Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egészségügyi rendszerek alapvető jellemzői és aktuális szakmapolitikai kérdések Dr. Sinkó Eszter Egészségügyi Menedzserképző Központ

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egészségügyi rendszerek alapvető jellemzői és aktuális szakmapolitikai kérdések Dr. Sinkó Eszter Egészségügyi Menedzserképző Központ"— Előadás másolata:

1 Az egészségügyi rendszerek alapvető jellemzői és aktuális szakmapolitikai kérdések Dr. Sinkó Eszter Egészségügyi Menedzserképző Központ

2 Az előadás tartalma  Alapmodellek az egészségügyben  Országok vizsgálati dimenziói  Néhány EU ország egészségügyi rendszere  Amerikai Egyesült Államok mint ellenpélda  A magyar egészségügy  2006 utáni történések  Új kormány  Tanulságok

3 Az egészségügyi rendszerek két alapmodellje  Beveridge modell  Állami egészségügy modellje  Bismarck modell  Biztosítás alapú egészségügy modellje  Átjárások a modelltípusok között

4 Beveridge modell létrejöttének feltételei  Helyszín: Anglia  Időpont: II. világháború  Területek: egészségügy és szociálpolitika egész területét átölelő  Elfogadás  Bevezetés – NHS  Jogosultak köre: mindenki, azaz állampolgári jogon járó ellátás

5 Állami típusú modellek működésének jellemzői I. Egészségpolitikai célok  mindenki  minden megszervezett ellátáshoz  térítésmentesen hozzáférjen II. A szereplők köre:  az állam mint szerephalmozó 1. a tulajdonos 2. az ellátásszervező 3. a finanszírozó 4. az irányító 5. az ellenőrző  orvos – alárendeltje az államnak  beteg – alárendeltje az államnak és az orvosnak egyaránt

6 Állami típusú modellek működésének különbségei  Beveridge modell: • GP-k nem alkalmazottak • GP-k nem fix fizetést kapnak • Az egészségügy társadalmi beágyazottsága, környezete contractuális (piacgazdaság, stb.) • Sorban állás  Semashko modell (Kelet-Európa): • Nincsenek kivételek • A tervezés mindenhatóságába vetett hit uralkodása • Paraszolvencia megjelenése • Szakrendelők megjelenése önálló ellátási szintként

7 Bismarck modell létrejöttének feltételei  Helyszín: Németország  Időpont:  Területek: betegség, üzemi baleset, öregségi és rokkantsági nyugdíjbiztosítás  Jogosultak köre: munkavállalók

8 Társadalombiztosítás típusú modellek működési jellemzői I. I. Egészségpolitikai célok • mindenki, akire nézve kötelező a társadalombiztosítási ellátásban való részvétel • minden megszervezett ellátáshoz, de korlátozott gyakorisággal • nem feltétlenül térítésmentesen férjen hozzá II. A szereplők köre: • az állam már nem szerephalmozó 1. az irányító 2. az ellenőrző • orvos – már nem alárendeltje az államnak • beteg – már nem alárendeltje az államnak és az orvosnak egyaránt

9 A modellek működési jellemzői II. III. A szereplők új köre:  Az egészégbiztosítás önkormányzata  A tulajdonos települési önkormányzatok  Kamarák, érdekképviseleti szervezetek megjelenése IV. A hatalomgyakorlás új eszközei:  Egyeztetések, nyílt színi alkuk

10 Társadalombiztosítás típusú modellek strukturális jellemzői  Ellátáshoz való hozzáférés alapja: biztosítotti jog  Az államilag garantált feltételek között szervezett ellátásban való részvétel: kötelező – „kiszállás ” lehetősége néhol adott  Az ellátás az igénybevételkor általában térítésmentes, de terjed a co-payment  Egészségügyi intézmények tulajdonjoga: vegyes  Egészségügyi intézmények „kezelési joga ” : menedzsment

11 Vizsgálati dimenziók  Tulajdonviszonyok  Irányítási rendszer  Finanszírozási csatornák,  Finanszírozási technikák:  Ármegállapítás mechanizmusa  Betegek helyzete  Szolgáltatók helyzete

12 Anglia I.  Tulajdonviszonyok: Állami tulajdon  Irányítási rendszer: központi logika, helyi állami szervezetek  Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: központi adó  Finanszírozási technikák: fejkvóta; vegyes (DRG- féleséggel próbák)  Ármegállapítás mechanizmusa: diktált ár  Betegek helyzete: betegcharta, szabad orvosválasztás az alapellátásban  Szolgáltatók helyzete: nincs szabad piacra lépés

13 Anglia II.  Közfinanszírozáson és közszolgáltatáson alapuló rendszer  Thatcher idején: belső piac megteremtése a szolgáltatói és finanszírozói szerep kettéválasztásával +verseny  GP Fundholding: HMO minta, azóta PCT-á alakulás  T. Blair: hosszú távú megállapodások, szükségleteken alapuló tervezés  Hosszú, bár egyre rövidülő várólisták (kórház félév, járó 3 hónap)  PFI kísérletek (8 milliárd Font helyett 53 milliárd 30 év alatt)  Alapítványi kórházak  Új miniszterelnök,D. Cameron: vissza a GP Fundholdinghoz

14 Németország I.  Tulajdonviszonyok: Önkormányzati és magán - tulajdon  Irányítási rendszer: tartományi szintű  Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: társadalombiztosítási járulék  Finanszírozási technikák: FFS; DRG, ápolási nap  Ármegállapítás mechanizmusa: megegyezéses ár  Betegek helyzete: szabad orvosválasztás az alapellátásban  Szolgáltatók helyzete: kórház kivételével szabad a piacra lépés, de a közfinanszírozásba befogadás kérdéses

15 Németország II.  Döntően közfinanszírozáson és közszolgáltatáson alapuló rendszer  Kötelező társadalombiztosításon alapul  Decentralizált rendszer, decentralizált tb. alapok (kb. 110 alap)  Verseny az alapok között 1996 óta  Eltérő járulékmértékek – csökkenő különbségek  Azonos benefit package  Erős és magas színvonalú alapellátás

16 Franciaország I.  Tulajdonviszonyok: Önkormányzati és magán tulajdon (erős for-profit orientáció)  Irányítási rendszer: központi  Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: társadalombiztosítási járulék  Finanszírozási technikák: fejkvóta; DRG,  Ármegállapítás mechanizmusa: megegyezéses ár  Betegek helyzete: szabad orvosválasztás az alapellátásban és a kórházi szektorban  Szolgáltatók helyzete: kórház kivételével szabad a piacra lépés

17 Franciaország II.  Döntően közfinanszírozáson és közszolgáltatáson alapuló rendszer  Kötelező társadalombiztosításon alapul  Monolit, centralizált rendszer  Erős kiegészítő biztosítás (Mutualite)  Magas önrészesedés ( co-payment)  Gyenge alapellátás  WHO listán 1. hely (2000.)

18 Hollandia I.  Tulajdonviszonyok: non-profit magántulajdon  Irányítási rendszer: központi kézben az ár és a kapacitás szabályozás  Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: társadalombiztosítási járulék  Finanszírozási technikák: fejkvóta; DRG, ápolási nap  Ármegállapítás mechanizmusa: megegyezéses ár  Betegek helyzete: szabad orvosválasztás az alapellátásban  Szolgáltatók helyzete: kórház kivételével szabad a piacra lépés, de a közfinanszírozásba befogadás kérdéses

19 Hollandia II.  Döntően közfinanszírozáson és non-profit magánszolgáltatáson alapuló rendszer  Kötelező társadalombiztosításon alapul (kiszállás lehetősége nem biztosított az állampolgároknak, szemben a korábbi évekkel)  Profitorientált magánbiztosítás alapok 2006 óta  Verseny az alapok között  2006-ban 25% cserélt alapot, 2007-ben 6%  Erős, bár csökkenő állami kontroll az árak és a kapacitások terén

20 Szlovákia I.  Tulajdonviszonyok: állami, önkormányzati, magán  Irányítási rendszer: egyelőre az állami kontroll erős, de biztosítás felügyelet is működik  Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: társadalombiztosítási járulék  Finanszírozási technikák: fejkvóta; DRG-féleség  Ármegállapítás mechanizmusa: megegyezéses ár (biztosítónként eltérő ár)  Betegek helyzete: szabad orvosválasztás az alapellátásban  Szolgáltatók helyzete: kórház kivételével szabad a piacra lépés, de a közfinanszírozásba való befogadás kérdéses

21 Szlovákia II.  Közfinanszírozáson és közszolgáltatáson alapuló rendszer  Kötelező társadalombiztosításon alapul  Jelenleg a holland rendszerhez hasonlít leginkább  Decentralizált tb. alapok – monolit rendszer: 13 alapról – 2005-re 5-re csökkent a választható alapok száma, de 2007-ben újra emelkedik hatra, azután lemegy ötre,  Verseny az alapok között  Privát GP, állami kórházak és szakrendelők átalakulása részvénytársasággá

22 Köz-, és magánkiadások alakulása a GDP százalékában Forrás: OECD

23 Amerikai Egyesült Államok I.  Tulajdonviszonyok: for-profit és non-profit magántulajdon, de 45%-os a szövetségi és állami tulajdon aránya  Irányítási rendszer: decentralizált, kivéve a Medicaid, Medicare felett  Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: vegyes  Finanszírozási technikák: vegyes  Ármegállapítás mechanizmusa: megegyezéses ár  Betegek helyzete: szerződés függvénye, mire van joga  Szolgáltatók helyzete: szabad piacra lépés, de a közfinanszírozásba befogadás csak akkreditáció útján mehet (korlátokkal)

24 Amerikai Egyesült Államok II.  Döntően magánfinanszírozáson (55%) és magánszolgáltatáson alapuló rendszer  Medicaid és Medicare állami és szövetségi program (45% közkiadás)  Magas a biztosítás nélküliek aránya (17%, 47 millió)  Managed care (HMO, PPO, stb.) programok  DRG  A legdrágább rendszer (GDP-n belül 16% az egészségügyi kiadások aránya)  Kontroll nélküli piac  Obama új törvénye: 37 millió fő biztosításhoz juttatása

25

26 Magyar egészségügy 1990 előtt (Semashko - Beveridge modell)  Tulajdonviszonyok: döntően állami  Irányítási rendszer: centralizált, megye szintű  Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: döntően adó  Finanszírozási technikák: input finanszírozás  Betegek helyzete: rendezetlen, alávetettség  Orvosok munkajogi státusza: alkalmazott, de …  Szabad piacra lépés: kijárásos rendszer  Ármeghatározás mechanizmusa: nincs ár

27 Magyar egészségügy 1990 után (Bismarck modell?)  Tulajdonviszonyok: vegyes  Irányítási rendszer: decentralizálás irányába lépések  Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: döntően tb. járulék  Finanszírozási technikák: HBCS, németpont, fejkvóta  Betegek helyzete: semmit nem javult (1997-ig még törvény sem védte jogaikat)  Orvosok munkajogi státusza: háziorvosok vállalkozók  Szabad piacra lépés: kezdetben kötetlenebb, később kontroll alatt tartott (szektorsemleges finanszírozás)

28 Magyar egészségügy 2006-ig  Tulajdonviszonyok: vegyes, profitorientált vállalkozások engedélyezése a kórházi szektorban  Irányítási rendszer: bürokratizálás és centralizáció irányába lépések (1994 óta)  Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: változóban, de még mindig az Eü. Alap bevételeinek 50%-a tb. járulékból származik – már nem sokáig  Finanszírozási technikák: ugyanaz, mint korábban, de… (2004 óta TVK)  Betegek helyzete: jogilag rendezett  Orvosok munkajogi státusza: változóban  Szabad piacra lépés: korlátozott

29 Új reformelemek a magyar egészségügyben 2006-ban  5 törvény hat hónapon belül:  Kamarák kötelező tagságának megszüntetése  Gyógyszer-gazdaságosság  „Saláta ” (vizitdíj, szolgáltatás csomag meghatározás)  Biztosítás felügyelet megalakítása  Kapacitás szabályozás (elsősorban kórházak szintjén)

30 Reformkényszer okai a kormány álláspontja szerint  Nem finanszírozható,  Nem hatékony,  Alig működőképes a magyar egészségügy ( Forrás: Kormányelőterjesztés, július 19.)

31 SZDSZ típusú egészségügyi modell - a tervek szintjén  Piaci viszonyok megteremtése az egészségügyben (piaci szereplők megjelenése, szabad szerződéskötés)  Kötelező társadalombiztosítás keretei között  Egységes szolgáltatás csomag  Profitorientált magánbiztosítókon alapul  A hazai nomenklatúra szerint ezek ún. elismert pénztárak lennének  Versengés mind az alapok, mind a szolgáltatók között

32 ESKI ábrája nyomán Evetovits és Gaál, 2007.

33 További kormányzati intézkedések – 2006-ban  Daganatos betegek ellátásának finanszírozási változásai, betegutak átalakítása  „Színlelt ” szerződések körüli bonyodalmak  95%-os teljesítményplafon  100%-os ágykihasználtsági plafon  5 perces szabály

34 Kormányzati intézkedések következményei 2007-ben és 2008-ban  6 új törvény példátlanul gyors elfogadása  Szufficites E. Alap 2007-ben és 2008-ban  ezer új biztosított, új bevételek  16 ezer aktív ágy megszüntetése, 7 ezer krónikus ággyal bővülés  Várakozási idő megnövekedése  Mentőszolgálat létszámleépítése, a mentés és a szállítás kettéválasztása

35 Népszavazás és annak következménye  Három kérdésben  március 9.  Vesztett a kormány  Visszavonások a népszavazás következtében  Új egészségügyi miniszter  Kisebbségi kormányzás nyarától  „Biztonság és partnerség ” új program – MOTESZ-en keresztül bonyolítás

36 Biztosítói rendszer új tervei – 2009-ben  Regionalitás 7 alappal  Szolgáltatásvásárlói szerepkör – minőségi komponensekkel  Finanszírozási protokollok szerinti finanszírozás  Felfelé való eltérés lehetősége az árakban (plusz 10 %)  Megújuló minimumfeltételek  ÁNTSZ megerősítése

37 Az Egészségbiztosítási Alap bevételei és kiadásai, (Mrd Ft) Forrás: OEP

38 A gyógyító-megelőző kassza kiadásai és az E. Alap kiadásai Forrás: OEP

39 Eb. járulék bevételek egyenértéke a keresetek százalékában és járulékfizetők száma Forrás: OEP

40 2010 – új kormány érkezik  Mit talál? 1. Szétzillált ellátórendszert 2. Megromlott orvos-beteg kapcsolatot 3. Hatalmas adósságokat 4. Rosszul szétosztott fejlesztési forrásokat  Mit nem talál? 1. A rendszer átalakításának stratégiáját 2. Fejlesztési koncepciót 3. Átfogó betegutakat

41 Az eddigi történések következtetései  Nincs ideális modell  Változtatási igények az egészségpolitikai célok mentén:  Hozzáférés (access)  Méltányosság, igazságosság (equity)  Költségkontrollálás (cost-containtment)  Hatékonyság (efficiency)

42 Hozzáférhetőség  Milyen alapú az állampolgárok jogosultsága a hozzáféréshez? (Vegyes: állampolgári és biztosítási alapú)  Milyen típusú szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni? (definíció szerint minden szükséges ellátáshoz, de szűkítés várható)  Milyen gyakorisággal lehet igénybe venni a szolgáltatásokat? (szabályozások mindenütt)  Mik a beteg választási jogosítványai? (alapellátásban általában van, feljebb korlátozások)

43 Méltányosság  Mennyire méltányos a rendszer a finanszírozás tekintetében? (Az EU-ban általában az, USA kevésbé) (Magyarországi változások az ellátásra jogosultság kérdésében)  Mennyire méltányos a rendszer a szolgáltatások terítésében, némileg átfedésben a hozzáférhetőség kérdésével? (Területi aránytalanságok a lefedettségben)

44

45

46 Költségkontrollálás, költségcsökkentés  Felülről korlátos finanszírozás bevezetése (risk sharing)(kasszák a tb-ben, a gyógyszerkiadások zárt kasszává átalakítása)  Új típusú finanszírozási technikák bevezetése (risk sharing) (HBCS)  Co-payment szélesebb körű alkalmazása (cost sharing) (önrész, vizitdíj, receptdíj)  Kiegészítő biztosítások bevezetése (cost-sharing)

47 Hatékonyság  Bizonyítékokon alapuló gyógyítás (EBM)  Protokollok, klinikai guideline-ok alkalmazása  Költséghatékonysági vizsgálatok, befogadáspolitika  Technológia értékelés  Szervezeti formaváltás, amely a menedzsment számára nagyobb hatáskört ad  Verseny a szolgáltatók között (?) Innováció bekapcsolása miatt van erre szükség  Kapacitások szabályozása  Betegút szabályozás, a beteg együttműködési készségének javítása

48 Melyik az a rendszer, amelyik potenciálisan jobban kezelheti a problémát? 1. Ahol az ellátás folyamatát „egyben ” kezelik 2. Ahol a prevenció és gondozás az alaptevékenységek közé tartoznak; 3. Ahol a betegnek van „gazdája ” ; 4. Ahol van esély az allokációs hatékonyság növelésére, a szereplők érdekeltségének megteremtése révén Ezért  Ellátásszervezői szerepkör intézményesítése a rendszer keretei között nélkülönözhetetlen.  Egy kézben tartott ellátási felelősség és érdekeltség – erős állami kontroll mellett.

49 Irányított betegellátás (IBM/IBR) /5  Virtuális folyószámla alapú  Korrigált fejkvótán alapul az ellátásszervező bevétele, az Ellátásszervezők csak kimutatásokat kapnak évközben  Ellátásszervező csak szolgáltató lehet  A megtakarításokat az ellátásszervezőnek vissza kell forgatnia az egészségügyi ellátásba  Betegút tervezés, prevenciós tevékenység végzésére ösztönzők elemek, protokollok  Háziorvosok kontrollja, oktatása – kapuőri szerep erősítése

50 Az új kormány nyara  Új típusú kormányzati modell: államtitkárság és nem miniszter irányítja az ágazatot  Első intézkedések: ágazati békét szolgáló intézkedések 1. Patikaalapítási moratórium fél évig 2. Kötelező kamarai tagság visszaállítása 3. Rezidensekre vonatkozó szabályok átalakítása 4. Adósságállomány felmérése a kórházi szaktorban 5. Minimumrendelet hatálybalépésének felfüggesztése

51 Törvénykezések és egyéb történések 2010-ben  Kamarák új jogállása– MOK elnöke vétójogot kért a szerződésekhez, de nem kapta meg  Rezidensek röghöz kötésének felszámolása – kevésnek bizonyul 2010 őszén  Gyógyszertárak tulajdonjogának megváltoztatása 2014-ig, majd 2017-ig  EBF megszüntetése  Háziorvosok kényszer képzésének megszüntetése – korbácsrendelet folyománya  27,5 + 3, 1 milliárdnyi friss pénz érkezett

52 Semmelweis Terv 1.  Kiindulási pont: alapvető és drasztikus kapacitás-átrendezésre/átalakításra van szükség, ilyenkor kell, hogy a kormánynak nagyobb legyen a mozgástere a stratégiai irányítás kérdéseiben  De ebből még nem következik az állami tulajdonbavétel  Köztes kategóriát álmodtak meg a ST-ben: állami intézményfelügyelet

53  Térségi Egészségszervezési Igazgatóságok (valószínűsíthető) feladatai az alábbi területeken jelentkeznek: 1. Nagytérségi betegút szabályozás 2. Kapacitásrendezés 3. Szervezeti és/vagy funkcionális integráció 4. A szolgáltatók közötti kooperáció 5. Kistérségi betegút szervezés Semmelweis Terv 2. Közremű- ködés és támogatás nyújtása

54  Megyei önkormányzatok, kórházak egyéni akciói sorjáztak – kész helyzet elé kívánták állítani az Államtitkárságot  Másképpen értelmezett térségi csoportosulások rajzolódtak ki  Eddigi szerves fejlődés/együttműködés eredményeképpen már kialakult struktúrák vannak, amelyek több helyen ellentmondhatnak a Tervnek Küzdelmek a ST körül 1.

55  Államosítás - nem államosítás kérdése eldőlt: lesz, kivéve alapellátás  Vita még: Kormányhivatalok kontra államtitkárság – ez is eldőlt: államtitkárság  Főváros: már elkészült a kormányelőterjesztés ebben az ügyben, ami államosítást indítványoz Küzdelmek a ST körül 2.

56 Humánerőforrás gondok 1. Exponenciálisan növekvő elvándorlás (2009-ben 887, 2010-ben 1111 orvos regisztráltatta magát az EEKH-ban, ben hasonló mértékek látszanak) 2. Rezidensek: 2010-ben 781 helyre 377 fő jelentkezett be 3. Nővérek – 4000 fő hiányzik legalább 4. SZJA módosítások kedvezőtlen hatása

57 Orvostársadalom válasza  Petíció: A miniszterelnöknek szóló közvetlen levélben a Rezidensszövetség május 15-ig adott lehetőséget a kormány számára pozitív reakcióra – elmaradt a válasz  Most: felmondó levelek leletétbe helyezése cseh minta másolása – ott sikeres volt, itt vajon az lesz?  MOK támogatása

58 Új próbálkozások a kormány részéről  Ösztöndíj formájában plusz havi Ft adása a programban részvételt vállaloknak  Cserébe sokat kérnek: paraszolvencia mentességet, itthonmaradást a szakképzés idejével megegyező mértékig  Bizonytalan kimenetel

59 Forrás: Banai Péter, NGM, 2011

60


Letölteni ppt "Az egészségügyi rendszerek alapvető jellemzői és aktuális szakmapolitikai kérdések Dr. Sinkó Eszter Egészségügyi Menedzserképző Központ"

Hasonló előadás


Google Hirdetések