Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

JOGRENDSZER,JOGÁGAK. Jogrendszer Közjog—magánjog Jogágak 1. Alkotmányjog 2. Polgári jog 3. Nemzetközi magánjog 4. Polgári eljárási jog 5. Munkajog 6.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "JOGRENDSZER,JOGÁGAK. Jogrendszer Közjog—magánjog Jogágak 1. Alkotmányjog 2. Polgári jog 3. Nemzetközi magánjog 4. Polgári eljárási jog 5. Munkajog 6."— Előadás másolata:

1 JOGRENDSZER,JOGÁGAK

2 Jogrendszer Közjog—magánjog Jogágak 1. Alkotmányjog 2. Polgári jog 3. Nemzetközi magánjog 4. Polgári eljárási jog 5. Munkajog 6. Szövetkezeti jog 7. Földjog 8. Családjog 9. Közigazgatási jog 10. Pénzügyi jog 11. Nemzetközi jog 12. Büntetőjog 13. Büntetőeljárási jog

3 Jog fogalma •olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, •azaz azokat vagy az állam bocsátja ki, vagy szankcionálja azokat, vagyis a már kialakult magatartásszabályok nem követéséhez, megsértéséhez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz, vagy pedig valamilyen nem-állami normaalkotó eljárást (pl.. népszavazást) jogalkotásként ismer el, •amelyek ennél fogva az adott társadalomban általánosan kötelezőek (érvényesek), •amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják.

4 Alapelvek: A jognak  általánosnak,  közzétettnek,  jövőbeni cselekvésre irányulónak,  világosnak,  ellentmondásmentesnek,  lehetségest követelőnek,  bizonyos állandósággal rendelkezőnek,  a kinyilvánított szabály s a hivatalos cselekvés közt egyezést mutatónak kell lennie.

5 Jogrendszer •adott időben, adott helyen létező, tehát hatályos jogi normák összessége •~állami szuverenitás: kötődik annak határaihoz •jog: akarati viszony terméke ⇒ országonként eltér, még akkor is, ha vannak azonos elemek. •jogcsalád: •azonosan fejlődő jogrendszerek •korai polgári forradalom: precedensjog, bírói jogfejlesztés…. Angolszász jogrend •radikális polgári forradalom: általános, normatív, absztrakt… Code Civil 1804 •kései polgári forradalom: német hatású… sokáig túl radikális a polgárjog, hogy törvényerőre emelkedjen… •jogrendszer: nincs ellentmondó szabály, ha valami egyik szerint tilos, a másik szabály szerint is az, stb…

6 Közjog és magánjog Közjog (IUS PUBLICUM) •Szűkebb értelemben a közérdeket szabályozza. Tágabb értelemben az állami szervek létrehozásának módját, felépítésüket, működésüket, valamint e szervek egymással és a lakossággal való kapcsolatát. Alá-fölérendeltségi viszony jellemző. (pl.: alkotmányjog, közigazgatási jog, nemzetközi jog, stb.) Magánjog (IUS PRIVATUM) •Szűkebb értelemben a tulajdonosi szférát szabályozza. Tágabb értelemben pedig a jogalanyok személyi és vagyoni viszonyait. A mellérendeltségi viszony jellemző. (pl.: polgári jog, családjog, kereskedelmi jog, stb.)

7 A világ jogrendszerei •Általában a jogrendszerek a világban két nagy részre oszthatók: civil jogi jogrendszerekre (kontinentális) és a common law-n és az equity-n alapuló jogrendszerekre (angolszász). •A jogrendszerek harmadik fajtája az egyházi jogon, vallási szabályokon alapuló jogrendszer, amely vallási előírásokon illetve kommentárokon nyugszik. •Az egyes jogrendszereken belüli eltérések elsősorban történelmi, társadalmi, gazdasági okokkal magyarázhatók, adott állam jogrendszere függ az állam demokratikus vagy autoritatív jellegétől.

8 A világ legtöbb államában civiljogi jogrendszer működik. E jogrendszer egy szuverén vagy szuverenitással felruházott szerv vagy személy által alkotott absztrakt törvényeken, kodifikált jogszabályokon, általában írott alkotmányon alapul, másrészt jogszokáson, mely jogforrásokat a konkrét ügyre vonatkoztatnak. A jogalkotó által alkotott írott jogszabályok már az ókorban is léteztek, az egyik legelsőként említhető a babilóniai Hammurápi törvényoszlopa. A modern civiljogi jogrendszerek közvetlenül visszavezethetők a római jog írott jogforrásaira, melyeket a középkorban fedeztek fel ismét és vált az európai államok jogrendszerének alapjává. A római jog magas absztrakciójának is köszönhetően precedenst nem alkalmaztak, így minden egyes ügy elbírálása más ügyektől függetlenül történt. A 6. században a Kelet-Római Birodalom császárának – I. Justinianusnak – utasítására összegyűjtötték és kodifikálták a római jog joganyagát. A gyűjtemény a Corpus Iuris Civilis nevet kapta. Nyugat-Európa eközben lassan a sötét középkorba süllyedt és a 11. századig a jogtudomány nagyrészt feledésbe merült. A 11., 12. században újra- felfedezték a római jogot, tanulmányozni kezdték a Corpus Juris Civilist, megnyitották kapuikat az első jogi egyetemek (Bologna)

9 A római jog elterjedt Európában, az ítélkezés nagyrészt a római jog és a középkori uralkodók jogszabályain alapult egészen a felvilágosodás koráig. A felvilágosodás követőinek egyik követelése volt, hogy az állam a szétaprózott, partikuláris joganyagot foglalja egy kódexbe, történjen meg a kodifikáció. Ennek első állomása a Code Napoleon – Code Civil volt a 18. században Franciaországban, amelyet követtek a kontinensen lévő államok más jogalkotói is, így például: Németországban a Bürgerliches Gezetzbuch. Az új kódexek nagy hatással voltak nemcsak Kelet-Európa jogrendszereire (például: Görögország, Oroszország), hanem Japán és Korea jogrendjére is. Napjainkban a civiljogi jogrendszerhez tartozik Oroszország, Kína, Közép- és Dél-Amerika, a kontinentális Európa, és még számos más állam is.

10 A common law ("közönséges jog") alapú jogrendszer egyik fő jellemzője és egyben megkülönböztető jegye a civiljogi jogrendszertől a precedens, azaz az ítéleteken alapuló jog. A bíró alkotta jog lényege, hogy a egyes konkrét esetekből állapít meg jogszabályt a bíró, ezáltal jön létre egy általában íratlan szokásjogon alapuló vagy írott, az eldöntött ügyekről készült jelentésekben megtestesülő szokásjog, mely felépíti a jogrendszert. A jogszabályok nem öltenek kodifikált formát, a jogszabályokat nem a szuverén alkotja meg, hanem a bíróság. A common law jogrendszer Angliában fejlődött ki a legteljesebb formájában, és a Brit Birodalom egykori gyarmatain terjedt el – kivéve Máltát, Skóciát, az Egyesült Államokban Louisianát és Quebec-et – ezért is hívjuk angolszász jogrendszernek.

11 Közjog •az ember a közjog alanyaként állampolgár •szabályozási tárgya a közösség, társadalom, társadalmi rend, államszervezet, állami szervek létrehozatala és működési rendje, •e szervezetek/szervek hatásköre, állampolgárok államhoz való viszonya •állampolgár mint a közösség része: •állam & állampolgár, állam & szervezet: rendszerint alá-fölérendeltség •állam a köz akaratát hordozza, főhatalommal bír •kényszerít, büntet, jutalmaz — jogszabályi keretek közt •jogállamiság → jogszabályok határozzák meg az állami szervek hatáskörét, feladatát, hatalommegosztást •egyén szabadságának védelme az állammal szemben •közhatalom csak jogilag szabályozott keretek közt gyakorolható •arányaiban több az alacsonyabb szintű jogforrás — rendeleti jogalkotás államigazgatási szinten •alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog, nemzetközi jog (közjog), büntetőjog

12 Magánjog •tulajdonosi autonómia területe •tulajdon szent és sérthetetlen, tulajdonhoz fűződő alanyi jog •jogilag egyenlő tulajdonosok mellérendelt viszonyban. •túlnyomórészt diszpozitív szabályok: A diszpozitív szabályokban a jogalkotó csupán javaslatot tesz, ám elismeri a felek azon jogát, hogy közös akarattal másban állapodjanak meg. •normák zöme tehát megengedő, mert így van akarati autonómia, a tulajdon szentsége így marad meg •a magánjogban a jogviszonyok többsége alanyi jogot biztosít •jellemzőek a jogforrási hierarchiában magasabb szinten álló jogszabályok •polgári jog, nemzetközi magánjog, munkajog, szövetkezeti jog, földjog, családjog

13 A jogforrás fogalma •A társadalmi viszonyok változásával együtt a jog is változik, fejlődik. A jognak ez a változása nem spontán folyamatok, hanem meghatározott állami szervek tudatos tevékenységének az eredménye, s ezt a tudatos, szervezett tevékenységet nevezzük jogalkotásnak. •A jogalkotó folyamatban keletkeznek a jogforrások. •A jog forrására történelmi korszakonként is elérő felfogások vannak. •Ezek szerint a jogban, a jogszabályokban az isteni vagy természeti elrendelés manifesztálódik (kifejezésre jut), illetve csak egyszerűen az emberi akarat, amely a társadalom és a gazdaság adott szerkezetének felel meg.

14 Az alkotmányosság számára a jogforrás fogalma két értelemben használható: •- egyrészt jelenti:magát a jogszabályt •másképpen külső jogforrás: az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik, amelyben kötelező ereje és más jogszabályokhoz való viszonya megtestesül. •pl. - alkotmány • - törvény • - rendelet

15 másrészt jelenti:a jog megalkotóját, létrehozóját, vagyis azokat az állami szerveket, amelyek a jogszabályok tényleges kibocsátására jogosultak. másképpen: belső jogforrás: azok a szervek tartoznak amelyek jogszabály alkotásra felhatalmazást kaptak. Jogalkotó szervek: - Országgyűlés - a Kormány - a Kormány elnöke és tagjai, - az önkormányzatok. A jogforrás tehát arra a kérdésre ad választ, hogy mely szerv milyen formában alkothat jogszabályt.

16 Alkotmányjog (államjog) •társadalmi, gazdasági, állami berendezkedés kérdései •alaptörvénye az alkotmány •önkormányzatról szóló törvény, választójogi törvény, állampolgári jogállásról szóló törvény

17 Az alkotmányjog •az állami berendezkedés szabályozása mellett rendelkezik az alapvető szabadságokról, deklarálja az állampolgár jogait, kötelességeit, egységbe foglalja a legfontosabb emberi jogokat. Így általában az alkotmányok szólnak az élet védelméről, emberi méltósághoz való jogról, a személyes szabadságról, tisztességes eljáráshoz való jogról, lelkiismereti szabadságról. Deklarálják a véleménynyilvánítás, a gyülekezési jog és az egyesülési jog szabadságát, a tulajdonhoz való jogot, az állampolgárok egyenjogúságát. Meghatározza a választási rendszert, a népszavazást, az állampolgárság megszerzését és elvesztését, a külföldiekre vonatkozó joganyagot, a menekülteket és a menedékeseket, a vízumokat, foglalkozik az ügyészség szervezetével és feladataival. Érinti az alapvető alkotmányos alapelveket, a hatalommegosztást, a szuverenitást, a jogállamiságot.

18 Polgári jog •a természetes és jogi személyek vagyoni viszonyait, továbbá egyes személyhez fűződő jogait szabályozza az egyenjogúság és mellérendeltség módszerével. •vagyoni viszonyokkal foglalkozik elsődlegesen: •tulajdoni viszony •árucsere viszony •ez a jogág differenciálódik, nem homogén: •1. az üzletszerű gazdasági életben •2. és a civil szférában is kialakulhatnak szerződések •magánjogi jogágak egyik alaptípusa •PTK – Polgári Törvénykönyv + kódex szintű törvénykönyvek

19 Polgári Törvénykönyv •1. rész – bevezető rendelkezések, a jogág alapelvei •2. rész – a személyek joga •  jogi, természetes személyek és az állam (szervezeti jogi résznek is nevezhetjük) •3. rész – tulajdonjog •4. rész – kötelmi jog  szerződési jog, kártérítési jog •5. rész – öröklési jog PTK-ban nem található, de megemlítjük, mert hasonló: •szellemi alkotások joga: •szerzői jog •műszaki szellemi alkotások joga (találmány, szabadalom, védjegy)

20 PTK szabályozza pl. Személyek (a polgári jog alanyai) természetes személyek természetes személyek által létrehozott személyek – jogi személyek (állam) Természetes személyek: •jogképesek, cselekvőképesek Jogképesség: valakinek jogai és kötelezettségei lehetnek. Passzív képességet tükröz. •Nem jelenti azt, hogy az adott személy jogokat szerezhet, jogait gyakorolhatja. •Polgári jogi szempontból lehet tulajdona, örökölhet, ajándékot kaphat. •Mindenki jogképes, egyformán. Jogképesség az élve születéssel kezdődik. A méhmagzat is lehet jogképes. Fogamzással kezdődik a jogképesség. Élve születéstől visszafelé számított 300. napon történt a fogamzás. A jogképesség halálig tart. •Az életkortól függően nem változik a jogképesség (pl.: ha eltűnik, 5 év után holttá nyilvánítják). Cselekvőképesség: aktív fogalom, valaki saját eljárásával magának jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Jogait személyesen gyakorolhatja. Érvényes jognyilatkozatot tehet.

21 A cselekvőképesség az emberek tudati állapotától függ. Ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik-e az illető? Fokozatok vannak. Függ: életkortól egészségi állapottól Kategóriái: teljesen cselekvőképtelenek Kizáró gondnokság alá vannak helyezve. 14 éven aluliak és akiknek belátási képessége teljesen, állandó jelleggel hiányzik korlátozottan cselekvőképesek Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezik. 14–18 év közöttiek belátási képességük időszakonként, visszatérően nagymértékben csökken teljesen cselekvőképesek (mindenki más ide tartozik) Gyakorolhatják a jogaikat. 18 éven felüliek,nincsenek gondnokság alá helyezve

22 Kötelmi jog •szabályozza az egyes individuális személyek egymás közötti ügyleteit, az egymással szemben fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket. •mellérendelt jogviszony •Ezek a kötelmi viszonyok a dologi jogviszonyok szándékolt változtatását, vagy a nem kívánt változások reparációját (kártérítés) biztosítják. •Az egyik legfontosabb, leggyakoribb kötelem a szerződés, (megköthető írásban, szóban vagy ráutaló magatartással is) •szabályozza a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: zálogjog, foglaló, kezesség, jótállás), a teljesítést, a szerződésszegést, a szerződés megszűnését is. •A kötelmi jog különös része szabályozza az egyes szerződéstípusokat (pl. adásvétel, bérlet, letét, vállalkozás, megbízás, biztosítás, ajándékozás, tartási szerződés). •A kötelmi jog körébe tartozik a felelősség kérdése is: felelősség a szerződéssel okozott károkért, ill. a szerződésen kívül okozott károkért. A kártérítés, kártalanítás, kármegosztás, a veszélyes üzem működéséből eredő károk, az állattartók felelőssége, az épületről lehulló tárgy által okozott kár; a kártérítés mértéke, a nem vagyoni kár megállapítása is a kötelmi jog körébe tartozik

23 Munkajog - a más részére végzett munka során keletkező társadalmi viszonyokkal foglalkozik ez a jogág alaptörvénye: Munkatörvénykönyv + más törvények (pl.: közalkalmazottak foglalkoztatása) két fő terület: a) a munkáltató és a dolgozó (munkavállaló) kétoldalú jogviszonya pl.: munkaviszony keletkezése, munkaszerződés megkötését, a munkaidőt, a munkahely, a szabadság kivételét, felelősségi kérdések, munkaviszony megszüntetése, felmondás  szabályai b) kollektív munkajog: a munkáltatók és általában a munkavállalók közötti kapcsolat kollektív szerződés, szakszervezetet, érdekvédelmi szervezetet milyen jogok illetik meg, sztrájkjog

24 Szociális ellátások joga •a támogatási rendszert szabályozza (munkanélküliek és munkaképtelenek milyen támogatásra tarthatnak igényt) •alaptörvény: társadalombiztosítási törvény, egészségbiztosítási törvény pl.: nyugdíjjogosultság, özvegyi ellátás, baleseti és rokkantsági ellátás, családi pótlék (GYES, GYED), munkanélküli segély jogi feltételei

25 Társadalombiztosítási törvény

26 Családjog •a családi viszonyok szabályozása •CSJT – Családjogi Törvény – alaptörvény •részei: házasság jogi kérdései, a házasság felbontásának jogi kérdései, a vagyonmegosztás jogi kérdései, rokoni kapcsolat jogi szabályozása (gyerektartás, szülőtartás, házassági tartás kérdései), szülői jogállás, gyámság és gondnokság kérdései

27 Közigazgatási jog •a közigazgatási szervek és az ügyfelek jogviszonyát rendezi az alá- fölérendeltségi módszerrel. – meghatározza, hogy melyek a közigazgatási szervek, mi a hatáskörük •ügyfélre közvetlen döntéseket hoznak •csak abban a körben hozhat határozatot, amelyre hatásköre kiterjed. •a rendelkezés meghozatala során be kell tartania az államigazgatási eljárást •a közigazgatási határozatok bíróság előtt megtámadhatók •a bírósági rendszer nem része a közigazgatási struktúrának •A közjoghoz tartozik

28 Pénzügyi jog •pénzügyi gazdasági szféra közigazgatási joga •államháztartási jog, költségvetési jog, adójog, devizajog, vámjog •a pénzügyi és polgári jog ugyanazon társadalmi viszonyokat szabályoz. •A szabályozás módja adja a különbséget: a polgári jog az egyenjogúság, a mellérendeltség, a pénzügyi jog az alá- fölérendeltség módszerével szabályoz

29 Versenyjog •A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény – versenyjog szabályait tartalmazza. •a piacgazdasághoz hozzátartozik a gazdasági verseny  a vállalkozók minél előnyösebb üzleti pozíciót akarnak szerezni. •közérdek, hogy a verseny a vállalkozók között szabad és tiszta legyen. •Célja: a gazdasági verseny tisztaságát, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit jogi eszközökkel védje •Versenytársak: az azonos vagy hasonló üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások

30 Versenypolitika •A korszerű versenypolitika amerikai találmány •Törvényi szabályozás USA: Sherman- törvény (1890) Clayton – törvény (1914) Federal Trade Comission Act (1914) Magyarországon: Versenytörvény (2000.évi CXXXVIII. Törvénnyel módosított LVII. tv) - utolsó módosítás: június 2002.évi X. törvény és 38/2002. Korm.rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek társulásával életbe lépő közösségi szabályok Csoportmentességről szóló kormányrendeletek (55/2002, 54/2002, 53/2002, 86/1999) Ártörvény évi LXXXVII. Tv Reklámtörvény (2001. évi törvénnyel mósodosított évi LVIII.törvény

31 Tartalmazza a tilalmazott magatartásokat •5 nagy csoport: –tisztességtelen verseny tilalma –fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása –a gazdasági verseny korlátozásának tilalma  kartell-jog –a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma –fúzió-kontroll

32 Adójog •rendelkezik az államháztartás bevételi oldaláról: az adókról, az adóeljárásról, az adó beszedésének folyamatáról, a különböző adófajtákról (társasági adó, személyi jövedelemadó, vagyonadó, forgalmi adó, jövedéki adó), az adómentességekről, adó- visszatérítésekről.

33 Adótörvények •Adózás rendjéről szóló törvény •Helyi adó törvény •Általános forgalmi adó törvény •Személyi jövedelem adó törvény •Egyszerűsített vállalkozói adó törvény •Társasági adó törvény •Jövedéki adó törvény •Gépjárműadó törvény •Regisztrációs adó törvény •Luxusadó törvény

34 Adóbevallás •az adóbevallást az adóalany köteles elkészíteni, de nyilatkozat alapján a munkáltató és a kifizető, valamint maga az adóhatóság is átvállalhatja •az adót és az adóelőleget a munkáltató vagy kifizető saját adóbevallásában vallja be •a bevallást erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni •az adóbevallás gyakorisága lehet havi, negyedéves, éves •az adóbevallás nem pótolható az adó megfizetésével vagy a támogatás igénybevételével •helyi adók esetén ha az adót nem az adózó állapítja meg, akkor az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül bevallást kell készíteni

35 Büntetőjog •a társadalomra veszélyes cselekményeket szabályozza •bűncselekmény, a bűncselekmény elkövetése milyen büntetéssel jár •BTK – Büntető Törvénykönyv •bűncselekmény néhány csoportja: •állam elleni bűncselekmények (kémkedés, összeesküvés) •közbiztonság, közrend elleni bűncselekmények (garázdaság, lőfegyverrel való visszaélés) •közlekedési bűncselekmények •élet elleni (emberölés, testi sértés), vagyon elleni bűncselekmények (lopás, csalás, hűtlen kezelés) •szabadságvesztés (fegyház, börtön, fogház), pénzbüntetés, vagyonelkobzás, foglalkozástól, járművezetéstől való eltiltás •csak az lehet bűncselekmény, amelyet a BTK tartalmaz (amelyet a törvény annak minősít). •Csak olyan büntetés szabható ki, amelyet a törvény tartalmaz. •Visszaható hatállyal új bűncselekményt felállítani vagy szigorúbb büntetési tételt előírni nem lehet.

36 Büntető eljárás jog •bűncselekmény elkövetése esetén milyen jogi eljárás során szabható ki a büntetés •4 fő szakasz a büntető eljáráson belül: nyomozati szakasz – rendőrség hatáskörébe tartozik általában vádemelés – ügyész hatáskörébe tartozik bírósági szakasz – a büntető bíróság vizsgálja, hogy bizonyított-e a bűncselekmény elkövetése, büntetés végrehajtási szakasz – a büntetés végrehajtási intézmények foglalkoznak az elítélttel

37 Szövetkezeti jog •szövetkezeti formák •elhatárolás gazdasági társaságoktól: történeti okok: •pártállami jellegű vállalati forma volt, kiszakadt a társaságok köréből •tagoknak közvetlen személyes és vagyoni közreműködése •→ fel nem osztható vagyon terhére jóléti és szociális juttatások •önkéntesség elve: megalakulás, kilépés, belépés, működés… •szövetkezeti demokrácia elve: szövetkezeti működés, igazgatás demokratizmusa •közgyűlés jogköre… ellenőrzés, alapvető döntések, személyi kérdések…

38 Földjog •földviszonyok, földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földigazgatás •földtulajdon, földhasználat: •államigazgatás jogi szabályozási jegyei: földvédelem hatósági feladat •→ alá-fölérendeltség •célszerű az együttes, komplex kezelés •alanya természetes személy, jogi személy, állam… •bizonyos viszonyokban 1994 LV. tv. szabályozza a jogalanyok körét •külföldi személy nem szerezhet termőföld tulajdont,

39 Nemzetközi magánjog •nem tartoznak külön társadalmi viszonyok ehhez a jogághoz •ha a polgárjogi, magánjogi viszonyban külföldi fél szerepel, melyik állam jogát kell alkalmazni •a két fél szerződése az irányadó ebben a kérdésben •ha nincs ilyen megállapodás, akkor a nemzetközi egyezmények az irányadóak •ha nemzetközi egyezmények sem rendezik ezt, akkor a nemzetközi magánjogi törvény

40 Nemzetközi jog (közjog) •résztvevői szuverén államok •joganyagát: az államok egymás között megkötött egyezmények adják •nem létezik a jogalanyokon felülálló jogalkotó szerv •az államokon felülálló bírósági szervezet sem létezik •a nemzetközi jogi normák érvényesítése: •nemzetközi bíróság –csak akkor jár el, ha mindkét fél aláveti magát az eljárásnak •ha nincs alávetés •  diplomáciai kapcsolatok megszakítása (nagykövet visszahívása) •  gazdasági embargó •  fegyveres beavatkozás (a nemzetközi jog szankciórendszere)

41 Jog és gazdaság •Kereskedelmi jog egy komplex jogterület, egyesíti magában a polgári jog, a pénzügyi jog, a társasági jog és a közigazgatási jog egyes részterületeit. Több állam jogrendszerében elkülönült jogág. A kereskedelmi jog alapja a középkori Lex Mercatoria, napjainkban számos nemzetközi szabvány és mintaszerződés is alapjául szolgál. Ide tartozik a biztosítási jog, váltójog, utalványok, tőzsde, csődjog. •Társasági jog önálló jogág, más vélemények szerint a polgári jog része, szabályozza a gazdasági célú, nyereségérdekelt jogi személyek alapítását, működését, megszűnését, a befolyásszerzést, cégnyilvántartást. Legfontosabb gazdasági társasági formák: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság. •A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok több államban önálló jogágként szerepelnek, hazánkban a polgári jog része. Szabályozza a szerzői jogot, szomszédos jogokat, találmányok, védjegyek oltalmát.

42 Jog és közigazgatás •Számviteli jog szabályozza az egyes gazdasági szereplők gazdasági évéről szóló nyilvántartások vezetését, beszámolók készítését, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét. •Államháztartási jog rendezi az állam közpénzügyi folyamatait, állam bevételi és kiadási oldalát, az állami feladatok finanszírozásának módját; a költségvetés elkészítését, végrehajtását; az állam vagyonának kezelését; az államháztartási ellenőrzést. Rendelkezik az önkormányzatok, elkülönült állami pénzalapok gazdálkodásáról, az államadósságról. •Bankjog több államban önálló jogágnak számít, két részre osztható: a nemzeti bankok monetáris eszközrendszere, a nemzeti bankok szervezeti kialakítása, jegybanki feladatok szabályozása; másrészt bankjog alatt értjük a hitelintézetek szabályozását, pénzügyi szolgáltatásokat, bankfelügyeletet, betétbiztosítást. A bankjogi szabályok újrafogalmazása az 1929-es Wall Street-i tőzsdekrach bekövetkezése után merült fel.

43 Jog és közigazgatás •Iparjog hazánkban a közigazgatási jog része, számos államban önálló jogág, mely a különleges szerződéstípusoknak, az alkalmazott technikáknak, ellátott közszolgáltatásoknak, az energiahordozók kitermelésének és a környezetvédelmi rendszabályok együttes alkalmazásának köszönhető. •Fogyasztóvédelmi jog magja a fogyasztó védelme a tisztességtelen általános szerződési feltételekkel szemben, a jótállás, garancia törvényi szabályozása, a hibás teljesítés, a vásárlók megtévesztésének kiküszöbölése. •Az agrárjog a mezőgazdasággal, a termőfölddel mint tartós, de véges dologgal foglalkozik, szabályozza az erdő-, víz- és vadgazdálkodást az ingatlan-nyilvántartást, a növénytermesztést (így magában foglalja a borjog területét is). Magyarországon önálló jogág. •A környezetvédelmi jog a legújabb jogág, hazánkban még csak jogterület, az agrárjogból, alkotmányjogból és a közigazgatási jogból "nőtt ki", szabályozza a vizek, termőföld, erdő, levegő védelmét, a környezetkárosító tevékenységek visszaszorítását, a levegőbe bocsátott káros anyagok, szén- dioxid csökkentését, az ózonréteg védelmét (például: kiotói egyezmény).


Letölteni ppt "JOGRENDSZER,JOGÁGAK. Jogrendszer Közjog—magánjog Jogágak 1. Alkotmányjog 2. Polgári jog 3. Nemzetközi magánjog 4. Polgári eljárási jog 5. Munkajog 6."

Hasonló előadás


Google Hirdetések