Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tájékoztató aktuális repülésbiztonsági kérdésekről NEMZETI REPÜLÉSBIZTONSÁGI PROGRAM (SSP) KBSZ szakmai nap 2011.11.11. Tibor NKH LH / Pekk Antal WIZZAIR.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tájékoztató aktuális repülésbiztonsági kérdésekről NEMZETI REPÜLÉSBIZTONSÁGI PROGRAM (SSP) KBSZ szakmai nap 2011.11.11. Tibor NKH LH / Pekk Antal WIZZAIR."— Előadás másolata:

1 Tájékoztató aktuális repülésbiztonsági kérdésekről NEMZETI REPÜLÉSBIZTONSÁGI PROGRAM (SSP) KBSZ szakmai nap Tibor NKH LH / Pekk Antal WIZZAIR SSP Munkacsoport Gárdus Tibor NKH LH / Pekk Antal WIZZAIR SSP Munkacsoport

2 Tartalom •NRP bevezetés aktuális helyzete •NRP felépítése, tartalma •1.fejezet Magyarország Repülésbiztonsági politikája és célkitűzései •2. fejezet Állami repülésbiztonsági kockázatmenedzsment •3. fejezet Állami repülésbiztonság biztosítás •4. fejezet Állami repülésbiztonság promóció •Összefoglalás, bevezetéssel kapcsolatos információk

3 NRP bevezetés aktuális helyzete •Elkészült a NRP munkapéldánya (SSP munkacsoport) •Benyújtásra került az NFM-hez •Konzultációs időszak (2011 nov-2012 január-február) •Várható megjelenés: 2012 I.negyedév •Formája: Miniszteri rendelet

4 NRP felépítése, tartalma •A polgári repülés területén, annak érdekében, hogy elérhető és fenntartható legyen egy állam elfogadott repülésbiztonsági szintje, az ICAO 1, 6, 8, 11, 13, és 14-es függelékei tartalmazzák a tagállamok állami repülésbiztonsági programjának (State Safety Program – SSP, a továbbiakban: NRP) létrehozására vonatkozó előírásokat.. Az állam repülésbiztonsági programja egy olyan rendszer melynek keretein belül az egyes államok kezelik, irányítják, összefogják az adott állam repülésbiztonságához kapcsolódó valamennyi kérdéskört. •A programok magukba foglalják a konkrét állami repülésbiztonsági kötelezettségeket, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek támogatják az állami felelősségi körbe tartozó feladatok teljesítését a légközlekedéssel kapcsolatos tevékenységek biztonságos és hatékony végrehajtása érdekében. •Az NRP egyesíti az előíró és a teljesítmény alapú megközelítés elemeit a repülésbiztonság management rendszerében, amely az alábbi négy pillérből épül fel: •állami repülésbiztonsági politika és célkitűzések, •állami repülésbiztonsági kockázat menedzsment, •állami repülésbiztonság biztosítás •az állami repülésbiztonsági promóció.

5 NRP felépítése, tartalma •1. Magyarország Repülésbiztonsági politikája és célkitűzései •2. állami repülésbiztonsági kockázat menedzsment, •3. állami repülésbiztonság biztosítás •4. az állami repülésbiztonsági promóció.

6 Magyarország Repülésbiztonsági politikája és célkitűzései •1.1 Magyarország repülésbiztonsági politikája1.1 Magyarország repülésbiztonsági politikája •1.2 Magyarország repülésbiztonsági teljesítménye1.2 Magyarország repülésbiztonsági teljesítménye •1.3 Nemzeti szabályozás, jogi keretrendszer1.3 Nemzeti szabályozás, jogi keretrendszer •1.4 Az állam repülésbiztonsági felelőssége, és hatáskörei1.4 Az állam repülésbiztonsági felelőssége, és hatáskörei •1.4.1 A Nemzeti Repülésbiztonsági Tanács1.4.1 A Nemzeti Repülésbiztonsági Tanács •1.5 Légiközlekedési baleset- és eseménykivizsgálás1.5 Légiközlekedési baleset- és eseménykivizsgálás •1.6 A légiközlekedési szabályok érvényesítése az RMR keretei között1.6 A légiközlekedési szabályok érvényesítése az RMR keretei között

7 1.2 Magyarország repülésbiztonsági teljesítménye Repülésbiztonsági teljesítménymutatók •Az Európai Repülésbiztonsági Programban szereplő több rétegű megközelítést alapul véve, a repülésbiztonsági teljesítménymutatók (Safety Performance Indicators – SPI) alábbi rétegei különíthetőek el (a szintek megválasztása a felhasználás céljától és a rendelkezésre álló adatoktól is függ): •1. szintű mutatók: céljuk, hogy egy általános értékelést adjanak a repülésbiztonságról és tájékoztassák a nyilvánosságot valamint a légiközlekedési ágazaton kívüli további érintetteket az általános biztonsági tendenciákról. •2. szintű mutatók: segítségükkel nyomon követhetőek a légiközlekedés azon jellemző területei, amelyek esetében repülésbiztonsági szempontból javító intézkedéseket kell tenni. •3. szintű mutatók: céljuk, hogy tájékoztatást adjanak az említett javító intézkedések hatékonyságáról.

8 1.2 Magyarország repülésbiztonsági teljesítménye Repülésbiztonsági teljesítménymutatók •A jelenleg Európában használt 1. szintű repülésbiztonsági teljesítménymutatók: •- halálos balesetek száma (10 éves időtartam alatt), •- halálos balesetek száma a menetrend szerinti kereskedelmi légijármű forgalomban, •- balesetek száma a menetrend szerinti kereskedelmi légijármű forgalomban, •- halálesetek száma a menetrend szerinti kereskedelmi légijármű forgalomban, •- balesetek száma a kereskedelmi helikopter forgalomban, •- halálesetek száma a kereskedelmi helikopter forgalomban, •A 2. szintű mutatók a tervezési fázishoz kapcsolódnak, amely a kulcsfontosságú biztonsági kérdéseket vizsgálja, •a 3. szintű mutatók pedig az ellenőrzési fázishoz, elősegítve a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyságának mérését. •A EU tagállamok az EASA-val közösen alakítják ki az egységesen alkalmazandó mutatókat, valamint a saját repülésbiztonsági teljesítmény mutatói csoportjaikat.

9 1.4 Az állam repülésbiztonsági felelőssége, és hatáskörei •Az üzembentartói RMR-ek elfogadásáért, felügyeletéért a Nemzeti Repülésbiztonsági Program keretein belül illetve a Program végrehajtásáért, ellenőrzéséért és folyamatos fejlesztéséért az alábbi személyek, intézmények viselnek felelősséget és rendelkeznek hatáskörrel:Az üzembentartói RMR-ek elfogadásáért, felügyeletéért a Nemzeti Repülésbiztonsági Program keretein belül illetve a Program végrehajtásáért, ellenőrzéséért és folyamatos fejlesztéséért az alábbi személyek, intézmények viselnek felelősséget és rendelkeznek hatáskörrel: •- Nemzeti Repülésbiztonsági Tanács- Nemzeti Repülésbiztonsági Tanács •-A közlekedésért felelős miniszter-A közlekedésért felelős miniszter •-Légügyi Főigazgató-Légügyi Főigazgató •-Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal-Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal •-Közlekedésbiztonsági Szervezet-Közlekedésbiztonsági Szervezet •-Nemzeti Légiforgalmi Szolgáltató(HungaroControl)-Nemzeti Légiforgalmi Szolgáltató(HungaroControl) •-Nemzeti Meteorológiai Szolgáltató(Országos Meteorológiai Szolgálat)-Nemzeti Meteorológiai Szolgáltató(Országos Meteorológiai Szolgálat) •-Honvédelmi Minisztérium, és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, mint állami célú repülést végrehajtó üzemben tartók felügyeletét ellátó kormányzati intézmények-Honvédelmi Minisztérium, és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, mint állami célú repülést végrehajtó üzemben tartók felügyeletét ellátó kormányzati intézmények

10 A Nemzeti Repülésbiztonsági Tanács: •Az NRT főbb céljai: •konzultációs, koordinatív testület a magyar légiközlekedés repülésbiztonsági kérdéseiről; •a közlekedésért felelős miniszter tanácsadó testülete, elnökének (es/vagy titkárának) személyén keresztül); •az állami repülésekben (State flights) érintett szervezeteket felügyelő ágazati miniszterek tanácsadó testülete; •az NRP elveinek és elvárásainak (követelményeinek) betartásával, működésével és működtetésével kapcsolatos ellenőrzés gyakorlása; •…. •Munkaszervezési elemek:

11 A Nemzeti Repülésbiztonsági Tanács: •Az NRT összetétele, tagsági elemei: •A polgári légiközlekedésért felelős miniszter — egyben az NRT elnöke •Az állami célú repülések végrehajtásában érintett ágazati miniszterek •a Légügyi Főigazgató — egyben az NRT titkára •az NKH elnöke •az NKH LH hivatalvezető (NKH légügyi elnökhelyettes) •az NKH LH repülésbiztonságért felelős vezető tisztségviselői •KBSZ főigazgató •a nemzeti szintű, kiemelt repülésbiztonsági személyek (postholders), •érdekszereplői körök képviselői (delegáltjai) — repülésbiztonsági vezetői, ú.m. •légiforgalmi szolgáltatók (polgári és katonai) •kereskedelmi tevékenységet folytató repülőterek •az állami repülőterek •a Magyarországon bejegyzett kereskedelmi légijármű üzemben tartók; •a nem kereskedelmi repüléseket végző szervezetek választott képviselője; •a Magyarországon bejegyzett légijármű karbantartó szervezetek; •a Magyarországon bejegyzett légijármű földi kiszolgáló szervezetek; •stb. •a repüléssel foglalkozó társadalmi szervezetek repülésbiztonsággal foglalkozó képviselői; •a repüléssel foglalkozó tudományos és oktatási intézmények delegált képviselői

12 Magyarország Repülésbiztonsági politikája és célkitűzései •1.1 Magyarország repülésbiztonsági politikája1.1 Magyarország repülésbiztonsági politikája •1.2 Magyarország repülésbiztonsági teljesítménye1.2 Magyarország repülésbiztonsági teljesítménye •1.3 Nemzeti szabályozás, jogi keretrendszer1.3 Nemzeti szabályozás, jogi keretrendszer •1.4 Az állam repülésbiztonsági felelőssége, és hatáskörei1.4 Az állam repülésbiztonsági felelőssége, és hatáskörei •1.4.1 A Nemzeti Repülésbiztonsági Tanács1.4.1 A Nemzeti Repülésbiztonsági Tanács •1.5 Légiközlekedési baleset- és eseménykivizsgálás1.5 Légiközlekedési baleset- és eseménykivizsgálás •1.6 A légiközlekedési szabályok érvényesítése az RMR keretei között1.6 A légiközlekedési szabályok érvényesítése az RMR keretei között

13 NRP felépítése, tartalma •1. Magyarország Repülésbiztonsági politikája és célkitűzései •2. állami repülésbiztonsági kockázat menedzsment, •3. állami repülésbiztonság biztosítás •4. az állami repülésbiztonsági promóció.

14 NEMZETI REPÜLÉSBIZTONSÁGI PROGRAM (SSP) 3. KBSZ szakmai nap 2011 november 11. NEMZETI REPÜLÉSBIZTONSÁGI PROGRAM (SSP) 3. Állami Repülésbiztonság Biztosítás (1) KBSZ szakmai nap 2011 november 11. Tibor NKH LH / Pekk Antal WIZZAIR SSP Munkacsoport Gárdus Tibor NKH LH / Pekk Antal WIZZAIR SSP Munkacsoport

15 3. 3. Állami Repülésbiztonság Biztosítás •3.1 Repülésbiztonsági felügyelet3.1 Repülésbiztonsági felügyelet •3.2 Repülésbiztonsági adatok gyűjtése, elemzése és cseréje3.2 Repülésbiztonsági adatok gyűjtése, elemzése és cseréje •3.3 Az aggályos területek - repülésbiztonsági adatok által vezérelt - felügyelete3.3 Az aggályos területek - repülésbiztonsági adatok által vezérelt - felügyelete •3.4 A repülésbiztonság mutatóinak mérése és monitoring rendszere3.4 A repülésbiztonság mutatóinak mérése és monitoring rendszere •3.5 A repülésbiztonsági információk, jelentések és azok készítőinek védelme3.5 A repülésbiztonsági információk, jelentések és azok készítőinek védelme

16 3.1 Repülésbiztonsági felügyelet •Az előzőekben részletezett kockázat kezelés folyamatos visszacsatolást, jelzéseket igényel a rendszerelemektől. A folyamatok, és azok hatásainak figyelemmel kísérése, az állam azokra való gyors és effektív reakciói fontos elemei a rendszernek és mércéje a repülésbiztonság terén elért eredményeknek.Az előzőekben részletezett kockázat kezelés folyamatos visszacsatolást, jelzéseket igényel a rendszerelemektől. A folyamatok, és azok hatásainak figyelemmel kísérése, az állam azokra való gyors és effektív reakciói fontos elemei a rendszernek és mércéje a repülésbiztonság terén elért eredményeknek. •A biztosítási rendszernek magába kell foglalnia azokat az eljárásokat is, amelyek a feltárt hiányosságok, tapasztalatok, tanulmányok, kutatási eredmények által felvetett kérdésekre és aktualitásokra adnak választ, vagy eredményezik a szükséges korrekciót. Ebben az állam tervező-szervező, irányító, és ellenőrző (felügyeleti) szerepének növelése nem csak cél, hanem eszköz is a program megvalósításában.A biztosítási rendszernek magába kell foglalnia azokat az eljárásokat is, amelyek a feltárt hiányosságok, tapasztalatok, tanulmányok, kutatási eredmények által felvetett kérdésekre és aktualitásokra adnak választ, vagy eredményezik a szükséges korrekciót. Ebben az állam tervező-szervező, irányító, és ellenőrző (felügyeleti) szerepének növelése nem csak cél, hanem eszköz is a program megvalósításában. •A jól működő biztosítási rendszer a „bizalmat” nyújtja a rendszer egészének működésére vonatkozóan.A jól működő biztosítási rendszer a „bizalmat” nyújtja a rendszer egészének működésére vonatkozóan. •Az állam ezért létrehoz egy rendszert a légiközlekedés biztonságát alapvetően meghatározó pillérek (intézmények), tevékenységek, valamint a biztonságot jellemző minőségek és mutatók felügyeletére.Az állam ezért létrehoz egy rendszert a légiközlekedés biztonságát alapvetően meghatározó pillérek (intézmények), tevékenységek, valamint a biztonságot jellemző minőségek és mutatók felügyeletére.

17 3.2 Repülésbiztonsági adatok gyűjtése, elemzése és cseréje •Elérendő cél az elemzés, tendenciák mérése, tapasztalatok és információk megosztása, a felhasználók körének meghatározása. Meg kell határozni, hogy az állami intézményrendszeren belül mely szervezet vagy szervezeti elem felelős az adatbázis működtetéséért, az adatok elemzéséért, az abból következő észrevételek és javaslatok kidolgozásáért.Elérendő cél az elemzés, tendenciák mérése, tapasztalatok és információk megosztása, a felhasználók körének meghatározása. Meg kell határozni, hogy az állami intézményrendszeren belül mely szervezet vagy szervezeti elem felelős az adatbázis működtetéséért, az adatok elemzéséért, az abból következő észrevételek és javaslatok kidolgozásáért.

18 3.2 Repülésbiztonsági adatok gyűjtése, elemzése és cseréje •Az adatgyűjtés, kezelés és feldolgozás állami/intézményi/közigazgatási rendszerének kialakítása: •Kötelező és rendszeres jelentések rendszere (a kötelező formai és tartalmi követelményekkel) •Bizalmas (korlátozott terjesztésű) jelentések rendszere (a kötelező formai és tartalmi követelményekkel) •Kockázati tényezők adatbázisának létrehozása •Létrehozni az adatbázis használatának (a rendszerhez való csatlakozás)jogi, intézményi és technikai feltételeit, meghatározni a hozzáférés lehetőségeit és követelményeit. •A szükséges korrekciós alrendszer kialakítása (a rendszer hibáinak és működési hiányosságainak folyamatos kiszűrése, illetve rendszer fejlesztés). (a Tervben célszerű a részletes szabályozás kialakítása)

19 NRP felépítése, tartalma •1. Magyarország Repülésbiztonsági politikája és célkitűzései •2. állami repülésbiztonsági kockázat menedzsment, •3. állami repülésbiztonság biztosítás •4. az állami repülésbiztonsági promóció.

20 4.Állami repülésbiztonsági promóció •4.1 Belső képzések, együttműködés, kommunikáció és a repülésbiztonsági információk megosztása4.1 Belső képzések, együttműködés, kommunikáció és a repülésbiztonsági információk megosztása •4.2 Külső képzések, kommunikáció és a repülésbiztonsági információk megosztása4.2 Külső képzések, kommunikáció és a repülésbiztonsági információk megosztása •4.3 Szolgáltató szervezeten belüli képzés, együttműködés, kommunikáció és a repülésbiztonsági információk megosztása4.3 Szolgáltató szervezeten belüli képzés, együttműködés, kommunikáció és a repülésbiztonsági információk megosztása

21 4.1 Belső képzések, együttműködés, kommunikáció és a repülésbiztonsági információk megosztása •Az állam, a repülésbiztonsági stratégiában rögzítettek teljesítésére magas szintű képzést biztosít a repülésbiztonsággal foglalkozó szabályozó, felügyeleti és végrehajtó szervezetek érintett vezető szakembereinek. •Az állam a repülésbiztonság helyzetének értékelését éves gyakoriságú repülésbiztonsági konferencia(k) formájában végzi, amelyen a repülési szervezetek, intézmények jogszabályban előírt rendszerességű adatszolgáltatása alapján értékeli a repülésbiztonsági teljesítményeket. •A légiközlekedési hatóság és a KBSZ repülésbiztonsági programjait és képzéseit elérhetővé teszi az állam további légiközlekedési érdekszereplői számára, beleértve az emberi tényezővel, új technológiákkal, repülésbiztonság menedzsmenttel, és kockázatkezeléssel kapcsolatos képzéseket.

22 4.2 Külső képzések, kommunikáció és a repülésbiztonsági információk megosztása •Az állam, a fentiekben bemutatott nemzeti szintű képzési követelményeken túl, támogatja a repülésbiztonsági képzések nemzetközi szintű megvalósítását akár regionális módon, akár nemzetközi szervezetek közbeiktatásával •Az állam és az állami felhatalmazással működő szervezetei, testületei a repülés érdekszereplői (stakeholders) számára rendszeres (legalább kétévente megtartandó) konzultációs lehetőséget biztosítanak a repülésbiztonságot érintő kérdésekben. •KBSZ hozzáférhetővé teszi az eseményvizsgálatok zárójelentését és a repülésbiztonsági elemzések eredményét, kidolgozza és eljuttatja az adott szolgáltatók felé a célirányos repülésbiztonsági közleményeket

23 NRP felépítése, tartalma •1. Magyarország Repülésbiztonsági politikája és célkitűzései •2. állami repülésbiztonsági kockázat menedzsment, •3. állami repülésbiztonság biztosítás •4. az állami repülésbiztonsági promóció.

24 NEMZETI REPÜLÉSBIZTONSÁGI PROGRAM (SSP) 2. Állami repülésbiztonsági kockázatmenedzsment Követelmények és a megfelelés elfogadható módja KBSZ szakmai nap 2011 november 11. Tibor NKH LH / Pekk Antal WIZZAIR SSP Munkacsoport Gárdus Tibor NKH LH / Pekk Antal WIZZAIR SSP Munkacsoport

25 Az NRP 2. fejezetének célja, szerkezete: • célja: a létrehozandó rendszer meghatározása; • szerkezete: • követelmény; • A megfelelés elfogadható módja, magyarázat Az NRP 2. fejezetének javasolt használata: Akinek van ágazati előírása: • Part-OR, Section: OR.GEN.200 – Management System – 08 APR 2012, (CRDb.3 – 2010 október) +, vagy; • EK rendelet 1035/2011, Annex II, Section 3 „Safety of Services” +, vagy • AEAS-TOR-MDM • NRP 2 fejezet • ICAO DOC 9859 (ICAO, 2009); Akinek nincs ágazati előírása: • NRP 2 fejezet + • ICAO DOC 9859 (ICAO, 2009) ; 2. A szolgáltatók repülésbiztonság menedzsment rendszerére vonatkozó követelmények

26 Követelmény: • A szolgáltatóknak repülésbiztonság menedzsment rendszert (RMR) kell létrehozniuk és működtetniük. A repülésbiztonság menedzsment rendszernek meg kell felelnie a szolgáltató engedélyében feltüntetett tevékenység méretének, természetének és komplexitásának. • Az RMR-nek az Állam által elfogadottnak kell lennie és minimálisan a következőket kell tartalmaznia: 1.Repülésbiztonsági politika és célok; 2.Repülésbiztonsági kockázatmenedzsment; 3.Repülésbiztonság biztosítás; 4.Repülésbiztonsági promóció A megfelelés elfogadható módja, magyarázat: Az Állam azokat a repülésbiztonság menedzsment rendszereket fogadja el és hagyja jóvá, amelyek megfelelnek az NRP előírásainak. A repülésbiztonság menedzsment rendszer elemeire vonatkozó követelményeket a következő alpontok tartalmazzák. A megfelelés elfogadható módjainak részletes leírását az ICAO DOC 9859 (ICAO, 2009) dokumentum tartalmazza. A szolgáltatók repülésbiztonság menedzsment rendszerére vonatkozó követelmények

27 Követelmények: • A szolgáltatónak meg kell fogalmaznia repülésbiztonsági politikáját, melyet az Elsőszámú vezetőnek jóvá kell hagynia; • A szolgáltatónak meg kell neveznie Elsőszámú vezetőjét, aki teljes ellenőrzést gyakorol az üzemelés felett és végső döntési jogkört gyakorol minden repülésbiztonsági kérdésben; • A szolgáltatónak meg kell teremtenie a szervezeti feltételeket az RMR bevezetésére és működtetésére. • A szolgáltatónak meg kell határoznia a repülésbiztonsági felelősségeket és jogköröket a teljes vezetőségre és a munkavállalókra azok munkakörére tekintet nélkül. • A szolgáltatónak repülésbiztonsági vezetőt kell kijelölnie, aki központilag felelős az RMR bevezetéséért és működtetéséért; • A szolgáltatónak megfelelően koordinálnia kell kényszerhelyzeti reagálását, tervvel kell rendelkeznie, meg kell határoznia a felelősségeket, a koordináció módját más szervezetekkel; • A szolgáltatónak a következő RMR dokumentációkat kell kidolgoznia, fenntartania és az Állammal jóváhagyatnia: • RMR bevezetési terv; • RMR kézikönyv; A megfelelés elfogadható módja, magyarázat: A megfelelés elfogadható módjainak részletes leírását az ICAO DOC 9859 (ICAO, 2009) dokumentum tartalmazza. A RMR kézikönyv leírja a teljes RMR-t és tartalmazza a következőket: • A repülésbiztonság menedzsment rendszer hatálya; • Repülésbiztonsági politika és célok; • Repülésbiztonsági szervezet, repülésbiztonsági felelősségek és hatáskörök; • Az RMR dokumentáció kezelésének eljárása; • A kényszerhelyzeti reagálás koordinálása; • Veszélyek azonosítása és repülésbiztonsági kockázatmenedzsment; • Repülésbiztonsági teljesítmény figyelése és mérése; • Változásmenedzsment; Repülésbiztonsági politika és célok

28 Követelmények: • A szolgáltatónak reaktív, preventív és prediktív rendszereket kell létrehoznia és működtetnie a repülésbiztonsági veszélyek jelentésére, gyűjtésére és azonosítására; • A veszélyek azonosításának eljárásait dokumentálni kell az RMR kézikönyvben és rendszeresen felül kell vizsgálni. A veszélyazonosító eljárásnak a következő lépéseket kell tartalmaznia: • Veszélyek jelentése; • A repülésbiztonsági információk gyűjtése és tárolása; • A repülésbiztonsági adatok elemzése; • A repülésbiztonsági adatokból leszűrt információ szétosztása; • Az Állam – az RMR kézikönyvben – jóváhagyja és rendszeresen felülvizsgálja a szolgáltatók veszélyazonosító eljárásait; A megfelelés elfogadható módja, magyarázat: A reaktív rendszerek a nagyon súlyos események jelentkezése után lépnek működésbe. A balesetek és súlyos repülőesemények kötelező jelentése és vizsgálata példák a reaktív módszerekre. A proaktív módszerek lényege, hogy kevésbé súlyos eseményeknél is elinduljon az adatgyűjtési folyamat. Proaktív módszerek csoportjába soroljuk a kötelező és önkéntes jelentési rendszereket, a repülésbiztonsági auditokat és kutatásokat. A prediktív adatgyűjtési módszereknél nincs szükség eseményre ahhoz, hogy a repülésbiztonsági adatgyűjtés folyamata elkezdődjön. Prediktív rendszerek a statisztikai adatgyűjtések és elemzések (FDM, LOAS); Repülésbiztonsági kockázatmenedzsment Veszélyek azonosítása

29 Követelmények: • A szolgáltatónak meg kell határoznia az azonosított veszély kockázatát, és értékelnie kell annak tolerálhatóságát; • A szolgáltatónak meg kell határoznia azt a vezetői szintet, vagy fórumot, amely a kockázatok tolerálhatóságáról (elfogadhatóságáról) dönt; • A szolgáltatónak: • Az tolerálható (elfogadható) kockázatok ellenőrzésére; • A nem tolerálható kockázatok csökkentésére intézkedéseket kell hoznia; • A kockázatelemzés és csökkentés eljárásait dokumentálni kell az RMR kézikönyvben és rendszeresen felül kell vizsgálni; • Az Állam – az RMR kézikönyvben – jóváhagyja és rendszeresen felülvizsgálja a szolgáltató kockázatelemző és kockázatcsökkentő eljárásait; A megfelelés elfogadható módja, magyarázat: • Az azonosított veszély kockázatát a veszély lehetséges következményeinek súlyossága és gyakorisága alapján kell meghatározni. • A kockázati érték a súlyosság és gyakoriság értékek szorzata. • A kockázati értéket a szolgáltató által kijelölt vezető, vagy fórum értékeli, például a repülésbiztonsági akciócsoport (Safety Action Group) • Az elfogadható kockázat meghatározásakor az „olyan alacsony, amilyen indokolhatóan célszerű” (ALARP – as low as reasonably practicable) elvet kell alkalmazni. Repülésbiztonsági kockázatelemzés és kockázatcsökkentés

30 Követelmény: • A szolgáltatónak eszközöket kell kidolgoznia és fenntartania a repülésbiztonsági teljesítmény, valamint a repülésbiztonsági kockázatok ellenőrzése hatékonyságának igazolására; • A repülésbiztonsági teljesítmény figyelésére és mérésére a következő eszközöket kell alkalmazni: • Veszélyjelentő rendszerek; • Repülésbiztonsági auditok; • Repülésbiztonsági szemlék; • Repülésbiztonsági átvizsgálások; • Repülésbiztonsági tanulmányok, és • Belső repülésbiztonsági kivizsgálások; • A veszélyjelentő eljárásoknak hatékonyaknak és büntető intézkedést kizárónak kell lenniük; A megfelelés elfogadható módja, magyarázat: Repülésbiztonság biztosítás Repülésbiztonsági teljesítmény figyelése és mérése

31 Követelmény: • A szolgáltatónak folyamatot kell kidolgoznia és fenntartania a változások menedzselésére; • A változásmenedzsment folyamata meghatározza: • A meglévő folyamatokat és szolgáltatásokat befolyásoló változásokat; • A repülésbiztonsági teljesítményt biztosító intézkedéseket; • Megszünteti, vagy módosítja a változás miatt szükségtelenné váló repülésbiztonsági kockázatkezelő rendszereket; A megfelelés elfogadható módja, magyarázat: Repülésbiztonság biztosítás Változásmenedzsment

32 Követelmény: • A szolgáltatónak folyamatot kell kidolgoznia és fenntartania az RMR működési hiányosságainak feltárására és azok kijavítására az RMR folyamatos fejlesztése érdekében; • A szolgáltató RMR-e folyamatos fejlesztésének a következőket kell tartalmaznia: • A létesítmények, eszközök, dokumentáció és folyamatok proaktív és reaktív értékelése a repülésbiztonsági kockázatok ellenőrzése hatékonyságának megállapítására; • Az egyéni teljesítmények proaktív értékelése a repülésbiztonsági felelősségek teljesítésének igazolására; A megfelelés elfogadható módja, magyarázat: Repülésbiztonság biztosítás A repülésbiztonsági rendszer folyamatos fejlesztése

33 Követelmény: • A szolgáltatónak képzési tervet kell kidolgoznia és fenntartania annak érdekében, hogy a személyzet képzett és kompetens legyen RMR kötelezettségeinek ellátására; • A repülésbiztonsági képzés tartalmának meg kell felelnie az egyén RMR kötelezettségeinek; • Az elsőszámú vezetőnek repülésbiztonság tudatosító képzést kell kapnia: • Repülésbiztonsági politika és célok; • RMR szerepek és kötelességek; • RMR szabványok; • Repülésbiztonság biztosítása; A megfelelés elfogadható módja, magyarázat: Repülésbiztonsági promóció Repülésbiztonsági képzés

34 Követelmény: • A szolgáltatónak repülésbiztonsági kommunikációs eszközöket kell kidolgoznia és fenntartania a következők ellátására: • Minden munkavállaló ismeri az RMR-t; • A kritikus repülésbiztonsági információ eljuttatása; • A repülésbiztonsági intézkedések okainak elmagyarázása; • Általános repülésbiztonsági információk eljuttatása; • A repülésbiztonsági kommunikációs eszközök lehetnek: • Repülésbiztonsági politika és eljárások; • Hírlevelek; • Bülletinek; • Intranetes oldalak; A megfelelés elfogadható módja, magyarázat: Repülésbiztonsági promóció Repülésbiztonsági kommunikáció

35 Követelmény: • A szolgáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy minőségpolitikája konzisztens legyen az RMR-rel és támogassa annak működését; A megfelelés elfogadható módja, magyarázat: Minőségpolitika

36 Követelmény: • Az Állam megállapodik a szolgáltatókkal repülésbiztonság menedzsment rendszer teljesítményére vonatkozó követelményekről; • A repülésbiztonsági teljesítményre vonatkozó követelményeknek meg kell felelniük a szolgáltató sajátosságainak; • A repülésbiztonsági teljesítményt mérhető indikátorokban és célokban kell meghatározni; • A repülésbiztonsági teljesítmény figyelésének és mérésének eljárásait dokumentálni kell az RMR kézikönyvben és rendszeresen felül kell vizsgálni; • Az Állam – az RMR kézikönyvben – jóváhagyja és rendszeresen vizsgálja a szolgáltató repülésbiztonsági céljait és a repülésbiztonsági teljesítmény figyelésének és mérésének eljárásait; A megfelelés elfogadható módja, magyarázat: • A szolgáltató RMR kézikönyvének „repülésbiztonsági politika és célok” fejezetében dokumentálja repülésbiztonsági teljesítmény indikátorainak javasolt célértékeit, és/vagy más, szintén mérhető céljait. • A kézikönyv tervezetét jóváhagyásra megküldi az Államnak. • Az Állam jóváhagyja a javasolt értékeket, vagy egyeztetést kezdeményez új célok kijelölésére. A szolgáltatók repülésbiztonsági teljesítményére vonatkozó megállapodás

37 Az Állam az RMR következő fázisokra bontott bevezetését ajánlja a szolgáltatóknak: 1.Fázis: Az RMR bevezetésének tervezése, a bevezetéssel kapcsolatos felelősségek kijelölése; 2.Fázis: Az RMR bevezetési tervében szereplő reaktív folyamatok gyakorlati bevezetése; 3.Fázis: Az RMR bevezetési tervében szereplő proaktív és prediktív folyamatok gyakorlati bevezetése; 4.Fázis: Az RMR bevezetési tervében szereplő repülésbiztonság biztosítás folyamatainak gyakorlati bevezetése; Ismert EK jogszabály-tervezetek, határidők: • Oktatási és egészségügyi szolgáltatók: EK rendelet XXXX/2011, Part-OR, Section: OR.GEN.200 – Management System – 08 APR 2012, (CRDb.3 – 2010 október); • Légi jármű üzemeltetők: EK rendelet XXXX/2011, Part-ORO, Section: ORO.GEN.200 – Management System – 08 APR 2012; • Légiirányító szervezetek: EK rendelet 1035/2011, Annex II, Section 3 „Safety of Services” • Karbantartó szervezetek: EK rendelet 2024/2003 következő, 2013-ban várható módosítása az AEAS-TOR-MDM.055 szerint; Az RMR bevezetése

38 Köszönjük a figyelmet Gárdus Tibor NKH LH / Pekk Antal WIZZAIR SSP Munkacsoport


Letölteni ppt "Tájékoztató aktuális repülésbiztonsági kérdésekről NEMZETI REPÜLÉSBIZTONSÁGI PROGRAM (SSP) KBSZ szakmai nap 2011.11.11. Tibor NKH LH / Pekk Antal WIZZAIR."

Hasonló előadás


Google Hirdetések