Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem."— Előadás másolata:

1 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására” TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Turisztikai termékek tervezése

2 Az előadás témakörei •Termelés, szükséglet, ellátási lánc értelmezése •A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer •Az értéktermelő folyamat és az ellátási lánc •Operatív szinten jelentkező menedzsment feladatok •A termék mint a szükséglet kielégítés eszköze •A szolgáltatás, mint a szükséglet kielégítés eszköze, a szolgáltatások csoportosítása •A termék és szolgáltatás versenyképessége A turisztikai termékek tervezéséne k elméleti alapjai

3 Termelés, szükséglet, ellátási lánc értelmezése  A szükségletek kielégítése anyagi javakkal és szolgáltatásokkal történhet.  a termék és szolgáltatás egyaránt termelési folyamat, értéktermelő folyamat eredménye.  A termelés az a gazdasági tevékenység, amelynek során az ember elsajátítja (kitermeli) a természet javait, majd alkalmassá teszi (átalakítja) a szükségletei szerint, és eljuttatja a fogyasztóhoz (szállítja, eladja).  Az ellátási lánc a vállalatok közötti tevékenységek vertikális összekapcsolása a szükséglet- kielégítése érdekében.  A szolgáltatás esetében az output előállítása és annak elfogyasztása időben részben, vagy teljes mértékben fedi egymást, tehát a szolgáltatás nem készletezhető.  A vállalaton belüli tevékenységek összekapcsolását értékláncnak nevezzük.  A kooperáció az érintettek közötti együttműködést jelenti valamilyen cél elérése érdekében. Az integráció a felek kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, szerződéssel szabályozott olyan együttműködés, amelyben az egyik fél, az integrátor piaci és/vagy termelési biztonságot nyújt a másik félnek, az integráltnak.  Az integráció lehet horizontális és vertikális.

4 A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer A termelés fogalma  a termelés fogalmába ma már bele tartozik a szolgáltatás előállítása, a csomagolás, raktározás, a javító, karbantartó tevékenység, továbbá beletartoznak azok a természeti folyamatok, amelyek szükségesek egy-egy termék illetve, szolgáltatás létrejöttéhez, és ezek az emberi ellenőrzés mellett zajlanak.  a termelés fogalmán a termék és szolgáltatás előállítást egyaránt érjük. A termelési folyamat tényezői 1. Műszaki tényezők 2. Fizikai tényezők 3. Kémiai tényezők 4. Biológiai tényezők 5. Humán tényezők

5 A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer Termelőrendszer  A termelőrendszer az erőforrások olyan halmaza, amelynek feladata az inputok átalakítása termékké vagy szolgáltatássá adott technológia keretei között.  A definíció alapján határozzuk meg, definiáljuk a termelési folyamat, mint rendszer tényezőit. Forrás: saját szerkesztés

6 Az értéktermelő folyamat és az ellátási lánc elemei Forrás: A szerző saját munkája

7 Menedzsmentfunkciók Termeléstervezés Termelésellenőrzés Termelésirányítás Termelésszervezés Az operatív szinten jelentkező menedzsment funkciók A menedzsment funkciók főbb sajátosságai az operatív végrehajtás szintjén  Rövidtávra szólnak (napokra, hetekre).  A vállalaton belüli folyamatokra irányulnak.  A döntések eredménye jól kiszámítható és hamar jelentkezik.  A funkciók célja alapvetően üzemgazdasági jellegű (jövedelmezőség, likviditás, stb. javítása).  A kockázat, a bizonytalanság kicsi.  A menedzsment funkciókhoz kapcsolódó módszerek, eljárások jól algoritmizálhatók. Forrás: saját szerkesztés

8 A folyamatszemléletű vállalatvezetés főbb összefüggései

9 A vállalat, mint gazdasági rendszer működésének főbb kölcsönhatásai

10 A termék, mint a szükséglet kielégítés eszköze  A termék lehet;  fogyasztási cikk,  termelési eszköz.  A termék azaz output, amelyért a termelési folyamatot elindítjuk és ellátjuk a kapcsolódó menedzsment funkciókat  A melléktermék a főtermék termék mellett keletkező termék, amely hasznosítható, tehát felhasználható, vagy értékesíthető. Értéke lényegesen kisebb, mint a termék értéke.  A termék mellett hulladék képződik, a hulladékok sok esetben veszélyes anyagnak minősülnek,  A selejt a termelési folyamatból kikerülő nem megfelelő minőségű termék.  Veszteség is keletkezik, ami nem kiküszöbölhető, ezt normán belüli hiánynak nevezi.

11 A szolgáltatás, mint a szükséglet-kielégítés eszköze  Főbb sajátosságai  Ha a szolgáltatás előállítása és elfogyasztása párhuzamosan történik, nincs lehetőség az esetlegesen előforduló hibák korrigálására.  A párhuzamosság arra készteti a szolgáltatási termék tervezőit, hogy a szolgáltatás minősége a lehető legkisebb mértékben függjön a front személyzettől, azaz a szolgáltatást nyújtó személyétől.  Az ún. tiszta szolgáltatás fizikailag nem megfogható, elsődleges cél a fogyasztó figyelmét a minőségre irányítani. Nagyon fontos ilyen szolgáltatásoknál a vizualitás biztosítása, például egy étterem esetében a tisztaság, a berendezés, stb. Ez azért fontos, mert a fogyasztó jelen van, aktív részese a folyamatnak  Mivel a szolgáltatás mulandó (nem készletezhető) a kapacitások tervezésénél erre figyelemmel kell lenni, a csúcsidőszakra kell tervezni a kapacitást.  Fontos sajátosság, hogy számos szolgáltatás esetében a piacra való belépési korlát relatíve alacsony, például relatíve kisebb egy fodrászüzlet alapításának induló tőkeigénye, mint egy pékségé.

12 Az új termék fejlesztésének folyamata Forrás: saját szerkesztés

13 A szolgáltatás, ipar és mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez és a foglalkoztatás aránya a különböző szektorokban (2007).

14 A szolgáltatás

15 A szolgáltatások csoportosítása  A szolgáltatások csoportosítása, osztályozása : SZJ – Szolgáltatások jegyzéke, TEÁOR kód  Kézzelfoghatóság alapján  Az előállítási folyamat sajátossága szerint lehet  Eszközorientált  Emberorientált  A fogyasztó azonosíthatósága alapján a szolgáltatás lehet;  Piacositható szolgáltatás  Nem piacositható  A termeléshez való viszony alapján  Átfogó értelemben minden termelési tevékenység egyben szolgáltatás is  A szűkebb értelemben vett termeléshez is kapcsolódnak szolgáltatások  Alapvető szolgáltatások esetében az igény kimondottan a szolgáltatásra irányul  A fogyasztóhoz való viszony alapján  Folyamatosan megvalósuló szolgáltatások  Nem folyamatos, de ismétlődő szolgáltatások  Közvetlen, végső felhasználásra szánt szolgáltatások  A szállíthatóság alapján  Szállíthatók, ill. távolabbra is értékesíthető szolgáltatások  Nem szállítható szolgáltatások

16 A szolgáltatási tevékenység alanyai Forrás: Chikán (2005)

17 A termék és szolgáltatás versenyképessége Forrás: A szerző saját munkája

18 A Porter-modell logikája, a szektorbeli verseny tényezői Forrás: Porter (1980)

19 2. A turisztikai termék és kereslet, a kapcsolódó sajátosságok és összefüggések  A turizmusnak, öt fő jellemző sajátosságát lehet megfogalmazni, melyek az alábbiakban foglalhatók össze:  A turizmus az emberek helyváltoztatását és a meglátogatott helyen való tartózkodását foglalja magában.  Az elsőből következően mindenfajta turizmus esetén megtalálható két elem: a desztinációra való utazás és az ott tartózkodással együtt járó tevékenység.  Az utazás és tartózkodás helye különbözik az állandó lakóhelytől és munkahelytől, így a meglátogatott helyen az utazók tevékenysége eltér az ott élők és dolgozók tevékenységétől.  A helyváltoztatás, a meglátogatott helyen való tartózkodás ideiglenes, rövid időtartamú, a résztvevők néhány napon, héten vagy hónapon belül visszatérnek lakóhelyükre.  A meglátogatott helyre valamilyen cél(ok) miatt utaznak a résztvevők, s ez különbözik a letelepedéstől, illetve a munkavégzéstől.

20 A turizmusnak négyféle megközelítése lehetséges:  A turisták a turizmus során a különböző fizikai-pszichikai motivációkkal összefüggő aktivitások elérésére törekszenek a lehető legjobb feltételek mellett. Ez az ok-, célrendszer alapvetően meghatározza az utazási célhelyet és az ottani tevékenységeket.  A turizmusban közreműködő szolgáltatásnyújtók, vállalkozók (közlekedés, szállás, a ven­déglátás, kereskedelem, utazási irodák stb.) a turizmust a profitszerzés lehetőségének tekintik, és ennek érdekében igyekeznek megfelelni a kereslet igényeinek.  A fogadóterület irányítói, az állam elsősorban gazdasági, politikai szempontból ítélik meg a turizmust, amely attól függ, hogy az hogyan hat az ott élők jövedelmére, a helyi adóbevételek alakulására, a település fejlődésére. Nemzetgazdasági szinten nagy jelentősége van a költségvetési bevételek alakulásának, s nemzetközi turizmus esetén a külföldi devizabevé­teleknek.  A fogadóterület lakossága a turizmust általában foglalkoztatási és kulturális faktornak tekinti. A turizmus egy kölcsönös hatásmechanizmust teremt a turisták és a helyi lakosság között, amelynek lehetnek pozitív és negatív összefüggései.

21 A turizmusfajták csoportosítása  Az egyes turizmusfajták lehetnek  belföldi (hazai),  és a külföldi vagy más néven nemzetközi turizmus.  utazás célja alapján  motiváció jellege szerint :  fizikai  pszichikai  eltöltött idő alapján vakációs és hivatás turizmus  a turisták és a fogadó terület között milyen kapcsolatot determinál három alapkategória különíthető el: a  üdülő-,  az üzleti- és ún.,  közös érdek alapján történő turizmus.  Az utazás időtartama szerint: napi vagy kiránduló turizmus, illetve ún. tartózkodóturizmust (időtartama minimum 24 óra),  egyéni és csoportos turizmust: egyedül vagy egy csoport tagjaként  igénybe vett szolgáltatások biztosítása alapján: a turisták biztosíthatják a szolgáltatásokat saját maguk, vagy utazási irodán keresztül  finanszírozása szerint beszélhetünk önfinanszírozó és szociálturizmusról

22 A turizmus működési rendszere és környezeti kapcsolatai Forrás: Lengyel (2004)

23 A szükséglet, szándék és célok kapcsolatrendszere Forrás: R.C. Mill- Morrison: The Tourism System, New Jersey (1985)

24 A Maslow-i szükségleti piramis Forrás: R.C. Mill- Morrison: The Tourism System, New Jersey 1985

25 A turisztikai kereslet fő formái  Tényleges kereslet csoportjába azok a turisták tartoznak, akik már részt vesznek a turizmusban, és az utazási intenzitással jellemezhetőek.  Potenciális keresletet az a csoport képez, amelyben a személyek rendelkeznek a kínálati oldal elemeivel, és utazásra megnyerhetőek. Ezek az ismert elemek az elkölthető jövedelem, a motiváció, valamint a szabadidő. A versenytársakkal szembeni előny megszerzése, a csoport megnyerése érdekében a marketing nélkülözhetetlen eszköze a turizmusnak.  A halasztott kereslet valamilyen ok miatt nem realizálódott kereslet, de az ok elmúltával létrejöhet.  Látens kereslet estén a keresleti oldal valamely összetevője hiányzik. Ha a helyzetükben javulás áll be, a potenciális keresletet növelik. A marketing szerepe ennél a csoportnál is jelentős, kiváltképpen a motiváció területén.

26 A turisztikai kereslet fő jellemzői  A választás magas szabadságfoka: szabadidőben folytatott tevékenységről van szó, szabadabb választási lehetőségek mellett.  Az utazási döntés kockázata magas: a turista itt ismeretlen kínálatból választ, ígéretek alapján.  A turista maga is részt vesz a termék előállításában: a termék annak fogyasztásával egy időben jön létre, váratlan viselkedési formák, meglepetések elkerülése végett nagyon fontos a szokások, igények megfelelő ismerete.  A kereslet szezonális: a marketingeszközök változatos, rugalmas felhasználásával mérsékelhető. Ilyenek a reklám, hirdetés, kedvezmény, árengedmény, stb.)  Érzékeny, gyorsan változó szubjektív és objektív tényezőktől függ, melyek mind-mind szerepet játszanak a tartózkodási élmény kialakulásában. A bizonytalansági tényezőket, gyors és megfelelő reagálással, a vélemények folyamatos értékelésével, csökkenthetjük.

27 A turisztikai kínálat jellemzői  A turisztikai kínálat befolyásolásában keresletnek van központi szerepe. A turizmus résztvevőinek indítékai, a turizmussal szembeni elvárásaik meghatározzák a kínálat szerkezet  Az állam befolyásoló szerepe : a turizmuspolitika közgazdasági eszközei, ágazatok közötti koordináció, részvétel az infrastruktúra kiépítésében, reklámkampányokban  A kapcsolatrendszer jellegzetességei: baráti körök, önkéntesek, politikai, adminisztratív támogatás, szervezeten belüli munkatársak, menedzsment  Az érintettek közötti kapcsolatrendszer megfelelősége: turisztikai élmény biztos realizálása  Kényelmi szolgáltatások, biztonságot szolgáló feltételek  Tartózkodási idő, az attrakció megtekintési ideje – meghatározzák a vendéglátóhelyek típusát

28 A turisztikai kínálat jellemzői  Megközelíthetőség, megtalálhatóság  Hatásmenedzsment: hatás-mátrix elkészítésével kaphatunk képet a használatból eredő problémákra, valamint az alkalmazható menedzsment technikákra  Az önvezetéses attrakciók: viselkedési kódok eljuttatása a látogatókhoz

29 Az attrakciók bevételszerzési lehetőségei  Az attrakciók ingyenessége, illetve fizetős jelege  Közvetlen források  Kormányzati, önkormányzati  Adományok,  Tagdíjak,  Baráti kör támogatása,  Alapítványi támogatás,  Szponzorráció  Belépők  Az attrakcióhoz,  Parkolási díjak,  Irodabérlet,  Fotó/videó engedély  Szálláshelyek  Fizetővendéglátás,  Szállodai elhelyezés,  Terület/épület bérbeadás  Tartósan; sport, camping  Esetei jelleggel; filmfelvétel, termékbemutató Vendéglátás  Étterem, kávéház,  Rendezvény.  Vállalati programok,  Konferenciák  Továbbképzések Interpretáció  Útikönyv, egyéb kiadvány  Vezetett túrák,  Hanganyag,  Filmek, diák,  Modellek működtetése Események  Fesztiválok,  Vásárok,  Koncertek,  Színházi előadások,  Kiállítások,  Sport rendezvények  Történelmi játékok előadásai Kiskereskedelem  Ajándéküzlet,  Postai, internetes eladás,  Franchise,  Attrakción kívüli üzlet,  Pénzváltás

30 A turisztikai termék értelmezése, sajátosságai  A kínálat tehát az adott desztináció mindazon értékeit, szolgáltatásait tartalmazza, melyek alkalmasak a látogatók szükségleteinek kielégítésére - központi eleme a turisztikai termék!  A turisztikai termék: az általános kínálat szelektív elemeit tartalmazza, a turista konkrét igényei határozzák meg  A turisztikai termék főbb összetevői  a vonzerő, v. attrakció,  megközelítés lehetősége, eszköze,  a kapcsolódó infrastruktúrák (víz, szennyvíz, hulladékkezelés, energia, közlekedési utak stb.),  a szállással, étkeztetéssel, szórakozási lehetőséggel kapcsolatos vendégszerető, magas szakmai színvonalú szolgáltatások,  turisztikai szervezetek szolgáltatásai, információk biztosítása  A

31 A turisztikai termékek általános jellemzői  Nem kézzelfogható: „álmot vásárolunk, és élményt kapunk”.  Az egyidejűség : a szolgáltatások nyújtása, és annak fogyasztása egy időben történik, a turista aktív résztvevő  Veszendőség jellemzője  Nehéz a termékek egységesítése, ellenőrzése  Szezonalitás problémája: erősen koncentrálódik időben és térben egyaránt  A szezonalítás magas fajlagos költségeket okozhat - a turisztikai szezon idényszerűsége új vonzerők, termékek kifejlesztésével mérsékelhető  Egymással helyettesíthető turisztikai termékek között erős versenyhelyzet a jellemző: a kifejlesztett termékek „lemásolását” nehéz megakadályozni  Megoldás: a marketingstratégia helyes kialakítása, valamint a stratégiai menedzsment eszköztárának megfelelő működtetése

32 Turisztikai vonzerő (attrakció)  A vonzerő, mely a turisztikai termék alapjául szolgál,  A turista a motivációjának megfelelő vonzerőt keres - vonzerő nélkül nincs turizmus  Helyre, eseményre utal, amelyet valamely oknál fogva vonzónak talál az ember, érdemesnek tartja annak felkeresését (cirkuszi attrakció is lehet vonzerő)  Vonzerő - szinonim fogalom az attrakcióval.  Attrakció lehet minden (személy, tárgy, hely, tevékenység, stb.), amely embereket annak felkeresésére, megtekintésére, kipróbálására ösztönöz.  Menedzselt attrakciók: valamilyen szervezet működteti  Nem menedzselt vonzerők: jelentős része valamely természeti képződmény

33 A vonzerők főbb csoportjai  ideografikus - kognitív (észlelési) megközelítés,  kialakulásukkal kapcsolatosan: természetes - ember alkotta,  jellegük alapján: események és helyek,  valósághoz való kapcsolatuk alapján: múltbeli és jelenbeli, vagy az adott formában soha nem létező  térbeli elhelyezkedés alapján: bel- és kültéri attrakciók  díjfizetés alapján: ingyenes és díjfizetéses attrakciók  tágabban vett térbeli elhelyezkedése alapján: csomóponti (klaszter) illetve lineáris (vonal mentén) elhelyezkedő attrakciók

34 A vonzerők főbb csoportjai II.  helyi-, regionális-, országos-, nemzetközi-, és univerzális attrakciók: milyen körből képesek azok turistákat vonzani  attrakciók tulajdonlása, illetve működtetési illetékesség alapján: magán-, alapítványi-, és állami, önkormányzati működtetésű attrakciók  szinergikus hatás: a különböző vonzerők erősíthetik vagy gyengíthetik is egymást - a vonzerők nem adhatók össze  szinergiahatáshoz kapcsolódnak az elsődleges és másodlagos attrakciók, melyek jól kiegészítik egymást.  a vonzerő minősítésére alkalmas mutatók: percepciós-analízis, konkurencia-analízis, elért vendégforgalom

35 A szolgáltatástermék áru jellege Jobber (1998) alapján a szerző

36 A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv (Zeithaml (1985):  H (Heterogenity)-változékonyság: a szolgáltató teljesítménye térben és időben ingadozó,  Változó munkateljesítmény + fogyasztói szubjektivitás,  Minőség nehezen értelmezhető (nem fizikai elemek!),  egyenletes minőség biztosítása nem egyszerű feladat: az ember önszabályozó mechanizmusa következtében,  személyek kiválasztása – kiemelt fontosságú!

37 A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv  I (Intangibility) - nem fizikai természet  nincs áruminta (nem fizikai elemek) - átéljük a szolgáltatás igénybevételét (tapasztalati termék!)  a szolgáltatás fizikai jellemzőiről nem tudunk információt szerezni  előzetes termékkép hiányában fontos szerepet kap a szájreklám, megnő a márkahűség jelentősége.

38 A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv  P (Perishability) – nem tárolható  a fel nem használt, el nem fogyasztott szolgáltatás, nem pótolható, és nem is raktározható (mosoly, naplemente),  nem tárolható jelleg akár előnyt is jelenthet: a szolgáltató mentesülhet a jelentős volumenű logisztikai költségektől. Ezzel együtt azonban elesik a kereslet előre nem látható, váratlan ingadozásának kiegyenlítését biztosító puffer lehetőségétől is,  a kereslethez a kapacitásokkal lehet alkalmazkodni, de a szolgáltatások kapacitásai viszonylag merevek, így a keresleti mélypontok idején kihasználatlanul maradnak, a csúcsokat pedig nem fedi le,  a szolgáltatás mindenkori elérhetősége ezért csak – a termeléshez viszonyítottan – magas kapacitás lekötéssel érhető el.  a keresletingadozás a szolgáltató vállalatok legsúlyosabb üzleti problémája.

39 A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv  I (Inseparability) – elválaszthatatlanság  a szolgáltatás nyújtása és elfogyasztása térben és időben elválaszthatatlanok,  egy időben, és egy helyen történik a termelés és fogyasztás, a frontszemélyzet, és az igénybe vevő egyidejű jelenlétében,  a teljesítés és az igénybevétel elválaszthatatlansága jelentős problémák forrása:  térben és időben nem különülnek el,  a készletezés és forgalmazás közé nem tudjuk beépíteni a kulcsfontosságúnak tekinthető minőségellenőrzést,  nincs lehetőség a „selejt” kiszűrésére.  a minőséget a vevővel együtt a teljesítés közben, vagy utólag, a korrekció (ismétlés, csere) lehetősége nélkül biztosítjuk.

40 A szolgáltatástermék folyamatjellege

41 A versenyképes és fenntartható turizmus tényezői, kölcsönhatások és sajátosságok

42 A turisztikai termékek tervezése A piaci részesedés – piaci növekedés (BCG) mátrixa Forrás: Chikán (2008)

43 A piaci vonzerő-versenyképesség mátrix  Külső tényezők  a piac mérete, növekedési, üteme, ciklikussága,  a piacra lépés korlátai,  az elérhető jövedelmezőség,  a szokásos technológia,  munkaerő kínálat,  környezetvédelmi kérdések,  politikai, jogi kérdések.  Belső változók  elért piaci részesedés,  marketing színvonala,  K+F kapacitás,  minőség, megbízhatóság,  pénzügyi erőforrások,  vezetés színvonala, stb.  A kritikus tényezőket ötfokozatú skálán értékeli!

44 Elemzési módszerek  PIACI VONZERŐ VERSENYKÉPESSÉG PONT  legkevésbé vonzó súlyos versenyhátrány 1  kevésbé vonzó mérsékelt versenyhátrány 2  közömbös azonos versenypozíció 3  mérsékelten vonzó enyhe versenyelőny 4  rendkívül vonzó jelentős versenyelőny 5

45 Forrás: Lengyel (2004) Attraktivitás-relatív versenypozíció mátrix Turizmus- típus portfólió mátrix A turizmus egyes formáinak eltérő hatásprofilja

46 A turisztikai fejlesztések fő irányai A portfolióelemzések eredményeként a mérlegelt szempontok alapján megfogalmazhatóak a kínálatfejlesztés prioritásai, a fejlesztések fő irányultsága.

47 A termék életgörbe-elmélet koncepciója Forrás: Barakonyi,1999

48 A vállalati tervtípusok főbb összefüggései Forrás: Zilahi-Szabó, 1990

49 A stratégiai tervezés folyamata Forrás: saját szerkesztés

50 Az éves terv főbb összefüggései Forrás: saját szerkesztés

51 A stratégiai terv főbb célkitűzései Forrás: saját szerkesztés

52 A stratégiai terv főbb célkitűzései  Stratégiai cél: A minőség elvén alapuló, a speciális adottságok felhasználására épülő gazdaságfejlesztés a fenntarthatóság biztosítása mellett, a lakósság életszínvonalának emelése és stabilizálása, valamint a mások számára is vonzó élettér kialakítása érdekében  Átfogó cél: A régió versenyképességének további erősítése és fenntartása. A társadalmi kohézió erősítése.  Specifikus célok:  Innovatív és versenyképes gazdasági struktúra kialakítása  Fenntartható életminőség feltételeinek megteremtése  Humán erőforrás fejlesztés  Prioritások:  Gazdaság- és turizmusfejlesztés  Humán és települési infrastruktúra fejlesztés  Környezet és közlekedésfejlesztés

53 A terméktervezés folyamata, szakaszai

54 Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus stratégiai helyzete hazánkban  Erősségek  - kedvező földrajzi helyzet  - táj változatossága és szépsége  - a nyugaton már teljes hiánynak számító tereplovaglási lehetőségek Magyarországon  - jó talaj minőség  - egyelőre szabadon használható erdő- és földutak  - a magyar „lovas” nemzet hagyományai és híre  - a szolgáltatás árszínvonala  - kitűnő ár-minőség arány  - a lovak teherbírása, képessége, szakmai tudása  - kisebb hiányosságoktól eltekintve a szakmai személyzet felkészültsége  - a külföldiekben kialakult Magyarország-kép

55 Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (2) Gyengeségek  - a lovas létesítményekben tapasztalt szűkös vagy teljesen hiányzó vendégkapcsolatok  (eligazító táblák, programlehetőségek, ártájékoztatás)  - lótartási körülmények (ápoltság, istálló környezet)  - idegenforgalmi és marketing szaktudás hiánya  - Niche marketingre épülő termék  - nyelvtudás hiánya  - biztosítások megoldatlansága  - a szakmában tapasztalható összefogás hiánya  - kiegészítő programok hiánya  - központi támogatások hiánya  - pályázati lehetőségek elégtelensége  - országos lovas túra – útvonal térkép hiánya  - nem piacorientált termék és kommunikáció  - minden tekintetben elégtelen kommunikáció külföldön  - tőkehiány miatt a lovak felszereltségének hiányosságai  - lovas turizmushoz tartozó szakmák (pl. kovács, szíjgyártó, stb.) szervezett oktatásának hiányosságai

56 Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (3)  Lehetőségek  - turisztikai szezon nyújtása  - összekapcsolva más turisztikai termékekkel kínálati csomagokat kialakítva övelhető a tartózkodási idő  - a vidéki élet megismertetéseinek lehetősége  - Európa szerte hiányzó termék kifejlesztése, piacvezető szerep elnyerése,  - belföldi turizmus élénkítése  - növekvő érdeklődés a lovak, a lovaglás iránt mind belföldön, mind külföldön  - növekvő igény a szabadidő természetes környezetben való eltöltésére

57 Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (4)  Veszélyek  - szigorú erdő- és természetvédelmi törvény  - a lovas szakma összefogásának hiánya  - magántulajdonba kerülő erdő- és földterületek  - a kapcsolódó adórendszer kiszámíthatatlansága  /jelenlegi ÁFA- kulcsok magasak stb./

58 A lovas turisztikai kereslet elemzése  Fogyasztói piacok jellemzői.  Versenytársak jellemzői.  Divat.  Ismertség és megismerhetőség.  Nemzetközi kitekintés  A belföldi kereslet prognózisa

59 A lovas turisztikai kínálat elemzése  Kínálatelemzést a vonzerőkkel érdemes kezdeni, első lépése az értékelésbe bevont terület vonzerő-jegyzékének összeállítása, létező és potenciális vonzerők, a „nyers” jegyzékben szereplő vonzerők minősítése:  Terhelhetőség-értékelés. A kritikus értékek és tényezők fenti meghatározása  Kategorizálás. A vonzerőket mindenekelőtt célszerű fő- és alkategóriákba sorolni, viszonyítani kell azokhoz az igényekhez, amelyek kielégítésére a vonzerőre alapuló termékfejlesztés irányul  Állapot-értékelés. Az egyes vonzerők állapota alapvetően befolyásolja a hasznosításhoz szükséges fejlesztések költségeit  Potenciál- (hatókör-) értékelés: a várható hatókör felbecsülése egyrészt utal az attrakciót érő majdani terhelésre, másrészt jelzi a kiszolgáló létesítmények és a kiegészítő szolgáltatások kapacitásával kapcsolatos igényeket;  Sérülékenység- és fenyegetettség-értékelés. A sérülékenység és a fenyegetettség szorosan összefüggenek egymással, a fenntarthatóság szempontjainak messzemenő figyelembe vétele (szakvéleményt)  Hasznosítási korlátok és indikátorok megállapítása: figyelembe kell venni a tervezés során.

60 A helyzetelemzés során, hangsúlyosan kezelendő tényezők  Humán erőforrások.  Megközelíthetőség.  Meglévő szolgáltatások.  Infrastruktúra.

61 A kínálat és a kereslet elemeinek összekapcsolása  Túralovaglás  A terápiás lovaglás  Lovas íjászat  Fogattúrák szervezése  Lovasbemutatók  Lovardai szolgáltatások

62 A megvalósíthatósági tanulmány  Lovas turisztikai központ a lovas turizmus és gyógy turizmus szolgálatában  A projekt célja  A célok számszerűsítésének indikátorai

63

64 A Lovas turisztikai központ tervezett kapacitása illetve erőforrásai

65 A termelési és értékesítési terv

66  A Lovas panzió erőforrásai:   Lovak tervezett kapacitása /óra/  Szállásadás /vendégéjszaka/  Sétakocsikázás /óra/  Lovas túra /túranap, ill. túra db//  Rendezvény /db/  Vendéglátás /Ellátási nap/  Vendéglátás /Adagszám/  Munkaerőlétszám /Állandó alkalmazott/:  Ügyvezető igazgató:1 fő  Panzióvezető:1 fő  Recepciós1 fő  Étteremvezető/konyhafőnök1 fő  Felszolgáló2 fő  Szobaasszony/konyhai kisegítő2 fő  Lovas szakember 1 fő  Fizikai dolgozó/gondnok1 fő  Takarítónő1 fő  Összesen: 11 fő *

67 A pénzügyi terv, az árképzés elméleti háttere

68 Alapadatok

69 Megoldás

70 Profitorientált árképzési technikák

71 A lovas szolgáltatások árképzése

72

73

74

75

76

77

78 A versenyképes desztináció

79 A desztináció térbeli lehatárolása

80 A desztináció termékének versenyképessége


Letölteni ppt "A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések