Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

E-book, zacskós leves, pornófilm Nyomda- és Papíripari Szövetség – Menedzserkonferencia, Tata, 2010. október 28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "E-book, zacskós leves, pornófilm Nyomda- és Papíripari Szövetség – Menedzserkonferencia, Tata, 2010. október 28."— Előadás másolata:

1 E-book, zacskós leves, pornófilm Nyomda- és Papíripari Szövetség – Menedzserkonferencia, Tata, október 28.

2 Két részből fog állni az előadásom: 1. Egy felvállaltan és messzemenőkig nyomtatottkönyv-párti humanista mélységesen szubjektív vallomásából, mondhatni credóból 2. Némi statisztikából, illetve vonatkozó publikációkban talált adatokból és tényekből, amelyeket e tárgykörben – a teljesség igénye nélkül - sikerült fellelnem. Hitelességüket feltételezem, ámbár mindannyian ismerjük a churchilli mondást, miszerint: „Csak abban a statisztikában hiszek, amit jómagam hamisítottam...” (Állítólag egyébként ezt soha nem mondta Churchill...)

3 Mintha-világ Az e-könyvek igyekeznek úgy „viselkedni”, mintha igaziak lennének: – úgy lapozhatóak a képernyőn, mintha a valódi orgánumot tartanánk a kezünkben, sőt, választhatunk, hogy álló vagy fekvő formátumban szeretnénk-e olvasni – borítójuk - látványra - akár az igazi, csak éppen nem tapintható, nem fogható: csak és kizárólag a virtuális térben létezik – komoly könyvtár hozható létre, állítható össze, amelynek polcain több száz, akár ezer könyv „sorakozhat”, a katalogizálás pedig egy kattintás E mintha világ néhány meghatározó előnye: helytakarékos, egy kisebb laptopnyi helyen bőven elfér, gombnyomásra szerezhető be újabb „kötet”, és egyáltalán nem kell eldönteni, hogy melyik könyvet vigyük nyaralásra: jöhet az összes, és további nagy előnye, hogy sohasem kell leporolgatni sem a polcot, sem egyesével a „könyveket” Jelen állás szerint egyetlen hátránya, hogy az e-könyv -olvasó még nem alkalmas képeket tartalmazó - például fotóalbumok – nézegetésére. Ezen fogyatékosságát azonban – azt gondolom – igen rövid időn belül ki fogja iktatni, mint ahogy a működésével kapcsolatos esetleges problémákat is.

4 Két részre osztanám az olvasást... Egyrészről azért olvasunk, hogy tájékozottak legyünk, illetve valamilyen téren gyors és nagyon egzakt információhoz szeretnénk jutni. És legyen szó akár napi hírekről, történésekről, akár lexikális adatokról, akár vasúti menetrendről. „Képbe akarunk kerülni” valami kapcsán. Ebben az esetben kétséget kizáróan a virtuális tér a maga tartalomszolgáltatásával szolgálja ki – mind gyorsaságban, mind egzaktságban - leginkább az igényeinket. Azonban a könyv, az olvasás, nem pusztán a tartalma okán – bár kétségtelen, hogy elsősorban amiatt is – jelent fontos részt az életünkben. Az olvasás egyfajta élvezet is, amihez elválaszthatatlanul hozzátartozik a megjelenés, az állag, amin olvassuk a szavakat, amik hordozzák a betűket, a borító aranyozása vagy nem aranyozása, a – szégyenszemre – behajtott fülek, amelyek jelezni hivatottak, meddig jutottunk: vagyis a megfoghatósága, a tapintása, az illata, a maga megfogható fizikai valója.

5 A nyomtatott olvasnivaló számomra egyfajta intim kapcsolatot is jelent: minden nap várom, hogy végre kezembe foghassak egy könyvet vagy kedvenc újságaim valamelyikét, és átadjam magam az ebből fakadó élvezetnek. Ott van a kezemben, és egészen addig ott is marad, ameddig én magam másként nem határozok, vagy az álom ki nem üti és csúsztatja le az ágy mellé... Persze a számítógépet is foghatnám, sőt akár landolhatna a padlón is... Ezzel együtt: egyrészt nem birtokolnám, csak kölcsön kapnám a lényeget, a tartalmat, hiszen a szolgáltatóm „jóvoltából” bármikor eltűnhetne a képernyőről. Hányszor találkoztak már az interneten azzal, hogy az egyik pillanatban még fent volt egy cikk, a másikban se híre, se hamva... Amennyiben örökre vettem meg a tartalmat, tehát bebetonozva a saját gépre – már ha létezik ilyen -, háááát... A számítástechnika „kütyüi” bármikor bemondhatják az „unalmast”. Na és mi van egy lakatlan szigeten? Ami fontos, azt teljes egészében birtokolni szeretnénk, és biztosítani a lehetőséget annak, hogy rajtunk álljon, hogy bármikor élvezzük. Le akarjuk venni a polcról a könyvet, el akarjuk rakni az újságot, vagy a kiollózott cikket, amelyek ezért vagy azért, de számítanak az életünkben. A többi sorsáról is mi magunk szeretnénk határozni: amelyik könyv nem kell, tovább ajándékozhassuk, az újságot esetleg ablakpucolásra elhasználjuk...

6 Információdömpinges világunkban a tartalomszolgáltatásnak nagyon is helye van, amennyiben arra használjuk, amire való: informálódásra. Gyors, hatékony eszköz egzakt adatok – beleértve a világ dolgaival való képbelevést is – begyűjtésére, bekérésére. És kitűnő lehetőség ahhoz is, hogy több időnk maradjon például az olvasásra, mint az élet egyik élvezetére, gyönyörűségére. Meggyőződésem, hogy mindent arra kell használni, amire a legmegfelelőbb és alapjaiban való, kitaláltatott. Ha nem csak arra használjuk, akkor pótlékká, többé-kevésbé rossz „imitátorrá” válik azon a területen, ahová beszuszakoltuk. És noha kvázi célját teljesíti – hiszen, képernyőn is elolvasható egy könyv, vagy majdnem... – elveszti értékének, vonzerejének egy cseppet sem jelentéktelen, vagy elhanyagolható részét. Engedjék meg, hogy az élet más területeiről vett példákkal érzékeltessem, miről is beszéltem eddig. Az egyik az evéshez, a másik a szexhez kapcsolódik.

7 Azt hiszem, senki nem vitatja, hogy az evés az egyik legélvezetesebb dolog az életben. Ki-ki ízlése, gusztusa szerint teszi le voksát egyik vagy másik ételfinomság mellé. És szerintem abban is messzemenőkig egyetértünk, hogy nem azért szeretünk bizonyos ételeket jobban, mert az éhségünket gyorsabban csillapítja, vagy mert energiaszükségletün- ket hatékonyabban pótolja. Az ízéért szeretjük az ételeket, szeretjük rágni, forgatni a szánkban, szeretjük fogyasztani az ételeket, vagyis az élvezetért, az általa nyújtott örömért is szeretünk enni. Nyilván mindegyikünk emlékszik Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének azon jelenetére, amikor Szindbád a gőzölgő marhalábszárcsontból kiüti a velőt a pirítósra, majd késével szépen eligazgatja, megsózza, megborsozza, megpaprikázza, majd nem kevés gyönyörűséggel és élvezettel nekilát, hogy befalatozza... Miközben az evés eredeti feladata és célja: éhségcsillapítás, energiapótlás. De lemondana-e valamelyikünk is kedvenc ételének kulináris élvezetéről, ha lehetőség lenne egyetlen tablettával megoldani az éhségcsillapítást, és pótolni energiaszükségletet? Azt gondolom, nem. Az evés sem pusztán arról szól, hogy teljesítve legyen a feladat, a cél. Persze, a végeredmény is fontos, de legalább ilyen fontosak a körülmények és feltételek – a szájban szétomló íz, és a terített asztal látványa stb.-, az élet minőségét tekintve pedig főleg!

8 Azt hiszem, azt sem vitatja senki, hogy a szex a másik legélvezete- sebb dolog az életben. Ki-ki ízlése, gusztusa szerint teszi le voksát egyik vagy másik partner mellé. És szerintem abban is messzemenőkig egyetértünk, hogy nem csak azért szeretkezünk, mert gyermeket szeretnénk, vagy mert a végén ott az orgazmus. (Bár ez utóbbi, nem elhanyagolható tényező...) Magáért a szeretkezés folyamatáért szeretjük a szexet: szeretjük megérinteni, érezni a másikat a maga valójában, szeretjük a meghitt hangulatát, és – már aki – szeretünk utána rágyújtani, vagyis a folyamatáért (is) szeretünk szeretkezni. Miközben az eredeti feladat és cél: gyermeknemzés, illetve orgazmus. De szorítkozunk-e pusztán a gyermeknemzésre vagy az orgazmusnak pusztán a hatékony elérésére? Lemondunk-e a szeretkezés folyamatáról? Azt gondolom, nem. Ha így lenne, egyrészről szexuális kapcsolatunk mennyiségét gyerek(ek) formájában magunk előtt terelgetnénk, másrészt valamelyik sexshopból egyszeri beruházással - legfeljebb időnként upgradelve - biztosítanánk a kívánt mennyiségű orgazmust. Tehát újfent kijelenthetjük, de legalább is én kijelentem: a végeredmény is fontos, de legalább ilyen fontos az ahhoz vezető út, a körülmények és feltételek, az élet minőségét tekintve pedig főleg!

9 Ahogy a könyv, illetve a nyomtatott olvasnivaló sem arról szól, nem akkor ad élvezetet, ha pusztán tartalmához – kvázi szorosan vett céljához - férek hozzá. Kell a teste, a hordozója is, birtokolni akarom egész valójában, ki karom élvezni, mindazt, ami hozzá szervesen tartozik, mert ettől egész, és ez is hozzá tartozik ahhoz, hogy élvezetté váljon.. Az életben az igazán élvezetes, jó dolgok általában vagy nem egészségesek (marhapörkölt galuskával, uborkasalátával), vagy nem hatékonyak (mennyi energia, virág és bók egy mámoros éjszakáért), vagy nem racionálisak (horgászni és visszadobni a kifogott halat), vagy nem eredményeznek megfogható anyagi hasznot (műalkotások, tájak, természeti szépségek látványa), vagy sokba kerülnek (a különféle hobbik, mániák), vagy feleslegesnek tűnnek (például kinyomtatott könyv), vagy mindez együtt, viszont jól érzi általuk, miattuk magát az ember.

10 Néhány előzmény és érdekesség az e-könyv kapcsán: ban tartották az első e-könyv konferenciát, márciusában Stephen King a Riding the Bullet c. könyvét publikálta e-book formában: egy nap alatt 400 ezer példányt adott el az interneten. - Még ebben a hónapban a Microsoft és a Barnes and Noble megalkotta az e-könyváruház ötletét. (2003 szeptemberében azonban a Barnes and Noble bejelentette, hogy felhagy az e-könyvekkel. A tapasztalat szerint nem várható a piac növekedése, mert az olvasási szokások nem az e-könyvet preferálják.) - Az Amerikai Könyvkiadók Egyesülete 2002-ben hozzákezdett, hogy külön nyilvántartást vezessen az e-könyvek értékesítéséről. Az Open eBook Forum a legkeresettebb könyvek listáját havonta elkészíti, és az e- könyvekről negyedévente készül statisztikai jelentés. Mindkettő megtekinthető a honlapon.http://www.openebook.org - Az Open eBook Forum 2002-ben felmérést készített, hogy van érdeklődés az e-könyv iránt. A megkérdezettek 70%-a mondta azt, hogy valószínűleg venne ilyet, ha bármilyen számítógépen olvasható lenne. - A kereskedők jelentései szerint eleinte a „technicizált” férfiak olvastak több az e-book-ot, de az elmúlt években differenciálódott az ízlés, egyre több nő olvas e-könyveket. Szélesedett az életkori paletta is.

11 Néhány saját meglátás az e-book kapcsán: - technikai hiányosságok okán – például némileg bizonytalan e-book olvasó eszközök, tárhelykapacitás véges volta, képekkel kapcsolatos gondok – nem „bántanám” a szolgáltatást – vagy mit -, mert meggyőződésem, hogy ez a része átmeneti állapot, fejlődésének szükségszerű állomása, amely pillanatok alatt kiküszöbölésre kerül. Saját kutakodás: - egyetemista ismerőseim körében az e-book használata ugyan terjed, de elsősorban azért, mert olcsó, ugyanis a könyvek egy részét ingyenesen töltik le. Ugyanakkor: nem szeretik és nem is tudják képernyőn olvasni – kétségtelen, jellemzően hagyományos számítógépen és nem e-táblaolvasón teszik –, mert azt tapasztalják, hogy hiába van ott a tartalom (a lényeg), „nem megy át a fejükbe”. Tanulni pedig végképp nem tudnak így. Ezért, egyrészt vagy kinyomtatják annak számukra legfontosabb részét, vagy komoly energiákat feccölnek abba, hogy könyvtárakban felkutassák, és végre a maguk valójában kézbe fogják a könyvet, vagyis közvetlen kapcsolatba kerüljenek azokkal. Úgy tűnik tehát, hogy bármily emberbarát is a képernyő, válaszfalat jelent az ember és az olvasott tartalom között, legalábbis a klasszikus – tehát nem pusztán informális - olvasás esetén.

12 Kiszolgáltatottság a tartalom felhasználásában, birtoklásában: Részlet Galántai Zoltán író, jövőkutató, tudománytörténésszel a téma kapcsán megjelent interjúból (HVG, június 5.): „...A tartalomszolgáltató megszabja, ki mit másolhat, vagy nyomtathat az e- bookjából. Régen (egyelőre még inkább jelenleg – K.I.), ha megvettél egy könyvet, jogod és lehetőséged volt bármit kimásolni belőle. Tartalomszolgáltatás esetében a kiadó ezt is ellenőrzi... Az újságíró azon felvetésére, hogy ez már-már orwelli fegyelem, Galántai Zoltán a következőket mondta: „...Olyannyira, hogy amikor például tavaly az Amazon rájött, hogy éppen Orwell 1984-ét megfelelő jogok nélkül árulta, a pénzt visszautalva egyszerűen visszavonta a szöveget azoktól, akik azt tőle letöltötték...” Kétségtelen, tartalomszolgáltatásnál arra is van lehetőség, hogy mindössze egy benne maradt helyesírási hibát javítson ki utólag a szolgáltató... A magam részéről – bár rendkívül idegesít – inkább maradjon örökre az a helyesírási hiba a könyvben...

13 És hát igen, az ember individuumának, az egyén szabadságának tiszteletére irányuló kérdések is felmerülnek... Hogy melyik és milyen könyvet akarok olvasni, választás kérdése. Azonban minden választással – egy könyvvel is, sőt! – az ember az egyéniségét, legbensőbb énjét fedi fel. És minél többször választ, annál inkább árnyalja a képet, vagyis az e-book megrendelésekkel térképet ad a szolgáltató kezébe legbensőbb önmagáról. Az információ hatalom, és ebben az esetben (is) kattintás kérdése, hogy ilyen vagy olyan célokra a szolgáltató összeállítsa személyiségemet – orwelli utópia –, belelásson gondolatvilágomba, agyamba, sőt: ellenőrizze azt. Gondolatrendőrség.

14 Fogyasztói szokásaink feltérképezése – például a különféle vásárlói kártyák – mára már teljesen elterjedtek, és szinte nincs olyan ember, akinek ne lenne valahova, valamilyen kártyája. De említhetném a közösségi oldalakat is, amelyeken az emberek önként tárulkoznak ki, s osztják meg akár a legszemélyesebb információt is önmagukról. Szépen kezd természetessé válni a magánélet, az intim szféra teljes feladása. Ugyan ma még legfeljebb azt tudják meg az emberről, hogy csíkos vagy pöttyös bugyit hord, vagy ki az aktuális társa, és mikor szakított legutoljára, de az e-book-os vásárlási szokásaink alapján már az agyunkba is belelát(hat)nak... És igen, ez engem nagyon zavar, pedig nem vagyok paranoiás. A szabadságomban, az individuumomban érzem a kiszolgáltatottságot, amely az ezt előidéző, vagyis a rólam szóló információ birtokosának akaratától függ csak, hogy mikor él vissza vele. És ez már nem orwelli utópia, hanem maga a valóság.

15 Két könyvet is szeretnék ehelyütt figyelmükbe ajánlani. Az egyik Susan Greenfield: Identitás a XXI. században (HVG Kiadó), A szerző agykutató, és az Oxfordi Egyetem tanára. Jelen könyvében pedig azt tárgyalja, hogy az általa „kibervilágnak” nevezett virtuális létezés, miként hat(hat) az identitásra: mennyire formál(hat) valakivé, senkivé vagy akárkivé az egyént. A másik könyv: Réz András: Köldök (Ulpius?), A könyv ugyan utópia, de mivel nem többlépcsős előre gondolása a ma valóságának, hanem kizárólag a már jelenünkben létező dolgokból – mint pl. térfigyelő kamerák, vásárlói kártyák stb. – építkezik, ezért megfoghatóbban, ezáltal félelmetesebben vetíti előre a jövőt, amely nem a holnapután, hanem a holnap. Az író egyszerűen csak hova „fejlesztik/fejleszthetik” az egyént, valamint magát a társadalmi berendezkedést.

16 Ugyanakkor az e-book a közvetlen környezet számára nem árulja el, hogy mit olvasunk. Ennek eredményeként a megrendelések között jelentősen megugrott a pornó-és a romantikus történetek száma (forrás: HVG-Galántai Zoltánnal készült interjú). Első körben, akár úgy tűnhet, hogy ilyen formán az e-book kiiktatja/kiiktathatja a társadalom által elvárt képmutatásokat, és ez akár pozitívumként is értékelhető. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a névtelen, vagy chatnéven történő létezés, vagy éppen a „fedettség”, amit egy tábla-olvasó jelenthet, erősen deformálja a személyiséget, és melegágya mindennemű gátlástalanságnak. Az egyén szempontjából azonban nem ez a legnagyobb hátrány – bár a társadalom szempontjából feltétlenül az -, hanem az a kiszolgáltatottsága, amely óhatatlanul kialakul a szolgáltató felé. Adatvédelem ide, vagy oda... Illetve, ez nem is az adatvédelem, hanem az agyvédelem alá tartozna – az meg nem jogszabályi előírás, sőt!

17 Pénz beszél, azaz árelőny Tény, hogy az olvasás, és azon belül a nyomtatott könyvek jelen helyzete számos sebtől vérzik, amelyek közül – véleményem szerint – a legnagyobb bajt, mondhatni elvérzését okozó tényezőt a terjesztési költség magas hányada jelenti. De semmiképpen nem a könyv, mint fizikai való a gond. Kétségtelen, hogy az e-book megjelenése alapvetően kiküszöböli a terjesztés százalékos pluszköltséget jelentő faktorát, és ezzel a jelenleginél jóval kedvezőbb árfekvésben kínál olvasnivalót. Ez a tény önmagában is több olvasó embert eredményez(het), még akkor is, ha – állítólag – akkor sem olvasnának az emberek, ha a hajdanvolt olcsókönyvtár sorozat árfekvésében lehetne könyvekhez jutni. (Erről nekem ugyan más a véleményem, de azt most hagyjuk!) Természetesen nem maradéktalanul megy át a megtakarítás az olvasó zsebébe, hiszen az e-book-szolgáltatás is pénzbe kerül. Ezzel együtt kétségtelen, hogy átalakul a költségösszetétel. Nyomtatott és e-könyv nettó árának átlagos megosztása (forrás HVG május 1.)

18

19

20 Noha mindkét esetben 100 százalékról beszélünk, illetve azt osztjuk el, nagyon fontos megjegyezni, hogy az a 100 százalék más és más összeget takar. És itt jelentkezik/jelentkezhet a fogyasztó számára a meghatározó árelőny! Forintosítsunk tehát! Nyomtatott könyv nettó ára legyen 3000 Ft, ebből a nyomda: 270, az író: 300, a kiadó: 720, a kereskedő:1710 forintot kap. e-könyv nettó ára legyen 1800 Ft (és ez karakteresen olcsóbb!), ebből az író: 360, az aggregátorcég: 480, a kiadó: 960 forinttal részesül. Ahogy a konkrét számok mutatják, a tartalom létrehozói, és a tartalom fogyasztói is jól járnak: mindegyikük a kevesebb pénzből többet kap. Mint tudjuk, jelenleg az e-olvasók ezer forint körüli összegbe kerülnek, vagyis 40 e-könyv megvásárlása esetén egy alsókategóriás e- táblaolvasónak már megtérül az ára. Oké, drágább „kütyü” nullszaldóssá tételéhez legalább száz darab e-könyvet kell venni, de mi ez ahhoz képest, hogy akár (több)ezres nagyságendű könyvtár tárolható benne. Ráadásul, nyilván rohamosan csökkenni fognak az e-olvasók árai. A józan ész, a racionalitás, a gazdaságosság és a hatékonyság tehát azt mondatja: hajrá e-book, hajrá e-táblaolvasó!

21 Persze a nyomda és a terjesztő kimarad e buliból. Az eredeti felállás szerint a nyomda 9, a kereskedő 57 százalékkal volt benne, tehát ketten együtt vitték a kétharmadot. Tény: ez bizony nem kevés! A terjesztői százalékos részesedés valóban igen durva – és most igazságtalan vagyok, mert nem érdekel, hogy a terjesztőnél mi mindenből tevődik össze ez a magas összeg. De akkor is tény, és nyilvánvaló piaci elvárás, hogy ezt karakteresen csökkenteni kell, mert irreális értékmegoszlás kialakulását eredményezte, amelyet a piac, vagyis a láncolat többi szereplője – beleértve a fogyasztót is – nemcsak nem tud elfogadni, de saját létezését látja veszélyeztetni általa. A nyomdai költséget jelentő 9 százalékkal azonban némileg más a helyzet, és most nem „haza beszélek”. Meggyőződésem – ahogy ezt előadásom első felében credóként vallottam is -, hogy az olvasás élvezet, amelyhez a könyv nemcsak tartalma okán, hanem a maga nyomtatott matériájának valóságában is hozzátartozik. És ez megéri a pénzét! És most „haza beszélek: többet is, mint 9 százalékot!

