Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

11. osztály Gazdálkodási ismeretek. Kiadás→Ráfordítás→Költség  Egy termelő által a termék előállításra, kereskedelmi forgalmára fordított élő- és holtmunka.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "11. osztály Gazdálkodási ismeretek. Kiadás→Ráfordítás→Költség  Egy termelő által a termék előállításra, kereskedelmi forgalmára fordított élő- és holtmunka."— Előadás másolata:

1 11. osztály Gazdálkodási ismeretek

2 Kiadás→Ráfordítás→Költség  Egy termelő által a termék előállításra, kereskedelmi forgalmára fordított élő- és holtmunka értékének pénzben kifejezett összege.  Költség: Egy termelő által a termék előállításra, kereskedelmi forgalmára fordított élő- és holtmunka értékének pénzben kifejezett összege.  Ráfordítás: Tágabb kategória az előzőnél, ugyanis olyan eszközök felhasználását is magában foglalja, melyek a vállalkozás nyilvántartásában nem jelennek meg költségként, csak az értékcsökkenés elszámolásakor. Például: beruházási ráfordítás, autóvásárlás.  Kiadás: Pénzügyi forgalom, az értékesítéshez szükséges feltételek ellenértékeként a vállalkozás által kifizetett pénzösszeg.

3 A költségek csoportosítása 1 Költségnemek szerint: (a számviteli törvény bontása alapján) 1. anyagjellegű ráfordítások: ( anyag- és eszközbeszerzések, valamint az igénybe vett szolgáltatások díjai) 2. személyi jellegű ráfordítások: (az élőmunka felhasználásához kapcsolódó ráfordítások összessége) 3. értékcsökkenési leírás (écs; a tárgyi eszközök, immateriális javak elhasználódásának, kopásának pénzben kifejezett értéke) 4.egyéb: (minden olyan költség, amely nem sorolható az előző háromba)

4 A költségek csoportosítása 2 Műveletek szerint: a technológiai folyamat mely részében merülnek fel Kereskedelem technológiai folyamata: áruforgalmi tevékenység ( az áru változatlan formában történő továbbadása) vesz → (készletezés) → elad vesz → (készletezés) → elad 1.Beszerzéshez kapcsolódó költségek 2.Készletezéshez kapcsolódó költségek 3.Az értékesítéshez kapcsolódó költségek

5 A költségek csoportosítása 3 Költséghely- költségviselő szerint: a tevékenységre, termékre történő elszámolhatóság alapján 1.Közvetlen költségek: az adott költség közvetlenül kapcsolható egy adott termékhez (pl. ELÁBÉ) 2. Közvetett költségek: az adott költség helyhez, funkcióhoz köthető, nem bontható le egy adott termékre (pl. világítás, fűtés…)

6 A költségek csoportosítása 4 A forgalomhoz való viszony szerint: A forgalom változásával a költségek is változnak 1.Állandó költségek: függetlenek a forgalomtól, mindig jelen vannak állandó mértékben (pl. bérleti díj, fűtés,…) 2. Változó költségek: a forgalom változásával együtt változnak  lineárisan változó költségek: azonos ütemű változás  progresszív költségek: a forgalomnál nagyobb mértékben változik  degresszív költségek: a forgalomnál kisebb ütemben változik

7 Költségekre ható tényezők  A forgalom nagysága  A forgalom összetétele  Az árukészlet nagysága, összetétele  A hálózat nagysága  A munkaszervezés  A költségtényezők árának alakulása (a költségtényezők ára = költségtarifa) (a költségtényezők ára = költségtarifa)

8 A költséggazdálkodás  Fogalma: a vállalkozás működéséhez szükséges ráfordítások biztosítása, elemzése, tervezése, nyilvántartása.  Célja : az erőforrások felhasználásának optimalizálása  Alapelve: ésszerűség - racionalitás

9 A költségelemzéshez használt mutatatók 1 Abszolút mutatók 1.A költségek dinamikája: időbeli összehasonlítás ( azt mutatja meg, hogy egyik időszakról a másikra hogyan változtak a költségek) 2.A költségek tervfeladat- viszonyszáma: 3.A költség tervteljesítési viszonyszáma: 4.A költségek dinamikája változatlan tarifákon: 5. A költségek megoszlása: ( a költségek összetételét, belső arányait mutatja meg) V d = (tktg : bktg) · 100 (%) V tf = (tervezett ktg : bktg) · 100 (%) V tt = (tkgt : tervezett ktg) · 100 (%) Ktg dinamikája folyóáron : tarifaindex V m = (rktg : öktg) · 100 (%)

10 A költségelemzéshez használt mutatók 2 Relatív mutatók 1.Költségszínvonal: megmutatja, hogy az árbevétel hány százalékát fordítjuk költségekre (100 Ft bevételből mennyi a költség) 2.Költségfedezeti hányad: megmutatja, hogy az árrés mekkora részét kell költségként figyelembe venni 3.Költségigényesség: megmutatja, hogy 100 Ft eredmény eléréséhez mennyi költség kell 4.Költséghatékonyság: megmutatja, hogy 100 Ft költség mennyi eredményt realizál K sz = (tktg : árbevétel) · 100 % K fh = (tktg : árréstömeg ) · 100 % K i = (tkgt : eredmény) · 100 % K h = (eredmény : tkgt) · 100 %

11 Egy komplex feladat Egy áruház gazdálkodásáról az alábbi adatokat ismerjük.  Végezzük el a költségelemzést!  Írjunk szöveges értékelést az áruház és a boltok gazdálkodásáról! Bolt Költségek(eFt)Árbevétel(eFt)Eredmény(eFt) 2009Terv A bolt % B bolt % Összesen %

12 Az abszolút mutatók kiszámítása 1 A költségek dinamikája A.bolt: → (növekedés 650 eFt) V d = (14100: 13450)· 100 = 104,8 % V d = (14100: 13450)· 100 = 104,8 % B. bolt: → (növekedés 1150 eFt) V d = (14250:13100)·100 = 108,8% V d = (14250:13100)·100 = 108,8% Összköltség: → (növekedés 1800 eFt) V d = (28350:26550)·100 = 106,8 % V d = (28350:26550)·100 = 106,8 %

13 Az abszolút mutatók kiszámítása 2 A költségek megoszlása A.bolt: Év V m = (13450:26550) · 100 = 50,5 % Év V m = ( 14100:28350)· 100 = 49,7 % B.bolt: Év V m =( 13100:26550) · 100 = 49,4 % Év V m = ( 14250:28350) · 100 = 50,3 %

14 Az abszolút mutatók kiszámítása 3 Tervfeladat viszonyszám: A.Bolt : -3% →100 – 3 V tf = 97% ; · 0,97 = eFt B.Bolt: -5%→ 100 – 5 V tf = 95% ; · 0,95 = eFt Összesen: -4% → 100 – 4 V tf = 96% ; · 0,96 = eFt Tervteljesítési viszonyszám:  Bolt: V tt = (14100: 13044)·100 = 108,1%  Bolt: V tt = (14250 : 12445)·100 = 114,5% Összesen: V tt = (28350:25584)·100 = 110,8%

15 Az adatok táblázatba foglalása Bolt V d (%) V m (%) V tf (%) V tt (%) A bolt 104,850,549,797108,1 B bolt 108,849,450,395114,5 Összesen 106, ,8

16 Szöveges értékelés  A költségek 4%-os csökkenését tervezték, de ez nem valósult meg.  A költségek dinamikája azt mutatja, hogy a költségek összességében 6,8%-kal nőttek, tervezett értékhez képest pedig 10,8%-kal növekedtek.  Az összköltség alakulásában a nagyobb hányadot 2009-ben az A bolt, 2010 évben pedig a B bolt képviselet. A két bolt közötti különbség nem jelentős, mivel majdnem fele- fele arányban „osztoznak” az összköltségen.

17 Relatív mutatók kiszámítása 1 Költségszínvonal (a költségek az árbevétel százalékában) év: A.bolt: (13450:113000)·100 = 11,9 % B.Bolt: (13100:91000) · 100 = 14,4 % Összesen: (26650:204000) · 100 = 13,1 % év: A.bolt: (14100 : ) · 100 = 10,9 % B.Bolt: (14250 : ) · 100 = 14,2 % Összesen: ( : ) · 100 = 12,4 %

18 Relatív mutatók kiszámítása 2 Költségfedezeti hányad ( a költségek az árréstömeg százalékában; Árréstömeg = költségek+eredmény) év: A.bolt: (13450: ( ))·100 = 55,7 % B.Bolt: (13100: ( )) · 100 = 57,0 % Összesen: (26650:( )) · 100 = 56,5 % év: A.bolt: (14100 : ( )) · 100 = 53,7 % B.Bolt: (14250 : ( )) · 100 = 59,4 % Összesen: ( : ( )) · 100 = 56,4 %

19 Relatív mutatók kiszámítása 3 Költségigényesség (költség az eredmény százalékában) év: A.bolt: (13450:10700)·100 = 125,7 % B.Bolt: (13100:9850) · 100 = 133,0 % Összesen: (26650:20550) · 100 = 129,7 % év: A.bolt: (14100 : 12150) · 100 = 116,0 % B.Bolt: (14250 : 9750) · 100 = 146,2 % Összesen: ( : 21900) · 100 = 129,5 %

20 Relatív mutatók kiszámítása 4 Költséghatékonyság ( az eredmény hány százaléka a költség) év: A.bolt: (10700:13450)·100 = 79,6 % B.Bolt: (9850:13100) · 100 = 75,2 % Összesen: (20550:26650) · 100 = 77,1 % év: A.bolt: (12150:14100) · 100 = 86,1 % B.Bolt: (9750:14250) · 100 = 68,4 % Összesen: ( 21900:28350) · 100 = 77,2 %

21 A kapott eredmények táblázatba foglalása bolt Költségszín- vonal (%) Költségfede- zeti hányad Költségigé-nyességKöltséghaté-konyság A bolt 11,910,955,753,7125,7116,079,686,1 B bolt 14,414,257,059,4133,0146,275,268,4 Ösz- szesn 13,112,456,556,4129,7129,577,177,2

22 Szöveges elemzés  A költségszínvonal 13,1%-ról 12,4 %-ra csökkent, ami 0,7%-os javulást jelent. 100 Ft árbevételből 12,4 Ft a költség.  A költségfedezeti hányad lényegében szinten maradt, 0,1%-os csökkenése nem mondható jelentősnek. A mutató azt mondja meg, hogy 100 Ft árrésből 56,5 Ft a költség, ez az arány a kereskedelemben jónak mondható.  Ha a költségeket az eredmény százalékában vizsgáljuk (költségigényesség), a mutató 100 fölött van, ami azt jelenti, hogy 100 Ft eredményt 129,5 Ft ráfordítással lehet elérni. Ez az arány is szinten maradt.  A költséghatékonyság azt mutatja meg, 100 Ft eredményből 77,2 Ft a költség és 22,8 Ft a tiszta eredmény. Ez a mutató sem változott, 0,1%-os növekedése nem jelentős.


Letölteni ppt "11. osztály Gazdálkodási ismeretek. Kiadás→Ráfordítás→Költség  Egy termelő által a termék előállításra, kereskedelmi forgalmára fordított élő- és holtmunka."

Hasonló előadás


Google Hirdetések