Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Vízellátás 1.előadás Alapfogalmak, jogszabályi háttér, vízigények Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Vízellátás 1.előadás Alapfogalmak, jogszabályi háttér, vízigények Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány."— Előadás másolata:

1 1 Vízellátás 1.előadás Alapfogalmak, jogszabályi háttér, vízigények Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép EJF Építőmérnöki Szak (BSC)

2 Tantárgyi követelmények  Félévi aláírás megszerzése:  Min. 70%-os órai részvétel  Legalább elégséges ZH  Min. 4 db igazolt tervkonzultáció (konzultációs lap!!!)  Vízhálózat tervezési feladat beadása (legalább elégséges szint teljesítése)  Vizsga:  Szóbeli vizsga  Tervfeladat megvitatása  2 db tétel (tételsor alapján)  Előtanulmányi kötelezettség: Hidraulika I. II.  Államvizsga tárgy  Házi feladat kiadása: 2. héten  Vizsga tételsor kiadása 14. héten  Zárthelyi: 12. héten, Pót-ZH: 14. héten, 2. pót-ZH: vizsgaidőszakban  Házi feladat beadása: vizsgaidőszak első vizsgaidőpontjáig 2

3 Tárgyhoz kapcsolódó államvizsga tételek I. 1.Vízellátó rendszerek, elemeik, felépítésük  (vízbázis – vízszerzés – víztisztítás) – vízelosztás – tározás és szerepe  helyszínrajzi kialakítás  magastározós és magastározó nélküli rendszerek  regionális rendszerek  vízigények és meghatározásuk; fogyasztási körzetek 2.Vízelosztó hálózatok hidraulikai vizsgálata  a vizsgálat céljai: csőátmérők meghatározása/ellenőrzése, tározó jellemzői, szivattyúválasztás  jellemző üzemállapotok és alkalmazásuk  a hidraulikai méretezés célja és végrehajtása  a hidraulikai ellenőrzés célja és végrehajtása  hidraulikai modellek és alkalmazásuk 3

4 Tárgyhoz kapcsolódó államvizsga tételek II. 3.Vízminőség-változások a vízelosztó hálózatban  az elosztóhálózat mint reaktor  a vízminőség-változás alaptípusai, okaik és jelentőségük  az ivóvíz bakteriális minőségének romlása: okok, következmények, beavatkozás  utóklórozási stratégia kialakítása  a hálózat biológiai aktivitásának csökkentése 4.Vízelosztó hálózatok anyagai és műtárgyai  az elosztóhálózat anyagaival szemben támasztott követelmények, jellemző igénybevételek  jellemző csőanyagok és csőkötések – előnyök, hátrányok  szerelvények  műtárgyak: medencék, víztornyok, aknák, átvezetések 4

5 Tárgyalt főbb témakörök  A vízelosztó rendszer, alapfogalmak, jogszabályi háttér  Vízigények és időbeli változásaik. Fogyasztási körzetek és övezetek.  Hidraulikai méretezés, hidraulikai ellenőrzés. Tározás. Jellemző üzemállapotok. A hálózati jelleggörbe. Szivattyúválasztás. Vízelosztó hálózatok hidraulikai vizsgálata.  Hálózathidraulikai modellezés. Az EPANET modell.  Helyszínrajzi, hossz-szelvényi és keresztszelvényi tervezés szabályai védőtávolságok.  Csőanyagok, csőkötések, idomok, szerelvények, csomópontok  Tározók. Hálózati műtárgyak.  Hálózatrekonstrukció  Vízminőség-változások a vízelosztó hálózatban. 5

6 Kötelező és ajánlott irodalom  Kötelező irodalom:  Török László: Tervezési segédlet a település vízellátása tanulmányterv készítéséhez. Baja  EPANET segédlet  Kapcsolódó jogszabályok (www.magyarorszag.hu)www.magyarorszag.hu  Öllős Géza: Vízellátás K+F eredmények. VDSZ, Budapest, IV fejezet: A víz szétosztása oldal  György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó, Budapest, kapcsolódó fejezetek:  IV.2. fejezet: Szivattyúk 715 – 729 oldal.  VII.1. fejezet: 1237 – 1340 oldal.  VII.3. fejezet: 1290 – 1348 oldal.  9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet: Országos Tűzvédelmi Szabályzat 5. melléklet 66 – 71 oldal  Bozóky-Szezsich-Kovács-Illés: Vízellátás és Csatornázás tervezési segédlet. Tankönyvkiadó, Budapest (Vízellátás tervfeladathoz kapcsolódó fejezetek)  Ajánlott irodalom a kiadott prezentációk végén 6

7 7 A vízgazdálkodás idealizált rész- rendszere (vízellátás-csatornázás) vízbázisok vízszerzés víztisztításvízelosztás ipari vízfelhasználók mg-i vízfelhasználók lakossági vízfelhasználók előkezelés (opcionális) szennyvíz vagy TFH tisztítás befogadó A kivastagított tevékenységcsoportok a tantárgyhoz tartoznak.

8 Vízellátó rendszer elemei és feladat  Elemei:  Vízbeszerzés (külön tantárgy)  Vízkezelés (külön tantárgy)  Tisztavíz medence  Vízemelés, vízgépészet  Elosztóhálózat és tartozékai  Víztározás  Energiaellátás  Irányítástechnika  Feladata: térben és időben változó vízmennyiségi fogyasztói igények kielégítése a szükséges nyomáson és megfelelő minőségben. 8

9 Kapcsolódó fontosabb jogszabályok  123/1997. (VII. 18.) Korm. r. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről  201/2001. (X. 25.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről  47/2005. (III. 11.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. r. módosításáról  30/2008. (XII. 31.) KvVM r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról (11§-13§)  147/2010. (XII. 23.) Korm. r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról (II. fejezet és 1. melléklet)  2/1997. (II. 18.) KHVM r. a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről  38/1995. (IV. 5.) Korm. r. a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről  9/2008 (II.22.) ÖTM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról (5. melléklet 66 – 71 oldal)  21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 9

10 EU Víz Keretirányelv és a vízellátás kapcsolata  Vízzel való gazdálkodás elve  Takarékosság elve  Teljes megtérülés elve  Amortizáció is!!!  Mo-i víziközmű vagyon értéke ban 1000 Mrd Ft!!!! 10

11 Vízigény – alapfogalmak  Cél: A vízigény időbeli és térbeli eloszlásának meghatározása hosszú időtávra  Fajlagos vízfogyasztás (q): a vízfogyasztás egységfogyasztóra fajlagosított értéke [pl. l/fő,nap vagy l/m 2,nap)  Átlagos napi vízigény (Q d ): Az éves vízfogyasztás 1/365-öd része [m 3 /nap]  Napi csúcs vízigény (Q dmax ): az év során előforduló legnagyobb napi vízigény [m 3 /nap]  Órai csúcs vízigény (Q hmax ): a naptári évben előforduló legnagyobb órai vízigény érték [m 3 /h] 11

12 Vízigény meghatározás módjai  Számítással (mérnöki becslés). Kapcsolódó ágazati szabvány: MSZ / Óvatosan kell kezelni!!!!!  Méréssel (hálózat rekonstrukciónál!)  Hasonló rendszerek üzemeltetési tapasztalatai alapján. Szempontok:  Foglalkoztatottság összetétele  Ellátottsági színvonal  Éghajlati viszonyok  Kulturális szokások  Település méret  Település típus  Gazdasági jellemzők  Társadalmi rétegek aránya  Vízdíj  Stb…. 12

13 Települési vízigények összetevői  Kommunális vízigény (Q k )  Háztartások vízigénye  Közületek, intézmények vízigénye  A településen nem letelepedett emberek vízigénye (ingázók, turisták, stb..)  Közterület fenntartás vízigénye  Ipar vízigénye(Q i )  Mezőgazdaság vízigénye (Q m )  Tűzoltás vízigénye (Q t )  Hálózati és szolgáltatási veszteségek (Q v ) Q d = Q k + Q i + Q m + Q t + Q v 13

14 Ellátási színvonal (komfort fokozat)  Közkifolyós módon ellátott fogyasztó, aki a csőhálózatra szerelt közkifolyós vízvételi helytől, közúton mérve, legfeljebb 150 m távolságra lakik.  Félkomfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek ingatlanán egy csapolóhely van.  Komfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek lakásán több csapolóhely (fürdőszoba,WC,stb.) van.  Összkomfortos módon ellátott fogyasztó az, aki a vízellátáson kívül egyéb rendszeres kommunális szolgáltatásban részesül (melegvíz, központi fütés, gázellátás, stb.) 14

15 Kommunális vízigény I.  Lakossági vízigény: mértékadó lakosszám és a fajlagos vízfogyasztás szorzata  Fajlagos vízfogyasztás hazánkban l/fő,nap, melynek értéke függ:  Éghajlat, időjárási viszonyok  Település jelleg, település méret  Fogyasztói szokások  Kulturális jellemzők  Komfort fokozat  Anyagi lehetőségek  Alap közületi és közterület fenntartási vízigény a lakossági vízigény 30-50%-a  Egyéb közületek vízigénye egyedi becsléssel határozandó meg 15

16 Kommunális vízigény II.  Kommunális vízigények fajlagos mutatóit részletesen lásd. Török L. tervezési segédletében!  Átlagos napi vízigény:  q i (l/fő,nap): i-dik fogyasztó típushoz tartozó fajlagos vízigény  N i (fő): i-dik fogyasztótípus mértékadó lakosszáma  Legnagyobb napi vízigény:  β n ( - ): évszakos egyenlőtlenségi tényező 16

17 Kommunális vízigény III.  Átlagos órai vízigény [m3/h]:  Legnagyobb órai vízigény [m3/h]:  β h ( - ): óracsúcs tényező (1,4 – 3,6)  f h (%): óracsúcs hányad (6% – 15%)  β h és f h értékeit részletesen Török L. segédletében 17

18 Kommunális vízfogyasztás napon belüli alakulása 18

19 Ipari és mezőgazdasági vízigény  Vízminőségi igény eltérhet a kommunális vízigénytől (Pl. hűtővíz, gyógyszer gyártás technológiai vize)  Alkalmazott technológia részletes ismerete szükséges.  Hálózati és saját vízbázisról történő ellátás  Vízigény meghatározás módja:  Szakirodalom alapján  Már megvalósult telepek fogyasztási adatai alapján  Gyártási technológia  Technológia mérete  Víz visszaforgatási arányok  Technológiai fegyelem 19

20 Ipari vízhasználat mutatói (MSZ /2-84) I.  Teljes vízigény (Q t ): a teljes technológiai és szociális vízigény összege  Teljes technológiai vízigény (Q t,te ): a teljes termelési technológia vízigénye  Teljes járulékos vízigény (Q ta ): szociális és egyéb kiszolgáló létesítmények teljes vízigénye  Frissvíz igény (Q f ): átfolyó vízhasználatok és a friss pótvíz igény összege  Friss pótvíz igény (Q fm ): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló frissvíz igény  Használt pótvíz igény (Q mu ): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló használtvíz igény  Pótvíz igény (Q m ): használt és friss pótvíz igény összege 20

21 Ipari vízhasználat mutatói (MSZ /2-84) II.  Átfolyó frissvíz igény (Q f,fl ): egyszeri használatra igényelt frissvíz igény  Vízveszteség (Q l ): összes vízveszteség. A párolgási, szivárgási és kihordási veszteségek összege.  Párolgási veszteség (Q le )  Szivárgási veszteség (Q lsd )  Kihordási veszteség (Q lc )  Újrahasznált víz (Q r ): soros vízhasználattal vagy recirkulációval ismételten felhasznált víz  Visszaforgatott víz (Q re ): ugyanabban a technológiában recirkuláltatott víz 21

22 Ipari vízhasználat mutatói (MSZ /2-84) III.  Fajlagos ipari teljes vízigény:  p i (db): legyártott termékek száma  Fajlagos ipari frissvíz igény:  Frissvíz kihasználási tényező: 22

23 Hazai ipari vízigények alakulása 23

24 Tűzoltási vízigény I.  Az érvényes OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) alapján történik a tűzi- víz igény (vízhozam, nyomás) számítása épületenként külön-külön (építési engedélyezés során).  A számítás alapja az épületben lévő mértékadó tűzszakasz.  Külső és belső tűzi-víz igényt különböztetünk meg  Külső tűzi-víz igény biztosítása:  Tűzcsapokról (min. 200 m-ként)  Tűzi-víz tározóból (Ha a tűzcsapok nem elegendőek)  Vízhálózat méretezési szempontból a vizsgált hálózati szakasz által ellátott épületek közül a legnagyobb tűzszakasszal rendelkező épület a mértékadó.  Belső tűzi-víz igény biztosítása:  Belső fali tűzcsapokról vagy automata tűzvédelmi berendezésről  Vízbekötés méretezésekor kell figyelembe venni!  Tűzi-víz igény számítás részleteit lásd. a Török L. féle segédletben 24

25 Tűzoltási vízigény II.  Tájékoztató jellegű adatok tűzoltási vízigényre (MSZ-595)  A települési mértékadó tüzi-víz mennyiséget 3 órán át kell biztosítani 25

26 Tűzoltási vízigény III.  Szemléletváltás: A 147/2010. (XII. 23.) Korm. Rendelet alapján a tűzoltáshoz szükséges vizet a közműhálózatból akkor lehet vételezni, ha az felszíni vízből vagy ipari vízhálózatból nem, vagy nem elegendő mennyiségben vételezhető. 26

27 Oltóvíz biztosítás időtartama (OTSZ szerint)  Normatív tűzterhelés alapján kell meghatározni: 27 Normatív tűzterhelés (MJ/m 2 ) Min. oltóvíz biztosítási időtartam (h) 200-ig0,5 201 – 400-ig1 401 – 800-ig1,5 800 felett 2

28 OTSZ hálózattervezési vonatkozásai  A mértékadó oltóvíz mennyiséget a településen, illetve a létesítményben a mértékadó tűzszakasz területére kell meghatározni  A települési vízhálózatot úgy kell méretezni hogy a mértékadó oltóvíz igényt és az átlagos kommunális vízigényt a hálózat egyidejűleg tudja biztosítani!  Oltóvíz céljára is igénybe vehető hálózati szakasz esetén, ágvezeték legalább NA 100, míg körvezeték legalább NA 80 legyen! 1000 főnél kisebb településen ettől el lehet térni, ha 200 m-en belül megfelelő mennyiségű vizet biztosító természetes vagy mesterséges víznyerő hely van.  A vízmű magas és mélytározójánál NA 100 csonkkapoccsal és kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helye(ke)t kell kialakítani.  Tűzcsapok minimális távolsága 200 m (megközelítési útvonalon!)  Új vezetékes vízellátó hálózat építésekor csak föld feletti tűzcsap telepíthető! 28

29 Oltóvíz tározók kialakítása OTSZ szerint  Min. hasznos térfogat 30 m 3  A tározó max. mélysége 7 m lehet!  Tározó és védendő építmény max. távolsága 200 m (megközelítési útvonalon!).  Szívócsövek száma: minden megkezdett 100 m 3 hasznos térfogatra 1 db  Szívócső minimális átmérője: NA 100  Szívócsövek minimális távolsága: 5 m 29

30 Tűzcsapon biztosítandó nyomás OTSZ szerint 30 Min. nyomás a kiáramlási keresztmetszetnél (bar) Mértékadó épület tűzveszélyességi osztálya 4„A” és „B” 3„C” 2„D” és „E” 2Fali tűzcsapoknál

31 Szükséges oltóvízintenzitás OTSZ szerint Mértékadó tűzszakasz terület (m2)Szükséges oltóvíz intenzitás (l/min) - tól-ig felett

32 Hálózati és szolgáltatási veszteségek  Hálózati veszteség: közüzemi vízvezeték hálózat veszteségei és mérési hibából eredő veszteségek  Szolgáltatási veszteség: szolgáltatási célú vízfelhasználások vízigénye (csőhálózat öblítése).  Szolgáltatási és hálózati veszteség együttesen: 8- 15% 32

33 Távlati előrejelzés  Távlati tervezés (20-50 év):  147/2010. (XII. 23.) Korm. r. 30 éves távlat figyelembe vételét írja elő  Fogyasztási prognózis készítés:  Gazdasági prognózisok (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatási szektor, stb..)  Politikai prognózisok  Népességszám alakulás prognózisa  Éghajlatváltozás hatása  Országos –regionális –helyi prognózisok  Javasolt alternatívákban gondolkodni a koncepciótervek szintjén  Optimalizálás (költség-hatékonyság, gazdasági lehetőségek, előnyök-hátrányok, stb..)  Célállapot - ütemezés 33

34 Vízfogyasztás alakulása Budapesten ( ) 34

35 Éghajlat változás hatásai I. – rövidtávú hatások  Gyakoribbak és nagyobb mértékűek lesznek az árvizek  Kisebbek lesznek a kisvízhozamok  A Kőrösök időszakos teljes kiapadása várható  A Duna hosszabb időszakokra nem lesz hajózható  Lesüllyednek a talajvízszintek  A kora nyári kisvizeket nem fogja növelni az Alpok hóolvadása  Megnő az aszályos időszakok hossza és intenzitása  Az aszályos időszakokban nem lesz elegendő öntözési célú vízkészlet  Várhatóan a környező országok növelni fogják tározó kapacitásaikat → Magyarország vízkészletei tovább csökkennek 35

36 Éghajlat változás hatásai II. – lehetséges társadalmi következmények 36  ALKALMAZKODÁS  Mezőgazdaság  Közlekedési hálózatok  Építéstechnika  Vízgazdálkodás  Túrizmus  Életmód  Betegségek térhódítása  Stb…  ELVÁNDORLÁS  Tenger által elöntött területek  Sivatagossá váló területek  Elöntéses területek  Erózióveszélyes területek  Gazdaságilag tönkremenő területek  Stb… Távlati vízfogyasztási prognózis!?!?

37 Fogyasztási körzetek kijelölése  Cél: közel azonos fogyasztási jellemzőkkel rendelkező területek lehatárolása  Főtevékenység szerinti lehatárolás:  Ipari területek  Mezőgazdasági területek  Lakóterületek  Közületi körzetek  Részterületi lehatárolás szempontjai lakóterületeken belül:  Komfort fokozat  Laksűrűség (beépítési jelleg, szintek száma, stb..)  Kulturális jellemzők  Társadalmi rétegek, életszínvonal  Stb… 37

38 Tervfeladathoz javaslatok  Török L. tervezési segédletében található mintapélda (12-15.oldal) átnézése Ez alapján és az előadás anyag alapján a vízigény számítás egyszerűen elvégezhető  A kiadott helyszínrajzon fogyasztási körzetek kijelölése M=1:4000 v. M=1:5000 méretarányú helyszínrajzon. Jelölésmód: különböző színnel vagy sraffal. Minden önálló területegységet számmal kell ellátni. Valósághű települési struktúrát javasolt kialakítani tagoltság tekintetében. Az elkészített helyszínrajz alapján terület kimutatást kell készíteni. A vízigény számítás eredményeit a részterületekre szét kell osztani. Erről táblázatos kimutatást kell készíteni. 38

39 Kiegészítő információk – hf készítéshez példák  Komplett tervfeladat mintapélda: Bozóky-Szezsich- Kovács-Illés: Vízellátás-csatornázás tervezési segédlet. (vízszerzés-víztisztítás feladatrészek nélkül)  Komplett minta tervfeladatok az ftp-n. (Azokon 2 nyomászóna van!!!)  Vízigény számítás mintapélda: Török László tervezési segédlet 39

40 Műszaki leírás készítése I.  Mit tartalmazzon:  Kiindulási és tervezési adatok  Egyes változatok, alternatívák. Legjobbnak ítélt megoldások indoklása.  Tervezési részeredmények, és eredmények  Tervezési gondolatmenet: mit, miért, hogyan terveztünk?  A tervre vonatkozó konkrétumok  Hivatkozások a tervmellékletekre 40

41 Műszaki leírás felépítése I. 1. Megbízás tárgya, kiindulási adatok, feladat ismertetése 2.Jelenlegi állapot bemutatása  Település jelleg  Domborzati viszonyok  Beépítési jellemzők  Jelenlegi és távlati fogyasztók  Jelenlegi vízellátási infrastruktúra bemutatása  Település közmű helyzete  Település fejlődés 41

42 Műszaki leírás felépítése II. 3.Tervezett állapot bemutatása  Tervezést befolyásoló tényezők (ellátás módja, nyomásigények, ellátási övezetek, tározó és szivattyú telep működési kérdései, energiaellátási viszonyok, stb…)  Vízigények bemutatása  Víztározók bemutatása  Tápvezeték és hálózat vonalvezetése, vezetékanyag, átmérők  Hálózat hidraulikai vizsgálat eredményei, üzemállapotok és eredmények értékelése  Nyomásviszonyok  Hálózat magassági vonalvezetése  Szerelvények, védőcsövek, műtárgyak a hálózatban 42

43 Műszaki leírás felépítése III. 4.Kivitelezési előírások  Munkagödör kialakítás, dúcolás  Víztelenítés  Építési ütemezés  Stb… 5.Nyomáspróba és vezeték fertőtlenítés 6.Munka- és balesetvédelmi előírások 7.Üzemeltetési előírások 8.Környezetvédelmi fejezet (építési és üzemeltetési fázis) -Levegőtisztaság védelem -Hulladékok -Felszíni és felszín alatti vizek védelme -Talajvédelem -Zaj- és rezgésvédelem 9.Egyéb észrevételek 43

44 44 Felhasznált irodalom  Török László: Tervezési segédlet a település vízellátása tanulmányterv készítéséhez. Baja  Közműhálózatok tervezése HEFOP/2004/3.3.1/ digitális jegyzet  MSZ / A vízellátás fajlagos vízigényei: kommunális vízellátás  MSZ / Az ipari vízhasználat fogalmai és mutatói  Illés-Kelemen-Öllős: Ipari vízgazdálkodás. Vízdok Kiadó, Budapest,1983.  Dr. Schultz Andrea: Budapest vízellátása  Bartholy Judit: Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok. Mindentudás Egyeteme,  Mosonyi Emil: A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai. Mérnök Újság, XIV. évf. 3. szám, 2007 március, oldal.  Buzás Kálmán: Települések vízellátása II. Typotex, Budapest,  György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó  9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

45 45 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "1 Vízellátás 1.előadás Alapfogalmak, jogszabályi háttér, vízigények Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány."

Hasonló előadás


Google Hirdetések