Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A klímaváltozás és hatásai (Halász László előadásai alapján!) Budapest, 2008. november 17. Solymosi József DSc: ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A klímaváltozás és hatásai (Halász László előadásai alapján!) Budapest, 2008. november 17. Solymosi József DSc: ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai."— Előadás másolata:

1 A klímaváltozás és hatásai (Halász László előadásai alapján!) Budapest, november 17. Solymosi József DSc: ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola

2 Klímaváltozás, klíma modellek Kat. II. 9. előadás

3 A megfigyelések eredményei A megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy: • a globális átlaghőmérséklet növekszik, • az óceánok vízhőmérséklete nő, • a jéggel és hóval borított területek nagysága csökken, • a tengerek vízszintje emelkedik IPCC 2007 évi jelentése

4 A megfigyelt változások Gobális átlaghőmérséklet Globális átlagos tenger szint Az északi félteke hóval borítottsága

5 ÜVEGHÁZGÁZOK ÉS AEROSZOLOK az elmúlt 1000 évben szén-dioxid metán dinitrogén-oxidkén

6 Az elmúlt 150 év

7

8 A nagy kérdés: mi okozza a hőmérsékleti változásokat? Tények: •Üvegházgázok koncentrációja növekszik •Ha a koncentráció növekszik, az melegedést okoz Bizonytalanság: •A természetes és a mesterséges változások aránya

9 "Nagy valószínűséggel" az emberi tevékenység a felelős a klímaváltozásokért - állítja jelentésében az IPCC ,8-4 Celsius fokos hőmérsékletemelkedés valószínű, de 1,1-6,4 Celsius fokos lehetséges; - a tengerszint nagy valószínűséggel cm-t emelkedik; - a század második felében eltűnik a sarki jellegű tenger; - megnő a hőhullámok kialakulásának valószínűsége; - hevesebb trópusi viharokra lehet majd számítani február 2., Párizs, IPCC 4. jelentése

10 Extrémumok A XX. századi tendencia meglétének valószínűsége Emberi tevékenység következménye A XXI. századi tendencia megbízhatósága Hideg napok, fagyokNagyon valószínűValószínűMagas Meleg napok és éjszakák Nagyon valószínűValószínűMagas Hőhullámok: növekedés ValószínűValószínűbb, mint nemMagas Intenzív csapadékokValószínűValószínűbb, mint nemMagas AszályokValószínűValószínűbb, mint nemHelyenként magas A legerősebb viharok növekedése Valószínűbb, mint nemNem megállapítottMérsékelt IPCC 4. jelentése nyomán

11 A földfelszíni levegő átlagos hőmérséklete globálisan 0,6-0,8°C-kal nőtt az elmúlt évszázadban GLOBÁLIS MELEGEDÉS: TÉNYEK szélsőséges időjárás •az elmúlt évtizedben háromszor annyi időjárással összefüggő természeti katasztrófa történt világszerte mint a 60-as években veszélyben a biológiai sokszínűség •sok állat és növény nem tud alkalmazkodni a megváltozott hőmérsékleti viszonyokhoz –különösen veszélyeztetettek a jegesmedvék, a fókák, a rozmárok és a pingvinek jégolvadás •visszahúzódnak a magashegyi gleccserek •olvad a sarkvidékeket borító jégtakaró •a 20. században az északi féltekén 2 héttel lett rövidebb a tavak és folyók jegesedésének időtartama •az elmúlt évben az Északi Jeges- tenger jegének vastagsága 40%-kal csökkent (késő nyáron – kora ősszel) tengerszint emelkedés •az elmúlt évszázadban 10  25 cm-rel emelkedett a tengerek szintje –ez az emelkedés az utóbbi 3000 év átlagos tengerszint emelkedésének 10  szerese

12 Magyarország •átlaghőmérséklete az elmúlt évszázadban a globális mértéket meghaladóan emelkedett •a csapadék mennyisége összességében csökkent, az utóbbi évtizedekben a nagy csapadékok egyre nagyobb hányadát teszik ki az éves csapadékösszegnek, területenként változó a tendencia Magyarország éghajlata melegszik és szárazabb –telek: melegebbek + csapadékosabbak  árvízveszély –nyarak: melegebbek + csapadék mennyisége csökken  aszályveszély

13

14 nyár1,00°C/105 év ősz 0,76°C/105 év 0,48°C/105 év tavasz Országos évszakos középhőmérsékletek anomáliái az es időszakhoz viszonyítva, , homogenizált adatok tél 0,6°C/105 év

