Főnév + ige szerkezetek a szótárban Budapest, 2009. február 6. Vincze Veronika Szegedi Tudományegyetem III. Alkalmazott Nyelvészeti.

Az előadások a következő témára: "Főnév + ige szerkezetek a szótárban Budapest, 2009. február 6. Vincze Veronika Szegedi Tudományegyetem III. Alkalmazott Nyelvészeti."— Előadás másolata:

1 Főnév + ige szerkezetek a szótárban Budapest, 2009. február 6. Vincze Veronika Szegedi Tudományegyetem vinczev@inf.u-szeged.hu III. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia

2 Bevezetés •főnév + ige komplexumok egy altípusának, a funkcióigés szerkezeteknek, illetve félig kompozicionális szerkezeteknek (az elnevezéssel kapcsolatban l. Langer 2004, illetve Vincze 2007) a szótári reprezentációjának vizsgálata •példák: esküt tesz, feleletet ad, döntést hoz… •az előadás célja: –szótári reprezentáció lehetőségeinek bemutatása –a lehetőségek előnyeinek és hátrányainak megvitatása

3 A probléma •a lexikai reprezentáció meghatározásához tudni kell, mi a szerkezet alaptagja •a szerkezet két tagból áll: –főnévi komponens (bázis) –igei komponens (kollokátum) => melyik az alaptag?

4 Igei komponens mint alaptag? •a szerkezet alaptagja szintaktikai szempontból az ige: –szám, személy, idő, mód, igefajta, igeszemlélet jegyei az igén mutatkoznak meg (Dobos 2001) –az ige teszi alkalmassá a szerkezetet arra, hogy állítmányként szerepelhessen –szintaktikailag a főnév az ige vonzata

5 Főnévi komponens mint alaptag? •a szerkezet alaptagja szemantikai szempontból a főnév: –a főnév cseréje teljesen más jelentésű szerkezetet eredményez: javaslatot tesz / jelentést tesz / ígéretet tesz / lépést tesz –az ige cseréjétől a szerkezet nem válik érthetetlenné: ?látogatást foganatosít / ?javaslatot csinál –az igei variáns gyakran a főnévvel azonos tőből származik: parancsot ad – parancsol, fegyvert fog – fegyverkezik (Vincze megjelenés alatt)

6 Alaptag? •a félig kompozicionális főnév + ige szerkezetekben a szintaktikai és szemantikai hierarchia fordított •nem határozható meg egyértelműen, melyik az alaptag (vö. elnevezés: funkcióIGÉS vs. félig kompozicionális szerkezet) •csak szintaktikai alaptagról (ige) és szemantikai alaptagról (főnév) beszélhetünk

7 A szótári reprezentáció lehetőségei A főnév + ige szerkezet megjelenhet a szótárban : –az igei komponens szócikkén belül -> az ige az alaptag –a főnévi komponens szócikkén belül -> a főnév az alaptag –önálló szócikkel rendelkezik -> nincs alaptag, önálló lexikai egység –az igei és a főnévi komponens szócikkén belül is (Alonso Ramos 1998) => melyik a legjobb választás?

8 Módszerek •korpusz: Szeged Korpusz (Csendes et al. 2005) üzleti rövidhírek alkorpuszából főnév + ige szerkezetek •az adatok alapján miniszócikkek építése mindegyik stratégia elvei szerint (ÉKSz. és HuWN (Miháltz et al. 2008) alapján) •kérdések: –Milyen (elméleti és gyakorlati) előnyökkel bír az adott stratégia használata? –Mik az adott stratégia alkalmazásának (elméleti és gyakorlati) hátulütői?

9 Példa: köt és hoz •4. leggyakoribb igei komponens •szerkezetek (7 főnév): –biztosítást köt –egyezséget köt –megállapodást köt –szerződést köt –szövetséget köt –ügyletet köt –üzletet köt ~ egyezményt létrehoz •3. leggyakoribb igei komponens •szerkezetek 3 szemantikai csoportja (14 főnév): –~ termel (profitot hoz) –~ létrehoz (döntést hoz, ítéletet hoz) –~ vmilyen állapotba juttat (zavarba hoz, összefüggésbe hoz)

10 1. Az ige az alaptag •a félig kompozicionális szerkezetek az ige szócikkében találhatók köt (Adott cél érdekében) kapcsolatot, kölcsönös viszonyt létrehoz. Biztosítást ~; egyezséget ~; megállapodást ~; szerződést ~; szövetséget ~; ügyletet ~; üzletet ~.

11 1. Az ige az alaptag •Előnyök: –adott igét tartalmazó főnév + ige szerkezetek összegyűjtve –az igei komponens mint lexikai egység szerepel a szótárban •Hátrányok: –a kollokátumnál szerepel a szerkezet (bázisnál elvárhatóbb lenne) => nehéz megtalálni (nyelvtanulás)

12 2. A főnév az alaptag •a félig kompozicionális szerkezetek a főnév / főnevek szócikkében találhatók Biztosítás Szerződés, mely alapján a biztosító káresemény bekövetkeztekor kárpótolja a biztosítottat. ~t köt: ilyen szerződést létrehoz. Szövetség Csoportoknak közös cél érdekében való együttműködése. ~et köt: ilyen együttműködést hoz létre. Üzlet Adásvétel. ~et köt: adásvételt bonyolít le.

13 2. A főnév az alaptag •Előnyök: –adott főnévhez kapcsolódó összes kifejezés összegyűjtve –az ige (kollokátum) általában megjósolhatatlan, a főnév (bázis) adott => nyelvtanulást, gépi fordítást segíti (Apresjan – Cinman 2002) •Hátrányok: –redundancia: minden főnévnél meg kell ismételni az ige / szerkezet használatára vonatkozó tudnivalókat –az igei komponens mint lexikai egység nem szerepel a szótárban

14 3. Nincs alaptag •önálló szócikket kapnak a félig kompozicionális szerkezetek Biztosítást köt: olyan szerződést hoz létre, mely alapján a biztosító káresemény bekövetkeztekor kárpótolja a biztosítottat. Szerződést köt: közös megegyezéssel írásban és törvényesen megállapodik. Szövetséget köt: bizonyos cél érdekében együttműködést hoz létre. Ügyletet köt: pénzügyi műveletet bonyolít le.

15 3. Nincs alaptag •Előnyök: –önálló lexikai egységként szerepel a szerkezet •Hátrányok: –nem gazdaságos –a gyakorlatban úgyis a főnév után jönne a szócikk: döntés döntést hoz –a szerkezet jelentése nem szakad el teljes mértékben alkotórészeinek jelentésétől („félig” kompozicionális) – lehet valamelyik tag szócikkében szerepeltetni –NB: idiómák is általában az egyik tag szócikkében szerepelnek

16 4. A főnév ÉS az ige szócikkében is szerepel a szerkezet •igei komponens önálló szócikket kap (vagy önálló jelentést az ige szócikkén belül) •a főnévi komponensek (hipernimájának) szócikkében szerepel minden olyan ige, amelyikkel félig kompozicionális szerkezetet alkothatnak

17 Igei és főnévi szócikk Hoz 1. Termel. 2. Megalkot, létrehoz. 3. Másik állapotba juttat. 4. Adott állapotba juttat. Profit Vállalkozásból, adásvételből származó tiszta haszon. hypernym: összeg Összeg Bizonyos mennyiségű pénz. N+V: ~et hoz Fordulat Valami egyik fázisból vagy állapotból a másikba lépésének eseménye. synonym: módosulás, változás N+V: ~ot hoz Állapot Valakinek, valaminek valamely időszakban jellemző létezési módja N+V: ~ba hoz ~ra hoz

18 Igei és főnévi szócikkben is szerepel utalás a szerkezetre •A megoldás előnyei: –mindkét komponensnél találunk a másikra vonatkozó információt –redundancia kiküszöbölve –az igei komponens mint lexikai egység megjelenik a szótárban –segíti a nyelvtanulást, nyelvtanítást, gépi fordítást, információkinyerést… –elektronikus szótárakban és adatbázisokban könnyen megoldható az, hogy mindkét irányban (kollokátumnál és bázisnál is) megadjuk a szerkezetet → kétnyelvű szótárak, illetve fordítóprogramok adatbázisában ez különösen hasznos (vö. Аpresjan – Cinman 2002, illetve Vincze 2007) •Hátrányok: –hagyományos (papír alapú) szótáraknál ez kevésbé gazdaságos (Siepmann 2005, 2006)

19 Összegzés •főnév + ige szerkezetek szótári reprezentációjának vizsgálata •mindegyik megoldásnak megvannak a maga előnyei => egyiket sem lehet elvetni •alkalmazásfüggő lehet, melyik változat az ideális •számítógépes szótáraknál könnyen megoldható az oda-vissza utalás (ha mégsem, megfelelő keresőkifejezésekkel meg lehet találni az információt) •az eredmények hasznosíthatók a szótárírásban, nyelvoktatásban, számítógépes nyelvészetben •további elméleti jellegű kutatások szükségesek a gyakorlatban való megvalósításhoz –adott igei komponenshez tartozó főnevek szemantikai csoportjainak felállítása (első lépések: Vincze 2005) –igék rendszeres (szintaktikai, szemantikai) leírása, definíciók készítése => szócikkek építése

20 Hivatkozások A magyar nyelv értelmező szótára 1972. Budapest: Akadémiai Kiadó. Alonso Ramos, Margarita 1998. Étude sémantico-syntaxique des constructions à verbe supporte. Thèse de doctorat. Montréal: Université de Montréal. Csendes Dóra, Csirik János, Gyimóthy Tibor, Kocsor András 2005. The Szeged TreeBank. In: Proceedings of TSD 2005, Karlovy Vary, Czech Republic and LNAI vol. 3658, 123–132. Dobos Csilla 2001. A funkcióigés szerkezetek vizsgálata (különös tekintettel az orosz jogi szaknyelvre). Doktori (PhD) értekezés, kézirat, Debrecen. Langer, Stefan 2004. A Linguistic Test Battery for Support Verb Constructions. In: Lingvisticae Investigationes 27(2): 171–184. Miháltz, Márton, Hatvani, Csaba, Kuti, Judit, Szarvas, György, Csirik, János, Prószéky, Gábor, Váradi, Tamás 2008. Methods and Results of the Hungarian WordNet Project. In: Tanács, Attila, Csendes, Dóra, Vincze, Veronika, Fellbaum, Christiane, Vossen, Piek (eds.): Proceedings of the Fourth Global WordNet Conference (GWC 2008). Szeged, University of Szeged, 311–320. Siepmann, Dirk 2005. Collocation, colligation and encoding dictionaries. Part I: Lexicological Aspects. International Journal of Lexicography 18(4): 409–444.International Journal of Lexicography Siepmann, Dirk 2006. Collocation, colligation and encoding dictionaries. Part II: Lexicographical Aspects. International Journal of Lexicography 19(1): 1–39.International Journal of Lexicography Vincze Veronika 2005. Funkcióigés szerkezetek vizsgálata lexikai függvények segítségével. 2005. november 18. Nyelvészdoktoranduszok 9. Országos Konferenciája, Szeged. Vincze Veronika 2007. A félig kompozicionális szerkezetek gépi fordításainak lehetőségéről. In: Váradi Tamás (szerk.): I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, 207–218. Elérhető: www.nytud.hu/alknyelvdok/proceedings07/Vincze.pdf www.nytud.hu/alknyelvdok/proceedings07/Vincze.pdf Vincze Veronika megjelenés alatt. Előadást tart vs. előad: főnév + ige szerkezetek igei variánsai. LingDok 8. Nyelvész-doktoranduszok dolgozatai. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. Апресян, Юрий Д. и Леонид Л. Цинман 2002. Формальная модель перифразирования предложений для систем переработик тексков на естественных языках. Русский язык в научном освещении. 2(4): 102–146.