Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

OMI konferencia 2012 évi változások és a 2013 évi változások 2012 december 17-18. Előadó: Soltész Lászlóné Társadalombiztosítási szakértő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "OMI konferencia 2012 évi változások és a 2013 évi változások 2012 december 17-18. Előadó: Soltész Lászlóné Társadalombiztosítási szakértő."— Előadás másolata:

1 OMI konferencia 2012 évi változások és a 2013 évi változások 2012 december Előadó: Soltész Lászlóné Társadalombiztosítási szakértő

2 OMI konferencia Vezető tisztségviselő biztosítása január 1-től Ügyvezetői feladatok Ügyvezetői feladatok ellátása – tag esetében - lehetséges : •munkaviszonyban, •társas vállalkozóként (mert személyes közreműködésnek minősül) •kiegészítő tevékenységet végzőként, •egyidejűleg fennálló többes jogviszonyban (amikor a társas vállalkozói jogviszony mellett választott tisztségviselő lehet). Nem tag esetében: •Megbízási jogviszony •Munkaviszony

3 OMI konferencia Egyéni járulékalapot képező jövedelem •1. Az Szja.tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, valamint, •2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

4 OMI konferencia Egyéni járulékalapot képező jövedelem •2012-től a foglalkoztatott nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után •2012-ben a végkielégítés, a szabadságmegváltás, a jubileumi jutalom és a határozott időre kötött munkaszerződés idő előtti megszűnésekor kifizetett munkabér utáni egészségbiztosítási pénzbeli járulékot kell fizetni. Következmény: •jövedelemigazoláson közölni kell a juttatásokat (nem rendszeres jövedelemként) •A juttatások beszámíthatóak az ellátások összegének megállapításánál.

5 OMI konferencia Jövedelemigazolással kapcsolatos egyszerűsítés 2012.szeptember-től: A Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a Jövedelemigazolás nyomtatványon köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem volt. A jövedelemigazolásra külön fel kell vezetni az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját. A jövedelemigazolás mellékletét képező pótlap használata akkor kötelező, ha a kifizetett nem rendszeres jövedelem feltüntetésére a jövedelemigazoláson nincs elegendő hely. A biztosított a biztosítási jogviszony létrejöttekor a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az előző év első napjától minden más munkáltató által kibocsájtott jövedelemigazolást. Foglalkoztató hiányában a biztosított a pénzbeli ellátás iránti kérelemmel együtt az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást közvetlenül az egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez nyújtja be.

6 OMI konferencia Jövedelemigazolással kapcsolatos egyszerűsítés Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt és a jövedelemigazolást nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy az Igazolványt, illetve a jövedelemigazolást az előző foglalkoztatójától szerezze be, kivéve, Igazolvány esetében, ha a biztosítás kezdetétől számított két éven belül, jövedelemigazolás esetében a jogviszony kezdetét megelőző év első napjától nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Amennyiben a biztosított a foglalkozató felhívására nem szerzi be az előző foglalkozatójától a jövedelemigazolást, úgy pénzbeli ellátás iránti igény benyújtása esetén az ellátásra való jogosultság elbírálására jogosult szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A nyilatkozatot a foglalkoztató köteles 5 évig megőrizni.

7 OMI konferencia Jövedelemigazolás Gyakori kérdések: •Mit kell tenni, ha a biztosított úgy nyilatkozik,hogy elvesztette? •Mit kell tenni, ha a biztosított úgy nyilatkozik,hogy nem kapott a foglalkoztatójától jövedelemigazolást? •Hogyan kell közölni a szabadság túlvétet? •Hogyan kell közölni a felmentési időre járó bért? •Hogyan kell közölni azt a bért, amit nem fizettek ki a biztosított részére? •Mit kell tenni, ha elrontottuk a jövedelemigazolást? •Melyik nyomtatványt használjuk, az újat vagy a régit? •Lehet-e számítógéppel kiállított jövedelemigazolást elfogadni?

8 OMI konferencia TB. Igazolvány A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" (a továbbiakban: Igazolvány) elnevezésű nyomtatványt a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba 3 napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba a megszűnést bejegyzi és az Igazolványt a biztosítottnak az utolsó munkában töltött napon átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.

9 OMI konferencia TB. Igazolvány Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felkérni, hogy az Igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be, kivéve, ha a biztosítás kezdetétől számított két éven belül nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Ez utóbbiról írásban kell nyilatkoznia. A nyilatkozatot a foglalkoztató köteles 5 évig megőrizni. Gyakori kérdések: •Mit tehet az, aki elvesztette? •Nyugdíjas biztosított esetében ki kell-e állítani az Igazolványt?

10 OMI konferencia Egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyokban a biztosított által fizetendő járulékok A járulékalap után mindegyik biztosítási jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulékot. A 3 %-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése alól tehát 2012-től már nem mentesül az a biztosított, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik. Következmény: •jövedelemigazolás kiállítása, akár 1 napos biztosítás esetében is! •táppénzre jogosultak köre bővül! •a számítási időszakban megszűnt biztosításból származó jövedelem beszámít az ellátás összegébe.

11 OMI konferencia Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege: Ft ban Ft /napi 222.-Ft. Gyakori kérdések: •Biztosítás megszűnésekor mikor kell fizetni az eü. szolg. járulékot? •Kell-e fizetni, ha szünetel a biztosítás? •Érettségiző gyermek esetében mikor kell fizetni? •Ha nem megy orvoshoz, akkor is kell fizetni? •Nyugdíjas munkavállalónak kell-e fizetni, ha szünetel a biztosítása? •Akinek az EU-ban megszűnt a munkája fizet-e itthon, ha igen mikortól? •Aki nem az EU-ban dolgozik, annak fizetni kell? •Mi történik, ha kiderül, hogy nem fizet valaki?

12 OMI konferencia Nyugdíj változások hatása a pénzbeli ellátásokra Saját jogú nyugdíjas Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki: saját jogú nyugellátásban a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

13 OMI konferencia Nyugdíjasnak minősülnek januártól: januártól: •Öregségi nyugdíjas (pl.: aki elérte a nyugdíjkorhatárt) •Nők 40 éves jogosultsága alapján járó öregségi nyugdíj •Rehabilitációs járadék (kifutó ellátás)

14 OMI konferencia Nyugdíjas járulékfizetése •Munkaviszonyban álló nyugdíjas nem fizet 3%-os pénzbeli eb. járulékot •A „40 év” alapján nyugdíjas nő, ha munkaviszonyban áll, akkor a keresetkorlátig nem fizet 3%-os pénzbeli eb. járulékot, de ha a keresete miatt szünetel a nyugdíja, akkor járulékfizetés szempontjából „nem minősül” nyugdíjas munkaviszonyban állónak •A rehabilitációs járadékos, amíg kapja a járadékot addig nyugdíjasnak minősül és nem fizet 3%-os pénzbeli eb. járulékot !! •Kiegészítő tevékenységet végző havonta eü. szolg. járulékot fizet és „keresettől függően” 10 %-os nyugdíjjárulékot fizet.

15 OMI konferencia Nyugdíjasok ellátása Milyen ellátást kaphat a nyugdíjas? •Eü. szolgáltatást, baleseti ellátást (baleseti táppénzt) •Ha munkaviszonyban áll, és k.képtelen akkor betegszabadságot •A kieges. baleseti ellátást kaphat (baleseti eü. szolgáltatást, baleseti táppénz és baleseti járadékot) Mire kell figyelni •Ha a 40 év jogosultság alapján nyugdíjas nő a kereseti korlát miatt szünetelteti a nyugdíját •Ha a nyugdíjas keresőképtelenné válik a betegszabi lejártát követően szünetel a biztosítása, amit a T1041-en be kell jelenteni •Ha a kieges-nek szünetel a nyugdíja, attól még a jogállása kieges marad marad !!! •Tisztázni kell, hogy aki az EU-ban kap nyugdíjat az a Magyar Tbj. szerint nyugdíjasnak minősül-e!

