Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Az ORSZI komplex eljárás keretében végzett vizsgálatai; a komplex minősítés (új) szabályai és eljárás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Az ORSZI komplex eljárás keretében végzett vizsgálatai; a komplex minősítés (új) szabályai és eljárás."— Előadás másolata:

1 Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Az ORSZI komplex eljárás keretében végzett vizsgálatai; a komplex minősítés (új) szabályai és eljárás rendje Szociális szakértők képzése Széll Imre ov. Koordinációs Önálló Osztály Péntek, Budapest

2 2 A biztosítási orvosszakértés kialakulása Magyarországon  évben a választott bíróság tárgyalásaihoz betegség – keresőképtelenség – ügyben „kijelölt orvosok is meghívandók szigorú sorrend alapján”.  1908-ban létrejön az Állami Munkás Biztosítási Hivatal Orvosi Tanácsa, mint orvoszakértő szervezet.  1927-ben a XXI. Törvénycikk Betegségi és Baleseti kötelező biztosítás címen előírja a rokkantság orvosszakértői véleményezését.  évben kiegészítés a járadékra való igényjogosultsági esetekkel  IV. Törvénycikk megszüntette a kötelező részvételt.  1948-ban Rokkantság Megállapítási és Felülbírálati Osztály működik  MUCSÖ

3 3 Az intézményes orvosszakértés kialakulása Magyarországon  évi 136. (XII.18.) Egészségügyi Miniszteri rendelet szabályozza a munkaképesség-csökkenést véleményező orvosi bizottságok működését.  1960-ban, a z Egészségügyi Miniszter a létrehozza a Munkaképesség-csökkenést Véleményező Orvosi Bizottságok Országos Igazgatóságát ( 44/1960. EüM.U).  1967-ben a szervezet hatáskörébe tartozik a munkaköri (szakmai) alkalmasság orvosi véleményezése másodfokon, valamint az orvosi felülvizsgálat során keresőképesnek nyilvánított biztosított keresőképességének orvosi döntőbizottsági felülvizsgálata is.  1971-től megalakul az Országos Orvosszakértői Intézet. ( 45/1970 EüM.U.)  2007-ben létrejön az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet.

4 4 Az ORSZI feladat és hatásköre I. Szakvélemény készítés az igénylő vagy hozzátartozója) egészségkárosodásáról, illetve speciális eredetű egészségkárosodásáról az alábbi társadalombiztosítási, állami, illetve szociális és családtámogatási ellátások megállapításához:  rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás,  rehabilitációs járadék,  baleseti-, egészségkárosodási járadék,  hozzátartozói nyugellátás,  magasabb összegű családi pótlék 18 év felettiek számára történő folyósításához,  rokkantsági járadék,  rendszeres szociális segély,  rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék,  „fegyveres szervek”, testületek, rendvédelmi szervek tagjának, fentiekkel megegyező ellátásai,  hadirokkant, hadigyámolt, hadiözvegy, hadiárva, hadigondozott családtag egészségkárosodásának véleményezése,  nemzeti helytállási pótlék,  nemzeti gondozási díj.

5 5 Az ORSZI feladat és hatásköre II. Az ORSZI szociális szakértői feladatai körében évtől:  az időskorúak intézetében történő elhelyezés rászorultságának vizsgálata,  részvétel az otthon-ápolás gondozás szükségességének megállapításában (jegyzői bizottságok) től  a fogyatékosok otthonában történő elhelyezés rászorultságának,  a fogyatékos személyek rehabilitációs intézményében történő elhelyezés rászorultságának,  a pszichiátriai illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében történő elhelyezéshez,  a pszichiátriai betegek otthonában történő elhelyezéshez,  a pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékos személyek lakóotthonában történő elhelyezéshez,  illetve az elhelyezett személyek felülvizsgálata, szakértői véleményezése.

6 6 Az ORSZI feladat és hatásköre III. Egyéb vizsgálatok:  a keresőképesség és változásának véleményezése,  a súlyos fogyatékosság minősítése a fogyatékossági támogatás megállapításához,  a gépjárművezetői egészségi alkalmassági szakértői vizsgálatainak II. fokú eljárásban történő végzése,  a mozgáskorlátozott személyek gépjárművezetői egészségi alkalmasságának szakértői minősítése,  mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeire való jogosultság elbírálásához, szakértői vizsgálat végzése.

7 7 Statisztikai adatok Az intézet több mint 20 jogcímen ezer vizsgálatot végez évente, ebből ezer körüli a megváltozott munkaképességgel, ezer a fogyatékossági támogatással (FOT) összefüggő, illetve ezer az un. egyéb jogcímen végzett vizsgálatok száma. (Mindezeket 7 regionális igazgatóság, 22 telephelyén, 56 I. fokú, és 10 II. fokú szakértői bizottságban, idős, de tapasztalt orvosszakértő közreműködésével.)

8 8 Az ORSZI szervezete Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet a szociális és munkaügyi miniszter közvetlen felügyelete alatt álló, központi hivatal. Az ORSZI közvetlenül a főigazgató vezetése alatt álló főigazgatóságból és regionális igazgatóságokból, továbbá azok kirendeltségeiből áll. Az ORSZI szakértői tevékenysége során az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban a kirendeltségek szakértői bizottsága és a regionális igazgatóságok telephelyein elhelyezkedő I. fokú szakértői bizottságok a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban a regionális igazgatóságok II. fokú szakértői bizottsága jár el. Az ORSZI a vonatkozó jogszabályok által hatáskörébe utalt ügyekben az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el, jogállását és eljárásának részletes szabályait a 213/2007.(VIII. 7.) Kormány rendelet rögzíti.

9 9 ORSZI szakértői bizottságainak eljárása Az intézet korábbi orvosi bizottságai (OB) Az intézetre vonatkozó és évi kormányrendelet előtt, az intézet szakértői bizottságai 2 orvos tagból álltak. Eljárásukat az 1989-ben kiadott „ Munkaképesség orvosszakértői vizsgálata, értékelése és véleményezése ” elnevezésű szakmai irányelvekben foglaltak, illetve főigazgatói körlevelekben, utasításokban előírtak alapján végezték. Szakvéleményükben fő szempontként a vizsgált/véleményezett személyek munkaképesség-csökkenés mértékét határozták meg (mkcs).

10 10 ORSZI szakértői bizottságainak eljárása 2008-tól az intézet jogszabályban nevesített rehabilitációs, illetve szociális szakértői szervként jár el. A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének jogszabályi változtatásával összhangban az intézet szakértői bizottságainál is megváltoztak az értékelési rendszerek, szemléletek. A rendszerben történő változtatás orvosszakértői szempontból leglényegesebb eleme, hogy a szakértői bizottságok évtől az eddigi munkaképesség-csökkenés (mkcs. ) megállapítása helyett össz-szervezeti egészségkárosodást (ÖEK) véleményeznek, tehát nem az elvesztett, hanem a megmaradt munkaképességet, illetve annak „hasznosíthatóságát” vizsgálják. Az orvosszakértők az egészségkárosodás megállapítását: A funkcióképesség, a fogyatékosság, és a megváltozott munkaképesség véleményezéséről szóló irányelv ben foglaltaknak megfelelően végzik.

11 11 ORSZI szakértői bizottságainak eljárása I. fokú eljárás  Elsőfokú eljárásban az intézet regionális igazgatóságainak kirendeltségein működő szakértői bizottságok (I. fokú szakértői bizottságok) járnak el.  A kirendeltségeket kirendeltség-vezető vezeti.  A kirendeltségek nem önálló jogi személyek.  Az alapfeladat elláthatósága érdekében az intézet egy-egy kirendeltségén egymás mellett (párhuzamosan) több szakértői bizottság is működik.  A kirendeltségeken működő I. fokú szakértői bizottságok az adott megyére kiterjedő illetékességgel járnak el.  A kizárólagos illetékességet, külön főigazgatói utasítás tartalmazza.

12 12 ORSZI szakértői bizottságainak eljárása II. fokú eljárás  Másodfokú eljárásban az intézet regionális igazgatóságain működő szakértői bizottságok (II. fokú szakértői bizottságok) járnak el.  A regionális igazgatóságot, regionális igazgató vezeti.  A regionális igazgatóságok nem önálló jogi személyek.  Az alapfeladat elláthatósága érdekében az intézet egy-egy regionális igazgatóságán egymás mellett (párhuzamosan) több szakértői bizottság is működik.  A regionális igazgatóságok székhelyén működő II. fokú szakértői bizottságok a régióra kiterjedő illetékességgel járnak el.

13 13 Nem komplex minősítés keretében végzett vizsgálatok Szociális szakértői szervként végzett vizsgálatok esetén a bizottság összetétele: 1 fő a bizottság elnöke (orvosszakértő), 1 fő előadó szakértő (szociális szakértő, vagy orvosszakértő), 1 fő orvosszakértő, vagy szociális szakértő. A hatályos jogi szabályozás az ápolás-gondozási szükséglet megállapításánál megengedi, hogy az eljáró szakértői bizottság előadó szakértőjévé szociális szakértő is kijelölhető. (Amennyiben az előadó szakértő szociális szakértő, úgy a bizottság harmadik tagja csak orvosszakkértő lehetne.) A fentieken kívül, orvosszakértői eljárásban a szakértői bizottság összetétele: 1 fő a bizottság elnöke (orvosszakértő), 1 fő előadó szakértő (orvosszakértő), 1 fő orvosszakértő, vagy szociális szakértő.

14 14 Komplex minősítés A hatályos jogszabályi előírás szerint az I. és a II. fok on eljáró szakértői bizottság komplex eljárásban legalább 4 tagból áll, amelyből:  1 fő a bizottság elnöke (orvosszakértő),  1 fő előadó szakértő (orvosszakértő),  1 fő foglalkoztatási szakértő,  1 fő szociális szakértő. A szakértői bizottságnak a fentieken kívül és indokolt esetben több szakértői tagja is lehet, de a nem orvosszakértő tagok száma nem haladhatja meg az orvosszakértő tagok számát. A szakértői bizottság minden további tagjának kijelölését az előadó szakértő jelzése alapján a szakértői bizottság elnöke kezdeményezheti – eljárási fokok szerint - a kirendeltség-vezetőnél, illetve a regionális igazgatónál.

15 15 Komplex minősítés Az intézet szakértői bizottságai komplex minősítés keretében szakvéleményt adnak az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről, a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányairól, és időtartamáról, valamint megállapítják a rehabilitációs szükségleteket, illetve azok közül megjelölik az alapvető szükségleteket. A rehabilitáció tartalmazhatja az (önrehabilitáción kívül) az egészségügyi rehabilitációt, a szociális rehabilitációt, a fejlesztési, képzési rehabilitációt, a begyakorló foglalkoztatást, illetve a megváltozott munkaképességű személyek tovább foglalkoztatását, vagy a kár a nyílt munkaerő-piaci bértámogatással történő kihelyezést is.

16 16 Komplex minősítés A komplex minősítést tartalmazó szakvélemény elkészítéséhez szükséges dokumentáció  vizsgálatra, véleményezésre történő nyugdíjbiztosítási megkeresés,  háziorvosi/kezelőorvosi (4 oldalas) beutaló,  foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatója (ha az igénylő munkaviszonyban áll),  egészségügyi ellátásokról szóló dokumentáció, (szaklelet, zárójelentés, stb.)  igénylő által kitöltött „Nyilatkozat” formanyomtatvány.

17 17 Komplex minősítés

18 18 Komplex minősítés Néhány fogalom a komplex minősítés eljárásában:  hiánypótlás,  kiegészítő egészségügyi vizsgálat,  személyes orvosi vizsgálat,  képesség vizsgáló eszközök (Ergos, Zafir),  szakvélemény orvosszakmai tervezete,  szakértők közreműködése és véleménye,  szakvélemény tervezet.

19 19 Komplex minősítés Foglalkoztatási szakértő jelenleg az ORSZI alkalmazásában lévő munkatársak közül nem jelölhető ki a szakértői bizottság tagjává, így a szakértői bizottság foglalkoztatási szakértő tagját a területileg illetékes regionális munkaügyi központ vezetője jelölte ki. Az ORSZI és a területileg illetékes regionális munkaügyi központ között megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza a foglalkoztatási szakértők kirendeltség, illetve regionális igazgatóság szerinti kijelölését, létszámát, valamint rendelkezik a komplex minősítésben részt vevő foglalkoztatási szakértők közre- működéséről, a bizottság munkájában való részvételéről. S zociális szakértő a szakértői bizottságok szociális szakértő tagja az intézet alkalmazásában lévő szociális szakértő munkatárs, vagy – az ORSZI szakértői hálózat tagjaként – az intézettel szerződéses jogviszonyban álló szociális szakértő munkatárs.

20 20 A szakértői bizottság elnöke ELNÖK A szakértői bizottság elnökének csak az intézettel közszolgálati jogviszonyban álló személy jelölhető ki. A szakértői bizottság elnökének feladatai  az előadó szakértő kijelölése,  a szakvélemény tervezet elkészítési határidejének meghatározása,  a szakértői bizottság ülés idejének kitűzése és tagjainak összehívása,  részvétel a bizottsági ülésen, szavazat alapján döntés a szakvélemény tartalmáról, (szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt),  az ülésről készített jegyzőkönyv tartalmának hitelesítése (aláírással),  a szakvéleményt aláírásával, valamint személy specifikus bélyegző-lenyomatával történő hitelesítése.

21 21 A szakértői bizottság előadó szakértő tagja Előadó szakértő elsődlegesen az intézettel köztisztviselői, vagy szakértői munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyban álló orvosszakértő, akivel szemben jogszabályban nevesített kizáró ok, összeférhetetlenség nem áll fenn. Az előadó szakértő feladatai a bizottság elnöke által meghatározott határidőre, vagy időpontra:  értékeli a szakvélemény kiadásához szükséges (a megkereső fél által megküldött, illetve a vizsgálatra jelentkező személy által benyújtott) dokumentumokat,  amennyiben szükséges hiánypótlást kezdeményez a megkereső felé,  megvizsgálja az érintett személyt,  ha szükséges, kiegészítő vizsgálatra utalja be,  elkészíti a szakvélemény-tervezetet és a rehabilitációs mellékletet,  folyamatosan konzultál a szakértői bizottság tagjaival,  részt vesz a bizottsági ülésen, szakmai álláspontját képviseli, a döntést is tartalmazó jegyzőkönyvet aláírja,  a bizottság döntésének megfelelően véglegesíti a szakvélemény, illetve a rehabilitációs melléklet tartalmát,  a szakvéleményt és a rehabilitációs mellékletet aláírásával hitelesíti,  a szakvéleményt személy specifikus bélyegző-lenyomatával, illetve a szakértői bizottság körbélyegzőjével is hitelesíti.

22 22 A szakértői bizottság tagja A szakértői bizottság orvosszakértő, szociális szakértő, illetve foglalkoztatási szakértő tagját az eljáró szakértői bizottság elnöke jelöli ki. A szakértői bizottság tagja:  konzultálhat a bizottság többi tagjával,  az elnök által meghatározott időpontban részt vesz a bizottsági ülésen, ahol szakmai álláspontját ismerteti, javaslatot tehet a szakvélemény-tervezet kiegészítésére, módosítására,  a döntést is tartalmazó jegyzőkönyvet aláírja, a jegyzőkönyvben egyéni véleményét is megjelenítheti.

23 23 A szakértői bizottság tagja Foglalkozatási és Szociális szakértő  a szakértői bizottság foglalkoztatási és szociális szakértőjének kérésére – a felkészülés biztosítása érdekében - a személyes vizsgálatot megelőző 3 napban – biztosítva van az iratokba való betekintés lehetősége,  a szakértők a beérkező iratokat helyben tanulmányozhatják, azokról jegyzeteket igen, de fénymásolatot nem készíthetnek. (kivéve Nyilatkozat nyomtatvány),  az előadó szakértővé kijelölt orvosszakértő, a foglalkoztatási és/vagy szociális szakértő által végzett személyes meghallgatást megelőzően konzultál az eljárásban résztvevő szakértőkkel az orvosszakértői vizsgálat alapján általa javasolt döntésekről (ÖEK, szakmai munkaképesség, rokkantság, rehabilitációs esélyek, stb). A konzultációt követően dönthetnek a szakértői bizottság nem orvosszakértő tagjai úgy is, hogy a szakmai munkaképesség, és az által a rehabilitálhatóság megállapításához nem feltétlen szükséges az igénylő személyes meghallgatása (interjú). Ebben az esetben a szakértők döntésüket az előzetes adatgyűjtés és a közölt információk alapján hozzák meg, és ismertetik az előadó szakértővel.

24 24 A szakértői bizottság tagja  a foglalkoztatási és a szociális szakértő részére – amennyiben azt igénylik – az orvosszakértői vizsgálat napján, az orvosi vizsgálatot követően, az ORSZI kirendeltségén (II.fokú eljárásban az ORSZI regionális igazgatóságán) biztosítani kell az igénylő személyes meghallgatásának lehetőségét. A vizsgált személy esetében a vizsgálat napján kell és lehet „hivatalosan” is biztosítani a személyes meghallgatás lehetőségét, ezért ettől eltérő más időpontra vagy napra történő (ismételt) behívást az intézet részéről nem lehet kezdeményezni,  az ORSZI és a regionális munkaügyi központok között létrejött megállapodás szerint jelenleg az ORSZI-nak, az ORSZI-nál kell biztosítani a foglalkoztatási szakértő részére is az interjú elkészítésének lehetőségét,  amennyiben a komplex minősítés keretében a szakértői bizottság foglalkoztatási és szociális szakértő tagja is „személyes interjú” alapján adja meg véleményét, úgy (lehetőség szerint) a személyes meghallgatást – a vizsgált személy egyszeri meghallgatásával – kell lefolytatni.

25 25 A szakértői bizottság tagja  a foglalkoztatási és/vagy a szociális szakértő – a személyes meghallgatásról írásos dokumentumot is készíthet, illetve döntéséhez más forrásokat is felhasználhat,  a szakértők döntésüket az ügyek nagyobb részében nem a vizsgálat napján hozzák meg, de véleményüket az érintett személy személyes meghallgatásától számított 15 munkanapon belül a szakértői bizottság előadó szakértő tagjával ismertetniük kell,  a foglalkoztatási szakértő és/vagy szociális szakértő véleményét (rehabilitációs szükségletek, illetve megállapítások) a komplex rehabilitációs javaslat, a szakvélemény mellékleteként tartalmazza. /a „személyes interjú” alapján készített külön (szak)vélemény(ek) készítését a hatályos jogszabályok nem teszik kötelezővé, így azok nem részei az intézet által kiállított szakvéleménynek. Ennek értelmében azokat a szakvéleményhez csatolni nem kell, és ezáltal irattározásra sem kerülnek./

26 26 A szakértői bizottság döntése Bizottsági ülés A szakértői bizottság döntéseit szakmai ülésen hozza meg. A szakértői bizottság ülésének időpontját a bizottság elnöke határozza meg. Az elnök feladata a bizottság tagjainak összehívása és az ülés levezetése. Az ülésen a szakértői bizottság tagjai megvitatják az előadó szakértő által elkészített szakvélemény-tervezetet, értékelik a vizsgálat eredményeit, és ezek alapján döntenek a szakvélemény végleges tartalmáról. A döntés meghozatalára a szakértői bizottság tagjainak szavazatával kerül sor. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bizottsági üléseket több szakvélemény-tervezet egyidejű megtárgyalásával tartják meg, a döntésekről összesített jegyzőkönyv készül. A szakértői bizottsági ülésen nem csak a szakvélemény tervezetben foglaltakat, hanem a komplex rehabilitációs melléklet (tervezet) tartalmát is megtárgyalja a bizottság. Az előadó szakértő a szakértői bizottság elnökének döntése értelmében – amennyiben az szükséges – a rehabilitációs mellékletet, illetve a szakvélemény tervezetet a bizottság döntése szerint szükséges mértékben kijavítja.

27 27 A szakértői bizottsági ülés jegyzőkönyve A szakértői bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv kötelező tartalmi kellékei:  az intézet és a regionális igazgatóság, vagy a kirendeltség elnevezése, székhelye,  a bizottsági ülés időpontja,  az eljárás foka (I. fok, vagy II. fok)  a bizottság tagjainak neve, eljárás szerinti megnevezése (előadó szakértő, elnök, egyéb szakértő)  az ülésen megtárgyalásra kerülő szakvélemény-tervezetek száma(i), a szakvéleménnyel érintett személy(ek) neve, a javasolt ÖEK mértéke, illetve a javasolt ellátás fajtája,  a szakvélemény-tervezet(ek)ről szóló döntés,  az egyes szakértők különvéleménye, döntéseik indoklása,  a bizottság tagjainak aláírása.

28 28 Komplex eljárás Eljárási ábra

29 29 Köszönöm türelmüket és megtisztelő figyelmüket.


Letölteni ppt "Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Az ORSZI komplex eljárás keretében végzett vizsgálatai; a komplex minősítés (új) szabályai és eljárás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések