Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK CSOPORTOSÍTÁSA Felhasznált irodalom: Takács Ákos: Építési beruházások kézikönyve SZERKEZETÉPÍTÉSI PROJEKT I: - ELŐADÁS VÁZLAT.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK CSOPORTOSÍTÁSA Felhasznált irodalom: Takács Ákos: Építési beruházások kézikönyve SZERKEZETÉPÍTÉSI PROJEKT I: - ELŐADÁS VÁZLAT."— Előadás másolata:

1 AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK CSOPORTOSÍTÁSA Felhasznált irodalom: Takács Ákos: Építési beruházások kézikönyve SZERKEZETÉPÍTÉSI PROJEKT I: - ELŐADÁS VÁZLAT

2 Az építési munkák csoportosításának okai • A gazdasági szempontok statisztikai szempontú követése • Piaci adatok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése és elemzése • Az építési munkák egyes típusaira vonatkozó eltérő jogi és műszaki szabályozás • Hatással lehet a beruházási folyamat előkészítésére, vállalatba adására, megvalósítására és a pénzügyi-számviteli tevékenységekre

3 Az építtetők személye alapján I. Állam • Költségvetési intézmény • Közhasznú vagy közérdekű állami tulajdonú szervezet (pl: Nemzeti Autópálya Rt. – autópálya építése) • Állami tulajdonú közhasznú szervezet (pl: Illyés Közalapítvány (nonprofit szervezet) – Múzeum létesítése)

4 Az építtetők személye alapján II. Önkormányzat • Önkormányzat (pl: Csobánka Község Önkormányzata – Szennyvízcsatorna hálózat megvalósítása) • Önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezet (pl: Budavári Önkormányzat: Lakóépület felújítása)

5 Az építtetők személye alapján III. Jogi személy • Jogi személy (pl: Graphisoft Rt. – Bemutatóterem építése) • Jogi személyek társulata (pl: Létesítményi és Önkéntes Tűzoltók Országos Szövetsége – Továbbképző központ tervezése és megvalósítása) Természetes személy (pl: Takács Ákos – Családi ház bővítése)

6 Az építés forrásai alapján I. • Nemzetközi szervezetek forrásaiból megvalósuló építés-szerelés (pl: WHO (World Health Organisation) és Nemzetközi Vöröskereszt – Járvány kórház és menekülttábor építése Irakban) • Nemzetközi szervezetek és az állam forrásaiból megvalósuló építés-szerelés (pl: Fővárosi Önkormányzat – IV. metróvonal I.szakasz építése)

7 Az építés forrásai alapján II. • Kizárólag állami forrásból megvalósuló építés- szerelés (pl: Miniszterelnöki Hivatal – Központi ünnepségek ideiglenes rendezvényközpontja) • Önkormányzati forrásból, de állami forrás bevonásával megvalósuló építés-szerelés (pl: Pomáz Önkormányzat – Városi szennyvíztisztító mű)

8 Az építés forrásai alapján III. • Kizárólagosan önkormányzati forrásból megvalósuló építés-szerelés (pl: Budakalász Önkormányzata – Polgármesteri Hivatal épületének átalakítása) • Nemzetközi szervezeteken, állami költségvetésen és önkormányzati forrásokon kivüli finanszírozási alapokból megvalósuló építés-szerelés (pl: Hyundai Motor Corporation – Személygépkocsi összeszerelő üzem)

9 A legfontosabb támogatáspolitikai eszközök az EU-ban I. Strukturális alapok • Elmaradott régiók, szerkezeti problémákkal küzdő térségek felzárkoztatása, oktatás, szakképzés korszerűsítése céljára • Csak a Nemzeti Fejlesztési Tervbe illeszkedőket támogatja, maximum a beruházási érték 75 %-a erejéig • Infrastruktúra fejlesztésre max. 45% • Vállalkozásfejlesztésre max.35%

10 A legfontosabb támogatáspolitikai eszközök az EU-ban II. Kohéziós alap • A környezetvédelmi és közlekedési – infrastrukturális beruházásokat támogatja azon államokban, ahol a GDP az EU átlag 90%-át nem éri el Közös agrárpolitika • Mezőgazdasági vállalkozások termelékenységének javítása, agrárpiacok stabilizálása támogatott

11 A közbeszerzéses vállalatba adás időigénye

12 Az építés finanszírozási formája szerint I. Egy finanszírozó („folyósító”) • Állami forrásból megvalósuló (pl: Honvédelmi Minisztérium – Laktanya rekonstrukció) • Önkormányzati forrásból megvalósuló (pl: Pest Megyei Önkormányzat– Hivatali épület átalakítása) • Saját (magán) tőkéből megvalósuló (pl: Magánszemély hitelfelvétel nélkül – családi ház építés) • Egy pénzintézet által nyújtott hitelből megvalósuló

13 Az építés finanszírozási formája szerint II. Több finanszírozó („folyósító”) • Állami és önkormányzati forrásból megvalósuló (pl: Községi önkormányzat – Iskolaépítés) • Állami és magántőke részvételével megvalósuló (pl: Befektető társaság– Egyetemi kollégium építése) • Saját (magán) tőkéből és hitelből megvalósuló (pl: Magánszemély hitelfelvétellel – családi ház építés) • Egyéb, vegyes forráskonstrukció (pl: Fővárosi Önkormányzat (nemzetközi hitel,kormánygarancia, saját forrás,befektetők – Olimpia Rendezése)

14 Az építés értékteremtő jellege szerint • Termelésbővítő és/vagy termelési technológia fejlesztéséhez kapcsolódó építés (beruházás) (pl: új autógyár építése, új szállódai szárny építése, egy meglévő gyógyszergyár új gyógyszert előállító épületszárnyának építése) • Termelési kapacitást nem növelő építés (felújítás- fenntartás) (pl: egy gyártócsarnok acélszerkezetének 5 évente esedékes korrózióvédelme és mázolása)

15 Az építés műszaki jellege szerint • Új építés (pl: társasház építése) • Bővítés (pl: hivatali épület átalakítása) • Átalakítás-átépítés (pl: tömbrehabilitáció) • Felújítás-korszerűsítés (pl: kelet-nyugati metróvonal felújítása) • Fenntartás-karbantartás (pl: közúthálózaton végzett kátyuzások) • Bontás (pl: Bp. Madách téri árkádsor bontása)

16 Az építés eredménye hasznosítójának ágazati besorolása szerint I. • Mezőgazdasági, vad- és erdőgazdálkodási ág (pl: borpalackozó üzem) • Halászati ág (pl: halkonzerv üzem) • Bányászati ág (pl: felszini bánya rehabilitáció) • Feldolgozóipari ág (pl: személygépkocsi összeszerelő üzem) • Villamos, gáz-, gőz- és vízellátás („energetika”) (pl: kőolajfinomító bővítés) • Építőipari ág (pl: Bp. Madách téri árkádsor elbontása)

17 Az építés eredménye hasznosítójának ágazati besorolása szerint II. • Kereskedelem és javítás ág (pl: áruház építése) • Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás (pl: szálloda rekonstrukció) • Szállítás, raktározás, posta és távközlés ág (pl: logisztikai központ) • Pénzügyi ág (pl: fiókhálózat fejlesztés) • Ingatlanügyi és gazdasági szolgáltatási ág (pl: Görög Falu hasznosítás, Balatonfüred)

18 Az építés eredménye hasznosítójának ágazati besorolása szerint III. • Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ág (pl: Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium új épületének megvalósítésa) • Oktatási ág (pl: BME központi épület rekonstrukció) • Egészségügy, szociális ellátás ág (pl: korház rekonstrukció)

19 Az építés eredménye hasznosítójának ágazati besorolása szerint IV. • Honvédelem ág (pl: Pilisszentkereszt felhagyott laktanya idegenforgalmi hasznosítása) • Egyéb közösségi és személyi szolgáltatás ág (pl: központi ügyfélszolgálat létesítése) Az építtető a magán lakásépítés kivételével többnyire jogi személyiség, így a vonatkozó pénzügyi és számviteli előírásoknak megfelelően ágazati besorolása van

20 Az építés területi kiterjedése szerint • Hálózati jellegű projektek • Nyomvonalas jellegű projektek • Lokális, építési telekhez kötött projektek

21 Az építés helye szerint • Külföldön megvalósuló • Országhatáron túlnyúlva megvalósuló • Országhatáron belüli – Települési belterületi • Fővárosi • Megyei jogú városi belterületi • Városi • Községi – Településeken kivüli – Több helyszínre kiterjedő

22 Az építés kiindulási körülményei alapján I. Meglévő épület, építmény, műtárgy • Átépítése, átalakítása • Bővítése • Felújítása • Fenntartása, karbantartása • Bontása

23 Az építés kiindulási körülményei alapján II. Új épület, építmény, műtárgy létesítése • Lakott/települési területen – Zártsorú beépítéssel „foghíj beépítés” – Szabadon álló beépítéssel – Oldalhatáros beépítéssel

24 Az építés kiindulási körülményei alapján III. – Összefüggő önálló telektömbben – közterületen • Lakott területen kívüli üres építési területen „zöldmezős beruházás”

25 Az építési munka terepszinthez való viszonya szerint I. Magasépítés • Magasépület • Középmagas épület (30 m-ig) • Alacsony épület Mélyépítés

26 Az építési munka terepszinthez való viszonya szerint II. • Mélyépítés: – Talajmechanika, hidrológia … • Magasépítés (középmagas és magasépület): – Sokszor építés közben is jelentős esztétikai elvárások – Különleges követelmények építés közben • Tűzvédelem • Az anyagmozgatás sajátos igénye

27 Az építési munkák építési összértéke alapján I. • „Mikroberuházások” < 5 millió Ft • Kisberuházások 5 – 25 millió Ft • Közepes beruházások 25 – 100 millió Ft

28 Az építési munkák építési összértéke alapján II. • Középnagy beruházások millió Ft • Nagyberuházások 500 millió – 5 milliárd Ft • Kiemelt nagyberuházások > 5 milliárd Ft

29 Az építési munka szakmacsoportja szerint I. • Bontási munkák • Tereprendezési munkák • Alapozási munkák • Szerkezetépítési munkák • Szakipari munkák

30 Az építési munka szakmacsoportja szerint II. • Épületgépészeti munkák – Vízellátás – Csatornázás – Gázellátás – Távhőellátás – Fűtés-szellőzés-hűtés

31 Az építési munka szakmacsoportja szerint III. • Épületvillamossági munkák – Erősáramú munkák • Energiaellátási munkák – Világítási és térvilágítási munkák – Villámvédelmi és érintésvédelmi munkák) – Gyengeáramú munkák • Biztonságtechnika, vagyonvédelem, tűzvédelem • Hírközlés, telefon, antennarendszerek • Épületautomatika

32 Az építési munka szakmacsoportja szerint IV. • Közmű- és energiaellátási munkák • Út- és térburkolat-építési munkák • Környezetrendezési és zöldfelületi munkák • Technológiai szerelési munkák • Ideiglenes hálózatok és létesítmények „organizációs munkák”

33 Az építési munka szakmacsoportja szerint V. • A munkák jelentős része összetett, és számos szakmát felölelő tevékenységek együtteseként végezhető el • A komplex projekteknél nagy jelentősége van a szakmai megosztásnak, hiszen az egyes szakmák munkáit többnyire szakalvállalkozókkal végeztetik el


Letölteni ppt "AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK CSOPORTOSÍTÁSA Felhasznált irodalom: Takács Ákos: Építési beruházások kézikönyve SZERKEZETÉPÍTÉSI PROJEKT I: - ELŐADÁS VÁZLAT."

Hasonló előadás


Google Hirdetések