Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felszíni vizek: vízfolyások, tavak.. Föld története   Az ősi Föld légköre (első légkör) valószínűleg hidrogénből és héliumból állt. Ezek a gázok egy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felszíni vizek: vízfolyások, tavak.. Föld története   Az ősi Föld légköre (első légkör) valószínűleg hidrogénből és héliumból állt. Ezek a gázok egy."— Előadás másolata:

1 Felszíni vizek: vízfolyások, tavak.

2 Föld története   Az ősi Föld légköre (első légkör) valószínűleg hidrogénből és héliumból állt. Ezek a gázok egy része a világűrbe távoztak, a maguk után hagyva a másodlagos légkört, amely a következő gázokat tartalmazta jelentős mennyiségben: H 2 O, CO 2, CO, H 2, N 2, HCl, SO 2, Cl 2, NH 3, CH 4, valamint nyomokban O 2 -t.   A másodlagos légkört alkotó gázok döntően a vulkáni tevékenység során kerültek a légkörbe.   Néhány kutató valószínűsíti, hogy a Föld kezdeti összetétele hasonló lehetett egyes meteoritokhoz, tehát akár 15-20% vizet is tartalmazott, jóval többet, mint manapság.

3 A hidroszféra kialakulása   A víznek tehát egy része a légkörbe került, kondenzálódhatott, létrehozva az első óceánokat. A gázok hatására csökkent a beérkező napsugárzás nagysága, lehűlt a felszín, s a folyamat az óceánok kialakulásához vezetett kb millió évvel a bolygónk kialakulása után (mintegy 3,9 milliárd évvel ezelőtt).   A későbbi meteorbombázások és üstökös becsapódások tovább növelhették a földi vízkészletet (juvenilis víz-először veszt rész a körforgásban).

4 361,1 millió km 2 – 70,77% tenger 149,1 millió km 2 – 29,23% szárazulat szárazföldi félteke: 50-50% tenger-szf tengeri félteke: 90-10% tenger-szf eloszlásuk nem egyenletes a szárazföldek eloszlása: északi félteke: 70% déli félteke: 30%

5 Víz – szárazföld aránya a Földön

6 1. A hidroszférával foglalkozó tudományok:  Hidrológia (víztan): A hidroszféra fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány.  Hidrogeográfia (vízföldrajz): A hidroszféra földrajzi szempontú vizsgálatával foglalkozó tudomány.

7 A természetben a víz állandó változásban körforgásban van a légkör, a folyóvizek, tengerek a föld és az élőlények között. A körforgás részfolyamatai:  Párolgás  Csapadék  Lefolyás

8 Körforgás

9 Vízkészlet Földünk felületének 75%-a víz, de csak 1%-a édesvíz. A Földön található teljes víz mennyisége az alábbiak szerint oszlik meg:  97,2%-a sós tengervíz kb km3  2,14 %-a a sarki és a gleccserek jegében lévő víz  0,001%-a felhők, köd, vízgőz formájában az atmoszférában van jelen  0,6%-a azaz 8,7 millió km 3 édesvíz, amelyből, 3% felszíni víz, tavak, folyók, 97% talajvíz 800m mélységig a felszín alatt.

10 Képen:

11 Vízgyűjtő terület és vízhálózat A felszíni vízfolyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki. (219 vízfolyást ábrázol)

12 A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyás vízgyűjtő területe. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó vonal határolja. Alpok ÉD Pó Rajna

13 Vízhozam – vízállás – vízjárás  Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder kereszt-metszetén, a folyó vízhozamát kapjuk (m 3 /s).  A vízállás a folyó vízszintmagassága.  Vízállás alapján megkülönböztetünk: - kisvizet - középvizet - nagyvizet - árvizet.

14

15 Vízmérce   A vízmérce egy relatív skála, 2 centiméterenkénti beosztással. Az adott napra a napi vízállás értékét úgy számítják ki, hogy reggeli és esti mérés átlagát veszik.

16 Negatív?  A vízmércék „0” pontját a Tiszán évi, a Dunán évi, a Rábán évi kisvízszint magasságához adták meg.   A vízállások elnevezése a mederkitöltési tényező figyelembe vételével a következők:   0 – 20% igen alacsony   21 – 40% alacsony   41 – 60% közepes   61 – 80% magas   81 – 100% igen magas

17 Vízállásjelentés

18

19 Három-szurdok-gát

20  A vízjárás a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása. Megkülönböztetünk  Egyenletes: (Amazonas),  Egyenletes: egész évben közel azonos a vízszint (Amazonas),  Ingadozó: (Duna-hány ár van?),  Ingadozó: árad és apad(Duna-hány ár van?),  Időszakos (sivatagok folyói-vádi)  vízjárású folyókat.  vízjárású folyókat. ezek összefüggnek éghajlatukkal:   ingadozó: a mérsékelt éghajlati övezetben pl. a kontinentális és mediterrán éghajlat folyói   egyenletes: óceáni, hegyvidéki éghajlat folyói

21 Időszakos „vízfolyás”

22 Áramlás a felszín alatt!  A felszín alatti vízáramlás legfőbb hajtóereje a gravitáció. A felszínről beszivárgó, majd felszíni vizekben, forrásokban, illetve párolgás révén ismét a felszínre jutó (megcsapolódó) víz felszín alatti útja.

23 A folyók hordalékszállítása  A folyók vízen kívül hordalékot is szállítanak magukkal. Hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva (Sárga folyó, Tisza). A hordalékszállítás függ: - a vízsebességtől, - vízhozamtól. A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint: iszap  homok  kavics.

24 Szakasz jellege  Munkavégző képesség, hordalék lerakása

25 Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját. Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját.

26 Meanderezés

27 Szelidi-tó, Duna-holtág

28 Éghajlatváltozás, lemezmozgás   A folyóteraszok a folyók életében többször bekövetkező tartós szakaszjelleg-változás miatt alakulnak ki. Képződésükben a felső- és a középszakasz-jelleg cserélődése a döntő.   A Duna esetében hét ilyen teraszt írtak le, melyekből négy a legutóbbi jégkorszakok miatt képződött.

29 A tavak  Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz.

30 Limnológia Egyes földrészeken eltérően tekintenek a felszíni vizekre. Észak-Amerikában és jórészt Európában élhető ökológiai rendszerként, amelytől ugyanakkor elvárják, hogy kiszolgálja a gazdaságot is.

31 Tómedencék keletkezése Mélyedést tölti ki (hidrológiai viszonyok) -külső erők (feltöltik) Tavak keletkezhetnek: kimélyülésselvagyelgátolással.

32 I. Kimélyüléssel keletkező tavak: 1. Árokban kialakult tavak: Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak, keskenyek, mélyek. Pl.:Bajkál-tó (1620 m), Tanganyika-tó, Balaton, Velencei-tó

33 Maga a tó viszonylag fiatal képződmény, a holocénben, mintegy évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A jégkorszaknak ebben a szakaszában a térségben száraz éghajlat volt, és valószínűleg az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét. A szélerózió mellett tektonikai mozgások is szerepet játszottak. Az éghajlat nedvesebbé válásakor a mai Keszthely környékén mélyedésekben tavak alakultak ki, amelyek fokozatosan összekapcsolódtak egymással és mintegy 5000 évvel ezelőttre a tó az egész jelenlegi medret kitöltötte, sőt azon is túlterjeszkedett. Nem csak a Kis- Balaton, hanem az egész Tapolcai-medence, a déli oldalon pedig a jelenlegi ún. berkek is a tóhoz tartoztak. A Sió völgyén keresztül időnként természetes lefolyása is volt, de más időszakokban a hullámzás által létrehozott turzások (földtorlaszok, „dűnék”) ezt elzárták.

34

35 Bajkál-tó  A Bajkál-tó (oroszul Озеро Байкал / Ozero Bajkal, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található. A legközelebbi nagyváros Irkutszk. Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalaj-Nor, vagyis szent tenger néven. A világ legmélyebb tava, vize a Föld édesvízkészletének egyötödét teszi ki. A tavat és környező területet egyedi ökoszisztémájára tekintettel 1996-ban felvették a világörökségek közé.

36 2. Szerkezeti medencében létrejött tavak V etősíkok mentén bezökkent mélyedésekben létrejött tavak. Pl.: Balaton, Victória-tó, Csád-tó Katlan formájú, íves vetősík

37 3. Jégtakaró által kimélyített tavak: A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. Szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld tavai.

38 4. Gleccserek által kimélyített tómedencék: Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek. Pl.: Poprádi-tó Garda-tóGenfi-tó

39 5. Karsztos mélyedésekben létrejött tó (dolinató): Pl.: Aggteleki-tó

40 6. Szél által kimélyített tómedencék: Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai szegedi Fehér-tó

41 7. Bányagödörben keletkezett tavak: Pl.: Feneketlen-tó, (Budapest) Vadnai-tó

42 II. Elgátolással keletkező tavak: 1. Krátertavak, kaldera tavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

43 2. Moréna elgátolásával keletkező tó (morénató): A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékei Garda-tó

44 3. Folyókanyarulat lefűződésével keletkező tó: Természetes úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Szelidi-tó a Dunánál.

45 4. Szél elgátolásával keletkező tó: Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

46 Keresztben is elég széles:

47 5. Hegyomlással, csuszamlással keletkezett tó: Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben, Arlói-tó

48 6. Kiváló mésztufa elgátolásával keletkezett tó: Pl. Plitvicei-tavak

49

50 7. Folyó elgátolásával keletkezett tó: Pl. Tisza-tó,

51 Mesterséges

52 Tavak pusztulása: Okozhatja: 1. A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal feltöltik a tavakat. 2. Eutrofizáció A feltöltődésnek három szakasza van (növényborítottság): 1) Fertő állapot 2) Mocsár 3) Láp

53 Fertő

54 Mocsár

55 Láp

56 Ismerje fel a tavak állapotát fényképeken, ábrákon.

57

58  A Mohos-tőzegláp (románul Tinovul Mohoş) Erdélyben, Hargita megyében található. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban. A kráter átmérője 800 méter, területe 80 hektár. A tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter.  Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A tó eltűnése az Oltba folyó Veres-patak regresszív eróziójának és a hordalékfölddel való feltöltődésének tulajdonítható.

59

60 Tavak állapota  Secchi lemez

61 Csád-tó Google Earth 2014

62 Wikipédia  A 636 km hosszú és 25–79 km széles tó a legnagyobb édesvizű tó Ázsiában ( km²), és a Föld legmélyebb tava.  A kora körülbelül millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a Kelet-afrikai-árokhoz hasonló hasadékvölgyben (rift), a Bajkál- árokban alakult ki.  A környező vidék szeizmikusan aktív: sok hőforrás található a partvidéken illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén.  A tó feneke 1285 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka. A tó űrtartalma km³, ami nagyjából megegyezik az észak-amerikai Nagy-tavak együttes űrtartalmával, és 20%-át adja a Föld teljes édesvíz-készletének. A tó fenekén 7 kilométer mély üledék van.

63 Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában. Keletkezése: -Duzzasztógát-erőmű: energiaipar -Halastó: mezőgazdaság, idegenforgalom -Víztározó: mezőgazdaság (öntözés, párolgás) Bónusz Pusztulása: -Eutrofizáció: műtrágyázás -Mederkotrás: iszap elhelyezés

64 Tavak hőmérséklete Hazánk vizeinek egyik érdekessége, hogy sosem fagynak be fenékig. Ha a felszíne be is fagyott, a vízfenék akkor is 4 fok körüli. Ez a halak számára létkérdés, hogy ne fagyjanak meg. A vermelés annyit jelent, hogy a halak a víz aljára mennek, és keresnek maguknak egy nagyobb vermet, gödröt, ahol eltöltik a tél nagy részét. Ilyenkor az életfolyamataikat, anyagcseréjüket lecsökkentik egy minimális szintre, nem táplálkoznak, és lehetőleg nemis mozognak. Hazánk vizeinek egyik érdekessége, hogy sosem fagynak be fenékig. Ha a felszíne be is fagyott, a vízfenék akkor is 4 fok körüli. Ez a halak számára létkérdés, hogy ne fagyjanak meg. A vermelés annyit jelent, hogy a halak a víz aljára mennek, és keresnek maguknak egy nagyobb vermet, gödröt, ahol eltöltik a tél nagy részét. Ilyenkor az életfolyamataikat, anyagcseréjüket lecsökkentik egy minimális szintre, nem táplálkoznak, és lehetőleg nem is mozognak. Télen elvermel-e a hal?

65 Hullámzás-tólengés

66 Karsztjelenségek / karsztformák cseppkő karsztforrás víznyelő barlang töbör v. dolina barlangi patak

67 B C B A E D A D E B C A B B


Letölteni ppt "Felszíni vizek: vízfolyások, tavak.. Föld története   Az ősi Föld légköre (első légkör) valószínűleg hidrogénből és héliumból állt. Ezek a gázok egy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések