Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1.  A vállalkozás pénzügyi irányításának az eszköze  Feladatai:  - pénzügyi tervezés  - a pénzügyi terv teljesülésének ellenőrzése, a pénzügyi teljesítmény.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1.  A vállalkozás pénzügyi irányításának az eszköze  Feladatai:  - pénzügyi tervezés  - a pénzügyi terv teljesülésének ellenőrzése, a pénzügyi teljesítmény."— Előadás másolata:

1 1

2  A vállalkozás pénzügyi irányításának az eszköze  Feladatai:  - pénzügyi tervezés  - a pénzügyi terv teljesülésének ellenőrzése, a pénzügyi teljesítmény értékelése  - információellátás, különös tekintettel az eseti pénzügyi döntések megalapozására 2

3  A pénzügyi tervezés pénzügyi stratégiához igazodva a vállalkozás pénzügyi feladatainak meghatározása egy adott időszakra vonatkozóan.  A pénzügyi feladatok a következő pénzügyi célok megvalósítását szolgálják:  - a vállalat vagyonának növelése (saját tőke növelése)  - a nyereség maximalizálása (eredmény növelése)  - jövedelmezőség növelése (pl. saját tőkére jutó eredmény növelése)  - a fizetőképesség folyamatos fenntartása mellett 3

4  A pénzügyi tervezést és döntéseket befolyásoló jogszabályi környezet:  társasági adó, iparűzési adó előírásainak figyelembe vétele a cég, fióktelep vagy telephely kiválasztásánál  járulékfizetésre vonatkozó előírások figyelembe vétele a telephely kiválasztása és a munkaerő állomány kialakítása, valamint a juttatási rendszer alakítása során  Osztalékfizetésre vonatkozó előírások a telephely kiválasztása és az osztalékfizetés ütemezése kapcsán 4

5  A pénzügyi terv teljesülésének ellenőrzése a vállalkozás adott időszakra vonatkozó  - eredményének,  - pénzáramának,  - a vagyon növekedésének meghatározása,  A vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzet elemzése és összevetése a tervezettel, amely összevetés alapot szolgáltat a pénzügyi teljesítmények folymatos javításához. 5

6  Információellátás a pénzügyi információk rendszeres vagy eseti jellegű szolgáltatása az érintettek részre a döntéshozatal támogatása érdekében. (Pl. beruházási döntést megelőző gazdaságossági számítások elvégzése) 6

7 A pénzügyi tervezés  A vállalati tervezés rendszer integrált részét képezi mind stratégia, mind pedig operatív szinten. A pénzügyi stratégia része a vállalati stratégiai célkitűzéseknek.  Meghatározza, hogy a pénzügyi erőforrásokat hogyan használják fel a gazdálkodás egyes területein, milyen beruházási politikát és forgóeszköz gazdálkodást folytassanak, milyen legyen az osztalékpolitika és a tőkeszerkezet 7

8  Az üzleti tevékenység különböző területeit átfogó részlettervek, mint az árbevételi, a termelési, a beszerzési, a kapacitás- személyi és gyártás, a beruházási, a költség és az eredményterv összefoglalása, azok pénzügyi kivitelezését foglalja számokba.  A pénzügyi tervezés célja a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának folyamatos fenntartását biztosító pénzügyi politikák kialakítása.  A pénzügyi tervezés magában foglalja az eredményterv, a mérlegterv, és a finanszírozási terv elkészítését 8

9  Eredményterv:  A vállalkozásnál a tervidőszak alatt képződő nyereséget / veszteséget mutatja meg a realizált hozamok és felmerült ráfordítások különbözeteként  Összköltséges és forgalmi költséges eljárással készíthető, a vállalkozás költségelszámolásától függően. 9

10  A mérlegterv a vállalkozás tervezett befektetési és finanszírozási döntéseinek a vállalkozás eszköz forrás struktúrájára gyakorolt hatását tükrözi vissza.  A finanszírozási terv (cash flow kimutatás ) a finanszírozási szükségletet és fedezetet a mérlegnek megfelelő tagolásban állítja szembe egymással. A pénzforgalmi terv a finanszírozási időszak bevételi és kiadási tételeit tartalmazza.  Pénzügyi terv:  - Mérlegterv: Befektetések – Finanszírozások  - Finanszírozási terv: Pénzszükséglet – Pénzfedezet Bevételek – Kiadások 10

11 A mérleg vertikális és horizontális összefüggései - A mérleg egy adott időpontra szólóan a vállalkozás eszközeit két vetületben megjelenési forma és az eszközök eredete, azaz finanszírozási forrás szerinti felsorolásban, összevont pénzértékben tartalmazza.  A befektetett eszközök minden egységére igaz, hogy azt vagy a tulajdonosok vagy a hitelezők finanszírozták.  Az alapvető eszköz-forrás egyenlőség tehát az alábbi formában is kifejezhető.  Befektetések = Finanszírozások - 11

12  Az eszközök fő csoportjait a befektetett és a forgóeszközök csoportjai alkotják  A forrásokon belül a saját és az idegen források különböztethetők meg  A mérleg eszköz-forrás elemeinek horizontális összekapcsolásával a vállalkozás finanszírozási, likviditási helyzetéről vonhatók le következtetések.  A nettó forgó tőke a forgóeszközöknek a rövidlejáratú kötelezettségek feletti része, vagy másképpen kifejezve az az érték, amellyel hosszúlejáratú passzívák meghaladják a befektetett eszközöket. 12

13  Finanszírozási szempontból kiemelkedő jelentősége van. A vállalkozás lehetséges likvid pénzeszközeinek hozzávetőleges összegét mutatja.  Az állandóan változó összetételű forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek közötti arányt összefoglalóan fejezi ki.  Az eszközök és források legfontosabb vertikális arányait és horizontális összefüggései: 13

14 14

15  A likviditás alatt fizetőképességet és fizetőkészséget értünk, amely biztosítja, hogy a vállalkozás esedékes kötelezettségeinek pontosan és folyamatosan eleget tegyen.  A likviditás előfeltétele az eszközök mobilitása, azaz az eszközök pénzzé tehetősége. A mobilitási sorrend az eszközök pénzzé tehetőségének relatív gyorsasága szerinti besorolását tükrözi.  A likviditás fogalmába azt a követelményt is beleértjük, hogy az eszközök valódi gazdasági értékükön legyenek pénzzé tehetők. 15

16  A likviditás biztosítása érdekében a mérlegben szereplő eszközök és források gazdasági tartalma alapján a következő pragmatikus finanszírozási alapelvek fogalmazhatók meg: - Az idegen tőke aránya lehetőleg ne haladja meg a saját tőke kétszeresét. - A befektetett eszközöket legalább 50 %-ban saját tőke finanszírozza. - A hosszú távú eszköz befektetéseket lehetőleg hosszú lejáratú passzívák finanszírozzák. - A forgóeszközök haladják meg a rövid lejáratú kötelezettségek értékét. - A forgóeszközök tartósan lekötött részét lehetőleg hosszú lejáratú passzívák finanszírozzák 16

17  A mérlegterv:  elkészítésének célja a vállalkozás részletterveiben meghatározott üzleti tevékenységnek az eszközök és források állományára gyakorolt hatásának a kimutatása  tervidőszak utolsó napjára vonatkozóan összeállított mérleg  összeállításánál módszertanilag a mérleg összeállítás könyvviteli folyamatait alkalmazzuk.  elkészítéséhez a pénzügyi vezetésnek még a finanszírozási terv elkészítését megelőzően mind a befektetési, mind a finanszírozási döntéseket meg kell hoznia. 17

18  Nevezetesen állást kell foglalnia:  a beruházás,  a forgóeszköz lekötés,  az alaptőke emelés,  az osztalékfizetés és önfinanszírozás,  a hosszú lejáratú kölcsönök és  a rövid lejáratú finanszírozások tekintetében  felépítésénél a finanszírozási alapelvek érvényesülésének minél világosabb szemléltetésére törekszik ezért a mérlegtételeket az SzVt-ben előírt mérlegsémától eltérő csoportosításban mutatja be. 18

19  A bevezetett csoportosításokkal lehetővé válik:  a befektetett eszközöknek a hosszú lejáratú passzívákkal történő közvetlen összevetését,  a nettó forgótőke értékének a bemutatását,  a forgóeszközöknek a rövid lejáratú kötelezettségekkel történő közvetlen összehasonlítását,  a kiemelt pénzügyi aránymutatók származtatásának bemutatását. 19

20  A mérlegterv a következő kiemelt aránymutatókat tartalmazza:  - a saját tőke arányát a befektetett eszközök finanszírozásában,  - az adósság rátát hosszú lejáratú kötelezettségeknek a hosszú lejáratú passzívákon belüli arányaként és  - a likvidítási rátát a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek arányaként. 20

21  Finanszírozási terv  - Pénzszükségleti és pénzfedezeti terv  a következő befektetési és finanszírozási kérdésekre ad választ:  Mennyi a vállalkozás bővítéséhez szükséges hosszú távú eszközökbe történő beruházások és befektetések tőkeigénye és milyen az időbeli ütemezés?  Mennyi a forgóeszköz lekötés állományváltozása és az igény milyen ütemezésben merül fel? 21

22  Mennyi a folyamatos működés által biztosított pénzösszegből az osztalék finanszírozásra szánt és az osztalék fizetés után fennmaradó önfinanszírozásra igénybe vehető összeg?  Mikor és milyen nagyságrendben válnak szükségessé pótlólagos források bevonása tőke emelés és/vagy hosszú és rövid lejáratú hitelfelvétel formájában?  A befektetési és finanszírozási döntések időbeli ütemezése a pénzszükségleti és pénzfedezeti terv megfelelő horizontális bontásával biztosítható. 22

23  Ez a pénzbevételeknek és pénzkiadásoknak a mérleg felépítésében történő tervezésével valósítható meg.  A pénzszükségleti és pénzfedezeti terv a közvetett módszerre alapozott tervezett cash flow kimutatásból származtatható.  Ehhez a cash flow kimutatás olyan átstrukturálására van szükség, amelynek eredményeként jól szemléltethetők a tervezett eszközbefektetések pénzszükséglete és pénzfedezete, valamint az önfinanszírozás és az idegen forrásoknak a finanszírozásba történő bevonása. 23

24  Pénzforgalmi terv  a pénzeszközök állományában bekövetkezett változást a tervezett pénzbevételek és pénzkiadások különbségére vezeti vissza.  Az alábbi alapvető összefüggésből indulunk ki:  Bevételek – Kiadások = Pénzeszközök  Pénzeszközöket tehát csak a bevételeknek a kiadásokat meghaladó része eredményez  elkészítésének alapját a közvetlen módszerre alapozott cash flow kimutatás képezi. 24

25  A pénzforgalmi terv a tervidőszakra vonatkozóan tükrözi a vállalkozás likviditását a tervezett bevételek és kiadások szembeállításával  Vonatkozhat évre, vagy rövidebb időszakokra. A gyakorlatban széleskörűen használt a pénzforgalmi terv egy évnél rövidebb időszakokra, negyedévre, hóra, sőt napra vonatkozó összeállítása.  A napra vonatkozó pénzforgalmi terv a diszponibilitási vizsgálatok eszköze.  A diszponibilitás napi fizetőképességet jelent. A diszponibilitási terv a fizetési eszköz napi mozgásairól és a pénzeszközök nyitó és záró állományairól nyújt információt. 25

26  Összefoglalásként megállapítható, hogy a pénzforgalmi terv, a likviditás operatív irányításában kiemelkedő jelentőségű, a vállalkozások közép- és hosszú távú likviditási és pénzügyi irányításához viszont a pénzszükségleti és pénzfedezeti terv nyújt megfelelő alapot. 26

27  Pénzfedezet tervezése  Alternatív finanszírozási módszerek:  A nemzetközi gyakorlatban elterjedt finanszírozási megoldások három közelítési mód – a mérsékelt, az agresszív és a konzervatív finanszírozási szemléletek köré csoportosíthatók  Mindhárom közelítési módra jellemző, hogy a pragmatikus finanszírozási elveknek megfelelően a hosszú távú befektetéseket hosszú távú passzívák finanszírozzák. A különbség a három szemlélet között a forgóeszköz lekötés finanszírozási módjában található. 27

28  mérsékelt közelítési mód :  a tartós jellegű forgóeszköz lekötést hosszú távú passzívák finanszírozzák. Az átmeneti és ingadozó jellegű forgóeszköz-lekötést rövid lejáratú finanszírozással fedezik. Általában a hosszúlejáratú finanszírozás - saját tőke, kötvény - drágább mint a rövid lejáratú kölcsön, de az utóbbi kockázatosabb. 28

29  agresszív szemlélet esetén a tartós jellegű forgóeszköz- lekötést csak fele arányban finanszírozzák a hosszú távú passzívák. A tartós jellegű forgóeszköz-lekötés felét és a teljes átmeneti forgóeszköz szükségletet rövid lejáratú finanszírozások fedezik.  konzervatív módszer a finanszírozás legbiztonságosabb módját képviseli, amikor az átmeneti forgóeszköz-lekötés jelentős részét is hosszú távú passzívák finanszírozzák. 29

30  A pénzszükséglet és pénzfedezet összehangolása  A tervezett pénzszükséglet és pénzfedezet közötti összhang megteremtésénél az eszköz befektetések már megtervezett pénzszükségletét adottnak tekintjük.  A tervezett pénzszükséglet és pénzfedezet összehangolásának folyamata a következő főbb lépésekből áll.: 30

31  1. lépés.  A hosszú távú passzívák tervezett összegének rögzítéséhez meg kell határozni a forgóeszköz lekötés tartósnak és átmenetinek tekinthető részét az adott vállalkozásnál. A gyakorlatban a tartós forgóeszköz lekötés arányát gyakran az időszaki tárgyi eszköz állomány százalékában becsülik meg.  2. lépés.  Megtervezzük a finanszírozásra rendelkezésre álló rövid lejáratú kötelezettségek értékét 31

32  3. lépés.  A hosszú távú finanszírozási igények összege a hosszú távú befektetésekben és a tartós forgóeszköz lekötésben tervezett növekedések összege és a finanszírozásra rendelkezésre álló rövidlejáratú kötelezettségek tervezett növekedésének különbségeként határozható meg.  A rövidlejáratú kötelezettségek növekedése a rövidlejáratú hitelek és kölcsönök nélkül értendő, azaz a szállítói, alvállalkozói, személyi jellegű és közteher tartozások és az adótartozások tartoznak ide.  4. lépés.  Meghatározzuk az alaptőke emelés és az önfinanszírozás tervezett összegét. 32

33  5. lépés.  A hosszú lejáratú hitelfelvételi szükséglet azzal a különbséggel egyenlő, amennyivel a hosszú távú befektetések és a tartós forgóeszköz lekötés együttes növekedése meghaladja a finanszírozásra rendelkezésre álló rövidlejáratú kötelezettségek növekedése, az alaptőke emelés és az önfinanszírozás együttes összegét. 33

34  6. lépés.  A forgóeszközök állományában bekövetkező ingadozó, átmeneti növekedések rövidlejáratú hitelekkel, kölcsönökkel finanszírozhatók.  A rövidlejáratú hitelek, kölcsönök az üzletmenet során bekövetkezett szezonális ingadozásokat és a szokásos üzletmenettől, a tervtől való eltérések, rendkívüli események által kiváltott forgóeszköz lekötéseket finanszírozzák.  Az ingadozó és átmeneti forgóeszköz szükséglet biztonságos fedezése érdekében ajánlatos a vállalkozásnak a bankkal egy hitelkeret szerződést kötni. 34

35 2.A pénzügyi teljesítmények értékelése, ellenőrzése  A pénzügyi kontrolling ellenőrzési feladata a vállalkozások pénzügyi teljesítményeinek utólagos értékelésén keresztül valósítható meg.  Az ellenőrzés annyit ér, amennyi eredményéből a jövőre vonatkozóan hasznosítható.  A vállalkozás pénzügyi teljesítményeinek utólagos elemzését, ellenőrzését a visszacsatolás, a jövőre való orientáltság szemléletében kell megvalósítani. 35

36  A pénzügyi teljesítmények elemzése és értékelése a következő kiemelt feladatokat látja el:  - kiindulási alapot nyújt a pénzügyi tervek, a mérlegterv és a finanszírozási tervek elkészítéséhez,  - keretet biztosít a vállalkozás likviditása, tőkeszerkezete, működésének hatékonysága, jövedelmezősége és a pénzügyi teljesítményeinek a tőkepiac tükrében történő minősítéséhez. 36

37  A pénzügyi elemzés alapjai és eszközei  A pénzügyi elemzés alapját az összehasonlítás képezi.  Az időbeli és térbeli összehasonlítások útján értékes információhoz juthatunk.  Az elemzés egyik leglényegesebb pontja a relevancia. Csak egymással tartalmilag egybevágó abszolút számok összehasonlításának van értelme.  Időbeli összehasonlításnál minimum öt időszakra van szükség. 37

38  Az inflációs hatás kiszűrésére általánosan elfogadott eljárás, hogy az egyes évek pénzügyi mutatóit a kereskedelmi árindexek segítségével, változatlan áron hasonlítják össze.  A térbeli elemzésnél valamely gazdasági egység pénzügyi adatait vagy azonos iparágba tartozó másik cég adataival, vagy az iparági átlaggal hasonlítjuk össze.  A pénzügyi elemzés tradicionálisan az összehasonlításra épül. Az összehasonlításnál sok esetben a pénzügyi adatoknak nem az abszolút, hanem a viszonylagos nagysága bír jelentősebb információtartalommal. 38

39  A pénzügyi elemzés legáltalánosabban használt eszköze a viszonyszám-számítás.  A viszonyszámok mindhárom alapvető típusa – a megoszlási, a dinamikus és az intenzitási viszonyszámok számítása – hasznos szolgálatot tesz a pénzügyi elemzésben.  Ezekre épül módszertanilag a pénzügyi elemzés három eljárása, amelyek a következők:  a pénzügyi aránymutatók számítása,  a pénzügyi adatok közös alapra történő átszámítása és  a változás-kimutatások alkalmazása. 39

40  A pénzügyi aránymutatók :  - a pénzügyi kimutatások különböző adatai közötti közgazdasági összefüggéseket hányadosok – intenzitási viszonyszámok – formájában fejezzük ki. 40

41  pénzügyi kimutatások számainak közös alapra történő átszámítása.: a pénzügyi kimutatás minden egyes számadatát egy azonos számhoz viszonyítjuk.  Ezt a közös alapot legtöbbször az eszközök összesenje vagy a nettó eszközök összege jelenti.  A közös alapra átszámított aránymutatók a viszonyszámok egy speciális fajtáját képezik. Azok általánosan intenzitási viszonyszámok, speciális esetben – mint pl. az egyes eszközelemek aránya az eszközök összesenjén belül – a megoszlási viszonyszámokkal esnek egybe. 41

42  a változás-kimutatások összeállítása.  A módszer alapvetően egy-egy társaság adatainak időbeli összehasonlítására szolgál. Az így kialakított változás-kimutatások azonban jó szolgálatot tesznek a társaságok térbeli összehasonlításánál is.  A változás-kimutatások a pénzügyi mutatók évről évre történő változását százalékos formában tükrözik. 42

43  A pénzügyi elemzés számítógépes modelljei  középpontjában a részvények piaci árfolyamának és a gazdasági egységek csődjének előrejelzésére alkalmazható pénzügyi modellek állnak.  a legtöbb esetben a gazdasági teljesítményekre ható különböző lényeges tényezők igazolására és hatásaik számszerűsítésére irányulnak. 43

44  A társaságok gazdasági teljesítményeire ható legfontosabb külső tényezőket  a nemzetgazdaság fejlettsége,  az adórendszer változásai,  az inflációs hatások,  a fogyasztói árváltozások,  a valutaárfolyam-ingadozások,  a helyettesítő termékek választéka,  az új technika bevezetése és  a kamatláb-változások jelentik. 44

45  A számítógépes modellek a pénzügyi elemzés új szakaszát jelentik.  A modellezés általános célja a társaság pénzügyi teljesítményét befolyásoló belső tényezők összekapcsolása a legfontosabb külső tényezőkkel.  Jelentősége abban van, hogy kiterjeszti a pénzügyi elemzés horizontját. 45

46  A pénzügyi aránymutatók  legáltalánosabban használt fajtái a következők:  A likviditási ráták azt tükrözik, hogy a vállalkozás képes-e rövid távon eleget tenni fizetési kötelezettségeinek.  A tőkeszerkezeti mutatók kifejezik a vállalkozás vezetési stratégiáját a gazdálkodás finanszírozási módját illetően.  A kamat- és osztalék-fedezetségi mutatók a hosszú távú hitelezők, illetve befektetők kockázatának mérőszámai.  A tevékenységi ráták az eszközök forgási sebesség mutatói, amelyek jelzik, hogy a gazdasági egység milyen hatékonysággal használja tárgyi erőforrásait. 46

47  Az élőmunka-ráfordítási ráták a humán erőforrások felhasználásának hatékonyságát tükrözik.  A jövedelmezőségi (rentabilitási) ráták azt mutatják, hogy a cég az árbevétel és a tőkeérdekeltség arányában mennyi nyereséget képes realizálni.  A piaci ráták a cég nyereségének és a tulajdonosi tőkeérdekeltségének a tőke- és pénzpiaci értékelését tükrözik. 47

48  Likviditási mutatók  Egy gazdasági szervezet pénzügyi stabilitását, erősségét általánosságban az alapján ítélik meg, hogy képes-e a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeinek időben és folyamatosan eleget tenni.  A likviditási ráta a rövid lejáratú fizetőképesség általánosan elfogadott mérőszáma. Számítását a következő összefüggés fejezi ki: Likviditási ráta= Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek (forgóeszközök értéke duplája legyen a rövid lejáratú kötelezettségek értékének) 48

49  likviditási gyorsráta a likviditási ráta finomított változata.  A mutató számításánál a számlálóban csak a relatíve gyorsan pénzzé tehető forgóeszközöket, általában a pénzt, a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírokat és a vevők állományát szerepeltetik.  Likviditási gyorsráta= Forgóeszközök-készletek+Aktiv időbeli elh. rövid lejáratú kötelezettségek+passzív időbeli elh. 49

50  dinamikus likviditási ráta:  A folyamatos működésből származó pénzeszközöknek a rövid lejáratú kötelezettségek átlagos állományához viszonyított aránya  A mutató számításánál a cash flow kimutatásra támaszkodunk, amely egy időtartamra vonatkozó mozgásmérleg.  Dinamikus likviditási ráta= folyamatos működésből származó pénzeszkök rövid lejáratú kötelezettségek átlagos állománya 50

51  Tőkeszerkezeti mutatók és a hosszú távú befektetők kockázati mutatói  A vállalkozások pénzügyi stabilitása és a hosszú távú befektetések kockázata a különféle tőkeszerkezeti mutatók vagy más néven adósságráták, a hosszú távú dinamikus likviditási ráta és a kamat, illetve osztalék- fedezetségi mutatók segítségével mérhető. 51

52  A tőkeszerkezeti mutatóknak számos válfaja van. Ezek közül legelterjedtebben  az idegen tőke aránya a tőkeérdekeltséghez,  a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya a tőkeérdekeltséghez,  a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya a forrásokhoz,  az idegen tőke aránya a forrásokhoz mutatókat alkalmazzák. 52

53  Az összefüggést a következő hányadosok fejezik ki. - Hosszú lejáratú kötelezettséges aránya a forrásokhoz= Hosszú lejáratú kötelezettségek összes kötelezettség+saját tőke - Idegen tőke aránya a forrásokhoz= Összes kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettség+Saját tőke A folyamatos működésből származó pénzeszközöknek az idegen tőkéhez viszonyított aránya egy hosszú távú dinamikus likviditási mutató, amelynek számszerűsítése: 53

54 54

55  Egy pénzügyileg egészséges cégnél a mutató 20%, vagy azt meghaladó értéket vesz fel.  A kamatfedezetségi mutató szintén a hosszú távú likviditás mérőszáma.  Úgy határozzuk meg, hogy a kamat és nyereségadó- ráfordítások levonása előtt eredményt elosztjuk a kamatráfordítás összegével.  A mutató kifejezi, hogy hányszor térül meg a kamatráfordítás az adózott eredményben. 55

56 Általános elvárás, hogy a részvények egységére jutó nettó eredmény közel háromszorosa, vagy több legyen az egységre jutó kinyilvánított osztaléknak. 56

57  Osztalék kifizetési ráta :  az osztalék fedezetségi mutató reciproka. Azt az arányt mutatja meg, hogy az elért eredménynek mekkora hányadát fizeti ki a vállalkozás osztalék formájában Osztalékfizetési ráta= egy közönséges részvényre jutó osztalék egy részvényre jutó mérleg szerinti eredmény 57

58  Hatékonysági mutatók  Az eszközök általános forgási sebessége az eszközökkel való gazdálkodás hatékonyságát méri. Számítását a következő összefüggés fejezi ki.  Az eszközök általános forgási sebessége Nettó árbevétel Átlagos teljes eszközállomány  Az eszközök általános forgási sebesség mutatója azt tükrözi, hogy a cég adott eszközállományban megtestesülő erőforrásokkal mennyi árbevételt képes átlagosan realizálni, vagyis adott periódus alatt az átlagos eszközállomány hányszor térül meg az árbevételben. 58

59  Tevékenységi ráták : az eszközökkel való gazdálkodás hatékonyságának egy-egy részterületét jellemzik.  - Az élőmunka-ráfordítás hatékonyságának elemzése: Az emberi erőforrás-felhasználás hatékonyságának kifejezésére leggyakrabban az időszaki teljes személyi jellegű ráfordítás és a hozzáadott érték viszonya szolgál. Számítását a következő összefüggés fejezi ki: Személyi jellegű ráfordítások hozzáadott értéken belüli aránya= Időszak személyi jellegű ráforditása Hozzáadott érték 59

60  Azt fejezi ki, hogy a hozzáadott érték minden 100 Ft- jából hány forintot fordítottak az élőmunka-ráfordítás fedezésére.  - Élőmunka termelékenységi mutató:  Élőmunka termelékenysége (%)= Hozzáadott érték *100 Időszaki teljes személyi jellegű ráfordítás 60

61  Jövedelmezőségi mutatók  A jövedelmezőség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk.  Alapképlete:  Jövedelmezőség= Eredmény/vetítési alap  Figyelembe vehető eredménykategóriák:  Értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg)  Az üzemi(üzleti tevékenység eredménye  A szokásos vállalkozás eredménye  Az adózás előtti eredmény 61

62  A mérleg szerinti eredmény  Adózott eredmény  Mérleg szerinti eredmény Alkalmazható vetítési alap: - értékesítés nettó árbevétele - összes bevétel - Saját tőke összege - Eszközök nettó értéke - Bérköltség - Személyi jellegű ráfordítások - Vállalkozás átlagos állományi létszáma - Saját tőke, idegen tőke 62

63  Jövedelmezőségi mutatók: a.) Bruttó jövedelmezőség (%) = Értékesítés bruttó eredménye/Értékesítés nettó árbev. b.)Árbevétel- (bevétel) arányos jövedelmezőségi mutató= Üzemi(üzleti) tevékenység eredménye Értékesítés nettó árbevétele+Egyéb bevételek Szokásos vállalkozás eredménye Értékesítés n. árbev.+Egyéb bev.+Pü.műv. Bev. Adózás előtti eredmény Összes árbevétel+Összes bevétel 63

64  c.) Tőke- (vagyon-) arányos jövedelmezőségi mutatók:  A saját tőke összegéhez a vállalkozás által leginkább jellemző eredménykategóriákat célszerű hasonlítani.  Mutatók lehetnek a következők:  Tőkearányos szokásos vállalkozási eredmény(%) = Szokásos vállalkozás eredménye/Saját tőke  Tőkearányos adózás előtti eredmény(%) = Adózás előtti eredmény/ Saját tőke  Tőkearányos adózott eredmény (ROE)(%)= Adózott eredmény/Saját tőke  Jegyzett tőke arányos adózott eredmény= Adózott eredmény/ Jegyzett tőke 64

65  d.) Élőmunka-arányos jövedelmezőségi mutatók:  1 főre jutó fedezetei összeg (Ft/fő)= Fedezeti összeg/Létszám  1 főre jutó szokásos vállalkozási eredmény = Szokásos vállalkozás eredménye/Létszám  1 főre jutó adózatlan eredmény= Adózás előtti eredmény/Létszám  1 főre jutó adózott eredmény= Adózott eredmény/Létszám  Bérarányos jövedelmezőség (%)= Üzemi (üzleti) eredmény/Bérköltség vagy Adózás előtti eredmény /Bérköltség 65

66  Élőmunkaráfordítás-arányos jövedelmezőség= Üzemi(üzleti) eredmény/ Személyi jellegű ráfordítás  Vagy  Adózás előtti eredmény/ Személyi jellegű ráfordítás 66

67  e.) Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók:  Az egyes eredménykategóriákat viszonyítjuk az eszközök meghatározott csoportjához. Üzemi (üzleti) eredmény Immateriális javak(nettó)+Tárgyi eszközök(nettó) Üzemi (üzleti) eredmény Készletek 67

68 Üzemi (üzleti) eredmény Immateriális javak(nettó)+Tárgyi eszközök(nettó)+ Készletek Adózás előtti eredmény Befektetett eszközök + Készletek Adózás előtti eredmény Eszközök összesen ( Ez utóbbi a ROA ) 68

69  Eszközmegtérülési mutató (ROI)= Adózott eredmény Eszközök összesen 69

70 3. A mutatószám-rendszerek - A különböző mutatók tetszőleges bővítésével, almutatókra bontásával vagy összevonásával és logikai összekapcsolásával hierarchizált rendszerek építhetők ki. - A mutatószám - rendszer alapgondolata az össztőke megtérülés (ROI) relatív értéke. (Ez a csúcsmutató) (Du PONT 70

71 Tőke megtérülés (nyereség/összes eszközérték) Árbevétel arányos * (szorozva) Eszközök forgási nyereség sebessége (nyereség/árbevétel) (árbevétel /összes eszköz) Példa: 71

72 Előző évTárgyév Értékesítés nettó árbevétele eFt eFt Eszközök összesen eFt eFt Üzemi(üzleti) eredmény eFt eFt 72

73  Mutatóink értéke: 73 Előző évTárgyév Eszközarányos jövedelmezőség (%)= Üzemi(üzleti) eredmény Eszközök összesen 27%30% Árbevétel-arányos jövedelmezőség (%)= Üzemi(üzleti) eredmény Értékesítés nettó árbevétele 9%12% Eszközök forgási sebessége = Értékesítés nettó árbevétele Eszközök összesen 32,5

74  Összefüggések alapján: Eszközarányos jövedelmezőség= Árbevétel-arányos jövedelmezőség * Eszközök forgási sebessége Előző év: 27%= 9%*3 Tárgyév:30%= 12%*2,5 Megállapítható, hogy az eszközarányos jövedelmezőség 3%-kal emelkedett. 74

75  A két tényező hatásának számszerűsítése:  Fiktív jövedelmezőség (előző évi árbevétel-arányos jövedelmezőség szintjén): 9%*2,5=22,5%  Eszközök forgási sebessége változásának hatása:  22,5% -27%= -4,5%  Árbevétel-arányos jövedelmezőség változásának a hatása:  30%-22,5%= +7,5%  +3,0% 75


Letölteni ppt "1.  A vállalkozás pénzügyi irányításának az eszköze  Feladatai:  - pénzügyi tervezés  - a pénzügyi terv teljesülésének ellenőrzése, a pénzügyi teljesítmény."

Hasonló előadás


Google Hirdetések