16 OMI konferencia Akik „már” nem nyugdíjasok korhatár előtti ellátás szolgálati járandóság,átmeneti bányászjáradékrokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás Társadalombiztosítási szempontból a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugdíjnak, ezért: az ellátások folyósítása mellett (kivéve a rehab. ellátásost) munkát végző biztosítottak 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezettek! Mire jogosultak? •Jogosultak az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti ellátásokra •Az ellátásra való jogosultságnál és az ellátás összegénél speciális szabályt kell alkalmazni

17 OMI konferencia Akik „már” nem nyugdíjasok A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátásban részesülők esetében a táppénz megállapításánál Mire kell figyelni: •a táppénz százalékos mértékénél általános szabályt kell alkalmazni •mikor tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, mert automatikusan „átválthat” öregségi nyugdíjasba (folyamatosan táppénzben részesülőnél bejelentési szabály van!)

18 OMI konferencia Társas vállalkozók A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. DE: a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a vállalkozói minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese !

19 OMI konferencia A biztosított társas vállalkozó ellátásra való jogosultsága •Minden egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra jogosult •Az ellátás összegének alapja a Ft, ha nincs figyelembe vehető jövedelem •Nem szüneteltetheti a vállalkozói jogállását, akkor sem, ha nem jogosult az ellátásra (tehát ez alatt az idő alatt fenn áll a járulékfizetési kötelezettsége) •Thgys és gyed folyósítása alatt nem végezhet munkát, a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytathatja (de lehetőség van gyed szüneteltetésére)

20 OMI konferencia Egyéni vállalkozó A biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a vállalkozói minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Mire kell figyelni •Szüneteltetheti a vállalkozását, de annak következménye lehet az ellátásokra való jogosultságnál •Ha nincs figyelembe vehető jövedelme, akkor a Ft minimálbér után jár az ellátás •Akkor is kell járulékot fizetnie, ha keresőképtelen de, nem kap táppénzt •Thgys és gyed folyósítása alatt nem folytathatja a vállalkozását (lehetősége van a gyed szüneteltetésére)

21 OMI konferencia Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény 2013-tól hatályos rendelkezése: •A kisadózó vállalkozó tételes adót fizet, amiben benne van a járulék is ! ( Ft, Ft) •A főállású tag biztosított és minden ellátásra jogosult. •Nem főállású kisadózó nem biztosított, tehát ellátásra jogot nem szerez! •Főállású kisadózó: aki a tárgyhó bármely napján nem áll legalább heti 36 órás munkaviszonyban, vagy nem minősül kiegészítő tevékenységet végzőnek, vagy az EU-s szabályok, illetve a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmények alapján külföldön vagy más államban biztosítottnak és nem kap rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs járulékot.

22 OMI konferencia Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény 2013-tól hatályos rendelkezése: •Bt. KKt. tag jogviszonyváltása •Főállású kisadózó pénzbeli ellátásának alapja: Ft - hogyan alkalmazzuk?

23 OMI konferencia Mezőgazdasági őstermelő •Lehet biztosított vagy nem biztosított az őstermelő •A biztosított őstermelő a járulékfizetésétől függően kaphat ellátást, azaz a teljes járulékot fizető őstermelő minden ellátásra jogosult, a nem teljes járulékfizető csak baleseti táppénzt kaphat. Mire kell figyelni •Akkor is kell járulékot fizetnie, ha keresőképtelen de, nem kap táppénzt •Thgys és gyed folyósítása alatt nem folytathatja az őstermelő tevékenységét (lehetősége van a gyed szüneteltetésére) •Ha a munkaviszony mellett őstermelőnek megszűnik a munkaviszonya, akkor az ellátás alapja a munkaviszonyában elért jövedelem (általános szabályt kell alkalmazni) •Ha az ellátás folyósítása alatt eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt akkor bejelentési kötelezettsége van (ha nyugdíjat kap akkor nem jogosult tovább az ellátásra)

24 OMI konferencia Többes jogviszonyos egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése Főszabály: Főszabály: minden biztosítási jogviszonyban meg kell fizetni a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A 4 %-os természetbeni és a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 10 %-os nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem. HA: a) az - átalányadózónak nem minősülő - egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

25 OMI konferencia Többes jogviszonyos egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése Főszabály: minden biztosítási jogviszonyban meg kell fizetni a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. •Egyidejűleg több társas vállalkozásban társas vállalkozóként biztosított, mindegyik társas vállalkozásában megfizeti a járulékokat, de csak az egyik vállalkozásában fizet a minimum után, a többi vállalkozásában csak akkor fizet, ha van tagi jövedelme. •Egyidejűleg egyéni vállalkozó és társas vállalkozóként biztosított, a minimum járulékot választása szerint vagy az egyéni vállalkozásában vagy a társas vállalkozásában fizeti meg. Ha az egyéni vállalkozásában fizet minimum járulékot, akkor a társas vállalkozásában csak akkor fizet járulékot, ha van tagi jövedelme. (fordított esetben hasonló a szabály).

26 OMI konferencia Többes jogviszonyos egyéni és társas vállalkozó ellátásra való jogosultsága Főszabály, hogy a vállalkozó mindegyik biztosítási jogviszonyában jogosult táppénzre. A táppénz összegének kiszámításánál július 1-től változás! Az új szabályt a június 30-át követő kérelmek esetében kell alkalmazni.

27 OMI konferencia Többes jogviszonyos egyéni és társas vállalkozó ellátásra való jogosultsága június 30-ig: Az Ebtv. 48. §-a (4) bekezdésének alkalmazásánál az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni július 1-től kiegészült a rendelet: Egyéni és társas vállalkozói jogviszony esetén abban a jogviszonyban, ahol nem áll fenn a minimum járulékfizetési kötelezettség, a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz összegének alapja a tényleges pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.

28 OMI konferencia Többes jogviszonyos egyéni és társas vállalkozó ellátásra való jogosultsága Példa: 1.) Munkaviszonyban áll től, munkaidő heti 40 óra. Egyéni vállalkozó től jelenleg is. Vállalkozásában a kivétje: 2012-ben nem volt! Keresőképtelen ig. 2.) Munkaviszonyban áll től, munkaidő heti 40 óra. Egyéni vállalkozó től jelenleg is. Vállalkozásában kivétje: 2012-ben, „csak” májusban volt: Ft. Keresőképtelen ig.

29 OMI konferencia Pénzbeli ellátások Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultak köre bővült január 1-től: •Jár a gyámnak, •Jár a gyámnak, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza. •Jár a a csecsemővér szerinti apjának •Jár a a csecsemő vér szerinti apjának (örökbefogadó apának), ha a szülő nő (örökbefogadó nő) az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig. •Jár a csecsemő vér szerinti apjának (örökbefogadó apának), ha a szülő nő (örökbefogadó nő) meghal, az elhalálozás napjától (nem gyedre jogosult!) férfinek is, aki a csecsemőt egyedül •Jár annak a férfinek is, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától. Az apa kérelméhez szükséges kórházi igazolás az OEP honlapján található.

30 OMI konferencia Pénzbeli ellátások Terhességi-gyermekágyi segély Mire kell figyelni „Szülés napja”: •Csecsemőt örökbefogadó nőnek a gondozásba vétel napja. •A gyámnak a gyámkirendelés napja. •Vér szerinti/örökbefogadó apának a szülő nő/örökbe fogadó nő egészségi állapota miatti háztartásból kikerülés napja (igazoláson feltüntetett naptól). •Ha a szülő nő meghal, a vér szerinti apának a szülő nő elhalálozása napjától. •Ha az örökbefogadó nő meghal, az örökbefogadó apának az örökbefogadó nő elhalálozása napjától. •Csecsemőt egyedül örökbefogadó férfinek a gondozásba vétel napja.

31 OMI konferencia Jövedelempótlék Jövedelempótlék Jogosultság: Thgys-ben vagy GYED-ben részesülőnek, jár, ha 2011.decemberében MÁR és 2012 januárban MÉG ugyanazon ellátásban részesült, ha: ben adójóváírást vett igénybe és - a családi kedvezménye 2012-ben nem éri el a Ft-ot. •Összege: függ a decemberi ellátás összegétől. •A jövedelempótlék adómentes juttatás. •Ha leadta a nyilatkozatát legkésőbb május 31-ig, akkor magkapta januártól, ha később adta le, akkor csak a benyújtást követő hónap első napjától kaphat, visszamenőleg NEM!). •Kifizetőhelyek külön sorban számolják el (régi nyomtatványok március 23-tól nem használhatóak!!)

32 OMI konferencia Jövedelempótlék Mire kell figyelni •ha jár, akkor határozatot nem kell hozni, •ha nem jár akkor elutasító határozatot kell hozni, •késedelmes kérelem esetében elutasító határozat arra az időre amikorra nem jár és külön határozat arra az időre amikor jár, •változás bejelentése esetében határozattal kell megszüntetni vagy az összeget módosítani, •jogalap nélkül kifizetett jövedelempótlékot az ellátástól elkülönülve külön határozattal kell visszakövetelni, mert azt 90 napon belül egy összegben kell visszafizetni, •2012. december havi ellátással még jár a jövedelempótlék.

33 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai Változás a Tbj-ben is! •Tbj-ben: július 1-jétől a biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. •Mt-ben: a munkaviszony a munkaszerződés megkötését követő napon kezdődik (eddig munkanapon kezdődött) •Biztosítotti bejelentésre figyelni kell!

34 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai •Az elállási jog: A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat. Feltétele, hogy a munkaszerződés megkötését követően a körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. A munkaviszony kezdete az a nap, amikor a felek jogai és kötelezettségei már élnek, az első olyan nap, amikor a munkavállalónak dolgoznia kell.

35 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai •Munkavégzés helye: A munkavégzés helyét a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában a munkahely az a hely, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. Mire kell figyelni •Üzemi baleset esetében tisztázni kell a munkavégzés helyét

36 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai •Az atipikus munkaviszonyok: •a behívás alapján történő munkavégzés, •a munkakör-megosztás, •a több munkáltató által létesített munkaviszony

37 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai Az atipikus munkaviszonyok. •A behíváson alapuló munkavégzés lényege, hogy a munkáltató csak akkor köteles foglalkoztatni a munkavállalót, ha ellátandó feladat merül fel. •A munkakör megosztás lényege, hogy két vagy több munkavállaló együtt tölt be egy munkakört, úgy, hogy maguk döntenek arról, mikor melyikük dolgozik

38 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai Az atipikus munkaviszonyok. •Több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt §) lényege, hogy egy munkavállaló és kettő vagy több munkáltató köt munkaszerződést. A munkavállaló feladatait így több munkáltató részére teljesíti, de egy munkaviszony keretében. Foglalkoztató: Foglalkoztató: több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén az Art.-ben meghatározott munkáltató.

39 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. A bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a további foglalkoztató adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét.

40 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén munkáltatónak a munkaviszony létesítésével egyidejűleg, írásban az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltató tekintendő. Ha a kijelölt munkáltató személyében változás következik be, azt a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlásnak kell tekinteni. Mire kell figyelni •Nem egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyról van szó, mert egy munkáltató van. •A pénzbeli ellátások iránti kérelem benyújtására a foglalkoztató kötelezett és a betegszabit, valamint a táppénz egyharmadot is a foglalkoztató fizeti. •Üzemi baleset esetében is az általános szabályok az irányadóak. •A foglalkoztató által működtetett kifizetőhely az illetékes az ellátás megállapítására és kifizetésére.

41 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai •A kötelező legkisebb munkabér: A kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait. Mire kell figyelni •Az ellátások összegének megállapításánál az Ebtv.-ben meghatározottak szerint a szerződés szerinti jövedelemre és a minimálbér fogalmára. •Nincs többé átlagkereset, csak távolléti díj, mert az új Mt.-ben megszűnt az átlagkereset fogalma.

42 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai •Állásidő: Az állásidő fennmarad, ugyanakkor nem jár díjazás a munkavállalónak, ha a munkáltató valamilyen elháríthatatlan külső ok miatt nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének. Mire kell figyelni •Aki állásidő alatt keresőképtelenné válik annak betegszabi és táppénz jár. •Biztosítás szünetelésére vonatkozó szabályok!

43 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai •Végkielégítés Végkielégítésre való jogosultság szempontjából július 1- tőlnem a munkaviszony megszűnésének időpontja, hanem a felmondás közlése lesz az irányadó a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő vonatkozásában. Tehát a jogosultsági időbe a felmondási idő nem számít be. Mire kell figyelni •A jövedelemigazoláson a végkielégítés vonatkozási időszakát kell a továbbiakban is közölni.

44 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai •Munkakör: A munkakörben való megállapodás az új Mt. szerint is a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme. Ha a felek nem állapodnak meg a munkakörben, a munkaviszony létre sem jön. A munkakör csak általánosan, keret jelleggel rögzíti az ellátandó feladatokat. A munkakörbe tartozó teendők részletes kifejtését, a munkaköri leírást a munkáltató a munkavállalót legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni. Mire kell figyelni •Üzemi baleset elbírálásánál a munkaköri leírás fontos dokumentum lesz.

45 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai •Munkaerő-kölcsönzés: Foglalkoztató Foglalkoztató az Mt. XVI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó. Mire kell figyelni •Üzemi baleset esetén az Ebtv.-ben előírt baleset kivizsgálásával kapcsolatos eljárásra. •Ha a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő cég is működtet kifizetőhelyet, akkor melyik kifizetőhely hatáskörébe tartozik az ellátások megállapítása és kifizetése. •Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igénybejelentés időpontjára és igazolására.

46 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai •Szabadság és a betegszabadság kiadása:. Az új Mt. megszünteti azt a szabályt, hogy a gyermek ápolása, gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot a munkavállalóval kötött megállapodás alapján pénzben meg lehet váltani december 31. napjáig azonban még érvényesen köthető ilyen megállapodás. Mire kell figyelni •Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összegének megállapítása során a kismama részére fizetett szabadságmegváltás nem rendszeres jövedelem, a vonatkozási időszaka az az időszak amire a szabadság járt.

47 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai •Betegszabadság: A munkáltatót a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A betegszabadság kiadásánál a szabadságra vonatkozó rendelkezéseit kell azzal az eltéréssel alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.

48 OMI konferencia Munka Törvénykönyve társadalombiztosítást is érintő szabályai •Szabadság: •A szabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. •A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos időtartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. •Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembe vételével kell kiadni.

49 OMI konferencia Pénzbeli ellátások nyári változásai Ügyintézési határidő számítása •18 nap alatt el kell bírálni a kérelmet •30 nap ügyintézési határidő megmarad, ott kell erre figyelni, ha nem tudja elbírálni a kérelmet és pl. hiányzó adatot kell pótolni Társadalombiztosítási kifizetőhelyek esetében az Ebtv. előírja, hogy az ellátást utólag a bérfizetési napon kell kifizetni. Ha a kifizetőhely nem fizeti ki a bérfizetési napon az ellátást, akkor hónap közben un. hóközi kifizetéskor kell azt kifizetnie. Mire kell figyelni •A kérelem benyújtásának napjára, mert attól a naptól indul az ügyintézési határidő •A kérelem benyújtását hitelt érdemlő módon igazolni kell •Ha a foglalkoztató és a kifizetőhely eltérő székhelyen van akkor kiemelten kell figyelni a kérelem benyújtására

50 OMI konferencia Pénzbeli ellátások nyári változásai Ügyintézési határidő számítása •Az ügyintézési határidő kezdete a kérelem kifizetőhelyhez történő beérkezését követő naptól számított 18 naptári nap. •Fontos, hogy mikor érkezett a kérelem. Ha a kérelem pl. 10-én érkezik, akkor az ellátást hóközi utalással legkésőbb 19-én ki kell fizetni. •Ha a kérelem 25-én érkezik, akkor az ellátást a bérfizetési napon kell kifizetni. •Ha pl. a ig szól az orvosi igazolás és a táppénz kérelmet én adja le a foglalkoztatónak és a kérelem án érkezik a kifizetőhelyhez, akkor a táppénzt 18 napon belül ( ig) ki kell fizetni.

51 OMI konferencia Pénzbeli ellátások nyári változásai Előleg Célja, hogy a biztosított ne legyen ellátatlan •Minden ellátásnál (tp, baltp, thgys, gyed) de csak akkor, ha az ellátásra való jogosultság fenn áll •Rendelkezésre álló adatok alapján •Maximum a minimálbér alapján folyósítható (kevesebb igen, több nem!) •Az előleg megállapításáról végzésben kell intézkedni (a végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye)

52 OMI konferencia Pénzbeli ellátások nyári változásai Az ellátás elbírálása •Az ellátás elbírálása határozatban (a határozat rendelkező részébe bele kell foglalni, hogy előleget kapott és az most levonásra kerül) •Az előleg után kamatot fizetni nem kell •Nem kell az előleg mellett kamatot fizetni akkor sem, ha az előleg kevesebb mint a tényleges ellátás összege •Általános szabály, hogy ha az ügyintézési határidőt túllépjük (pl.: előleg határidőn túl fizetve), akkor kamatot is fizetni kell Ebtv. 66. §.

53 OMI konferencia Pénzbeli ellátások nyári változásai Visszafizetésre kötelezés előleg fizetésnél •Ha kevesebb jár mint az előleg címén folyósított összeg, akkor felróhatóságra tekintet nélkül visszafizetésre kötelező határozatban kell a túlfizetést az ellátást felvevővel megtérítetni. •A visszafizetésre kötelező határozat rendelkező részében részletesen ki kell fejteni a visszafizetés okát is.

54 OMI konferencia Pénzbeli ellátások nyári változásai Baleseti üzemisége és a táppénz vagy baleseti táppénz előleg Ha a biztosított a baleseti üzemiségét nem lehet elbírálni, de táppénzre jogosult, akkor táppénz előleget kell részére fizetni (végzés, BSZ lejártát követően). Ha megállapítást nyer, hogy üzemi baleset történt és minden adat a rendelkezésre áll, akkor, határozattal kell megállapítani a baleseti táppénzt, határozatban vissza kell vonni az előleget és a differenciát kell kifizetni baleseti táppénz címén.

55 OMI konferencia Pénzbeli ellátások nyári változásai Baleseti üzemisége és a táppénz, baleseti táppénz előleg Mire kell figyelni •Táppénz előleget csak a betegszabadság lejártát követően lehet megállapítani. •BSZ-ről nyilatkozat a foglalkoztatótól: -ha visszafizettetik a BSZ-t akkor helyette bal.tp. -ha marad a BSZ, akkor a BSZ és a bal.tp. közötti különbözet jár. •A táppénz előleg után táppénz egyharmadot kell fizetni •Az ellátások elszámolásában is rendezni kell!

56 OMI konferencia Pénzbeli ellátások nyári változásai Baleseti üzemisége és a táppénz, baleseti táppénz előleg •Ha megállapítást nyer, hogy a baleset nem ÜB, akkor az előlegként folyósított táppénz „marad”, azaz hivatalból kell a táppénzt megállapítani. Mire kell figyelni •A baleset üzemiségét határozattal el kell utasítani. •A táppénz megállapításáról határozatot kell hozni.

57 OMI konferencia Pénzbeli ellátások nyári változásai Baleseti táppénz előleg Ha ÜB, de a baleseti táppénz összegének megállapításához nincs adat, akkor baleseti táppénz előleget kell folyósítani. Mire kell figyelni •A baleseti táppénz előleget végzéssel kell megállapítani. •Baleseti táppénz előlegnél nincs betegszabadság, mert a baleset üzemisége már határozattal megállapított. •Amikor már minden adat rendelkezésre áll, akkor a baleseti táppénz határozattal kell megállapítani. •A baleseti táppénzből az baleseti táppénzelőleget le kell vonni.

58 OMI konferencia Pénzbeli ellátások nyári változásai Baleseti egészségügyi szolgáltatás díjának visszafizetése •Újdonság, hogy hivatalból indul az eljárás, nem kérelemre •Kezelőorvos igazolást állít ki baleset miatt igénybevett eü. szolgáltatásról és 5 munkanapon belül megküldi a határozatot hozó szervnek (kifizetőhely vagy egészségbiztosító) •Az egészségbiztosító, vagy a kifizetőhely az orvosi igazolást a határozattal együtt megküldi a biztosított lakóhelye szerinti, illetékes OEP Területi Hivatalának.

59 OMI konferencia Hatályba léptetés •Az új szabályokat a június 30-át követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni, illetve a •2012. június 30-át követően bekövetkezett balesetek esetében kell alkalmazni (a baleseti eü. szolgáltatásnál).

60 OMI konferencia Igénybejelentés egyszerűsítése •THGYS esetében csak akkor kell a gyermek születési anyakönyvi kivonat másolata, ha az igényelbíráló szerv az egészségbiztosító és az igénylő a thgys-t a szülés napját megelőzően kéri az ellátást. Ebben az esetben gyermek a születési akiv. másolatát kell csatolni. Ha a szülés napjától kéri, akkor NEM kell csatolni a születési anyakönyvi kivonatot. •Ha a kifizetőhely az igényelbíráló szerv, akkor mindenképpen csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. •GYED igényhez csak akkor kell a születési akiv. másolat, ha nem ugyanaz a személy igényli a gyed-et, mint a THGYS-t (pl. apa kéri a gyed-et).

61 OMI konferencia Egyedülállóság igazolása a gyermekápolási táppénzhez •A módosítás a nyugdíjrendszer átalakításával függ össze, mivel 2012-től nincs már I. és II. csoportos rokkant nyugdíj.

62 OMI konferencia Ellátások elszámolása július 1-től a kifizetőhely az ellátások elszámolásban csak a ténylegesen kifizetett ellátást közölheti. Ha a kifizetőhely nem fizette ki az ellátást akkor annak összegét nem írhatja be az elszámolásba.

63 OMI konferencia Biztosítás megszűnésének bejelentése •Új szabály, hogy ha az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv folyósítja a táppénzt, a baleseti táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyed- et és az igénylő biztosítása az ellátás folyósítása alatt megszűnik, a foglalkoztatónak ezt haladéktalanul be kell jelentenie. (eddig csak a táppénz alatt megszűnt biztosítást kellett bejelenteni).

64 OMI konferencia További változások •Módosult a Tbj. 8. §-ában a biztosítás szünetelésének (kivétel) szabálya. •Egészségügyben dolgozók részére fizetett bér-és illetmény növelés (visszamenőleges és folyamatos havi kifizetés) ellátások összegének megállapítása tükrében •Megalakultak a járások (változik-e az eljárási rend?) •Kifizetőhelyi és egyéb nyomtatványok (www.oep.hu/lakosságioldal/letölthető nyomtatványok/ és a /mintatár/www.oep.hu/lakosságioldal/letölthető nyomtatványok/

65 OMI konferencia Ebtv-t érintő főbb változások 2013-ban: •Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában, ahol a baleset érte újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet. •A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmekhez, továbbá a kifizetőhelyi feladatellátás során az OEP által rendszeresített, az OEP honlapján közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell használni. •A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet – a foglalkozási megbetegedést kivéve – legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

66 OMI konferencia Ebtv-t érintő főbb változások 2013-ban: •A TAJ-kártya nem arcképes igazolvány, továbbá személyazonosság igazolására sem alkalmas, így a gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy több személy ugyanazon TAJ- kártyával veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A módosítást követően a biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét igazoló hatósági igazolványa mellett a személyazonosság igazolására alkalmas arcképes igazolványát is köteles bemutatni. •A pénzbeli ellátások késedelmes folyósítása esetén a kamatfizetési kötelezettség azt terheli, aki az igény érvényesítéséről késedelmesen intézkedik, így az lehet az egészségbiztosító vagy az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv vagy a társadalombiztosítási kifizetőhely is.

67 OMI konferencia Egyéb egészségbiztosítási pénzbeli ellátást és a kifizetőhelyeket érintő változások •Hagyatékkal kapcsolatos új eljárások •Jövedelempótlék •A családtámogatási ellátás iránti kérelmet 2013-tól a kifizetőhely felé is be lehet nyújtani.

68 OMI konferencia Főbb Tbj-t érintő változás 2013-ban: •Egészségügyi szolgáltatási járulék Ft (napi: 222.-Ft) lesz. •Nyugdíjhoz megállapodás kötés esetében a fizetendő minimum a minimálbér 34%-a lesz. •A bedolgozó kikerül a Tbj. 5. § (1) bek. g) pontjából, miután től az Mt. hatálya alá tartrozik (munkaviszonyban áll). •Tbj. 2. § (alapelvek módosítása) a magyar társadalombiztosítás a Magyarországon munkát végző személyekre terjed ki.

69 OMI konferencia Köszönöm megtisztelő figyelmüket !


Letölteni ppt "OMI konferencia 2012 évi változások és a 2013 évi változások 2012 december 17-18. Előadó: Soltész Lászlóné Társadalombiztosítási szakértő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések