Nemzetgazdasági önszerveződési modellek Erdélyben. Az erdélyi magyar, szász és román szövetkezetek kölcsönhatásai Attila HUNYADI.

Az előadások a következő témára: "Nemzetgazdasági önszerveződési modellek Erdélyben. Az erdélyi magyar, szász és román szövetkezetek kölcsönhatásai Attila HUNYADI."— Előadás másolata:

1 Nemzetgazdasági önszerveződési modellek Erdélyben. Az erdélyi magyar, szász és román szövetkezetek kölcsönhatásai Attila HUNYADI

2 Impériumváltás, megváltozott gazdaságpolitikai környezet  Agrárreform, földbirtokreform: 1921  PNL gazdaságpolitika:  Protekcionisa külkereskedelmi és vámpolitika  Koronabeváltás:lej-stabilizáció: 1928  Magyarországi érdekeltségek kivonulása, centrifugális átrendeződés  Nemzetközi elszámolások: budapesti kinnlevőségek, betétek, értékpapírok, magyar állampapírok, kötvények hátrányos elszámolása  Válság, konverzió, moratórium: 1932-34  Agrárolló, importhelyettesítés

3 Gazdasági program alternatívák A kényszerközösség öndefiniálási stratégiái: gazdasági multietnikus regionalizmus az erdélyi/romániai magyar entitás gazdasági megszervezése, önszerveződési stratégiák „romániaisághoz” való alkalmazkodás, intézményi integráció Fórumok: Kiáltó Szó 1921, OMP Közgazdasági Szakosztálya, GHK és Hangya közgyűlések, Bankszindikátus Magyar Kisebbség, Hitel, Vásárhelyi Találkozó, Magyar Népközösség Konzervatív-pozícióőrzés, érdekvédelem, progresszív erőforrásallokáció

4 A romániaisághoz való viszony, integrációs lépések  1918/1920: Kormányzó Tanács, polgári jog-folytonosság  1920/22: repatriálások, rekonszolidáció: kirendeltségi vezetők  1922: jogi személyiség elnyerése: Láday István Bukarest  Országos Romániai intézményekhez való kapcsolódás  tárgyalások: V. Brătianu PüM, RNB, Román Közgazdasági Intézet, politikai akadályok legyűrése, alkotmány 1923  1923. szept. 16. Országos Bankszövetség tagság:  Solidaritatea, Revisionsverband bukaresti nagybankok vezérigazgatói mellett az Erdélyi Bankszindikátus (Gyárfás Elemér)  TÉBE-EBSZ értekezlet 1924.ápr.4., nemzetközi elszámolások Budapesttől való függetlenedés, önállósodás  Szövetkezetek: 1922-29: de jure negatív diszkrimináció  1929-38: de jure egyenjogúsítás, de facto neg. diszkrimináció  1938-1940: szövetkezeti autonómia-sérelmek

5 Gazdaságpolitikai döntéshozók, intézmények Korábbi szervezetek, intézmények: Erdélyi Gazdasági Egylet Minisztériumi, szövetkezeti kirendeltségek Új érdekvédelmi-gazdasági szervezetek Szövetség gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja Hangya Fogyasztási Szövetkezetek Központja Erdélyi Bankszindikátus 1922 UGIR (Ro-i Nagyiparosok Szövetsége) Székely Földmívesszövetségek

6 A gazdaságpolitikai modell(ek) komponensei  Explicit politikai manifesztumok  Intézményi teljesség: valamennyi ágazat parallel intézményesítése: telítettség-sűrűség  Rendszeres koordináció, érdekegyeztetés:  - közös, stratégia kölcsönös és zárt részjegyzés,  - területi érdekszférák pontosítása, rögzítése  Közös befektetési intézmények  Fúziók, szanálás, koncentráció  Közös pénzalapok, alapítványok (1% ASTRA),  Közös kiadvány  Kapcsolt rendezvények:  Közös irodák, akciók: szövetkezeti propaganda  takarékpénztárak-szövetkezetek komplementaritása

7 A nemzetgazdasági önszerveződés intézményesítése  Perszonáluniók  kapcsolt igazgatóságok/tisztviselőkar  kölcsönös részvénycsomagok:  érdekeltségek-képviseletek  gazdasági akciók  kölcsönös tagság  közös kongresszusok  Kiadványok, képzés

8 Erdélyi magyar szövetkezetek  Autonóm koordináló és refinanszírozó szervek, társadalmi bázis:  Szövetség gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja 1920/1923 (OKH kirendeltség tisztviselőkara)  702 OKH tagszövetkezet (1918: 220 646 tag (OKH tagság 31,80%-a) közül 403 marad (1920) 42,6% felszámol  Hangya Fogyasztási Szövetkezetek Központja 1920/1923  641 fogyasztási szövetkezet közül 433 (32,5% felszámol)  563 szövetkezet mintegy 150 000 taggal,  tranzitó raktárak: Nagyvárad, Arad, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Szatmár, Torda  Szakosztályok: lukratív: pénzügyi és áruellátó, auditáló- revízió, biztosító, képzés

9 Eredmények  Nem/kevésbé realizált:  közös stratégiák (GT): azonos hitel-kamatpolitika, alapok  magyar pénzintézetek fúziója, integrációja-centralizációja és szakosodása, munkamegosztása-fiókrendszer  Telítődés: pl. Transylvania Versicherung 70% - Minerva 10%  Részvétel a román képzésben, anyanyelvű képzés  Realizált  GHK és Hangya szövetkezetek üzletágdiverzifikáció, export, többletjövedelmek, decentralizált és demokratikus hálózat  Egyházak-szövetkezetek közös akciói: kultúra, biztosítás  EMGE reform – gazdasági akciók: 1936-  Legszélesebb társadalmi bázis:  135 000 hitelszövetkezeti tag + 66 000 fogyasztési szövetkezeti tag, közel 160 000 család  Összesítve 46 szövetkezet 152 779 tag.  EGE: 1936: 537 tag, 1940: 18 522 tag

10 1938 statisztika

11 Hitel, gazdasági és fogyasztási szövetkezetek

12 Erdélyi szövetkezetek taglétszáma 1938

13 Szövetkezeti tagság (típusonként)

14 Tagság társadalmi szerkezete

15 Átlagos taglétszám

16 Sűrűség/telítettség

17 Átlagos megtakarítás/hitel