15

16

17 Hatásterületek •Mezőgazdaság •Hidrológia •Vízgazdálkodás •Erdők •Energetika •Egészségügy •Légszennyezés

18 Árvízi események Regisztrált árvízi események száma Európában között: 238 Emberi veszteségek

19 Az erdőtűz-kockázat tényezői •Emberi tényezők –gondatlanság, mulasztás, felelőtlenség, szándékosság ( tűzgyújtási tilalom megszegése, csikk eldobás, erdők elhanyagoltsága) •Természeti tényezők –földrajzi helyzet –meteorológiai, klimatológiai helyzet –vegetáció állapota, összetétele •Egyéb tényezők –megközelíthetőség Március

20 GKM és a KvVM közös, 10 pontot tartalmazó akcióterve: legsürgetőbb hazai teendők meghatározása: 1. Éghajlatváltozási Nemzeti Bizottság felállítása, 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozása, 3. a katasztrófavédelmi szabályok és forgatókönyvek teljes felülvizsgálatának kezdeményezése, 4. a központi közbeszerzés felülvizsgálata a környezettudatos közbeszerzések érdekében, 5. a kutatások nagyobb és koncentrált támogatása a technológiai áttörés érdekében, amelynek keretében támogatni kell magyar kutatók bekapcsolódását az USA-ban folytatott, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatásokba, 6. a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, 7. energiahatékonyság növelése, 8. a hibridhajtású gépjárművek ismertségének és előnyeinek elismerését célzó akciók, 9. az adórendszer áttekintése során azon fiskális intézkedések beépítése amelyek világos fiskális preferenciákat fogalmaznak meg a környezetbarát technológiák irányába, 10. klíma- és energiatudatosság növelése a társadalom valamennyi szegmensében.

21

22

23 Éghajlatváltozás egészségügyi hatásai Kat.II. 11. előadás

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45 A klímaváltozás katasztrófavédelmi feladatai Kat.II. 12. előadás

46 A klímaváltozásnak hangsúlyosan a fizikai változások felőli oldalát tekintve megkülönböztethetjük annak elsődleges és másodlagos hatásait. Az elsődleges hatások azok, amelyeket a klímaváltozás közvetlenül kiválthat. Ezek leggyakrabban extrém magas – alacsony hőmérséklet; extrém csapadékok (tartós esőzés, felhőszakadás, jégeső vagy tartós, maradandó hóréteget adó és/vagy hófúvással együtt járó havazás); szélvihar (orkán, forgószél) stb.

47 A másodlagos hatások, amelyek – értelmezésünk szerint – a fentiekből (alkalmanként egymással kombinálva) következhetnek be: ár és belvíz; sárfolyam, földcsuszamlás; aszály, elsivatagosodás; intenzív tüzek, robbanásveszély fokozódása; kritikus infrastruktúra sérülése, közüzemi és egyéb ellátó szolgáltatások zavarai, hiányhelyzetek kialakulása; egészségi, pszichikai, humán komfort negatív következmények kialakulása; társadalmi működési zavarok a pénzügyi, gazdasági, közigazgatási szférákban stb.

48 1.Extrém hőmérséklet 1.1. Extrém alacsony hőmérséklet Az extrém alacsony hőmérséklet egészségre gyakorolt hatásai: kihűlés, influenza, tüdőgyulladás. Ezek a betegségek akkor jelentkeznek, ha az emberi test hőmérséklete 35 °C alá esik, valamint az immunrendszer nem elég erős ahhoz, hogy a vírusok támadását visszaverje. Az influenza, tüdőgyulladás, valamint a kihűlés miatt leginkább veszélyeztetettebb csoportok a következők: idős emberek (elesik az udvaron, nem kap segítséget, hogy bemenjen a házba), fedél nélkül élők, újszülöttek, alkoholisták, gyógyszer hatása alatt lévők.

49 Az energiaszektort is sújtja a rendkívüli hideg – ezt láthatjuk a mai Oroszország területén is például. A légvezetékek lefagynak, esetleg letörnek, így a telekommunikáció sérülhet, amely sürgős esetekben életeket is követelhet (nem lehet elérni a mentőszolgálatot, a tűzoltóságot). A vízvezeték-hálózatok szétfagyhatnak, minek következtében csőtörés alakulhat ki, majd a háztartásokban melegvíz hiány, illetve súlyos esetben ivóvízhiány. A földgázszolgáltatás akadozhat – utánpótlás-hiány –, az áramszolgáltatás megszűnhet, mert a nyílttéri technológiákban, mint például a szénerőművek az energiahordozó kitermelése az erősen fagyott talajból lehetetlen. A biztonság szempontját tekintve a veszélyes ipari technológiáknál is súlyos gondokat okozhat a tartós hideg, ugyanis a vegyipari üzemek tekintetében a technológiai csővezetékek és azok szerelvényei, valamint a tartályok szerelvényei (szelepek, tolózárak) elfagyhatnak. Az ilyen fajta meghibásodások nem kívánt eseményekhez vezethetnek, mint például klórgáz vagy ammóniaszivárgás – a technológiai folyamattól függően.

50 A természetre gyakorolt hatásnál a mezőgazdasági növényekre és a talajra gyakorolt hatások jelentősek. A mezőgazdaságban bekövetkező fagykárok katasztrófavédelmi szempontból nagyon jelentősek, hiszen a gabonamennyiség csökkenése az élelmiszerellátásban okozhat hiányt. Az élelmiszerbiztonság – itt nem csupán a minőségbeli biztonságot értem – meginog, mivel kevesebb lisztet készítenek, megemelkednek a gabonából készült termékek, féltermékek árai. A drasztikus mértékű áremelkedés társadalmi elégedetlenséget okoz, amely nagyon szélsőséges esetekben veszélyeztetheti a közbiztonságot is, azon keresztül pedig a kormány működését. A mezőgazdaság területén már megkezdődött egyfajta kutatás, amelynek során megvizsgálják, mely fagytűrő növényeket érdemes termesztésre kikísérletezni.

51 A természetet érintően arról is szót kell ejteni, hogy a vadállományra is súlyos hatást gyakorolhat a tartós hideg, hiszen az állatok nehezen jutnak táplálékhoz, így számos példány elpusztulhat, felborítva az ökológiai egyensúlyt. Másik hatás az lehet, hogy az éhező állatok – félénkségüket legyőzve – megközelítik a településeket táplálékszerzés céljából. Abban az esetben, ha betegséget hordozó állatok kerülnek a háztáji udvarokba, megfertőzhetik a háziállatokat. A háziállatok betegségei nagy kiterjedésű területen okozhatnak problémát – madárinfluenza – így veszélyeztetve az élelmiszerbiztonságot, amely szintén katasztrófavédelmi probléma.

52

53

54

55 A természetre gyakorolt hatás A VAHAVA projekt egyik meghatározó része a mezőgazdasági növények hő-, illetve fagytűrő-képességének vizsgálata, valamint annak kiderítése, hogy milyen növényzet telepítése lesz helyénvaló a csapadékhiány következtében. A csapadékhiány, más elnevezéssel élve aszály súlyos károkat képes okozni hazánk mezőgazdaságára. Az aszálynak három fajtája van: meteorológiai aszály - a talajnedvesség csökkenését eredményezi, majdnem mindig hatása van a termésmennyiségre; hidrológiai aszály - a meteorológiai aszályok után jelentkezik, először a csapadék mennyisége, és később a folyók és tavak szintje csökken; mezőgazdasági aszály - a meteorológiai aszály után, de a hidrológiai aszály előtt következik be, a növény nem jut elegendő hozzáférhető vízkészlethez (csapadékhiány és öntözéshiány). Az aszálynak azonban nem csupán a mezőgazdaságot érintő káros hatásai vannak, hanem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot, befolyásolja az élelmiszertermelést és az ivóvízellátást, valamint tüzeket is előidéz. Ezt már számos országban – hazánkban is – tapasztalhattuk, és a mai napig tapasztaljuk is (Texas).

56 Az aszály következtében a természetben előforduló tűzesetek: erdőtűz, bozóttűz, tőzegtűz, lábon álló termények tüze. Vizsgálatok kimutatták, hogy az erdőtüzek előfordulását 95 %-át nem a globális klímaváltozás okozza, hanem az emberi tevékenység (cigarettacsikk eldobása, szándékos gyújtogatás, gyermekcsíny).

57 EPILÓGUS: Az emberiség teljes mértékben felkészületlen arra, hogy szembenézzen azokkal a nagyszabású éghajlati problémákkal, amelyek a következő 50 évben lépnek fel - hangsúlyozta Czelnai Rudolf meteorológus, akadémikus, aki Mit jelent számunkra a Föld légköre, s mit tudunk róla? címmel tartott előadást november 5-én a magyar tudomány ünnepén az MTA székházában.


Letölteni ppt "A klímaváltozás és hatásai (Halász László előadásai alapján!) Budapest, 2008. november 17. Solymosi József DSc: ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések