Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Civilizációk tündöklése és bukása Teozófiai nézőpontból Miskolczi Gábor, Magyar Teozófia Társulat www.teozofia.hu.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Civilizációk tündöklése és bukása Teozófiai nézőpontból Miskolczi Gábor, Magyar Teozófia Társulat www.teozofia.hu."— Előadás másolata:

1 Civilizációk tündöklése és bukása Teozófiai nézőpontból Miskolczi Gábor, Magyar Teozófia Társulat

2 Téma áttekintés I.A civilizációk, kultúrák fejlődéséről általában II.Emberfajok (típusok) és civilizációik – A harmadik (lemúriai) faj – Negyedik (atlantiszi) faj – Az ötödik (indo-európai) faj – És ezután…?

3 I. A civilizációk fejlődéséről általában

4 Civilizációk (birodalmak) születése • Látható, „történelmi” okok: • népcsoport gyors szaporulata, • uralomra termettsége, • alkalmas vezetők, uralkodóházak megjelenése, stb. • Rejtett okok: • Minden forma a benne fejlődő élet kifejezéséért létezik. – A „Látható” ember az ő szellemének eszköze. – Civilizációk és birodalmak -> a fejlődés addig elért szintjén levő embertípusok fejlődésének alkalmas színterei.

5 Civilizációk hanyatlása - szokott módon • Látható, „történelmi” okok: – A mindenkori erőforrások felélése – Népességcsökkenés – Fiatalabb, fejlettebb, életerősebb népcsoport hódítása - fizikai, kulturális, gazdasági téren – A küzdőszellem, a kulturális, tudományos és technológiai vezető szerep elvesztése – Dekadencia - katonai, gazdasági, kulturális, valójában mindig és mindenek felett erkölcsi téren. • A mélyebb, rejtett okok: – A civilizáció felső-, majd középrétegei körében is egyre kevesebb fejlett, e szerepre termett ember (=Szellem) ölt testet. – Végül az alsóbb társadalmi osztályok körében is egyre kevesebb Szellem talál használható testet -> termékenység csökkenés -> népesség fogyás + fizikai leromlás -> nép(csoport) kihalása.

6 Civilizációk pusztulása - beavatkozással • Az emberi fejlődés igazi irányítói milliókat, civilizációkat, egész földrészeket söpörhetnek el – „ Ítéletnapok” időszakaiban (pusztító háborúk, járványok, korlátozott kiterjedésű természeti katasztrófák) – Ha egy civilizáció helyrehozhatatlanul rossz útra tévedt (Atlantisz), – Egy új fejlődési korszak, új embertípus színre lépésének hajnalán (pl. a Lemúria fokozatos pusztulása, ill. Atlantisz folyamatos területvesztései).

7 Az emberi civilizáció fejlődési módja • A fejlődés szakaszos, tündöklések és barbár időszakok váltakoznak. • A következő nagy civilizáció ennek ellenére mindig magasabbra jut, mint az előzők. • A bolygó más-más részein egymástól függetlenül pusztulhatnak és virágozhatnak civilizációk, • A trend kétségkívül felfelé tartó és gyorsuló. Állat-emberi szint Fejlettségi fok Idő ~15M éve (Jelen kor)

8 II. Emberfajok („verziók”) és civilizációik

9 A Föld Fejlődési Rendszer negyedik láncának negyedik körében járunk • Ennek kezdetén a Föld mai szemmel pokoli hely volt – A Föld születését követő időszakot idézi ~200 millió éven át, de már ekkor is jelen volt az ember(kezdemény). – A fejlődés lépcsőzetes - terve: 7 emberfaj (verzió) -> 7*7 alfaj/faj -> 7*7*7 népcsoport/alfaj/faj, stb… • Emberfajok ebben a körben: – Első faj: éterikus testű óriás „árnyak” (~150M-? Éve). – Második faj: „pudingzacskó” (~120M-? éve?). – Harmadik faj: „gorillaszerű” „küklópsz”, (~30M -> 4.2M éve?). • Nemek szétválása: ~16.5M éve kezd., ~5 millió évig tartott. – Negyedik: már a kezdetektől ~a mai ember (~5M éve?) – Ötödik: a mai fejlettségű civilizált ember (~80e éve) – Hatodik-hetedik: a távoli jövő.

10 Az első civilizációk • A 3. faj utolsó alfajaitól kezdődik. – Beszéd kezdetei a 3. alfajtól („küklópszok”) – Isten-királyok irányításával az 5. alfajuk idején épült az első igazi város a mai Madagaszkár területén (6-8, idővel ~4m magas emberek -> küklópszi építészet) – 5. alfajtól - állatok háziasítása – 6-7. alfajtól nagyobb városok, a művészetek kezdetleges formái (lásd a Húsvét szigetek szobrait) – Nem maradtak fenn fosszíliáik.

11 A Húsvét Szigetek szobrai, romjai

12 A Húsvét Szigetek szobrai, romjai

13 A 4. (atlantiszi) faj civilizációi - I. • 1. alfaj (rmoahal) –> Furfooz-i ember, -> lappok – A hangsúly fizikai testének átalakításán volt (már csak 3.5m- es, hanyatlás -> Furfooz-i ember m), – Isten királyok, majd ősök imádata kultusz. – Vadászat, halászat, cserekereskedelem. – Nem érték el a 3. faj civilizációjának szintjét. • 2. alfaj (tlavatli) –> Cro-Magnon-i ember, -> egyes Dél Amerikai indián törzsek – Harcos, erős fizikumú nép volt, nagy birodalmat építettek – Nap-kultusz, csillagászati megfigyelő helyek, megalitok építése. – Művészet, tudomány továbbra is kezdetleges maradt.

14 A 4. (atlantiszi) faj civilizációi - II. • 3. alfaj (tolték) -> ~É.-Amerika vörös bőrű őslakóinak egyes csoportjai – Kezdetben ~2.5m, idővel a mai testmagasságú – Ennek civilizációjáról szólnak az atlantiszi „legendák” – Fénykora ~1M éve volt • Beavatott királyok és császárok dinasztinái, • Hatalmas városok, a főváros az Arany Kapuk Városa • ~2Mrd-os lélekszám -> Földbérleti rendszer + tudományos földművelés • Állat- és növénynemesítés (zab, rozs, darázs, termesz, ló, láma, tapír, egyes nagymacskák, amazonasi őserdők színpompás madarai, stb.) • Általános jólét (~nyugdíj!), a nyomor ismeretlen volt • Nap kultusz, a vallás és a papság a mindennapok része • Tudomány, technológia, művészetek igen magas foka

15 A Tolték Birodalom fővárosa, az Arany Kapuk Városának vázlata (Valahol Afrika nyugati szeglete és Venezuela között, a mai Atlanti Óceán közepén volt.)

16 A 4. (atlantiszi) faj civilizációi - III. • A nagy Tolték Birodalom hanyatlása – Luxusigények terjedése – Uralkodó rétegek indokolatlan előjogai az oktatásban és így a pozíciók elosztásában – Uralkodó rétegek kötelességeinek elhanyagolása – A vallásos érzület elzüllése, önkép-imádat elterjedése – Pszichikus készségekkel visszaélés, „fekete művészet”, boszorkányság rohamos terjedése – Pusztító, boszorkánysággal segített polgárháborúk, végül a Császár elűzése – ~I.e. 800e: a Hierarchia bevatkozása -> Atlantiszt felszabdaló nagy katasztrófa

17

18

19 A 4. (atlantiszi) faj civilizációi - IV. • Az Atlantiszi Birodalom „másodvirágzása” – Idővel Észak- és Dél Amerika felé terjeszkedve virágzó kultúrák sora született (az Inka és Maja ezek halvány visszfényei voltak) – Léghajók, hadihajók, mérges gázok, robbanóanyagok, alkímia, ma (már/még?) ismeretlen fémötvözetek, túlhajszolt pompa. – ~I.e. 400e körül egy beavatott csoport kivándorolt a későbbi Egyiptom földjére – ~I.e. 220e -re a „fekete művészet” ismét eluralkodott – ~I.e. 210e – Egyiptomban a beavatott közösség megalapította az Első Isteni Dinasztiát –> Egyiptomi Birodalom kezdetei. – ~I.e. 200e –re megépült a Nagy Piramis – ~I.e. 200e – Atlantisz 2. nagy katasztrófája, csak két nagy sziget (Ruta, Daitya) maradt belőle.

20

21

22 A 4. (atlantiszi) faj civilizációi - V. • Atlantisz „harmadvirágzása” – A 2. nagy katasztrófát követő 100e éven át Atlantisz újra feléledt. – Mai értelemben vett pénz, a végletekig fényűző élet. – A „fekete művészet” ismét erőre kapott. – ~I.e. 100e –ben egy fekete mágus legyőzte, megölte a Fehér Császárt és maga lépett a trónra. – Őt legyőzték, de befolyását már nem lehetett kitörölni az emberekből, a fekete művészet újabb hulláma. – I.e ben egy gigantikus katasztrófával a Hierarchia újra eltörölte az atlantiszi civilizációt. – Ez a katasztrófa egyben átformálta az egész Föld felszínét is.

23

24

25 A 4. (atlantiszi) faj civilizációi - VI. • Az Atlantiszi Birodalom (Atlantisz) vége – Az I.e beli katasztrófa után csak Poseidonis szigete marad Atlantiszból – ben Egyiptom is rövid időre víz alá került, de hamarosan újra benépesült -> Második Isteni Dinasztia (Ld. a Maneto írásaira hivatkozó forrásokat, a Karnaki Templomot és más ősi egyiptomi építményeket.)

26 A Karnaki Templom képei

27

28 A 4. (atlantiszi) faj civilizációi - VI. • Az Atlantiszi Birodalom (Atlantisz) vége – I.e ben Poseidonis is alámerült, magával víve Atlantisz utolsó maradványait is (az eseményt érzékletesen leírja a British Múzeum 3500 éves Troano kézirata). – Az I.e es katasztrófával Egyiptom Második Isteni Dinasztiája is elenyészett.

29 A 4. (atlantiszi) faj civilizációi - VII. • 4. alfaj (turáni) -> ~mai kínaiak nagy része – I.e. 800e – 200e közt É-Afrika és Közép Ázsia területeit uralták. – Később még keletebbre vándoroltak, Kínát majd egy csoportjuk Amerikát is birtokba vette – ez utóbbiakból lettek az Aztékok. – Ők pusztították el a Tolték Birodalom utolsó maradványait Amerikában. – Általában vad, felforgató, törvényeket nem tisztelő, kegyetlen emberek voltak, esztelen társadalmi kísérleteket végző, többnyire katasztrófába vivő civilizációikkal. – Atlantiszon nem volt jelentős szerepük vagy alkotásuk

30 A 4. (atlantiszi) faj civilizációi - VIII. • 4. alfaj (turáni) - folytatás – Ám a Káldeai Birodalom (nem az I.sz 600 körüli új- babilóniai, hanem az I.e. 30e körüli) kivétel volt: • Magas szinten szervezett államrendszer, csodálatos építmények • Fejlett vallási élet, az asztrológia tudományának bölcsője • Történelem, csillagászat, fejlett időjárás előrejelzés és ehhez kapcsolt mezőgazdaság • A papság által végzett általános oktatás, elsődleges célja a jellemformálás volt. – Hosszú évezredeken át virágzott, végül barbár hordák teljesen elpusztították – Romjain és helyén később az őslakókkal keveredő akkád (6.) alfaj a Babilóniai Birodalmat építette fel.

