Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK II. rész ÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK Közigazgatási szakvizsga.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK II. rész ÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK Közigazgatási szakvizsga."— Előadás másolata:

1 ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK II. rész ÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK Közigazgatási szakvizsga

2 1. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE

3 CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő •ismerje meg az államháztartásnak a nemzet- gazdaságban betöltött helyét és szerepét, valamint •ismerje meg az államháztartás és az azt befolyásoló főbb makrogazdasági tényezők közötti összefüggéseket.

4 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYE, SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN I. Nemzetgazdaság: Egy ország gazdasági szereplőinek (gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek, állam) összessége, valamint a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere. Államháztartás Államháztartás ( közgazdasági értelemben): A nemzetgazdaság része, közfeladatokat ellátó és finanszírozó gazdálkodási rendszer Az állami közfeladatok ellátásának modellje: •Hosszú távú, kötelező feladatok = részleges kormányzati mozgástér (nem a feladatellátás, csupán a mérték tekintetében) •rövidtávú, szabadon választott speciális feladatok = teljes kormányzati mozgástér (mind a feladatellátás, mind a mérték tekintetében)

5 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYE, SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN 2. Az állam különleges nemzetgazdasági szereplő: •a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos ellátására törekszik (célja nem a jövedelemmaximalizálás) •közpénzekből gazdálkodik (elsősorban más szereplőktől elvont jövedelem) – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása •súlya jelentős (a megtermelt jövedelem mintegy %-át összpontosítja) •közhatalmi helyzetéből képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, jövedelemelvonás - újraelosztás, monetáris politika) A jövedelemtulajdonosok zárt rendszere A jövedelemtulajdonosok (állam, helyi önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, természetes személyek, külföldi hitelezők) elmozdulni csak egymás kárára tudnak. Az állam újraelosztó szerepe - gazdaságpolitikai preferenciák

6 Állami beavatkozások (Intervenciók Állami beavatkozások (Intervenciók ) Általános beavatkozások Elvben minden gazdasági ágat és lakossági csoportot érintenek Speciális beavatkozások Bizonyos régiók, gazdasági ágak vagy lakossági csoportok érdekében szükséges EU kötele- zettségek teljesítése Általános országos érdekek védelme Jogi keret- rendszer felállítása Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége Gazdasági ágak Lakossági csoportok Pl. befizeté- sek az EU költség- vetésbe Pl. háború- vagy válság- megelőzés, közbizton- ság, rend- védelem Pl. alkotmá- nyozás, jogi intézmény- rendszer működtetése Pl. az államháztartás egésze, alrendszerek, bevételek, kiadások Pl. mezőgaz- daság, infrastruktúra, idegen- forgalom Pl. családtámo- gatások rendszere, egyetemi hallgatók kedvezmé- nye, nyugdíjasok

7 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁST BEFOLYÁSOLÓ MAKROGAZDASÁGI TÉNYEZŐK 1.Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói) 2.Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika) 3.Folyó fizetési mérleg (külgazdasági egyensúly tényezői) Az államháztartás állapotát jellemző tényezők: 4. Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás, egyenleg (egyenlegszámítási módszerek) 5. Államháztartási hiány (negatív egyenleg; EMU: GDP max. 3%-a  ESA’95 szerint számolva!) 6.Államadósság ( felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%- a  ESA’95 szerint számolva!)

8 GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A makro-jövedelem számbavételének mutatói: •GDP- bruttó hazai termék (az ország területén előállított javak és szolgáltatások értéke) •GNP-bruttó nemzeti termék (a nemzeti tulajdonú cégek által előállított javak és szolgáltatások értéke) •NDP- nettó hazai termék (GDP – amortizáció) •NNP- nettó nemzeti termék (GNP – amortizáció) •GNI - bruttó nemzeti jövedelem (GNP + egyéb külf.- ről szárm. jöv.) •NNI - nettó nemzeti jövedelem (NNP + egyéb külf.- ről szárm. jöv.) A gazdasági növekedés mérése: a GDP változatlan áron számított értékének viszonyítása az előző időszak GDP értékéhez (Mo ,9 %, 2004 közel 4%, EU átlag kb.1 %) Területegységek fejlettségének mérése: (a magyar átlag az EU átlag kb.61 %-a) egy főre jutó GDP (a magyar átlag az EU átlag kb.61 %-a)

9 A bruttó hazai termék (GDP) alakulása milliárd forint

10 Fogyasztói árindex alakulása ,8 4,7 14,3 18,3 23,6 28,2 5,3 9,2 9,8 10,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 évi átlag

11 Szolgáltatás- mérleg FIZETÉSI MÉRLEG ÖsszesenÖsszesen Tőkeforgalmi mérleg A lekötöttségek csökkenése A követelések növekedése A lekötöttségek növekedése A követelések csökkenése Pénzügyi műveletek egyenlege Nyújtott pénzeszközök Fogadott pénzeszközök Szolgáltatás import Szolgáltatás export Szolgáltatás export Jövedelem- mérleg Teljesítmény- mérleg Kereskedelmi mérleg ÁruimportÁruexport A fizetési mérleg alapszerkezete Folyó fizetési mérleg mérleg Finanszírozásiegyenleg

12 A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása ( ) -1,9 -1,4 -0, ,6 -1,2 -2,8 -4, , , , ,5 -0, milliárd euró

13 A jövedelem-elvonás és az újraelosztás alakulása ( ) 43,3 53,0 45,4 43,6 45,0 43,5 43,2 41,7 50,0 49,7 50,1 47,0 45, GDP arányában (%) jövedelem-elvonás újraelosztás 49,2

14 Az államháztartás elsődleges egyenlegének és GFS egyenlegének alakulása a GDP %-ban ( ) -2,7 1,6 4,4 3,1 -0,2 2,7 1,5 0,1 -5, ,4 -6,7 -3,2 -4,7 -6,6 -3,7 -4,7 -9,5 -5, százalék Elsődleges egyenleg GFS egyenleg priv. bev. nélkül

15 A központi költségvetés adósságállományának alakulása a GDP %-ban ( ) 85,9 59,0 85,1 74,1 62,961,2 60,4 56,0 51,9 54,3 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90, százalékban

16 ÖSSZEFOGLALÁS •Az állam szerepe a nemzetgazdaságban •A jövedelemtulajdonosok zárt köre, gazdaságpolitikai preferenciák •Az államháztartást befolyásoló főbb makrogazdasági tényezők

17 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Jellemezze az államháztartás helyét és szerepét a nemzetgazdaságban! 1. Jellemezze az államháztartás helyét és szerepét a nemzetgazdaságban! 2. Melyek az államháztartást befolyásoló fontosabb makrogazdasági tényezők? Röviden jellemezze az egyes tényezőket!

18 2. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE, FUNKCIÓI ÉS ALAPELVEI

19 CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő •sajátítsa el az államháztartás definícióját, •ismerje meg a magyar államháztartási rendszer felépítését, •ismerje meg az államháztartás funkcióit, funkcióváltásait, •ismerje meg az államháztartás körében érvényre jutó fontosabb alapelveket.

20 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS JOGI FOGALMA „Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere.” (ÁHT) •FELADATMEGKÖZELÍTÉSBEN: a társadalmi-gazdasági életben való állami/helyi önkormányzati szerepvállalás gazdálkodási-pénzügyi oldala •SZERVEZETI MEGKÖZELÍTÉSBEN: a közhatalmi szervek és a hozzájuk tartozó köz- intézmények gazdálkodási-pénzügyi rendszere

21 Államháztartás - közszektor Vállalkozások magán / közcélú Pénzügyi vállalkozások közcélú / magán Államháztartás - központi költségvetés - társadalombiztosítás - elkülönített állami pénzalapok - önkormányzatok közcélú / magán non-profit szervezetek, lakossági csoportok

22 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KIADÁSOK FUNKCIÓI (az ellátandó feladatok figyelembevételével AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KIADÁSOK FUNKCIÓI (az ellátandó feladatok figyelembevételével) 1. TRADICIONÁLIS FUNKCIÓ a jogalkotás, a jogalkalmazás (igazságszolgáltatás + közigazgatás), a honvédelem és a belső rendvédelem működtetése és finanszírozása 2. SZOCIÁLIS FUNKCIÓ a szociális, az egészségügyi, az oktatási, a foglalkoztatási, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerek működtetése és/vagy finanszírozása; a társadalombiztosítási rendszer működtetése 3. GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ a kereslet és kínálat befolyásolása, antiinflációs intézkedések, a területi egyenlőtlenségek csökkentését célzó szerepvállalás, a versenyképesség növelése

23 Az államháztartás kiadásainak funkciók szerinti megoszlása Államadósság 18% Állami működési funkciók 17 % Védelem-növekedési előir. 6% Oktatás 15% Egészségügy 4% Társadalombizt. és jóléti szolg. 20 % Gazdasági funkciók 20% évi előirányzat évi előirányzat Államadósság 7% Oktatás 15% Egészségügy 13% Gazdasági funkciók 13% Társadalombizt. és jóléti szolg. 31 % Védelem- növekedési előir. 7% Állami működési funkciók 14 %

24 Központi kormányzati alrendszerTársadalombiztosításialrendszer Elkülönített állami pénzalapok alrendszere AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE (ALRENDSZEREK) HELYI SZINT Helyi önkormányzatok alrendszere KÖZPONTI SZINT

25 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER BELSŐ ARÁNYAI (2002) 53% 24% 2% 21% Központi kormányzat Társadalombiztosítás Elkülönített állami pénzalapok Helyi önkormányzatok

26 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER FONTOSABB KÖZÖS SZABÁLYAI I. Éves költségvetések •naptári év (egy évre vagy többször egy évre) •jogszabályi forma (törvény vagy önkormányzati rendelet) II. Költségvetési egyenleggel összefüggő előírások •költségvetési többlet (szufficit) felhasználása - költségvetés elfogadásakor + zárszámadáskor •költségvetési hiány (deficit) finanszírozása - költségvetés elfogadásakor + zárszámadáskor III. Költségvetési gazdálkodás •bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége •kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága

27 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉS ALAPELVEI •az éves költségvetés elve (már megjelenik a programozás elve is, több évre szóló „keretterv”) •a nyilvánosság elve (erősíti az „üvegzseb” tv.) •az egységesség elve •a teljesség elve •a valódiság elve •univerzalitás elve (a globális fedezet és a bruttó elszámolás elve) •a részletezettség elve •a közbeszerzési kötelezettség elve •az állami támogatások korlátozásának elve •az EU források elkülönített kezelésének elve

28 ÖSSZEFOGLALÁS •Az államháztartás definíciója feladat-, illetve szervezeti megközelítésben •Funkciók (3), funkcióváltások •Az államháztartás központi és helyi szintje •Az államháztartási alrendszerek (4) egymáshoz viszonyított arányai •Közös szabályok •Alapelvek (10)

29 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1.Melyek az államháztartás központi, illetve helyi szintjéhez tartozó alrendszerek? 2.Melyek az államháztartási kiadások funkciói? 3.Mi jellemzi az államháztartási rendszer belső arányait? 4.Melyek az államháztartási egyenleggel kapcsolatos jogi rendelkezések lényegi elemei? 5.Melyek az államháztartást meghatározó fontosabb alapelvek?

30 3. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER KÖZPONTI ALRENDSZEREI

31 CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő •sajátítsa el a közbevételekkel, s ezen belül elsősorban a közhatalmi bevételekkel kapcsolatos alapvető ismereteket •rendelkezzen az államháztartás központi szintjére, ennek egyes alrendszereire vonatkozó alapvető ismeretekkel, •ismerje meg a központi költségvetés szerkezetét, ill. az elkészítésével kapcsolatos főbb szabályokat.

32 A KÖZBEVÉTELEK RENDSZERE Közbevétel fogalma: Közbevételnek minősül minden olyan pénzeszköz, amely az államháztartás bármely alrendszerének bevételi oldalán jelenik meg, függetlenül az adott pénzeszköz eredetétől és jogcímétől •A közbevétel alapjául szolgáló jogviszony jellege –közjogi jogviszony: KÖZHATALMI BEVÉTEL –magánjogi jogviszony: TULAJDONOSI BEVÉTEL •A közhatalmi bevételek dominanciája

33 A KÖZHATALMI BEVÉTELEK •A közhatalmi bevételek alkotmányos alapja –a közteherviselés elve (Alkotmány 70/I. §) •Közhatalmi bevételek és fizetési kötelezettségek •Fizetési kötelezettségek az államháztartási törvényben –Példálózó felsorolás (adó, illeték, járulék, hozzájárulás, bírság, díj) –A fizetési kötelezettség előírásának jogforrási szintje –A fizetési kötelezettség bevezetésének időpontja

34 A KÖZHATALMI BEVÉTELEK CSOPORTOSÍTÁSA Közhatalmi bevételi csoport megnevezése JellemzőiFajtái ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK •tisztán fiskális bevétel •ellenszolgáltatás nincs •független a kötelezett akaratától •adók •vagyonszerzési illetékek •járulékok •hozzájárulások DÍJJELLEGŰ BEVÉTELEK •közvetlen ellenszolgáltatás •általában függ a kötelezett akaratától •eljárási illetékek •igazgatási szolgáltatási díjak •bírósági szolgáltatási díjak SZANKCIÓ- JELLEGŰ BEVÉTELEK •büntető jellegű •objektív vagy szubjektív felelősségi alap •szabálysértési bírság •államigazgatási anyagi jogi bírságok

35 Az adó- és járulékbevételek az összes adóbevétel arányában 36 39,3 0,3 1,2 34,5 4,5 1,5 21,7 0,5 1 30,9 28, Jövedelem és nyereség utáni adók TB járulékVagyoni típusú adók Termékek, szolgáltatások után fizetett adók Foglalkoztatáshoz kapcsolodó adók Egyéb adók % Magyarország EU államok átlaga

36 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐBB BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI KÖZBEVÉTELEK I.KÖZHATALMI BEVÉTELEK • fizetési kötelezettségek (Áht.) II.MAGÁNJOGI BEVÉTELEK •privatizációs bevételek •koncessziós bevételek •tőkejövedelmek III.EGYÉB BEVÉTELEK •külföldi segélyek •adományok •állami öröklésből szárm. bev. KÖZKIADÁSOK I.KÖZHATALMI KIADÁSOK •hatósági-igazgatási feladatok II.KÖZSZOLGÁLTATÁSOK III.KÖZPONTI BERUHÁZÁSOK IV.TÁMOGATÁSOK •pl. agrártámogatások, jogi személyek támogatása, lakástámogatás, fogyasztói árkiegészítés V.TRANSZFEREK •más alrendszerek részére VI.EGYÉB KIADÁSOK •pl. adósságszolgálat, tartalékok

37 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE FEJEZETEK (fejezetrend) Szervezeti fejezetek (államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen: országos hatáskörű szerv és köztestület) Funkcionális fejezet (- ek) CÍMEK, ALCÍMEK (címrend) Szervezeti címek, alcímek Funkcionális címek, alcímek (fejezeti kezelésű előirányzatok) ELŐIRÁNYZAT- CSOPORTOK Működési előirányzat-csoport Felhalmozási előirányzat-csoport KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK pl. személyi juttatások előirányzatai, beruházások előirányzatai

38 FEJEZETREND I.ORSZÁGGYŰLÉS II.KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG III.ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG IV.ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA V.ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK VI.BÍRÓSÁGOK VIII.MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE X.MINISZTERELNÖKSÉG XI.BELÜGYMINISZTÉRIUM XII.FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM XIII.HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM XIV.IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM XV.GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM XVI.KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM XVIII.KÜLÜGYMINISZTÉRIUM XX.OKTATÁSI MINISZTÉRIUM XXI.EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM XXII.PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM XXIII.NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA

39 FEJEZETREND XXIV.GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM XXV.INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM XXVI.FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM XXX.GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL XXXI.KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL XXXIII.MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA XLI.A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI XLIV.A KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE ÉS FEJLESZTÉSI CÉLÚ HITELFELVÉTELEI LI.A KORMÁNYZATI SZEKTORHOZ SOROLANDÓ, ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ELSZÁMOLÁSAI LXIII.MUNKAERŐPIACI ALAP LXVI.KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP LXXI.NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP LXXII.EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

40 A KÖLTSÉGVETÉSI CIKLUS (központi kormányzati költségvetés)

41 A költségvetéssel kapcsolatos menetrend Tárgyév Feladat Határidő a választások évében október 15. Kormány A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek augusztus 31. Kormány A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Állami Számvevőszéknek június 30. Tárgyévet követő év Fejezetgazdák Az elemi költségvetések elkészítéséhez szükséges keretszámok, szempontok meghatározása a törvény elfogadását követő 20. nap Fejezetgazdák A költségvetési szervek előirányzatainak (kincstári költségvetés) meghatározása a törvény elfogadását követő 10. nap OrszággyűlésA költségvetési törvény elfogadása lehetőleg december végéig Országgyűlés A fejezetek bevételi és kiadási főösszegének és az egyenleg mértékének meghatározása november 30. KormányA fejezetenkénti részletezés benyújtása az Országgyűlésnek november 15. október 15. KormányA költségvetési törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnekoktóber 31. szept. 30. Pénzügy- miniszter A költségvetési törvénytervezet Kormány elé terjesztése aug. 31. Fejezetek A pénzügyminiszter által közzétett tervezési szempontok (irányelvek) alapján a fejezetek költségvetési tervezetének összeállítása I. félév Tárgyévet megelőző év Felelős Határidő

42 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER I. KÖZÖS JELLEMZŐK: •Társadalmi közös kockázatvállalás •Biztosítási és szolidaritási elv •Kötelező biztosítási rendszer •Alapszerű gazdálkodás •Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások •Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség •Társadalombiztosítási szolgáltatások •Állami mögöttes felelősség •Az alrendszer felügyelete és igazgatása állami feladat

43 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER II. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: •munkáltatói tb. járulék •munkavállalói nyb. járulék •egyéb II. Kiadások: •nyugdíjak (öregségi, rokkantsági) •hozzátartozói nyugellátások •igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: •munkáltatói tb. Járulék •egészségügyi hozzájárulás (EHO) •táppénz-hozzájárulás •munkavállalói eb. járulék •egyéb II. Kiadások: •pénzbeli ellátások •egészségügyi szolgáltatások •igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Egészségbiztosítási Pénztár Kötelező magánnyugdíj biztosítási rendszer [NEM RÉSZE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSNAK]

44 AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK ALRENDSZERE •Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. •Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter •Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, gazdálkodó szervi befizetések •Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség •Jelenleg működő alapok: –Munkaerőpiaci Alap –Központi Nukleáris Pénzügyi Alap –Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap –Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

45 ÖSSZEFOGLALÁS •Közbevételek, közhatalmi bevételek •Fizetési kötelezettségek, ezek alkotmányos alapja •A központi költségvetés bevételei és kiadásai •A központi költségvetés szerkezeti felépítése •A költségvetési ciklus •Társadalombiztosítási pénzügyi alapok •Elkülönített állami pénzalapok

46 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK I. 1. Határolja el a közhatalmi bevételeket a közbevételek rendszerében! 2. Melyek a közhatalmi bevételek/fizetési kötelezettségek szabályozásának alkotmányi hiányosságai? 3. Milyen elemekből épül fel a központi kormányzati költségvetés szerkezete? Mondjon példákat az egyes szerkezeti elemekre!

47 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK II. 4. Jellemezze a központi kormányzati költségvetési ciklus egyes szakaszait! 5. Melyek a társadalombiztosítási alrendszer mindkét ágát meghatározó közös jellemzők? 6. Hasonlítsa össze a társadalombiztosítás két pénzügyi alapját! 7. Melyek az elkülönített állami pénzalap létrehozásának törvényi előfeltételei?

48 4. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER HELYI ALRENDSZERE

49 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER ALKOTMÁNYOS ALAPJA Relatív gazdasági-pénzügyi önállóság (Alkotmány IX. fejezete) •az önkormányzati tulajdon és tulajdonosi jogok •a bevételekkel való önálló gazdálkodás •a közfeladat-ellátás pénzügyi fedezetének megalapozása •a helyi adóztatási jog (csak a települési önkormányzatok!) •a vállalkozási szabadság

50 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VAGYONA VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok I. Önkormányzati törzsvagyon (amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy (amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja) közhatalom gyakorlását szolgálja) •forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek) •korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek) II.Forgalomképes önkormányzati vagyon

51 EURÓPAI HELYI ÖNKORMÁNYZATI KARTA (9. cikk) •a megfelelő pénzügyi forráshoz való jogosultság felelősségi körrel való arányosság [PRIVILEGIZÁLT] felelősségi körrel való arányosság [PRIVILEGIZÁLT] feladat-ellátási költségekkel való lépéstartás feladat-ellátási költségekkel való lépéstartás •a helyi adó- és díjbevételek előnyben részesítése [PRIVILEGIZÁLT] •az önkormányzatok közötti pénzügyi egyenlőtlenségek csökkentése •a pénzeszközök relatíve szabad felhasználása  törvényekben meghatározott keretek között [PRIVILEGIZÁLT]  esetenként felhasználási kötöttség („pántlikázás”) •a pénz- és tőkepiachoz való hozzáférés (beruházási célra) •a forrásszerkezet meghatározása során az önkormányzatok véleményének kikérése

52 A helyi önkormányzati alrendszer bevételei és kiadásai Bevételek : 1.Saját bevételek 2.Átengedett bevételek 3.Állami támogatások 4.Egyéb bevételek Kiadások: 1.Működési kiadások 2.Felhalmozási és tőkejellegű kiadások 3.Lakossági juttatások 4.Transzferek 5.Egyéb kiadások, tartalék

53 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI I. I. Saját bevételek •Helyi adók (építményadó, telekadó, kommunális adók, idegenforgalmi adók, helyi iparűzési adó) •Díjbevételek (pl. közterület-használati díj, intézményi térítési díjak) •Tőkejövedelmek (osztalék, kamat, árfolyamnyereség, bérleti díj) •Privatizációs bevételek •Egyéb saját bevételek (pl. bírság, vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel )

54 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI II. II. Átengedett (megosztott) bevételek (A megosztás módjáról általában az éves Kv-i Tv. dönt) •Személyi jövedelemadó (közvetlen részesedésű SZJA, normatív részesedésű SZJA, pozitív diszkrimináció elve alapján elosztott SZJA) •Gépjárműadó •Illetékek (az Ötv. saját bevételként nevesíti!) •Egyéb átengedett bevételek (pl. termőföld bérbeadása utáni személyi jövedelemadó, környezetvédelmi bírság)

55 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI III. III. Központi támogatások •Normatív állami költségvetési hozzájárulás (normativitás + szabad felhasználás) •Kiegészítő támogatások (normatív vagy pályázati alapon + felhasználási kötöttség) pl.: –céltámogatások, –címzett támogatások, –központosított előirányzatok, –feladatmutatóhoz kötődő normatív hozzájárulások, –működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások

56 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI IV. IV. Egyéb bevételek •Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott egészségbiztosítási támogatás •kölcsönfelvétel (pénzintézeti kölcsön, kötvénykibocsátás) •átvett pénzeszközök •adományok, segélyek

57 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS I. A költségvetési elfogadása: kizárólagos képviselőtestületi (közgyűlési) hatáskör A költségvetési formája: önkormányzati rendelet (helyi jogszabály!) Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetések (helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési határozat)

58 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS II. Helyi önkormányzati költségvetési ciklus A/ A költségvetés előkészítése •költségvetési tervezés •költségvetési koncepció •költségvetési egyeztetések B/ A költségvetési döntés •a költségvetés tartalmi elemei C/ A költségvetés végrehajtása •helyi önkormányzati költségvetési szervek D/ A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése •zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)

59 ÖSSZEFOGLALÁS •Relatív gazdasági-pénzügyi autonómia - alkotmányos alapok •Önkormányzati vagyon összetétele •Európai Helyi Önkormányzati Karta •Önkormányzati forrásszerkezet (bevételek) •A helyi önkormányzati költségvetés fontosabb közös szabályai •Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetés

60 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1.Hogyan rendelkezik a Magyar Köztársaság Alkotmánya a helyi önkormányzatok gazdasági- pénzügyi autonómiájáról? Alkotmánya a helyi önkormányzatok gazdasági- pénzügyi autonómiájáról? 2. Mutassa be a helyi önkormányzati vagyon összetételét! 3. Melyek a helyi önkormányzatok forrásszerkezetének fontosabb összetevői? 4. Ismertesse a helyi önkormányzati költségvetési ciklus főbb jellemzőit!

61 5. modul A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA

62 CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő •sajátítsa el a költségvetési szervi jogállás fogalmi ismérveit, •ismerje meg a költségvetési szervek alapításával, működésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos legfontosabb jogi rendelkezéseket, •képes legyen a költségvetési szervek gazdasági- pénzügyi szempontból való csoportosítására és egymástól való elhatárolására.

63 A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV FOGALMI ISMÉRVEI A költségvetési szerv •egyoldalú jognyilatkozattal és vagyon-elkülönítéssel jön létre (ALAPÍTÁSI LÉTSZAKASZ) •jogi személy (MŰKÖDÉSI LÉTSZAKASZ) •társadalmi közös szükségletek kielégítését célzó alaptevékenységet lát el (MŰKÖDÉSI LÉTSZAKASZ) •feladatvégzési és ellátási kötelezettsége van (MŰKÖDÉSI LÉTSZAKASZ) •non-profit működést fejt ki (MŰKÖDÉSI LÉTSZAKASZ) •felügyeleti szerv szakmai és gazdasági felügyelete alatt tevékenykedik (MŰKÖDÉSI LÉTSZAKASZ) •egyoldalú jognyilatkozattal és a vagyon visszavételével szűnik meg (MEGSZÜNTETÉSI LÉTSZAKASZ)

64 A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE I. Költségvetési szervek alapítása (alapítási létszakasz) •az alapításra jogosult közjogi személyek köre (7) •költségvetési szervek típusai (6) •az egyoldalú nyilatkozat: jogszabály és/vagy alapító okirat •az alapító okirat tartalmi kellékei •szervezeti és működési szabályzat •a nyilvántartásba való bejegyzés (Magyar Államkincstár és Területi Igazgatóságai) II. Költségvetési szervek megszüntetése (megszüntetési létszakasz) •az egyoldalú nyilatkozat: jogszabály és/vagy megszüntető okirat •a megszüntető okirat tartalmi kellékei •a nyilvántartásból való törlés

65 A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSA I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSÁRA JOGOSULT KÖZJOGI SZEMÉLYEK KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSÁRA JOGOSULT KÖZJOGI SZEMÉLYEK •Országgyűlés •Kormány •fejezetgazdák (a pénzügyminiszter egyetértésével) •helyi önkormányzatok •helyi kisebbségi önkormányzatok •országos kisebbségi önkormányzatok •köztestületek

66 A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSA II. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK TÍPUSAI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK TÍPUSAI •központi költségvetési szerv •helyi önkormányzati költségvetési szerv •helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv •társadalombiztosítási költségvetési szerv •országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv •köztestületi költségvetési szerv

67 A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MEGSZÜNTETÉSE A MEGSZÜNTETŐ OKIRAT TARTALMI KELLÉKEI •a költségvetési szerv neve •a költségvetési szerv székhelye •a felügyeleti szerv megnevezése •a megszüntető szerv neve •az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezések •a megszüntetés törvényi jogcíme (pl. az ellátandó feladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető)

68 A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MŰKÖDÉSE I. I. Pénzügyi források 1.költségvetési támogatások 2.saját bevételek •alaptevékenységből származó bevétel •kiegészítő tevékenységből származó bevétel •vállalkozási tevékenységből származó bevétel •átvett pénzeszközök (államháztartáson belülről, ill kívülről) •adományok, segélyek •egyéb (pl. számítógép értékesítéséből) II. Pénzügyi források felhasználása •működésre •felhalmozásra

69 A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA 1.A gazdálkodás megszervezésének módja szerint: •önállóan gazdálkodó költségvetési szerv •részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 2.Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság terjedelme szerint: •teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv •részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egység (nem költségvetési szerv!) 3.A Magyar Államkincstárhoz való kapcsolódás szerint: •kincstári körbe tartozó költségvetési szerv, •kincstári körbe nem tartozó költségvetési szerv (pl. helyi önkormányzati költségvetési szervek)

70 A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSÁNAK ÖSSZEVETÉSE Teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv Önállóan gazdálkodó költségvetési szervigennem Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervigenigen

71 A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MŰKÖDÉSE II. Gazdasági szervezet, gazdasági vezető •Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezete, feladatai •Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezete, feladatai •Gazdasági vezető kinevezése (központi költségvetési szervnél: felügyeleti szerv jogköre!) •Gazdasági vezető irányítása és ellenőrzése •Ellenjegyzés

72 A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MŰKÖDÉSE III. Gazdálkodási tilalmak, korlátok (csak a központi, ill. társadalombiztosítási költségvetési szerveknél!) •nem vehet fel pénzkölcsönt (hitelt) •nem vállalhat kezességet •nem vállalhat óvadékfizetési kötelezettséget •nem vásárolhat értékpapírt •nem bocsáthat ki és nem fogadhat el váltót •nem bocsáthat ki kötvényt •nem hozhat létre alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz

73 ÖSSZEFOGLALÁS •Költségvetési szerv fogalmi ismérvei •Költségvetési szerv létszakaszai (3) •Költségvetési szerv alapítása, megszüntetése •Költségvetési szerv pénzügyi forrásszerkezete •Költségvetési szervek csoportosítása •Gazdasági szervezet, gazdasági vezető •Gazdálkodási tilalmak, korlátok

74 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Melyek a költségvetési szerv fogalmi ismérvei? 2. Melyek a költségvetési szerv létszakaszai? Röviden jellemezze az egyes létszakaszokat! 3. Mutassa be a költségvetési szervek főbb pénzügyi forrásait! 4. Csoportosítsa költségvetési jogállásukra figyelemmel a költségvetési szerveket! 5. Melyek a központi költségvetési szervek gazdálkodásának főbb korlátai?

75 6. modul A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK GAZDÁLKODÁSA

76 CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő •ismerje meg a költségvetési szervek gazdálkodásának általános szabályozási keretét, illetőleg legfontosabb részletes szabályait, •sajátítsa el a kötelezettségvállalással, az érvényesítéssel, az utalványozással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos ismereteket.

77 A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I. A/ A KÖLTSÉGVETÉS ELKÉSZÍTÉSE •Elemi költségvetés készítésének kötelezettsége •Az elemi költségvetés tartalmi elemei: 1.részletes kiadási és bevételi előirányzatok jogcímenként és tevékenységekként 2.a személyi juttatások és a létszám összetétele 3.költségvetési feladatmutatók és mutatószámok állománya 4.az előirányzatokat megalapozó számítások

78 A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II. B/ A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA •A jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodás kötelezettsége •Bevételi előirányzatok évközbeni változásai (túllépés, elmaradás) •Kiadási előirányzatok évközbeni változásai (csökkentés, zárolás, törlés, valamint a túllépés lehetősége) •Előirányzat-maradvány felülvizsgálata, ill. jóváhagyása (felügyeleti szerv jogköre)

79 A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI 1.Létszámgazdálkodás 2.Személyi juttatások 3.Felújítások és beszerzések 4.Társaságban való részvétel 5.Biztosítások kötése 6.Vagyonértékesítés 7.Vállalkozási tevékenység

80 A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI II. 1. LÉTSZÁM-ELŐIRÁNYZAT, LÉTSZÁM- GAZDÁLKODÁS •engedélyezett létszámkeret (elemi költségvetés) •éves átlagos statisztikai állományi létszámkeret (átlag-létszám) •létszám csak személyi juttatási előirányzattal tervezhető! •létszámkeret változásai, létszámcsökkentés

81 A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI II. 2. A SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ELŐIRÁNYZATAI •egyidejűleg gazdasági-pénzügyi és humánpolitikai relevancia •rendszeres személyi juttatások (alapilletmény, illetmény-kiegészítés, illetménypótlék, 13. havi juttatás) •nem rendszeres személyi juttatások (pl. ruházati költségtérítés, jutalom) •külső személyi juttatások (pl. megbízási szerződés alapján vagy munkakörön kívüli feladat-ellátásért fizetett juttatás)

82 A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI III. 3. BESZERZÉSEK, FELÚJÍTÁSOK ÉS BERUHÁZÁSOK •tárgyi eszközök költségvetési éven belül történő beszerzése •tárgyi eszközök költségvetési éven átnyúló beszerzése (intézményi beruházások) •új tárgyi eszköz beszerzésének alapfeltétele •közbeszerzési kötelezettség

83 A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI IV. 4. TÁRSASÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTEL •közhasznú társaság (kht.)  non-profit •gazdasági társaságok közül csak részvénytársaság (rt.) vagy korlátolt felelősségű társaság (kft.)  for profit •társasági szerződés (alapszabály) vagy alapító okirat 5. BIZTOSÍTÁSOK KÖTÉSE •vagyonbiztosítás •alkalmazottak javára kötött biztosítás

84 A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI V. 6. KINCSTÁRI VAGYON HASZNOSÍTÁSA, ÉRTÉKESÍTÉSE [csak központi költségvetési szerveknél!] •a rendeltetésszerű gazdálkodás kötelezettsége •vagyonértékesítés szabályai •az értékesítésből származó bevétel 7. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG •rendszerszerűen idegen •nem veszélyeztetheti az alaptevékenység ellátását •mértéke és köre alapító okirati kellék •költségvetési befizetési kötelezettség

85 KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS I. a) Kötelezettségvállalás •Fogalma: a költségvetési szerv nevében vállalt fizetési vagy más teljesítési kötelezettség •Kötelezettségvállalásra jogosult személyek 1. minden esetben: a költségvetési szerv vezetője 2. feltétellel: a vezető által írásban megbízott személy •Előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia •Érvényességi kellék: ellenjegyzés

86 KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS II. b) Érvényesítés •Fogalma: a kiadás teljesítése, ill. a bevétel beszedése jogosultságának, összegszerűségének, valamint a fedezet meglétének, továbbá az alaki követelmények meglétének megállapítása •Érvényesítésre jogosult személyek: a jogszabályban előírt pénzügyi végzettséggel rendelkező és ezzel írásban megbízott személyek a jogszabályban előírt pénzügyi végzettséggel rendelkező és ezzel írásban megbízott személyek

87 KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS III. c) Utalványozás •Fogalma: a kiadás teljesítésének, ill. a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelése •Utalványozásra jogosult személyek 1. minden esetben: a költségvetési szerv vezetője 2. feltétellel: a vezető által írásban megbízott személy •Érvényességi kellék: ellenjegyzés •Az utalvány kötelező tartalmi elemei

88 KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS IV. d) Ellenjegyzés •Fogalma: a kötelezettségvállalás célszerűségének, továbbá a gazdálkodási jogszerűség és a pénzügyi fedezet meglétének vizsgálata •Ellenjegyzésre jogosult személyek 1. minden esetben: a gazdasági vezető 2. feltétellel: a gazdasági vezető által megbízott személy •Az ellenjegyzés megtagadásának korlátja: a kötelezettségvállaló, ill. az utalványozó írásbeli utasítása esetén kötelező az ellenjegyzés

89 A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI III. C/ A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE •Beszámolási kötelezettség •A beszámoló felülvizsgálata (felügyeleti szerv jogköre) •Számvevőszéki ellenőrzés •Kormányzati ellenőrzés •Belső ellenőrzés

90 ÖSSZEFOGLALÁS •A gazdálkodás általános szabályai (költségvetés elkészítése, végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése) •A gazdálkodás főbb részletes szabályai •Kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés

91 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Melyek a költségvetés elkészítésének és végrehajtásának fontosabb szabályai? 2. Mutassa be a létszámgazdálkodással és a személyi juttatásokkal kapcsolatos szabályozást! 3. Milyen társaságokban vehetnek részt a költségvetési szervek? 4. Ismertesse a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységére vonatkozó szabályozást! 5. Határozza meg a kötelezettségvállalás, az érvényesítés, az utalványozás és az ellenjegyzés rendeltetését!

92 7. modul A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELLENŐRZÉSE

93 Figyelmeztetés Az alábbiakban következő diák az államháztartási ellenőrzés megújult szabályozása alapján készültek, felhasználva a tankönyv szövegének azon elemeit, melyek nem változtak

94 CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő •meg tudja határozni az államháztartási ellenőrzés céljait, rendeltetését, jelentőségét és főbb jellemzőit, •ismerje meg a külső ellenőrzés, illetőleg a belső pénzügyi ellenőrzés főbb jogi rendelkezéseit, képes legyen ezek egymástól történő elhatárolására, •ismerje meg a helyi önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó speciális szabályozást.

95 A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELLENŐRZÉSE „Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.” [Áht § ( 1) módosult ] Ellenőrzés kiterjed: –mind a pénzgazdálkodásra, mind a vagyongazdálkodásra –mind a jogszerűségre, mind a szabályozottságra, mind a gazdaságosságra, mind a hatékonyságra, mind az eredményességre

96 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI RENDSZER (Kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére) 1.Az államháztartás külső ellenőrzése (az Állami Számvevőszék feladata) 2. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés a) folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység b)belső ellenőrzési tevékenység (költségvetési szerven belüli, felügyeleti, kormányzati) c)az a) és b) pontokban meghatározott tevékenységek központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, a közzétett módszertani útmutatók és irányelvek alkalmazásának ellenőrzése (Pénzügyminisztérium)

97 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE Állami Számvevőszék (ÁSZ): •az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve •csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve •ellenőrzéseit általában célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint egyaránt végzi •feladatai: –az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjedően ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását (ld. tankönyv) –egyéb feladatok (ld. tankönyv) •aktív és passzív ellenőrzési jogosultságok •kármegelőzés céljából: zárolási jog •a számvevőszéki ellenőrzés folyamata, ismertetési kötelezettség, az ellenőrzött szerv jogai •az ellenőrzési jelentések nyilvánossága

98 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS I. 1.A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS 1.A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE rendszer) –a szervezeten belüli első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer –létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős –a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével szabályzatok, folyamatok kialakítása és működtetése (ellenőrzési nyomvonal, kockázatkezelési rendszer, szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje)

99 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS II. ELLENŐRZÉS 2. BELSŐ ELLENŐRZÉS •független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység •célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje •feladatait, működtetését, eljárásrendjét külön kormányrendelet szabályozza •a költségvetési bevételek és kiadások tervezése, felhasználása és elszámolása, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás a belső ellenőrzés tárgyát képezik.

100 BELSŐ ELLENŐRZÉS I. a) Egyes költségvetési szervek belső ellenőrzése: –kialakításáról és megfelelő működtetéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. –a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi –Belső Ellenőrzési Kézikönyv b) A fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv belső ellenőrzési egysége ellenőrzést végezhet: –a felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok vonatkozásában (felügyeleti ellenőrzés) –a fejezet többségi tulajdonában lévő szervezeteknél –a költségvetésből céljelleggel juttatott és nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél.

101 BELSŐ ELLENŐRZÉS II. c) Kormányzati ellenőrzés - a Kormány belső ellenőrzést végző szerve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) •országos hatáskörű közigazgatási szerv (MEH felügyeli) •ellenőrzési hatásköre: - a Kormány programjából adódó feladatok és egyéb kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére - a központi költségvetés bevételei és kiadásai (kivéve a nem kormányzati fejezetek ld. tankönyv), az elkülönített alapok, a TB alapok, központi költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzése. - költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzése (kivéve önkormányzatok) - európai uniós források felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok - egyéb feladatok (informatikai rendszerell. áll-i kezességváll. jogossága ) •minden ellenőrzésről összefoglaló jelentést, illetve éves összefoglaló jelentést készít, melyet a Hivatal elnöke a MEH miniszter útján a Kormány elé terjeszt.

102 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE •Állami Számvevőszék •Kincstári felülvizsgálat (állami támogatási igény jogossága, illetve felhasználás szabályszerűsége) •Pénzügyi bizottság (2000 fős lélekszám feletti települések) •Belső ellenőr / belső ellenőri szervezet •Részleges auditálási kötelezettség (!) állandó auditálás: a nagy önkormányzatok (65) eseti auditálás: hitelállomány + 300m Ft-ot meghaladó kiadási oldal meghaladó kiadási oldal könyvvizsgálói jogok és kötelezettségek

103 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜL IS VÉGZETT ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG 1.Támogatások ellenőrzése A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és a fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az irányító hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek ellenőrzési jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat. A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és a fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az irányító hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek ellenőrzési jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat. 2.Az adók és más befizetések ellenőrzése Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását. Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.

104 ÖSSZEFOGLALÁS •Az ellenőrzési tevékenység célja és jellemzői •Az államháztartás külső ellenőrzése (ÁSZ) •Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés FEUVE rendszer belső ellenőrzés (költségvetési szerven belüli, felügyeleti, kormányzati) •A helyi önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése •Az államháztartáson kívül is végzett ellenőrzés

105 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1.Melyek az államháztartási ellenőrzési tevékenység céljai? 2.Hogyan épül fel az államháztartás pénzügyi ellenőrzési rendszere? 3.Hasonlítsa össze a számvevőszéki ellenőrzést és a kormányzati ellenőrzést! 4.Mely szervek ellenőrzésére nem jogosult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal? 5.Milyen sajátosságok jellemzik a helyi önkormányzati gazdálkodás ellenőrzését?


Letölteni ppt "ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK II. rész ÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK Közigazgatási szakvizsga."

Hasonló előadás


Google Hirdetések