Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természettudományos tehetséggondozás az Arany János Tehetséggondozó Programban Készítette: Dr. Egri Károly Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Sárospatak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természettudományos tehetséggondozás az Arany János Tehetséggondozó Programban Készítette: Dr. Egri Károly Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Sárospatak."— Előadás másolata:

1 Természettudományos tehetséggondozás az Arany János Tehetséggondozó Programban Készítette: Dr. Egri Károly Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Sárospatak

2 A tehetséggondozás fontossága a természettudományos tárgyakban  „ Hagyományos” félelem a „reál” tárgyaktól  Bizonytalan alapok az általános iskolákból  Az elsajátítandó ismeretanyag fokozottan igényli a szemléltetést  Matematikai összefüggések alkalmazásának igénye  A természettudományos tárgyak alacsony óraszáma  Ezzel ellentétes munkaerő-piaci igények  2012-tól gyökeresen megváltozott felsőoktatási keretszámok

3 Az AJTP - s iskolák lehetőségei és korlátai a természettudományos tehetséggondozásban + Természetismeret az előkészítő évfolyamon (heti 1 – 3 óra) - Ez elegendő 4 reál tantárgy esetén? + Felzárkóztató foglalkozások, verseny-előkészítők a felsőbb évfolyamokon - Egyébként is sok a pótolnivaló és az „egyéb” elfoglaltság (ECDL,nyelvvizsga, jogosítvány…) + A bennmaradós hétvégék programjai = remek lehetőség - Mennyire áll módjában a szaktanárnak ebbe beleszólni? + Egyre több, változatosabb, színvonalasabb verseny - „Ahány ház, annyi szokás…” Az egységes szemléletmód és a koordináció nehézségei és buktatói

4 Az AJTP nyújtotta lehetőségek a természettudományos tehetséggondozás területén az ÁVG-ben 9. évfolyam:  Természetismeret tanítása heti 2 órában  a nyelvi előkészítő osztályokban is  A természetismeret tananyagához kötődő foglalkozások a bennmaradós hétvégék programjába beépítve (4 tömbösített rendhagyó „tanóra”: havonta 1 alkalommal) Felsőbb évfolyamok:  A reál tárgyakhoz kötődő programok a bel- és külföldi kirándulásokon  Verseny - és érettségi-előkészítő foglalkozások ( osztályok)

5 A kirándulások nyújtotta lehetőségek I Az előkészítő évfolyamon két fontos alkalom közvetlenül is kapcsolódik a természetismeret tananyagához: Szeptember: vízparti „portya” a Keleti-Bodrog („Berek”) - holtághoz Cél: - a vízi, vízparti élővilág megfigyelése, anyaggyűjtés - a különleges, védendő élőhelyek (pl. kubikgödrök) bemutatása - a környezeti problémák és az árvízvédelem megismerése

6 A kirándulások nyújtotta lehetőségek II Április-május: túra a Megyer-hegyi „Tengerszemhez” Cél: - a páratlan szépségű geológiai-ipartörténeti hely megtekintése - a fontosabb ásvány-és kőzettípusok megismertetése - az erdei ökoszisztémák kora tavaszi aszpektusának bemutatása Mindkét alkalom összekapcsoljuk az egészséges életmódra neveléssel a régi mesterségek (halászat, csíkászat, pásztorkodás, malomkő- bányászat) és helyi történelmi események megismertetésével

7 A kirándulások nyújtotta lehetőségek III Fontos a fokozatosság elvének betartása!  9. évf.: „Szűkebb pátriánk megismerése: Zempléni-hg., Hegyalja, Bodrogköz, Észak-Alföld (Nyíregyháza, Debrecen és környéke)  10. évf. : Hazánk nagyobb tájegységei (Dunántúl, Dél-Alföld)  évf.: Hazánk és szomszédaink (Felvidék, Burgenland)  13. évf. előtt: Anglia és Nyugat-Európai körutazás, az első félévben Erdély, Székelyföld Megfigyelés, anyag-és élménygyűjtés természettudományos, környezetvédelmi vonatkozásokban is. A lokalitás-globalitás összefüggéseinek megélése és megértése

8 A természetismeret tantárgy célkitűzései:  Elsődleges cél: gazdagítás, dúsítás, élményadás  Az alapok megerősítése: közvetett formában történik  Komplex szemléletmód kialakítása (nemcsak a természettudományok között, hanem a humán ismeretanyag, a nyelvek viszonylatában is)  A kifejező- előadókészség erősítése  Az ismeretszerzési technikák fejlesztése

9 A természetismeret tantárgy főbb módszertani jellegzetességei  Kísérletezésen, megfigyelésen alapuló, empirikus szemléletmód  A kiscsoportos, kooperatív tevékenységi formák preferálása (főként a kísérletek és kirándulások alkalmával)  A komplex jelleg erősítése a tananyag felépítésében (Témakörök: víz, fény, levegő, kőzetek)  Fontos az interaktivitás, a tananyag „továbbgondolása”

10 „ Csempés ” kísérletek a természetismeret tanításában  Fodor Erika félmikro-módszere: kevéssé ismert, számtalan előnnyel:  Anyagtakarékos = gazdaságos  Időtakarékos (előkészítés és mosogatás másodpercek alatt)  Környezettudatos (elenyésző a szennyvízterhelés)  Minimális balesetveszély  Rendkívül látványos sok kísérlettípusnál: pl. csapadékos komplexes gázfejlődéses azonosítási elektrokémiai

11 Egy komplex téma interaktív feldolgozása: „csiga-lift” készítése  Kísérlet: 250/500 cm 3 -es vízzel telt mérőhenger + üres éticsiga-ház  hurkapálcával elsüllyesztjük cm 3 cc. HCl-oldat  Tapasztalat: a csigaház felszínén buborékok képződnek, a felszínre emelkedik, majd lesüllyed (ismételten), fala áttetsző lesz/feloldódik  Magyarázat: a sósav feloldotta a csigahéj egy részét, a fejlődő gáz pedig a felszínre emelte az elvékonyodott héjat  Következtetések: Természeti földrajz: mészkő, kövületek (Ammoniták) Fizika: felhajtóerő, Archimedes törvénye Kémia: a sósav oldja a kalcium-karbonátot: CaCO HCl = CaCl 2 + CO 2 + H 2 O Biológia: mészvázas/héjas vízi élőlények Környezetvédelem: a savas esők pusztító hatása

12 A kísérlet továbbgondolása I  Biológia: David Attenborough: Life on the Earth c. sorozatának 2. epizódjából (Body Building) kb. 10 perces részlet  egyéb lebegő tengeri puhatestűek (tutajos csiga, Nautilus, sajkáspolip) bemutatása  Természeti földrajz: Ammonita kövületek „vadászata” mobiltelefonnal a sárospataki Bodrog-áruház vörösmárvány járóburkolatában  Komplex kérdés: Mit hallhatunk egy csigaházat a fülünkhöz szorítva?

13 A kísérlet továbbgondolása II  Fizika: egyéb „liftek” készítése: „szőlőszem-lift” szénsavas ásvány- vízben, Cartesius-búvár készítése  az úszóhólyag működése  Kémia, környezetvédelem: sósav hozzáadása egyéb mésztartalmú anyagokhoz (pl. kagyló, „szépiacsont”, márvány, rákpáncél, stb.), a saverózió hatásának bemutatása

14 Egyéb érdekes, játékos kísérletek I  Gyümölcselemek készítése: két különböző fémlemez + savas gyümölcs + vezetékek krokodilcsipesszel + voltmérő. A gyümölcsöket és a fémeket cserélhetjük. (Galvani klasszikus kísérletének megismétlése növényi elektrolitokkal).  Dr. Egey Antal készülékének elkészítése az ionvándorlás kimutatására: cink- és rézlemez fakeretre szögezve + 2,5 V-os zseblámpaizzó + kénsavas, tömény rézgálic-oldat (A parthusok ókori elemének mintájára)

15 Egyéb érdekes, játékos kísérletek II  pH-„pánsíp” – vöröskáposztával „hangolva”: több különböző, akár a háztartásban is használt anyag (pl. citrompótló, szódabikarbóna, trisó, NaOH) oldatával a káposztában lévő antocián festékanyag, (mint természetes indikátor) színskálát mutat. A színskála a pH-skálát érzékelteti (átmenet a kvalitatív és kvantitatív jellegek között). Az emelkedő folyadékszint és hangmagasság szórakoztató formában szemlélteti a pH növekedését.

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Természettudományos tehetséggondozás az Arany János Tehetséggondozó Programban Készítette: Dr. Egri Károly Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Sárospatak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések