Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VERSENYKÉPESSÉG ÉS ADÓVERSENY A VÁLSÁG UTÁNI EU-BAN WINKLER Gyula európai parlamenti képviselő a Romániai Adótanácsadók Kamarájának tagja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VERSENYKÉPESSÉG ÉS ADÓVERSENY A VÁLSÁG UTÁNI EU-BAN WINKLER Gyula európai parlamenti képviselő a Romániai Adótanácsadók Kamarájának tagja."— Előadás másolata:

1 VERSENYKÉPESSÉG ÉS ADÓVERSENY A VÁLSÁG UTÁNI EU-BAN WINKLER Gyula európai parlamenti képviselő a Romániai Adótanácsadók Kamarájának tagja

2 A pénzügyi válság következményei az EU-ban  A Gazdasági és Monetáris Unió költségvetési és adópolitikai koordinációját biztosító Stabilitási és Növekedési Paktum (1996) csődje.  Mi a Paktum? A tagállamoknak a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozására és fenntartására vonatkozó politikai kompromisszuma.  Az euróövezet tagsági feltételeit, vagyis a Paktum betartását az ún. Maastrichti kritériumok szabják meg : - az éves költségvetési hiány kevesebb mint a GDP 3%-a; - az államadósság kisebb mint a GDP 60%-a; - az árfolyam stabilitására és az infláció mértékére vonatkozó kritériumok.

3 Egy lehetséges válasz a válságra  Visszatérés a 70-es években megfogalmazott elgondolásokhoz Werner-terv (1970), MacDougall-jelentés (1977)  Az egységes pénznem fenntartásához szükség van: - Az euróövezet tagországai között reális gazdasági konvergenciára; - Egy akkora méretű EU-s költségvetésre, amely képes az egységes pénznemet fenntartani (számítások szerint ez a költségvetés az EU-s GDP 5-10%-a); - Egy erős politikai konstrukcióra, amely biztosítani tudja a koherenciát és konvergenciát az EU-politikák és a tagországok politikái között.  Valódi, működőképes pénzügyi unió megalkotása  Egy olyan új döntéshozó intézmény létrehozása a gazdaságpolitika területén, amely az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel (Werner-terv)

4 Az Európai Unió új gazdasági kormányzása  Az új EU-s gazdasági kormányzás a pénzügyi fegyelem és a gazdasági koordináció növekedését célozza.  szeptember 29-én az Európai Bizottság elfogadta azt törvénycsomagot, amely az EU- és az euróövezet gazdasági megerősítésére vonatkozik, és, amely a legambiciózusabb terv a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása óta.  A több jogszabályt tartalmazó csomag fő céljai: - jelentős mértékben erősíteni az európai pénzügyi ágazat felügyeletét; - az EU egészében tartósan javítani a pénzügyi stabilitást; - kellő időben azonosítani a gazdasági/pénzügyi kockázatokat; - sokkal hatékonyabb uniós szintű döntéshozatalt biztosítani rendkívüli helyzetekben, valamint a felügyeletek és a rendszerszabályozó hatóságok közötti nézeteltérések esetén.

5 Új pénzügyi felügyeleti rendszer  Európai Rendszerkockázati Testületet (ESRB)  Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA)  Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói-Nyugdíj Hatóság (EIOPA)  Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA)

6 Európai szemeszter (I.)  Olyan uniós gazdaságpolitikai koordinációs ciklus, amely a tagországok költségvetési politikáját, makrogazdasági stabilitását és növekedésösztönzési politikáját követi.  Évente ismétlődő hathónapos időszak (év eleje), amelynek során vizsgálatnak vetik alá a tagállamok költségvetési és strukturális politikáit annak érdekében, hogy rávilágítsanak az uniós iránytól való esetleges eltérésekre és a kibontakozóban lévő egyensúlytalanságokra.  Célja, hogy erősödjön a koordináció a következő évre vonatkozó költségvetési döntések előkészítése idején.  A Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott megkötéseket az európai szemeszter nem változtathatja meg.

7 Európai szemeszter (II.)  A tagállamok költségvetési bizottságai kötelesek lesznek a Brüsszel által jóváhagyott gazdasági iránymutatásokat belefoglalni saját döntéshozatali folyamatukba.  Az európai szemeszter minden tagországra vonatkozik, a tagállamok már a 2012-es évre vonatkozó költségvetésüket csak azt követően fogadhatják el, hogy megkapták az ECOFIN és az Európai Tanács belegyezését.  Azon tagállamok, amelyek nem veszik figyelembe az európai szemeszter szabályait, szankciókban részesülhetnek. (Az EB blokkolhatja a strukturális és kohéziós alapok folyósítását, ha egy tagállam megszegi a Stabilitási és Növekedési Paktum kritériumait, ugyanakkor kérheti egy kötelező jellegű tartalékalap létrehozását az EU-s hatóságoknál stb.)

8 Az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus  Az Európai Pénzügyi Stabilizációs Eszköz (European Financial Stability Facility, EFSF) 2013-tól kezdődően Európai Stabilizációs Mechanizmussá változik (European Stability Mechanism, ESM)  Európai Pénzügyi Stabilizációs Eszköz – 2013-ig működő időszakos eszköz, felhasználhatósága a jelenlegi 250 milliárd euróról a névértékre, 440 milliárd euróra nő  Európai Stabilizációs Mechanizmus – 2013-től állandó mechanizmus, a 700 milliárd eurós névleges kapacitás 80 milliárd euró befizetett alaptőkéből és 620 milliárd eurónyi lehívható tőkéből áll össze.  Megemlítendő a Nemzetközi Valutaalap kezdeményezése “sovereign debt restructuring mechanism” név alatt 2001-ből, amelynek szerepe a csőd szélére jutott országok megsegítése lett volna. A kezdeményezés nem valósult meg.

9 Versenyképességi Paktum / Euro+  Célja az euróövezet pénzügyi stabilitásának megerősítése, a gazdasági koordináció fokozása.  Tartalmazza az úgynevezett versenyképességi paktumot, hat jogszabály tervezetét, az állandó stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozását és a jelenleg érvényben lévő mentési mechanizmus keretének növelését.  Az eddiginél jobban számon kérhető kötelezettségvállalások és célkitűzések rendszerét állítja fel elsősorban a foglalkoztatás-, a pénzügy- és a vállalkozáspolitika terén.  Az Euro+ paktumhoz hat euróövezeten kívüli ország is csatlakozott: Lengyelország, Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia és Dánia. Magyarország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia nem csatlakozott a paktumhoz.  Az Európai Tanács március 25-i döntése elvi jellegű, az Európai Parlamenttel is egyeztetni kell.

10 Javaslat a közös konszolidált társasági adóalap bevezetésére (I.)  Az Európai Bizottság közös konszolidált társasági adóalapot javasol az EU több tagállamában is jelen lévő vállalkozások számára.  A vállalatoknak nem kellene minden országban külön-külön adóbevallást benyújtaniuk, hanem a cégcsoportot egy vállalkozásként kezelve elegendő lenne egy adóhatóság előtt eljárni.  A közös adóalap nem lenne kötelező, a vállalatcsoportok szabadon dönthetnének arról, hogy továbbra is a nemzeti, vagy az uniós szabályok szerint határozzák meg a társasági adóalapjukat. (Ha az utóbbi mellett döntenek, ettől a választásuktól öt évig nem térhetnének el.)  A bizottsági javaslat szerint a közös adóalap számításánál továbbra is a nemzeti számviteli beszámolók adatait vennék alapul, de a konszolidált adatokat uniós szinten meghatározott csökkentő és növelő tételekkel korrigálnák.

11 Javaslat a közös konszolidált társasági adóalap bevezetésére (II.)  A kiszámított adóalapot úgy osztanák meg az érintett tagállamok között, hogy egyenlő súllyal vennék figyelembe az egyes csoporttagokra eső értékesítések volumenét, a munkavállalók számát és az utánuk fizetett járulékokat, valamint a tárgyi eszközök értékét.  Valamennyi tagállam a saját része után a hazai adókulcsnak megfelelően vetné ki a társasági adót, ugyanis az uniós adóalap az adómérték (kulcs) harmonizációjára nem terjed ki.  A Bizottság javaslatát az Európai Unió Tanácsának egyhangú szavazással kell elfogadnia, az Európai Parlamenttel történő konzultáció után. Ha megszületik a vonatkozó irányelv, azt valamennyi tagállamnak be kell építenie saját belső jogába, ami valószínűleg többéves időszakot jelent majd.

12 Harmonizált uniós adórendszer vagy egymástól eltérő adózási rendszerek versenye  Tanúi lehetünk annak, hogy erősödik az EU gazdasági kormányzása és nagy léptekkel haladunk a hatékonyabb európai koordináció fele.  A tendencia az adózási rendszerek EU-szintű harmonizációja, ami viszont még nem jelent EU-szintű adószabályozást. Utóbbi nehezebben és csupán hosszú évekig tartó folyamat eredményeképpen valósulhat meg.  Több vélemény szerint az adózási rendszerek EU-szintű harmonizációja az egyes tagállamok versenyképességének csökkenéséhez és fiskális felelőtlenséghez vezetne.  Az intézkedést támogató vélemények szerint ellenkezőleg, az adózási rendszerek EU-szintű harmonizációja bátorítaná a versenyképesség növelését és az üzleti környezet javítását.

13 Forrás: European Commission: Taxation trends in the European Union, 2010 Edition Adózási verseny az EU-ban (I.)

14 Forrás: European Commission: Taxation trends in the European Union, 2010 Edition Adózási verseny az EU-ban (II.)

15 Forrás: European Commission: Taxation trends in the European Union, 2010 Edition Adózási verseny az EU-ban (III.)

16 Esettanulmány: Az egykulcsos adó Romániában (I.) Mellette szóló érvek:  Csökkentek az adófizetők adóterhei;  Külföldi befektetők érkeztek és új munkahelyek jöttek létre;  Az egykulcsos adó jövedelemtöbbletet eredményezett az adófizetők számára, amit befektetésekre, megtakarításokra vagy fogyasztásra fordítottak;  Csökkent a vállalkozások emigrálási kedve kedvezőbb adórendszerű államokba;  Egyszerűsödött az adminisztráció az adófizető és az adóügyi hatóság szemszögéből is. Ellene szóló érvek:  Az egykulcsos adórendszer szociális szempontból nem méltányos;  Az egykulcsos adórendszer polarizálja az adófizetők jövedelmét, így társadalmi egyenlőtlenségek kiszélesedéséhez vezet;  Csökkent az önkormányzati költségvetések részesedése a jövedelemadóból.

17 Az egykulcsos adó Romániában (II.) Érvek mellette-ellene:  január – szeptember között mintegy munkahelyet sikerült „kifehéríteni”. Ugyanakkor más okok is hozzájárultak az új munkahelyek létrehozásához.  Az állami költségvetés bevétel növekedése nem volt jelentős, viszont a bevételek csökkenése sem következett be, mint ahogy azt többen előre jelezték (Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap 2005).

18 Az egykulcsos adó Romániában (III.)  A statisztikák azt mutatják, hogy az egykulcsos adó bevetése a közvetlen külföldi befektetések növekedését eredményezte.  A Külföldi Befektetések Romániai Ügynöksége szerint (ARIS), 2006-ban, már egy évvel az egykulcsos adó bevezetése után a külföldi direkt befektetések 57%-kal növekedtek 2004-hez viszonyítva, amikor az adórendszer még progresszív volt.  A külföldi befektetések 2009-ben jegyzett csökkenő szintje a globális pénzügyi és gazdasági válságnak tulajdonítható (Forrás:

19 Az egykulcsos adó Romániában (IV.) A külföldi közvetlen befektetések alakulása Romániában: Év Millió euró Forrás: Román Nemzeti Bank

20 Az egykulcsos adó Romániában (V.)  A 16%-os egykulcsos adó egyértelmű versenyelőnyt jelent Románia gazdasága számára.  Ezt az adórendszert rövid- és középtávon meg kell tartani.  Hatásait erősíteni kell a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentésével és további olyan intézkedésekkel, amelyek az adó- és illeték fajták számának csökkentése révén az adórendszer egyszerűsítésére irányulnak.  Ezzel párhuzamosan, határozott intézkedéseket kell eszközölni az adófegyelem javítása és az adóalap kiszélesítése céljából.

21 Következtetések  A pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás után, az EU-nak globális versenyképességét erősítő, új gazdaság-növekedési stratégiákat kell kidolgoznia.  A globális versenyképesség erősödését célzó növekedési stratégiák sikerét jelenleg az euróövezeten belüli és kívüli tagállamok eltérő adózási rendszereiből származó szétszórtság gátolja.  Az adóügyi harmonizáció fokozatosan valósággá válik, ezzel a jelenlegi adórendszerből származó versenyelőny országainkban csökkenni fog.  Ugyanakkor a még meglévő versenyképességből származó előnyöket a konvergencia folyamat felgyorsítására kell fordítani.

22 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "VERSENYKÉPESSÉG ÉS ADÓVERSENY A VÁLSÁG UTÁNI EU-BAN WINKLER Gyula európai parlamenti képviselő a Romániai Adótanácsadók Kamarájának tagja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések