is fogad a falusi élet megismerése iránt érdeklődő vendégeket, viszont ezek a tevékenységek egyediek. Évente 2 két olyan rendezvényt tartanak, amelyek regionális szinten vonzanak érdeklődőket. Természeti értéküket tekintve az ökoturizmus iránt érdeklődők célterülete lehet. A szálláshely kapacitásukat jellemzi, hogy a kereskedelmi és magánszálláshelyek férőhelyei 1000 lakosra vetítve 0-4,4 között mozog. Helyzet/ adottság ▪A településeken megtartott rendezvényekre, helyi értékek megismerésére érkezők helyben csak kevés, és nem minden esetben megfelelő színvonalú szálláshelyet találhatnak, ezért a környező városokban vesznek igénybe szálláshely szolgáltatást. Lehetőség a tanyasi gazdaságokban és a községekben a falusi és természeti értékekre alapozva magánszálláshelyek kialakítása, meglévőek fejlesztése. Probléma/ lehetőség ▪Az ifjúsági és falusi turizmushoz kötődő, nem kereskedelmi célú szálláshelyek létrehozása és bővítése a hátrányos helyzetű települések természeti értékeire és aktív turisztikai kínálatára építve Megoldási javaslat ▪Az ifjúsági és magánszálláshelyek számának növekedésével nő a településeken eltöltött átlagos idő. Ennek megfelelően növekszik az igénybe vett szolgáltatások száma és a helyben elköltött jövedelem nagysága. Növekszik a települések idegenforgalmi adóbevétele, valamint a helyi szolgáltatók és termelők bevételei is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/26 Kód: KM-69-GF-A-04 Sorszám: 4347 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/26 Kód: KM-69-GF-1-01 Sorszám: 2053 Prioritás: Megélhetési viszonyok, életkörülmények javítása Intézkedés: Gazdasági és üzletviteli szolgáltatások kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A kistérség több mint 90%-a mikrovállalkozás. A vállalkozók többsége nem rendelkezik azokkal az infrastruktúrákkal és ismeretekkel, amelyek a kor követelményeinek megfelelően kulturált üzleti környezetet, naprakész információkat, biztos üzletvitelt és a fejlődés lehetőségét biztosítják. Az alapvető üzletviteli szolgáltatásokat (pl.: könyvelés) szolgáltatásként veszik igénybe a vállalkozások általában. Ezen túlmenően más szolgáltatást ritkán vagy egyáltalán nem vesznek igénybe (kivéve a mezőgazdasági vállalkozók a falugazdászi hálózat révén). Helyzet/ adottság ▪A versenyképesség egyik pillére a naprakész információk megszerzése a piaci és támogatási lehetőségek kihasználása érdekében. További lehetőség a vállalkozások együttműködésének megteremtése az egymás közötti információáramlás biztosításával. Ezen feltételek megteremtésére non-profit szakmai szolgáltatások indítása szükséges a szorosabb együttműködések kialakítása érdekében. Probléma/ lehetőség ▪Helyi "GERJE-SZTŐ" szakmai és/vagy hálózatos együttműködések kialakítása Megoldási javaslat ▪A mikrovállalkozások együttműködése erősödik a térségben. Szakmai együttműködések kialakításával növekedhet a magasabb hozzáadott értékű termékek száma, új piacokra juthatnak be ezen vállalkozások. Jövedelemtermelő képességük, megteremtve a foglalkoztatás pozitív változását a kistérségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (70%), Építés, felújítás (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Tradicionális eszközbeszerzés (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (50%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/26 Kód: KM-69-GF-1-01 Sorszám: 2053 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/26 Kód: KM-69-SzF-A-07 Sorszám: 4161 Prioritás: A kistérség vonzerejének fejlesztése, értékeinek védelme Intézkedés: Kistérség települései megjelenésének javítása, a természeti és épített örökség megújítása... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A kistérség településein számos olyan építészeti érték található, amelyek a kistérség kulturális örökségének részei. A kúriák (11 településen), polgári házak (Nagykőrös), építészeti szempontból értékes gazdasági épületek (pl.: Nagykőrösi Tímárház) a korabeli polgári élet, a nagybirtokos gazdálkodás, a kézműves- és feldolgozóipar emlékeit őrzik. Helyzet/ adottság ▪A korabeli polgári házak többsége magánkézben van, a kúriák és építészetileg értékes gazdasági épületek önkormányzati, intézményi és vállalkozói tulajdonban vannak. A kihasználtságuk több esetben nem megoldott, üresen az enyészet martalékává válnak. A felújítással közösségi és kulturális funkcióknak adhatnak helyet, javítva a településképet. Probléma/ lehetőség ▪Helyi kulturális örökség megőrzése és fejlesztése a helyi identitás erősítése érdekében, épített és kulturális értékek megőrzése, látogathatósága kialakításának támogatása Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat keretében minimálisan 10 helyi épített kulturális érték felújítása, látogathatóságának biztosítása valósulhat meg. A rehabilitált építmények elősegítik a rendezett településkép kialakulását, ami hozzájárul a vidéken élő emberek közérzetének javulásához, ezáltal nő a kistérség népesség-megtartó képessége. A rendben tartott épített környezet alapvető feltétele a turisztikai fejlesztéseknek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/26 Kód: KM-69-SzF-A-07 Sorszám: 4161 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/26 Kód: KM-69-SzF-A-10 Sorszám: 4373 Prioritás: A kistérség vonzerejének fejlesztése, értékeinek védelme Intézkedés: Kistérség települései megjelenésének javítása, a természeti és épített örökség megújítása... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A kistelepülési önkormányzatok bevételeinek szűkössége miatt a falvak képének formálására, a települések központi helyeinek fejlesztésére keveset tudnak fordítani. A kistérség több településének képe így nem változott az elmúlt évben, nem követte a lakossági elvárásokat. A kistérség községeiben több jó példát láthatunk a lakosság összefogásával megvalósuló sikeres falukép alakításra (pl.: Csemő). Helyzet/ adottság ▪A hiányzó infrastruktúrák pótlásával, kisléptékű beavatkozásokkal az önkormányzatok a településkép javítását indíthatják el, lakossági és civil támogatással. A térségben élő példák átvételével, a kistérségre jellemző szárazságtűrő egynyári virágok ültetésével kialakulhat a „Virágos” térség arculat. Probléma/ lehetőség ▪Kistelepülési utcaképek és pihenőparkok fejlesztése, valamint új játszóterek létrehozásának támogatása Megoldási javaslat ▪A települések rendezett, tiszta képe fontos eleme a kistáj arculatának. A rendezett településkép hozzájárul a vidéken élő emberek közérzetének javulásához, ezáltal nő a kistérség népesség-megtartó képessége. A rendben tartott természeti- és épített környezet alapvető feltétele a turisztikai fejlesztéseknek. Ezáltal javul a térségben élő emberek identitástudata. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/26 Kód: KM-69-SzF-A-10 Sorszám: 4373 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/26 Kód: KM-69-SzF-A-08 Sorszám: 4163 Prioritás: A kistérség vonzerejének fejlesztése, értékeinek védelme Intézkedés: Kistérség települései megjelenésének javítása, a természeti és épített örökség megújítása... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A kistelepülési önkormányzatok bevételeinek szűkössége miatt a falvak képének formálására, a települések központi helyeinek fejlesztésére keveset tudnak fordítani. A kistérség több településének arculata így nem változott az elmúlt évben, nem követte a lakossági elvárásokat. A községekben több jó példát láthatunk a lakosság összefogásával megvalósuló sikeres falukép alakításra (pl.: Csemő). Helyzet/ adottság ▪A hiányzó infrastruktúrák pótlásával, kisléptékű beavatkozásokkal az önkormányzatok a településkép javítását indíthatják el, lakossági és civil támogatással. A térségben élő példák átvételével, a kistérségre jellemző szárazságtűrő egynyári virágok ültetésével kialakulhat a „Virágos” térség arculat. Probléma/ lehetőség ▪Kistelepülési utcaképek és pihenőparkok fejlesztése, valamint új játszóterek létrehozása Megoldási javaslat ▪A települések rendezett, tiszta képe fontos eleme a kistáj arculatának. A rendezett településkép hozzájárul a vidéken élő emberek közérzetének javulásához, ezáltal nő a kistérség népesség-megtartó képessége. A rendben tartott természeti- és épített környezet alapvető feltétele a turisztikai fejlesztéseknek, hozzájárul az élhető település kialakulásához. Ezáltal javul a térségben élő emberek identitástudata. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/26 Kód: KM-69-SzF-A-08 Sorszám: 4163 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/26 Kód: KM-69-SzF-A-12 Sorszám: 4136 Prioritás: A kistérség vonzerejének fejlesztése, értékeinek védelme Intézkedés: Kistérség települései megjelenésének javítása, a természeti és épített örökség megújítása... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A helyi közösség 13 településének összes érintett területe hektár. Elhelyezkedését tekintve - földrajzi értelemben - a Duna-Tisza közi síkvidékhez tartozik. A biológiailag aktív felületek ökológiailag legértékesebb elemei azok a térség 0,3 %-át kitevő védett területek, ahol a legtöbbet sikerült megőrizni táj élő- és élettelen természeti elemeiből (NATURA 2000). A német NABU munkatársainak ill. magyar természetvédelmi szakembereknek véleménye szerint a Hortobágy és a Kiskunság legértékesebb területeivel azonos látnivalót kínál a térség. Helyzet/ adottság ▪A térségben Albertirsán, Nagykőrösön, Csemőben létezik kijelölt túraútvonal, Nagykőrösön, Törtelen tanösvény és Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen és Törtel határában gyalogtúra útvonal. A jászkarajenői szikes pusztákhoz kapcsolódóan a LIFE programban információs táblák kerültek kihelyezésre, de általánosságban útvonalak mentén hiányoznak a pihenőhelyek, esőbeállók. Probléma/ lehetőség ▪Helyi természeti és történelmi tájkép bemutatásának fejlesztése Megoldási javaslat ▪A jelenlegi útvonalak fejlesztésével növekszik az ökoturizmusban résztvevők száma a kistérségben (20%). A pihenő helyek kialakításával az útvonalak teljesítése lehetővé válik a gyermekes családok számára is. A fejlesztés hozzájárul természeti értékeink bemutatásához, megőrzéséhez és a környezettudatos szemlélet erősítéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/26 Kód: KM-69-SzF-A-12 Sorszám: 4136 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/26 Kód: KM-69-SzF-A-09 Sorszám: 4368 Prioritás: A kistérség vonzerejének fejlesztése, értékeinek védelme Intézkedés: Kistérség települései megjelenésének javítása, a természeti és épített örökség megújítása... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A 3 HH településen több olyan építészeti érték található, amelyek a kistérség kulturális örökségének részei. A kúriák (Kocsér), népi építészet hagyományait tükröző tanyák (Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda) a korabeli nagybirtokos gazdálkodás és a vidéki falusi és tanyasi élet emlékeit őrzik. Helyzet/ adottság ▪A korabeli tanyák többsége magánkézben van, a kúriák önkormányzati, intézményi és vállalkozói tulajdonban vannak. A kihasználtságuk több esetben nem megoldott, üresen az enyészet martalékává válnak. A felújítással közösségi és kulturális funkcióknak adhatnak helyet, javítva a településképet. Probléma/ lehetőség ▪Helyi kulturális örökség megőrzése és fejlesztése a helyi identitás erősítése érdekében, épített és kulturális értékek megőrzése, látogathatósága kialakításának támogatása Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat keretében minimálisan 5 helyi épített kulturális érték felújítása, látogathatóságának biztosítása valósulhat meg. A rehabilitált építmények elősegítik a rendezett településkép kialakulását, ami hozzájárul a vidéken élő emberek közérzetének javulásához, ezáltal nő a kistérség népesség-megtartó képessége. A rendben tartott épített környezet alapvető feltétele a turisztikai fejlesztéseknek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága61925 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/26 Kód: KM-69-SzF-A-09 Sorszám: 4368 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/26 Kód: KM-69-SzF-5-02 Sorszám: 4270 Prioritás: A kistérség vonzerejének fejlesztése, értékeinek védelme Intézkedés: Kistérség települései megjelenésének javítása, a természeti és épített örökség megújítása... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A helyi lakosság identitásának erődöséhez nagyban hozzájárul a helyi történelem ismerete, a település kialakulásának, lakóinak múltban elért eredményeinek és kulturális emlékeinek ismerete. A nagy múltú mezővárosok mellett kialakult falvak a tanyavilágból, vagy a külterjes legeltető állattartás kapcsán jöttek létre (elszármazott jász települések: Jászkarajenő, Kocsér). Kultúrájuk az állattartáshoz és növénytermeléshez kapcsolódott. Helyzet/ adottság ▪A nagyszámú beköltözések kapcsán a „gyüttmentek” nem érzik sajátjuknak a lakhelyük környezetét, a helyi társadalom nehezen fogadja be őket. A település történetének megismerése hozzájárul a társadalmi integrációhoz. Találunk példát arra ahol már korábban elkészült egy átfogó településtörténeti mű (Kocsér), de ezek a helytörténeti kiadványok többnyire hiányoznak. Probléma/ lehetőség ▪Helytörténeti kiadványok készítése Megoldási javaslat ▪A kistérség lakosságának identitása erősödik, az újonnan beköltözők és érdeklődök megismerkedhetnek a települések múltjával, az ott élő emberek által elért eredményekkel, amelyekre büszkék lehetünk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kiadvány készítés (100%), Marketing tevékenység (40%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága21128 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/26 Kód: KM-69-SzF-5-02 Sorszám: 4270 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/26 Kód: KM-69-SzF-B-02 Sorszám: 4543 Prioritás: A kistérség vonzerejének fejlesztése, értékeinek védelme Intézkedés: Kistérségi potenciálra épülő alternatív energia felhasználás megteremetése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A kistérség agrárpotenciálja és termálvíz kincse lehetőséget teremt az alternatív energia használati módok fejlesztésére a kistérségben. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg közintézményekben nem, vállalkozások és lakosság esetében is csekély mértékű az alternatív energiahasznosítás. A kistérségben található biomassza és geotermikus potenciál lehetőséget teremt a megújuló energia felhasználás fejlesztésére. Probléma/ lehetőség ▪A megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése a ceglédi kistérségben Megoldási javaslat ▪A megújuló energiahordozók felhasználása kapcsán csökken a környezetterhelés, javul a térség energiafüggetlensége. Segíti a mezőgazdasággal foglalkozó népességet a termékek magasabb minőségi színvonalon, nagyobb termelésbiztonság elérésével, alacsonyabb költségekkel történő előállításban. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 16/26 Kód: KM-69-SzF-B-02 Sorszám: 4543 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪Nem ÚMVP

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/26 Kód: Sorszám: 4532 Prioritás: A kistérség vonzerejének fejlesztése, értékeinek védelme Intézkedés: Egészséges, tiszta települések Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A kistérségben 4 település nem rendelkezik kiépített csatornahálózattal (Nyársapát, Mikebuda, Kocsér, Jászkarajenő), Nagykőrösön pedig alacsony a hálózatba bekötött lakóingatlanok száma. Helyzet/ adottság ▪A közműcsatorna szolgáltatás kiépítése az érintett településeken. Probléma/ lehetőség ▪Szenyvízkezelés fejlesztése a kistérség településein Megoldási javaslat ▪A térség településein a csatornahálózatba kötött lakások száma növekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 17/26 Kód: Sorszám: 4532 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/26 Kód: KM-69-GF-4-01 Sorszám: 4087 Prioritás: A helyi közösségek kohéziójának javítása, a humán erőforrások fejlesztése Intézkedés: A civil szervezetek működési hatékonyságának erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A kistérségben közel 400 civil szervezet került bejegyzésre. Működésüket tekintve azonban nem mondhatjuk el, hogy ezen szervezetek nagy része tevékenyen működik. Az utóbbi években a kistelepüléseken is egyre több civil szervezet jött létre az addig működő iskolai, óvodai alapítványok mellett, településfejlesztési és turisztikai célzattal. ▪A tanyás térséget jellemző negatív folyamatok egyike a lecsúszott családok beköltözése az olcsó, külterületi ingatlanokba. A tanyavilág társadalmi kohéziója a civil szerveztek bevonásával valósulhat meg. Helyzet/ adottság ▪A tanyás települések rászorulnak a humán erőforrásainak fejlesztésére, a meglévő gyengeségek kezelésére, a helyi közösségekben működő szolidaritás, a kohézió fokozására annak érdekében, hogy mérséklődjenek a kedvezőtlen irányú demográfiai és migrációs folyamatok, amelyek a helyi társadalmak eróziójához vezethetnek akár az elöregedésen keresztül, akár hátrányos helyzetű csoportok nagymérvű beköltözése által. Probléma/ lehetőség ▪Helyi civilszervezetek által szervezett rendezvények támogatása a helyi identitás, a LEADER célok és a település társadalmi integrációjának megvalósulása érdekében. Megoldási javaslat ▪A civil szervezetek közötti erősödő kooperáció hatékonyabbá teszi működésüket, segítségükkel olyan csoportok kerülnek a programba, amelyek társadalmi helyzetükből adódóan kirekesztődnek a térség társadalmi, kulturális és gazdasági életéből. A tanyavilág társadalmi kohéziójával erősödik azok gazdasági szerepvállalása is. A jövőben ez a társadalmi együttműködés lehet a térség versenyképességének a záloga, a stratégia társadalmi fenntarthatóságának garanciája is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (40%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/26 Kód: KM-69-GF-4-01 Sorszám: 4087 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/26 Kód: KM-69-GF-6-01 Sorszám: 4092 Prioritás: A helyi közösségek kohéziójának javítása, a humán erőforrások fejlesztése Intézkedés: A civil szervezetek működési hatékonyságának erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Általában a LEADER eddigi sikertörténetének egy nagyon fontos eleme az, hogy miközben a vidéki térség hátrányos helyzetének, problémáinak megoldásán fáradozik, ugyanakkor széles körűen épít a belső, szűkebb és a tágabb körű együttműködésekre, és ezzel párhuzamosan az interregionális kapcsolatépítéseket is szorgalmazza. Lokális partnerség, nemzetközi kooperáció jellemzi. Helyzet/ adottság ▪A kistérség településeinek együttműködése nemzetközi szinten javarészt kimerült a testvérvárosi kapcsolatokban. Azonban ezek a kapcsolatok jó alapot nyújthatnak további együttműködések kialakításához az akciócsoport számára. A HVS sikeres megvalósítását célirányosan segítő kapcsolatok kialakításában a hazai LEADER szervezetek segíthetnek. Probléma/ lehetőség ▪Helyi közösségen kívüli együttműködések kialakítása, területközi és nemzetközi együttműködések támogatása a vidéki területek fejlődésének szolgálatában Megoldási javaslat ▪Cél annak megismerése, hogy a külföldi akciócsoportok hogyan éltek a LEADER nyújtotta lehetőségekkel, hogyan jutottak el a mai állapotukig: szervezet – közösségépítés – programok kiválasztása, kidolgozása – az emberek bevonása – együttműködések kialakítása – programok megvalósítása – érdekképviselet, érdekvédelem technikái. További célunk az a kapcsolatfelvétellel, hogy a szerzett tapasztalatokat a saját programunk megvalósítása során hasznosítsuk, ill. megfelelő gyakoriságú üzleti, kulturális, közösségek közötti cserekapcsolatot alakítsunk ki. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (70%), Kiadvány készítés (40%), Marketing tevékenység (40%), Rendezvény (70%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága45000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/26 Kód: KM-69-GF-6-01 Sorszám: 4092 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/26 Kód: KM-69-GF-4-03 Sorszám: 4360 Prioritás: A helyi közösségek kohéziójának javítása, a humán erőforrások fejlesztése Intézkedés: A civil szervezetek működési hatékonyságának erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A 3 HH településen mintegy 20 civil szervezet működik. Az utóbbi években több civil szervezet jött létre az addig működő iskolai, óvodai alapítványok mellett, településfejlesztési és turisztikai célzattal. Tevékenységükkel a helyi közösség szervezésén túl önkormányzat által feladatok ellátását is segítik. A települések gazdasági helyzete miatt, azonban tevékenységeik főtámogatója is az önkormányzat. Programjaik ezáltal korlátozott számban valósulnak meg. Helyzet/ adottság ▪A tanyás térséget jellemző negatív folyamatok egyike az olcsó külterületi ingatlanokba lecsúszott családok beköltözése. A tanyavilág társadalmi elszigetelődése a belterületektől ezen családok számának növekedésével erősödik. A tanyavilág társadalmi kohéziója a civil szerveztek bevonásával valósítható meg. Probléma/ lehetőség ▪Helyi civilszervezetek által szervezett rendezvények támogatása a helyi identitás, a LEADER célok és a helyi társadalom integrációjának megvalósulása érdekében. Megoldási javaslat ▪A civil szervezetek közötti erősödő kooperáció hatékonyabbá teszi működésüket, segítségükkel olyan csoportok kerülnek a programba, amelyek társadalmi helyzetükből adódóan kirekesztődnek a térség társadalmi, kulturális és gazdasági életéből. A tanyavilág társadalmi kohéziójával erősödik azok gazdasági szerepvállalása is. A jövőben ez a társadalmi együttműködés lehet a térség versenyképességének a záloga, a stratégia társadalmi fenntarthatóságának garanciája is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (50%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága23997 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/26 Kód: KM-69-GF-4-03 Sorszám: 4360 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/26 Kód: KM-69-GF-4-02 Sorszám: 4101 Prioritás: A helyi közösségek kohéziójának javítása, a humán erőforrások fejlesztése Intézkedés: Környezettudatos szemlélet erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A kistérség települései értékes természeti értékekkel rendelkeznek (Nagykőrös: Pusztatölgyesek; Csemő, Ceglédbercel, Törtel: Gerje patak; Jászkarajenő, Kocsér: szikes puszták stb.), amelyek többnyire NATURA 2000 védelem alatt állnak és a Duna-Ipoly Nemzeti Park részei. A térség adottságaiból fakadóan a természetvédelmi területek mellett, azokba beágyazódva szántóföldi termelés zajlik. Helyzet/ adottság ▪Legtöbb esetben a helyi lakosság, a gazdálkodók sincsenek tisztában azzal, hogy milyen értékek mellett élnek, gazdálkodnak (erre példa volt pár éve Nyársapáton egy orchideás rét felszántása). A természeti értékeink megőrzésének, a fenntartható ökológiai gazdálkodás kialakítása és a környezettudatos szemlélet erősítése érdekében képzéseket kell tartani óvodás kortól felnőttkorig a kistérségben. Probléma/ lehetőség ▪Kistérség természeti értékeinek megismertetésének és népszerűsítésének támogatása Megoldási javaslat ▪Az oktatási intézményekben folyó képzés tartalmának bővítése révén javul az oktatás és a nevelés eredményessége, mérséklődnek a tanyán élő, illetve roma, szegény családokból érkező gyermekek hátrányai, általában javulnak a modern munkaerő-piaci elvárásokhoz illeszkedő, magas szintű és korszerű szakmát biztosító iskolákba való továbblépés esélyei. A környezettudatosságot erősítő, ökológiai gazdálkodás ismérveit átadó felnőttképzés megvalósítása emeli a lakosság tudásszintjét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (50%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/26 Kód: KM-69-GF-4-02 Sorszám: 4101 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/26 Kód: KM-69-GF-5-01 Sorszám: 4074 Prioritás: Helyben megtermelt termékek és szolgáltatások piacra jutásának fejlesztése Intézkedés: Kistérségre jellemző termékek megőrzése, piacra jutásuk fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A rendszerváltás előtti 40 év negatív örökségeinek egyike a helyi együttműködések iránti bizalmatlanság. A TSZ utódszervezetek legtöbb esetben ma is csak vegetáló, fejlődésre képtelen vállalkozásokra estek szét. A kistérség mikrovállalkozásai alacsony jövedelemtermelő képességük miatt tőkehiánnyal, megélhetési problémákkal küzdenek. A falvak prosperáló KKV-k híján nem kínálnak perspektívát a felnövekvő nemzedéknek, így a kistelepülések csökkenő népességgel, növekvő átlagéletkorral küzdenek. Helyzet/ adottság ▪Az együttműködések iránti ellenszenv feloldását térségi (pl. Nyársapáton a Homokgyöngye 2000 TÉSZ), hazai és külföldi példák bemutatásával lehet előmozdítani. Az információk átadásával elősegíthetők a csirázó együttműködések kiteljesedése és újak indítása. A releváns hazai és külföldi példákon keresztül a térségen kívüli partnerségek kialakulása is megvalósulhat. Probléma/ lehetőség ▪Helyi együttműködések ösztönzése képzések és szakmai előadások, tematikus vásárok tartásának támogatásával Megoldási javaslat ▪A rendezvények keretében a résztvevők ismeretet szerezhetnek a sikeres együttműködések szervezéséről, a partnerségek kialakításáról, az érdekképviselet és érdekvédelem technikáiról. A helyi vállalkozások jövedelemtermelő képessége javul, az együttműködések által erősödik a térség gazdasági és társadalmi kohéziója, versenyképessége. A helyi termékek bemutatásával nő a kereslet irántuk, ezáltal több család jut kiegészítő jövedelemhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (40%), Képzés/Oktatás (40%), Kiadvány készítés (40%), Marketing tevékenység (40%), Rendezvény (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/26 Kód: KM-69-GF-5-01 Sorszám: 4074 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Tematikus vásárok: kistérségre jellemző termékek időszaki értékesítésére szervezett vásárok, amelyek illeszkednek az egyes települések rendezvényeihez. Célja a vidéki, házias termékek és szolgáltatások népszerűsítése.

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/26 Kód: KM-69-GF-A-02 Sorszám: 4055 Prioritás: Helyben megtermelt termékek és szolgáltatások piacra jutásának fejlesztése Intézkedés: Kistérségre jellemző termékek megőrzése, piacra jutásuk fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A kistérségben több mint 5000 regisztrált őstermelő található. A településeken legalább heti egy alkalommal tartanak piacot, ahol az őstermelők is megjelenhetnek termékeikkel. A községekben a piacterek nem felelnek meg a jogszabályi elvárásoknak, vagy már csak nevükben léteznek, és az önkormányzat hallgatólagos beleegyezéssel valamely közterület ad helyet a heti kereskedésnek. Ez a fajta jövedelemforrás több család nyújt kiegészítő keresetet, a háztáji földön termelt felesleg értékesítéséből. Helyzet/ adottság ▪A piacterek rendezetlen léte, és nem megfelelő infrastruktúrája miatt a piacról egyre kevesebben vásárolnak, és egyre kevesebben értékesítenek. A falusi piacok hagyományos kínálatának, hangulatának (forgatagának) visszaállítása a helyben termelt élelmiszerek biztos értékesítési lehetőségét állítja helyre a településeken. Probléma/ lehetőség ▪Helyi piacok és értékesítő helyek infrastruktúrájának kialakításának, fejlesztésének támogatása Megoldási javaslat ▪A piacterek fejlesztésével a helyi vállalkozók és magánszemélyek helyi értékesítési láncban betöltött szerepe erősödhet, a helyben, kis volumenben megtermelt termékek értékesítésre kerülnek. Javítja a kistermelők jövedelemszerzési lehetőségét, a lakosság jövedelme növekvő mértékben, helyben kerül elköltésre. A helyi falusi piacok, mint turisztikai vonzerő is szolgálhatnak, erre példa a nagykőrösi heti piac. Javul a térségben élők életminősége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/26 Kód: KM-69-GF-A-02 Sorszám: 4055 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/26 Kód: KM-69-GF-1-02 Sorszám: 4061 Prioritás: Helyben megtermelt termékek és szolgáltatások piacra jutásának fejlesztése Intézkedés: Kistérségre jellemző termékek megőrzése, piacra jutásuk fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A kistérség településein a falusi és tanyasi gazdaságokban több esetben állítanak elő hagyományos módon élelmiszereket, amelyeket helyben értékesítenek. Az értékesítési lehetőségeiket erősíti a falusi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások iránti növekvő kereslet. A helyben értékesítésre előállított tej- és húskészítmények, méz, lekvár, fűszerpaprika stb. előállításának hagyománya szorosan kapcsolódik a kistérség kultúrájához. Helyzet/ adottság ▪A gazdaságokban előállított hagyományos élelmiszerek jobb esetben a falusi turizmus keretein belül kerülnek értékesítésre. Az eddigi tapasztalatok alapján ez az értékesítési mód inkább esetinek mondható, mint rendszeresnek. A szervezett értékesítés egyik alapját adhatja a hagyományos élelmiszertermékek és előállítóinak interneten is lekérdezhető kistérségi adatbázisa. Probléma/ lehetőség ▪Helyi termékek, szolgáltatások internetes adatbázis létrehozásának támogatása Megoldási javaslat ▪A rendszeres értékesítés a tevékenységek szélesebb körben való elterjedését eredményezi. A hagyományos élelmiszertermékek előállítása munkát biztosít a családokban otthonmaradó nőknek, vagy munkanélküli tagjainak. A falusi turizmus keretében értékesített termékek mennyiségének növekedése növeli a családok bevételeit, ezáltal a kistérségben élők életszínvonalát. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/26 Kód: KM-69-GF-1-02 Sorszám: 4061 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/26 Kód: KM-69-SzF-1-03 Sorszám: 4290 Prioritás: A humánszolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Helyi média fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A települések mindegyike rendelkezik rendszeres időközönként megjelenő önkormányzati lappal, a nagyobbak heti gyakorisággal megjelenő újságokkal. Nagykőrösön és Cegléden sugárzó rádióadók működnek, valamint Cegléden működik a kistérség egyetlen sugárzó TV adója, amely a kistérség egész területén fogható. A helyi újságok a helyi társadalmi és gazdasági élet minden fontosabb történéseivel foglalkoznak, szerkesztőik, újságíróik helyi lakosok. Helyzet/ adottság ▪A közösségi programok, azok által elért eredmények nem minden esetben jutnak el a lakossághoz. A kistelepülések közösségi, gazdasági információinak széleskörű kommunikációja a települési újságokban, valamint a helyi rádió és TV adókban a települési szerkesztőségek kialakításával, fejlesztésével megoldható. Probléma/ lehetőség ▪Helyi média fejlesztése a helyi közösségi és gazdasági információk széleskörű terjesztése érdekében Megoldási javaslat ▪A lakosság széleskörű tájékoztatása biztosítéka a közösségi programok sikerességének, a fejlesztések elfogadásának, támogatásának. A helyi médium fejlesztése kihat a társadalmi kohézióra, erősítheti helyi identitást. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (40%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/26 Kód: KM-69-SzF-1-03 Sorszám: 4290 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Törtel ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/26 Kód: KM-69-SzF-A-11 Sorszám: 4547 Prioritás: A humánszolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés a kistelepülések lakóinak számára nem vagy nem megfelelő minőségben biztosított. Helyzet/ adottság ▪A lakosság megtartása érdekében a helyben elérhető szolgáltatások körét bővíteni, minőségét és hozzáférését javítani kell. Probléma/ lehetőség ▪Közösségi szolgáltatások fejlesztése Megoldási javaslat ▪Integrált szolgáltató házak létrehozása a kistelepülések lakosságának ellátására, civil szervezeteinek és vállalkozásainak működésének segítése érdekében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 26/26 Kód: KM-69-SzF-A-11 Sorszám: 4547 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nyársapát, Törtel ▪ÚMVP, de nem LEADER

132 131 A helyi vidékfejlesztési stratégia 13 település lakossága, civilszervezete, önkormányzata és vállalkozója számára alapoz meg egy olyan együttműködési rendszert, mely - újszerű együttműködési modellt állít fel; A HVS-ben foglalt szakmai együttműködések, képzések, kistérségen túli kapcsolatok kiépítése az együttműködések kialakulását segíti megalapozva a stratégiában foglalt beruházások fenntartható megvalósítását. Megvalósítja a multiszektorális együttműködést a fenntarthatóság érdekében. - gazdaság erősítésén keresztül javítja az itt élők életszínvonalát; A mikrovállalkozások fejlesztésével javul a jövedelemtermelő képességük, javítva a kistérségben a foglalkoztatási arányt. A lakosság jövedelmével növekszik életszínvonaluk, fogyasztási szokásaik, amely kihat a helyi termékek keresletének növekedésére is. A turizmus fejlesztése kihat a foglalkoztatásra és helyben megtermelt termékek, helyben való értékesítési lehetőségeire. - a turizmus eszközeivel is biztosítja a megtermelt termékek piacra jutását; A kistérségben előállított termékek és szolgáltatások elsődleges piaca maga a kistérség lehet, amelyet erősít a térségbe látogató turisták kereslete. A turizmus fejlődésének elengedhetetlen része a szálláshelyek és szabadidős szolgáltatások fejlesztése, a természeti és kulturális értékeink rehabilitációja, településeink arculatának javítása, amelyek erősítik a helyi identitást is. - bemutatja a közösség számára a program kezdeményezéseit, eredményeit. A kistérségi média fejlesztésével a helyi társadalmi és gazdasági információk széles körben juthatnak el az itt élőkhöz. A LEADER stratégiai tervezés lehetővé tette számunkra, hogy az egyébként potenciálisan meglévő képességeit a kistérség aktivizálni tudja. A helyi vidékfejlesztési stratégia 13 település lakossága, civilszervezete, önkormányzata és vállalkozója számára alapoz meg egy olyan együttműködési rendszert, mely - újszerű együttműködési modellt állít fel; A HVS-ben foglalt szakmai együttműködések, képzések, kistérségen túli kapcsolatok kiépítése az együttműködések kialakulását segíti megalapozva a stratégiában foglalt beruházások fenntartható megvalósítását. Megvalósítja a multiszektorális együttműködést a fenntarthatóság érdekében. - gazdaság erősítésén keresztül javítja az itt élők életszínvonalát; A mikrovállalkozások fejlesztésével javul a jövedelemtermelő képességük, javítva a kistérségben a foglalkoztatási arányt. A lakosság jövedelmével növekszik életszínvonaluk, fogyasztási szokásaik, amely kihat a helyi termékek keresletének növekedésére is. A turizmus fejlesztése kihat a foglalkoztatásra és helyben megtermelt termékek, helyben való értékesítési lehetőségeire. - a turizmus eszközeivel is biztosítja a megtermelt termékek piacra jutását; A kistérségben előállított termékek és szolgáltatások elsődleges piaca maga a kistérség lehet, amelyet erősít a térségbe látogató turisták kereslete. A turizmus fejlődésének elengedhetetlen része a szálláshelyek és szabadidős szolgáltatások fejlesztése, a természeti és kulturális értékeink rehabilitációja, településeink arculatának javítása, amelyek erősítik a helyi identitást is. - bemutatja a közösség számára a program kezdeményezéseit, eredményeit. A kistérségi média fejlesztésével a helyi társadalmi és gazdasági információk széles körben juthatnak el az itt élőkhöz. A LEADER stratégiai tervezés lehetővé tette számunkra, hogy az egyébként potenciálisan meglévő képességeit a kistérség aktivizálni tudja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

133 132 • A térségben sem ismert együttműködési forma jön létre a kistáji fejlesztés három meghatározó szereplője között, amely az önmaga által meghatározott és elfogadott elvek alapján valósítja meg célkitűzései elérését. A közös célok megvalósításában való együttműködés és siker megalapozza a későbbi nagyobb projektekben való együttműködést, megteremtődik az a partnerségi bázis, ami alapja a sikernek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

134 133 Ilyen módon 10 éves távlatban a következő eredményekre számíthatunk: • A területi alapú megközelítés lehetővé teszi azt, hogy a több évszázados együttműködések újra éledjenek, melynek alapja a tájhoz való érzelmi kötődés, a belső erőforrások koncentrált kihasználása kizárólag a helyi aktorok cselekvőképességén múlhat. • Létrejönnek a magunk által választott (bár jogi státusszal nem rendelkező) döntést hozó fórumok, munkaformák – mely lehetővé teszi számunkra a kevésbé bürokrácia-függő fejlesztés megvalósítását. Olyan tervek készülhetnek, amelyek a helyi lakosság aktivizálásával készülnek, amely alkalmassá tesz arra, hogy annak megvalósítói maguk a tervek alkotói lesznek. • Ezeknek a lehetőségeknek és képességeknek a felismerésével, és ezek birtokában, relatíve kisebb rizikóval és bátrabban tudnak/mernek vállalkozni az újszerű fejlesztési formákban való részvételre az emberek, a vállalkozások. • A kistájra leginkább jellemző, megélhetést biztosító, hagyományon alapuló termelési kultúrákat tudnak bevezetni, amelyeket egyébként semmilyen szinten nem támogat a monetáris politika. • Segíti az önfenntartó családi vállalkozások kialakulást, ugyanakkor azok számára is megélhetési alternatívát kínál, akik valamilyen képesség hiányában (iskola, anyagi) nem rendelkeznek a vállalkozás beindításához szükséges forrásokkal. Az ilyen emberek számára jelenthet élet-megoldást a majorságok kínálta munka lehetősége. • Szakmai háttér teremtődik meg nem csak a gazdaság kultúrájának számára, hanem kultúra gazdagságának a feltételei is megteremtődnek – kvázi, egy új típusú, XXI. Századi falusi-tanyai életforma és életmód körvonalazódik ki a LEADER inspirációja nyomán. • Nem csak a termelésnek az alternatíváját, mint választást teszi lehetővé, hanem segíti kialakítani a termékek kistáji turizmusban, mint fogyasztói struktúrában való értékesítését, illetve, a fennmaradó készletek (tervezhető módon és szervezett szerűen) más hazai, de (lehet, hogy termék specialitása okán) akár külföldi piacon való elhelyezését is biztosítani tudja. Ilyen módon 10 éves távlatban a következő eredményekre számíthatunk: • A területi alapú megközelítés lehetővé teszi azt, hogy a több évszázados együttműködések újra éledjenek, melynek alapja a tájhoz való érzelmi kötődés, a belső erőforrások koncentrált kihasználása kizárólag a helyi aktorok cselekvőképességén múlhat. • Létrejönnek a magunk által választott (bár jogi státusszal nem rendelkező) döntést hozó fórumok, munkaformák – mely lehetővé teszi számunkra a kevésbé bürokrácia-függő fejlesztés megvalósítását. Olyan tervek készülhetnek, amelyek a helyi lakosság aktivizálásával készülnek, amely alkalmassá tesz arra, hogy annak megvalósítói maguk a tervek alkotói lesznek. • Ezeknek a lehetőségeknek és képességeknek a felismerésével, és ezek birtokában, relatíve kisebb rizikóval és bátrabban tudnak/mernek vállalkozni az újszerű fejlesztési formákban való részvételre az emberek, a vállalkozások. • A kistájra leginkább jellemző, megélhetést biztosító, hagyományon alapuló termelési kultúrákat tudnak bevezetni, amelyeket egyébként semmilyen szinten nem támogat a monetáris politika. • Segíti az önfenntartó családi vállalkozások kialakulást, ugyanakkor azok számára is megélhetési alternatívát kínál, akik valamilyen képesség hiányában (iskola, anyagi) nem rendelkeznek a vállalkozás beindításához szükséges forrásokkal. Az ilyen emberek számára jelenthet élet-megoldást a majorságok kínálta munka lehetősége. • Szakmai háttér teremtődik meg nem csak a gazdaság kultúrájának számára, hanem kultúra gazdagságának a feltételei is megteremtődnek – kvázi, egy új típusú, XXI. Századi falusi-tanyai életforma és életmód körvonalazódik ki a LEADER inspirációja nyomán. • Nem csak a termelésnek az alternatíváját, mint választást teszi lehetővé, hanem segíti kialakítani a termékek kistáji turizmusban, mint fogyasztói struktúrában való értékesítését, illetve, a fennmaradó készletek (tervezhető módon és szervezett szerűen) más hazai, de (lehet, hogy termék specialitása okán) akár külföldi piacon való elhelyezését is biztosítani tudja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

135 134 Esélyegyenlőség: A helyi gazdaság erősödésének hatására nő a kistérségben foglalkoztatottak száma. A vállalkozások, gazdálkodók jövedelemtermelő képességének pozitív változása kihat a nők, a roma és a fogyatékkal élők munkavállalási esélyeire. A program előnyben részesíti azokat a projekteket, amelyek szem előtt tartják az esélyegyenlőség feltételeit a foglalkoztatás terén is. A térségben működő civil szervezetek a társadalmi önszerveződés szigetszerű fórumai voltak. A program kapcsán a civil szervezetek közötti erősödő kooperáció hatékonyabbá teszi működésüket, segítségükkel olyan csoportok kerülnek a programba, amelyek társadalmi helyzetükből adódóan kirekesztődnek a térség társadalmi, kulturális és gazdasági életéből. Az oktatási intézményekben folyó képzés tartalmának bővítése révén javul az oktatás és a nevelés eredményessége, mérséklődnek a tanyán élő, illetve roma, szegény családokból érkező gyermekek hátrányai, általában javulnak a korszerű szakmát biztosító iskolákba való továbblépés esélyei. A legkülönbözőbb tartalmú felnőttképzés megvalósítása, tanfolyamok, kurzusok szervezése emeli a lakosság tudásszintjét, a számítástechnikai ismeretek, készségek elsajátítása révén javulnak a felnőtt korosztály tagjainak munkaerő- piaci esélyei. A tudásszint növekedésével egyenes arányban nő a gazdálkodás eredményessége és versenyképessége is. Fenntarthatóság: Pénzügyi: a pályázatoknál/résztvevőknél komoly saját erőt kérünk. A saját felelősségvállalás biztosítéka, hogy a pályázó jó gazda módjára kezelje a fejlesztését. A program megvalósulásával megteremtődik a más operatív programokhoz való későbbi kapcsolódás lehetősége is. Gazdasági: az előbbieken túl létrejön a gazdaságok, vállalkozások együttműködése a piaci szükségletekre épülő egyes termékek előállításán túl az értékesítésig (saját lakosság ellátása, turizmus kiszolgálása, felesleg TÉSZ-en keresztüli értékesítése stb.), széles körű partnerséget alakítva ki szűkebb és tágabb (akár nemzetközi vonatkozásban is) környezetben. A fennmaradás kockázatát csökkentjük az energia kiszolgáltatottságot jelentősen befolyásoló, saját gazdaságot és akár a település intézményeit is ellátó bio- energia programok elindításával. Esélyegyenlőség: A helyi gazdaság erősödésének hatására nő a kistérségben foglalkoztatottak száma. A vállalkozások, gazdálkodók jövedelemtermelő képességének pozitív változása kihat a nők, a roma és a fogyatékkal élők munkavállalási esélyeire. A program előnyben részesíti azokat a projekteket, amelyek szem előtt tartják az esélyegyenlőség feltételeit a foglalkoztatás terén is. A térségben működő civil szervezetek a társadalmi önszerveződés szigetszerű fórumai voltak. A program kapcsán a civil szervezetek közötti erősödő kooperáció hatékonyabbá teszi működésüket, segítségükkel olyan csoportok kerülnek a programba, amelyek társadalmi helyzetükből adódóan kirekesztődnek a térség társadalmi, kulturális és gazdasági életéből. Az oktatási intézményekben folyó képzés tartalmának bővítése révén javul az oktatás és a nevelés eredményessége, mérséklődnek a tanyán élő, illetve roma, szegény családokból érkező gyermekek hátrányai, általában javulnak a korszerű szakmát biztosító iskolákba való továbblépés esélyei. A legkülönbözőbb tartalmú felnőttképzés megvalósítása, tanfolyamok, kurzusok szervezése emeli a lakosság tudásszintjét, a számítástechnikai ismeretek, készségek elsajátítása révén javulnak a felnőtt korosztály tagjainak munkaerő- piaci esélyei. A tudásszint növekedésével egyenes arányban nő a gazdálkodás eredményessége és versenyképessége is. Fenntarthatóság: Pénzügyi: a pályázatoknál/résztvevőknél komoly saját erőt kérünk. A saját felelősségvállalás biztosítéka, hogy a pályázó jó gazda módjára kezelje a fejlesztését. A program megvalósulásával megteremtődik a más operatív programokhoz való későbbi kapcsolódás lehetősége is. Gazdasági: az előbbieken túl létrejön a gazdaságok, vállalkozások együttműködése a piaci szükségletekre épülő egyes termékek előállításán túl az értékesítésig (saját lakosság ellátása, turizmus kiszolgálása, felesleg TÉSZ-en keresztüli értékesítése stb.), széles körű partnerséget alakítva ki szűkebb és tágabb (akár nemzetközi vonatkozásban is) környezetben. A fennmaradás kockázatát csökkentjük az energia kiszolgáltatottságot jelentősen befolyásoló, saját gazdaságot és akár a település intézményeit is ellátó bio- energia programok elindításával. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

136 135 Társadalmi: ilyen módon közvetlenül több száz család számára nyújt a program (belátható időn belül) megélhetési alternatívát. Jelentős szerepet jelent a térségi foglalkoztatási gondok megoldásában. Térségi, települési és tanyai szintű új közösségek jönnek létre. Hazai és külföldi testvértelepüléseink bevonásával új tartalmat kap európai jelenlétünk, aktivitásunk. Természeti és környezeti: kiemelt funkciója a programnak a térség népességének megtartása, a migráció csökkentése, a fiatalok letelepedésének segítése, mely elképzelhetetlen a szociális – gazdasági – természeti és épített környezetünk felújítása/megóvása nélkül. A környezettudatos szemlélet formálását célzó képzések gyermekkortól kezdve formálják az itt élőket a személyes ökológiai lábnyom csökkentése, a helyi természeti értékek (NATURA2000 területek) védelme érdekében. Társadalmi: ilyen módon közvetlenül több száz család számára nyújt a program (belátható időn belül) megélhetési alternatívát. Jelentős szerepet jelent a térségi foglalkoztatási gondok megoldásában. Térségi, települési és tanyai szintű új közösségek jönnek létre. Hazai és külföldi testvértelepüléseink bevonásával új tartalmat kap európai jelenlétünk, aktivitásunk. Természeti és környezeti: kiemelt funkciója a programnak a térség népességének megtartása, a migráció csökkentése, a fiatalok letelepedésének segítése, mely elképzelhetetlen a szociális – gazdasági – természeti és épített környezetünk felújítása/megóvása nélkül. A környezettudatos szemlélet formálását célzó képzések gyermekkortól kezdve formálják az itt élőket a személyes ökológiai lábnyom csökkentése, a helyi természeti értékek (NATURA2000 területek) védelme érdekében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

137 136 A 13 településre kidolgozott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia céljaival illeszkedik a Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának korábban elfogadott jelenleg is érvényes Agrár- és Vidékfejlesztési stratégia és operatív programjához. A Terv figyelembe veszi a ceglédi kistérségre kidolgozott program várható eredményeit. Két fontos folyamatban lévő, a teljes statisztikai kistérséget érintő projekt megvalósulás elősegíti a Terv céljainak megvalósulását, és fordítva: 1. A Duna-Tisza közi hulladékgazdálkodási rendszer (Gesztor település: Cegléd) évben a Társulás 15 tagtelepülésének kezdeményezésére megvizsgálták a lehetőségét egy kistérségi hulladéklerakó megvalósításának. A beruházás ISPA támogatással a végéhez közeledik, megvalósítva a kistérségben a szelektív hulladékgyűjtést és kezelést. 2. Dél-Pest megyei közúthálózat fejlesztési program A Társulás 2004-ben kezdte meg a közúthálózat fejlesztési programjának megvalósítását, melynek keretében megindult a kistérség településeit összekötő kerékpárút-hálózat megvalósításának előkészítése. A Gerje patak melletti, Alabertirsát Jászkarajenővel összekötő kerékpárút nyomvonalára engedélyes tervek készültek. KMOP támogatással idén megindul a Jászkarajenő – Kőröstetétlen közötti külterületi szakasz kivitelezése, amely meglévő belterületi szakaszokat köt össze, kapcsolódva a Duna – Tisza közötti turisztikai kerékpárforgalmi nyomvonalhoz. A térségben nagy problémát jelentett az infrastrukturális elmaradottság, mely akadályát képezte a térségbeli beruházásoknak. A hátrány leküzdését a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, majd később a Közép- Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával minden település megkezdte, melynek eredményekét között mintegy 6 milliárd forint infrastrukturális beruházás valósult meg. Az infrastrukturális elmaradottság mellett nagy problémát jelentett a munkanélküliség ban 5178, ben 4374 és 2002 első negyedévében 3022 munkanélkülit tartottak nyilván a kistérségben. A 13 településre kidolgozott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia céljaival illeszkedik a Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának korábban elfogadott jelenleg is érvényes Agrár- és Vidékfejlesztési stratégia és operatív programjához. A Terv figyelembe veszi a ceglédi kistérségre kidolgozott program várható eredményeit. Két fontos folyamatban lévő, a teljes statisztikai kistérséget érintő projekt megvalósulás elősegíti a Terv céljainak megvalósulását, és fordítva: 1. A Duna-Tisza közi hulladékgazdálkodási rendszer (Gesztor település: Cegléd) évben a Társulás 15 tagtelepülésének kezdeményezésére megvizsgálták a lehetőségét egy kistérségi hulladéklerakó megvalósításának. A beruházás ISPA támogatással a végéhez közeledik, megvalósítva a kistérségben a szelektív hulladékgyűjtést és kezelést. 2. Dél-Pest megyei közúthálózat fejlesztési program A Társulás 2004-ben kezdte meg a közúthálózat fejlesztési programjának megvalósítását, melynek keretében megindult a kistérség településeit összekötő kerékpárút-hálózat megvalósításának előkészítése. A Gerje patak melletti, Alabertirsát Jászkarajenővel összekötő kerékpárút nyomvonalára engedélyes tervek készültek. KMOP támogatással idén megindul a Jászkarajenő – Kőröstetétlen közötti külterületi szakasz kivitelezése, amely meglévő belterületi szakaszokat köt össze, kapcsolódva a Duna – Tisza közötti turisztikai kerékpárforgalmi nyomvonalhoz. A térségben nagy problémát jelentett az infrastrukturális elmaradottság, mely akadályát képezte a térségbeli beruházásoknak. A hátrány leküzdését a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, majd később a Közép- Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával minden település megkezdte, melynek eredményekét között mintegy 6 milliárd forint infrastrukturális beruházás valósult meg. Az infrastrukturális elmaradottság mellett nagy problémát jelentett a munkanélküliség ban 5178, ben 4374 és 2002 első negyedévében 3022 munkanélkülit tartottak nyilván a kistérségben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

138 137 Mint látható csökkenő tendenciát mutat a munkanélküliek száma miközben a térség lakónépessége a 1990-től 2001-ig főről főre emelkedett. A térség fejlesztési koncepciója kapcsán, Cegléden megvalósult az ipari park, majd TOURINFORM Irodát hoztak létre az önkormányzatok. Cegléd Város volt az első település, amely a térségben kidolgozta önálló fejlesztési programját. A fejlesztések első lépéseként megvalósult a Ceglédi Termálfürdő és Szabadidőpark kivitelezése, amelyhez magán befektetésből szálloda épült. A program manapság is folytatódik, további területeket vonnak be a fejlesztésbe. A Ceglédi fürdőprogram megteremti a térség falusi turisztikai kínálata iránti keresletet. A LEADER+ programban több beruházás előkészítése valósult meg, amelyek jelen programban pályázhatnak a megvalósulás támogatására. Mint látható csökkenő tendenciát mutat a munkanélküliek száma miközben a térség lakónépessége a 1990-től 2001-ig főről főre emelkedett. A térség fejlesztési koncepciója kapcsán, Cegléden megvalósult az ipari park, majd TOURINFORM Irodát hoztak létre az önkormányzatok. Cegléd Város volt az első település, amely a térségben kidolgozta önálló fejlesztési programját. A fejlesztések első lépéseként megvalósult a Ceglédi Termálfürdő és Szabadidőpark kivitelezése, amelyhez magán befektetésből szálloda épült. A program manapság is folytatódik, további területeket vonnak be a fejlesztésbe. A Ceglédi fürdőprogram megteremti a térség falusi turisztikai kínálata iránti keresletet. A LEADER+ programban több beruházás előkészítése valósult meg, amelyek jelen programban pályázhatnak a megvalósulás támogatására. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

139 138 Partnerkapcsolatok kialakítása, erősítése a tervezés és megvalósítás során A tervezés során, a Helyi Közösség megalakulása után létrejött TKCS tagjain megszólította a településen élőket. Ennek a kapcsolatfelvételnek eredményeként létrejöttek a települési fórumok, amelyek biztosították az alulról történő építkezést. Sajnos nem mindentelepülésen mondhatjuk egyformán sikeresnek létrejöttüket, de Törtel, Kocsér, Jászkarajenő, Ceglédbercel, Csemő példamutató munkával segítették a HVS elkészültét. A TKCS tagjain keresztül a munkába széles körben bevonásra kerültek az ágazatok képviselői, akik a csoportos megbeszélések alkalmával megismerték egymás munkáját. Ennek köszönhetően, már a tervezés folyamatában kialakultak új partnerkapcsolatok. A tervkészítés fontosabb állomásainál településeken tájékoztató fórumot tartott a TKCS vezetője és a HVI képviselője. Az előadások célja, hogy a lakosság megismerje a LEADER programot, valamit a kistérség HVS céljait, és azok elérésére kidolgozott megoldási javaslatokat. A kistérségben összevontan, két alkalommal volt ilyen fórum (lásd: melléklet). A megvalósítás során az elkezdett gyakorlatot fenntartja az Helyi Közösség, valamint a munkaszervezet szolgáltatásain keresztül erősíti is azokat. A fentieknek megfelelően a létrejövő munkaszervezet folytatja a kistérségben a HVS társadalmasítását, helyi fórumok tartásával a megvalósulás széles körben való kommunikálásával. A kistérség településein helyi kapcsolattartókat jelöl ki és von be a megvalósításba. Ennek eredményeként a települési szereplők közvetlen kapcsolatba kerülnek a programmal, kérdéseik eljutnak a munkaszervezethez. A munkaszervezet tagjai meghatározott menetrend szerint helyi fogadóórákat tartanak, különösen a pályázati időszakban. Az egyes ágazatok fejlesztési elképzeléseinek integrálása, vagyis az integrált vidékfejlesztés megvalósítása érdekében tagozatokat működtet, melynek vezetői alkotják az elnökséget. A kapcsolati rendszer kiépítése részben megvalósult a helyi közösség létrejöttekor, további kiszélesítése a civil szervezetek és önkormányzatok segítségével valósulhat meg. Kapcsolati rendszer alapját képezi a partnerségek kialakításának, a multiszektorális együttműködések megvalósulásának. Partnerkapcsolatok kialakítása, erősítése a tervezés és megvalósítás során A tervezés során, a Helyi Közösség megalakulása után létrejött TKCS tagjain megszólította a településen élőket. Ennek a kapcsolatfelvételnek eredményeként létrejöttek a települési fórumok, amelyek biztosították az alulról történő építkezést. Sajnos nem mindentelepülésen mondhatjuk egyformán sikeresnek létrejöttüket, de Törtel, Kocsér, Jászkarajenő, Ceglédbercel, Csemő példamutató munkával segítették a HVS elkészültét. A TKCS tagjain keresztül a munkába széles körben bevonásra kerültek az ágazatok képviselői, akik a csoportos megbeszélések alkalmával megismerték egymás munkáját. Ennek köszönhetően, már a tervezés folyamatában kialakultak új partnerkapcsolatok. A tervkészítés fontosabb állomásainál településeken tájékoztató fórumot tartott a TKCS vezetője és a HVI képviselője. Az előadások célja, hogy a lakosság megismerje a LEADER programot, valamit a kistérség HVS céljait, és azok elérésére kidolgozott megoldási javaslatokat. A kistérségben összevontan, két alkalommal volt ilyen fórum (lásd: melléklet). A megvalósítás során az elkezdett gyakorlatot fenntartja az Helyi Közösség, valamint a munkaszervezet szolgáltatásain keresztül erősíti is azokat. A fentieknek megfelelően a létrejövő munkaszervezet folytatja a kistérségben a HVS társadalmasítását, helyi fórumok tartásával a megvalósulás széles körben való kommunikálásával. A kistérség településein helyi kapcsolattartókat jelöl ki és von be a megvalósításba. Ennek eredményeként a települési szereplők közvetlen kapcsolatba kerülnek a programmal, kérdéseik eljutnak a munkaszervezethez. A munkaszervezet tagjai meghatározott menetrend szerint helyi fogadóórákat tartanak, különösen a pályázati időszakban. Az egyes ágazatok fejlesztési elképzeléseinek integrálása, vagyis az integrált vidékfejlesztés megvalósítása érdekében tagozatokat működtet, melynek vezetői alkotják az elnökséget. A kapcsolati rendszer kiépítése részben megvalósult a helyi közösség létrejöttekor, további kiszélesítése a civil szervezetek és önkormányzatok segítségével valósulhat meg. Kapcsolati rendszer alapját képezi a partnerségek kialakításának, a multiszektorális együttműködések megvalósulásának. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

140 139 A programban tervezet képzések és szakmai együttműködések megvalósítására helyezett hangsúly az innovatív együttműködések megvalósulásának egyik biztosítéka. A kistérségen kívüli (országos és nemzetközi) kapcsolatok kialakításával, mások tapasztalatainak megismerésével a program sikerességét biztosítjuk. A tervezés és megvalósítás kommunikációja A tervezés folyamatát a kistérségben végig kísérte a helyi média. A ceglédi székhelyű Rádió 88 és a Ceglédi Városi Televízió (sugározó TV), valamint a térségben megjelenő Heti Hírek, továbbá a települések saját újságjai folyamatosan beszámoltak a fejleményekről. Ennek köszönhetően, a csoportmunkákon túl, széles körben megismerhette a lakosság a tervezés folyamatát. A program megvalósítása során az eddigi kapcsolatokat felhasználjuk és önálló honlapot indítunk. A programban tervezet képzések és szakmai együttműködések megvalósítására helyezett hangsúly az innovatív együttműködések megvalósulásának egyik biztosítéka. A kistérségen kívüli (országos és nemzetközi) kapcsolatok kialakításával, mások tapasztalatainak megismerésével a program sikerességét biztosítjuk. A tervezés és megvalósítás kommunikációja A tervezés folyamatát a kistérségben végig kísérte a helyi média. A ceglédi székhelyű Rádió 88 és a Ceglédi Városi Televízió (sugározó TV), valamint a térségben megjelenő Heti Hírek, továbbá a települések saját újságjai folyamatosan beszámoltak a fejleményekről. Ennek köszönhetően, a csoportmunkákon túl, széles körben megismerhette a lakosság a tervezés folyamatát. A program megvalósítása során az eddigi kapcsolatokat felhasználjuk és önálló honlapot indítunk. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – GERJE-SZTŐK HVKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések