Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Orvosmeteorológia, városklíma, „Mérünk és előrejelzünk”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Orvosmeteorológia, városklíma, „Mérünk és előrejelzünk”"— Előadás másolata:

1 Orvosmeteorológia, városklíma, „Mérünk és előrejelzünk”
éghajlatváltozás Mika János osztályvezető, Éghajlati Osztály OMSZ „Mérünk és előrejelzünk” Budapest szeptember 13.

2 Időjárás és egészség Fronthatások (hideg-front, melegfront)
Hő-stressz (nálunk főleg a meleg, néha a hideg) UV- B sugárzás ((Időjárási szélsőségek (pl. légelektromosság)) (Légszennyezettség) ((Járványok, víz- és élelem-fertőzések))

3 Időjárás-érzékenység
A frontok által kiváltott alkalmazkodási reakció függ az adott embertől - nem érzékeny ( jó fizikai és pszichés állapot) - frontérzékeny (fokozott érzékenység a légköri változásokra) - frontbeteg (krónikus betegség+ időjárás) alkalmazkodási képességétől aktuális fizikai és egészségi állapotától EZÉRT Szükség van az egyéni karaktertípus meghatározására Módja - orvosmeteorológiai kérdőív (dr Kérdő István nyomán) - karaktertípusok a vegetatív idegrendszer egyénre jellemző állapota alapján (GBT) ( erősen-, közepesen-,gyengén; mf, hf, vegyes)

4 Melegfrontoknál csökkent reakciókészség, mélabú,
megnövekedett reakcióidő, a reakciók lelassulása, nehézkesség. gyakrabban ejtünk hibákat , baleset, Levertség, (indokolatlan) búskomorság, szomorúság, nyomott hangulat, kedvetlenség, Rosszkedv, mélabú, melankólia, önsajnálat, panaszkodás, Öngyilkos gondolatok, Álmatlanság, Székrekedés, Étvágytalanság, Remegés, verejtékezés, Depresszív hangulat.

5 Hidegfrontnál gyengeség, csökkent koncentrálóképesség, nyugtalanság,
izgatottság, feszültség, alvászavarok, szívdobogás bágyadtság, levertség, fejfájás, migrén, álmatlanság, vérnyomáscsökkenés által keltett tünetek.

6

7

8 relative mortality (% EV)
Halálozás: Európa 130 London The Netherlands 125 Baden-Württemberg Budapest Lisbon Madrid 120 115 relative mortality (% EV) 110 Auch in dieser Abbildung befindet sich auf der Ordinate die Mortalität relativ zum Erwartungswert. Auf der Abszisse sind wieder die Belastungsklassen von starkem Kältestress bis extremer Wärmebelastung aufgetragen. Die Abbildung bezieht sich auf Daten des gemeinsamen Zeitraumes Für die nördlich gelegeneren Gebiete London (dunkelblau), die Niederlande (hellblau) und Baden-Württemberg (grün) sind die Komfortbedingungen die Belastungsklasse mit den geringsten relativen Mortalitäten. Bei diesen Graphen fällt weiterhin auf, dass sie umso flacher sind, je kontinentaler das Gebiet und je breiter die Spannweite der „normalerweise“ auftretenden Gefühlten Temperaturen ist gelegen ist. Dies deutet darauf hin, dass Populationen, die an eine große Spannbreite thermischer Verhältnisse gewöhnt sind auch besser an die stärkeren Belastungen angepasst sind. Solche Anpassungen könnten in einer solideren Bauweise mit höherer spezifischer Wärmekapazität der Gebäude bestehen. Einen ähnlichen Zusammenhang zwischen der Kontinentalität und der Flachheit des Graphen ist auch bei den südlicheren Gebieten zu erkennen. Hier sind jedoch nicht die Komfortbedingungen die Belastungsklasse mit den niedrigsten relativen Mortalitäten, sondern leichte Wärmebelastung. Ein Grund hierfür könnten langfristige Anpassungsmaßnahmen sein. Das nicht die Komfortbedingungen, sondern die leichte Wärmebelastung mit einem Mortalitätsminimum einhergeht kann auch daran liegen, dass das Verfahren zur Ableitung der relativen Schwellenwerte nicht optimal ist. Dagegen spricht jedoch, dass die Abweichung der Mortalität vom Erwartungswert für die anderen Belastungsklassen ein einheitliches Muster aufweist. Ein Grund für dieses Muster könnte auch im Stadtdesign liege, dass zu Komfortbedingungen in den Strassenschluchten führen kann, wenn auf einer Freifläche schon leichte Wärmebelastung gemessen wírd. 105 100 95 -3 -2 -1 1 2 3 thermal load category

9 A 12UTC-re számított PET értékek dekád átlagainak relatív gyakorisága (1966-75 és 1996-2005)

10 A 29, 35 és 41°C-os küszöbértékeket meghaladó PET értékek abszolút gyakorisága
Budapest, Siófok,

11 Napon tölthető idő (perc)
Jelmagyarázat   gyenge   mérsékelt   erős   nagyon erős     > 8.0  extrém Napon tölthető idő (perc) 140 60 45 35 30 25 20 17 15 13

12 Városi hősziget Séma Példa: Montreal Montreal

13 Hőmérséklet Csapadék (%)
St. Luis (USA)

14 Szeged expediciós mérések (Unger János)

15 Maximális hősziget erősség (oC)
OKOK – lakosságszám?

16 A beépítettség! H – épületmagasság
A – utca-szélesség

17 Városklíma

18 Alkalmazkodási (korlátozási) lépések
Rövidtávú alkalmazkodás Tartós alkalmazkodás Orvosmeteorológiai előrejelzés a következő néhány napra Felhasználás az eü-ben Várostervezés (UHI) Zöld és tágas nyílt terek, fák Szellőzés, légáramlás Albedó Antropogén hőtermelés Épülettervezés Hőkapacitás növelése A lakhelyek égtáji irányítása A besugárzás szabályozása Passzív hűtés bővítése Az utcai és beltéri hő-stressz csökkentése A beltéri hő-stressz csökkentése

19 Városi hősziget-hatás
Budapest, Atlanta, USA TERRA/MODIS a fényvisszaverés 2003 február 3 , (albedo) javítása feldolg: ELTE Met. Tsz.

20 A zöld növénnyel borított tető erősen csökkenti a nappali
Felmelegedést, és kissé az éjszakai lehűlést is. (1 oF = 1,8 oC)

21 A korlátozás másik lehetősége: a zöld növény-borítás. Drágább, de más
előnyei is vannak. Although longer-lived than a standard roof, a vegetation-covered roof is more complex, and its components mitigate both urban heat and urban runoff. Water that would other- wise reach a storm sewer is trapped by the green roof’s soil and vegetation. (Image Copyright © American Wick Drain Corporation.)

22 A zöld tető hatása a nagy csapadék visszatartásra (Penn State).
A szokásos tetőzetről a víz gyorsabban zúdul az utcára.

23 Klímaváltozás

24 Megfigyelt melegedés A légnyomás változása (1955-2005).
Éves trend Éves trend Felszín Troposzféra Óceánok hőtartalma 1955 2005 1980 The spatial pattern of observed temperature change shown on the left panel indicates widespread warming. We also have evidence that the lower troposphere warmed (right, shown from the late 70ies on), and that the global ocean gained heat since the mid 20th century. This strengthens our confidence that variability generated within the climate system cannot explain these changes. We therefore conclude (READ) A légnyomás változása ( ).

25 Mi változott és mihez képest ?
HŐHULLÁMOK - Magyarország Hőhullámok gyakorisága között, homogenizált adatok alapján Azoknak a napoknak a száma Budapesten, amikor a II. és a III. hőségriasztási szintnek megfelelően három egymást követ napon az átlaghőmérséklet legalább 25 °C illetve legalább 27 °C (Forrás: OMSZ)

26 A XXI. századra várható melegedés mértéke különböző
Mi várható a jövőben ? A XXI. századra várható melegedés mértéke különböző kibocsátási szcenáriók esetére (Forrás: IPCC, 2007) Állandó légkör mellett is: +0,5 oC ra ( hez képest) Legvalószínűbb változás: 1,4 - 4,2 oC. Teljes sáv: 1,1 – 6,4 oC

27 July Delta Perceived Temperature (K), (IS92a-CTL)
data: Deutsches Klimarechenzentrum Hamburg; ECHAM4/T106

28

29 A SZÉLSŐSÉGEK ALAKULÁSA
Több száraz nap – intenzívebb csapadékhullás

30 CSAPADÉK - Magyarország
Csapadéktendenciák (Budapest), Az éves csapadékösszeg változása, csapadékos napok száma (r  1mm) egy napra jutó átlagos csapadékmennyiség (Forrás: OMSZ) (Forrás: OMSZ)

31 Földrajzi analógiák (?) a hazai változásokhoz
Mika, (1996) nyomán (grafika: Németh Ákos)

32 Köszönetnyilvánítás:
Fülöp Andrea, Fejes Edina, Lakatos Mónika, Németh Ákos, Németh Péter (OMSz) Pongrácz Rita (ELTE Meteorológiai Tanszék) Unger János (Szegedi Tudományegyetem)

33 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Orvosmeteorológia, városklíma, „Mérünk és előrejelzünk”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések