Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Emberi méltóság és piacgazdaság: feloldhatja-e a kettő konfliktusát a feltétel nélküli alapjövedelem (Filozófiai-tudományfilozófiai elemzés kitekintéssel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Emberi méltóság és piacgazdaság: feloldhatja-e a kettő konfliktusát a feltétel nélküli alapjövedelem (Filozófiai-tudományfilozófiai elemzés kitekintéssel."— Előadás másolata:

1 Emberi méltóság és piacgazdaság: feloldhatja-e a kettő konfliktusát a feltétel nélküli alapjövedelem (Filozófiai-tudományfilozófiai elemzés kitekintéssel Karl Mannheim tudásszociológiájára.) Tisztelt Érdeklődő! Az itt szerepelő anyag a konferencián tartott előadás „power point”-os vázlatának részben korrigált, részben megjegyzésekkel kiegészített változata. Székely László MTA, BTK, Filozófiai Intézet

2 •„Szót se tovább! Adj enni, lakást neki, vedd le a rongyot Róla •- a méltóság megjön utána maga” (Schiller) •„… az emberi szabadság és az emberi méltóság egy és oszthatatlan” (Bibó István )

3 I. rész: emberi méltóság és alapjövedelem •Az emberi méltóság sérthetetlensége az európai kultúrkörön belül általánosan elfogadott erkölcsi és jogi norma. •Az emberi méltóság fogalma ennek ellenére homályos: tartalma mind a filozófiában, mind a jogtudományban vitatott. •E vitákkal itt nem foglalkozhatunk. Ehelyett a következő, általánosan elfogadott axiómákat használjuk:

4 •- A személyt érintő minden megalázó bánásmód sérti az emberi méltóságot, és ezáltal sérthetetlenségének követelményét. •- Az emberi méltóság fogalmához hozzátartozik a társadalmi viszonyokon belüli kölcsönösség. Ennek részeként az a törekvés, hogy a másik személyekkel szemben egyoldalú előnyhöz jussunk, összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal. •A társadalom közösségéből való kirekesztés még azon esetben is sérti az emberi méltóságot, ha az nem közvetlen és szándékolt, hanem csupán társadalmi mechanizmusok nem szándékolt következménye. (Mint pl. a tartós munkanélküliség stb.)

5 •jövedelem, jövedelemszerző tevékenység, részvétel az elosztandó javak létrehozásában • •kirekesztettség a jövedelemszerző tevékenység lehetőségéből •poláris struktúra, amely – ha a társadalom nem törekszik a kirekesztettség megszüntetésére, hanem csupán annak kompenzációjára – az úr- szolga viszonyt idézi

6 •1. megj. : A jövedelemszerző tevékenység alatt a piacgazdaság keretei között folytatott legális jövedelemszerző tevékenységet értem, beleértve ebbe a munkaviszonyban, vállalkozóként, alternatív termelői közösség, szövetkezet tagjaként, befektetőként stb. végzett jövedelemszerzést, ugyanúgy mint a ténylegesen tevékenység nélküli járadékfelvételt. (Az utóbbiból adódó feszültség és erkölcsi probléma - a társadalom egy része vagyona alapján automatikusan járadékhoz jut, míg a többinek fáradoznia kell a jövedelem megszerzéséért - a jelen előadásnak nem lehet tárgya.) •2. megj. Az úr-szolga viszonyt Hegel „A szellem fenomenológiája” •megfelelő fejezetének értelmében, filozófiai terminusként használom, de a jelen előadás szempontjából nincs szükség filozófiai tartalmának kifejtésére. •3, megj. Csak párhuzamosságot, és nem azonosságot állítok. Arra, hogy a modern munkamegosztásban elkerülhetetlen munkaviszony az úr-szolga viszony kategóriája alá sorolható, később visszatérek. •4. megj. (filozófusoknak): a) Lásd pl. A. Kojeve, L. Sliep, A. Honneth vonatkozó munkáit. b) Mint jeleztem, a fogalmat a „Fenomenológia” alapján használom, a „Jogfilozófiá”-t zárójelbe tesszem.

7 •A jövedelemmel való támogatás elkerülhetetlenül poláris viszony, amelyben •a) az elosztandó javak létrehozásához közvetlenül, vagy vagyoni befektetéssel, közvetve, hozzájáruló személyek •b) lemondanak a javak egy részéről azok számára, akik a javak létrehozásában nem vesznek részt. • Az úr-szolga viszonnyal való párhuzam csak akkor jelenik meg, ha a javak létrehozására irányuló jövedelemszerzésben részt nem vevő személy a társadalom elutasítása miatt, ez irányú szándéka ellenére képtelen bekapcsolódni e tevékenységbe.

8 A tisztességes megélhetést biztosító alapjövedelem feltétlen biztosítása az emberi méltóságból következő társadalmi kötelezettség minden olyan esetben, ha a jövedelemszerző tevékenységre való képtelenségnek elháríthatatlan természeti oka van: -- betegség, -- rokkantság, -- súlyosan beteg hozzátartozó, akit otthon kell ápolni -- idős kor nyugellátásra jogosultság nélkül

9 •1. A modern európai kultúrkör nagy vívmánya, hogy ténylegesen is teljesíti az emberi méltóságból levezethető előbbi követelményt – ha nem is minden államban azonos vagy kielégítő mértékben. •2. A 18 év alatti korosztály esetében a nevelőkön keresztüli jövedelembiztosítás a családpolitika része, s általánosan elfogadott szociálpolitikai követelmény az is, hogy a nagy létszámú családok ellátására otthon maradó családtag számára jövedelmet kell biztosítani. A jövedelem mértékéről racionális diszkusszió alakulhat ki (a FNAJ fogalma nélkül is.)

10 •A feltétel nélküli alapjövedelem problematikáját ezért elsősorban és alapvetően a munkanélküliség szempontjából kell vizsgálnunk. •1) A jövedelem elmaradása: az elemi fizikai létet fenyegeteti. • 2) A munkahelykeresés sikertelensége megalázó társadalmi elutasítást, kirekesztettséget, kitaszítottságot jelent: kizárást - a biologikumon túlmutató önmegvalósításnak, - a képességek mások számára történő hasznos kibontakoztatásának - a társadalomba való beilleszkedésnek (a társadalomba való „integráció”-nak) lehetőségéből.

11 •Emberi méltóság ==> •==> A megalázó állapot megszüntetése társadalmi kötelezettség – csak a (munkavállalási kötelezettség nélküli) teljes foglalkoztatottság mint ideális (!!) cél fogadható el. (Kieg. megjegyzések: következő dia.) •==> Azon személyek alapjövedelemmel való ellátása, akik ez irányú törekvésük ellenére sem képesek jövedelemszerző tevékenységhez jutni, feltétlen társadalmi kötelezettség •==> Ha az alapjövedelemre hivatkozva a társadalom lemond az ideális célról, a támogatással a jövedelemszerző tevékenységhez hozzá nem jutó személyt rögzíti kirekesztett, megalázó helyzetében.

12 •Emberi méltóság ==> •==> A megalázó állapot megszüntetése társadalmi kötelezettség – csak a (munkavállalási kötelezettség nélküli) teljes foglalkoztatottság mint ideális (!!) cél fogadható el. •1. megj.: A teljes foglalkoztatás itt nem azt jelenti, hogy minden tevékeny korban lévő, egészséges, nem vállalkozó vagy befektető személy foglalkoztatott, hanem csupán azt, hogy egyensúly van a munkaerőpiaci kereslet és kínálat között. •2. megj.: Az ideális cél azért ideális, mert nem megvalósítható, de nem is spekulatív, hanem tevékenységünket szabályozó normaként funkcionálhat. •3. megj. : A fenti következtetés elutasítása azzal az állítással ekvivalens, hogy a jövedelemszerző tevékenységre törekvő személyek folyamatos társadalmi elutasítása nem megalázó a személy számára és összeegyeztethető méltóságával. (A pályázatok folyamatos elutasítása, a munkakeresés folyamatos kudarca, párosulva az esetleges vállalkozási kísérletek kudarcával masszív és tartós társadalmi elutasítással azonos!)

13 •Ha egyik oldalról a jövedelemszerző tevékenységre törekvő, de e törekvésében sikertelen személy helyzete – formálisan szabad voltára tekintettel – kedvezőbb is a szolgáénál, másik oldalról rosszabb, mivel az a támogatás, amit a jövedelemszerző tevékenységgel (vagy az e tevékenységet elvben segítő vagyoni befektetéssel) rendelkező „kapun belüli” szerencsések feltétel nélküli alapjövedelemként nyújtanak számára, az úr és a koldus viszonyát idézi föl:. •1.) Adottnak veszi a poláris struktúrát, és nem a jövedelemhiányt okozó, megalázó kirekesztettség megszüntetésére törekszik •2.) Az emberi méltóság perspektívájából hamis az az előfeltevés, hogy a megalázó helyzet az alapjövedelem biztosításával megszűnik.

14 •A fentiek nyomán az emberi méltóság fogalma megköveteli, hogy •1.) a jövedelemszerző tevékenységre törekvő személyek – akár a társadalom jelenleginél nagyobb áldozatvállalása árán is – •a) megélhetést biztosító kompenzációt („alapjövedelmet”), valamint •b) a jövedelemszerző tevékenység keresésében, munkapiaci esélyeik növelése, esetleges önálló vállalkozói tevékenységük megkezdése érdekében hatékony társadalmi segítséget kapjanak •mindaddig, amíg e tekintetben sikerrel nem járnak. •Amíg a társadalom képtelen e törekvésüket kielégíteni, az alapjövedelem biztosítása számukra társadalmi kötelezettség.

15 •Az emberi méltóság fogalmából ugyanakkor az is következik, hogy •2) az alapjövedelem biztosítása nem jelent igazi megoldást, és nem feltétel nélküli, hanem a jövedelemszerző tevékenységhez hozzá nem jutó személyek emberi méltóságából levezethető olyan társadalmi kötelezettség, amellyel a társadalom a társadalom csődjéből, a társadalom kudarcából fakadó kirekesztettséget és az ebből adódó jövedelemnélküliséget enyhíti. •==>> A jövedelmet a társadalomnak annak tudatában kell folyósítania, hogy ezáltal maga az alapprobléma, a jövedelemszerzés lehetőségéből kirekesztett személy integrációja nincs megoldva.

16 •Az emberi méltóság fogalmából két tételt vezettünk le: •a) a jövedelemszerző tevékenységhez nem jutó személyek alapjövedelemmel való ellátása társadalmi kötelesség; •b) az alapjövedelemmel való ellátás nem tekinthető kielégítő (illetve végleges) megoldásnak: az csak enyhíti, de nem oldja föl a jövedelemszerző tevékenységből való kirekesztettséget és az ebből adódó megalázottságot.

17 •Lehetséges ellenvetés: •mindez csak filozófiai spekuláció. •Jogos ez az ellenvetés? •A válaszhoz (eltekintve attól a tapasztalattól, amelyhez munkanélküli ismerőseinkkel, barátainkkal folytatott beszélgetéseinkben juthatunk hozzá) a szociológia és a lélektan felé kell fordulnunk!

18 •A munkanélküliséggel kapcsolatos szociológiai és lélektani vizsgálatok megerősítik, hogy •- ha a jövedelemszerző tevékenységre irányuló törekvés célja elsősorban és döntően a jövedelemre irányul is, •- ez alapvetően kényszerből van így, és általában összekapcsolódik azzal a törekvésével, hogy az érintett személy annak értékes tagjaként bekapcsolódjon a társadalom közösségébe, s önmaga megvalósításának részeként, emberi méltóságával összhangban hozzájáruljon azoknak a javaknak létrehozásához, amelyekből ő maga is részesülni kíván.

19 A szociológiai és lélektani vizsgálódások egyaránt alátámasztják filozófiai állításunkat, mely szerint: A jövedelemszerző tevékenységből való kizártság állapota nem csupán azért megalázó, - mert az érintett személy jövedelem hiányában már puszta fiziológiai-biológiai fennmaradása érdekében is annak ellenére mások segítségére szorul, hogy megvannak képességei a javak létrehozásában való részvételre, hanem azért is, - mert visszautasításával a társadalom korlátokat állít képességeinek alkotó kibontakoztatása elé, és kirekeszti őt a társadalmi együttműködésből.

20 A jövedelemszerző tevékenységet folytatni nem kívánók helyzete, I. csoport A passzivitás a korábbi sikertelenségből, a megalázó visszautasításokból, vagy a mélyszegénységből adódó letargia következménye. Esetleg a szülők tartós munkanélküliségének példája okozhatja a motiválatlanságot Ez esetben a magatartás az alapjövedelmen túl támogatással, továbbképzéssel, pozitív példával, szociális-lelki gondozással, törődéssel, helyi termelői közösségek létrehozásával megváltoztatható, és a társadalomnak egyben kötelezettsége is az ezen csoportokkal való a szociális törődés.

21 •Mivel az előbbi csoport esetében a passzivitás alapvetően a méltatlan társadalmi állapotok következménye, az nem róható föl az érintett személyeknek. Így az alapjövedelem megilleti őket, de cserében a tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvétel, a szociális munkásokkal való együttműködés elvárható •Megj.: a szociális törődés önmagában még nem paternalizmus, ha arra irányul, hogy segítsen a reménytelen helyzetből való kitörésben

22 A jövedelemszerző tevékenységet folytatni nem kívánók helyzete, II. csoport A következetesen és folyamatosan elzárkózók esetében a jövedelem tartós biztosítása az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen életstratégiákat erősíthet meg, amelynek eredményeképpen hosszabb távon az elzárkózó személyisége is sérülhet. A feltétel nélküliség azt eredményezheti, hogy olyan járadékból, vagy jómódú szülők támogatásából élő csoportok jelennek meg a feltétel nélküli alapjövedelem felvevői között, akiknek az csak kiegészítő forrásként szerepelne (pl. a szülői zsebpénz mellett). Ez a valódi rászorulóktól vonna el forrásokat.

23 •Ellenvélemények, I: •Antropológiai optimizmus: a II. csoport jelentéktelen, mivel az embereket alapvetően pozitív késztetések jellemzik. A feltétel nélküli alapjövedelem kifejezetten pozitív viselkedési stratégiákat fog eredményezni, azzal senki sem fog visszaélni. •Kritika: •Könnyen cáfolható, továbbá közismert, hogy az antropológiai optimizmusra épülő Rousseau-i társadalomfilozófia alapján szörnyű következményekkel járó (pl. a sztálini terror) politikai filozófiák fogalmazhatók meg. Az antropológiai pesszimizmuson alapuló Hobbes-i filozófiából nem vezethetőek le ilyen veszélyes következmények

24 •Ellenvélemények, II: •Az úr-szolga viszony jelen van a munkaviszonyban, mint ahogyan ilyen elemet tartalmaz a vevőket kiszolgáló, szolgáltatást végző vállalkozónak megbízóihoz való viszonya is. Ezért meg kell adni a lehetőséget, hogy az ilyen viszonyokból bárki, aki azt szeretné, kimaradjon.

25 •Kritika: •Az úr-szolga viszonyra vonatkozó állítás igaz, azzal a megszorítással, hogy a munkavállaló vagy a vállalkozó e viszonyban csak a munkaidő tartalmára lép be, s onnan kilépve szabad. •Az úr-szolga viszonyba való belépés általános megtagadása az elosztható javak termelésének megszűnéséhez vezetne. Az emberi méltóság fogalmához tartozó viszonosság elve alapján az úr-szolga viszonyba belépni nem szándékozó személy nem várhatja el, hogy a társadalom nagyobbik része e viszonyba belépve számára olyan javakat termeljen, amelyekből ő az alapjövedelem révén részesülni kíván. •Az úr-szolga viszony a társadalmi munkamegosztás elkerülhetetlen része, melynek keretei biztosíthatják a személy számára az alkotó kibontakozást, de egyúttal korlátokat és kényszert is jelenthet. Az utóbbira tekintettel természetes elvárás, hogy az e viszonyba belépéssel járó teher, illetve az abban eltöltendő idő a társadalom egészséges, jövedelemtermelésre képes tagjai között egyenletesen oszoljon el.

26 •A jövedelemszerző tevékenység végzésétől következetesen elzárkózók mindazonáltal a társadalom döntése alapján alapjövedelemmel mint társadalmi ajándékkal ugyancsak elláthatók. (Mint láttuk, az összes többi esetben az alapjövedelem az emberi méltóságból levezethető kötelezettség.) •A II.-vel jelzett csoporttól eltekintve minden jövedelem nélküli réteg esetén társadalmi kötelezettségként vezettük le az alapjövedelemmel való ellátást. Továbbá nem zártuk ki az előbbi csoport esetében sem az alapjövedelmet, mint társadalmi ajándékot. • Mi a különbség az itt kifejtett koncepció és a feltétel nélküli alapjövedelem elképzelése között?

27 •A fogalom diktatúrája: homogenizálás, eltekintés az okozathoz vezető különböző okoktól, melyek kezelése jellegében és tartalmában más és más megoldást kíván. A probléma komplex – az ilyet egyszerű, homogén megoldással rövidre zárni veszélyes. A jövedelemszerzésre törekvő személy számára az a tény, hogy nincs lehetősége ilyen tevékenységre, önmagában is megalázó, s e megalázottságot csak enyhíti, de nem szünteti meg a feltétel nélküli alapjövedelem. A gyermekek támogatása, a rokkantaknak járó alapjövedelem, és a jövedelemszerző tevékenységhez hozzá nem férők számára biztosított alapjövedelem – még akkor is, ha összegszerűen esetleg azonosak – gyökeresen más kategóriák. Egyetlen homogén, mindent elfedő fogalom alá begyömöszölni őket félrevezető.

28 Javaslat •A fogalmakról és a teóriákról folytatott viták helyett célszerűbb volna az alábbi, szociális minimumprogram társadalmi elfogadtatására és megvalósítására törekedni: : •1) Évi kétezer állami (önkormányzati) garzonlakás építése •2.) A gyermekenkénti családi pótlék fokozatos megemelése huszonöt- ezer forintig •3.) Minden jövedelem nélküli személy számára 50 ezer forint alapjövedelem biztosítása •4.) , a szociológiában, a lélektanban és pedagógiában jól képzett, jól megfizetett szociális munkás alkalmazása a mélyszegénységben élő rétegekkel és a hátrányos régiókban élőkkel való intenzív foglalkozás céljából. (Tanfolyamok, kulturális programok, alternatív, önellátó, környezetbarát non-profit termelői közösségek létrehozása stb.)

29 •Két kiegészítő megjegyzés a javasolt szociális minimumprogramhoz: •Az 1) alatti program évi 20 milliárd forintból (kevesebb mint a költségvetés 1 ezrelékéből!) kivitelezhető, s ugyanakkor néhány éven belül jelentős pozitív hatása volna. •A 3) alatti jövedelem-ellátás társadalmi elfogadtatása kulcskérdés. A megoldás: nem támogatásként, nem alapjövedelemként, hanem létbiztonsági biztosítás formájában volna célszerű bevezetni. A mellette szóló érv szerint mindenki elveszítheti jövedelmét, és e biztosítás arra szolgálna, hogy ha e lehetőség bekövetkezne, garantálva legyen a minimális biztonság.

30 Létbiztonsági biztosítás: •- A munkaerő-piaci járulék járulék és az álláskeresési járadék eltörlésre kerülne. •- A jelenlegi 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot 2,8 százalék létbiztonsági biztosítás helyettesítené, mely minden bruttó bér, osztalék, vállalkozói kivét stb. után fizetendő volna. Ez csak 1,3 százalék plusz terhet jelentene. •- Ötmillió fizetővel és , - Ft. átlagos adóalappal számolva (ez kb. az átlagos bruttó bér) 369 milliárd 600 millió forint évi összeget kapunk, melyből valamivel több mint személynek havi 50 ezer forint alapjövedelem biztosítható. •- Ne kívánjunk túl sokat: ha ezt a következő 10 évben sikerülne megvalósítani, hatalmas áttörést jelentene.

31 II. rész A tudományfilozófiai dimenzió •Karl Mannheim tudásszociológiája •== >> a közgazdasági elméletek értékterheltek •== >> ha a jelenlegi elméletek szerint a munkanélküliség kiküszöbölése mint ideális cél nem egyeztethető össze a piacgazdaság racionalitásával, ez értékterhelt állítás, •== >> a feladat az emberi méltóságot mint értéket középpontba állító közgazdaságtani elméletek illetve modellek kidolgozása

32 •== >> Az emberi méltóságot mint értéket középpontba állító közgazdasági paradigmaváltásra van szükség •Mannheim tudásszociológiája alapján ez lehetséges •A piacgazdaság és az emberi szabadság összefügg: a piacgazdaság felszámolására irányuló modern kísérletek elszegényedéshez, nyomorhoz, gazdasági stagnáláshoz, és a szabadságot korlátozó, az emberi méltóságot sértő társadalmi rendszerekhez vezettek •== >> a paradigmaváltás során a piacgazdaság követelményének axiómaként meg kell maradnia

33 Az ideális cél gyakorlati megközelíthetősége •Kiszámítható, hogy ha egy személy aktív korában átlagosan háromnál több alkalommal nem válik munkanélkülivé, valamint átlagosan 1 év alatt munkát talál, akkor ez kb. 3-5 %-os munkanélküliségi rátának felel meg. Megfordítva: ilyen munkanélküliségi ráta mellett az egy évnél hosszabb ideig munka nélkül maradókkal hangsúlyosan törődő foglalkoztatás- és szociálpolitikával kiküszöbölhető a tartós, tömeges munkanélküliség.

34 S újra a kérdés: emberi méltóság és piacgazdaság: feloldhatja-e a kettő konfliktusát a feltétel nélküli alapjövedelem? •A piacgazdaság az emberi szabadságból és méltóságból levezethető követelmény •A piacgazdaság megfelelő korlátok, illetve a piaci viszonyok között vesztes társadalmi csoportokra irányuló szociál- és foglalkoztatáspolitika nélkül összeütközésbe kerülhet az emberi méltósággal •A megoldás nem a feltétel nélküli alapjövedelem, hanem a piacgazdaság olyan (a lehetőség szerint alternatív, önellátó, a fenntartható fejlődés kategóriájának is megfelelő termelői közösségeket magába integráló) modelljeinek kidolgozása és megvalósítása, melynek keretei között az emberi méltóság jegyében kiküszöbölhető a tartós és tömeges munkanélküliség.

35 •A jövedelemszerző tevékenységhez hozzá nem jutók alapjövedelemmel való ellátása tehát az emberi méltóságból levezethető társadalmi kötelesség. E kötelesség teljesítése azonban a problémát csupán enyhíti, annak csupán felszínét kezeli. •Bibó tézisének jegyében a szabadság nem valósítható meg az emberi méltóság tisztelete nélkül. Ott, ahol jelentős és tartós az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen munkanélküliség, valódi szabadság sincs. Ezen pedig a feltétel nélküli alapjövedelem sem segíthet.


Letölteni ppt "Emberi méltóság és piacgazdaság: feloldhatja-e a kettő konfliktusát a feltétel nélküli alapjövedelem (Filozófiai-tudományfilozófiai elemzés kitekintéssel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések