Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kritikus infrastruktúra védelme Konferencia Budapest, 2012. szeptember Molnár Bálint igazgató Budapesti Közlekedési Központ Biztonsági Igazgatóság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kritikus infrastruktúra védelme Konferencia Budapest, 2012. szeptember Molnár Bálint igazgató Budapesti Közlekedési Központ Biztonsági Igazgatóság."— Előadás másolata:

1 Kritikus infrastruktúra védelme Konferencia Budapest, szeptember Molnár Bálint igazgató Budapesti Közlekedési Központ Biztonsági Igazgatóság

2 Budapest közösségi közlekedése •Ágazatok: metró, HÉV, villamos, autóbusz, trolibusz •2011-es BKV adatok:  Utasszám: 1,39 Mrd fő  5,2 Mrd utaskilométer  A járművek 177 millió km-t tettek meg  Járművek átl. kihasználtsága: 24,0%

3 Budapest közösségi közlekedése évi átlagos állományi járműállomány (db):  Autóbusz: 1365 (ebből alacsonypadlós: 297)  Villamos+fogas: 612 (ebből Combino: 40)  Trolibusz: 157 (ebből alacsonypadlós: 32)  Metró kocsi: 391 (ebből MFAV: 23)  HÉV kocsi: évi átlagos forgalomba adott járműállomány (db):  Autóbusz: 1126 (ebből alacsonypadlós: 255)  Villamos+fogas: 439 (ebből Combino: 32)  Trolibusz: 112 (ebből alacsonypadlós: 24)  Metró kocsi: 264 (ebből MFAV: 17)  HÉV kocsi: 230

4 Budapest közösségi közlekedése Pálya építési hossz (km):  Villamos+fogas: 153,8  Trolibusz: 66,0  Metró: 30,5  MFAV: 4,5  HÉV: 102,9  Autóbusz (hálózat): 998,4 Viszonylathossz (km):  Villamos+fogas: 250,5  Trolibusz: 73,6  Metró: 27,2  MFAV: 4,2  HÉV: 145,5  Autóbusz: 2610,8

5 Budapesti Közlekedési Központ •A Budapesti Közlekedési Központot a Fővárosi Közgyűlés október 27-i döntésével hozta létre a budapesti közlekedés új irányító szervezeteként. •A Budapesti Közlekedési Központ létrehozásának célja Budapest közlekedési intézményrendszerének teljes átalakítása, a fővárosi közlekedés ügyeinek integrált kezelése.

6 A Budapesti Közlekedési Központ helye a fővárosi közlekedéságazati struktúrában

7 Budapesti Közlekedési Központ általános feladatai •Integrált városi közlekedésirányítás (közlekedési stratégia kidolgozása, napra készen tartása, projektek kidolgozása, megvalósítása, szakmai koordináció) •Közösségi közlekedési szolgáltatások megrendelése (hálózattervezés, megrendelés, ellenőrzés, jegyek kibocsátása, ellenőrzése, regionális összehangolás) •Közutak, műtárgyak, forgalomtechnikai rendszer kezelői feladatainak ellátása (felújítási, építési munkák kidolgozása, koordinálása) •Átfogó fővárosi közlekedési rendszerek kialakítása és működtetése (parkolás, „dugódíj”, teherforgalmi behajtás, „közbringa”)

8 2012. május 1-jével befejeződött a budapesti közlekedési intézmény- rendszer szervezeti átalakítása. A BKK ellátja a közlekedésszervezési és tömegközlekedési megrendelői feladatokat is, azaz  közszolgáltatási szerződéseket kötött a BKV-val és a versenyeztetett szolgáltatókkal;  végzi a viteldíj-rendszer felülvizsgálatát, javaslatot tesz a fejlesztésre;  szervezi a tömegközlekedési szolgáltatást, meghatározza a hálózat elemeit, a járatok és menetrendek jellemzőit;  felel a jegy- és bérletértékesítésért, ill. végzi a jegyellenőrzést;  kézben tartja a budapesti forgalomirányítást és felügyeli a rendkívüli forgalmi helyzeteket.

9 A közlekedésben veszély- ill. katasztrófahelyzetet kiváltó okok, körülmények: 1. Emberi okok: •szabályok, előírások betartásának hiánya, •gondatlan/szándékos emberi mulasztás, •szabotázs, sztrájk, fenyegetés, terrorcselekmény. 2. Műszaki okok: •pálya, úthálózat állapota, •járművek állapota, meghibásodása, •egyéb infrastrukturális zavar (energiaellátás, biztosító berendezés stb.). 3. Időbeli (csúcsforgalom) és térbeli koncentráltság (tömegrendezvények). 4. Természeti katasztrófa helyzet (árvíz, időjárás, földrengés stb.).

10 Preventív biztonsági szemlélet: •A veszélyhelyzetek elkerülését az előidéző okok feltárása és megszüntetése hatékonyabban szolgálja, mint az utólagos szankcionálás! •A bekövetkezett károk minimalizálása a veszélyhelyzetekre előzetesen készített, átgondolt zavarelhárítási és kármentesítési forgatókönyvek révén lehetséges.

11 Az emberi tényezők kiszűrése •A forgalmi személyzet rendszeres ismeretfelújító oktatása és vizsgakötelezettség előírása •A jogszabályok szerinti munkavégzés (kipihent és józan állapot, rendszeres egészségügyi ellenőrzés) •Fontos lenne minden jogosítvánnyal rendelkezőtől (egyéni autóstól is) megkövetelni a közlekedési szabályok naprakész ismeretét!

12 Jogkövető magatartás kikényszerítése I. Elértük, hogy a közösségi közlekedési járművek, terek biztonsági kamerával megfigyelhetők legyenek, a személyszállítási tv. (2012. évi XLI. tv.) a képrögzítés feltételeit is részletesen meghatározta (48.§). Ütemezett bevezetés: -az új és felújított járműveken -a közlekedési megállóhelyeken (1-3-as villamos projekt) -az összesített kameraképek feldolgozására célszerű egy biztonsági központ létrehozása

13 Jogkövető magatartás kikényszerítése II. A térfigyelő rendszer jelentősen csökkentheti a több tíz milliós károkat okozó •falfirkát ill. jármű- graffitizést és a •kábellopások számát is! A jegyellenőrzésbe bevontuk a közterület-felügyelőket, ezzel számottevően csökkent a bliccelési arány, és nőtt a pótdíjazás hatékonysága. a „zsákmány”

14 A kábellopások alakulása a HÉV vonalakon a villamos vonalakon

15 FUTÁR projekt: a forgalomirányítás támogatása és az utasok tájékoztatása A tömegközlekedési járművek pozíciójának ismeretében azok közlekedéséről a nap 24 órájában előrebecslés adható: •bármely megállóhelyre megadható a járművek várható indulási ideje •forgalmi zavar esetén automatikus tájékoztatás adható Mottó: a tájékozott utas = biztonságos közlekedő partner

16 A FUTÁR megoldásai az információk átadására Interneten:  utas oldali online járműkövetés  valós idejű útvonaltervezés Mobil eszközökön:  SMS lekérdezés  SMS értesítés Megállóhelyeken:  rádiós hangszórók  megállóhelyi, csomóponti kijelzők  (hangszóróval) Járműveken:  külső és belső kijelzők  akusztikus tájékoztatás

17 A FUTÁR utastájékoztatási eszközei Az egyes helyszínek sajátosságait figyelembe véve az alábbi utastájékoztató eszközök kerülnek beszerzésre: • csomóponti kijelző (hangosítással) – 19 db • megállóhelyi kijelző (hangosítással) – 201 db • monitor – 37 db További 74 db, már meglévő eszköz kerül integrálásra, így összesen 331 db dinamikus információk átadására képes közterületi utastájékoztató berendezéssel fogunk rendelkezni. Cél: • a járművek valós indulási idejének kijelzése, • a felkínált utazási alternatívák figyelembevételével a várakozási és utazási idő csökkentése, • a megállóhelyet/csomópontot használó járatok forgalmát érintő változásokról tájékoztatás adása • a kiszámíthatóság, megbízhatóság, ezáltal a bizalom és a biztonság növelése

18 Az 1-es és 3-as villamosvonalak továbbfejlesztése Pályaállapotok javítása: •Füvesített villamospálya, csendesebb utazás; •Peronok megújítása, új perontetők; •Akadálymentesítés, liftek létesítése; •Korszerű utastájékoztatás •1-es villamos meghosszabbítása •Rövidebb menetidők

19 Pályaállapotok javítása: 1-es villamos I.szakasz: a villamos pálya felújítása, a megállóhelyi peronok átépítése, a felsővezeték hálózat újjáépítése, vontatási földkábel hálózat bővítése a jelenlegi nyomvonalon II.szakasz: a megállóhelyek és nem megfelelő állapotú útátjárók átépítése III-IV. szakasz: új villamos pálya és áramellátási hálózat építése, valamint – az előző szakaszokhoz hasonlóan – a megállóhelyeknél az esélyegyenlőség biztosítása 3-as villamos a megállóhelyek és nem megfelelő állapotú pályaszakaszok, útátjárók átépítése, felsővezeték és az energiaellátási hálózat felújítása Az 1-es és 3-as villamosvonalak továbbfejlesztése

20 Pálya- és egyéb infrastruktúra fejlesztése Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése •Buda átszállásmentes kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatainak bővítése; •A hiányzó hálózati kapcsolatok pótlása a Margit híd és a Széll Kálmán tér térségében; •A projekthez kapcsolódva megvalósul a Széll Kálmán tér átalakítása is

21 Jármű- és pálya műszaki infrastruktúra fejlesztése •Villamos és trolibusz járműcsere - kb. 110 mrd Ft összértékű villamos és trolibusz járműcsere •Új autóbusz járművek az üzemeltetési tender kapcsán •42-es villamosvonal meghosszabbítása

22 Előkészítés alatt lévő projektek Az előkészítési projektek célja, hogy az Európai Unió következő, közötti pénzügyi tervezési ciklusára és azt követően is Budapest megfelelően előkészített közösségi közlekedési projektekkel rendelkezzen, amelyek alkalmasak arra, hogy a Főváros felhasználja a támogatási forrásokat, és fejlessze elmaradott közlekedési infrastruktúráját. •M1 rekonstrukciója és északkeleti meghosszabbítása •M2 és Gödöllői HÉV összekötése •M3 rekonstrukciója és meghosszabbítása Káposztásmegyerig •M4 meghosszabbítási lehetőségeinek vizsgálata •Észak-déli regionális gyorsvasút déli szakasza •Fővárosi villamos és trolibusz hálózat egységes fejlesztési koncepciója

23 A metróvonalak, mint tömegóvóhelyek Összesen mintegy 220 ezer ember védelme: – légnyomás, – repeszhatás, – tűz, füst, por és, – radioaktív sugárzás ellen.

24 A 2-es metróvonal A 2-es vonal m hosszú, 3 önállóan is működőképes szektorra van osztva.

25 A 3-as metróvonal A 3-as vonal m hosszú, 9 önállóan is működőképes szektorra van osztva.

26 Balesetek, katasztrófák kárainak minimalizálása A bekövetkezett károk minimalizálása a veszélyhelyzetekre előzetesen készített, átgondolt zavarelhárítási és kármentesítési forgatókönyvek révén lehetséges. Ami van: •Ilyen forgatókönyv jelenleg csak a legforgalmasabb közösségi közlekedési vonalakra létezik. Ami még nincs: •Hiányzik egy forgalmi szimulációval alátámasztott összközlekedési intézkedési tervcsomag a fővárosban esetleg megtörténő katasztrófák okozta károk minimalizálására.

27 Köszönöm a figyelmet! Molnár Bálint igazgató Budapesti Közlekedési Központ Biztonsági Igazgatóság 27


Letölteni ppt "Kritikus infrastruktúra védelme Konferencia Budapest, 2012. szeptember Molnár Bálint igazgató Budapesti Közlekedési Központ Biztonsági Igazgatóság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések