A fizikai környezet és a bűnözés Építészeti bűnmegelőzés

Az előadások a következő témára: "A fizikai környezet és a bűnözés Építészeti bűnmegelőzés"— Előadás másolata:

1 A fizikai környezet és a bűnözés Építészeti bűnmegelőzés
Dallos Endre kkc, bmsz, dipling, Mz/X –

2 Tartalom Építészeti bűnmegelőzés fogalma Létjogosultsága
A városi bűnözés Történelmi áttekintés – Hogyan volt régen? Elméleti alapok A védhető terület Példák

3 Építészeti bűnmegelőzés fogalma
Ami biztosan nem az: nem vagyonvédelem nem térfigyelés nem elkülönítés (szegregáció) nem tömbrehabilitáció Akkor mi a csoda ez? Az építészeti bűnmegelőzés olyan építészeti, településfejlesztési, táj- és kertépítési, forgalomtechnikai, fénytechnikai, pszichológiai és kommunikációs módszerek összessége és együttes alkalmazása, amelyek az épített környezet utólagos átalakításával, valamint az építendő tudatos tervezésével és megvalósításával a bűnelkövetés lehetőségeit csökkentik, illetve megszüntetik.

4 Építészeti bűnmegelőzés fogalma
Helye a bűnmegelőzésben szituatív bűnmegelőzési módszer (a bűnalkalmak csökkentése érdekében a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő vagy azt elősegítő körülmények megszüntetése vagy csökkentése érdekében kifejtett tevékenység ) speciális prevenció (konkrét esetben alkalmazott megelőzési intézkedés, amely során a személyre és szituációra leginkább alkalmas módszer kerül felhasználásra)

5 Építészeti bűnmegelőzés fogalma
Miért jó ez? nem tüneti kezelés, hosszú távú megoldás látványos, egyszeri „befektetés” aránylag nagy területen alkalmazható nem áthelyezi a bűnözést, hanem megszünteti azt több bűncselekmény fajta megelőzését teszi lehetővé közösség kovácsoló hatású (integráció) komplex módszer Hátrányok? nem minden település típus esetében alkalmas módszer bizonyos esetekben gazdaságtalan, illetve nem megvalósítható Magyarországon szinte ismeretlen

6 Létjogosultsága A „kályha” I. 115/2003. (X.28.) OGY. határozat
prioritások: a gyermek-és fiatalkori bűnözés csökkentése a városok biztonságának fokozása a családon belüli erőszak megelőzése az áldozattá válás megelőzése,… a bűnismétlés megelőzése ágazati együttműködésben megvalósítandó feladatok biztonságos környezeti tervezés, építkezés elveinek érvényesítése a várostervezésben, a lakásépítéseknél (…) és az építési engedélyezési eljárásban a bűnmegelőzés szempontjainak érvényesülése a településfejlesztési politikában közvilágítási szabványok áttekintése gépjármű forgalom tervezése önkormányzati feladatok a természetes környezet és a közterületek biztonságának megteremtése

7 Létjogosultsága A „kályha” II. Európai Unió ENSZ USA prioritások:
a gyermek-és fiatalkori bűnözés csökkentése a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés csökkentése a városi bűnözés csökkentése a szervezett bűnözés megelőzése kötelező feladatok a Bűnmegelőzési Hálózat keretein belül a természetes környezetnek a lakosság biztonságérzetét is megerősítő megteremtése a közterületek biztonságának megteremtése ENSZ 1995/9. Guidelines for the preventions of urban crime útmutató városi bűnözés megelőzésére USA CPTED (Crime prevention throught environmental design) környezeti tervezési eljárások gyűjteménye

8 A városi bűnözés Miért beszélünk folyton a városokról az építészeti bűnmegelőzés kapcsán? mert az építészeti bűnmegelőzés ott érvényesül a legjobban mert a bűnözés alapvetően városi jelenség

9 A városi bűnözés Forrás: ERÜBS, KSH

10 A városi bűnözés Tipikus városi bűncselekmények I.
Erőszakos bűncselekmények személy elleni súlyos testi sértés  szexuális indíttatású erőszakos bcs.-k  emberölés és kisérlete  zsarolás  rablás, kifosztás  dolog elleni rongálás  garázdaság 

11 A városi bűnözés Tipikus városi bűncselekmények II.
Vagyonelleni bűncselekmények rongálás  lopás, betöréses lopás  csalás  gépjármű önkényes elvétele  Közlekedési bűncselekmények közlekedési baleset okozása  gépjármű vezetése ittas vagy bódult állapotban 

12 A városi bűnözés

13 A városi bűnözés 4. Záhony 2. Tokaj 5. Baktalórántháza 1. Visegrád
6. Hajdúhatház 3. Siófok 7. Balatonföldvár

14 Történeti áttekintés Az építészet funkciója elsődleges rendeltetése
biológiai jellegű: védelem az időjárás és a környezet egyéb erői ellen másodlagos rendeltetés védelem az ellenségek ellen magán- és nyilvános szükségletek kielégítése reprezentatív, szimbolikus

15 Történeti áttekintés Az ókor I. Mezopotámia Egyiptom
városok szerkezetét a tulajdonviszonyok határozzák meg tetszőleges utca vezetés és szélesség, sikátorok lakóépületek egy-, kétszintes, belsőudvaros házak ablaktalan falak, keskeny utcai kapu Egyiptom sűrűn lakott ország – koncentrálódás a városokba égtájak szerinti tájolás szabályos körvonalak és utca hálózat a város területe szabályos négyszög, falakkal világosan elhatárolva a környezettől csatornák és tavak a városokban – zajtalan és praktikus közlekedési útvonal társadalmi szintek elkülönített lakónegyedekben

16 Történeti áttekintés Az ókor II. Görögország Róma
nincs általános érvényű rendszer az elrendezés ritkán zárt vagy geometrikus a városfal a függetlenség jelképe Róma csak az új városok építésénél alkalmazzák a szabályos városépítés gyakorlatát a város alapelrendezése a kozmikus rend (disciplina) része és lekjépezése a falak és kapuk a városi függetlenség jelképei

17 Történeti áttekintés Középkor
a városok a római útrendszer csomópontjaiban maradtak fenn a Dunától északra, a Rajnától keletre már nincsenek városok a városok elterjedése nyugat-kelet és dél-észak írányúak a városok úthálózata a terephez igazodott a párhuzamos utca rendszer a vásárhelyekre (Lipcse) jellemző az utcahálózat és a telekelosztás általában világosan tükrözi a társadalmi tagozódást (zsidó negyed, céhek utcája, stb.) a város védelmét a falak biztosítják

18 Történeti áttekintés Újkor az „ideális városok” kora
szoros összefüggés áll fenn az eszményi kialakítású város és lakóinak erkölcsileg kifogástalan, értelmes élete között a XV. században befejeződött a középkori városalapítási láz a városalapítások tudományos-elméleti jellegűek (Sforzinda) új erődítési technikák (pl. füles bástya) a városi funkciók elkülönítése (pl. Párizs) a városokat védő városfal szerepe lecsökken, sőt gátja a város fejlődésének, terjeszkedésének

19 Történeti áttekintés A modern városok
ipari forradalom hatása, a népességrobbanás a városok gyors növekedését hozta a reprezentatív központokban nagyvonalúság, esztétika az iparvárosokban a funkcionalitás érvényesül a városok terjeszkedése öntörvényű közlekedés, szállítás, ellátás problémái megjelenik a kertváros és mozgalommá válik (Howard) a lakórészek az ipari környékek köré épülnek – ha megszűnik az ipar megindul a lecsuszás (pl. Ózd) koncentrálódnak a funkciók (magasházak, bevásárló központok)

20 Elméleti alapok Előzmények I.
Guerry (1833) – a bűnözés egyenlőtlen térbeli eloszlását vizsgálta Franciaországban Fr.o. északi megyéiben a vagyon elleni, a déliekben az erőszakos bűnözés dominál magyarázata: hiányos képzés, szegénység, népsűrűség, egyenlőtlen esélyek Quetelet (1835) okok még az egyes környékek eltérő „moralitása”, az eltérő „kísértés”, a bűncselekmény elkövetésének „könnyűsége” „Chichagó-i iskola” I. (1920-as évek) R. E. Parle és E. W. Burgess ökológia szociológiai vizsgálatok a városrészek bűnözésének meghatározására

21 Elméleti alapok Előzmények II. „Chichagó-i iskola” II. (1960-as évek)
C. R. Shaw és H. D. McKay kiterjesztették a vizsgálatokat más amerikai nagyvárosokra is (pl. Philadelphia, Cleveland, stb.) 14-18 éves gyanúsítottakat és fiatalkorú bűnözőket vizsgáltak kimutatták többek között, hogy az iskolakerülés, a fiatalkori és felnőttkori bűnözés eltérő arányban fordul elő a városok egyes kerületeiben a deviáns viselkedési normák előfordulása fordítottan arányos a városközponttól mért távolsággal a deviáns magatartásmódok összefüggést mutatnak a terület épületeinek leromlottságával, a népességelvándorlással ezek a magatartásmódok előfordulási arányai időben stabilak

22 Elméleti alapok Előzmények III. Európai kutatások (1960-as évek)
nem tudták bizonyítani a „zóna elméletet”, mert az európai nagyvárosok nem sugárirányban bővültek Todorovich (Belgrád) a fiatalkorúak lakóhely szerinti bűnözését vizsgálta Szabó Dénes Fr.o-ban és Belgiumban vizsgálta a városi és falusi bűnözést Herold (Nürnberg) a tettesek lakóhely, mobilitás szerinti megoszlását vizsgálta

23 Elméleti alapok Előzmények IV. Korszakváltás (kb. 1960-70-évek)
kriminálgeográfiai kutatások egyre kisebb területre koncentrálódtak, míg eljutottak a háztömbök, házak bűnözési szempontú vizsgálatához és a bűnözési alkalmat állította a vizsgálat homlokterébe eredményeik kimutatták, hogy bár a bűnözésben és egyes bűncselekményfajtákban kimutatható az ország- vagy városrészek típusai szerinti halmozódás, azonban mindezek visszavezethetők arra az egyszerű tényre, hogy bizonyos körülmények – társadalmi, gazdasági, építészeti- „szívják”, elősegítik a bűnözést

24 A védhető terület „Defensible Space” I. Oscar Newman - 1973
vizsgálatával arra keresett választ, hogy van-e a lakóházak és lakóterületek – a lakókörnyezet – kialakítása és a bűncselek-mények között összefüggés New York kb. 150 ezer városi tulajdonban lévő lakását figyelte meg (kb. 528 ezer ember) a NY-i városi lakásigazgatás adatait dolgozta fel háztípus, házmagasság és környezet szerint megfigyelte, hogy a túlnépesedést a vidékről és külföldről beáramlott, alacsony jövedelmű tömegek okozzák ez a tömeg a megszokott földszintes vagy néhány emeletes házak helyett pontszerűen épített toronyházakban élt, amelyet minden oldalról közterület határolt ott nőtt nagyon a bűnözés, ahol alacsony jövedelmű családok magas házban laktak

25 A védhető terület „Defensible Space” II. megállapításai
bűnözés szempontjából az olyan toronyházak a legveszélyesebbek, amelyek 7 emeletnél magasabbak (ezekben kb család lakik) egyetlen bejáratuk és közös előterük van, amely az épület belsejébe vezet az emeletenkénti folyosók jellemzően egy közös szakaszból állnak, amelyeken kétoldalt helyezkednek el a lakásbejáratok az épületben sem portás, sem házmester nincs az előterek, a folyosók, a lépcsőházak és a liftek teljesen nyilvánosak, oda bárki beléphet

26 Nincs közösségi kontroll!
A védhető terület Mi a probléma gyökere? Nincs közösségi kontroll!

27 A védhető terület A közösségi kontroll területeinek típusai I.
magánterület saját használatú térrész a külvilágtól elzárt a nyilvánosság kizárása lakások, építmények, amelyekben élünk fél-magánterület egy adott építményen belül az ott lakók, illetve az általuk meghatározott személyek által kizárólagosan használható terület az ott tartózkodást igazolni kell közös folyosók, helységek, a külvilágtól fizikailag vagy jelképesen elzárt külső területek, parkok és játszóterek

28 A védhető terület A közösségi kontroll területeinek típusai II.
fél-nyilvános terület nem kizárólagos használatú átmeneti területek a magánhasználatú részekhez általában kevés ember használja az itt tartozkodást igazolni kell a ház bejáratához vezető, de tulajdonjogilag a házhoz tartozó területek nyilvános terület itt senkinek sem kell igazolnia tartózkodásának jogosultságát közterületek, közfunkciót ellátó középületek, építmények

29 A védhető terület Épülettípusok és a közösségi kontroll családi ház
különálló, ún. iker, sorház társasház lift nélküli, max. 3-4 emeletes ház „pesti” bérház lifttel rendelkező, max. 5-6 emeletes, körfolyosós vagy belső lépcsóházas magas- vagy toronyház lifttel rendelkező, több emeletes lakóépítmények

30 A védhető terület A lakókörnyezet és a közösségi kontroll
sorházas beépítés társasházas övezet lakópark lakótelep

31 A védhető terület A védhető terület kialakítása I.
alapelv: az építészeti bűnmegelőzési módszerek alkalmazásával a bűnalkalmak megszüntetése közösségi kontroll megteremtése az egyén szabadságjogainak maximális érvényre jutása kisebb, lakónegyed, lakóközösség, építmény szintjén lehet eredményes a lakókörnyezet olyan kisebb részre történő felbontása, amely lehetővé teszi a lakók számára az idegenek kiszűrését 6-10 családnál nem nagyobb egységek, mert különben nő a „zsúfoltság” érzése – ellenirányú folyamat

32 A védhető terület A védhető terület kialakítása II.
közösségi területek kialakítása puffer zónák kialakítása a közös használatú területekre teljes rálátást kell biztosítani az utcáról is jól láthatóak legyenek a közösségi területek Utcák, terek átalakítása vissza kell „szerezni” a közösségi kontrolt az utca felett az utcák átmenő forgalmának csökkentése, illetve megszüntetése közvilágítás átalakítása fizikailag elkülöníteni a lakókörnyezeteket növényzet megfelelő kiválasztása és kialakítása

33 A védhető terület A védhető terület kialakítása III. – utca kialakítások

34 Példák A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében I. családi házak nem a bentlakók által ellenőrizendő területeket kell kialakítani, hanem a szomszédok és az utcán közlekedők számára kell kontrolt biztosítani tipikus hiba: magas, átláthatatlan kerítések jó megoldás: magas, de átlátható (kard, cső) vagy az áthatolást gátló növények használata kerítésként (tűztövis, borbolyafélék, galagonya) – természetesen megfelelő magasságban a kertben a növényzet kialakítása se gátolja a rálátást

35 Példák A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében II. társasházak a legjobb kialakítást teszi lehetővé a pihenő- és játszórész elkülönítése közös használatú térrészek megfigyelhetőségét biztosítani (pl. üvegfalú lépcsőház) lakóparkok hamis biztonság érzetet adhat a zárt terület egészséges arányban szabad csak keverni mesterséges ellenőrző eszközök használatát, különben a közösségi kontroll veszhet el itt is érvényes a családi házakra vonatkozó ajánlások

36 Példák A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében III. lakótelepek a legnehezebb, bizonyos esetekben lehetetlen feladat elsődleges cél a hiányzó átmeneti (puffer) területek kialakítása – pl. körbekerítés a lakóközösségek kisebb egységekre osztása fizikai elhatárolással is épületen belül

37 Példák A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében IV.

38 Mi a helyzet? Magyarország Külföld OBmK pályázatok
önkormányzati stratégiákban nem lelhető fel alig ismert módszer szakképzésnek nem része Külföld USA: számtalan városban eredményesen alkalmazva (Dayton – Five Oaks) Ny-Európa: vannak kezdeményezések (Anglia, Hollandia)

39 Összefoglalás Az építészeti bűnmegelőzés lényege MEGSZŰNIK!
a bűnalkalmak megszüntetése az így kialakított területről a bűnözés nem helyeződik át más (szomszédos) területekre, hanem MEGSZŰNIK! komplex, hosszútávú prevenció a társadalmat integráló hatású nem egy bűncselekmény típusra alkalmazható

40 Irodalom Dr. Korinek László – Hima Tamás: A bűn barikádjai – Építészeti bűnmegelőzés, Falu Város Régió, 1995/1-2, 3-4, VÁTI Kht. Irk Ferenc: Városi biztonság, nagyvárosi bűnözés. Belügyi Szemle, 2005/3 Lukovich Tamás: Városépítészet és biztonság. Belügyi Szemle, 2005/3 Dallos Endre: Bűnmegelőzés az építészet aspektusából. RTF, 2006.

41 Köszönöm a figyelmet!