Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2010 évközi változások 2011 évi változások.  1. Számviteli törvény  2. Illetéktörvény  3. Adózás rendje, különadók  4. Iparűzési adó  5. Személyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2010 évközi változások 2011 évi változások.  1. Számviteli törvény  2. Illetéktörvény  3. Adózás rendje, különadók  4. Iparűzési adó  5. Személyi."— Előadás másolata:

1 2010 évközi változások 2011 évi változások

2  1. Számviteli törvény  2. Illetéktörvény  3. Adózás rendje, különadók  4. Iparűzési adó  5. Személyi jövedelemadó  6. Társadalombiztosítás  7. Általános forgalmi adó  8. Társasági adó  9. Transzferárak

3 1. Egyszerűsített éves beszámoló készítők köre bővül:  - Mérlegfőösszeg < 500 millió Ft  - nettó árbevétel < 1 milliárd Ft  - átlagos foglalkoztatotti létszám < 50 fő 2. Az összevont árfolyamkülönbözet meghatározása (2010)- kötelező elszámolni 2011-től. 3. Fejlesztési tartalék elszámolása (2010) 4. Osztalékfizetés esetén ügyvezetői nyilatkozat (Gt) (2010) 5. Tárgyi eszközök átsorolása tevékenység szűkülése esetén 6. Végkielégítés elszámolásának szabályai (2010) 7. Kapott, nyújtott engedmények elszámolása (2010)

4 re is alkalmazható szabályok:  Változott a behajthatatlan követelés fogalma. Így a költség-haszon elv szerinti leírást nemcsak a végrehajtási eljárásra, hanem a fizetéses meghagyásos eljárásra is lehet alkalmazni.  Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a zrt, a naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozás, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és azok a magyar leányvállalatok, amelyeket a fölérendelt anyavállalata konszolidált beszámolójába a nemzetközi szabályok szerint von be (természetesen az egyszerűsített éves beszámolóhoz előírt mérethatárokat figyelembe kell venni). Ha a vállalkozás a üzleti évre egyszerűsített éves beszámolót kíván készíteni, akkor azt számviteli politikájában is rögzítenie kell.  Változott a kiegészítő melléklet adattartalma: azoknak a vállalkozásoknak, amelyek számviteli politikájukban a devizavételi vagy a devizaeladási árfolyamot választották a devizás tételek forintosításának alapjául, nem kell kimutatniuk a devizavételi vagy a devizaeladási árfolyam és az átlagos (MNB vagy a saját banki átlag) árfolyam közötti eltérést a kiegészítő mellékletben.

5  1. Öröklés, ajándékozás:  (2010. augusztus 14-től)  Öröklési, ajándékozási illeték alól mentes az egyenesági rokonok közti (Ptk!) ajándékozás, öröklés  2. Eszközátruházás:  -az üzletág átvétel keretében átvett eszközöket el lehet idegeníteni január 1-től  - az átruházott eszközökön belül az ingatlanok aránya nem haladhatja meg az 50 %-ot az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév végén sem.

6  1. Bérbeadás adószám nélkül  (2010. augusztus 16-tól)  A magánszemélynek nem kell adószámot kérni az adóhatóságtól és nem kell bejelenteni az ingatlan bérbeadást. (Kivéve: ÁFA tv. hatálya alá való bejelentkezés)  2. Adónyilatkozat, mint SZJA bevallás (söralátét)  3- Adóigazolás kiadásának határideje újra 8 nap lesz.

7  4. Az önellenőrzés csak akkor minősül megkezdettnek, ha az adózó az önellenőrzési bevallást legkésőbb az értesítés kézhezvétele előtti napon benyújtotta az adóhatósághoz, a folyamatban lévő önellenőrzések lezárására a továbbiakban nincs lehetőség.   5. Az adó- és a vámhatóság kiutalás kérésekor megnézi a másik szervezet folyószámláját is, és ha ott az adózónak tartozása van, akkor annak összegét a kiutaláskor visszatartja.   6. Mulasztási bírság változások: az adózó 500 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható, ha közzétett beszámoló ja részben vagy egészben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak  7. A törzsadatokról az APEH ügyfélkapun keresztül értesíti az adózót.  8. Az adótúlfizetést csak akkor fogja visszautalni a hatóság, ha minden bevallás benyújtásra került  9. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó csak ezen keresztül bonyolíthatja le a pénzforgalmát az adóhatósággal.

8  1. Alanyai:  - bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások  - távközlési tevékenységet folytató vállalkozások  - energiaellátó tevékenységet folytató vállalkozások  2. Mértéke:  500 milliótól 30 milliárdig 0,1 %, milliárdig 0,4 %, 100 milliárd felett 2,5 %.

9  Változás az iparűzési adóalap megosztásában:  1. Nem alkalmazható eszköz-arányos megosztás abban az esetben, ha a székhely szerinti településen nincsenek eszközei a vállalkozásnak.  2. Az ügyvezető után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás min. 10 %-át a székhely szerinti adó megállapításánál figyelembe kell venni.  3. Átjárás a folyamatos és ideiglenes tevékenység után fizetendő adó tekintetében.

10  Az adó mértéke: egy kulcsos adó, a magánszemély valamennyi jövedelme után 16% adót fizet. A szuperbruttó megmaradt – 27% adóalap-kiegészítés az összevonat adóalapba tartozó jövedelmek esetén, így a tényleges adóterhelés: 16% * 1,27 = 20,32%   Adójóváírás : a bér és az adóalap-kiegészítés 16%-a, havonta maximum Ft/jogosultsági hónap összegig. A jogosultsági határ Ft éves összes jövedelemig ( Ft/hó). Ezt követően Ft éves jövedelemig ( Ft/hó) csökkenő összegben   Az éves összes jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni: az ingatlan átruházásból származó jövedelem, a munkaviszony jogellenes megszűntetésére tekintettel bíróság által megítélt összeg, valamint az osztalékelőleg. Az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében lesz része a magánszemély összes jövedelmének. 

11  Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma. Ami korábban ide tartozott, az vagy adómentes bevétel lesz (pl. nyugdíj), vagy adókötelessé válik (hallgatói munkadíj). Ennek jelentősége az, hogy az összevont adóalap megállapításánál a korábbiaktól eltérően ezeket a jövedelmeket nem kell figyelembe venni.   Az önálló tevékenységek közül az ingatlan-bérbeadás jövedelme után 2011-től csak az összevont adóalap részeként lehet adózni. Ezzel egyidejűleg a bérbeadás bevételével szemben lehetőség van az ezzel összefüggésben felmerült és igazolt költséget elszámolni. A költségelszámolás után keletkező jövedelmet is szuperbruttósítani kell.   Megszűnik a tőzsdei értékpapírok kedvezményes adókulcsa, 2011-től 16% az adó ezekre is.   Az adóról történő rendelkezés: az önkéntes kölcsönös pénztárakba valamint a NYESZ-re befizetett összegekre vonatkozó szabályok nem változnak, de az igénybe vehető kedvezmény mértéke 30%-ról 20% -ra csökken.

12  Nem pénzbeli juttatások   Megszűnik a természetbeni juttatás fogalma, helyette egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások fogalma került.   A tartalom szűkült, a kimaradó, a következőkben fel nem sorolt, és adómentesnek sem minősülő juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek, az adókötelezettség megállapítását a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszony alapján kell megállapítani.   Megmaradó adómentes juttatások :   · Számítógép ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása  · Biztosítás korlátlanul (kockázati élet és betegség)  · Sportesemény belépő jegy (évi max. 50 eFt értékben)  · Lakáscélú támogatás (max Ft / 5 év)

13  Egyes meghatározott juttatások közé tartoznak:   Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, vagy más szolgáltatás  Telefonszolgáltatás  Több magánszemély számára kötött adóköteles biztosítás, mikor a biztosítás szerződés nem egyénileg határozza meg a biztosítottak körét  Reprezentáció és üzleti ajándék a ráfordítás 10%-áig – nem tao alanynál  Reprezentáció a bevétel 1%-áig, maximum 25 millió Ft  Üzleti ajándék a létszám * Ft értékig a minimálbér értékének 25%-áig  Évente 3 alkalommal adott csekély értékű (minimálbér 10%-a) ajándék – a munkavállaló adja a munkavállalónak, közeli hozzátartozónak  Egyidejűleg több magánszemélynek (ideértve az üzleti partnereket is) szervezett ingyenes, vagy kedvezményes rendezvény, melynek célja vendéglátás, szabadidő program és nem lehet megállapítani a résztvevőkre jutó költséget  Reklám célú, vagy egyéb ajándék a minimálbér 1% értékéig, és a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek  Az értékhatárt meghaladó béren kívüli juttatások

14 Juttatások (!) Kinek adható?Határa Meleg és hideg étkeztetésmunkavállaló, társas vállalkozóHavi Ft-ot meg nem haladó rész Bérletmunkavállaló, társas vállalkozó A munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet Iskolakezdési támogatásmunkavállaló, társas vállalkozó Gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig az iskolakezdést megelőző 60 és azt követő 60 napig adható tankönyv, taneszköz, valamint ruházat vásárlására lehet felhasználni A névre szóló üdülési csekkmunkavállaló, családtagja, társas vállalkozó Legfeljebb az év első napján érvényes havi minimálbérnek megfelelő összeg személyenként A munkáltató által a munkavállaló vagy annak közeli hozzátartozója számára biztosított üdülési szolgáltatás munkavállaló, családtagja, társas vállalkozó Amennyiben az üdülő a munkáltató tulajdona, maximum a havi minimálbér összegéig Önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás együtt munkavállalóÖsszeghatára együttéve a minimálbér 30 %-a Önkéntes nyugdijpénztári támogatásmunkavállalóÖsszeghatára a minimálbér 50% Iskolarendszerű képzésmunkavállaló A munkakörrel szorosan összefüfggésben lévő oktatás a minimálbér két és félszereséig Internet használat díjamunkavállaló Munkáltató által finanszirozott internethasználat havi forintig Béren kívüli juttatások: A juttatás értékének 1,19 –szerese után kell megfizetni a 16 % SZJA-t. Értékhatár felett: 16 % SZJA +27 % EHO.

15 Pénzbeli jövedelemEgyes meghatározott juttatások Béren kívüli juttatások Bruttó bér Levont adó, és járulék Nettó kifizetés Kifizető által fizetett SZJA Járulékok Összes költség Azonos összegbe kerülő juttatások értékéből, hogyan alakul az abban részesülő számára jutó érték:

16  A változások közül kiemelendők a következők:  az egyéni nyugdíjjárulék mértéke január 1-jétől 9,5%-ról 10%-ra emelkedik (a tagdíj mértéke november 1-jétől 0%),  a főállású vállalkozóknál megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya; és új szabály, hogy a legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenységnél legalább a garantált bérminimum után kell tb-járulékot fizetni,  megváltozik a külföldi vállalkozások által foglalkoztatott biztosítottak utáni járulékfizetés rendje,  az egészségügyi hozzájárulásnál megszűnnek a kivét és díjkiegészítés utáni eho-szabályok, valamint a személyi jövedelemadózás szabályainak változásai miatt módosul az eho-alapba tartozó jövedelmek köre,  a rehabilitációs hozzájárulásnál konkrét szabályok, tételes felsorolások határozzák meg, hogy a hozzájárulási kötelezettség szempontjából kik minősülnek megváltozott munkaképességűnek és a megváltozott munkaképességet milyen dokumentumokkal lehet igazolni.

17  Járulékminimum  A munkaviszonyban foglalkoztatottaknál megszűnik a legalább a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés szabálya (2010 végéig, ha a munkáltató nem élt bejelentéssel, akkor az ennél kisebb bérű munkavállaló után is meg kellett fizetni a kétszeres minimálbér után a járulékokat). A járulékfizetés így minden esetben a ténylegesen kifizetett (megszerzett) jövedelmekhez kapcsolódik.  A biztosított egyéni és társas vállalkozóknál a jövőre nézve megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya. Ez azt jelenti, hogy 2010-re nézve érvényes e rendelkezés (vagyis nincs visszamenőleges hatálya a módosításnak), azonban egy átmeneti szabály biztosítja, hogy ha a vállalkozó a járulékalap megállapításánál rosszul alkalmazta a piaciérték-megállapítási módszerek valamelyikét, akkor emiatt az adóhatóság nem alkalmazhat mulasztási bírságot és adóbírságot.  A főállású biztosított vállalkozóknál a járulékfizetés alsó határa a („normál”) minimálbér, legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig a magasabb összegű garantált bérminimum. Mindkét esetben a tárgyhónap első napján érvényes összeg az irányadó. A járulékalap-minimum továbbra is havi átlagban teljesítendő, vagyis kivét vagy tagi jövedelem elszámolása hiányában nem kell járulékot fizetni, ha az adott hónapig bezárólag havi átlagban legalább a minimálbér/bérminimum után megfizették a járulékokat.

18  Járulékmértékek  A nem biztosítottak és a nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató) vállalkozók utáni egészségügyi szolgáltatási járulék összege az infláció mértékével egyezően emelkedik: havi 4950 forintról 5100 forintra (napi 165 forintról 170 forintra).  A magánnyugdíjpénztárakat megillető tagdíjbefizetések felfüggesztésre kerülnek, a november 1. és december 31. közötti időszakban esedékes nyugdíjjárulék pénztártagok esetén is 9,5% (2011. január 1-jétől 10%), míg a tagdíj 0%.  Ezzel párhuzamosan, a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény alapján – november 3-tól – megszűnt a kötelező pénztártagság a pályakezdőknél, és ugyanakkor minden pénztártag számára megnyílt a lehetősége annak, hogy visszaléphessen az állami nyugdíjrendszerbe. Aki pénztártag akar maradni, annak január 31-éig van lehetősége erről nyilatkozni személyesen a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Aki nem nyilatkozik maradási szándékáról, az automatikusan visszalép az állami nyugdíjrendszerbe.  A magán-nyugdíjpénztári tagdíjjakkal kapcsolatos változás ugyanakkor nem érinti a tagdíj-kiegészítéseket, mivel a munkáltató vagy maga a munkavállaló továbbra is kiegészítheti – a 0%-os – tagdíját.  A megváltozott szabályokat a október 1-jétől november 30-ig terjedő bevallási idősza-kokra vonatkozó, azaz november 1-je és december 31-e közötti időszakban esedékessé váló járulékokra, illetve tagdíjakra kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy első ízben a október havi járulékalap után kellett az új szabályok szerint teljesíteni a bevallási, fizetési kötelezettséget (az októberre vonatkozó bér utáni járulékok esedékessége november 12.).  Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke január 1-jétől 9,5%-ról 10%-ra emelkedik (emellett a tagdíj változatlanul 0%).  Az átmeneti szabályok szerint az új járulékmértéket a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a január 10-ig megszerzett, decemberi járulékalapot képező jövedelemre, amelyet a december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, még a december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.  Járulékplafon  Az egyéni nyugdíjjárulék-plafon napi összege forintra emelkedik a munkáltatói tb-járuléknak azonban továbbra sincs felső határa.

19  Ingatlan-bérbeadásnál megszűnik az EHO mentesség, ha a bérbeadó állandó lakóhelye a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás.   START régió – megszűnik 2011-től, utoljára ilyen jogcímen 2010 decemberében lehet megkezdeni a foglalkoztatást. START Plusz, Extra – december 31-ig indítható, 2013 végén megszűnik.   Új – a gyes-ről, gyed-ről visszatérő saját munkaerő részmunkaidős foglalkoztatása mellett egy másik részmunkaidős foglalkoztatása történjen, legalább egy évig – ekkor a járulék 20% lesz, a minimálbér kétszereséig.   Rehabilitációs hozzájárulás – a mértéke változatlan Ft/fő.   A létszámot a KSH munkaügyi statisztikai útmutatója szerinti átlagos állományi létszám alapján kell meghatározni.   A munkavállalók megváltozott munkaképességének kritériumait, és az ezt igazoló okiratok fajtáját a törvény szabályozza, az eddigi kormányrendelet helyett, a tartalma változatlan. 

20  Eho-köteles jövedelmek  Kifizetői (27%) eho  Új szabály, hogy az szja-törvény 70. §-ában nevesített, úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások után a kifizetőnek 27% ehót kell fizetnie, mégpedig az adóalapként meghatározott összeg után.  Az ehót az adóval egyidejűleg kell megállapítania a kifizetőnek.  2011-től nincs járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszonyon kívüli juttatások után végéig például a munkáltató belföldi vagy külföldi anyavállalatától közvetlenül kapott juttatás után a munkáltatónak, illetve – külföldi juttató esetén – a munkavállalónak kellett tb-járulékot fizetnie. A változtatás nyomán az ilyen típusú ügylet alapján szerzett, adóelőleg-köteles jövedelem után a kifizetőnek 27% ehót kell fizetnie, ha pedig nincs kifizető, akkor a jövedelemszerző magánszemélynek.  Emellett az eho-törvény módosítása hatályon kívül helyezi azt a korábban kihirdetett, de még szintén nem alkalmazott rendelkezést is, amely szerint a nem evás társas vállalkozás 27 százalék ehót fizet a ki nem fizetett osztalék után. E szabályok tehát még a tényleges alkalmazásuk előtt megszűnnek.  Az szja-törvény 71. §-ában meghatározott úgynevezett béren kívüli juttatások a jövőben is tb-járulék- és eho-mentesek.  Az szja-törvényben megszűnt az egyösszegű járadékmegváltások és a kisösszegű kifizetések, mint önálló jövedelemkategória. Ezek 2011-től az összevont adóalap részét képezik, amelyek után adóelőleget kell fizetni. Ennek következtében az általános eho-fizetési szabályok hatálya alá kerülnek, vagyis az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemösszeg után a kifizető 27% ehót fizet (ami az eho-kötelezettséget illeti, érdemi változás tehát nincs).  Magánszemélyt terhelő eho  A magánszemélyek eho-kötelezett-ségével kapcsolatban nincs érdemi változás. A magánszemélyek következő jövedelmeit terheli 14% eho:  vállalkozásból kivont jövedelem,  értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,  osztalék, vállalkozói osztalékalap,  árfolyamnyereségből származó jövedelem,  ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes öszszeg.  A felső határ, vagyis ameddig a 14%-os ehót az egyéni egészségbiztosítási járulékkal együtt fizetni kell, változatlanul forint.  A jövedelmek körét érintően egy változás történt: 2011-től minden osztalék egységes kulccsal adózik. Annak érdekében, hogy a magánszemélynek ne kelljen 2011-től 14% ehót fizetnie a tőzsdei osztalék után, e jövedelem bekerül a kivételek közé, így utána nem kell 14% ehót fizetni.  A mentességeket érintően van még egy kisebb változás: megszűnik az a kivételszabály, hogy az állandó lakóhely szerinti lakás bérbeadásából származó egymillió forintnál nagyobb jövedelem mentesül az eho-fizetési kötelezettség alól. A kisjövedelműek eho alóli mentességét ugyanakkor továbbra is biztosítja az, hogy az egymillió forint alatti bérbeadásból származó jövedelmet nem terheli eho.

21  -Hangos könyvek áfája 25%-ról 5% -ra változik.   -Közcélú természetbeni adományozásnál nem kell áfát fizetnie az adományozónak, ha olyan terméket, szolgáltatást adományoz, amelyet eddig vállalkozása adóköteles tevékenységéhez használt. A kedvezmény akkor érvényesíthető, ha az adományozott közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezet, illetve egyház, és az adományban részesülő az adományról igazolást ad. Az adományozás nem járhat vagyoni előnnyel, de nem számít vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás. Az eleve adományozási célra történő beszerzés előzetes forgalmi adója levonásba helyezhető.   -Az áfatörvény kibővült az együttműködő közösség fogalmával. Ez közös cél érdekében működik, az általa a tagjainak nyújtott szolgáltatás adómentes, ha a tag a szolgáltatást nem adóalanyként, vagy kizárólag meghatározott adómentes tevékenységhez veszi igénybe, és a szolgáltatás ellenértéke nem haladja meg annak igazoltan felmerült költségét, és azt a tag tagi hozzájárulás formájában fizeti. 

22  A kulturális szolgáltatások teljesítési helye változik:   Ha a megrendelő adóalany, ekkor a teljesítés helye az ő letelepedésének helye lesz.  Kivéve, ha belépődíj ellenében megtekinthető eseményeket, ekkor a teljesítés helye a tényleges teljesítés helye lesz.   Ha a megrendelő nem adóalany, akkor a teljesítés helye továbbra is a tényleges teljesítési hely lesz.  Ide tartoznak a művészeti, a tudományos, az oktatási, és a szórakoztatási, és sportszolgáltatások is.   Fordított adózású lesz a hulladékkereskedelem körében az használt akkumulátor értékesítése.   Az adó alapja utólagosan csökkenthető lesz, önellenőrzés nélkül, ha a lízing futamideje alatt az ügylet meghiúsul, és az ügylet megkötése előtti eredeti állapotot állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulásig megtörtént ügyletnek ismerik el.   Levonható a motorbenzin, ha kutatás fejlesztés során környezetkímélő motorbenzinhez szerzik be.

23  Adómérték-változás (2010. évközi változás)   10% a társasági adó mértéke 500 millió Ft adóalapig, külön feltételek előírása nélkül, az e feletti adóalap esetén marad a 19% társasági adó.   Hatályba lépés július 1-eje – így adóévben 250 millió Ft adóalapig alkalmazható.   Az éves adóalap megosztása – naptári napok alapján:  181/365 – 184/365 49,59% - 50,41%   2011-től 500 millió Ft adóalapig a 10%, minden egyéb feltétel nélkül alkalmazható, e felett 19% a társasági adó.   2013-től nem lesz 19% TAO mérték. 

24  Az adóelőleg-fizetés nem változik, a már bevallott adatok szerint kell az előleget megfizetni, de a feltöltési kötelezettségnél figyelembe lehetett venni már a csökkentett adómértéket.   Az adóelőleg-kiegészítés árbevételi értékhatára 50 millió forintról 100 millió forintra nő, ez az értékhatár alkalmazható már a december 20-i feltöltésekre is.  Megszűnik a külföldi szervezetek adóalanyisága től nem kell a 30% adót levonni a külföldi szervezetek számára kifizetett kamatból, jogdíjból, szolgáltatási díjból.

25  Szokásos piaci ár  A tao-törvény szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezései szerint, amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózónak megfelelően módosítani kell az adóalapját.  A szokásos piaci árat a december 31-ig hatályos szabályok szerint  összehasonlító árak módszerével,  viszonteladási árak módszerével,  költség és jövedelem módszerrel, vagy  egyéb módszerrel  lehet meghatározni.

26

27 Köszönöm a figyelmet ! Litvai Enikő Katalin


Letölteni ppt "2010 évközi változások 2011 évi változások.  1. Számviteli törvény  2. Illetéktörvény  3. Adózás rendje, különadók  4. Iparűzési adó  5. Személyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések