Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Borbély Szilvia A munkahelyi stressz különös tekintettel a szociális partnerek feladataira Mezőgazdasági ÁPB 2008. szeptember 22.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Borbély Szilvia A munkahelyi stressz különös tekintettel a szociális partnerek feladataira Mezőgazdasági ÁPB 2008. szeptember 22."— Előadás másolata:

1 dr. Borbély Szilvia A munkahelyi stressz különös tekintettel a szociális partnerek feladataira Mezőgazdasági ÁPB szeptember 22.

2 Témakörök •Munkahelyi stressz – miért fontos téma? •EU keretmegállapodás •Hazai (jogi) bevezetés •Fogódzók a gyakorlati megvalósításhoz  Fogalom, tartalom, diagnózis, jó példa •Munkahelyi stressz a mezőgazdasági ágazatban  Stresszorok  Szociális partnerek feladatai

3 Stressz: nem betegség, de előkészíti a terepet hozzá

4 Sokkoló adatok EU (Bilbao- Ügynökség, Canon felmérés)  évente 41 millió munkavállalót érint  Stressz okozta károk > GDP 1 %-a  Munkából való hiányzás 50%-a Magyarország (SOTE)  Idült stressz: minden 5-ik munkavállalót  Komoly feszültség: minden 2-ik munkavállalót érint

5 EUSZP Keretmegállapodás - előzmények •Európai irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelméről (89/391/EGK) – közvetett utalás •EP 2000 – 1. gerinc-és vázizomzati megbetegedések; 2. pszichoszociális faktorok •EIRO 2001 – EU-15-ben sehol nincs MS szabályozás •EP Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága 2002 – szükséges a munkaszervezés modernizációja

6 EUSZP – Munkahelyi stresszről szóló Keretmegállapodás létrejötte •2003 szeptember – 2004 október 8. – 2007 október 8. •Un. autonóm keretmegállapodás • – ESZPB - éves összefoglaló a megvalósításról - monitoring •2008 – ESZPB – átfogó jelentés •2007 október 8.-át követő öt évben az aláírók felek értékelik és felülvizsgálják a szerződést, ha azt bármelyikük kéri

7 Munkahelyi stressz Keretmegállapodás (KM) célja, tartalma •Tudatosítás, tudatos magatartás erősítése •Keret a MS-sel kapcsolatos problémák  meghatározásához  megelőzéséhez  kiküszöböléséhez MS nem egyéni, hanem kollektív probléma= -nem csak munkavédelmi, hanem komplex megközelítés és kezelés

8 KM: intézkedések •Egyéni és/v. kollektív és/v. mindkettő •Preventív vagy utólagos Intézkedések rendszeres felülvizsgálata Külső szakértő bevonása lehetséges! Intézkedések meghatározása: munkáltató felelőssége Intézkedések végrehajtása: munkavállalók és képviselőik részvételével

9 KM: intézkedések fajtái •vezetési és kommunikációs intézkedések •a társaság céljainak és az egyes munkavállalók szerepének megvilágítása •Vezetői támogatás biztosítása •Munkaszervezés és eljárások javítása •Munkafeltételek és környezet javítása •Felelősség rögzítése és átláthatóság •Probléma tudatosítása: képzés, tájékoztatás és konzultáció

10 Autonóm Keretmegállapodás, a bevezetés módozatai •Problémák: illetékesség, fordítások, értelmezés, tudatosítás, eltérő hozzáállás a köz-és a versenyszektorban •Országos szintű ágazatközi KSZ része (Spanyolország, Belgium, Svédország) •Ágazati KSZ: Spanyolország (tele- marketing, vegyipari, szállodaipari KSZ); Dánia (közszektor) •Vállalati szint: Németország, Ausztria

11 Jogrendbe történő bevezetés •Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária – munka törvénykönyvének módosításánál vagy létrehozásánál merült fel •Magyarország: OÉT munkavállalói oldala készítette elő •A munkavédelemről szóló évi XCIII. Törvény január 1-jétől hatályos módosítása emelte be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába

12 54 § munkáltatói kötelesség rögzítése: új kockázati tényező felmérése, megelőzése, csökkentése 54 §(d): a munkáltató köteles: az emberi tényező figyelembevételére a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére

13 87 § 1/H pszichoszociális kockázat fogalmának rögzítése a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

14 87§ foglalkozási megbetegedés és a pszichoszociális tényező viszonyának rögzítése •87§1/D. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely •a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve •b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

15 Szankció? OMMF kommüniké: a törvény 82. § (2) bekezdésének d) pontjában leírt tényállás („kockázatértékelés elmulasztása”) nem valósulhat meg – paraméterek, konkrét és kötelező vizsgálati módszerek előírása hiányában, így az 54. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak bírságolás alapjául nem szolgálhatnak, ugyanakkor megalapozhatják a hatóság figyelemfelhívását a munkáltató irányában.

