Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Popp József A válság hatása a magyar mezőgazdasági termelés kilátásaira és exportlehetőségeire Megoldások az együttműködés segítségével Harkány 2009. 06.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Popp József A válság hatása a magyar mezőgazdasági termelés kilátásaira és exportlehetőségeire Megoldások az együttműködés segítségével Harkány 2009. 06."— Előadás másolata:

1 Popp József A válság hatása a magyar mezőgazdasági termelés kilátásaira és exportlehetőségeire Megoldások az együttműködés segítségével Harkány

2 A CRB élelmiszer-index alakulása (1984 május – 2009 április) Forrás: CRB Reuters/Jefferies Árak elrugaszkodása a piaci fundamentumoktól Tőke menekülése, bőséges kínálat Termékek: búza (Kansas City, Minneapolis), cukor, hízómarha, hízósertés, kakaó, kukorica, szójaolaj, vaj, sertészsír

3 A reál GDP középtávon várható alakulása Forrás: World Bank, OECD-FAO 7,5% 6,8% 4,5% 2,7-3,4% ?

4 Élelmezés-biztonság kihívásai  Népesség nő – élelmiszer-kereslet nő  Évi 1,2% (növekedés évi millió fő)  Jövedelem nő – takarmány-felhasználás nő  Ázsia gazdasági növekedése 5-6%/év  Állati termékek (hús, tejtermék) fogyasztása nő  Bioüzemanyag-termelés nő – kereslet nő  Verseny a földterületért (recesszió után visszatérő probléma lesz)  Termőterület korlátozott  Expanzió: Ukrajna, Oroszország, Dél-Amerika  Külföldön termőföld bérlése/vásárlása  Technológia fejlődése meghatározó  Újabb „zöld forradalom” szükséges?  A GMO lesz ez?  Ösztönzés/támogatás fontos  Klímaváltozás  Spekuláció  Fontos a piaci likviditás szempontjából  De növelheti az árak volatilitását GMO-ról jött ! Gazdasági növekedés Európa válasza a GMO-ra: természetellenes… de élelmiszert nem a természet számára termelünk! Egyéltöbbcsirkehúst A klímaváltozás bizonyítéka 18. század

5 Élelmiszer- és energiabiztonság: globális kitekintés Világnépesség létszáma: 6,7-ről 8 mrd főre nő Élelmiszer iránti kereslet nő  Élelmiszer  Takarmány  Bioalapú anyag (pl. bioüzemanyag) Globális élelmiszer-termelést 50%-kal kell növelni Energia-biztonság??? (növekvő olajáraknál újra fontos téma lesz) 2008 Gabonaféle: etanol-termelésre ment 6% Cukornád: etanol-termelésre ment 10% Olajnövény: biodízel-termelésre ment 9% (növényolaj) 2025-ig Növekvő függőség Alacsony CO 2 kibocsátás

6 Forrás: UNEP/GRID-ARENDAL Országok, amelyek élelmezés-biztonsági okokból más országokban bérelnek/vásárolnak földeket Országok, amelyek termőföldet bérelnek/vásárolnak Ezer hektár Egy-egy négyzet 50 ezer hektárnak felel meg, ahol ennél kisebb a külföldiek által bérelt/vásárolt terület, ott egy négyzet szerepel. cle/showArticle?t=

7 Vízhasználat növekedése  2050-re 70-90%-kal több élelmiszerre lesz szükség: növekvő élelmiszer-fogyasztás és étrend változása  Urbanizáció: háztartási és ipari vízfelhasználás több, mint kétszeresére nő  Klímaváltozás: szélsőséges időjárás  Energiaárak: vízierőmű, bioüzemanyag, sótalanítás, műtrágya és növényvédő szer Víztermelékenység javulása nélkül a növénytermesztés vízszükséglete megduplázódik 2050-re! Étrend a Földön

8 FelhasználásLiter Ivóvíz2 - 5 liter/fő/nap Háztartás liter/fő/nap Búza liter/kg Hús liter/kg Bioüzemanyag liter/liter Póló (pamut) liter Mezőgazdaság liter/fő/nap 1 liter/kalória Élelmiszernövények globális evaporációja km 3 /év: liter Élelmiszer-termelés vízfelhasználásának  Élelmiszer-termelés vízfelhasználásának 78%-a esőből származik  A vízfelhasználás egyre nagyobb részét az öntözés biztosítjaVízhasználat A „vízbuborék” nem fenntartható és törékeny: ma 6,7 milliárd ember ugyanannyi vízmennyiségen osztozik, mint a 300 millió globális népesség a Római Birodalom idején Forrás: IWMI ([2007) In: Water for Food, Water for Life: A Comprehensive Assessment of Water Management in Agriculture, London: Earthscan, and Colombo: International Water Management Institute

9 Élelmiszerlánc vesztesége Elő-feldolgozás Szállítás Raktározás Termelők Feldolgozás/ Csomagolás Marketing Ételmaradék Termesztési veszteség Kártevők és betegségek Törött szem, hántolás Kiömlés, szivárgás Rovar, rágcsáló, baktérium Hámozás, darabolás, Kiskereskedelem Fogyasztók/ kereskedők Fogyasztók 20-40% 10-15% mennyiségben 25-50% értékben (minőség) 5-30% fejlett országok 2-20% fejlődő országok Ételmaradék = el nem zárt vízcsap Forrás: IWMI ([2007)

10 Válaszok és kihívások  Termelékenység növelése – Fizikai víztermelékenység – több termés/csepp víz – Gazdasági víztermelékenység – több érték/csepp víz  Beruházás ösztönzése a természetes csapadékkal és öntözéssel ellátott területek termelékenységének növelése érdekében  Víztermelékenység javítása – Technikailag megoldható, de a gazdák sokkal inkább a területi termelékenységet optimalizálják a víztermelékenység helyett, elsősorban ott, ahol támogatják a vízhasználatot – Milyen megfelelő ösztönzőkre van szükség?  Élelmiszer-kereskedelem elősegítése a vízben gazdag termelékeny területek és a vízszegény területek között  Veszteség csökkentése az élelmiszerláncban “Bárki, aki megoldja a víz problémáját két Nobel díjra érdemes (béke és tudomány) Anyone who can solve the problems of water will be worthy of two Nobel Prizes – one for peace and one for science” (John F Kennedy)

11 A gazdasági válság miatt nem csak a kereslet, az üzleti bizalom is megrendült  Gazdasági recesszió elhúzódik ig  Reáljövedelmek csökkenése  Kereslet visszaesése, szerkezetének változása  Nagyobb hozzáadott-értékű termékek:  Olcsóbb helyettesítő termékek:  Kereskedelmi márkák:  Fizetőeszközök leértékelődése, árfolyamok ingadozása  Piaci pozíciók átrendeződése  Bizalom hiánya a termékpályák szereplői és a bankok között mind a belföldi, mind a nemzetközi piacokon  Hitellehetőségek beszűkülése   

12 A kereskedelem a gazdaság motorja, amelynek kenőolaja a pénzügyi hitel  Hitelfeltételek szigorítása  Vállalkozás mérete, tulajdonosi szerkezete  Vállalkozás termékkínálata, márkanevei  Vállalkozás piacai és partnerei  Vállalkozás hiteltörténete, saját tőkéje  Fejlett országok vezető, tőkeerős, multinacionális vállalkozásai megerősödnek, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások nagy számban mennek tönkre  Kockázatos országok importőrei nem jutnak hitelhez  Üzleti lehetőségek beszűkülése (nagy cégek is érintettek)  Nemzetközi kereskedelem visszaesése $ $$ $

13 A mezőgazdasági termékek kereslete az átmeneti megtorpanás után tovább nő  Az alapvető élelmiszerek és bioüzemanyagok kereslete meglehetősen rugalmatlan  Mennyiségi és minőségi igények növekedése  Az érdeklődés megint az élelmiszergazdaság felé fordul, hiszen azt, hogy egy évtized múlva hogyan teljesít e szektor, a fejlesztésekkel most kell megalapozni  A tőke már most a termőföld expanziójára lehetőséget adó országokba vándorol, megszerzi az erőforrásokat  Kutatás-fejlesztésre fordított összegek reálértéke csökken az OECD- régióban  Ma az infrastruktúra és logisztika elmaradottsága a legnagyobb probléma, vagyis a termékek piacra juttatása

14 A mezőgazdaság válsággal szembeni immunitása országonként más és más…  Általános vélemény: a mezőgazdaság (különösen a növénytermesztés, kivéve a biogazdálkodást) más szektorokhoz képest kevésbé érintett  Országok, amelyek mezőgazdaságát a válság alig érintette : Pl. Egyesült Államok, Kanada, Egyesült Királyság stb.  Országok, amelyek mezőgazdaságát a válság súlyosan érinti: Pl. Brazília, Argentína, Új-Zéland, Dánia, Szlovákia stb.  A különbségek arra vezethetők vissza, hogy a termékpályák szereplői hogyan finanszírozzák működésüket, illetve milyen piacokra szállítanak

15  GSzÖ (2007): 619,0 ezer egyéni gazdaság 7,4 ezer gazdasági szervezet 619,0 ezer egyéni gazdaság 7,4 ezer gazdasági szervezet Egyéni gazdaság (kisegítő is) Egyéni gazdaság (kisegítő is)  1 sertés vagy 400 m 2 zöldség/gyümölcs zöldség/gyümölcs Önellátó gazdaság Önellátó gazdaság Üzemi struktúra alakulása néhány uniós tagországban Forrás: KSH: Gazdaságszerkezeti összeírás: GSzÖ (2007), Eurostat(2007) Forrás: KSH: Gazdaságszerkezeti összeírás: GSzÖ (2007), Eurostat (2007) Gazdaságok átlagos területe (ha) Dánia 57,6 Németország 48,3 Lengyelország 7,07,07,07,0 Szlovákia 45,5 Magyarország 8,78,78,78,7

16  Árutermelő gazdaság (2 ESU<):  IIER adat (2008): gazdaság volt jogosult közvetlen támogatásra  IIER adat nem tükrözi a valódi földhasználatot („kanapé” farmerek)  Lassú koncentrációs folyamat  Korlátozott földpiac  Mezőgazdasági terület 2%-a adás-vétel és 1%-a örökség tárgya évente  A közvetlen (akár termeléshez kapcsolt vagy nem kapcsolt) konzerválja a mai földhasználati viszonyokat  Jövedelem-transzfer hatékonysága alacsony: támogatás 38%-a „elszivárog”  31% a földtulajdonoshoz, 5% a termékpálya egyéb szereplőihez Forrás: Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer Forrás: Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer Az üzemi struktúra alakulása Magyarországon (2007 vs 2004) Forrás: Közvetlen támogatások elszivárgása, AKI (2008) Szántóterület felét egyéni, másik felét társas gazdaságok művelik!

17 A magyar élelmiszergazdaság külkereskedelme ( ) Forrás:KSH és AKI millió € Egyenleg: 1,36 milliárd € ExportImport Egyenleg: 1,91 milliárd €

18 Magyarország élelmiszergazdasági exportja feldolgozottság szerinti megoszlásban ( ) Forrás: KSH adatbázis alapján saját számítás (régi)2003(új) millió EUR Mezőgazdasági termékElsődleges feldolgozás termékeMásodlagos feldolgozás terméke

19 Forrás: KSH adatbázis alapján saját számítás Magyarország élelmiszergazdasági egyenlege feldolgozottság szerinti megoszlásban ( ) (régi)2003(új) millió EUR Mezőgazdasági termékElsődleges feldolgozás termékeMásodlagos feldolgozás terméke

20 A magyar-amerikai élelmiszergazdasági külkereskedelem alakulása Forrás: U.S. Department of Commerce és U.S. International Trade Commission USD

21 Forrás: MNB USD/HUF árfolyam alakulása Az árfolyam is befolyásolja a külkereskedelem alakulását!

22 A magyar élelmiszergazdaság exportszerkezetének alakulása ( ) Forrás: U.S.Department of Commerce és U.S. International Trade Commission USD

23 A magyar élelmiszergazdaság importszerkezetének alakulása ( ) USD

24 Magyar élelmiszergazdasági áruk fő beléptetési helyei az USA-ban (2008) Forrás: U.S.Department of Commerce és U.S. International Trade Commission USD

25 A gabonafélék kínálatának és keresletének alakulása néhány új uniós tagországban (2004/ /08 átlaga) Forrás:Eurostat LengyelországRomániaMagyarország ■ ■ ■ ■ ■ Termelés ■ Belföldi felhasználás ■ Export ■ Import

26 Az állattenyésztés részesedése az ágazat bruttó kibocsátásából Forrás: KSH

27 Forrás: AKI, IGC 30 €/t (FOT-fco) /500 km €/t (FOB-FOB) 15 €/t (FOR-FOR) 30 €/t (FOT-fco) /500 km €/t (FOB-FOB) €/t (FOB-CIF) Szemestermények szállítási költsége fuvarmódok és irányok szerint Versenyképesség rádiusza: 500 km szárazföldön, 1000 km víziúton!

28 Termények tengeri szállításának költsége spanyol kikötőbe (2008 október – 2009 május) Forrás: IGC

29 A hazai szántóföldi növénytermesztés problémái  Erős függőség a csapadék mennyiségétől és időbeni eloszlásától  Aszály: sok beszéd, kevés tett: vízjogi engedéllyel öntözhető terület nagysága ban ha volt, ebből a ténylegesen öntözött csak ha volt  Széttöredezett birtokszerkezet, földtörvény korlátozásai  Fémzárolt vetőmag felhasználásának folyamatos csökkenése  Egyéb inputok időszakos visszafogása  Búzából túl nagy fajtaválaszték (135), nagy és homogén exporttételek hiánya  Gabonafélék fuzárium-fertőzöttsége (helyenként és időnként)  Állatállomány folyamatos csökkenése (takarmány-felhasználás csökken)  Befektetők elbizonytalanodása a bioüzemanyag-gyártásban  Vasúti szállítás gyenge versenyképessége  Bizonytalanságok a belvízi hajózásban a vízszint ingadozása miatt  Számla nélküli bel- és külpiaci értékesítés  Szerződéses fegyelem és hosszú távú szerződéses kapcsolatok hiánya  Erős áringadozások, kockázatkezelés hiánya  GMO szabályozás

30 (Bio)etanol-gyártás  Az európai (és észak-amerikai) etanolár döntően a brazil exportár + vám függvénye  A hazai kapacitások nincsenek kihasználva (50%)  A tervezett/beharangozott magyarországi projektek megvalósulását nehezíti  Nincs hajlandóság a hosszú távú, stabil szerződésekre és a közös kockázatviselésre  Logisztikai feltételek nem megfelelőek  Hazai piac telített, külpiaci értékesítési kényszer, az EU és Magyarország nettó exportőr benzinből és nettó importőr gázolajból  Üzemanyag-fogyasztáson belül tovább nő a gázolaj aránya (ma 63%) Gabonafeleslegek levezetésének alternatívái Olajnövény-feleslegek levezetésének alternatívái Biodízel-gyártás  A biodízel árát a németországi ár határozza meg  A biodízel-gyártás vezető szereplői Európában a Cargill, az ADM és a Bunge  E cégek integrálják a termelést: akinek az alapanyag a kezében van, az uralja a piacot…  Az olajipari cégek érdeke néhány nagy észterezőtől standard minőségű biodízel beszerzése, a MOL/ROSSI saját biodízel-gyártással rendelkezi (növényolajt vásárol)

31 Versenyhátrányok a húsvertikumban (általános)  Genetika tíz évvel a hazai átlagos tartástechnológia előtt halad  Környezetvédelmi előírások teljesítése – különösen recesszióban – óriási versenyhátrányt okoz  Hitelfelvétel nehézsége: idegen tőke kamata nagyon magas (14-16%)  Feketegazdaság hátráltatja a koncentrációt  Illegális húskereskedelem árversenye nehezíti a legális feldolgozók helyzetét  ÁFA emelése további ösztönzést jelent a feketegazdaságnak  Vagyonvédelem növekvő költséget jelent (árbevétel 0,5%-a is lehet)  Hatósági díjak magasak (állatorvos, húsvizsgálat, stb.)  Elaprózódott feldolgozóipari struktúra, elavult technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság (40-70%)  Alacsony élőmunka-hatékonyság  Párhuzamosan működő szakmai érdekképviseleti rendszer  Terméktanácsok, szövetségek, stb)  Sertéshúsból és tejtermékekből nettó importőrök lettünk

32 Versenyhátrányok a húsvertikumban (speciális) Baromfi  Kis kapacitású feldolgozóipar, külföldi tőke jelenléte elenyésző  Csirkehús versenyképessége csökken, víziszárnyas exportja továbbra is fontos Sertés  Szervezetlen termékpálya (kocasüldőt gyakran a hizlalók állítják elő)  Heterogén genetikai alapok, kevés tenyésztő, kis állomány, kis szelekciós bázis  Sertéstartáshoz saját/bérelt földterületre van szükség (trágyaelhelyezés, tak. termelés)  Hazai felvásárlási árak a német és holland termelői árakhoz igazodnak  Forint/euró-árfolyam befolyásolja az export és import alakulását: pl. a szállítási költség Hollandiából 45 Ft/kg (élősúly)  jelenleg importfékező hatás (2008: 25 Ft/kg élősúly volt) Vágómarha  A vágómarhatartás (50% tejhasznosítású) jelentősége csökken, húshasznú vágómarhák a külpiacokon kerülnek értékesítésre  Az árstabilitás szempontjából döntő jelentőséggel bír a hazai kereslet (ma piaci ár exportpiac függvénye)  A húsmarhatartás feltétele a saját gyepterület (legeltetés és kaszálás) és a lelkiismeretes „állomány-menedzsment”

33 Versenyhátrányok a hazai tejvertikumban  Más tagállamokkal összevetve az átlagos fehérje- és zsírtartalom viszonylag alacsony  Intenzív gyepgazdálkodás, alacsony költségű legeltetés hiánya, drága intenzív tartás  Tejtermeléshez földterületre saját/bérelt van szükség (trágyaelhelyezés, tak.termelés)  Nagy tejtermelő telepek vezetői idősek, fokozatosan eladják az üzemeket  Vagyonvédelem tetemes többletköltség, hatósági díj magas (állatorvos, ATEV, stb.)  Elavult feldolgozóipari technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság  Kisebb feldolgozók (a tömegtermék-előállítók) egyre gyengébb pozícióba kerülnek  Nincs törekvés a feldolgozók között a racionális munkamegosztásra  Regionális feldolgozói erő adhatna bizonyos mozgásteret a kereskedelemmel szemben

34 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Popp József A válság hatása a magyar mezőgazdasági termelés kilátásaira és exportlehetőségeire Megoldások az együttműködés segítségével Harkány 2009. 06."

Hasonló előadás


Google Hirdetések