31 A 4. (atlantiszi) faj civilizációi - IX. • 5. alfaj (ős-sémita) –> ~a mai zsidók távoli ősei – A mai Skócia+Írország területéről I.e. 800e-től kezdve terjedtek szét - jobbára nomád telepesekként – Patriarchális kormányzást kedvelték – Nyughatatlan, elégedetlen, szomszédokkal állandó harcba álló emberek voltak – Egy időben birodalom-alkotók is voltak, de nincs említésre méltó vívmányuk – Az akkádok (lásd később) leigázták, szétszórták őket – Fő hatásuk a többi néppel keveredve, bizonyos jellemzők átadásában (világos bőr, éles elme) nyilvánult meg. – Ebből az alfajból származtatható az 5. (indo-európai) emberfaj.

32 A 4. (atlantiszi) faj civilizációi -X. • 6. alfaj (Akkád) -> ~mai baszkok – ~I.e. 800e Szardínia szigetének környékéről rajzottak szét, a kontinens jelentős része hamar uralmuk alá került. – Kitűnő kereskedők, hajósok, telepesek voltak, – Állandó településeken, törvénytisztelően, oligarchikus kormányzás alatt éltek – Fejlett csillagászat, asztrológia, mezőgazdaság – Akkád keverék népek: korai etruszkok, főniciaiak, babilóniaiak, és Egyiptom népei is. – ~I.e. 100e -ben egy akkád beavatott közösség építette meg Stonehenge-et. (Atlantisz templomainak pompája ellenében szándékoltan durva kivitelben.)

33 • 7. alfaj (mongol) –> ~mai japánok – A turániak leszármazottai, Kelet Szibériából indultak – Nomádok voltak, több alkalommal végigdúlták Ázsiát majd Európát, sőt Észak Amerikába is átjutottak – legutoljára ~1300 éve (Kitanok) – Vallásosabbak voltak őseiknél, fejlett pszichikus képességekkel – Kormányzati rendszerük egyszemélyi vezetőre épült, aki egyben főpap is volt – Oldalági leszármazottaik: magyarok, malájok A 4. (atlantiszi) faj civilizációi -XI.

34 Az 5. (indo-európai) faj civilizációi I. • ~I.e ben egy válogatott, ~9000 fős csoport kivándorolt Atlantiszról, Ázsia felé vette útját. – Évezredes vándorlásuk közben nagyobb részük hátramaradt Arábiában és Kis-Ázsiában. – Egy kis csoport a Himalájától északra a Góbi tenger partjáig vándorolt és ott telepedett le. Itt érte őket a I.e ben a nagy katasztrófa. Alig 300-an élték túl. – Belőlük formálták ki a jelenleg elterjedt 5 alfajt: 1. - hindu, 2. -arab, 3. -iráni, 4. -kelta, 5. –teuton. – Ezeknek bizonyos sajátosságai jól megfigyelhetők későbbi civilizációikban is.

35 Az 5. faj bölcsője

36 Az 5. (indo-európai) faj civilizációi II. • Az 1. (hindu) alfaj -> ~világos bőrű indiaiak – A Híd Városa: egy főváros a Góbi tenger déli partján. – ~1000 évig épült, épületméretei meghaladták az egyiptomiakét is, de sokkal kecsesebbek, díszesebbek és művészibb kivitelűek voltak. – Vallási központja a Fehér Szigeten volt, amivel híd kapcsolta össze – erről kapta nevét is. – ~I.e. 60e-től kezdve a kis csoport kiterjeszti uralmát az egész Távol Keletre, Dél-kelet Ázsiára, a Csendes Óceáni szigetekre és Ausztráliára. – Általános írni-olvasni tudás, közbizalom, becsület értéke, erőszakos önérvényesítés hiánya, a „nemesség kötelez” elve. A legyőzött nemzetekkel szigorúan, távolságtartóan, de nem elnyomóként bántak. – Könnyed, boldog élet. Tánc, ének és vidámság mindennapos volt.

37 Az 5. (indo-európai) faj civilizációi II. • Az 1. (hindu) alfaj – Fejlett vallás, színes vallási ünnepek, okkult tudományok használata – Gépeik (szándékoltan?) egyszerűbbek voltak az Atlantisziakénál. – Fénykora ~I.e. 45e. 40e-től hanyatlás, de a központi királyság még további ~25e évig virágzott. – Ez lehetővé tette a 4 későbbi alfaj biztonságos kifejlődését. – Az I.e es nagy katasztrófa előtti évezredekben Indiába vándorolnak,-> kasztrendszer. Torz maradványa él ma is Indiában. – Buddha, Krishna és sok más híres szent Indiában élt és tanított – Civilizációik utolsó pár ezer évének építészeti maradványairól képek fellelhetők az Interneten. (pl.

38 • 2. (arab) alfaj -> ~beduinok, zsidók – ~I.e. 40e-ben a Híd városa közeléből ~250e fős csoport indult Arábiába. – Évezredekig egész Észak-Afrika egy birodalom (rövid időre még Egyiptom is része - Hyksos dinasztia).) – Az Egyiptomban Thot (Hermész) által alapított Fény Vallása náluk is elterjedt. – Egy időre Perzsiát is meghódították, India ellen súlyos vereséggel végződő támadást indítottak. – Fénykorukban a nagy algériai szigetet, a keleti partvidéket egészen le Zimbabwéig, és Dél-Afrika egy részéig is ők uralták. Az 5. (indo-európai) faj civilizációi III.

39 • 3. (iráni) alfaj -> ~a mai párszik – ~I.e. 30e-ben egy 300e fős haderő indult útnak a Híd Városát övező hegyek közül Arábia felé. – Fejlett fegyverzetük, fegyelmük -> könnyű győzelem. – Pár évtized alatt védő-erőd rendszer a rabló törzsek ellen -> földművelés, állattenyésztés, kereskedelem. – Kitűnő kereskedők, kézművesek, szállítmányozók. – Sok dinasztia, sok különböző nyelv, az arabokénál kifinomultabb (zoroasztriánus, a Tűz vallása) vallási rendszer. – Az asztrológia csúcsponton, a mindennapok része. – Béke, nyugalom egész Nyugat-Ázsiában egészen ~I.e beli nagy mongol dúlásig. – Nagyszerű építészetük maradványai még a sivatagok homokjában felfedezésre várnak. Az 5. (indo-európai) faj civilizációi IV.

40 • A 4. (kelta) alfaj -> ~görögök, észak-olaszok, írek, stb. – Kr.e ben indultak el a Kaukázus felé. – ~2000 év múltán övék a Kaukázus és Kis-Ázsia, majd hamarosan az egész Földközi Tenger medencéje. – Első hullám: a történelem előtti görögök (Pelaszgok). Legyőzik Poseidonist. Késői leszármazottaik: Trója, Kréta mínoszi kultúrája – Az I.e es katasztrófa után egy részük Görögország területét foglalták el. (Athén helyén ~I.e már város állt.) – I.e –től: Észak-Olaszország, Franciaország, Belgium, a Brit Szigetek, valamint Svájc és Németország nyugati területeinek elfoglalása. (Keveredve Spanyolország, Észak-Afrika és Írország népeiben is.) – Vallás: orfeuszi misztériumok világa -> a későbbi görög, de más népek mitológiájának forrása (Nap Isten, Apolló, Baldúr). – A Római Birodalom és annak kultúrája volt a fénykoruk. Az 5. (indo-európai) faj civilizációi V.

41 Mínoszi templom maradványai a Knossosi Palotában (Kréta) Trója falainak maradványa a trójai háború idejéből (~I.e. 1200) Trója egykori helye a régészek szerint wikipedia.org

42 A Főoltár Pergamonból (Berlin, Pargamon múzeum) Pergamon rekonstruált látképe (Berlin, Pargamon múzeum) Róma és Athén építészeti és művészeti remekeit mindenki ismeri. De még egy késői, kisebb görög királyság fővárosa, Pergamon is csodás lehetett. A képek szerint… wikipedia.org

43 • 5. (teuton) alfaj -> szlávok, germánok, skandinávok – ~I.e ben indultak a Góbi tenger északi partjától Európa felé. – Hosszú vándorlás és a nagy katasztrófa után a mai Krakkó környékén válnak szét: 1. Észak-Kelet (oroszok), 2. Dél (szerbek, horvátok, bosnyákok) 3. Nyugat és Észak (poroszok és lettek) és 4. Nyugat felé (germánok, gótok, skandinávok). – A skandinávok később Normandiában, a gótok Dél-Európában hódítottak. – Az Észak-Amerika, Ausztrália és Dél-Afrika (sőt egy ideig India) feletti teuton dominancia ismert az írott történelemből. – Kulturális dominanciájukról tanúskodik az európai történelem utolsó ~300 éve. – Pénzügyi, katonai, technológiai és kulturális dominanciájukról pedig a világtörténelem utóbbi ~100 éve. Az 5. (indo-európai) faj civilizációi VI.

44 És ezután…? • Milyen irányban fejlődhet még a civilizáció? • Az 5. faj kiteljesedése: – Elme hatalmának kiteljesedése: alkalmas időben zsenik sokasága fog megszületni. – Általuk a tudományok és művészetek soha nem látott magasságokba jutnak. – Az 5. alfaj gyengesége: az azonosságok helyett a különbségek hangsúlyozása, a versengés, a másik legyőzésére, kizárására törekvés, az elme mindenhatóságába vetett hit. – Az ebből fakadó rombolás veszélyének feloldását hozhatja meg a 6. alfaj...

45 És ezután…? • 6. (még névtelen) alfaj -> most van születőben szerte a világban – Nincs jól felismerhető külsődleges jegyük, – Jellemző lelki tulajdonságuk az egységtudat, az azonosságok hangsúlyozása a különbözőségek helyett. – Idegrendszerük igen fejlett, de érzékeny is -> sikeres fejlődésükhöz harmonikus, szeretetteljes környezet kell. – Az ő világukban a hatalom és erő jele a gyengédség lesz – Pszichikus képességeikhez az agyalapi mirigy jobban kifejlődik (asztrális síkról érzelmeket éber tudatállapottal is felfogni). – 5. alfaj értelme + negyedik fejlett érzelemvilága -> Intuíció + bölcsesség (mindkettőből ami sikerre vitte őket). – Előfutáraik: „csillag gyermekek”, „indigó gyermekek”?

46 • A jövőbeni, 6. és 7. fajok – Nincsenek érdemi ismereteink arról, milyenek lesznek ők és civilizációik. – A múltból következtetve néhány ezer ill. tízezer év múltán már jelen jelen lesznek. – Ám a fejlődés elmúlt néhány évezredének sebességét előre vetítve még elképzelésünk sem nagyon lehet arról a fejlett kultúráról és civilizációról, amit majd felépítenek. És ezután…? Felépítenek?Felépítünk! Éljünk úgy most, hogy mi is köztük lehessünk!

47 Köszönöm a figyelmüket. Viszontlátásra!

48 Forrásmunkák – A. E. Powell: Az Élet fejlődése a Naprendszerben • A könyv várhatóan ez évben megjelenik a Magyar Teozófiai Társulat kiadásában. • Nyers fordítása letölthető a Társulat honlapjáról: – W. Scott-Elliot: The Story of Atlantis, The Lost Lemuria • A kettő egy kötetben megjelent Atlantisz és Lemúria legendája címmel (Édesvíz kiadó, 2004.)


Letölteni ppt "Civilizációk tündöklése és bukása Teozófiai nézőpontból Miskolczi Gábor, Magyar Teozófia Társulat www.teozofia.hu."

Hasonló előadás


Google Hirdetések