16 A törvény vagy keretmegállapodás gyakorlati alkalmazása. A munkahelyi stressz definíciója „A stressz fizikai, pszichológiai vagy szociális panaszokkal vagy működési zavarokkal kísért állapot, amely abból ered, hogy a személyek úgy érzik, nem képesek áthidalni a szakadékot a képességeik és a tőlük elvárt követelmények vagy a velük szemben támasztott elvárások között.”

17 Munkával kapcsolatos stressz 2. definíció •Az emberek stresszt élnek át, amikor hiányzik az alábbiak egyensúlya: •a velük szemben támasztott követelmények és •a források, amelyek a követelmények teljesítéséhez a rendelkezésükre állnak.

18 Munkáltatók kötelességei: munkahelyi stressz megelőzése, ill. kezelése Kockázatértékelés: a tényezők, kockázatok felmérése és értékelése a munkavégzés valamennyi aspektusát illetően, amelyek előidézhetik és tartósíthatják a munkavállalók stressz-állapotát. Tartalma: Mi okozhatja a stresszt? Kiküszöbölhetőek-e a veszélyek? Ha nem, a kockázatok kontrolláláshoz milyen megelőző ill. védőintézkedések szükségesek? Alapvető: a munkavállalók bevonása a folyamatba.

19 Kockázatértékelés lépései 1. A veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása 2. A kockázatok értékelése és rangsorolása 3. Döntés a megelőző fellépésről 4. Cselekvés 5. Nyomon követés és felülvizsgálat

20 Stressz-helyzetre utaló jelek Fizikai jelenségek •Emelkedett vérnyomás •Fejfájás, nyak-és vállfájdalom, hátfájdalom •Alvászavar (kevés alvás vagy túl sok alvás) •Testsúly megváltozása (túlevés vagy étvágyhiány) •Krónikus fáradtság Érzelmi jelenségek •Depresszió •Túlzott érzékenység •Dühkitörések •Bizonytalanság érzése •Érzelmi kontroll elvesztése •Reménytelenség érzése •Öngyilkosság képzete

21 Stressz-helyzetre utaló jelek Kognitív jelenségek •Romló koncentráció •Feledékenység és zavart gondolkodás •Döntéshozási nehézségek •Negatív gondolkodás Viselkedésbeli jelenségek •A munka iránti érdeklődés elvesztése/szociális tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése •Növekvő mennyiségű italfogyasztás, dohányzás, drog használat •Eltávolodás a barátoktól, családtól •Szexuális problémák •Szülő-gyerek és házastársi konfliktus

22 Stressz-helyzetre utaló jelek Lelki jelenségek •Üresség •Céltalanság •Kétkedés •Iránytévesztés Munkahelyi jelenségek – amire a munkaadónak fel kell figyelnie •nagymértékű fluktuáció •a nem szervi betegségekkel járó, többnyire ismétlődő távollétek •határidők csúszása, be nem tartása •fegyelmi problémák •agresszív megnyilvánulások •balesetek •tévedések • munkateljesítmény visszaesése •az üzemi orvos jelzései az időszakos alkalmassági vizsgálatok keretében észlelt korai panaszok, tünetek halmozódásáról.

23 A veszélyek (stresszorok) beazonosítása a. Munkafeladattal kapcsolatos tényezők •túl sok munka, nem reális munkaterhelés •az önállóság hiánya; a főnök folyamatos beavatkozása az önálló munkavégzésbe; túlszabályozottság •a munkaidő nem megfelelő szervezése •elkésés a munkából külső körülmények miatt •túlóra, túlmunka •túlságosan magas teljesítmény-, teljesítés- és elvárási kényszer •időnyomás; túlságosan szoros határidők •utolsó pillanatban megvalósítandó projektek •döntéskényszer •képzettség és képesség szerinti meg nem felelés adott munkakörnek vagy feladatnak •túlvállalás •az állandóság hiánya a feladattal kapcsolatban

24 b. Munkakörnyezettel kapcsolatos tényezők •zaj, hő, hideg, szagok, világítás minősége •pszichológiai zaklatás •nem megfelelő, vagy rossz minőségű munkaeszközök, szerszámok •légszennyezés, veszélyes anyagok, rezgésártalmak •ergonómiai tényezők •a személyes tér hiánya •a szociális helységek hiánya vagy elégtelen volta

25 c. Szervezeti szereppel kapcsolatosak •a pontos munkaköri leírás hiánya •bizonytalanság a feladattal kapcsolatban, azaz kommunikációs hiány •az előreléptetés hiánya •a megbecsülés, dicséret hiánya •a munkahely légköre; nem kooperatív munkatársak •bizonytalan állás, rossz fizetés •a munka, a szervezet és a vezetés felépítésében beálló változások •bizonytalan szerződések

26 d. Szubjektív tényezők •lépéstartás vélelmezett hiánya •támogatás vélelmezett hiánya •kisebbrendűségi érzés •munka és családi élet összehangolásának nehézségéből fakadó aggódás •állás esetleges elvesztéséből fakadó félelem

27 Mezőgazdasági ágazat, specifikus tényezők a.Munkafeladattal kapcsolatosak •szezonalitásból fakadó változatos munkaterhelés •a bizonytalan külső körülmények következtében változó, előre nem teljesen tervezhető munkaterhelés b. Munkakörnyezettel kapcsolatosak •állattartás esetén megbetegedések, járványok •növények megbetegedései •mezőgazdaságban kemikáliák, növényvédő- szerek, stb. használata

28 Mezőgazdasági ágazat, specifikus tényezők d. Szubjektív tényezők •létbizonytalanság, •mezőgazdaság eltartó képessége állandóságának hiánya e. Külső objektív tényezők •időjárás •állattartás esetén külső járványok

29 Jó példák, HSE UK, kérdőíves lekérdezés A brit projekt során feltárt fő stresszorok: •Munkához kapcsolódó stresszorok •pénzügyi nyomás •túlmunka •nyomtatványok kitöltése (azaz a bürokratikus követelményeknek való megfelelés) •jogszabályok változása •megbetegedések •földrajzi és társadalmi izoláció •időjárás •A munkától független stresszorok, amelyek visszahatnak a munkavégzésre •Családi problémák •Személyes, magánjellegű gondok Egyéni lista –futva vagy rendetlenül étkezik –túlzott mértékben –folyton siet –mindenkinek rendelkezésére áll –egyszerre több dolgot csinál –nem tart pihenőt –haza visz munkát –nincs ideje testedzésre vagy pihenésre

30 Hazai helyzetkép, mezőgazdasági ágazat, Bérbarométer kérdőíves lekérdezés eredményei

31

32

33 Rugalmasság és családi élet

34 Munkahelyi egészség és biztonság

35

36 Túlterheltség

37

38

39

40 Munkaadók: mi a teendő? •Kockázati tényezők felmérése – mely kört érint a tartós stresszhelyzet? •Milyen intézkedések történtek eddig? Ezek megfelelőek voltak-e? •Akcióterv: a tartós stresszhelyzet elhárítására Ehhez belső – külső segítség igénybevétele (munkavállalók és képviselőik, foglalkozás- egészségügyi szolgálat orvosa, munka- egészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakértők)

41 Mezőgazdaság, Bérbarométer, stresszt megelőző állapotra jellemző változók: „Néha” ill. „kismértékben” ill. „közepes mértékben fordul elő” válaszok együtt az összes válasz %-ában Túlóráznia kell59 Nagyon gyorsan kell elvégeznie valamit56 Munkaideje ütközik családi életével51 Sokszor végzi munkatársai feladatát49 Szorosak a határidők48 Szellemileg fáradtan megy haza47 Monotónia44 Stresszes munkakör42 Munkahely miatti aggódás40 Egészségre ártalmas a munkahely35 Fizikailag fáradtan megy haza33 Nem tud megebédelni31 Veszélyes munkakörülmények30 Nincs megfelelő munka5

42 Mezőgazdaság: stresszt megelőző állapot Még nem súlyos (kis vagy közepes gyakorisággal előforduló), de figyelmeztető – stresszorok (legalább 50%-os kumulált válasz ) Munkafeladatot illetők: •Túlóra, •Túlmunka •Időnyomás (nagyon gyorsan kell elvégezni valamit) Szubjektív elemek: •munka és családi élet összehangolásának nehézsége

43 Mezőgazdaság, Bérbarométer, stresszt közvetlenül okozó állapotot jelző változók: „Gyakran” ill. „Mindig előfordul” válaszok együtt az összes válasz %-ában Fizikailag fáradtan megy haza50 Munkahely miatti aggódás38 Szellemileg fáradtan megy haza31 Nagyon gyorsan kell elvégeznie valamit29 Szorosak a határidők29 Stresszes munkakör25 Sokszor végzi munkatársai feladatát16 Monotónia12 Munkaideje ütközik családi életével12 Nem tud megebédelni12 Egészségre ártalmas a munkahely10 Túlóráznia kell10 Veszélyes munkakörülmények7 Nincs megfelelő munka1

44 Mezőgazdaság: stressz-állapot Munkahelyi stresszt közvetlenül kiváltó állapot, a választ adók legalább 25%-a bejelölte a „gyakran” ill. „mindig előfordul” választ, kumulált érték: Munkafeladattal kapcsolatos stresszorok •Fizikailag fáradtan megy haza •Szellemileg fáradtan megy haza •Nagyon gyorsan kell elvégeznie valamit (időnyomás) •Szorosak a határidők (időnyomás) •Stresszes munkakör (döntéskényszer) Szervezeti szereppel kapcsolatos stresszorok: •Munkahely miatti aggódás

45 Stratégia/akcióterv fő szempontjai a stressz előtti és a már kialakult helyzetek kezelésére a BérBarométer által feltárt helyzet alapján Megelőzés Munkaszervezésbeli feladatok •Túlóra csökkentése •Túlmunka csökkentése •Időnyomás csökkentése A szerepek és feladatkörök átvilágítása, optimalizálása, a mezőgazdaságban dolgozók munkaidejének optimális kihasználása Az irányítás átvilágítása A munka és a családi élet összehangolásának figyelembevétele a munkaszervezés során Kezelés Munkaszervezés javítása •Fizikai fáradtság csökkentése •Szellemi fáradtság csökkentése •Időnyomás csökkentése •Tágabb határidők Stresszes munkakör: döntéskényszerrel kapcsolatos szorongások oldása különféle eszközökkel (pl. több információval való ellátás, szakmai ismeretek bővítésének elősegítése, stb.) A munkahely miatti aggódás csökkentése – pl. felkészítés a szakmaváltásra; pszichoszociális támogatás erősítése, stb.

46 Szociális partnerek (SZPk) szerepe és a rendelkezésére álló eszközök? •Felvilágosítás, probléma tudatosítása az ágazat, ill. a munkahelyi vezetők, munkavállalók és képviselőik irányába = a problémakör kommunikálása – ágazati/munkahelyi SZPk •A munkaszervezés átvilágítása – munkaidővel való gazdálkodás áttekintése, optimalizálás – munkahelyi SZPk •A kellő pihenőidő rögzítése és a gyakorlatban történő biztosítása - KSZk •A munka és a családi élet összehangolása, adott munkahelyhez legjobban illő konkrét lépések feltárása (munkaidő rugalmasságának bevezetése; gyermekellátás közös megszervezése, munkahelyek és önkormányzatok lehetséges együttműködésének feltárása, a krónikus vidéki bölcsődehiány enyhítése irányába tehető konkrét lépések az egyes helyeken; stb.); KSZk, helyi/ ágazati esélyegyenlőségi terv

47 Szociális partnerek szerepe és a rendelkezésére álló eszközök? •Kellő mennyiségű és minőségű információval való ellátás a döntések meghozatalának elősegítése érdekében; szakmai (aktuális) információk eljuttatása a mezőgazdaságban dolgozók számára elektronikus, papír formátumban; szakmai tréningek, továbbképzések szervezése – ágazati/munkahelyi SZPk •Tovább-és átképzések szervezése az ágazatban dolgozók részére; a munkaerő rugalmasságának erősítése – ágazati/munkahelyi SZPk •Könnyen, illetve közvetlenül elérhető pszichoszociális támogatás/szolgáltatás nyújtása a konfliktus- vagy válsághelyzetben lévők számára – ágazati/munkahelyi SZPk, helyi civil szervezetek, stb.


Letölteni ppt "Dr. Borbély Szilvia A munkahelyi stressz különös tekintettel a szociális partnerek feladataira Mezőgazdasági ÁPB 2008. szeptember 22."

Hasonló előadás


Google Hirdetések