Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Gellérné dr. Lukács Éva IV. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád, 2007. 10. 16. A munkabér és közterhei – társadalombiztosítási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Gellérné dr. Lukács Éva IV. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád, 2007. 10. 16. A munkabér és közterhei – társadalombiztosítási."— Előadás másolata:

1 Dr. Gellérné dr. Lukács Éva IV. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád, A munkabér és közterhei – társadalombiztosítási és szociális kihívások

2 Témák  Munkabér „rétegei” • Munkabér fogalma. • Magyar helyzet (adó, járulék, társadalombiztosítási bevétel-kiadás) • Uniós összehasonlításokkal.  Az Európai Unió (benne Mo.) • Uniós trendek (népesség, munkaerőpiac) • Kihívások, célok, eredmények.

3 Magyar jog - munkabér  /A. (a munkabér) és /A. § (szociális juttatások)  141. § A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen.  142. § A munkavállalót - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.  142/A. § (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás.  165. § (1) A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat.  (2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.  165/A. § (1) A munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban tag munkavállalói tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja (munkáltatói hozzájárulás).

4 Fogalom  Munkabér: • Mt nem határozza meg a fogalmát, esetenként kell dönteni egy-egy juttatásról, hogy munkabér-e  • a munkaviszonybeli kötelezettségek teljesítésére tekintettel, a munkavégzés fejében kapott juttatás, • a juttatás tényleges tartalmától függően válik munkabérré (BH )  „Vélelem”: munka ellenértékéről van szó.

5 Levonások utáni %

6 Számított adó (adó és járulék) Magyarország, teljes adóterhelés (2005): 52% felett (Munkaadói,  munkavállalói járulékok és jövedelemadó)  Belgium: 55%  Németország: 52%  Franciaország: 50%  Dánia: 42%  Svájc: 30%  USA: 29%  Japán: 27%  Új-Zéland: 20%  Dél-Korea: 18%

7 Munkáltatói terhek túlsúlya

8 Jellegzetességek az EU-ban adók  Általában közös jellemzője az európai személyi jövedelemadó levonási rendszereknek az Európai Unió tagállamaiban, hogy • vannak adómentes jövedelmek egy bizonyos összeghatárig, illetve • az ezen felüli jövedelmek tekintetében az adólevonás progresszív, azaz minél nagyobb a jövedelem, annál magasabb a levont adó összege, • amíg el nem ér egy bizonyos százalékot, amely a levonható adó maximuma.

9 Adómentesség-szja-felső határ  Adómentesség • Németo.: 7664 EUR, Görögo.: 12 ezer EUR, Lengyelo.: 2790 PLN, Egyesült Kir.: 5225 £. • Kivétel pl. a Cseh Köztársaság, ahol nincs adómentes rész, minden jövedelmet 121 ezer koronáig (9Ft/CZK, 1,08 millió bruttó évente) 12% adó terhel.  Az adómentes jövedelem-rész után az ún. kezdő adó % között mozog • Egyesült Kir.: 10%, Németo.: 15%, Görögo.: 29%.  A maximálisan levonható adó pedig 36-47% közötti sávban helyezkedik el. • Németo.: 42%. Egyesült Kir.: 40%, Görögo.: 39%. [Forrás: eures (Incomes and taxation)]

10 Szociális biztonsági járulékok  A szociális biztonsági járulékok esetében az Európai Unió tagállamaiban különböző rendszerek működnek. • Vannak olyan tagállamok (pl. UK), amelyek egy ún. általános szociális biztonsági járulékot szednek be, és ebből finanszírozzák az ellátórendszert. • Vannak olyan tagállamok, amelyek bizonyos mértékben különválasztják a járulékokat, a legnagyobb alrendszerek szerint (pl. nyugdíj- és egészségbiztosítás, munkanélküli biztosítás) • És léteznek az olyan tagállamok, amelyek ennél is részletesebb bontásban jelölik meg a járulékokat, tehát nemcsak nyugdíjbiztosítási járulék, hanem rokkantsági járulék is, külön ápolásbiztosítási járulék (pl. Németország), nemcsak egészségbiztosítási járulék, hanem természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék is stb.  Ezeknek a szétválasztásoknak többnyire összefüggése van a szociális ellátórendszer igazgatási megoldásaival.

11 Tagállami gyakorlatok, módok  Általános járulék • Észtország: munkáltató 33%, munkavállaló nem fizet; Portugália: 34,25%: 23,25-11%; Spo.: 28,3%: 23,6- 4,7; Írország: 14,75%: 10,75-4; (Magyarországon legalább 38,5%-a lenne a teljes költségnek)  Nagy ellátórendszerek szerinti bontás • Olaszország, Lengyelország.  Részletes bontás • Németország, Franciaország. [ Forrás: MISSOC, 2007.]

12 Adóbevételek szerkezete Mo.on

13 Munkaerő-költség  A munkabér csak egy része a munkaerő- költségnek.  között a munkaerő-költség (egy teljesített munkaóra költsége) majdnem a duplájára emelkedett Magyarországon. • A munkáltató egyéb adókat is fizet a munkáltatással összefüggésben (fogyasztási adók). [ Forrás: KSH, Főbb munkaügyi folyamatok, szept.]

14 Szociális juttatások finanszírozása  Általában az Európai Unióban a szociális védelmi juttatásokat négy forrásból finanszírozzák: • Munkáltatók befizetése, • Munkavállalók befizetése, • Államháztartási hozzájárulások, • Egyéb (bírság stb.).  A munkáltató leterheltsége a legmeghatározóbb.

15 Finanszírozási forrás-arányok 2004.

16 Szociális védelmi kiadások  Átlagosan a kiadások %-a a juttatásokat finanszírozza, 2-3% az igazgatási költség az Európai Unióban.  Az EU-15 és EU-8 közötti különbség, hogy a jövedelmi helyzethez kötött és attól nem függő ellátások aránya eltér: • EU-15: 10-90% • EU-8: 5-95%

17 Magyarország helyzete  Magyarország a GDP átlagosan %-át költi a szociális védelemre az elmúlt években.  Az EU-15 arány 26-27%  Az EU-8 arány %  Megfontolásra méltó: EU-25:

18 Néhány megállapítás  Magyarország: 30 OECD ország közül a második helyen áll adóleterheltség tekintetében: • A legmagasabb adókulcs (36%) már az átlagjövedelemnél belép. • A társadalombiztosítási járulékok aránya rendkívül magas (teljes munkabérköltség 40%-a). • Az összes magyar adó fele munkát terhelő adó.  A járulékokat a szociális juttatások finanszírozására fordítják, amelyet az államháztartás 30%-ban kiegészít.  Magyarország elméletben úgy szed be járulékot, mintha biztosítási alapú rendszere lenne, de a finanszírozásban ez nem tükröződik • tb. járulék elkerülés (OECD szerint Mo. rosszul teljesít a begyűjtésben); • 4,15 millió gazdaságilag aktívból 1,5 millió minimálbért vagy ez alatti jövedelmet vall be.

19 Európai Unió folyamatai  Kiindulási alapok • Elöregedő Európa • Foglalkoztatási helyzet problémái  Célok • Munkaerőpiaci részvétel növelése • Fenntartható fejlődés Megoldás • Közös indikátor-rendszerek • Fejlődéshez anyagi eszközök biztosítása

20 Demográfiai előrejelzések

21 Munkaerőpiaci helyzet  2005: 18,5 millió munkanélküli, gazdaságilag aktív életkorúaknak több, mint a fele nem dolgozik.  Foglalkoztatási ráta: 63,3% • Nők: 55,7%, idősebbek (55-64): 41%, a munkaerőpiac elhagyásának átlagéletkora: 61 év az EU-25 között. • év között a munkanélküliség: 17,7%, duplája az általános rátának (9%).  Gyermeknevelés és karrier összeegyeztethetősége nehézségekbe ütközik.

22 Célok  Számokban: • Foglalkoztatási ráta: 70%, nőké: 60%, idősebb munkavállalóké: 50% • Barcelona: gyermekelhelyezés 0-3 között a gyermekek 33%-a részére, 3 év felett 90%-a részére legyen megoldott.  Aktív idősödés (active ageing)  Szabályozott migráció és integráció • Irányelvek sora

23 Fenntartható fejlődés  A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk igényeit, miközben nem korlátozza a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére. Az Európai Tanács göteborgi ülése kimondta, hogy a fenntartható fejlődés eléréséhez „a gazdasági teljesítménynek összhangban kell lennie a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával, a hulladékkeletkezés szintjével, a biológiai sokféleség fenntartásával, az ökoszisztémák megőrzésével és a sivatagosodás elkerülésével”.

24 Fenntartható fejlődés és munkaerőpiac  A fenntartható fejlődéshez • kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre van szükség, amely • Megelőzi a környezeti degradációt, valamint a társadalmi kirekesztettséget • Beruház a humán tőkébe és innovatív, ökohatékony termékekbe és folyamatokba, • versenyző vállalkozások jellemzik, • teljes körű és magas szintű foglalkoztatottság valósul meg.

25 Megoldások  Indikátorok • Területek: • Gazdasági fejlődés (benne foglalkoztatottság), • Szegénység és társadalmi kirekesztettség, • Öregedő társadalom • Egészség • Éghajlatváltozás és energia • Közlekedés, • Termelési és fogyasztási szokások • Természeti erőforrások  Pénzügyi támogatás: ESZA és egyéb források

26 Indikátorok  Az európai indikátorkészlet mutatói hierarchikus rendszerben, három szinten helyezkednek el. • Az első szinten lévő 12 indikátor (fő indikátorok) átfogó képet nyújtanak az egyes területeken végbemenő főbb tendenciákról. • A második szinten található mutatók – az fő szint mutatóival együtt – a fő célkitűzések megvalósulását mérik. • A harmadik szint mutatói (elemző mutatók) egy-egy altéma mélyebb elemzésére adnak lehetőséget. Az első szinten 12, a második szinten 45, a harmadik szinten pedig 98 mutató található. • Például: élethosszig tartó tanulás (a gazdasági fejlődés része) második szintes indikátora  a éves lakosság hány %-a vett részt oktatásban a megkérdezést megelőző 4 hétben (jelenleg: 3-4%). Cél: 12,5%.

27 Irodalom  Krekó Judit – P. Kiss Gábor: Adóelkerülés és a magyar adórendszer, MNB-tanulmányok 65.,  KSH, Statisztikai tükör I. évf./50, (2007/50)  KSH, Főbb munkaügyi folyamatok, január-június, www.ksh.hu  Illés Sándor-Gellérné Lukács Éva, A tudományos kutatók migrációjáért, Európai Tükör, XII. évfolyam, 2007/4:


Letölteni ppt "Dr. Gellérné dr. Lukács Éva IV. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád, 2007. 10. 16. A munkabér és közterhei – társadalombiztosítási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések