Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület A BIZTONSÁG ÉS A BIZTONSÁGRA HATÓ TÉNYEZŐK, VALAMINT HAZÁNK KATASZTRÓFA-VESZÉLYEZTETETTSÉGE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület A BIZTONSÁG ÉS A BIZTONSÁGRA HATÓ TÉNYEZŐK, VALAMINT HAZÁNK KATASZTRÓFA-VESZÉLYEZTETETTSÉGE."— Előadás másolata:

1 „Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület A BIZTONSÁG ÉS A BIZTONSÁGRA HATÓ TÉNYEZŐK, VALAMINT HAZÁNK KATASZTRÓFA-VESZÉLYEZTETETTSÉGE HALLGATÓI TUDÁSTÁR 1. kötet T2.

2 2 Dr. Hornyacsek Júlia A biztonság és a biztonságra ható tényezők, valamint hazánk katasztrófa- veszélyeztetettsége „Biztonságunk Érdekében” Oktatási és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, Szerkesztő: Késmárkiné Mach Mária HALLGATÓ I TUDÁSTÁ R 1. ISSN: ISBN: Dr. Hornyacsek Júlia T. 2.b

3 3 2. ELŐADÁS Törzsanyag Dr. Hornyacsek Júlia

4 4 A védelmi tanulmányokat folytatók, – legyen az a védelmi szféra bármely területe – gyakran azzal szembesülnek, hogy a terület folyamatos változása, az új szakmai kihívások megjelenése miatt nem könnyű aktuális és átfogó tananyagot találni a vizsgákra való felkészüléshez, szakmai elmélyüléshez. Ez a sorozat segítséget kíván nyújtani a tanuláshoz. A tárgyköröket törzsanyagra, kiegészítő anyagra, valamint háttéranyagokra csoportosítottuk. A bemutatók a lényeges kérdésekre koncentrálnak, de nem elegendőek a felkészüléshez. További olvasásra, forrásanyagok feldolgozására van szükség. T2.K2.H2. Törzsanyag Háttéranyag Olvass utána! Foglald össze! BEVEZETŐ

5 5 Az előadás anyagai a hazai és nemzetközi nyomtatott és elektronikus irodalom, valamint a hatályos jogszabályok alapján készültek oktatási célból. A források és a kiegészítő információk a diákon, a diák alatti jegyzet rovatban találhatóak, amely a nézet/jegyzetoldal menüpontra kattintva érhető el. (A nyomtatott változatban az irodalomjegyzékben helyeztük el.) Az ismétlő kérdések megválaszolásával tudja eldönteni, hogy mennyire értette meg az anyagot, továbbhaladhat-e, vagy ismételnie kell. Az előadások külön is értelmezhetőek, de szerencsésebb egymást követően feldolgozni őket. Minden jog fenntartva. Használati útmutató

6 6 II. Téma MagyarországKatasztrófa-veszélyeztetettsége B, Természeti eredetű veszélyek 2. Motivációs kérdés: Soroljon fel hazai és nemzetközi nagy katasztrófákat!

7 7 2.1 A katasztrófa fogalma, alapvető csoportosítása 2.2. Magyarországot fenyegető katasztrófaveszélyek Fő kérdések Civilizációs katasztrófák fajtái Természeti katasztrófák fajtái

8 8 FENYEGETÉSEK KOCKÁZATOK, KIHÍVÁSOK VÁLSÁGOK KATASZTRÓFÁK Globális Regionális Belső Katonai jellegű Nem katonai jellegű Természeti eredetűCivilizációs eredetűEgyéb veszélyek VÁLSÁGOK Környezeti és civilizációs kihívások Kontinentális Magyarország biztonságát veszélyeztető tényezők Ismétlés

9 99 A katasztrófa görög eredetű szó, fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása. Katasztrófa fogalma a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.[1] Ismétlés

10 10 A katasztrófák csoportosítása I. Eredetük vagy jellegük szerint II. Helyük és kiterjedésük szerint III. Hatáserősség, intenzitás szerint IV. Tér- és időkoordináták szerint V. Időparaméter szerint VI. Lakosságfelkészítési szempontból 1 A csoportosítás forrása: Szász József: in: Szerk: Dr. Hornyacsek Júlia Felkészítők könyve, BM OKF [2] Ismétlés

11 11 Magyarországot fenyegető katasztrófa-veszélyek 2.2. altéma Milyen természeti eredetű katasztrófák vannak? Milyen civilizációs eredetű katasztrófák vannak? Hogyan hatnak ezek ránk? Milyen a kárterületük?

12 12 Vizsgáljuk meg, hogy milyen természeti eredetű katasztrófák fordulhatnak elő! Elemezzük, hogy ezeknek - milyen következménye lehet, - milyen károk keletkezhetnek, -milyen kárterület alakulhat ki! A civilizációs veszélyeket A katasztrófa-veszélyeztetettség B, prezentációban találod.

13 13 Melyek Magyarország alapvető jellemzői, amelyek befolyásolják a veszélyeztető tényezőket? Ismétlés

14 14 Magyarország nem tartozik a kiemelten katasztrófaveszélyes területek közé, de földrajzi elhelyezkedéséből, a lakosság és a települések sűrűségéből, ipari és közlekedési szerkezetéből, valamint a környező országokban bekövetkező események hatásai miatt, számolni kell a lakosság egy részét, vagy egészét fenyegető, jelentősebb anyagi kárral járó veszélyhelyzetekkel. Magyarország Kelet-Közép-Európa, a Kárpát-medence közepén helyezkedik el az Alpoktól, a Kárpátoktól és a Dinári hegységrendszertől körülvéve. Az ország felszínének 73%-a síksági terület, a dombságok 20%-ot foglalnak el és 7%-ot tesznek ki a hegyvidékek. [19]

15 15 A lakosság ~10 millió fő, amely 93 ezer km 2 területre vonatkoztatva 107 fő/km 2 népsűrűségi mutatót jelent. A települések átlagsűrűsége 3,4/100 km 2. A lakosság 2/3-a a fővárosban és a városokban él, a munkavállalók %-a a lakóhelyéről rendszeresen más településre jár dolgozni (ingázó). Budapest és a vele összefonódott agglomerációs terület túlzsúfolt, aránytalanul nagy szerepet tölt be az ország társadalmi-gazdasági életében. Az öt fokozottan fejlesztett kiemelt központ: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr lélekszáma és vonzáskörzete jelentősen elmarad a fővárosétól. [19] A települések 1/6-a 500-nál kevesebb lakosú aprófalvak, Elsősorban az Alföldön jellemzőek a szórványtelepülések formájában előforduló tanyák, amelyeken közel félmillió lakos él. [19]

16 16 A civilizációs eredetű katasztrófák csoportjába azok a katasztrófák sorolhatók, amelyek kialakulásának előfeltétele a civilizáció léte, a tudomány, a technika, az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és a szállítás meghatározott szintje. Kovács Antal - Buzás Tibor: Polgári védelmi ismeretek alapismeretek, önkormányzatok és polgári védelmi szervezetek felkészítési segédlete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség, - Szolnok, o.[3] A civilizációs veszélyeket részletesen a T2 ea. katasztrófa-veszélyeztetettség B, prezentációban találod Civilizációs katasztrófa-veszélyek

17 17 • A természeti eredetű katasztrófák csoportjába azokat a katasztrófa- típusokat soroljuk, amelyek általában emberi beavatkozás nélkül, a természeti erők hatására alakulnak ki. • Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a természet erői a környezetbe történő helytelen emberi beavatkozások miatt idéznek elő katasztrófákat. [4] Természeti eredetű katasztrófa-veszélyek [4.a]

18 18 Melyek a főbb természeti katasztrófa- veszélyek?

19 19 • A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása, amely a Föld szilárd burkát alkotó kőzetekben felhalmozódott feszültség által okozott hirtelen elmozdulás következménye. [4] a, Földrengés- veszélyetetettség [5]

20 20 A Kárpát-medence földrengései [5.a]

21 Eger térsége Jászberény felé húzódó vonal Balaton-vonal Móri árok Zágráb-Zemplén-vonal Földrengésveszély

22 22 A földrengéseket lehet előre jelezni. • Egzakt, mérhető, műszeres előrejelzés; • Megfigyelésen alapuló előre- jelzések: – Állatok viselkedése (patkányok, kutyák, békák stb.) – Természet változásai (visszahúzódó tenger stb.)

23 2323 [5.b]

24 24 Mérhető szeizmológia előrejelzések • Szeizmográf a földrengések erősségének mérésére használt készülék.földrengések • A szeizmográfok olyan elven működnek, hogy egy a kerethez lazán rögzített tehetetlen test és a földdel együtt mozgó keret relatív elmozdulását mérik. • A jeleket felerősítik és papírra vagy számítógépre rögzítik.papírra számítógépre

25 25 A szeizmográf fejlődése Képforrások jegyzetben [6]

26 26 A földrengés ÉRTÉKELÉSE A Richter-skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (magnitudót, méretet) adja meg. Az MSK-64 skála egy 12 fokozatú intenzitás-skála. A földrengések erősségét tapasztalati úton, a földrengés által végzett pusztításból vezeti le. Jellemzése kiterjed a természeti jelenségekre, az építmények pusztulásának mértékére, az emberek érzeteire és környezetére. [4]

27 27 A földrengés következményei - általános (elsődleges) - másodlagos pusztító hatások

28 28 A földrengések kárterületeinek jellemzői: Összetett, kiterjedt kárterület, nagy veszteségek, bonyolult mentési folyamat. [6.a]

29 29  Épületek rombolódása:  lakóépületek  közművek: (energia és víz hiány)  veszélyes üzemek: (tűz és robbanás veszély vegyi/nukleáris szennyezés)  Közlekedési utak és hidak sérülése:  mentési  szállítási  ellátási  Természetes vizek szintemelkedése:  árvíz  belvíz  karsztvizek elzáródása, felszínre törése  Bányák, barlangok, tárók beomlása:  emberi, anyagi veszteség  Földcsuszamlás, hegyomlás, talajszerkezet változás:  törmelék, és iszapár kialakulása problémák

30 30 A katasztrófavédelmi feladatok szempontjából fontos elsődleges pusztító hatások:  Építmények és épületek romosodása,  károsodás a légkör nagyfokú szennyeződése. Sok sérült és áldozat.  Ipari üzemek robbanása és tüzek kialakulása  Utak, közlekedési csomópontok árvízvédelmi műtárgyak és közművek sérülése, károsodása  Talaj felszíne, a folyók medrének károsodása  Veszélyes anyagok szabadba jutása

31 31 A katasztrófavédelem szempontjából fontos másodlagos pusztító hatások  A mélyen fekvő területeken áradások és vízelöntések kialakulása. (szökőár)  Víz, fűtés, áram és gáz-szolszolgáltatás hiánya miatt, az életfeltételek megszűnése  Egészségügyi ellátási problémák Tömeges sérülések Nagyfokú fertőzésveszély  Kitelepítés végrehajtása, a közbiztonság gyengülése, pánik kialakulása  Ipari üzemek, nukleáris létesítmények sérülése  Környezetkárosodás [6.b]

32 3232 Földcsuszamlás  Átázott földrétegek elmozdulása (agyag)  Hegyköz, Börzsöny, HollókőPartfalomlás  Löszös talaj omlása, Magyarország 1/3-a  Duna mente, Tolnai, Somogyi, Baranyai dombság, BalatonTalajroskadás  Geológiai és hidrotermális üregek  Budapest, Eger, Pécs b, Egyéb földmozgások [6.c]

33 33 ÁRVÍZ BELVÍZ HELYI VÍZKÁR Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó szintje megemelkedik, és a folyó kilép a medréből, elönti a környező településeket. Ennek során, hidrodinamikai erejével rombolja az épített környezetet, áztató hatásával pusztítja a talaj termőrétegét, és csökkenti az épületek állékonyságát. [4] C, [6.d]

34 34 [7]

35 35 [8]

36 36 Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás:Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF dia [9]

37 37 BELVÍZ, HELYI VÍZKÁR Belvizek kialakulásáról akkor beszélünk, ha a talaj vízszintje megemelkedik,a mélyen fekvő területeken összefüggő vízréteget hoz létre, továbbá, ha a hirtelen lezúduló csapadék,vagy a tavaszi olvadás okozta vizek elvezetése nincs megoldva, ezáltal tartósan elönti az adott területeket. [4] [10]

38 38 Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás:Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF dia [9]

39 39 Következmények árvíz, belvíz esetén - általános (elsődleges) - és másodlagos pusztító hatások jelentkeznek

40 40 Hidromechanikai hatás:  Ütőhullám: A rövid idő alatt, nagy sebességgel lezúduló, nagy tömegű víz által keltett jelenség. - völgyzáró gátak,rombolódása, - duzzasztóművek sérülése, - árvízvédelmi műtárgyak, berendezések meghibásodása.  A víz áramlásából adódó mechanikai hatás: - tárgyak elsodrása,épületek, - műtárgyak rombolása, - fák kidöntése. [11] [12]

41 41 Az elöntés és a belvizek hatása: •áztató hatás: épületek, építmények, műtárgyak rongálódásához vezet •Talajmozgás: épületek elcsúszása, megsüllyedése, közmű-, út-, vasúti károk •vegyszerek kimosódása: környezetkárok, ivóvízszennyezés •természet károsodása: élőhelyek, állatok pusztulása •emberi áldozatok: meghűlés, fulladás •összetett veszélyforrások: fertőzés, járvány [10]

42 42 d, Egyéb természeti eredetű veszélyek

43 43 e, Szélsőséges időjárási körülmények 1. TARTÓS HIDEG, JÉG, HÓ SZÉLVIHAR[13] [14] [15]

44 44 A szélsőséges időjárás kárterülete 1. A szélvihar fákat csavarhat ki, leszakíthatja az épületek és egyéb műtárgyak részeit, az elektromos vezetékeket, betörheti az ablakokat, oldalsó támfalakat, homlokzati falakat dönthet le. A nagy erejű szelek főleg a tetőszerkezeteket és azok héjazatait károsíthatják. A tetőszerkezetben a kötőelemek és tartószerkezetek nem bírják a megnövekedett szélterhelést, ezért deformálódnak, tönkremennek. Gyakori hatás, hogy a rögzítetlen szerkezetek ledőlnek, és maguk alá temetnek tárgyakat, sokszor embereket is. A kialakuló vihar függ az uralkodó széliránytól, a szélcsatornák esetleges kereszteződésétől is. Viharos széllel, esetleg tornádóval az egész ország területén számolni kell. [4]

45 45 [8.]

46 46 Aszály, Erdő- és bozóttüzek [16] Veszélyei súlyosan hatnak a környezetre, az emberre az állatvilágra

47 47 Özönvíz-szerű esőzés e, Szélsőséges időjárási körülmények 2. [17] [18] Komoly anyagi károkat és fertőzésveszélyt jelent.

48 48 Az eső árkokat, üregeket alakíthat ki, betörhet a pincékbe, eláztathatja az épületek tartószerkezeteit, melynek következtében az épületek megsüllyedhetnek, leomolhatnak. Esetenként az esőzés háborús lövedékeket, robbanó szerkezeteket moshat ki a talajból. A jégverés, a lehulló jegek méretétől függően, szintén nagy pusztítást tud végezni az épületek tető- és üvegszerkezeteiben, a gépkocsikban, tönkreteheti a fákat, a növényeket és a mezőgazdasági termést. Ez utóbbi további gazdasági problémákat okozhat. Az extrém viharok és esőzések, közvetett hatásként megbéníthatják a közlekedést, károsíthatják a közműveket, így zavarokat okozhatnak az energia-ellátásban is. A nagymennyiségű eső fellazíthatja a talaj szerkezetét, melynek következtében földcsuszamlások, partfalomlások keletkezhetnek. [4] A szélsőséges időjárás kárterülete 2.

49 49 Állatok kártevése Túlszaporodás (Sáskajárás, rágcsálók, madarak, stb.) Undorkeltő gazdasági kártevők Járványok Növényvilág káros jelenségei Károsítók pusztítása Túlburjánzás Betegségek (pl. tűzelhalás) Biológiai jelenségek Humán veszélyek Járványok Túlnépesedés

50 50 Összefoglalva: • Magyarország nem tartozik a nagy katasztrófa- veszélyeztetettségű országok közé, néhány civilizációs és természeti katasztrófával azonban számolni kell. • A természeti eredetű veszélyek közül a földrengés, árvíz, belvíz, a szélsőséges időjárási jelenségek és a biológiai jelenségek okozhatnak katasztrófákat. • A katasztrófák következményei a településeken jelennek meg, amelyeknek fel kell mérniük a kockázataikat, ezeket elemezniük és értékelniük kell. • A védelmi rendszereknek és a településeknek fel kell készülniük a kockázatokból adódó rendkívüli események kezelésére. Jogszabályi források: 234/2011. Korm. rendelet, 2011.CXXVIII. tv.

51 51 51 Veszélyeztetett települések Magyarországon

52 52 Mi a katasztrófák következménye? Milyen védelmi rendszert működtet Magyarország ezek ellen? Fel vagyunk-e készülve? Felmerül a kérdés: Hol a helye a a katasztrófák elleni védekezésnek a rendszerben? Ezekre a kérdésekre a 3-4.törzsanyagban talál választ.

53 53 • Összességében megállapítható, hogy a mai felfogás szerint a korszerű biztonság átfogó jellegű, oszthatatlan és messze túlmutat a katonai erőn. • A biztonság korszerű értelmezéséből következik, hogy Magyarország biztonsága szoros összefüggésben van a kelet-közép-európai térség, valamint a kontinens biztonsági helyzetével. Ezen túlmenően hatással vannak rá a globalizációból adódó transznacionális jellegű kockázatok, valamint a különböző típusú katasztrófák is, amelyek a települések életében is megjelenhetnek. ÖSSZEGZÉS 1.

54 54 • A stratégiai kutatásokkal foglalkozó szakemberek elemzése alapján, az ezredforduló után a globalizáció térhódításával, és a rendszerváltással összefüggően az új kihívások és veszélyforrások alapvetően három csoportba sorolhatók: globális, regionális és helyi kockázatok, veszélyek és kihívások. • Ezek között szerepelnek a katasztrófák is. ÖSSZEGZÉS 2.

55 55 • Magyarország komplex biztonságának vizsgálata során, a kihívásokon belül számolni kell az ország katasztrófa-veszélyeztetettségével. • Földrajzi helyzeténél fogva Európában egyedülálló helyzetben van, ami meghatározza a katasztrófa-veszélyeztetettségét is. Alapvetően civilizációs és természeti eredetű katasztrófákkal kell számolnunk, amelyek hatása a településeken jelenik meg. • A védelmi rendszereknek és a településeknek fel kell készülniük a katasztrófa-veszélyekre is. xxx ÖSSZEGZÉS 3.

56 56 • Ismertesse a katasztrófa fogalmát, fajtáit, következményeit! • Milyen Magyarországra ható katasztrófa- csoportokat,katasztrófa-típusokat ismer? • Foglalja össze a természeti katasztrófák típusait, azok következményeit, a különböző típusok kárterületének jellemzőit, valamint a várható teendőket! Kérdések 1.

57 57 Köszönöm a figyelmet! Jó tanulást!

58 58 [1] évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról (2011.IX.09) 3. § [2] Szász József: A katasztrófák típusai, Szerk: Dr. Hornyacsek Júlia Felkészítők könyve, BM OKF, Budapest, [3] Kovács Antal - Buzás Tibor: Polgári védelmi ismeretek alapismeretek, önkormányzatok és polgári védelmi szervezetek felkészítési segédlete, Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség, - Szolnok, o. [4] Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, a települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. "Biztonságunk érdekében" Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, pp ISBN: [4.a] 43. Szélvihar tombolt Los Angelesben MTI/AP (letölt: ) [5] Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás: Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF december 21. [5. a]A Kárpát-medence földrengései, Forrás: Mekkora eséllyel dől romba a háza? (letölt: ) [5.b] A földrengések előrejelzése. (letölt: ) foeldrengesek-elrejelzese&catid=1:altalanos-fogalmak&Itemid=23 Irodalomjegyzék 1

59 59 [[6] Ladó Attila: Szeizmográfok, a földrengések mérésére alkalmas berendezések (letölt: ) [6a] Földrengés ijesztgeti a G8 résztvevőit, MTI g8csucs-elott.html (letölt: )http://www.origo.hu/nagyvilag/ foldrenges-laquila-nehany-nappal-a- g8csucs-elott.html 2012 [6b] Tízezren tűntek el Minamisanriku kikötőváros lakosai közül, robbanás történt a fukusimai atomerőműben, Készítette: MTI, nincs megnevezve (letölt: ) Forrás: esemenyeirol [6c] földcsuszamlás: (letölt: ) content/uploads/2007/08/foldcsuszamlas_la2.jpeg [6d] árvíz Budapest, (letölt: )http://www.mommo.hu/media/arviz_-_Budapest2006 [7] [8] ] BM OKF VK archívum [9] Szarka Zsolt: Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése, - felkészítő előadás BM OKF dia [10] Hogyan tüntessük el az árvíz és belvíz utáni romokat? Mire figyeljünk? romokat-mire-figyeljunk/(letölt: ) Irodalomjegyzék 2

60 60 [11] Sorra dőlnek össze a vízben álló házak Edelényben és Felsőzsolcán MTI , arvizhelyzet-eszakmagyarorszagon.html (letölt: ) [12]. Országos gyűjtés az árvízkárosultakért(letölt: )Országos gyűjtés az árvízkárosultakért MTI :34 [13] Földön kívüli viharok letöltés: jan.31.http://kurir.florka.hu/taxonomy/term/27/0?page=23http://viharsarok.repeta.hu/foldon_kivuli_viharok [14] MTI /EPA Ralf Hirschberger: Hófúvásban halad egy személygépkocsi a bajosországi Wenglingenben In: Szerző: Ambrózai Zsuzsanna-Pum András: Visszatért a tél Európa-szerte (letölt: ) [15] Tömegkarambol színhelye a 93-as autópályán a dél-németországi Schwandorf közelében március 6-án, miután több mint 40 gépjármű futott egymásba a jegesedés következtében. Fotó: MTI/EPA u.ott. (letölt: ) [16] Tizenhét helyen ég az erdő Olaszországban, MTI, [17] malackák, es_Ozonviz_tetejen/ (letölt: ) es_Ozonviz_tetejen/ [18] Itt az első trópusi vihar (letölt: ) [19] Dr. Tóth Rudolf: Oktatási anyagok ppt tárgykör 2-3. dia Ábrák: clipArt , valamint a szerző korábbi művei xxx Irodalomjegyzék 3


Letölteni ppt "„Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület A BIZTONSÁG ÉS A BIZTONSÁGRA HATÓ TÉNYEZŐK, VALAMINT HAZÁNK KATASZTRÓFA-VESZÉLYEZTETETTSÉGE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések