Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Előadó: Berényi László környezetvédelmi szakmérnök Cég: ÖKOPONT Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (Jászberény, Thököly u. 20.; Szolnok, Boldog.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Előadó: Berényi László környezetvédelmi szakmérnök Cég: ÖKOPONT Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (Jászberény, Thököly u. 20.; Szolnok, Boldog."— Előadás másolata:

1 Előadó: Berényi László környezetvédelmi szakmérnök Cég: ÖKOPONT Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (Jászberény, Thököly u. 20.; Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.)

2 ELŐZMÉNY  Egységes törvényi szabályozás évtől: a hulladékokról szóló évi XLIII. törvény és végrahajtási jogszabályok,  Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvét november 19.-én fogadták el és december 12.-én hirdették ki. A 2008/98/EK irányelv előírásait a tagállamoknak legkésőbb két éven belül, azaz december 12.-ig kellett volna beépíteniük szabályozási rendszerükbe, azonban ennek a kötelezettségnek jelzett határidőn belül hazánk nem tudott eleget tenni.  Eredmény: gyors jogszabály alkotási kényszer.  Így született meg a január 1-én hatályba lépő hulladékokról szóló évi CLXXXV. Törvény (Ht.), amely jelentős változásokat hozott a hulladékgazdálkodás rendszerében, és számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely erőteljesen hat a hazai hulladékiparra.  Az elfogadott törvény esetében jelentős módosítási hullám volt, hiszen a hatálybalépés óta 10-szer módosították évben pedig már háromszor, jelenleg a március 15-i állapot a hatályos.

3 AZ ÚJ HULLADÉK TÖRVÉNY (HT.) ÁLTAL HOZOTT FŐBB VÁLTOZÁSOK: 1. HULLADÉKKEZELÉSI HIERARCHIA  Az EU keretirányelvéhez igazodva az eddigi négylépcsős rendszert felváltotta az ötlépcsős rendszer, amelyben az alábbiak szerint néz ki: Hulladékképződés megelőzése Újrahasználat vagy újrahasználatra való előkészítés Újrafeldolgozás Hasznosítás (pl. energetikai) Hulladéklerakás

4 A törvény fokozott hangsúlyt helyez az életciklus-szemlélet alkalmazására, amely segítségül szolgálhat a legjobb környezeti eredménnyel járó megoldás kiválasztásához. A megelőzés elvét hangsúlyozva a Ht. a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében Nemzeti Megelőzési Program (NMP) készítését írja elő, amely meghatározza a megelőzési célokat és intézkedéseket. A program hat évre szól és első alkalommal december 12.-ig kell kidolgozni. Jelenleg az OHT már tervezett szinten létezik, de jogszabály által kihirdetve nincs; vagyis nekünk mint jogalkalmazóknak nem létezik. A jelenlegi gazdasági környezet éppen nem ennek kedvez, ezért betartása komoly kihívás.

5 2. TÖRVÉNY HATÁLYÁBAN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁS KITERJED: • Minden hulladékra, hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre, hulladékgazdálkodásra és a hulladékgazdálkodási létesítményekre. NEM TERJED KI:  a levegőbe kibocsátott légnemű anyagokra,,  a radioaktív hulladékra,  a hatástalanított robbanóanyagokra,  a természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, beleértve a ki nem termelt szennyezett talajt, valamint a földhöz tartós jelleggel rögzített építményeket, beleértve a használaton kívüli, elhagyott, romos épületeket is,  a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel,  a fekáliára – (kivéve: lerakás, égetés, komposzt, biogáz)–, a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység, az erdőgazdálkodás, továbbá a fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban, az erdészetben vagy biomasszaként energia előállítására használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel,  a vizek és vízi utak kezelése, árvízmentesítés, vízkárelhárítás vagy talajfeltöltés (a talaj minőségének javítása) céljából a felszíni vizekben áthelyezett üledékre, iszapra (ha nem veszélyes).

6 Ha a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven kívül más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben foglaltaktól eltérően rendelkezik, e törvény hatálya nem terjed ki: • a szennyvízre, • az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékra, • az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve, ha azokat hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, valamint • a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is.

7 3. VÁLTOZÁS A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGI KÖRÖKBEN Korábbi törvényhez képest az új hulladék törvény megszüntette a hulladék begyűjtési tevékenységet, helyette a hulladékkereskedelem, hulladék közvetető fogalmát vezette be. (Megjegyezve, hogy erre szükség volt, hiszen korábban ezzel a fajta tevékenységgel nem tudtak mit kezdeni a hatóságok.) A hulladék begyűjtési tevékenység megszüntetése elég komoly problémát okozott a hulladékgazdálkodásban, hiszen sok gazdasági szereplő nem kívánt kereskedni, közvetíteni, így hiányzott egy láncszem a rendszerből. Újabb módosítással belekerült a Ht-ba a gyűjtő, mint hulladékgazdálkodási tevékenység, amely nagyjából a régi begyűjtőnek felel meg, de pontosan nincs szabályozva, hiszen a Ht-ben a gyűjtés, mint hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenység együtt szerepel a termelő tevékenysége által képződött gyűjtéssel, ami nem engedély köteles tevékenység. A kereskedő, közvetítő esetén a tevékenység nyílvántartásbavétel alapján is végezhető tevékenység ez esetben telephelyre hulladék nem szállítható be. Telephelyi beszállítás esetén már hulladékgazdálkodási engedély megszerzése szükséges és a kereskedelemre vonatkozó hatályos jogszabályok teljesítése is kötelező. Akinek van érvényes engedélye begyűjtésre, tárolásra az az engedély időbeli hatályától függetlenül december 31-ig érvényes.

8 4. GYÁRTÓI FELELŐSSÉG ELVE A törvény – mivel ezen elv korábban is megvolt - pontosítja a gyártói felelősség elvét:  a termék előállításakor gondoskodni kell arról, hogy az minél hosszabb élettartamú és könnyen javítható, minél kevesebb (és kevésbé veszélyes) hulladékot eredményező, és hulladékká válása után könnyen hasznosítható legyen. PROBLÉMA:  A Ht. nem hangsúlyozza kellőképpen a megelőzés fontosságát, így a rövid élettartamú, gyengébb minőségű termékeket, hiszen tömegtermelése folyik, amelynek révén a gyors haszonszerzés érdeke többnyire felülmúlja a termékminőségi és ezzel együtt a hulladékképződés megelőzési szempontokat.  A gyártói felelősség körébe sorolva új elemként szerepel a tervezetben az újrahasználati hálózatok kialakításának kötelezettsége a használt termékek javítása és újrahasználatra történő előkészítése érdekében. ??????

9 5. MELLÉKTERMÉK Az anyagok termelési körfolyamatba való visszavezetését ösztönözheti a "melléktermék" fogalom megjelenése. A hazai szabályozás korábban nem ismerte ezt a fogalmat. Melléktermék lehet, ha:  további felhasználása biztosított,  előállítását követően – a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül – közvetlenül felhasználható,  az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő,  a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és  további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak. ELJÁRÁSI REND:  30 napon belül jelentési kötelezettsége van a területi környezetvédelmi hatóság felé annak a szervezetnek, akinek tevékenysége során melléktermék képződik és azt ennek megfelelően adja el, azaz nem hulladékként kezeli.  Azonban ahhoz, hogy egy melléktermék tényleg az legyen a környezetvédelmi hatóságnak is, egy engedélyeztetési eljárást kell lefolytatni, amiért Ft. igazgatási szolgáltatási díj is fizetendő. Ezt követően határozatban állapítják meg az adott anyag melléktermék voltát. Ezt követően megszűnik hulladéknak lenni.

10 6. HULLADÉKSTÁTUSZ MEGSZŰNÉSE  Szinén új fogalom a hulladékstátusz megszűnése, amelynek lényege, hogy azon hulladékok esetében, amelyek egy adott feldolgozottsági szintet elérve teljesíteni tudnak bizonyos minőségi kritériumokat és alkalmasak valamely gyártási technológiában való közvetlen felhasználásra, e szint elérése után ne legyen szükség arra, hogy a hulladékgazdálkodási előírások hatálya alá tartozzanak. Persze ez csak meghatározott szigorú feltételek esetén lehetséges. Egyes, tömegük vagy hasznosíthatóságuk szempontjából kiemelkedő hulladékáramok esetén az EU kidolgozza ezeket a konkrét kritériumokat, amelyeket rendeletben hirdet majd ki.  Megjelent: vasfém- és az alumínium-hulladékok tekintetében (333/2011/EU rendelet);  Tervezet: réz, papír, műanyag, üveg esetében.  Lényeg: nem kötelező, így az a hulladékra vonatkozó szabályok szerint is kezelendő tovább.

11 KRITÉRIUMOK: Hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek együttes teljesülése esetén: • meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, • rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, • megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és • használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást. PROBLÉMA: • Hiányos jogszabályok, műszaki irányelvek; • Nincs tanúsítószervezet; • A hulladékstátusz megszűnésének kérdése meglehetősen összetett, számos esetben az egyes tagországok (és a tagországokon belüli érintett csoportok) véleményei is jelentősen eltérnek egymástól.

12 7. GYŰJTÉSI, HASZNOSÍTÁSI ARÁNYOK BIZONYOS HULLADÉKÁRAMOK ESETÉBEN  2015-re az ország egész területén elkülönített gyűjtési rendszert kell kialakítani az üveg, fém, műanyag és papír hulladékokra.  A háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladékok anyagában történő hasznosítását 2020-ra 50 %-ra, a nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén pedig 70 %-ra kell növelni.  A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget pedig az 1995-ös szinthez képest 2016-ig 35 %-ra kell csökkenteni.  A mostani tervek szerint lakossági szelektív hulladékgyűjtésként döntően a házhoz menő gyűjtést fogják preferálni, a gyűjtőszigetes megoldás csak bizonyos területeken, kiegészítésként marad.

13 8. ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÜGYNÖKSÉG (OHÜ)  Új állami szervezet. A kitűzött célok elérése érdekében a politikai döntéshozók az állami szerepvállalás jelentős növelését tartották megfelelő megoldásnak, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a hazai hulladékkezelés koordinálása januártól egy állami szervezet, az OHÜ kezébe került. Az OHÜ egyetlen állami szervezetként irányítja a termékdíj-köteles termékek hulladékainak begyűjtését és hasznosítását. Ezzel egyidejűleg a korábbi koordináló szervezeti modell, és gyakorlatilag az összes érintett koordináló szervezet megszűnt.  Hatóság is meg nem is. Hatósági jogköre van a közszolgáltató szervezet minősítési eljárása során birság kiszabási lehetőséggel, egyébként nonprofit kft-ént működik. Termékdíjköteles termékek begyűjtése és kezelése esetén ellenőrzési jogkörét és szankcionálási lehetőségét a pályázati szerződésekben rögzíti.  Internetes honlapja:

14 9. TELEPÜLÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA  Az új szabályozás kapcsán a legnagyobb visszhangot a hulladékkezelési közszolgáltatás "államosítása" váltotta ki, amelynek értelmében kizárólag állami, illetve önkormányzati többségi tulajdonban lévő (és többségi döntési joggal bíró) vállalkozás végezhet hulladékkezelési közszolgáltatást. Ezt később úgy módosították, hogy csak olyan megfelelő engedélyekkel (2 db engedély és 1 db minősítési okirat) rendelkező közszolgáltató köthet közszolgáltatási szerződést, aki nonprofit gazdasági társaságként működik. Ez a rendelkezés is alapvetően átalakítja a hulladékgazdálkodási piacot, megszünteti a jelenlegi piaci versenyt, és gyakorlatilag lehetetlenné teszi a meglévő vállalkozások jelentős részének működését. A régebbi közszolgáltatási szerződések teljesítése ellehetetlenedett.  E tekintetben került a hulladék törvény legtöbbször módosításra, hiszen a piacon továbbra is szerepet vállalni kívánó szervezetek nem tudták időben megszerezni a szükséges engedélyeket, illetve megfelelni egyéb feltételeknek, a hatóságok pedig nem tudták jogszabály szerinti határidőn belül kiadni az engedélyeket stb.  Eredmény: sok településen akadályozott a közszolgáltatás, több helyen a Katasztrófavédelem által kijelölt kényszer közszolgáltató végzi a tevékenységet jelenleg is. Több korábbi nagy múltú hulladékgazdálkodással foglalkozó cég (multik) a közszolgáltatási tevékenységből kiszállt.

15 10. HULLADÉKLERAKÁSI JÁRULÉK  A hulladékok lerakóktól való eltérítése, valamint a szelektív gyűjtés és hasznosítás ösztönzése érdekében igénybevételi járulékot kell fizetni a lerakókba kerülő valamennyi hulladék után néhány hulladéktól eltekintve (pl. vörösiszap, történelmi hulladék).  A hulladéklerakás megdrágítását jelentő közteher nem ismeretlen Európában sem, azonban a díjakat többnyire fokozatosan és a hulladék tulajdonságaitól függően differenciáltan vezették be. A járulék jelentős mértékben megdrágítja a lerakási díjakat (ezzel együtt a közszolgáltatási díjakat is), amely komoly problémát jelenthet, gondolok itt a közszolgáltatási rendszer átalakítása miatti problémákra is.  A lerakási adó ráadásul kizárólag a hasznosítási technológiák fejlődésével együtt, egy jól megtervezett, komplex hulladékgazdálkodási rendszer részeként teljesítheti csak a tőle elvárt eredményeket.

16 Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna) * 1. települési hulladék, ideértve az előkezelt települési hulladékot is 3000 Ft6000 Ft9000 Ft Ft 2. építési-bontási hulladék 3000 Ft6000 Ft9000 Ft Ft 3. veszélyes hulladék 3000 Ft6000 Ft9000 Ft Ft 4. települési szennyvíziszap 3000 Ft6000 Ft9000 Ft Ft 5. a hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább hasznosítható maradék hulladék 2000 Ft4000 Ft6000 Ft a hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább nem hasznosítható maradék hulladék 1500 Ft3000 Ft4500 Ft6000

17 11. HULLADÉK NYILVÁNTARTÁS  Új jogszabály: a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet  Kötelezettség: termelő, közvetítő, kereskedő, szállító gyűjtő, előkezelő, hasznosító, ártalmatlanító  Veszélyes hulladék esetén naprakész nyilvántartás (nincs változás), nem veszélyes hulladék esetén heti rendszerességű nyilvántartás vezetés (változás) előírt (kivétel: hulladékkezelők, IPPC, KH tartozó iparágak). Változás, hogy a hulladékszállítóknak is kell nyilvántartást vezetni tevékenységükről.  A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a telephelyre belépő és onnan kilépő anyag és a telephelyen képződő hulladék anyagforgalmi egyenlegét. Veszélyes hulladék kezelés, képződés esetén technológiai anyagmérleg készítése is kötelező.  A telephelyi nyilvántartásnak a fenti jogszabályban meghatározottakon túlmenően:  a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben (444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet);  az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben (443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet);  a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben (442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet);  az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben (445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet). meghatározott hulladékfajtára vonatkozó adatot is tartalmaznia kell. Mindegyik jogszabály új!

18 12. HULLADÉK BEJELENTÉS  Új jogszabály: a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet  Kötelezettség: termelő, közvetítő, kereskedő, gyűjtő, előkezelő, hasznosító, ártalmatlanító  A további az adminisztráció csökkentése érdekében a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettség létszámhoz való rendelése, vagyis a 10 fő foglalkoztatottat meghaladó vállalkozásnak, ha nem keletkezik annyi hulladéka, mint amit a jogszabály meghatároz (veszélyes hulladék esetén 100 kg/év; nem veszélyes hulladék esetén 2000 kg/év, építési-bontási hulladék esetén: 5000 kg/év) akkor nem kell hulladék bejelentést tenni-e.  Aki nem kötelezett rendszeres adatszolgáltatásra az esetire még felhívást kaphat, ebben nincs változás.  Változás, hogy a tevékenység gyakorlása során képződő éves veszélyes hulladék esetén a jelentési kötelezettség a korábbi 200 kg-ról 100 kg-ra csökkent.  január 1-től online adatközlés a veszélyes hulladék kereskedőknek, kezelőknek.  Bejelentőlapok megváltoztak, illetve új lapokkal egészültek ki, de a kitöltési szabályok/metodika változatlan. Javasolt program az ingyenes letölthető KVADATSZOLG.  Internetes webcím:  Bejelentési határidő nem változott: tárgyévet követő év március 1. Változás, hogy a bejelentés egyszer módosítható azt követően bírság.

19 A fenti határidőn túlmenően azok, akik az alábbi jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységet végeznek az alábbi bejelentési határidőt is figyelembe kell vennie:  a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben (444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet); Határidő: tárgyévet követő év március 1. Beküldendő: területi környezetvédelmi felügyelőség, nemzeti közlekedési hatóság  az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben (443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet); Határidő: tárgyévet követő év február 28. Beküldendő: OKTF  a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben (442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet); Határidő: tárgyévet követő év január 31. Beküldendő: OKTF  az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben (445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet). Határidő: tárgyévet követő év február 20. Beküldendő: OKTF Érintettek: gyártók, közvetítő szervezetek

20 13. PCB TARTALMÚ HULLADÉKOKKAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁS  január 1-től hatályos a PCB, valamint PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 144/2012.(XII.27.) VM rendelet, amely jelentős változásokat tartalmaz az előző szabályozáshoz (5/2001.(II.23.) KöM rendelet) képest.  Eszerint az 5 dm 3 -nél kevesebb PCB-t tartalmazó berendezéseket is nyilvántartásba kell venni, s azokról bejelentést kell tenni a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek részére a 144/2012.(XII.27.) VM rendelet 9. §-ban meghatározott tartalommal, minden év március 31-ig.

21 14. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A közszolgáltató szervezetek kivételével a cégeknek megszűnt a hulladékgazdálkodási tervkészítési kötelezettsége. 15. KÖZSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVETÉLI KÖTELEZETTSÉG A gazdálkodó szervezetek számára is kötelező a közszolgáltatás igénybevétele a vegyes települési hulladékaik tekintetében. Korábban választási lehetőség volt, aki legalább olyan színvonalon tudta biztosítani a települési hulladék kezelést, mint a közszolgáltató annak nem volt kötelező a közszolgáltatás igénybevétele. Külön gyűjtött hulladékok esetében bárkinek oda lehet adni akinek, van átvételi/kezelési feljogosítása.

22 16. SZIPPANTOTT SZENNYVÍZ A korábban települési folyékony hulladéknak nevezett szippantott szennyvíz a hulladékgazdálkodási szabályozásból átkerül a vízvédelmi szabályozásba és a későbbiekben nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízként kizárólag a szennyvizekre vonatkozó előírások vonatkoznak rá. Összegyűjtése bejelentés kötelezettség terheli a vízügyi hatóság felé. 17. TERMELÉSI NEM VESZÉLYES HULLADÉK Külön e hulladékokat szabályzó végrehajtási jogszabály jelenleg nincs, korábban sem volt. A hatályos Ht-be került 54. §. szabályozza hivatkozva a külön jogszabályra. 18. FELÜGYELETI DÍJ Részben új előírás, hiszen azon gazdálkodó szervezetek, akik egységes környezethasználati engedéllyel (IPPC) rendelkeznek eddig is fizetniük kellett, ezt bővítette a Ht., amely kizárólag a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőket érinti. Mértéke: telephelyenként Ft. nyílvántartásbavételi kötelezettséggel végezhető tevékenységek (kereskedelem, közvetítő) esetén Ft. A szabályozás nem egyértelmű, hiszen egy telephelyre vonatkozóan két hatóság is kiadhat engedélyt (OKTF, területi felügyelőség). Kell-e fizetni két hatóságnak is ???

23 19. IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet hatályos, többször is módosult a törvényi módosítások következtében. Fő változás a Ht. által bevezetett új vagy újra gondolt/értelmezett hulladékgazdálkodási tevékenységekkel való bővülés. A díjak magasabbak lettek. Amire felhívnám a figyelmet, hogy a veszélyes hulladék gyűjtőhely üzemeletetési szabályzat jóváhagyásáért Ft. eljárási díjat kell fizetni a felügyelőség részére, ami eleddig nem volt díjköteles. 20. HULLADÉKBESOROLÁS • Besorolási kötelezettség: hulladék termelőjét, vagy – ha az nem állapítható meg – a hulladék birtokosát terheli. Ha a hulladék termelője vagy a hulladék birtokosa besorolási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a hulladékot a hulladék termelőjének vagy birtokosának telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság – a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén – besorolja, és ennek tényét jogszabály előírásainak figyelembevételével határozatban megállapítja. Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének azért nem tesz eleget, mert az adott anyag vagy tárgy a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti hulladékjegyzékben nem szerepel, a hulladék termelője vagy birtokosa erről a környezetvédelmi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

24 21. HULLADÉKJEGYZÉK Megváltozott, kijavításra kerültek a korábbi – általában fordításból származó – hibák. Mindenkinek javasolt az eddig besorolt hulladékát az új jogszabály szerint felülvizsgálnia, hiszen a bejelentés és nyilvántartásban ezeket kell már használni. Új jogszabály: 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 22. HULLADÉKSZÁLLÍTÁS Üzletszerű hulladékszállítás eddig is hatósági engedélyhez kötött volt, azonban egy év júliusi Ht. módosítás miatt annak a gazdálkodó szervezetnek is engedélyt kell kérnie, akinek saját tevékenységéből származó hulladékát szeretné elszállítani valamelyik hulladékkezelő szervezethez. A gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja (itt nem kell külön szállítási engedélyt kérni).

25 23. HATÓSÁGI HATÁSKÖRÖK Környezetvédelmi hatósági hatásköröket, illetékességi területek szabályzó jogszabályt többször is módosították (átalakítások miatt is), illetve jelenleg már teljesen új jogszabály van: a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. Rendelet. Hulladékkezelési engedélyezés esetén:  szállítás: országos vagy több felügyelőség illetékességi területét érintő engedélyezés esetén: OKTF.  hulladék behozatal, kivitel, átszállítás: OKTF  kereskedelem, közvetítés: OKTF, ha több felügyelsőég illetékességi területét érinti; egyébként telephely szerinti felügyelőség;  gyűjtés: telephely szerinti illetékes területi felügyelőség, de több telephely esetén, amely több felügyelőség területét érintően elvileg az OKTF (nincs szabályozva).  gyártók, forgalmazók által létrehozott közvetítő szervezet nyilvántartásbavétele: OKTF;  hulladéklerakási járulék, bejelentés, ellenőrzés: OKTF  közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv és engedély: OKTF 24. ENGEDÉLYEZÉSI HATÁRIDŐ Változás, hogy a hulladékgazdálkodási engedélyezés határideje a korábbi 90 napról lecsökkent 60 napra.

26 25. CÉLTARTALÉK ÉS BIZTOSÍTÁS Az a kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, valamint az a közszolgáltató, amely hulladékkezelő létesítményt üzemeltet, a kezelésre kerülő hulladék mennyiségével arányosan, biztosítékot nyújtó céltartalékot képez. A környezetvédelmi biztosítást köt az a kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet: • kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik, • hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez, • Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít. A céltartalék képzésére kötelezett gazdálkodó szervezet, illetve a közszolgáltató, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett személy az üzleti év végét követő év május 31-ig a környezetvédelmi hatóságnak igazolja, hogy • a céltartalék rendelkezésére áll, vagy • a környezetvédelmi biztosítást megkötötte. A környezetvédelmi biztosítással, a céltartalék képzésével, valamint a gyártók biztosítékadási kötelezettségével kapcsolatos részletes szabályokat kormány- vagy miniszteri rendelet határozza meg. Nincs ilyen jogszabály még.

27 26. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ENGEDÉLYEZTETÉS Külön jogszabály került megalkotásra, ilyen korábban nem volt, valamelyik rendeletbe (213/2001. (XI. 14.) Korm. R.; 98/2001. (VI.15.) Korm.r.) volt részben belefoglalva, hogy pontosan milyen tartalmai elemeket kellett tartalmaznia az engedély kérelemnek illetve engedélynek. Hulladékkezelési engedélyt bárki elkészíthette. Ebben hozott változást a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, amely pontosan meghatározza, hogy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység megszerzésére irányuló engedély kérelemnek mit kell tartalmaznia. További változás, hogy csak hulladékgazdálkodási területen szakértői jogosultsággal rendelkező szekértő készítheti el vagy az adott engedélyes szervezet által foglalkoztatott szakirányú végzettséggel rendelkező alkalmazottja készítheti el.

28 27. HATÁLYOS ÚJ HULLADÉKOS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE ‒ Az európai parlament és a tanács 2008/98/ek irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről ‒ évi CLXXXV. törvény a hulladékról; ‒ évi CXXV. törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről; ‒ 71/2013. (VIII. 15.) VM rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítése iránti eljárásokért, valamint az igazgatási jellegű szolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról; ‒ 145/2012. (XII. 27.) VM rendelet a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól; ‒ 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről; ‒ 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről; ‒ 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről; ‒ 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről; ‒ 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről; ‒ 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékok jegyzékéről; ‒ 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről; ‒ 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól; ‒ 292/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet a nem rendszeres hulladékszállítás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről ‒ 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet a PCB, valamint a PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól; ‒95/2013. (X. 14.) VM rendelet a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól.

29 “ ” A hulladék létrehozása nem feltétlenül rossz dolog. Az a helytelen, ha nem kezdünk vele semmit. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET


Letölteni ppt "Előadó: Berényi László környezetvédelmi szakmérnök Cég: ÖKOPONT Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (Jászberény, Thököly u. 20.; Szolnok, Boldog."

Hasonló előadás


Google Hirdetések