Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociálpszichológia Oktató: Gyimesi Júlia. Mi a szociálpszichológia  Társas befolyásolás  Definíció: A szociálpszichológia azt vizsgálja, hogyan zajlanak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociálpszichológia Oktató: Gyimesi Júlia. Mi a szociálpszichológia  Társas befolyásolás  Definíció: A szociálpszichológia azt vizsgálja, hogyan zajlanak."— Előadás másolata:

1 Szociálpszichológia Oktató: Gyimesi Júlia

2 Mi a szociálpszichológia  Társas befolyásolás  Definíció: A szociálpszichológia azt vizsgálja, hogyan zajlanak le az emberi interakciók, és hogyan befolyásolja a társak tényleges vagy implikált jelenléte az emberek gondolatait, érzéseit, viselkedését vagy szándékait.  Konvencionális életbölcsesség és tudományos módszer  Utólagos bölcsesség

3 A szociálpszichológia mint tudomány  Kísérleti módszer – független változó, függ ő változó  Korreláció  Véletlenszer ű besorolás fontossága  Laboratóriumi valószer ű ség és hétköznapi valószer ű ség (Aronson) – félrevezetés, ürügytörténet  Etikai problémák  Kísérlet utáni elbeszélgetés

4 A szociálpszichológia története  Társadalomközpontú (társadalmi struktúrák egyéni viselkedést és tapasztalatot meghatározó szerepe) és egyénközpontú megközelítés (egyéni folyamatokból és funkciókból magyarázhatók a társadalami rendszerek funkciói)  Csoportlélek (Hegel)  Individualizmus  Hatalom kérdése (Lewin mez ő elmélete, agresszió)  Szociológia (Comte, pozitivizmus, Durkheim – kollektív reprezentációk)  Darwin – az ember társas állat

5 Néplélektan  =összehasonlító történelmi-társadalmi és kulturális pszichológia  A német szociálpszichológiai gondolkodás prototípusa – az emberi társulás els ő dleges formája a kulturális és nyelvi közösség, melyben az egyéni személyiség kialakulása és nevelkedése végbemegy  Wundt – nyelv, mítosz, szokás vizsgálata  A kulturális szociálpszichológai el ő futára

6 Tömeglélektan  Szuggesztió és hipnózis  Mentális fert ő zés  Kriminológia: tömegben csökkent felel ő sségtudat  Le Bon: cs ő cselék, esküdtszék, tömeges demonstrációk, parlamentek, b ű nszövetkezetek és a vallásos csoportok egyaránt tömegek

7 Freud: Tömeglélektan és én-analízis (1921)  “... a vizsgálódás tárgya úgy különíthetõ el, mint az egyénre számos ember által egyidejûleg gyakorolt befolyás - olyan embereké, akikkel valami módon kapcsolatban áll, bár azok egyébként számos tekintetben idegenek lehetnek a számára. A tömeglélektan tehát az egyedi emberrel mint egy faj, nemzet, kaszt, foglalkozás, intézmény tagjával, vagy mint egy emberi sokaság alkotórészével foglalkozik, amely valamely meghatározott cél érdekében egy adott idõben tömeggé szervezõdik” (70)  Libidó mint köt ő er ő  Azonosulási folyamatok

8 Evolúciós szociálpszichológia  Az állati és emberi viselkedést evolúciós elvek határozzák meg.  Szociobiológiából fejl ő dik ki  Olyan pszichológiai mechnizmusok fel ő l közelít, amelyek abból a célból jöttek létre, hogy megbirkózzanak a fejl ő d ő emberi faj környezetével.  Természetes kiválasztódás (Darwin): miként jöhetett létre az alkalmazkodás egy természetfeletti tervez ő közrem ű ködése nélkül?

9 Altruista magatartás  = az egyik állat saját költségére növeli egy másik alkalmasságát  = segít ő magatartás, proszociális viselkedés  Hamilton – rokonszelekciós elmélet – az önzetlenséget szelekítv módon alkalmazzuk a rokonokra annak valószín ű sége szerint, hogy mennyiben hordozzák a rokonság által kiváltott altruizmus génjének egy másolatát (genetikai rokonságuk foka szerint)  Példák: mostohaszül ő k és a molesztálás esélye, közös elkövet ő k rokonsági viszonya

10 Reciprok altruizmus  Trivers – az altruizmust kés ő bb viszonozni kell + fel kell ismerni az egyedet + ki kell zárni a csalókat  Együttm ű ködés és versengés – el ő bbi a rokoni kiválasztódáson keresztül valósul meg, valamint kölcsönös el ő nyök esetén

11 Nemi kiválasztódás és nemi különbségek a viselkedésben  A nemi kiválasztódás általában a hímek versengése és a n ő stények választása formáját ölti – szül ő i befektetés kiegyensúlyozatlansága  Az egyensúly hiánya eltér ő szaporodási stratégiákhoz vezet  Ahol mindkét szül ő re szükség van, ott kisebb az egyensúlytalanság  H ű ség, h ű tlenség, kakukktojás-melengetés

12 A pár kiválasztásának kritériumai  Csíp ő -derék arány  Fluktuáló aszimmetria – fejl ő dési labilitás jele  Mit keres a férfi?  Mit keres a n ő ?

13 A meggy ő zés  Feldolgozási valószín ű ség modell (Petty és Cacioppo):  központi út (tények, számadatok, tartalmas érvek) – pl. számítógép  perifériális út (felszólító ingerek) – pl. üdít ő, cigaretta

14 A kommunikáció forrása  Hitelesség (Oppenheimer és Pravda)  Szakértelem és megbízhatóság  A kommunikátor megbízhatósága és hatékonysága fokozódhat, ha olyan álláspontot képvisel, amely látszólag érdekei ellen való.  A kommunikátor megbízhatósága és hatékonysága fokozódhat, ha nem akarja a véleményünket befolyásolni.  A lényegtelen véleményeket és viselkedéseket illet ő en jobban hat ránk az, aki tetszik nekünk és azonosulunk vele.  Amennyiben lényegtelen véleményekr ő l és viselkedésekr ő l van szó, ha valaki tetszik nekünk, még akkor is hagyjuk magunkat befolyásolni, ha tudjuk, hogy az illet ő enk szándékában áll meggy ő zni minket és ebb ő l ő maga is hazsnot húz.

15 A kommunikáció természete  Érzelmi és racionális érvelésmód  Er ő s félelemkeltés – leginkább azoknál hatékony, akiknek magas az önértékelésük  Egy közlés akkor a leghatékonyabb, ha nem csupán félelmet kelt, hanem egyúttal pontos utasításokat is tartalmaz, hogy hol, mikor és hogyan lehet megel ő z ő lépéseket tenni. Egyik a másik nélkül hatástalan.  Statisztikai bizonyítékok vagy személyes példa  Minél intelligensebb a hallgatóság, annál kevésbé hatékony az egyoldalú érvelés.  A bemutatás sorrendje – els ő bbség és újdonság hatása

16 A közlés befogadójának sajátosságai  Önértékelés  Jó lelkiállapotban könnyebb az embereket befolyásolni.  Autonómiatudat – ellenérvek gyártása  Véd ő oltás-effektus (McGuire) – el ő zetes, rövid közlés, amit meg tud cáfolni - immunizálódik

17 Fejl ő dési szociálpszichológia  A szocializáció természete – kölcsönösség  Társas kapcsolatok fejl ő dése – köt ő dés  A társas tudás fejl ő dése  Érzelmek szabályozása, felismerése

18 A társas megismerés  Feldolgozási kapacitás, motiváció, el ő zetes ismeretek – fölülr ő l lefelé és alulról fölfelé ható feldolgozás  A gondolkodási képesség társas kontextusban fejl ő dik  Sztereotípia  Prototípusok  Példaalapú modellek  Forgatókönyvek  Asch – központi és periferikus vonások, els ő bbségi hatás

19 A társas megismerés  Hozzáférhet ő ség – gyakran és nemrég használt kategóriák jobban hozzáférhet ő ek  El ő hangolás  Az inkonzisztens információt nagyobb eséllyel idézzük fel  Hangulati kongruencia elve – pozitív hangulatban a pozitív anyagokat észleljük, kódoljuk és dolgozzuk fel hatékonyabban – és fordítva

20 Pszichoanalízis és szociálpszichológia  A szubjektum problémája (nem kollektivisztikus)  Totem és tabu  Jung analitikus lélektana  “A társadalom a szükségesnél több kényszert alkalmaz tagjainak fékentartására, nyers ösztöneinek korlátozására.  A kényszer belsõvé tételének következménye az egyéni neurózis, amely valamiféle „kollektív neurózissá" összeszövõdve a külsõ kényszereknek újabb és újabb formáit, intézményeit hozza létre” (Er ő s).

21 A frankfurti iskola és az analitikus szociálpszichológia  Erich Fromm - Az analitikus szociálpszichológia feladata Fromm szerint az, hogy „a közös, társadalmilag releváns, pszichikus attitûdöket – és különösképpen ezek tudattalan gyökereit – abból kiindulva vizsgálja, hogy milyen hatást gyakorolnak a gazdasági feltételek a libidinális törekvésekre.”(Er ő s)  társadalmi uralom miként vezet az emberi szubjektum deformációjához?  Adorno – tekintélyelv ű személyiség

22 Az F-skála néhány tétele  1.A legfontosabb erények, amelyeket a gyerekeknek meg kell tanulniuk, az engedelmességés a tekintélytisztelet.  2.A fiataloknak néha lázadó gondolataik vannak, de ahogy feln ő nek, meg kell tagadniuk ezeket és be kell illeszkedniük.  3.Ennek az országnak nem annyira törvényekre és politikai programokra van szüksége, mint inkább néhány bátor, fáradhatatlan és odaadó vezet ő re, akikben a nép megbízik.  4.A fiataloknak szigorú szabályokra és elszántságra van szükségük, hogy küzdjenek család jukért és hazájukért.  5.A legtöbb társadalmi problémánk megoldódna, ha megszabadulnánk az erkölcstelen és ferde hajlamú alakoktól.  6.Az emberek két csoportra oszthatóak: er ő sekre és gyengékre.  7.Egyszer biztosan kiderül majd, hogy az asztrológia sok mindent képes megmagyarázni.  8.A legtöbb ember nincs is tudatában annak, hogy életünk nagy részét titkos összeesküvések befolyásolják.

23 Az F-skála tartalma  Konvencionalizmus – el ő ítéletek konvencionális erkölcsi kifejezések alakjában, hagyományos középosztályi értékrendhez való szigorú ragaszkodás, ezek túlzott hangsúlyozása  Behódolás az autoriter uralom el ő tt – er ő s vezet ő utáni óhaj, behódolásra irányuló, túlzott mérték ű érzelmi szükséglet  Autoriter agresszivitás – elfojott ellenséges érzületet a csoporton kívüli tekintélyszemélyekre viszi át, amiért hajlandóak másokat megbüntetni, ugyanazok, amikért korábban ő ket büntették meg  Anti-intracepció – fél érzéseinek és gondolatainak kifejezését ő l, mert azok elragadhatják, érzelmekkl, fantáziákkal, spekulációkkal szembeni türelmetlenség

24 Az F-skála tartalma  Babona és sztereotípia – saját fele ő sségét a hatókörén kívül állókra viszi át, fekete-fehér fogalmakban való gondolkodás  Hatalom és keménység – kompenzáció, gyöngeségt ő l való félelem  Rombolási ösztön és cinizmus – racionalizált agresszió  Projektivitás – projekció könny ű sége  Nemiség – gátlások és morális felháborodás, én-idegen szexualitás

25 Családi háttér és személyiségfejl ő dés  Szigorú, fenyeget ő típusú otthoni fegyelem  Domináns és alárendel ő d ő szerepek  Státusszorongás  Intoleránsak az ösztönkésztetések megnyilvánulásaival szemben  Önbizalom nem fejl ő dik, szül ő kt ő l való függés er ő södik  Eredmény: önmegtagadó behódolás

26 Személyiség  Elfojtásra hajlamosak  Externalizáció  Er ő s konformizmus és konvencionalizmus  Tisztelik a hatalmat és a státust  Merevség

27 Wilhelm Reich  Marxizmus és pszichoanalízis – a neurózis a fizikai, szexuális, gazdasági és szociális feltételekben gyökerezik (szorongáshoz, gy ű lölethez, fasizmushoz és antiszemitizmushoz vezet)  Testi érintés a terápiában – orgasztikus potenciál  Orgon ( ő si kozmikus energia) – orogon energia akkumulátorok  Karakterpáncél a testben – megakadályozza az energia felszabadulását – orgazmussal lehet áttörni  A szexuális elfojtás a burzsoá világrend és a gazdasági struktúrák eredménye

28 Konformitás  Sherif és az autokinetikus effektus  Asch kísérlete – információs társas hatás és normatív társas hatás  Moscovici – kisebbségi hatás – id ő beli és egyének közötti konzisztencia  A többség – társas összehasonlítási vizsgálatot indít be  A kisebbség – érvényességvizsgálatot indít be

29 Csoportpolarizáció  Széls ő ségesebb attit ű dök  Csoportgondolkodás  Eredmények: széls ő ségesebb állásfoglalások, valóságtól való elszakadás

30 Az önigazolás  Poszthipnotikus önigazolás  Természeti csapásokhoz való viszony  Kognitív disszonancia (pl. cigarettázás és az attit ű dök)  Az emberek nem racionális, hanem racionalizáló lények (els ő sorban arra motiváltak, hogy azt higgyék, hogy igazuk van)

31 A disszonanciacsökkentés  Emlékezet szelektivitása  Információk torzítása  A disszonancia mint a döntés következménye (a döntéshozatal disszonanciát okoz (pl. vásárlás el ő tt és után, párkapcsolati elkötelezettség))  “láb a küszöbön módszer” – kis szívesség után nagyobb kérések teljesítése (attit ű dváltozás a háttérben)

32  A visszavonhatatlanság jelent ő sége – ha a döntés visszavonhatatlan, nagyobb a disszonancia  Becserkészés  Döntés az erkölcstelen viselkedés mellett – akik csalnak, kés ő bb elnéz ő bbek a csalással kapcsolatban, aki nem, azok még szigorúbbak  De! Kísértés is elég a kognitív disszonancia létrejöttéhez

33  Küls ő és bels ő igazolás – ez utóbbi tartósabb  Festinger és Carlsmith klasszikus vizsgálata  Disszonancia és énkép  A disszonanciahatás akkor a leger ő sebb, ha az emberek személyes felel ő sséget éreznek a cselekedeteikért, és, ha a cselekedeteknek súlyos negatív következményei vannak  Elégtelen jutalom és korlátozott büntetés a pedagógiában

34  Az er ő feszítés igazolása – ha kínos élménynek vetjük alá magunkat egy cél érdekében, akkor a cél vonzóbbá válik  A kegyetlenség igazolása – dehumanizálás, önmagát beteljesít ő jóslat  Az elkerülhetetlenség pszichológiája  Az önértékelés jelent ő sége  Kritikák – pl. Bem önészlelési elmélete

35 Attribúció  Miért?  Ok-okozati viszonyok észlelése  A cselekvés naiv elemzése – Heider – küls ő és bels ő okok  Kovariáció és konfigurácó – Kelley – több megfigyelése alapuló attribúciók – kovariáció (konszenzus, konzisztencia, disztinktivitás), egyetelen megfigyelésen alapuló attribúciók – konfiguráció (kauzális sémák: hiedelmek, prekoncepciók, leszámítolási elv, felnagyítási elv

36 Alapvet ő kérdések  Bels ő és küls ő attribúció nem mindig megkülönböztethet ő  Hibák és elfogultságok – alapvet ő attribúciós hiba (Ross): a megfigyel ő k túlbecsülik a személyes tényez ő ket és alábecsülik a szituációs tényez ő ket  Cselekv ő és megfigyel ő (én és a másik) különböz ő sége  Az én szolgálatában álló torzítások: siker és kudarc, éner ő sít ő és énvéd ő torzítások, önmagunk hátrányba hozása  A csoportot szolgáló torzítás

37 Az attribúciós elmélet alkalmazása  Atrribúciók és klinikai pszichológia  Téves attribúciók  Tanult tehetetlenség  Depresszió  Attribúciók és a kapcsolattal való elégedettség

38 Az attit ű d  Def.: olyan pszichológiai hajlam, mely az adott entitás bizonyos fokú kedvelésében vagy nem kedvelésében fejez ő dik ki.  Attit ű dtárgy – lehet bármi  Összetev ő i: kognitív, érzelmi és viselkedéses  Automatikus válaszok is lehetnek, rejtett attit ű dök

39 Az attit ű d funkciói  Tudásfunkció – információfeldolgozást segíti  Haszonelv ű funkció – jutalmak és büntetések  Szociális identitás funkciója – értékkifejez ő funkció, társas alkalmazkodási funkció  Önbecsülés fenntartása – énvédelem és externalizáció  Magas önmonitorozóknál az attit ű dök nagyobb eséllyel szolgálják a társas alkalmazkodás és az önkifejezés funkcióját.

40 Az attit ű d szerkezete  Az információfeldolgozásban úgy viselkedik, mint egy séma  Attit ű dön belüli konzisztencia?  Kontextus?  Attit ű dök közötti szerkezet – Heider egyensúlyelmélete – a kiegyensúlyozott helyzet pozitív el ő jellel jár

41 Az attit ű dök meghatározói  Meggy ő zés  A viselkedés változása attit ű dváltozáshoz vezethet  Kognitív disszonancia

42 Az attit ű dök következményei  Szelektív figyelem  Szelektív észlelés és ítéletalkotás  Szelektív elaboráció és emlékezet  Befolyásolják-e az attit ű dök a viselkedést? – LaPiere  Az attit ű d-viselkedés viszony módosító tényez ő i: attit ű dön belüli konzisztencia, kozisztencia stb.

43 Köt ő dés és vonzalom  Társas lények-e az emberek?  Az elszigeteltség következményei (Schachter)  Magányosság (típusai: reménytelenség, türelmetlen unalom, depresszió, önbecsmérlés)  A szociabilitás okai: a társak jelenléte önmagában jutalmazó, társas összehasonlítás, stressz csökkentése  Köt ő dés és vonzalom tényez ő i: tér és id ő, ismer ő sség, kontextus  A vonzalom mint attit ű d  A vonzalom mérése – Moreno: szociometria, fiziológiai izgalom mérése  A vonzalom elméletei: jutalom és csere, kognitív egyensúlyelméletek

44 A személyes kapcsolatok fejl ő dése  A kapcsolatok fejl ő dési modellje (Levinger és Snoek):  1. szint: egyoldalú észrevétel szakasza  2. szint: felszínes érintkezés szakasza  3. szint: kölcsönösség szakasza

45  Térbeli közelség  Társadalmi helyzet és demográfiai tényez ő k  A jó küls ő fontossága: testi vonzer ő – holdudvarhatás  Attit ű dhasonlóság és vonzalom  Egymást kiegészít ő szükségletek  Kompetencia és vonzalom  Önbecsülés és vonzalom  Viszonosság, pozitív személyes jellemz ő k, önfeltárás

46 Intim kapcsolatok  Szeretet – pozitív értékelés, tisztelet, az a feltevés, hogy a partner hasonló hozzánk - és szerelem – tör ő dés, köt ő dés, intimitás –  A szerelem elméletei: izgalmi állapot + a megfelel ő jelzések arról, hogy az izgalmi állapotot szerelemnek címkézheti, frusztráció és vonzalom  Az intim kapcsolatok általános modellje – Levinger – A(attraction), B (building), C (continuation), D (decline), E (ending) modell

47 Az el ő ítélet  Def.: ellenséges vagy negatív attit ű d valamilyen csoporttal szemben – olyan attit ű d, amely téves vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul.  Sztereotípia  Attribúció  N ő i szerepek és az attribúciók  Mély el ő ítéletek gyakorlatilag megváltoztathatatlanok  “igazságos világba vetett hit”

48 Az el ő ítéletek és a tudomány  Pl. Otto Weininger: Nem és jellem  A háttérben nem tudatos ideológiák  Férfi és n ő i szerepek – a férfiszerepnek jóval többféle elfogadható variációja van

49 Az el ő ítélet okai  Önigazolási szükséglet – az önigazolás fokozza a brutalitást  A státus és a hatalom szükséglete – alacsony vagy hanyatló státusnál gyakoribb  Gazdasági és politikai konkurencia – ha a rendelkezésre álló források sz ű kösek. Az el ő ítéletek term ő talaja a verseny és a konfliktus.  Az el ő ítélet “b ű nbak” elmélete – viszonylag gyenge és ártatalan személyt vagy csoportot okolunk  A frusztráció szelektív agresszióhoz vezet – a kívülálló csoport tagjával leszünk agresszívek  El ő ítéletes személyiség  El ő ítélet és konformitás

50 Az el ő ítéletek megváltoztatása  Egyenló pozíció alapján folytatott érintkezés hatása (amikor neincs gazdasági konkurencia)  Elkülönítés megszüntetése (elkerülhetetlenség pszichológiája)  Kölcsönös függés – Sherif kísérlete  Mozaikmódszer – empátia is növekszik  Kooperációban az alapvet ő attrib ű ciós hiba nem m ű ködik.


Letölteni ppt "Szociálpszichológia Oktató: Gyimesi Júlia. Mi a szociálpszichológia  Társas befolyásolás  Definíció: A szociálpszichológia azt vizsgálja, hogyan zajlanak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések