Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fizikai környezet és a bűnözés Építészeti bűnmegelőzés Dallos Endre kkc, bmsz, dipling, Mz/X 20-9342469 –

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fizikai környezet és a bűnözés Építészeti bűnmegelőzés Dallos Endre kkc, bmsz, dipling, Mz/X 20-9342469 –"— Előadás másolata:

1 A fizikai környezet és a bűnözés Építészeti bűnmegelőzés Dallos Endre kkc, bmsz, dipling, Mz/X –

2 Tartalom  Építészeti bűnmegelőzés fogalma  Létjogosultsága  A városi bűnözés  Történelmi áttekintés – Hogyan volt régen?  Elméleti alapok  A védhető terület  Példák

3 Építészeti bűnmegelőzés fogalma  Ami biztosan nem az:  nem vagyonvédelem  nem térfigyelés  nem elkülönítés (szegregáció)  nem tömbrehabilitáció  Akkor mi a csoda ez? Az építészeti bűnmegelőzés olyan építészeti, településfejlesztési, táj- és kertépítési, forgalomtechnikai, fénytechnikai, pszichológiai és kommunikációs módszerek összessége és együttes alkalmazása, amelyek az épített környezet utólagos átalakításával, valamint az építendő tudatos tervezésével és megvalósításával a bűnelkövetés lehetőségeit csökkentik, illetve megszüntetik.

4 Építészeti bűnmegelőzés fogalma  Helye a bűnmegelőzésben  szituatív bűnmegelőzési módszer (a bűnalkalmak csökkentése érdekében a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő vagy azt elősegítő körülmények megszüntetése vagy csökkentése érdekében kifejtett tevékenység )  speciális prevenció (konkrét esetben alkalmazott megelőzési intézkedés, amely során a személyre és szituációra leginkább alkalmas módszer kerül felhasználásra)

5 Építészeti bűnmegelőzés fogalma  Miért jó ez?  nem tüneti kezelés, hosszú távú megoldás  látványos, egyszeri „befektetés”  aránylag nagy területen alkalmazható  nem áthelyezi a bűnözést, hanem megszünteti azt  több bűncselekmény fajta megelőzését teszi lehetővé  közösség kovácsoló hatású (integráció)  komplex módszer  Hátrányok?  nem minden település típus esetében alkalmas módszer  bizonyos esetekben gazdaságtalan, illetve nem megvalósítható  Magyarországon szinte ismeretlen

6 Létjogosultsága AAAA „kályha” I.  1 1 1 115/2003. (X.28.) OGY. határozat  p p p prioritások: aaaa gyermek-és fiatalkori bűnözés csökkentése aaaa városok biztonságának fokozása aaaa családon belüli erőszak megelőzése aaaaz áldozattá válás megelőzése,… aaaa bűnismétlés megelőzése  á á á ágazati együttműködésben megvalósítandó feladatok bbbbiztonságos környezeti tervezés, építkezés elveinek érvényesítése a várostervezésben, a lakásépítéseknél (…) és az építési engedélyezési eljárásban aaaa bűnmegelőzés szempontjainak érvényesülése a településfejlesztési politikában kkkközvilágítási szabványok áttekintése ggggépjármű forgalom tervezése  ö ö ö önkormányzati feladatok aaaa természetes környezet és a közterületek biztonságának megteremtése

7 Létjogosultsága  A  A „kályha” II. Európai Unió prioritások:  a  a gyermek-és fiatalkori bűnözés csökkentése kábítószerrel kapcsolatos bűnözés csökkentése városi bűnözés csökkentése szervezett bűnözés megelőzése kötelező feladatok a Bűnmegelőzési Hálózat keretein belül természetes környezetnek a lakosság biztonságérzetét is megerősítő megteremtése közterületek biztonságának megteremtése  ENSZ 1995/9. Guidelines for the preventions of urban crime  útmutató  útmutató városi bűnözés megelőzésére  USA CPTED (Crime prevention throught environmental design)  környezeti  környezeti tervezési eljárások gyűjteménye

8 A városi bűnözés  Miért beszélünk folyton a városokról az építészeti bűnmegelőzés kapcsán?  mert az építészeti bűnmegelőzés ott érvényesül a legjobban  mert a bűnözés alapvetően városi jelenség

9 A városi bűnözés Forrás: ERÜBS, KSH

10 A városi bűnözés  Tipikus városi bűncselekmények I.  Erőszakos bűncselekmények  személy elleni  súlyos testi sértés   szexuális indíttatású erőszakos bcs.-k   emberölés és kisérlete   zsarolás   rablás, kifosztás   dolog elleni  rongálás   garázdaság 

11 A városi bűnözés  Tipikus városi bűncselekmények II.  Vagyonelleni bűncselekmények  rongálás   lopás, betöréses lopás   csalás   gépjármű önkényes elvétele   Közlekedési bűncselekmények  közlekedési baleset okozása   gépjármű vezetése ittas vagy bódult állapotban 

12 A városi bűnözés

13 1. Visegrád 2. Tokaj 3. Siófok 4. Záhony 5. Baktalórántháza 6. Hajdúhatház 7. Balatonföldvár

14 Történeti áttekintés  Az építészet funkciója  elsődleges rendeltetése  biológiai jellegű: védelem az időjárás és a környezet egyéb erői ellen  másodlagos rendeltetés  védelem az ellenségek ellen  magán- és nyilvános szükségletek kielégítése  reprezentatív, szimbolikus

15 Történeti áttekintés  Az ókor I.  Mezopotámia  városok szerkezetét a tulajdonviszonyok határozzák meg  tetszőleges utca vezetés és szélesség, sikátorok  lakóépületek egy-, kétszintes, belsőudvaros házak  ablaktalan falak, keskeny utcai kapu  Egyiptom  sűrűn lakott ország – koncentrálódás a városokba  égtájak szerinti tájolás  szabályos körvonalak és utca hálózat  a város területe szabályos négyszög, falakkal világosan elhatárolva a környezettől  csatornák és tavak a városokban – zajtalan és praktikus közlekedési útvonal  társadalmi szintek elkülönített lakónegyedekben

16 Történeti áttekintés  Az ókor II.  Görögország  nincs általános érvényű rendszer  az elrendezés ritkán zárt vagy geometrikus  a városfal a függetlenség jelképe  Róma  csak az új városok építésénél alkalmazzák a szabályos városépítés gyakorlatát  a város alapelrendezése a kozmikus rend (disciplina) része és lekjépezése  a falak és kapuk a városi függetlenség jelképei

17 Történeti áttekintés  Középkor  a városok a római útrendszer csomópontjaiban maradtak fenn  a Dunától északra, a Rajnától keletre már nincsenek városok  a városok elterjedése nyugat-kelet és dél-észak írányúak  a városok úthálózata a terephez igazodott  a párhuzamos utca rendszer a vásárhelyekre (Lipcse) jellemző  az utcahálózat és a telekelosztás általában világosan tükrözi a társadalmi tagozódást (zsidó negyed, céhek utcája, stb.)  a város védelmét a falak biztosítják

18 Történeti áttekintés  Újkor  az „ideális városok” kora  szoros összefüggés áll fenn az eszményi kialakítású város és lakóinak erkölcsileg kifogástalan, értelmes élete között  a XV. században befejeződött a középkori városalapítási láz  a városalapítások tudományos-elméleti jellegűek (Sforzinda)  új erődítési technikák (pl. füles bástya)  a városi funkciók elkülönítése (pl. Párizs)  a városokat védő városfal szerepe lecsökken, sőt gátja a város fejlődésének, terjeszkedésének

19 Történeti áttekintés  A modern városok  ipari forradalom hatása, a népességrobbanás a városok gyors növekedését hozta  a reprezentatív központokban nagyvonalúság, esztétika  az iparvárosokban a funkcionalitás érvényesül  a városok terjeszkedése öntörvényű  közlekedés, szállítás, ellátás problémái  megjelenik a kertváros és mozgalommá válik (Howard)  a lakórészek az ipari környékek köré épülnek – ha megszűnik az ipar megindul a lecsuszás (pl. Ózd)  koncentrálódnak a funkciók (magasházak, bevásárló központok)

20 Elméleti alapok  Előzmények I.  Guerry (1833) – a bűnözés egyenlőtlen térbeli eloszlását vizsgálta Franciaországban  Fr.o. északi megyéiben a vagyon elleni, a déliekben az erőszakos bűnözés dominál  magyarázata: hiányos képzés, szegénység, népsűrűség, egyenlőtlen esélyek  Quetelet (1835)  okok még az egyes környékek eltérő „moralitása”, az eltérő „kísértés”, a bűncselekmény elkövetésének „könnyűsége”  „Chichagó-i iskola” I. (1920-as évek)  R. E. Parle és E. W. Burgess ökológia szociológiai vizsgálatok a városrészek bűnözésének meghatározására

21 Elméleti alapok  Előzmények II.  „Chichagó-i iskola” II. (1960-as évek)  C. R. Shaw és H. D. McKay kiterjesztették a vizsgálatokat más amerikai nagyvárosokra is (pl. Philadelphia, Cleveland, stb.)  éves gyanúsítottakat és fiatalkorú bűnözőket vizsgáltak  kimutatták többek között, hogy  az iskolakerülés, a fiatalkori és felnőttkori bűnözés eltérő arányban fordul elő a városok egyes kerületeiben  a deviáns viselkedési normák előfordulása fordítottan arányos a városközponttól mért távolsággal  a deviáns magatartásmódok összefüggést mutatnak a terület épületeinek leromlottságával, a népességelvándorlással  ezek a magatartásmódok előfordulási arányai időben stabilak

22 Elméleti alapok  Előzmények III.  Európai kutatások (1960-as évek)  nem tudták bizonyítani a „zóna elméletet”, mert az európai nagyvárosok nem sugárirányban bővültek  Todorovich (Belgrád) a fiatalkorúak lakóhely szerinti bűnözését vizsgálta  Szabó Dénes Fr.o-ban és Belgiumban vizsgálta a városi és falusi bűnözést  Herold (Nürnberg) a tettesek lakóhely, mobilitás szerinti megoszlását vizsgálta

23 Elméleti alapok  Előzmények IV.  Korszakváltás (kb évek)  kriminálgeográfiai kutatások egyre kisebb területre koncentrálódtak, míg eljutottak a háztömbök, házak bűnözési szempontú vizsgálatához és a bűnözési alkalmat állította a vizsgálat homlokterébe  eredményeik kimutatták, hogy bár a bűnözésben és egyes bűncselekményfajtákban kimutatható az ország- vagy városrészek típusai szerinti halmozódás, azonban mindezek visszavezethetők arra az egyszerű tényre, hogy bizonyos körülmények – társadalmi, gazdasági, építészeti- „szívják”, elősegítik a bűnözést

24 A védhető terület  „Defensible Space” I.  Oscar Newman  vizsgálatával arra keresett választ, hogy van-e a lakóházak és lakóterületek – a lakókörnyezet – kialakítása és a bűncselek- mények között összefüggés  New York kb. 150 ezer városi tulajdonban lévő lakását figyelte meg (kb. 528 ezer ember)  a NY-i városi lakásigazgatás adatait dolgozta fel háztípus, házmagasság és környezet szerint  megfigyelte, hogy  a túlnépesedést a vidékről és külföldről beáramlott, alacsony jövedelmű tömegek okozzák  ez a tömeg a megszokott földszintes vagy néhány emeletes házak helyett pontszerűen épített toronyházakban élt, amelyet minden oldalról közterület határolt  ott nőtt nagyon a bűnözés, ahol alacsony jövedelmű családok magas házban laktak

25 A védhető terület  „Defensible Space” II.  megállapításai  bűnözés szempontjából az olyan toronyházak a legveszélyesebbek, amelyek  7 emeletnél magasabbak (ezekben kb család lakik)  egyetlen bejáratuk és közös előterük van, amely az épület belsejébe vezet  az emeletenkénti folyosók jellemzően egy közös szakaszból állnak, amelyeken kétoldalt helyezkednek el a lakásbejáratok  az épületben sem portás, sem házmester nincs  az előterek, a folyosók, a lépcsőházak és a liftek teljesen nyilvánosak, oda bárki beléphet

26 A védhető terület  Mi a probléma gyökere?  Nincs közösségi kontroll!

27 A védhető terület  A közösségi kontroll területeinek típusai I.  magánterület  saját használatú térrész  a külvilágtól elzárt  a nyilvánosság kizárása  lakások, építmények, amelyekben élünk  fél-magánterület  egy adott építményen belül az ott lakók, illetve az általuk meghatározott személyek által kizárólagosan használható terület  az ott tartózkodást igazolni kell  közös folyosók, helységek, a külvilágtól fizikailag vagy jelképesen elzárt külső területek, parkok és játszóterek

28 A védhető terület  A közösségi kontroll területeinek típusai II.  fél-nyilvános terület  nem kizárólagos használatú  átmeneti területek a magánhasználatú részekhez  általában kevés ember használja  az itt tartozkodást igazolni kell  a ház bejáratához vezető, de tulajdonjogilag a házhoz tartozó területek  nyilvános terület  itt senkinek sem kell igazolnia tartózkodásának jogosultságát  közterületek, közfunkciót ellátó középületek, építmények

29 A védhető terület  Épülettípusok és a közösségi kontroll  családi ház  különálló, ún. iker, sorház  társasház  lift nélküli, max. 3-4 emeletes ház  „pesti” bérház  lifttel rendelkező, max. 5-6 emeletes, körfolyosós vagy belső lépcsóházas  magas- vagy toronyház  lifttel rendelkező, több emeletes lakóépítmények

30 A védhető terület  A lakókörnyezet és a közösségi kontroll  sorházas beépítés  társasházas övezet  lakópark  lakótelep

31 A védhető terület  A védhető terület kialakítása I.  alapelv: az építészeti bűnmegelőzési módszerek alkalmazásával a bűnalkalmak megszüntetése  közösségi kontroll megteremtése  az egyén szabadságjogainak maximális érvényre jutása  kisebb, lakónegyed, lakóközösség, építmény szintjén lehet eredményes  a lakókörnyezet olyan kisebb részre történő felbontása, amely lehetővé teszi a lakók számára az idegenek kiszűrését  6-10 családnál nem nagyobb egységek, mert különben nő a „zsúfoltság” érzése – ellenirányú folyamat

32 A védhető terület  A védhető terület kialakítása II.  közösségi területek kialakítása  puffer zónák kialakítása  a közös használatú területekre teljes rálátást kell biztosítani  az utcáról is jól láthatóak legyenek a közösségi területek  Utcák, terek átalakítása  vissza kell „szerezni” a közösségi kontrolt az utca felett  az utcák átmenő forgalmának csökkentése, illetve megszüntetése  közvilágítás átalakítása  fizikailag elkülöníteni a lakókörnyezeteket  növényzet megfelelő kiválasztása és kialakítása

33 A védhető terület  A védhető terület kialakítása III. – utca kialakítások

34 Példák  A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében I.  családi házak  nem a bentlakók által ellenőrizendő területeket kell kialakítani, hanem a szomszédok és az utcán közlekedők számára kell kontrolt biztosítani  tipikus hiba: magas, átláthatatlan kerítések  jó megoldás: magas, de átlátható (kard, cső) vagy az áthatolást gátló növények használata kerítésként (tűztövis, borbolyafélék, galagonya) – természetesen megfelelő magasságban  a kertben a növényzet kialakítása se gátolja a rálátást

35 Példák  A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében II.  társasházak  a legjobb kialakítást teszi lehetővé  a pihenő- és játszórész elkülönítése  közös használatú térrészek megfigyelhetőségét biztosítani (pl. üvegfalú lépcsőház)  lakóparkok  hamis biztonság érzetet adhat a zárt terület  egészséges arányban szabad csak keverni mesterséges ellenőrző eszközök használatát, különben a közösségi kontroll veszhet el  itt is érvényes a családi házakra vonatkozó ajánlások

36 Példák  A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében III.  lakótelepek  a legnehezebb, bizonyos esetekben lehetetlen feladat  elsődleges cél a hiányzó átmeneti (puffer) területek kialakítása – pl. körbekerítés  a lakóközösségek kisebb egységekre osztása fizikai elhatárolással is épületen belül

37 Példák  A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében IV.

38 Mi a helyzet?  Magyarország  OBmK pályázatok  önkormányzati stratégiákban nem lelhető fel  alig ismert módszer  szakképzésnek nem része  Külföld  USA: számtalan városban eredményesen alkalmazva (Dayton – Five Oaks)  Ny-Európa: vannak kezdeményezések (Anglia, Hollandia)

39 Összefoglalás  Az építészeti bűnmegelőzés lényege  a bűnalkalmak megszüntetése  az így kialakított területről a bűnözés nem helyeződik át más (szomszédos) területekre, hanem MEGSZŰNIK!  komplex, hosszútávú prevenció  a társadalmat integráló hatású  nem egy bűncselekmény típusra alkalmazható

40 Irodalom  Dr. Korinek László – Hima Tamás: A bűn barikádjai – Építészeti bűnmegelőzés, Falu Város Régió, 1995/1-2, 3-4, VÁTI Kht.  Irk Ferenc: Városi biztonság, nagyvárosi bűnözés. Belügyi Szemle, 2005/3  Lukovich Tamás: Városépítészet és biztonság. Belügyi Szemle, 2005/3  Dallos Endre: Bűnmegelőzés az építészet aspektusából. RTF, 2006.

41 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A fizikai környezet és a bűnözés Építészeti bűnmegelőzés Dallos Endre kkc, bmsz, dipling, Mz/X 20-9342469 –"

Hasonló előadás


Google Hirdetések