Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

I. ISMERKEDÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL 1. Mire jó a számítógép? Mire jó a számítógép? Mire jó a számítógép? 2. Ismerkedés a számítógéppel 3. Számítógép-használati.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "I. ISMERKEDÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL 1. Mire jó a számítógép? Mire jó a számítógép? Mire jó a számítógép? 2. Ismerkedés a számítógéppel 3. Számítógép-használati."— Előadás másolata:

1 I. ISMERKEDÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL 1. Mire jó a számítógép? Mire jó a számítógép? Mire jó a számítógép? 2. Ismerkedés a számítógéppel 3. Számítógép-használati rend 4. A számítógép részei A számítógép részei A számítógép részei 5. Tárak Tárak 6. Nyomtatók Nyomtatók 7. Dolgozat

2 I. Ismerkedés a számítógéppel Mire jó a számítógép?

3  Állomány (fájl): a feldolgozandó adatokat ebben tároljuk  Alkalmazás: adatfeldolgozást végző program  Felhasználói szoftver: azok a programok, utasítássorok, melyek valamilyen feladat megoldására alkalmassá teszik a számítógépet

4 Jogtisztaság  Azok a programok jogtiszták, melyekről igazolni tudjuk, hogy rendelkezünk a felhasználás jogával.

5 Jogtisztaság bizonyítása  Ha eredeti installációs anyaggal rendelkezünk.  Visszaigazolt regisztrációval.  Licenccel.  Vásárlás számlájával.

6 Felhasználói szoftver vásárlásakor mit kapunk?  Telepítőlemez(eket)  Kézikönyvet  Regisztrációs kártya (a gyártónál bejegyeztetjük vele a vásárlást) Miért éri meg?  Felhasználói támogatás miatt (help)  Módosításokat, fejlesztéseket ingyen kapunk.  Az újabb verzió vásárlásakor kedvezmény

7 A szg. alkalmazási területei  Szövegszerkesztés  Adatbázis-kezelés  Táblázatkezelés  CAD (Computer Aided Design)  Játék  Stb.

8 Kutatás Mi a különbség köztük?  Kereskedelmi szoftver  Shareware szoftver  Freeware szoftver  Public domain szoftver

9 A számítógép részei

10 A témához kapcsolódó érettségi tétel: 6. Neumann-elv. A személyi számítógép részei.

11 Neumann elvek  A szg. legyen teljesen elektronikus  Külön vezérlő és végrehajtó egységgel rendelkezzen  Kettes számrendszert használjon  Az adatok és a programok ugyanabban a belső tárban, a memóriában legyenek  A szg. Legyen univerzális (Turing-gép)

12 Turing-gép Alan Turing ( ) 1936-ban leírta egy olyan szg. Matematikai modelljét, mely mint legegyszerűbb lehetséges univerzális szg.-automata véges matematikai és logikai problémát tud megoldani.

13 A szg. részei  Gépház-perifériák  Alaplap (integrált áramkör, chip)  Processzor (órajel)  Billentyűzet (ASCII)  Egér  Monitor

14 KUTATÁS Minden, amit tudni érdemes a  Processzorról  Billentyűzetről  Egérről  Monitorról

15 TÁRAK

16 Az adattárolás alapfogalmai  Bit :(binary digit =bináris számjegy) az információ alapegysége értékei: 0 (hamis), vagy 1 (igaz)  Byte: 8 bites tárolási egység 1 byte=8 bit

17 Bináris prefixumok SI (decimális)IEC (bináris) jelnévértékjelnévérték k kilo Ki kibi M mega Mi mebi G giga Gi gibi T tera Ti tebi P peta Pi pebi E exa Ei exbi Z zetta Zi zebi Y yotta Yi yobi

18 Tárak típusai  Memória /Operatív tár  Háttértárak  Floppy  Merevlemezes tár  Szalagos tároló  Optikai tárolók  DVD

19 Operatív tár RAM  SRAM (PB SRAM)  DRAM Csatolás szerint:  SIMM  DIMM ROM  PROM  EPROM  FLASH ROM

20 RAM=Random Access Memory (véletlen hozzáférésű memória)  A gép kikapcsolásakor elveszti tartalmát  Tartalma akárhányszor újraírható és olvasható  Tárolórekeszei közvetlenül címezhetők  Egy elemi memóriacella egy byte-nyi jelet tárol  Két fajtája van a statikus-, és a dinamikus RAM-ok

21 SRAM (statikus RAM)  Nem igényel folyamatos frissítést, az egyszer beírt jel a feszültség megszűnéséig megmarad  Egy memóriacellát 8-30 nsec alatt lehet elérni(másodpercenként kb. 60 milliót)  A bitek kis billenőkörökben tárolódnak (állapotuk felülírásig vagy az áram megszűnéséig megmarad)ac  Nagy a helyigénye a chipeken, így főleg gyorsítótárakban (cache-memory) alkalmazzák, ahol a tárolási kapacitás néhány száz kB  Leggyorsabbak a PB SRAM-ok (Pipelined Burst Static RAM=adatcsatornás csoportos statikus memória): 4-8 nsec elérési idő

22 DRAM (dinamikus RAM)  Olcsóbb az előállítása, mint az SRAM- oknak  Kis kondenzátorokban tárolják a jeleket, így tartalmát folyamatosan újra ki kell olvasni és újra kell írni  Kicsit lassabbak nsec elérési idő

23 Memóriamodulok csatolása  SIMM (Single Inline Memory Module): 72 érintkezős, 32 adatbites, 8/4 foglalat hozzá az alaplapon  DIMM (Dual Inline Memory Module): 168 érintkező, 64 bites, 2/4 foglalat

24 ROM (Read-Only Memory)  Kikapcsolás után is megtartja a jeleket  Tartalma nem írható át tetszőlegesen  Azokat a programokat égetik bele, amik a szg. Indulásakor és működésekor feltétlenül szükséges  Fajtái:PROM (Programmable Read-Only Memory), EPROM (Erasable Programmable Read-Only Memory)  FLASH ROM

25 Háttértárak Mágneses tárak  Floppy  Merevlemez/ winchester  Mágnescsík(hitelkártyán, beléptető kártyákon stb.)  Stremer Optikai tárak  CD  DVD

26 Papírusztekercs vagy DVD? JOG: Els ő rend ű és másodrend ű bizonylat

27 Nyomtatók fejlődése  Hagyományos írógép (mechamikus)  Elektromos írógép  Mátrix nyomtató  Tintasugaras nyomtató  Lézernyomtató

28 Nyomtatók fő paraméterei  Az egy hüvelykre kinyomtatható pontok száma: dpi (dot per inch, 1 inch=2,54 cm), latinul digitus; németül Zoll (ejtsd: coll); angolul inch (ejtsd: incs) latinulnémetül angolul latinulnémetül angolul  oldal/ perc  Ppi=festékpont per inch

29 Mátrixnyomtatók jellemzői  9 tűsek: 72 dpi, majd 144 dpi  Tű+ festékszalag  Ma 24 tűsek, tű két oszlopban (360 dpi)  Zajos a tűket mozgató tűágyúk miatt  Alacsony ppi ( a lézernyomtatók dpi-je közel azonos, mégis szebb a lézernyomat)  Leporellóra nyomtat

30 Tintasugaras nyomtatók  Festékcseppeket lő ki  A nyomtató feje festékkamrát tartalmaz  Nyomtatás: a festékkamra összenyomásával vagy a tartály hirtelen felmelegítésével  Kb. 360 dpi a minősége  Soronként nyomtat

31 Lézernyomtatók • A fénymásolóhoz hasonlóan működik • Oldalanként nyomtat • Szelénhengerrel működik • A festékport ráégetik a papírra (a kijövő papírlap meleg) • 4-6 oldal/ perc, 300 dpi • A drágábbak: oldal/ perc, 1200 dpi

32 Nyomtatók kijelzései  POWER (zöld led)  ON LINE  PAPER OUT  LOAD  EJECT  MÁTRIXOKON: LF (LINE FEED), FF (FORM FEED)

33 Mire nyomtatunk?  Leporelló (2000 lap)  Egyes lap  1 ív=A0-ás lap, félbehajtva A1-es, azt félbehajtva A2-es, félbehajtva A3-as…  Az írógéplap az A4-es (297 mm×210 mm)

34 Papír tömege  1 négyzetméternyi papír tömege  Kutatás: Nyomtatók és üzemeltetésük ára Lap fajtájatömeg Rajzlap120 g A5-ös írólap, géppapír Névjegykártya g 140 g Selyempapír40 g


Letölteni ppt "I. ISMERKEDÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL 1. Mire jó a számítógép? Mire jó a számítógép? Mire jó a számítógép? 2. Ismerkedés a számítógéppel 3. Számítógép-használati."

Hasonló előadás


Google Hirdetések