Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Új arab világ születik? Ahlan ve sahlan. 2 Az előadás témái 1.Mi történt az arab világban? Mi volt a kiváltó ok? Mi volt a közös, az egyes országokban,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Új arab világ születik? Ahlan ve sahlan. 2 Az előadás témái 1.Mi történt az arab világban? Mi volt a kiváltó ok? Mi volt a közös, az egyes országokban,"— Előadás másolata:

1 1 Új arab világ születik? Ahlan ve sahlan

2 2 Az előadás témái 1.Mi történt az arab világban? Mi volt a kiváltó ok? Mi volt a közös, az egyes országokban, mi volt ország specifikus? 2.Körkép a biztonságról: a kulcs országok szerepe 3.Új arab világ születik? 4.Milyen világgazdasági-biztonsági hatások prognosztizálhatók!

3 3 Mi zajlik az arab világban? •Forradalom? •Sőt polgári forradalom? •Szociális lázadás? •Vallási indíttatású megmozdulás? •Demokratikus reformokat követelnek?

4 4 Egységes az arab világ?

5 5 Törésvonalak az arab világban •Szunnita-síita (alavita, vahabita). •Olajország-nem olaj ország. •Gazdag ország - szegény ország olajtól függetlenül. •Külpolitikai orientáció-külpolitikai érdekek különbözősége. •Pánarab eszmék helyett a nacionalizmus.

6 6 Mi volt az általános kiváltó ok? • mélyülő szociális szakadék - korrupció •áremelkedések – elsősorban alapélelmiszerek •a fiatalok munkanélkülisége a (lakosság 50%-a 30 év alatti, a munkanélküliség ca.20%)

7 7

8 8

9 9 Mi okozta? •Aszály, rossz időjárás. •Bioüzemanyag-gyártás, amit sokan tesznek felelőssé az élelmiszerhiányért, illetve a drágulásért. •egy autó 50 literes üzemanyagtartályát feltölthessék bioetanollal, 232 kilogramm kukoricát kell felhasználni, ami egy gyerek egész évi élelmezésére elegendő.

10 10 Mi volt az azonosság? •Társadalomszervező erő nem mutatkozik. •Résztvevők kis számú emberjogi aktivisták, • a Szociális Világfórum mozgalom baloldali képviselői •és a politikai baloldal általában. •Egyiptomban és Tunéziában megszerveződtek a társadalmi önvédelem első helyi szervezetei, vezető pozícióhoz azonban nem jutottak •Médiák szerepe: hírtévék, internetes kommunikáció. •Az iszlám egyesítő ereje: az umma (muszlim nemzet) (nem a dominóeffektus) hanem a „minta követése”.

11 11 Mi volt az azonosság? •Nincsenek konkrétan megfogalmazott politikai célok. •Nincsenek politikai vezetők. •Nem jelenik meg a Nyugat-ellenesség. •De a Nyugat iránti elkötelezettség sem. •Nem jelenik meg a szélsőséges fundamentalizmus. •A palesztin-izraeli viszony sem tűnik fel a transzparenseken.

12 12 Ország specifikus okok Vallási konfliktuspotenciál: Egyiptomban, Líbiában, Tunéziában nem jelentkezett Ezzel szemben: Bahreinben, Szaúd-Arábiában, Jemenben a síita- szunnita ellentét az egyik kirobbantó ok Dinasztia alapítási törekvések ellen: Líbia Egyiptom 1990 óta egyesített Jemen az al Kaida fellegvára Algéria

13 13 Ország specifikus okok •Egyiptomban: a katonai gazdasági társaságok bevételei. •Algériában: Buteflika elnök és a titkosszolgálat vezetője közötti ellentét. •( Algériában erős kormányzati pozíciókat töltenek be a korábbi nemzeti felszabadítási mozgalom, az FLN kapitalista útra tért képviselői (Bouteflika államelnök a mozgalom egyik vezetője volt), ám ugyanakkor az iszlám fundamentalizmus is erős gyökeret vert )

14 14 Kulcs országok az arab világban Egyiptom •Hivatalosan agrár országnak minősül •Bár a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez 15%, ipar 35%, szolgáltatások 50%. •A gazdaság 40%-a a katonaság kezében összpontosul !

15 15 Politikai berendezkedés •Egyiptom államformája június 18. óta köztársaság. A köztársasági elnök október 14-étől Mohamed Hoszni Mubarak, aki ötödik elnöki ciklusát töltötte. Ő (volt?)a hatalmon lévő Nemzeti Demokrata Párt vezetője.

16 16 A Muszlim Testvériség •1928-ban alapították. •Egyiptom jelenkori történetében a Muszlim Testvériségnek van a legnagyobb súlya az iszlám csoportosulások közül. •2005-ben 88 helyet szerzett meg a parlamentben,de inkább mozgalom, mint párt • Politikai szerepe jelentős. •Számos leágazása működik. A mozgalom alapjaiban konzervatív. • A tüntetésre visszafogottan reagált.

17 17 A katonaság szerepe •Hogy jutott a gazdaság 40%ának birtokába? •Sikertelen kísérletek a közép-tőkés réteg megteremtésére •A tisztikar megosztott •Gamal Mubarak negatív szerepe •Ez magyarázza a katonaság hozzáállását a népfelkelés idején •Katonai puccs

18 18 Kulcs országok az arab világban •Líbia •Patthelyzet. •Légi hadműveletek végleges győzelmet nem igazán hozhatnak. (Titkos szárazföldi hadműveletek?) •Nincs távlati stratégiai cél, csak napi taktikai célok. •A tűzszünet feltétele Khadafi kiiktatása. •Khadafi nem hajlandó elmenni – és hova? Arab ország nem fogadja be. Talán Dél-Amerika? •A felkelőknek nincs fegyverük. Kiképzetlenek. •Egyedül Franciaország hajlandó fegyvert szállítani. •Ez a lépés megosztja Európát. Máris ellentét Franciaország és Németország között.

19 19 Kulcs országok az arab világban •Szíria •Relatív stabilnak tünt, 1963 óta a BASZ part uralja • ”egység-szabadság-szocializmus” •jegyében. Azóta rendkívüli állapotok.(48 éve) •A párt kezdeti célja: az arab világ egyesítése egy államban. •1970 óta szovjet orientáció •Elharapódzó korrupció Asszad körül. •Rendkívül fiatal lakosság. (62% 30 év alatti) •Létező középosztály.

20 20 Kulcs ország a térségben •Két éve a nem arab Iránban az elégedetlenség az ország vezető teokrácia elleni haraggal párosul. •Minden siita érdekű politikai folyamatot támogat külföldön, •de keményen elnyom otthon. •Kiválóan kiépített titkosszolgálat, •Átláthatatlan atomprogram. •Siita térnyerés felboríthatja az egész térség erőegyensúlyát.

21 21 Mit hozott az olajgazdagság?

22 22 Az olaj szerepe •Az es olajárrobbanás átrendezte a világgazdaságot •Hirtelen megnőttek a bevételek. •Javultak az életkörülmények.

23 23 A világ olajtermelése HelyezésOrszágOlajtermelés ezer hordó/nap 1Oroszország9920 2Szaúd-Arábia8146 3USA8068 4Irán4172 8Irak Líbia1550 Arab Liga26220 Világ85160

24 24 Mit hozott az olajgazdagság? •Ugyan egyelőre világszerte még nagy kereslet mutatkozik az olaj iránt, ami néhány országnak közvetlenül segíti jelentős jövedelemre szert tenni, másoknak pedig közvetett hasznot hajt, de ez nem marad így mindörökké. •. Az olajpénzek ugyanakkor bebetonozták a térség önkényuralmi eszközöket alkalmazó rezsimjeit, és eleve megakadályoznak mindennemű demokratikus kibontakozást. •.

25 25 Mit hozott az olajgazdagság?folyt. •Az olajkincs egyben a gazdasági fejlődés gátjának is bizonyult •A néhány öböl-menti állam által felpörgetett turizmus messze nem képes pótolni azt, amit egyelőre az olaj jelent ezeknek a társadalmaknak

26 26 Az arab világ válasza a csökkenő olajárakra a 80-as évekre •az iszlám fundamentalizmus megerősödése • a terrorizmus megjelenése. • •USA támogatja a terrorizmust a Szovjetunió ellenében. (Afganisztán, Algéria) •Nyugat-ellenesség felerősödése. •Az iszlám különböző irányzatai – elsősorban a szunniták és a siíták – közötti ellentét kiéleződése. •.Nyugat fokozott mértékben támogatja az egyeduralkodókat (az iraki Szaddam kivételével), mert féltek a népharag kirobbanásától.

27 27 USA félelmei •a térség destabilizálódása, •az olajellátás és a hajózás zavarai, •az amerikai támaszpontok elleni támadások, •az emberi jogok, a demokrácia kérdései nyers gazdasági és politikai érdekek mellett szóba sem jöttek. •Az amerikai támogatás dollár milliárdjai éppen Mubarak Egyiptomát és részben Jordániát kedvezményezték, • ez a két ország szavatolta a Camp David-i békeszerződést és Izrael államiságát.

28 28 A jövő •A 20. században az arab világot két - nyugatról importált - ideológia dominálta, a szocializmus és a nacionalizmus. •Mára ezek hatása –elsősorban a szocializmusé - elenyészett, sőt diszkreditálódott. • Néhol sikerült életbe léptetni a szocialista elképzeléseket, de azok - enyhén szólva - nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. • A nacionalizmus legfőbb célkitűzését, a nemzeti szuverenitás megvalósítását legtöbb helyen elérték, de ez sem vitt közelebb a társadalmi igazságossághoz, a szabadsághoz és a jóléthez.

29 29 A pánarab eszmék elhalványulása •A pánarab eszmék helyett a nemzeti identitás felértékelődése. •Az eredmény a nem arab lakosság radikalizálódása: • az Irán, Irak és Törökország területén élő kurdok, illetve Észak-Afrika berberei. •Washington támogatta mind a kurdok, mind pedig az iraki síiták rendszerellenes lázadását, egy kvázi Kurdisztán megalapítását.

30 30 Ma kétféle arab rendszer létezik –Az egyik, mely az adott nép lojalitására épül, az etnikai, törzsi, régiós vagy ezek egyfajta tetszőleges kombinációja; a legjellemzőbb példa erre Marokkó, vagy az Arab-félsziget monarchiái. – A másik, mely a lakosság engedelmességén alapul és az európai típusú - jobb vagy baloldali, fasiszta vagy kommunista - diktatúrák hatalomtechnikai megoldásait alkalmazza. –Ez utóbbi államok sikerrel osztják meg a társadalmat, hatékonyan alkalmazzák az elnyomást, illetve olyan külső ellenségképekkel manipulálnak, melyekre társadalmaik nagyon fogékonyak..

31 31 Társadalmi fejlődést gátló tényezők •Társadalmi elmaradottság. •Kulturális elmaradottság: • Az arab világban évente arabra fordított kötetek összmennyisége egyötöde a Görögországban görögre fordított kötetekének. • Az Egyesült Államokban 1980 és 2000 között bejegyzett szabadalmak száma a következőképp alakult: • Szaúd-Arábia 171, Egyiptom 77, Kuvait 52, Egyesült Arab Emirátusok 32, Szíria 20, Jordánia 15.

32 32 Társadalmi fejlődést gátló tényezők folyt. •Ezzel szemben az adott periódusban bejegyzett dél-koreai szabadalmak száma , illetve az Izraelé: 7652 volt. •Példátlanul magas az analfabetizmus. •Egy, 2003-ban az világ jelentékeny egyetemeiről készült 500-as listán egyetlen arab egyetem neve sem szerepelt, de azokon a listákon sem szerepelnek arab oktatóintézmények, melyek a kevésbé előkelő vagy eredményes egyetemeket sorolják fel.

33 33 Vélemény •„ A társadalmi és gazdasági elmaradottság egyik legfőbb oka az arab nők alávetett helyzetében keresendő.” •Idézet a Foreign Affairsből

34 34 A kommunikációs forradalom •Az arab társadalmak magatehetetlenül szemlélik a világban zajló kommunikációs forradalmat is. A korábbi időszakokban a rezsimek megtanulták manipulálni a sajtót és általában a kommunikációt, de a modern eszközök globális befolyását nem tudják már hatékonyan ellenőrizni (szatellit tévé-adások, internet). Viszont a Nyugat-ellenes és radikális csoportok is felismerték, hogyan fordítsák saját előnyükre e lehetőségeket

35 35 Paradoxon a Nyugat-orientált rezsimek társadalma általában Nyugat-ellenes, a Nyugat-ellenes rezsimek lakossága pedig a nyugati liberalizmustól várja hiányzó szabadságának megszerzését

36 36 Mit jelenthet a világ biztonsága szempontjából az arab világban zajló változások? •Hiú remény lenne európai értelemben véve demokráciák kialakulásában bízni. •A legnagyobb valószínűsége újabb autokratikus diktatúrák alakulnak ki. •De lehet, hogy egy sajátos demokratizálódási folyamat kezdetén vagyunk. •De nem kizárt, hogy a fejlődés/változás eddig ismeretlen irányt vesz •A legrosszabb forgatókönyv, ha az iszlám világ és a Nyugat között világméretű konfliktusra kerülne sor.

37 37 A világ újrafelosztása

38 38 USA változó szerepe a térségben •USA befolyása csökkenőben. •Obama a belpolitikára koncentrál. (47% támogatottság) •Afganisztán és Irak után nem vállalhat újabb szerepet. •Fellépő vákuumot ki tölti be?

39 39 Orosz érdekek •Kétarcú külpolitika. •Fegyvereladásokban és az olajár növekedésében érdekelt. • Amerikai kudarc Irakban. •Amerikai-orosz fiaskó Afganisztánban. •Fegyvereladások - átmeneti(?) - csökkenése a jelenlegi válságtérségekben •Új konfliktusgócok gerjesztése.

40 40 Kína – poszt-neokolonioalista törekvései •Kína céljai: •Gyarmatosítás, területszerzés •Energiaforrások megszerzése •Ásványkincsek megszerzése •Az afrikai exportkvóták megkaparintása –Dél-afrikai, nigériai textilipar bekebelezése –2006 óta 20 millió hektárnyi földet vettek bérbe 100 évre. •Afrika feldolgozatlan exportjának 80%-a Kínába irányul

41 41 Kína – poszt-neokolonioalista törekvései •Kína módszerei: •Mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködésként állítja be. –Nyugat kizsákmányoló mert: •megtagadja a tőkepiacokhoz való hozzáférést •a gazdasági liberalizáció révén •költségvetési megszorításokkal

42 42 Kína – poszt-neokolonioalista törekvései •Kína módszerei •Kettős könyvelés: a befektetéseket segélyeknek állítják be •Afrika Kína 3. legfontosabb partnere •Kongóval megkötötté az „évszázad szerződését, szinte a teljes bányakincs kiaknázására (volt Zaire) •Kína koncessziós kölcsönöket nyújt, ami Afrika további súlyos eladósodásához vezet. •Kínaiak nagymértékű betelepülése •A kínainál is olcsóbb munkabérrel dolgoztat

43 43 Kinek van még érdeke? Ellenérdeke? •India, gazdasági behatolás Kelet-Afrikába •Irán, vallás terjesztési érdekek •Európa egységesülése ellen ható tényezők, pl. a migrációs politika, a multikulturális együttélés csődje.

44 44 Van stabilizáló erő? Nincs!!! Érdekek vannak, akár a destabilizálás/ódás árán is

45 45 Várható világgazdasági- biztonsági hatások

46 46 Fegyvereladások jelenlegi helyzete •Oroszország 2011-ben 10.2 milliárd dollár fegyvereladásra számit. •Ezzel USA (28 milliárd dollár) után a 2. helyen áll. •Oroszország 2010-ben egyedül Líbiával 2 milliárd dolláros szerződést kötött vadászgépek, védelmi rendszerek és T- 90-es tankok vásárlására

47 47 Bahrein stratégiai kulcspozícióban •USA 2010-ben egyedül Bahreinnek 1.4 milliárd dollár értékben adott el F-16-os vadászgépeket, Apache és Cobra helikoptereket és Abrams harckocsikat. •Itt állomásozik az V. flotta, két repülőgép hordozó és 30 hadihajó és egy sor kétéltű jármú van a térségben, tengerészgyalogosok partra szállítására. •Jelenleg 4000 amerikai katona tartózkodik a térségben.

48 48 A kulcspozíció elemei •A kőolaj szállítási útvonalak felügyelete (70%) •Irán szemmel tartása •A tálibok és Afganisztán elleni háború támogatása •A szomáliai kalózok visszaszorítása

49 49 Mit hozhat a jövő? •USA nyilvánvalóan ragaszkodik a támaszpontokhoz, a térségi jelenléthez, ehhez fenn kell tartani a rezsimeket. •Az orosz fegyvereladások kiesése új konfliktusok gerjesztéséhez, új konfliktusgócok kialakulásához vezethet.

50 50 Irán szerepvállalása •Egyik legveszélyesebbnek tűnő tényező. •Kiszámíthatatlan. •Célja: az iszlám forradalom exportja. •Külső szálként mozgatja a belső eseményeket. •Vallási színezetet kívánt adni a megmozdulásoknak a demokráciát követelő jelszavak helyett.

51 51 Líbia szerepe •Látszólag a legveszélyesebb, de valójában elszigetelt. •Nem kizárt egy radikális iszlám forradalom. •De fennállhat az ország kettészakadása is. •Veszélyessége a Nyugat megosztásában rejlik.

52 52 Egyiptom •Tunéziával együtt a leginkább konszolidált viszonyokat mutatja. •Az egyiptomi „katonai puccs” a kibontakozás ígéretét hordozza. Folyik a felelősségre vonás. •Komoly lépések a demokratikus reformok bevezetése iránt. •Esetleges példa Törökország,(?) Spanyolország. •Kormányzati és civil szervezetek erőfeszítései: •magyar és lengyel mintára szervezendő politikai pártok, ifjúsági mozgalmak, szakszervezeti mozgalmak becsatornázása politikai pártokba. •Tunéziában már voltak pártkezdemények. Jelenleg félszáz párt kérte a bejegyzését.

53 53 Hogy rendezi át újra a világgazdaságot? Mi lesz az olaj sorsa?

54 54 Mit hozhat a jövő? Folyt. •Az arab világ további szétforgácsolódására lehet számítani. •A pánarab eszmék egyesítő ereje feltehetően nem érvényesül. •Az iraki térségben akár a térkép újrarajzolása is várható: új államhatárok születhetnek.

55 55 Megmaradnak a rendszerek? • Feltételezhető, hogy a sejkségek és királyságok uralkodó családjai átmentik hatalmukat. • A köztársasági berendezkedésű országokban egy-egy különösen gyűlölt családi klánt elkergethetnek, de aligha kerül napirendre az egész politikai elit letaszítása. • nem várható, hogy a gazdaság működési módját megkérdőjeleznék. •

56 56 Megmaradnak a rendszerek? •Néhány szociális engedményre sor kerülhet (több arab országban már növelték az élelmiszerek állami ártámogatását) •eredményeket érhetnek el a polgári értelemben vett politikai szabadságjogok tekintetében is, •a társadalmi viszonyok megkérdőjelezése azonban egyelőre nem került napirendre. •Minden arab országban fennmarad a katonaság és a katonai vezető szerep.

57 57 Összegzés •Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a nyugati világban a pénzrendszer irányítja a gazdaságot, szabja meg a társadalmi mozgások keretét. • Ezzel szemben az iszlám világban máig is a hadsereg és a bürokrácia irányítja az államokat.

58 58 Összegzés •Így aztán hiába is volt évszázadokon keresztül a nyugat-európainál jóval magasabb a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a tudomány, az irodalom és a művészetek színvonala, az autonóm város és polgára mégsem jelent meg.

59 59 Összegzés •Az iszlám világ hatalmas városai nem önálló gazdasági tevékenységüknek köszönhetően, hanem a mindenkori uralkodók hatalmi központjaként virágoztak fel, lakóik a katonák és hivatalnokok kiszolgálásból éltek.

60 60 Összegzés •A kereskedők, bankárok, iparosok minden vagyonuk ellenére is kiszolgáltatottak maradtak a fegyveres erőkkel szemben, az egyén csakis a közösség tagjaként számíthatnak védelemre. Ilyen közösségnek megmarad a család, a “klán”, a törzs, és a legmagasabb szinten pedig maga az umma, az igazhívő muzulmánok közössége, ami akkor is állandó, ha az uralkodók és dinasztiáik sorra váltják egymást a hatalomért folytatott állandó küzdelemben.

61 61 S végezetül: egy, a perzsáktól átvett elvnek megfelelően az iszlám: ín az aula, azaz vallás és állam egyszerre. A vallás világa állandó, a hatalomé forgandó.

62 62 E hatalom az iszlám világban egyértelműen “a kard emberei”-é volt, és az ma is, amihez “a toll emberei” csak asszisztálhatnak.

63 63 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "1 Új arab világ születik? Ahlan ve sahlan. 2 Az előadás témái 1.Mi történt az arab világban? Mi volt a kiváltó ok? Mi volt a közös, az egyes országokban,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések