Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A doménnévvel elkövetett védjegybitorlás bírósági gyakorlata Magyarországon László Áron Márk Budapest, ECTA Roundtable, 2008. április 17.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A doménnévvel elkövetett védjegybitorlás bírósági gyakorlata Magyarországon László Áron Márk Budapest, ECTA Roundtable, 2008. április 17."— Előadás másolata:

1 A doménnévvel elkövetett védjegybitorlás bírósági gyakorlata Magyarországon László Áron Márk Budapest, ECTA Roundtable, 2008. április 17.

2 Doménnévvel elkövetett jogsértések •Első bírósági esetek külföldön a 90-es évek közepétől (Harrods, Prince, One in a Million) •Első magyarországi bírósági esetek a 2000-es évek elejétől (szivarvany.hu) •2006. szeptemberében a védjegybitorlási ügyek majdnem 50%-át a doménnévvel elkövetett jogsértések teszik ki

3 Joghatóság •Van-e joghatósága a magyar bíróságnak a nem.hu Tld alá tartozó doménnevekkel (.com,.net,.de,.co.uk stb.) kapcsolatban •Állandó joggyakorlat: –Magyarország területén megvalósult jogsértéssel kapcsolatosan a magyar bíróság joghatósággal rendelkezik –irreleváns, hogy az adott doménnevet hol és milyen Tld alá jegyezték be

4 Védjegybitorlás •Vt. 12. § •Tényállási elemek: –megjelölések azonossága/összetéveszthetősége –áruk/szolgáltatások hasonlósága –védjegyjogilag releváns használat –gazdasági tevékenység körében történő használat –engedély hiánya

5 Megjelölések összetéveszthetősége/azonossága •általános alapelv szerint vizsgálandó hasonlóság: –képi –hangzásbeli –fogalmi •doménnevek esetén a képi összetéveszthetőség kiemelt szerepe •„internet technikai sajátosságainak” figyelembe vétele: –„www.” előtag figyelmen kívül hagyása –„.hu” utótag figyelmen kívül hagyása –kisbetű – nagybetű figyelmen kívül hagyása •ingadozó joggyakorlat: –ABCD vs. abcd.hu: azonosság vagy összetéveszthetőség –utóbbi időben elmozdult az azonosság irányába

6 Áruk/szolgáltatások hasonlósága •általános alapelv szerint vizsgálandó: –természet (összetétel, működési elv, érték, stb.) –tervezett használat –használat módja –kiegészítő áruk –helyettesíthető áruk –forgalmazási csatornák –érintett közönség –stb.

7 Áruk/szolgáltatások hasonlósága •ingadozó bírósági gyakorlat: –Korábban általában nem vizsgálják: doménnév egyedisége miatt minden árura és szolgáltatásra kiterjed –az internethez kapcsolódó használat az interneten való egyedi megjelenés műszaki feltételeit biztosítja, ezért hasonló a telekommunikációhoz (38. osztály) és a számítógépi programozáshoz (42. osztály) –internetes áruház szolgáltatás hasonló a telekommunikációhoz (38. osztály) és a számítógépi programozáshoz (42. osztály) –2008. februárjában az Ítélőtábla kimondta, hogy az áruhasonlóságot vizsgálni kell

8 Áruk/szolgáltatások hasonlósága •Az áruhasonlóság vizsgálata mellett: –az internet csupán kommunikációs csatorna –cipők (25. osztály) reklámozása sajtó, vagy rádiós hirdetés útján nem minősül nyomdaipari termékek (16. osztály), lapkiadás (41. osztály) vagy telekommunikáció (42. osztály) körében történő használatnak –hasonlóságot vizsgálni kell a doménnév jelentése, a tartalom vagy egyéb körülmények alapján

9 Védjegyjogilag releváns használat •Védjegyjogilag releváns használati formák példálózó felsorolása a Vt. 12. § (3) bekezdésben – „különösen”: –áru forgalmazása, szolgáltatás nyújtása –reklámozás –stb. •Védjegyjogilag nem releváns használat (nem „védjegyszerű”) pl.: –utalásszerű: „tegnap olvastam a Kisalföldben…” –paródia –összehasonlító reklám •Doménnév regisztráció/használat nem szerepel Vt. 12. § (3) bekezdés szerinti a felsorolásban •Egységes bírósági joggyakorlat a tekintetben, hogy a doménnév használata védjegyjogilag releváns használat (BH2005.145)

10 Gazdasági tevékenység körében történő használat •Fő kérdés: –önmagában a doménregisztráció minősülhet- e gazdasági tevékenység körében történő használatnak; –mi alapján lehet gazdasági tevékenységre következtetni –mi számít gazdasági tevékenység körében történő használatnak? •A védjegyjogosultaknak kedvező korábbi joggyakorlat 2005. végén megváltozott

11 Gazdasági tevékenység körében történő használat •Korábbi joggyakorlat: –a doménregisztráció önmagában gazdasági tevékenység körében történő (gtkt) használatnak minősül, mint a védjegybitorlás előcselekménye –mindenféleképpen gazdasági következménye van azzal, hogy a védjegyjogosult gazdálkodó szervezetet elzárja a védjegy doménnévként történő használatától (akkor is, ha nem azonos) –Domain Regisztrációs Szabályzat szerint doménnevet csak „valós, azonnali használati igényre” lehet kérni –doménnév forgalomképes, értékkel bíró vagyoni jog, eladásával bármikor haszon realizálható

12 Gazdasági tevékenység körében történő használat A Fővárosi Ítélőtábla által 2005. végén bevezetett újabb joggyakorlat: –a gazdasági szempontból releváns használat számít –az interneten nem csak gazdasági tevékenység folytatható –a doménregisztráció önmagában is minősülhet gtkt használatnak, de ez a konkrét tényállástól függ: •doménnév tényleges használata •használat előkészítésének módja & környezete •járt-e / járhatott-e gazdasági hatással –ez esetben a regisztrálás a védjegybitorlás első mozzanatának minősül –„gazdasági tevékenységhez kötött regisztráció”

13 Gazdasági tevékenység körében történő használat •Gtkt használat megállapításával kapcsolatban lényeges körülmények: –doménigénylő személye •gazdálkodó szervezet doménigénylő –gazdasági társaság –egyéni vállalkozó (ha az egyéb körülmények gazdasági tevékenységre utalnak, pl. informatikával foglalkozó cég résztulajdonosa) •magánszemély –szándékra sem lehet következtetni –nem kizárt a gtkt használat –doménnév jelentéstartalma •egyértelműen gazdasági tevékenységre utal •önálló jelentéssel nem bíró fantáziaszó –tényleges használat •áruk/szolgáltatások felkínálása •átirányítás honlapra, ahol tényleges használat valósul meg

14 Gazdasági tevékenység körében történő használat •Újabb objektív alapú nézetek a magánszemély által tett doménregisztrációval elkövetett bitorlásról (Fővárosi Bíróság): –a védjegybitorlás objektív jogsértés, nem a bitorló szándéka számít –a használat módjának megítélésekor a „fogyasztói benyomást” is figyelembe kell venni a használat módja és környezete megítélésekor –korlátozza a védjegy gazdasági tevékenység körében történő jogosulti használatát, rendszerint gtkt használat •Ítélőtábla elutasította a fenti nézeteket •Ítélőtábla eltiltást alkalmazott bitorlással közvetlenül fenyegető veszély alapján (2008)

15 Regisztrátor felelőssége •Korábbi gyakorlat: a regisztrátor is felelős –LB „szivarvany.hu” ítélete szerint (2004) •bizományhoz hasonló, ügyvitel jellegű közvetítő tevékenység •a regisztrátor közreműködött a bitorlás elkövetésében –Ítélőtábla „sanofi.hu” végzése szerint (2006) •csak a doménnév regisztrálásával kapcsolatos ügyeket intézi •védjegyhasználati cselekmény technikai feltételeit teremti meg •nem tekinthető védjegyjogi értelemben a védjegy használójának

16 Jogkimerülés •Vt. 16. § (1) bekezdés: –A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az EGT-ben. •Kimerül-e a védjegyoltalom, ha olyan fél használja a doménnevet, aki megveszi és ténylegesen továbbadja a védjeggyel ellátott árut/szolgáltatást: –THULE v. thule.hu –HONDA v. hondasopron.hu

17 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "A doménnévvel elkövetett védjegybitorlás bírósági gyakorlata Magyarországon László Áron Márk Budapest, ECTA Roundtable, 2008. április 17."

Hasonló előadás


Google Hirdetések