22 Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a nyomtatott könyvek körüli gondokért szinte kizárólag a terjesztés, a kereskedés felelős. A terjesztéssel és kereskedéssel kapcsolatos gondok megoldására azonban nem az e-book a válasz. Mert ugyan tény, hogy az e-book egyszer s mindenkorra kiküszöböli a problémát, azaz kihajítja a probléma forrását, de egyúttal kiheréli az olvasást, mint élvezetet. Az olvasnivaló, vagyis az az „iromány”, amely nemcsak informálódásra szolgál, az - véleményem szerint - nem „tárgya”, nem szabad, hogy tárgya legyen a tartalomszolgáltatásnak, ugyanis az nem pusztán tartalom, hanem élvezet is, amelyhez a maga megfogható fizikai valója, továbbá a vele való személyes – ha tetszik intim – viszony is hozzátartozik, és ennek helyszíne ne a virtuális tér legyen, hanem a valóság.

23 Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az e-book megjelenése, és minden bizonnyal rohamos elterjedése, igen komoly hatással lesz a nyomtatott könyv helyzetére, státuszára. Meglátásom szerint az e-book nem fogja kiváltani vagy teljesen eltörölni a igazi könyvet, de kétségtelenül átrendezi a „sorokat”, és átmenetileg akár drasztikusan lecsökkenti a nyomtatott könyv mennyiségét. Az amerikai Amazon internetes áruház tavaly karácsonykor több e-book-ot adott el, mint hagyományos könyvet. (Forrás: HVG.) Na de mit is jelent ez: 2009-ben az USA éves könyvforgalma: 23,9 milliárd dollár volt. Ebből az e-book 313 millió dollárt jelentett, ami az összforgalom valamivel több, mint 13 százalékát jelenti ben az USA éves könyvforgalma kb. 17 milliárd dollár volt, amelyből az e-book mindössze 15 millió dollár tett ki, ami nem egészen 0,1 százalék. (Forrás: Amerikai Könyvkiadók Szövetsége) És egy ideig – természetszerűleg – még biztos növekedni fog ez az arány, bár valamennyien tudjuk, hogy 0-ról 20 százalékos piaci részesedésre növekedni viszonylag egyszerűen és gyorsan lehet, 20-ról 21-re már közel sem. De akkor is tény: forgalom szempontjából öt év alatt több mint 20-szoros árbevétel-növekedést produkált az e-book!

24 Ezzel együtt, valószínűleg – ámbár lehet, hogy csak kivetített vágyálmom – az fog történni, mint a papírmentes irodák víziójával - elenyészik. Emlékezhetnek a papírmentes irodák víziója igen sokáig tartotta magát – legalábbis a prognózisokban. Az élet azonban berendezte, helyére tette az értékeket: egyre több papírt használunk az irodában, mert ami fontos, azt még a helyütt is kinyomtatjuk, mert szeretjük a maga valójában kézbe fogni. És – hála istennek – még mindig jobban hiszünk és bízunk a valóságban, mint a virtuális világban. Azt gondolom, az e-book legfeljebb csak bizonyos területen jelent komolyabb versenytársat a nyomtatott könyvnek. Például minden olyan kiadvány esetében – tankönyvek, szakkönyvek, jogszabályok, lexikonok, kutatások publikációja, telefonkönyv stb. –, amelyek kizárólag információul szolgálnak, és tartalmuk okán alapvető elvárás a naprakész frissítés, a rugalmas változás. Az élvezetért való olvasáshoz azonban hozzá tartozik a nyomtatott könyv, s hogy ez az egyben mélységesen emberi értékként szolgáló élvezet meg is maradjon, az mindannyiunk egyéni felelőssége is. Éljenek tehát a nyomtatott könyvek, az ízletes ételek és a meghitt szeretkezések! Köszönöm megtisztelő figyelmüket.


Letölteni ppt "E-book, zacskós leves, pornófilm Nyomda- és Papíripari Szövetség – Menedzserkonferencia, Tata, 2010. október 28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések