Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban Dr. Hronszky Imre, Dr. Várkonyi László, Fésüs Ágnes Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban Dr. Hronszky Imre, Dr. Várkonyi László, Fésüs Ágnes Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem."— Előadás másolata:

1 Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban Dr. Hronszky Imre, Dr. Várkonyi László, Fésüs Ágnes Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék május 25.

2 Agenda  1/ Óvatosság – elővigyázatosság  (Caution – precaution)  2/ Kockázatbecslés, kockázatértékelés, kockázatmenedzsment, -politika,  3/ Kockázatértékelési kultúrák  4/ Kockázatmenedzselés az elővigyázatossági elv alapján  5/ Kockázatkommunikáció, kognitív közrészvétel lehetséges szerepe a kockázatkommunikációban

3  A bizonyosság keresése (oksági kapcsolatok, determinisztikus világ)  Bizonyosság keresése a bizonytalanságban (valószínűségi világ)  Racionalitás keresése a nem- számítható bizonytalan világban

4 Óvatosság  Megelőzés: előkészíteni a veszélyre (esélyre) a kockázat kalkulációjával  Idő dimenzió: a gyógyítástól a megelőzés felé  Kockázatbecslés, -értékelés, -menedzselés, -politika analitikus megkülönböztetése  NB! A kockázat elkerülhetetlenül diszkurziv, társadalmi- természeti változó  „A kockázat definíció kérdése”, Kinek, mi értékes? (Mi veszti el az értékét?)  Hogyan lesz univerzális a kockázat formula?  „Más ország, más erkölcs, más kockázat”  Decizionizmus veszély  A szakértő és a közrészvétel szerepe a kvantitatív kockázat számítási modellekben

5 A modernitástól a poszt- modernitás felé?  Modernitás (Elkötelezettség a haladás gondolatnak)  A megismerési célkitűzés: mélyebb, szélesebb, pontosabb ismereteket ugyanazon megismerési cél számára  Poszt-modernitás: bizonytalan ismeretek megszerzése állandóan változó megismerési értékek és célok számára?

6  „Kockázat táj” /Adott élettérben levő kockázatok összesége definiálja/  Függ a mindenkori értéktételezéstől,  Függ természeti, társadalmi változásoktól

7  „Amit a népesség kockázatnak tart”  A kockázat akceptancia problémája  a/ „objektív”, mérhető kockázat és szubjektív reflexiója Vagy  b/ Mit tekint a népesség kockázatnak, függetlenül a szakértőtől, pl. bizonyos korban a nem-materiális kockázat, a kockázat bizonyos kvalitatív aspektusai

8 Rendszerkockázat  A kockázat fokozódóan rendszerszerűvé válik

9 A kvantitatív kockázatformula eltérő értelmezéseire alapozott eltérő menedzselési stratégiák  1/ Keletkezési valószínűség befolyásolása  2/ „Horderőre” reagálás  („Ne tegyünk minden tojást egy kosárba!”)  3/ További „kvali” paraméterek?

10 Biztonságosabb világban élünk?  Kevesebb baleset, több katasztrófa egy biztonságosabb világban?  Tipikus mai változások: gyorsabb folyamatok, nagyobb kockázatok, rendszerűen fellépő kockázatok,  A kockázatok bizonytalansága  Gyorsabb folyamatok: „Globális egyidejűség”, köv: korai figyelmeztetés  Ellenkező irányú részfolyamatok komplex rendszerekben, köv: korai figyelmeztetés

11 A kockázatbecslés mint tudományos és kvázitudományos eljárás

12 A kockázatBECSLÉS normatív aspektusai  1/ Hamis negatívok: hibásan azonosítanak valamit veszélyesnek, ha nem az, Hamis pozitívok: hibásan azonosítanak valamit nem-veszélyesnek, ha az  2/ Valószínűségi és bizonytalansági tévedések és költségeik min{(NfnXSCfn)+(NfpXSCfp)}  2/ Teszting és eljárási tévedések és költségeik  3/ Nem lehet egyszerre a pozitív és negatív tévedéseket is csökkenteni  4/ Tapasztalható beállítódás, ami a téves negatív következtetések elkerülésére irányul (Minimata eset)

13 A kockázatbecslés politikát szolgáló tudomány  qRA normatíve áthatott a lehetséges tévedések társadalmi költségei miatt, a tévedések elkerülhetetlenek és társadalmi költségeik vannak  A kockázatbecslés is elszakíthatatlanul politikailag visszacsatolt  és a természettudományos kutatásban megszokott módszer kritika nélküli követése a kockázatbecslést (akarva vagy akaratlanul) ideologikussá teszi  Kérdés: A kvantitatív kockázatbecslés „a háború folytatása más eszközökkel?” vagy a kiegyensúlyozott politika kognitív eszköze?  Risk assessment as issue-driven science

14  Kérdés: Ki vegyen részt a döntésben, hogy milyen becslés jöjjön létre?  Milyen kognitív típusú döntés jön létre változó részvétel konfiguráció mellett, és milyenek az egyes társadalmi költségek, s miért válasszuk valamelyiket?

15 Tipikus szakértői tévedések szcientista hozzáállás miatt (Összefoglalás)  1/ Laboratóriumi tapasztalatok gondatlan átvitele nem-laboratóriumi körülményekre  2/ A becslés politikai következményei előzetes értékelésének vagy visszavitelének hiánya a szakértői becslés tervezésébe  3/ „Naturalisztikus hiba” elkövetése

16  A hasonlat az irodalomban:  A kockázatbecslő mint „mérnök”

17  Az objektivitás követelményének összeegyeztetése a tudás társadalmi funkcionálásával  Milyen fajta társadalomban milyen fajta tudásrend fejlődik ki és stabilizálódik?  Milyen fajta tudás nyeri el a hierarchiában a legfelsőbb és a legalsóbb helyet?  Milyen következményei lesznek a tudásrendnek más társadalmi alrendszerek működésére és a társadalmi szereplőkre?

18 A közrészvétel problémája  A nem-fair kockázatkezelés és a dilettáns participáció között  A kockázatok mindjobban eltűnnek a közvetlen szemléletnek?  Kinek higgyen a mindennapi ember?  Bizalom a szakértőben? A klasszikus munkamegosztás által adott válasz ma

19  Mi érdekli a szakértőt, mi a mindennapi embert?  A Wising up sztori

20  A kockázatbecslés célja:  A kockázatos helyzetekről való döntések beillesztése a formális döntéselméletbe a valószínűségileg előrelátható hatások alapján  A qRA két alapfeltétele, hogy ismerjük az események és előfordulási valószínűségeik halmazát  Ideális eset: pontosan egy kiszámított eredmény  Instrumentális racionalitás megvalósítása

21  A qRA érvényességének elérésére tett erőfeszítések:  Komplexitás redukció, kényszerített, ismétlődő, szabványosított rendszerfeltételek biztosítása, (csak „kombinatórikus komplexitás” megengedett)  Megfelelő mentális modellálás

22 Az „objektivitás” keresése folyamatának meglepő történeti eredménye  A „szakértői dilemmák”  A kockázatok sokdimenzióssága és sokfélesége (1999, EB/IPTS anyag, A. Stirling)  A számítások érzékenysége a kezdeti feltételekre  Mit jelentsen a „sound science” a legitim szakértő- ellenszakértő világban?  „Érdekek politikája?”

23 KOCKÁZATÉRTÉKELÉS  Miért analitikusan önálló terület a kockázatértékelés?  Tények és értékek alkotják a szükséges összetevőket a döntéshez (+ menedzsment paradoxonok)  Kirándulás: Jogosultan érvel-e természettudósok bármely csoportja elfogadható kockázat szint mellett vagy ellen?  Kategóriális tévedés: naturalisztikus hiba

24  Naturalisztikus vs normativisztikus hiba  Stratégiai alku vagy elveken alapuló érvelés?

25  Attitűdök: Multipoláris értékrendszerű társadalom  Ugyanazon kockázat különböző értékelése  ‘Divided we stand’ modell (Schwarz és Thompson, 1990) - > Kockázat értékelés Kockázatértékelés

26 ‘Divided we stand’ modell (Schwarz és Thompson) A „természet mítoszai” (Schwarz és Thompson, 1990, 5) Kiszámíthatatlan természet Megbocsátó természet Toleráns természet Átmeneti (megtorló) természet

27 ‘Divided we stand’ modell (Schwarz és Thompson) A ‘társas lét’ két dimenziója és a négyféle racionalitás (Schwarz és Thompson, 1990, 6) Vállalkozó Önálló racionalitás ’Eredménycentrikus’ Környezetvédő Elemző racionalitás ’Óvatosan nyomot hagyni a földön’ BÜROKRATA Procedurális racionalitás ’Mindenhez a megfelelő hely’ FATALISTA Fatalista racionalitás ’Nem számít mit választasz’ Csoport + - Társadalmi kényszerek + -

28 ‘Divided we stand’ modell (Schwarz és Thompson) Egyesített koordinátarendszerek (Schwarz és Thompson, 1990, 9 ) Önálló racionalitás ’Eredménycentrikus’ BÜROKRATA Procedurális racionalitás ’Mindenhez a megfelelő hely’ FATALISTA Fatalista racionalitás ’Nem számít mit választasz’ Csoport +- Társadalmi kényszerek + - Kiszámíthatatlan természet Toleráns természet Megbocsátó természetÁtmeneti (megtorló) természet VállalkozóKörnyezetvédő Elemző racionalitás ’Óvatosan nyomot hagyni a földön’

29 Individualista, vállalkozói felfogás, magatartás  A természetet jóindulatúnak és öngyógyítónak feltételezi.  A végeredményt tekinti fontosnak, mert a folyamatok önszabályozását feltételezi.  Szubsztantív racionalitás, kinyilvánított preferencia jellemzi, valamint az individumnak megfelelően a közösségbe tartozás, illetve a társadalmi szabályok ellen cselekszik.

30 Környezetvédő, aggódó  Számára a természet instabil, ennek megfelelően az óvatosságot hangsúlyozza a környezetbe történő beavatkozások esetén, és ehhez kritikai racionalitás járul.  A folyamatokat úgy értékelik, hogy azok valamilyen potenciál tetején helyezkednek el, így nagy annak a valószínűsége, hogy valamelyik irányban katasztrófa jön létre.  Ennek megfelelően az óvatosság által, nagy biztonságra törekszik, kimondott preferencia mellett.  A társadalmi kényszerek ellen cselekszik, de közösségben.

31 Hierachista, bürokrata  A természetet abnormálisnak és türelmes tekinti.  A folyamatokat úgy ítélik meg, hogy azok bizonyos szinten önszabályozók, de bizonyos határokon túl óvatosnak kell lenni, és szükség esetén beavatkozásokat kell eszközölni, illetve szabályozással meg kell akadályozni a rendszer instabillá válását.  Az eljárást tartja fontosnak, és hipotetikus konszenzus jellemzi.  A tevékenységek törvényi szabályozottságát igényli és eljárási racionalitás jellemzi.  Az erős társadalmi kényszereket elfogadja, és nagymértékű közösségi szellemben él.

32 Fatalista  A természetet szeszélyesnek tartja, számára teljesen mindegy a folyamatok iránya, illetve ezekkel szemben közömbös magatartást tanúsít.  Fatalista racionalitás jellemzi, konszenzus-modellje nincs.  Általában sodródik, preferenciáit önállóan nem fejezi ki.

33  A lényegi üzenet: a kulturális pluralizmus lényegi. A három aktív „racionalitás” különböző ám kiegészítő módon strukturálja a világot  Létrehozható-e a racionalitások érvényesülésének fenntartható dinamikája (Az eltérő racionalitás- típusok képviselőinek a dinamikáról konszenzust kell kialakítani)  A döntéshozásnál kialakítandó konszenzusnál az alaptípusok értékeinek kölcsönhatását is vizsgálni kell. Az „új Szintézis”

34  Tehát a kockázat nagyságán túl annak egyedi értékelését is figyelembe kell venni.  Racionalitások különbözősége, figyelembevételük szükségessége, egymáshoz viszonyított kapcsolatuk (korlátaik észlelése, komplex viszonyulás)…  „Interpretációs rugalmasság” Az „új Szintézis”

35 Az eredményességhez vezető folyamat Schwarz és Thompson szerint (Hogyan lehet egy önfenntartó mechanizmust létrehozni a kockázat társadalmi menedzselésére?)  Kezdetben a vállalkozó attitűdnek kell lehetővé tenni a cselekvést, majd ennek első eredményeit értékelve a bürokrata szemlélet szerint kell reagálni.  Amennyiben a vállalkozói attitűd nem tartható fennt, és a bizonyos határok között történő bürokratikus szabályozás sem bizonyul elegendőnek, akkor indokolt az aggódó szemlélet kiterjesztése az adott kockázat kezelésére.  A különböző racionalitási típusok, illetve ezek tudatos felosztása tehát nem széthullást, és ezáltal döntésképtelenséget eredményez, hanem az életképes fennmaradást, amennyiben megfelelő dinamikába egyesítjük azokat.

36 Értékelési kultúrák  A racionális viselkedés nem feltétlenül az érdekek mentén helyezkedik el  Különböző csoportok különbözőképpen definiálják magát a problémát és így a megoldási lehetőségeket is  Hiába nagy a szakadék a rendelkezésre álló tudás és a való világ között, döntést kell hozni  KULTURÁLIS ELŐÍTÉLETEK

37 Az „igazi meglepetés” felé fordulás  Pozitív és negatív „igazi” („elkerülehetetlen”) meglepeteések  Nem predikálható, nem kvantifikálható  Néhány közülük potenciális katasztrófa okozó  a/ Ontológiai, lényegi, rendszer bizonytalanság (nemlineáris folyamatok)  b/ Információs bizonytalanság (idő, más egyéb forrás problémák, tudományon túli problémák /A. Weinberg 1972/)  Pozitív és negatív „igazi meglepetések anticipációja

38  1/ Több „igazi” meglepetés,  Nincs idő, katasztrofikus következmények, (kumulatív, szinergikus, közvetetett, eltolódott…)  2/ Érzékenyebbek vagyunk

39 Az elővigyázatossági közelítés  Elővigyázatosság (PRE-caution) menedzselési, regulációs mód  Anticipációra alapozott döntést előfeltételez  Hogyan lehet ezt racionálissá tenni? Racionalitás az „igazi bizonytalanság” világában  Elővigyázatossági közelítés  Elővigyázatossági elv (PP)

40  Elővigyázatosság a qRA világában  A másodfajú statisztikus hiba fellépésekor megjelenő döntési helyzethez viszonyulás  Maximin elv, nem a maximális haszon elve (maximalizálni a minimális kár lehetőségét)

41  A mindennapi cselekvők gyakorlata  Orvoslás, közegészségügy, hadügy,  környezet

42 ELŐVIGYÁZATOSSÁGI KÖZELÍTÉS  Elővigyázatossági közelítés, elővigyázatossági elv (PP)  A cél: potenciálisan katasztrófával fenyegető következmények racionális döntésen alapuló megelőzése, dacára a tudományos bizonytalanságnak

43 A jövő prognózistól a bizonytalanság anticipációja felé  Keletkezésben levő technikák potenciális hatásainak és implikációinak becslése és értékelése: a „kettősen fikciózus történet”: (nanotech, konvergáló technikai fejlődés, etc)

44 Az elővigyázatosság racionálissá alakítása  A qRA leegyszerűsített modellje által megvalósított racionalitás:  Tisztán instrumentális racionalitás  A qRA átfogó modellje által megvalósított racionalitás  Összetett instrumentális racionalitás  Az elővigyázatossági gyakorlat által megvalósított racionalitás?

45 Az elővigyázatosság módszere és jusztifikációja  A kritérium: plauzibilitás UNESCO/COMEST 2005 Az óvatossági igény kvalitatív becslése  A plauzibilitás adja-e a tényalapot, amit egyesíteni kell etikai értékeléssel?  Plauzibilitás, kinek, milyen kultúrában?  Mennyiben befolyásolt az előzetes morális állásfoglalástól a plauzibilitás?

46 Szakértő – „laikus” viszony a kvantitatív kockázatbecslésben és – értékelésben illetve az elővigyázatosság területén  E. Rosa (1999): amikor senki nem tud többet mint a másik, qRA vs a kockázat kulturális konstrukciója  Funtowicz – Ravetz: a bizonytalanság területén tények és értékek szétválaszthatatlanok  Szakértés? Szakértés igazi bizonytalanságot mutató területen

47 Megismerés és cselekvés változó viszonya?  P. Lagadec (2001): „Veszély helyzet”: tudományos előrelátás (qRA) + értékek tervezés --- ellenőrzés --- haladás korrekcióval --- „erős jelekre” reagálás  „Válság helyzet”:  Az ismeretlen anticipálása --- moduláló cselekvés - -- állandó monitoring --- anticipáció módosítása --- „gyenge jelekre” reagálás  A tudós gyereke rohan a szakadék felé

48 Megjegyzések a változó világról  Tipikussá válnak az igazi bizonytalanságot mutató helyzetek  (innováció, külső, nyílt természeti folyamatok bevonása az emberi akció szférába)  A racionális cselekvés szükségessége  Instrumentális racionalitás érvényesítése: komplexitás redukció

49  Koevolúciós modifikációs törekvések komplex rendszerekben

50 Milyen értelemben racionális az elővigyázatossági közelítés?  Instrumentális vagy értékracionalitás?

51 Óvatosság – Elővigyázatosság – Gondoskodás (Forecare)  Nancy Myers (2001): Vorsorge precautionnak fordítva  A gondoskodás reményt ad  Társadalmi tervezés összetevő a bizonytalan helyzetekről való döntésben

52 Anti-elővigyázatossági elv  „Ha egy új technikát készítünk elő, mindaddig meg kell azt engedni, amíg érvelhetően kétség nélkül bizonyítható, hogy veszélyes” Sanders 2001)

53 Pártosság?  Az elővigyázatossági gyakorlat nem semleges: Azok jogait priorizálja, akiket a hatások feltehetően adverz módon érnek (Stirling, 2003)  A másodrendű statisztikai hiba  Bizonyos résztvevők nyernek, mások vesztenek  Az elővigyázatosság érvényesítése szabályozási eljárás  Az elővigyázatosság alkalmazására morálisan aszimmetrikus helyzetekben való döntéshozatalban kerül (jogosan) sor

54 A „két csapáson mozgás történet” meghaladása  Társadalmilag felelősségteljes innováció  Az elővigyázatosság regulációs, menedzselési, szakpolitikai, politikai erőfeszítés, csak közvetve hat a kognitív (deskriptív és értékelő) folyamatra  Az elővigyázatosság útjai bizonytalan esetekben:  1/ Az elővigyázatosság szakasz meghaladása tanulás útján  2/Az innováció alternatív útjainak keresése

55 Közrészvétel kognitív indokai  Komplementer tudás  „Kétlábbal a földön”  Függetlenség a szűk szakmai perspektívától  A „mindennapi élet” mint perspektíva  Szuverenitási jog az alapértékek meghatározására

56 Participáció: Felvilágosítás, Bevonás és Elköteleződés  A participáció szerepeinek változása: felvilágosítás, bevonás és elköteleződés  A participáció e három típusa alapvető változást mutat a kockázatkommunikáció lefelé irányultságától az egyre inkább felfelé irányuló társadalmi viták felé.  Ugyanakkor technológiák hasznosítására irányuló fókusz is eltolódik a technológiák fejlesztési trajektóriáinak nagyobb mértékű befolyásolásának lehetővé tétele felé, amely a pluralisztikus társadalom értékein és szándékain alapul.

57 Participáció: Felvilágosítás  A felvilágosítás a ‘public understanding of science and technology [PUS(T)]’ koncepció alapját képezte  Ennek célja a nyilvánosság informálása volt, a szakértői- és laikus- tudástípusok információs szakadékának áthidalása, alapvetően prioritást adva a szakértői tudásnak  Deficit modell  (1. PUS(T): Tudományos tudás; 2. Kontextualizált tudás [mindennapi élet kontextusába ágyazott tudás] (Bevonás, Elköteleződés)  Mit kell tudnia a laikusoknak ahhoz, hogy értsék amit a tudósok csinálnak?  Mit tehet a PUS(T), hogy a nyilvánosság jobban értse a tudományt?  Jasanoff (2005): ‘Pop-kvíz’ (Van-e gén a GM paradicsomban?)  Jobban érti-e a tudományt a laikus ha elég sok tudományos tényt tud?  Tudomány-társadalom kontextust megértése: kölcsönösen

58 Participáció: Bevonás  Az elmúlt évtizedekben bizalmi válság alakult ki a privilegizált helyzetben lévő tudományos szakértői tudással szemben.  Az egyirányú kommunikációt dialógus orientált érintettek bevonására építő tudástermelési folyamatnak kell felváltania.  Információ biztosítás vs. a tudomány hitelességének újraépítése és fenntartása (kritikus attitűd fenntartása a tudomány felé, pontosabban adott fajta szakértés iránt)  A bevonás a technológiák HATÁSÁRÓL, a hatások kockázatáról folytatandó diszkussziók keretének kialakítását célozza, illetve a hatások együttes létrehozását és kritikáját  Mit kellene a nyilvánosságnak tudnia, hogy képes legyen aktívan résztvenni a diszkurzusban?  Hogyan érhető el a tudomány hitelessége és milyen tudomány érhet el hitelességet?

59 Participáció: Elköteleződés  Az elköteleződés meghaladja a participáció korábbi két formáját és már a cél-kritikát is magában foglalja a technológia fejlesztési trajektóriákkal kapcsolatban, alapvető kérdésekre, értékekre és társadalmi víziókra fókuszálva.  Így, a nyilvánosság felkészítésén túl, fontos lehetőséget biztosítani az alternatívák meghatározásában való együttműködésre is.  A várható technológiai áttörések megvalósításában a nyilvánosságot, mint ko-evolúciós partnert kell bevonni, amennyire csak lehetséges.

60 Participáció: Elköteleződés  Az ‘elköteleződés’ megkíván bizonyos módszereket, amelyek lehetővé teszik felfelé irányuló, a technikai fejlesztés célját is magába foglaló dialógusokat, illetve kapcsolatot teremtenek a szakpolitika szintjével.

61 Konstruktív technológia hatáselemzés (CTA)  A konstruktív technológia hatáselemzés fokozottan fontossá válik, figyelembe véve a GM technológiák fejlesztését és a nanotechnológia kihívásait különböző társadalmak konvergáló technológiai fejlesztéseiben.

62 A ‘polgári episztemológia’ társadalmi konstrukciója  (Sheila Jasanoff 2005)  A közrészvételi kultúrák pluralizálása: ‘polgári episztemológiák’  ‘Polgári episztemológia’: az a rendszeres gyakorlati folyamat, amelyben az egyes nemzetek állampolgárai megismerik a közös érdekekkel kapcsolatos tényezőket és alkalmazzák tudásukat a politika irányítására  A laikusok tudásának számos kialakított módja van… egyes nemzetekre jellemző konfigurációnak megfelelően

63 A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban  Hollandiában az elmúlt három évben egyre nagyobb számban alakultak ki viták a nanotechnológiával kapcsolatban, s kerülnek ma is mindinkább előtérbe a közvélemény és a politika szintjén is.  Az első holland lépések során világossá vált, hogy a nanotechnológiai fejlesztések még mindig alacsony szinten állnak, de egyre inkább felmerül az igény az általa nyújtott lehetőségek és bizonytalanságok feltárására (Van Est és Van Keulen, 2004).

64 A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban  A nanotechnológiára építő NanoNed (Rip, 2005), egy jól szervezett nemzeti konvergáló technológiai koncepció, mely a nanotudomány és nanotechnológia területén tevékenykedő holland kutatóintézetek konzorciumaként működik. A programhoz az egyetemi szektorból is számos intézet kapcsolódik.  A NanoNed nemzeti K+F törekvése 11 kiemelkedő programterületre koncentrál, melyek a nemzeti erősségeken, gazdasági relevancián, valamint ezek kooperációján alapulnak.

65 A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban  Arie Rip vezetése alatt, a szocio-technikai szcenárióra koncentráló konstruktív technológia hatáselemzés (Constructive Technology Assessment - CTA), a NanoNed koncepció szerves részét képezi.  A NanoNed részeként a CTA szocio-technikai szcenáriók kidolgozását, a felmerülő irreverzibilitás vizsgálatát, továbbá különböző szereplők közötti szövetségek és hálózatok kialakítását tűzi ki célul.  A legfőbb hangsúly a nanotechnológia és a társadalom koevolúciós folyamataira, valamint ezek három fő komponens által való fejlesztésére helyeződik.

66 A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban  Elsősorban a folyamatban lévő technológiai fejlesztések dinamikáinak illetve az érintett szereplők és hálózatok feltérképezésére és elemzésére irányul, mely során figyelembe veszik a társadalomba történő beágyazódás további lehetőségeit, különös tekintettel a kialakuló mintázatokra.

67 A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban  Másodszor különösen nagy jelentőséget kapnak az újabb fejlesztések és a lehetséges hatásokra épülő szocio- technikai szcenáriók a reflektivitás fokozása érdekében.  Végül a hatások korai jeleinek keresése és azonosítása kerül előtérbe.

68 A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban  A NanoNed intellektuális kerete három fő témát ölel fel: a felelős innovációt, az új és kialakuló tudomány- és technológiakormányzást, valamint az etikai, jogi és társadalmi aspektusok területét, melyek a tudomány, technológia és társadalom reflexív koevolúciójának szempontjából függnek össze egymással.

69 A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban  A felelős innováció olyan innovációs tevékenységekre utal, melyek során a társadalmi aspektusokat, a kívánatosság és az elfogadhatóság szempontjait felelősséggel veszik figyelembe, mint egy, a CTA által támogatott előretekintési elemet, mely a különböző társadalmi szereplőkkel folytatott interakcióban részt vevő innovatív szereplők felelősségére koncentrálva, megfelel a nanotechnológiai fejlesztések nyílt végű jellegének.

70 A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban  Az új és kialakuló tudomány és technológia kormányzás a folyamatokban részt vevő szereplőkre fókuszál, s olyan interakciós sémákat dolgoz ki, melyek további lépéseket tesznek lehetővé vagy kényszerítenek ki, figyelembe véve a számos, gyakran eltérő szinten álló szereplők megállapodásain nyugvó irányítást, valamint a kialakuló tudomány és technológia nyílt végű jellegzetességét.

71 A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban  A CTA célja az elvárások, az szövetségesek, valamint a kialakuló hálózatok feltérképezése a további fejlődést meghatározó mintázatok azonosítása érdekében.  Szerepe továbbá azért is döntő jelentőségű, mivel a hatások nem közvetlenül egy újfajta tudományos és technológiai opció nyomán, hanem mindig számos akció és interakció együttes eredményeként jönnek létre.

72 A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban  Az etikai, jogi és társadalmi aspektusok szoros kapcsolatban állnak mind a felelős innovációval, mind a megfelelő kormányzás kialakításával, s elősegítik azok megvalósulását (Rip, 2005).  Az etikai, jogi és társadalmi aspektusokban rejlő lehetőségek feltárását a nanotechnológiával foglalkozók finanszírozzák, mivel a politikusok és a közvélemény által megfogalmazott jövőbeli aggodalmak következményeiben, s ezek anticipálásában érdekeltek (Rip, A., ).

73 Szakértő és a mindennapi ember dialógusa reális közegben  Más kognitív módon más problémát közelít  Kölcsönös tanulás esélye a fair kommunikációval  A kognitív érvelés az arénában megjelenő források között:  Pénz, hatalom, presztizs, kulturális értékelkötelezettség, evidenciával rendelkezés  (Visszaélés az evidenciával)

74 A bizonytalanság racionális menedzselése felé  Az „áttörő innováció” társadalmilag robusztus közegének kialakítása  A bizonytalanság biztosíthatóságának kialakítása

75 Összefoglalás  Kommunikáció a deficit modellre építve  Feladatok:  Átláthatóvá tenni a szakértést, érdekeltté a publikumot, hogy megtudja, sokszor bizalmi válság idején  A deficit modell ezt aligha tudja teljesíteni

76  Milyen autoritást kaphat vissza a szakértés ma?  Hogyan kaphatja vissza?

77 Szakértő és a mindennapi ember dialógusa reális közegben  Más kognitív módon más problémát közelít  Kölcsönös tanulás esélye a fair kommunikációval  A kognitív érvelés az arénában megjelenő források között:  Pénz, hatalom, presztizs, kulturális értékelkötelezettség, evidenciával rendelkezés  (Visszaélés az evidenciával)

78 A bizonytalanság racionális menedzselése felé  Az „áttörő innováció” társadalmilag robusztus közegének kialakítása  A bizonytalanság biztosíthatóságának kialakítása

79 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban Dr. Hronszky Imre, Dr. Várkonyi László, Fésüs Ágnes Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések