Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Császár Judit1.  1.Egyéni vállalkozóvá szeretnél válni, hol és hogyan intézed el, milyen nyomtatványok szükségesek hozzá? 2.Gazdasági társaságot.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Császár Judit1.  1.Egyéni vállalkozóvá szeretnél válni, hol és hogyan intézed el, milyen nyomtatványok szükségesek hozzá? 2.Gazdasági társaságot."— Előadás másolata:

1 Készítette: Császár Judit1

2  1.Egyéni vállalkozóvá szeretnél válni, hol és hogyan intézed el, milyen nyomtatványok szükségesek hozzá? 2.Gazdasági társaságot szeretnél alapítani 5 millió ft alaptőkével rendelkezel, milyen társaságokat van lehetőséged alapítani és hogyan? 3.vállalkozásodat meg kell szüntetni, milyen módokon és hogyan történhet a megszüntetés? Készítette: Császár Judit2

3   Hasznosság: Valamely dolog hasznos tulajdonságainak összessége, az az elégedettség érzet amit a fogyasztó a termék vagy szolgáltatás fogyasztása révén nyer.  Szükséglet: A hiányérzetet, a különböző javak és szolgáltatások iránti igényt jelenti amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Készítette: Császár Judit3

4  MASLOW PIRAMIS Készítette: Császár Judit4

5   Egy szükséglet kielégítése újabbat teremt.  A minél jobban kielégített egyéni szükséglet egyre nagyobb társadalmi szükségletet vált ki. Pl.:autó-utak.  Az embernek minél kisebb a jövedelme, annál nagyobb részét költi alapvető szükségletekre.  Minél fejlettebb a gazdaság, annál több a kielégíthető szükséglet. Szükségletekkel kapcsolatos törvényszerűségek: Készítette: Császár Judit5

6   A szükségletek kielégítésére a gazdaság javakat termel, állít elő.  Javak (jószág) fogalmán az ember szükségleteinek kielégítésére alkalmas dolgok összességét értjük.  Szűkösség: a gazdaságot általánosan jellemző jelenség, amikor a termeléshez rendelkezésre álló erőforrások nem elégségesek a szükségletek teljes kielégítésére.  Azokkal a dolgokkal, amelyek szűkösen állnak rendelkezésünkre, gazdálkodnunk kell.  A gazdaság egyik fő feladata a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás. A gazdaság működésének célja és hajtóereje a szükségletek kielégítése. Készítette: Császár Judit6

7  Javak csoportosítása: SZABAD JAVAK  pld. a levegő: elegendő mértékben áll rendelkezésre, nincs piaci áruk, nem érvényesül a piaci mechanizmus, nem kell az ilyen jószágnak értéket adni. Jellemzői :  -A természetben megtalálható  - természetes formájukban alkalmasak a fogyasztásra,  - korlátlanul állnak rendelkezésre,  - ingyenesek GAZDASÁGI JAVAK  A közgazdaságban a termelési és fogyasztási javak összessége.  mindazon dolgok, amelyek korlátozott mennyiségben fordulnak elő a természetben, s gazdasági tevékenységek láncolata teszi azokat alkalmassá emberi fogyasztásra. Jellemzői:  - korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre,  - szűkös, nagyobb a kereslet mint a kínálat,  - valamilyen áron be kell árazni, értékesíteni kell. Készítette: Császár Judit7

8 8

9   A kereslet és a kínálat találkozásának színtere és ebből létrejövő adás-vételek összessége.  Szereplői: vevő, eladó.  Az eladók és vevők lehetnek magánszemélyek és intézmények. Piac fogalma, tényezői: Készítette: Császár Judit9

10   Kereslet (Fizetőképes vásárlási szándék)  Kínálat ( A értékesítésre felkínált áruk és szolgáltatások összessége)  Ár (Az ár az áru értéke pénzben kifejezve.) A piac tényezői: Készítette: Császár Judit10

11   Ár összetevői:  Anyagköltség ( liszt, adalékanyagok stb.)  Munkadíj  Haszon (profit)  Áfa (Általános Forgalmi adó 27%) Ár Készítette: Császár Judit11

12   - a forgalmazott áruk szerinti csoportosítás,(termékek, szolgáltatások, információk)  - a földrajzi elhelyezkedés szerinti csoportosítása, (helyi, regionális vagy területi, országos, uniós és világpiacot.)  - a célcsoport alapján készített csoportosítás (fogyasztói és szervezeti piacok)  - piaci verseny jellege szerint készített csoportosítás :  - a tökéletesen versenyző vagy kompetitív piacról,  - a monopolisztikusan versenyző piacról,  - a monopolpiacról és az  - oligopolpiacról. A piacok csoportosítása Készítette: Császár Judit12

13   A tökéletesen versenyző piac jellemzője, hogy eladóhoz vagy egy vásárlóhoz képest a piac végtelenül nagy, egy piaci szereplő nem képes az árat befolyásolni, az külső adottság a számára. A piacra való belépés és onnan a kilépés egyszerű, könnyű.  A monopolisztikusan versenyző piacon a kínálatot néhány nagyobb és több kisebb vállalkozás biztosítja. A vállalkozások között ugyan van verseny, de a kialakuló árak mégis erősen hasonlatosak egymáshoz. Piaci szerkezetek csoportosítása Készítette: Császár Judit13

14   Oligopol piacról akkor beszélünk, ha a piacot néhány nagyvállalat uralja. Közöttük megfigyelhető a verseny, de jellemzően nem az árverseny a jellemző, hanem egyéb piaci versenyeszközöket használnak, mint például a minőség, a garancia, a többletszolgáltatások, stb. Amikor csak két eladó van a piacon, akkor duopoliumról beszélünk.  A monopolpiacon csak egy eladó van jelen, aki önállóan alakítja az árakat. A piacra belépni nehéz, mivel nagy tőkeerőt vagy valamilyen know-how-t, természeti erőforrást kell uralnia. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a monopólium bármekkora árat megállapíthat, hiszen a vevők a túl magas ár mellett nem, vagy csak egészen kis mennyiségben vásárolnának, s így a monopólium nem érné el a profit maximumát. Mivel a teljes piaci keresletet lefedi, így a kereslet jellemzői és saját költségmutatói alapján alakítja ki az eladási árait. Ha csak egy vevő van a piacon, akkor monopszóniáról beszélünk. Készítette: Császár Judit14

15   Szabadverseny: bárki részt vehet a másikkal azonos termékekkel a piacon Monopol piac: 1 cég uralja a piacot Oligopol piac: Kevés számú, DE NEM 1 uralkodó van a piacon. (Pl. a mobil telefon – piac) Az államhatalom ezeket szabályozza. Magyarországon ezt a szerepet az Országos Versenyhivatal teszi. Csak akkor adnak engedélyt 1 termék forgalmazásához, ha az adott cég biztosan nem jut inkorrekt piaci előnyökhöz. Monopolisztikus verseny: sok cég differenciált árukínálattal van jelen a piacon. A PIACI SZERKEZETEK összefoglalása Készítette: Császár Judit15

16   - azt jelenti, hogy a kereslet és kínálat alakulását kizárólag az ár befolyásolja, illetve, hogy a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított aránya határozza meg a piaci árakat. Ha érvényesül a piaci mechanizmus, azaz szabadon változhat az ár, a kereslet és a kínálat, akkor a piaci szereplők a lehető legoptimálisabb döntést hozzák meg. Piaci mechanizmus Készítette: Császár Judit16

17  Marshall kereszt Készítette: Császár Judit17

18   Ha túlkínálat van a piacon, akkor a kínált mennyiség magasabb, mint a keresett, ezért a kereslet növelése érdekében az árakat csökkenteni kell. Az árak csökkenése a kereslet növekedéséhez és a kínálat csökkenéséhez vezet, így a piac közelebb kerül az egyensúlyhoz.  Ha túlkereslet van a piacon, akkor az az ár emelkedését idézi elő, s így csökkentően hat a keresletre, növelően a kínálatra, így közelítve az egyensúly felé.  Készítette: Császár Judit18

19   A vállalat piaci előnyszerzés céljából tisztességtelen eszközöket használ fel. PL:  - megtévesztő reklám  - árjelzők megtévesztő használata  - konkurencia rossz fényben való feltüntetése Tisztességtelen piaci verseny Készítette: Császár Judit19

20   3. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.  4. § (1) Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.  5. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.  6. § 8 Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. 8  7. § Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról Készítette: Császár Judit20

21 Készítette: Császár Judit21

22   Termelési tényezők: amelyekkel javakat állítanak elő és nyújtanak szolgáltatásokat.  Szokás erőforrásnak illetve termelési inputnak nevezni.  Munka  Tőke Termelési tényezők Készítette: Császár Judit22

23   Munkabér (W)  S C  S Munkamennyiség (L) A „C” pont fölött a bérek emelkedése csökkenti a kínált munka mennyiségét A munkamennyiség és a munkakínálat kapcsolata Készítette: Császár Judit23

24   Munkakínálat: Azt mutatja meg, hogy a fogyasztó adott bérszint mellett mekkora munkamennyiséget kínál a vállalat számára.  Munka kereslet: Megmutatja, hogy a vállalat adott bérszint mellett mekkora munkamennyiséget kíván foglalkoztatni. Egyensúlyi állapot a munkapiacon akkor alakul, ki ha a fogyasztó munkakínálata megegyezik a vállalatok munkakeresletével. Fogalmak Készítette: Császár Judit24

25  1. Vállalkozótól független tényezők  Természeti tényezők  Népesség, munkaerő rendelkezésre állása (merítési bázis)  Külső eredetű információ Termelési tényezők Készítette: Császár Judit25

26  Vállalkozótól függő tényezők  Vállalkozói képességek és készségek  Tőke javak  Munka-munkaerő (igénybevett, alkalmazott)  Információ (információ gazdálkodás) Termelési tényezők Készítette: Császár Judit26

27   Saját tőke  Idegen tőke A TŐKE FORRÁSAI Készítette: Császár Judit27

28   SAJÁT TŐKE  korlátlan rendelkezés fölötte, előnyös  Nagy pénzügyi önállóság  Nem terheli kamat költség  Nincs visszafizetési kötelezettség  Hitelképességet javítja/javíthatja  Gazdálkodás nehézségeit könnyebb ezzel leküzdeni Saját tőke jellemzői Készítette: Császár Judit28

29   Eredeti vagy pótlólagos hozzájárulásból  Megtakarítások  Ajándék, öröklés  Más tevékenységből  Gazdálkodás nettó jövedelméből befektetés  Inflálódás – nem valódi növekedés Saját tőke származása Készítette: Császár Judit29

30   IDEGEN TŐKE  sok hátránya van  Visszafizetési kötelezettség terhel(het)i  Kamatterhe van ill. lehet, ami költség növelő  Növelheti az eladósodottság mértékét  Társtulajdonosok (tőke befektetés révén) beleszólnak/szólhatnak a gazdálkodásba Idegen tőke jellemzői Készítette: Császár Judit30

31   Hitelből  Tőke bevonás társtulajdonossá válással  Lízing révén  Közösségi és nemzeti támogatás IDEGEN TŐKE SZÁRMAZHAT Készítette: Császár Judit31

32   Bankhitel: A hitelt olyan vállalkozó kaphat, aki megfelelő fedezettel rendelkezik. Egy vállalkozás akkor minősül hitelképesnek, ha a végzett tevékenysége ellenértékéből rendszeres pénzbevételhez jut.  Pénzügyi biztosítékok:  Jelzálog, kezességvállalás, bankgarancia, váltó, törvényes zálogjog. Fogalmak Készítette: Császár Judit32

33  Vállalati hitelkonstrukciók Készítette: Császár Judit33

34   1 éven belüli un. Rövid lejáratú hitelek  1 éven túli un. Hosszú lejáratú hitelek Hitelek csoportosítása: Készítette: Császár Judit34

35   folyószámlák  követelés-leszámítolás (a váltó kínálójától a hitelező szerepét vállalják át)  Faktorálás (rövid lejáratú követelések megvásárlása)  Tartós forgóeszköz-lekötésre nyújtott hitel Rövid lejáratú hitelek Készítette: Császár Judit35

36   lakáshitel  beruházási hitel Közép és hosszú lejáratú hitel Készítette: Császár Judit36

37   hitelkérelem összeállítása és benyújtása a bankhoz  a kérelmet a bank elbírálja  ha pozitív az elbírálás hitelszerződés megkötése  Hitel folyósítása  Hitel visszafizetése  A hitel kérelemhez a vállalkozásoktól üzleti tervet szoktak kérni a bankok. Hitel igénybevételi eljárás szakaszai: Készítette: Császár Judit37

38   Vállalkozás adatai  A vállalkozás leírása  Piacelemzés, kockázatbecslés  Termelési és marketing terv  Pénzügyi terv  Mellékletek Az üzleti terv részei: Készítette: Császár Judit38

39  4. Tétel Egyéni vállalkozói igazolványt szeretne kiváltani. Hogyan igényelheti, melyek a kiadás feltételei, ill. kizáró tényezői. A mellékelt vállalkozói igazolvány másolat alapján ismertesse tartalmát! Készítette: Császár Judit39

40   Olyan tevékenység melyet üzletszerűen, ellenszolgáltatás fejében nyereségszerzés céljából, saját felelősségre és kockázatára végez a vállalkozó. Egyéni vállalkozás Készítette: Császár Judit40

41   •cselekvőképes, 18 évet betöltött vagy 16 éves és házasságot kötött nagykorú személy  •rendelkezik a vállalkozás működtetéséhez szükséges szakmai ismeretekkel  •állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik Mo.-on  •büntetlen előéletű  •nem tiltották el tevékenysége gyakorlásától  •NAV felé nincs tartozása  •nem tagja olyan gazdasági társaságnak ahol korlátlan a felelőssége  •külföldi állampolgár de rendelkezik Mo.-on állandó tartózkodási engedéllyel Egyéni vállalkozó lehet Magyarországon: Készítette: Császár Judit41

42  Készítette: Császár Judit42

43   vállalkozó neve  születési helye, ideje  anyja neve  székhely  telephely  tevékenységét A vállalkozói igazolvány tartalma Készítette: Császár Judit43

44 Készítette: Császár Judit44

45 Készítette: Császár Judit45

46   A gazdálkodó szervezetek közül a vállalkozások a gazdaság olyan alapegységei amelyek a rendelkezésre álló eszközökkel a gazdasági élet többi szereplőjétől elkülönülten gazdálkodnak, jövedelem szerzésére törekednek és eközben kockázatot vállalnak. A vállalkozás fogalma: Készítette: Császár Judit46

47   A vállalkozás szerepe:  Szükséglet elégít ki termékeivel, szolgáltatásaival, adófizetéssel hozzájárul a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez. Munkalehetőséget, ezáltal megélhetést biztosítanak a társadalom tagjainak. A vállalkozás tulajdonosainak jövedelmet biztosítanak.   A vállalkozások működésének közös vonásai:  önállóan gazdálkodnak  kockázatot vállalnak  tevékenységük eredményességében anyagilag, döntésükért anyagi, jogi, erkölcsi felelősséggel tartoznak. Készítette: Császár Judit47

48   Termelő vállalkozások:  Termelési eszközöket, fogyasztási cikkeket gyártanak, és e termékekkel járulnak hozzá az igények kielégítéséhez.  Szolgáltató vállalkozások:  Nem termékeket állítanak elő és adnak el, hanem tevékenységükkel közvetlenül elégítenek ki szükségleteket. (pl. fodrászatok, fuvarozó vállalatok)  Kereskedelmi vállalkozások:  Az áruk forgalmazásával foglalkoznak, azért vásárolnak árut, hogy azt a felhasználóknak tovább értékesítették.  A vállalkozások csoportosítása Készítette: Császár Judit48

49    Társas vállalkozások (Bt., Rt., Kft., Kkt.)  Egyéni vállalkozások  Szövetkezetek  Állami, önkormányzati vállalkozások Vállalkozási forma szerint megkülönböztetünk: Készítette: Császár Judit49

50   Olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre, vagyonukat a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére, saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalnak.  A gazdasági társaságokat az egyszemélyes kft. És az Rt. Kivételével legalább két tag alakítja, a tagok bocsátják rendelkezésére a vállalkozás működéséhez szükséges vagyont. Társas vállalkozások jellemzői: Készítette: Császár Judit50

51  Készítette: Császár Judit51

52  MegnevezésKft Zrt. Nyrt.SzövetkezetEgyéniKktBt Alapítók számaMin. 2 (1)Min. 5 (1) Min. 51Min. 2 Felelősség jellegeKorlátolt korlátla n Korlátlan és egyetemleges Beltag – korlátlan Kültag - korlátolt Személyes közreműködés Nem kötelező Igen Beltag – igen Kültag – Nem kötelező Min. alap/törzs tőke Ft5 millió Ft20 millió FtRészjegy--- Belső ellenőrzés Felügyelő Bizottság FB, könyvvizsgáló FB, könyvvizsgáló Felügyelő Bizottság (FB) --- Szavazati jogVagyonarányos 1:1- 1:1 vagy Vagyonarány os Alapítók Természetes vagy jogi Természetes Természetes vagy jogi Társas vállalkozások csoportosítása, jellemzői, alapításuk Készítette: Császár Judit52

53 Készítette: Császár Judit53

54   A tagok a társaság alapítását alakuló gyűlésen határozzák el.  A gazdasági társaságok létrehozásához létesítő okirat szükséges.  A létesítő okirat fajtái:  Alapító okirat  Létesítő okirat  A tag vagyoni hozzájárulása lehet:  - pénzbeli  - nem pénzbeli (apport) / Az apport mértékét könyvvizsgáló állapítja meg Gazdasági társaságok alapítása: Készítette: Császár Judit54

55   Cégnév  Székhely  Tagok: neve, lakóhelye / cégneve, székhelye  Főtevékenység felsorolása (TEÁOR szerint)  Jegyzett tőke / vagyoni hozzájárulás és annak rendelkezésre bocsátás módja,ideje, helye  Cégjegyzés módja és jogosultjai  Vezető tisztségviselő/k megnevezése és adatai  Feltételhez vagy időhöz kötöttség.  Minden egyéb, amit a törvény az adott társasági formánál előír  A létesítő okiratot ügyvédi ellenjegyzéssel érvényesítem! A létesítő okirat tartalma: Készítette: Császár Judit55

56   A gyűlés: a gazdasági társaság legfőbb szerve. A gyűlés fajtája a gazdasági társaság  formájától függ, mely lehet:  - A tagok gyűlése: Közkereseti társaság és Betéti társaság esetén.  - Taggyűlés: Korlátolt felelősségű társaság esetén.  - Közgyűlés: Részvénytársaság esetén. A gazdasági társaságok szervezete: Készítette: Császár Judit56

57   Tulajdonosok testülete  Az elnevezése társaságonként eltérő (pl. közgyűlés, taggyűlés)- ez a társaság döntéshozó szerve.  Vezető tisztségviselő  A napi munka irányítása a feladata.  Felügyelő bizottság  Feladatuk a vezető tisztségviselők munkájának ellenőrzése a tagok érdekeinek védelmében.  Könyvvizsgáló  Feladata: A társaság mindenkori vagyonát tartalmazó mérleg és az adott évi eredménykimutatás elkészítése, ellenőrzése. A gazdasági társaságok szervezete: Készítette: Császár Judit57

58  Készítette: Császár Judit58

59   Tulajdonosok testülete  Az elnevezése társaságonként eltérő (pl. közgyűlés, taggyűlés)- ez a társaság döntéshozó szerve.  Vezető tisztségviselő  A napi munka irányítása a feladata.  Felügyelő bizottság  Feladatuk a vezető tisztségviselők munkájának ellenőrzése a tagok érdekeinek védelmében.  Könyvvizsgáló  Feladata: A társaság mindenkori vagyonát tartalmazó mérleg és az adott évi eredménykimutatás elkészítése, ellenőrzése. A gazdasági társaságok szervezete: Készítette: Császár Judit59

60   Ha a tagok tulajdonosi testülete úgy határoz, hogy más vállalkozási formában folytatja a tevékenységét, átalakulhat.  Az átalakulás indoka lehet:  A társaság tevékenységének bővülése, vagy szűkülése  Felelősség korlátozása  Saját vagyon hiánya   Az átalakulással az eredeti társaság megszűnik, az új társaság lesz a megszűnt társaság jogutódja:  Így az folytatja a tevékenységét, behajtja a követeléseit, rendezi a tartozásait Átalakulás Készítette: Császár Judit60

61  A társas vállalkozások alapvető gazdasági összefüggései  Azonosságok  Felügyeletüket a Cégbíróság látja el  Gazdasági tevékenység  Cégek, jogalanyisággal rendelkeznek  A vagyont a tagok adják össze, a nyereségből, növekményből közösen részesülnek  Közös kockázat-, felelősségvállalás  Megkülönböztető sajátosságok  Az alapítók száma és kiléte  Személyes közreműködési kötelezettség  Felelősségvállalás mértéke (korlátozottsága)  Szervezeti felépítési megkötöttségek  Alapításkori előírt tőke- szükséglet  Milyen tevékenységet végezhetnek Készítette: Császár Judit61

62 Az Ön üzeme Bt.-ként működik, de a továbbiakban nem akarja fenntartani. Hogyan tudja megszüntetni vállalkozását? Készítette: Császár Judit62

63   Végelszámolással  Átalakulással  Felszámolással  Ha a tagok tulajdonosi testülete úgy határoz, hogy más vállalkozási formában folytatja a tevékenységét, átalakulhat. Gazdasági társaságok megszüntetése Készítette: Császár Judit63

64   Ha a tagok tulajdonosi testülete úgy határoz, hogy más vállalkozási formában folytatja a tevékenységét, átalakulhat.  Az átalakulás indoka lehet:  A társaság tevékenységének bővülése, vagy szűkülése  Felelősség korlátozása  Saját vagyon hiánya Átalakulás Készítette: Császár Judit64

65   Az átalakulással az eredeti társaság megszűnik, az új társaság lesz a megszűnt társaság jogutódja:  Így az folytatja a tevékenységét, behajtja a követeléseit, rendezi a tartozásait  A gazdaságról szóló törvény az egyesülést és a szétválást is átalakulásnak minősíti. Átalakulás Készítette: Császár Judit65

66   Ha a vállalkozás a tagok elhatározásából jogutód nélkül megszűnik, végelszámolásra kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a társaság tevékenységét más társasági formában nem folytatja, tehát véglegesen megszűnik.  A megszűnésről a tagok tulajdonosi testülete határozatban rendelkezik, és a végelszámolás megindítását be kell jelenteni a cégbíróságnak, aki a cégközlönyben közzéteszi.  A végelszámolásról értesíteni kell:  A cég dolgozóit  Az adó-, és vámhatóságot ( NAV:Nemzeti Adó és Vámhivatal)  A cég bankszámláját vezető pénzintézetet  A végelszámolás befejezéseképpen törlik a céget a cégjegyzékből. Végelszámolás Készítette: Császár Judit66

67   Ha a vállalkozás tartósan fizetésképtelen, és nem lehetséges a fizetőképesség helyreállítása, felszámolási eljárással meg kell szüntetni.  A felszámolást kezdeményezheti:  Maga a vállalkozás  A hitelezők, akiknek hosszabb ideje tartozik a cég Felszámolás Készítette: Császár Judit67

68  Melyikre jellemzőek az alábbiak?  A cég saját maga úgy dönt,hogy befejezi a tevékenységét  A cég fizetésképtelenség miatt megszűnik  Bt-ből Kft. Lesz  Fizetésképtelenség helyreállítására tesz kísérletet a cég  Végelszámolás  Csődeljárás  Átalakulás  felszámolás Készítette: Császár Judit68

69   A felszámolási kérelmet a cégbíróságra kell benyújtani, a tartozásokat a törvényben meghatározott sorrendben kell kielégíteni. A felszámolás befejezésekor a társaságot törlik a cégjegyzékből. Felszámolás Készítette: Császár Judit69

70 Készítette: Császár Judit70

71   Az adó fogalma  Az adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli pénzfizetési kötelezettség.  Adózó, adóalany  Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, akit az adózásról szóló anyagi jogszabályok bármelyike adófizetésre kötelez.  Az adózást az adójog szabályozza  Az adóztatás célja  A célja, hogy az állam a társadalmi szükségletek finanszírozásához szükséges pénzeszközökkel rendelkezzék. Adó fogalma, alanyai, az adóztatás célja Készítette: Császár Judit71

72   Az adó tárgya valamilyen jogviszony vagy gazdasági esemény, amiből az adófizetési kötelezettség származik.  Az adóalap az adó tárgyának valamilyen mennyiségben (többnyire pénzben) történő megfogalmazása.  Az adó mértéke az a pénzösszeg, amit ilyen címen az adóalanynak be kell fizetni. Az adó mértéke és az adóalap közti összefüggést az adókulcs mutatja.  Az adómentesség azt jelenti, hogy az adóalanynak az adót nem kell megfizetnie, mert az egyébként fennálló adókötelezettség alól mentesül.  Az adókedvezmény az adó összegének mérséklését vagy fizetési halasztás engedélyezését jelenti. Készítette: Császár Judit72

73   I. az adó viselője szerint: közvetlen, közvetett  Közvetlen adó: Ebben az esetben az adóalany megegyezik azzal a személlyel, akit az adófizetés terhel. Pl: vagyonadó  Közvetett adó: az adóalany különbözik az adóteher viselőjétől, például az általános forgalmi adó esetében az adót az érintett termék vagy szolgáltatás eladóinak kell megállapítani és megfizetni (tehát ők az adóalanyok), viszont az adó összegét áthárítják, így az végső soron a fogyasztót terheli.általános forgalmi adótermékszolgáltatásfogyasztót Adók csoportjai: Készítette: Császár Judit73

74   Az adó tárgya szerint : bevételt terhelő és vagyont terhelő  Az adó felhasználása szerint: általános és céladó  Az adó mértéke szerint: lineáris, és progresszív ( lineáris : az adókulcs változatlan az adó összege akkor növekszik ha az adóalap nő; progresszí v: az adókulcs az adóalap növekedésével együtt nő) Az adók egyéb csoportosítása Készítette: Császár Judit74

75   Általános forgalmi adó (ÁFA)  Társasági -, és osztalékadó  Személyi jövedelemadó (SZJA)  Helyi adók: vagyoni típusú (pl.: építményadó) és kommunális jellegű (pl.: IFA- Idegenforgalmi adó) és az iparűzési adó  Jövedéki adó Az adók fajtái: Készítette: Császár Judit75

76   ÁFÁ-t kell fizetni belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után ill. termékimport után. Az ÁFA elsősorban a fogyasztó terhére megállapított adónem, hiszen mint végső fogyasztók ők fizetik meg, a forgalmazás fázisaiban csak áthárítható tételként szerepel. Általános forgalmi adó (ÁFA) Készítette: Császár Judit76

77   JÖVEDELEM UTÁNI ADÓZÁS  ÁLTALÁNYADÓZÁS  Az átalányadózás feltételei:  megelőző adóévben 15 millió Ft-ot meg nem haladó vállalkozói bevétel,  nem áll munkaiszonyban az egyéni vállakozó,  az adóévben 15 millió forintot meg nem haladó vállakozói bevétel.  EVA – Egyszerűsített Vállalkozói Adó  KATA - Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója 77 Egyéni vállalkozó adózási módja Készítette: Császár Judit

78   az a személy lehet, akinek/amelynek  az adóévet megelőző második adóévben éves szintre átszámított összes bevétele:  a 30 millió forintot nem haladta meg;  ·az adóévet megelőző adóévben ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg.  Egyéni vállalkozó  Egyéni cég  KKT, Bt, Kft,szövetkezet, 78 Az EVA alanya Készítette: Császár Judit

79   A pozitív adóalap 37%-a  Ha az összes bevétel meghatározott mértékét (30millió Ft) az EVA alanya meghaladja akkor a meghaladó rész után 50% EVA megfizetésére köteles az adóalany. 79 Az EVA mértéke (2012) Készítette: Császár Judit

80   Az EVA minden év december 20-ig választható (egyéni vállalkozók és társas vállalkozások /bt, kft/ részére), amennyiben megfelel az EVA törvény előírásainak, melyek fő pontjai a következők:  - volt árbevétele a bejelentést megelőző adóévben és a bejelentés évében, amely bevétel nem lehet több mint 30 MFt (2012-ben)  - társas vállalkozás esetén nem csatlakozott új tag vagy tagok a vállalkozáshoz, akik szavazati vagy tulajdoni aránya nem haladta meg az 50%-ot  - bejelentés vagy az azt megelőző adóévben nem volt adótartozása.  2012-ben az EVA 37% más adónem nincs, mivel kiváltja azokat (szja, osztalék utáni szja stb.)  EVA (Egyszerűsített vállalkozói adó) Készítette: Császár Judit80

81   január 1-jén lépett hatályba.  Az adó alanya lehet  az egyéni vállalkozó  az egyéni cég  a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság;  a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.  Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, akkor a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint. 81 A KATA alanyai Készítette: Császár Judit

82   Az egyéni vállalkozás jövedelme: a vállalkozás bevételeiből levonjuk a ráfordításokat (költségeket)  A kereskedelmi tevékenységet folytatott egyéni vállalkozók fő bevétele az eladott áruk árbevétele. Az egyéni vállalkozás jövedelme Készítette: Császár Judit82

83   Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)  Felhasznált csomagolóanyagok, tisztítószerek értéke  Az alkalmazottak bére és járulékai  Vállalkozói kivét és ennek járulékai (a vállalkozó munkabére)  Az igénybe vett szolgáltatások értéke  A vállalkozás érdekében felhasznált eszközök értékcsökkenése Az egyéni vállalkozók főbb ráfordításai: Készítette: Császár Judit83

84   A társadalombiztosítási járulék január 1-jétől megszűnik, helyébe a szociális hozzájárulási adó lép, amely lényegében ugyanazokat terheli (foglalkoztatók, egyéni és társas vállalkozók, stb.) mint a társadalombiztosítási járulék terhelte. Az egyéni vállalkozók járulékai 2012-ben Készítette: Császár Judit84

85   Szociális hozzájárulási adó alapja: lényegét tekintve megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. Mértéke: 27 százalék.  Az eddig járulékkedvezményként ismert lehetőségek köre jelentősen bővül és a szociális hozzájárulási adó tekintetében vehetők igénybe. Készítette: Császár Judit85

86   10 százalék nyugdíjjárulék (vagy 10 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíj, melyet közvetlenül az adott pénztárnak kell megfizetni, illetve bevallani)  4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék  3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék (Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege pedig forint. )  1,5 százalék munkaerő-piaci járulék  Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem azzal, hogy Nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának van felső határa (napi forint). Egyéni járulékok Készítette: Császár Judit86

87 A fizetendő járulékok megoszlása január 1-jétől Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő Szociális hozzájárulási adó (össz: 27%) (az adó alapja a VK 112,5%-a) korked- vezmény bizto- sítási járulék Nyugdíj- járulék % magán- nyugdíj- pénztári tagdíj egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék nyugdíj- biztosítási járulék Az adó alapja a Bruttó vállalkozói kivét ( Ft bérminimum) 10%-a egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulék Alapjuk a VK (vállalkozói kivét 150%-a) nem mpt. tag mpt. tag természet - beni egbizt. járulék pénzbeli egbizt. járulék munka- erő- piaci járulék természetben i egbizt. járulék pénzbeli egbizt. járulék munkaerő - piaci járulék 10 %4 %3 %1,5 %13 %10 0 %4 %3 %1,5 % Készítette: Császár Judit87

88 Készítette: Császár Judit88

89  Mi az üzleti terv?  Az üzleti terv a vállalkozás saját és/vagy más hasonló vállalkozás közelmúltbeli és jelenlegi működésének tényadatai alapján, valamint az ismert és várható gazdasági folyamatok ismeretében a jövőbeni működésének előrejelzése, becslése. Készítette: Császár Judit89

90  Az üzleti terv célja  egy-egy ötlet megvalósíthatóságának vizsgálata  tulajdonostársak vagy lehetséges tulajdonostársak (befektetők) meggyőzésére;  hitelezők meggyőzésére, ha külső pénzforráshoz kívánunk jutni;  vagy a partnerek tájékoztatására Készítette: Császár Judit90

91  Az üzleti terv részei  A vállalkozás adatai  Összefoglalás  A vállalkozás leírása  Marketingterv  Működési terv  Szervezeti terv  Pénzügyi terv  Kockázati-készenléti terv  Vezetési koncepció Készítette: Császár Judit91

92  A vállalkozás adatai  a vállalkozás neve, címe, adatai (adószám, KSH- szám)  székhely, telephely; alapítási év  tulajdonosi viszony (társasági forma); a tulajdonosok neve, címe  számlavezető bank és számlaszám; a vállalkozás egyéb jellemző adatai; a vállalkozás működési köre  esetleg a finanszírozási igény jelzése, az adatok bizalmas kezelésre vonatkozó információk Készítette: Császár Judit92

93  Összefoglalás/ vezetői összefoglaló  A teljes üzleti terv összefoglalása a gyors megismerés, áttekintés céljából. (maximum 2-3 oldal) Készítette: Császár Judit93

94  A vállalkozás leírása  cég-, piac, és termékismertetés  a tevékenység, főbb alapelvei, versenyhelyzet, piacok áttekintése, és távlati célok  ágazati elemzés: trendek és kilátások  versenytársak elemzése  piaci lehetőségek, korlátok  ágazati előrejelzések Készítette: Császár Judit94

95  Marketingterv  értékesítéséhez szükséges anyagok, információk, termékforgalmazás előrejelzés  értékesítési csatornák; ellenőrzés és korrekció, forgalmi adatok  árkalkuláció; az ár és a piac kapcsolata  reklám, eladás-ösztönzés (reklám, propaganda) Készítette: Császár Judit95

96  Működési terv  a termelési technológia  a telephely  a gépek és berendezések  a szállítók listája  esetleges alvállalkozók  folyamatban lévő elképzelések  kapacitásnövelés  szükséges beruházások  kockázati tényezők Készítette: Császár Judit96

97  Szervezeti terv  tulajdonforma  társak vagy részvényesek  vezetők hatásköre  a vezetők szakmai háttere, rövid szakmai életrajza  a munka és a felelősség megosztása  szervezeti és működési szabályzat Készítette: Császár Judit97

98  Pénzügyi terv  a cég pénzügyi helyzetének, adottságainak meghatározása  induló vállalkozásnál: a tulajdonosok befektetése és készpénze  mindez az induláshoz szükséges összeg hány %-át fedezi  ha egyéb külső forrás kell, honnan tervezik előteremteni (hitelek, források, stb.)  Mellékletek  eredmény-kimutatás  mérleg  pénzforgalmi terv Készítette: Császár Judit98

99  Kockázati-készenléti terv  a környezeti és vállalati belső elemzés (SWOT- analízis)  új technológia kockázata: felkészülés a váratlan eseményekre Készítette: Császár Judit99

100  Mellékletek alapító okirat, cégbírósági végzés, illetve egyéni vállalkozói igazolvány igazolás a kamarai tagságról igazolás, hogy nincs köztartozás (TB, APEH, VPOP) vállalkozási vagyonkimutatás, vagy működési engedély utolsó teljes gazdasági év mérlege (új vállalkozás esetén nyitómérleg) a fejlesztési hitel fedezetéül felajánlott biztosítékok (ha hitelért készült az üzleti terv) létesítmény esetén engedélyezési dokumentumok (hatósági engedély) árajánlatok szállítói árajánlatok előszerződések, bérleti és egyéb szerződések levelezés (megállapodások, szándéknyilatkozatok) piackutatási adatok egyéb dokumentumok Készítette: Császár Judit100

101 11. Tétel Ön egy vállalkozás vezetője, aki tudni akarja a cég vagyoni állapotát. A rendelkezésére bocsátott mérleg és eredmény kimutatás elemzésével ismertesse a vagyoni helyzetet, nyereséget, veszteséget! Készítette: Császár Judit101

102   A mérleg olyan kimutatás, amely a vállalkozás vagyonának értékét tartalmazza, megjelenési forma és eredet szerint, előírt tagolásban, egy meghatározott időpontra vonatkozóan. Mérleg fogalma Készítette: Császár Judit102

103  Eszközök Források Készítette: Császár Judit103

104   Tartósan, legalább egy éven túl használódnak el, a beszerzési értékük ft-nál nagyobb.  Immateriális javak : Az immateriális javak közé sorolunk minden olyan vagyonrészt, ami nem kézzelfogható vagyontárgy. Vagyoni értékű jogok (pl. bérleti jog) üzleti vagy cégérték (pl: szabadalom, szoftverek, egyéb szellemi alkotások)  Tárgyi eszközök: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozói tevékenységet. ( ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, beruházások és a beruházásokra adott előlegek.)  Befektetett pénzügyi eszközök: azok a pénzügyi eszközök, amelyeket a vállalkozó befektet más vállalkozónál, vagy átad más vállalkozónak azzal a céllal, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.  pl: más vállalkozás részére adott kölcsönök, részesedések, értékpapírok, hosszú lejáratú bankbetétek A ) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK: Készítette: Császár Judit104

105   Rövid ideig szolgálják a vállalkozást, egy éven belül használódnak el, a beszerzési értékük ft-nál kisebb,beépülnek a késztermékbe, a termelési illetve szolgáltatási folyamatba,  vagy eladásra kerülnek.  Készletek: A vállalkozás birtokában lévő anyagok, félkész-, késztermékek, befejezetlen termékek mennyiségileg mérhetők, raktározhatók.  Követelések: azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített és a másik fél által elfogadott,  elismert értékesítéshez, egyéb tranzakcióhoz kapcsolódnak.  Értékpapírok: Vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okiratok. Pl: váltó, csekk, adósságlevél, részvény  Pénzeszközök: A pénzeszközök tartósan le nem kötött fizetési eszközök, a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. Pénzeszköznek nevezzük a pénztárban lévő készpénzt, csekket, a bankban elhelyezett betéteket. B) FORGÓESZKÖZÖK Készítette: Császár Judit105

106   Az aktív időbeli elhatárolások közé kerülnek azok a bevételek, melyek a tárgyévben bevételek, de csak a következő időszakban folynak be (bevételek aktív időbeli elhatárolása), és azok a költségek, melyek most kerülnek kifizetésre, de csak egy későbbi időszakra számolhatóak el (költségek aktív időbeli elhatárolása). Az aktív időbeli elhatárolások az eredményt növelő tényezők. A mérlegben az eszközök oldalán kerülnek bemutatásra. bevételköltségmérleg C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Készítette: Császár Judit106

107   A vállalkozás vagyonának saját forrása, amit a tulajdonosok véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak.  Összetevői: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék. D) SAJÁT TŐKE Készítette: Császár Judit107

108   Saját elhatározásból az adózás előtti eredmény terhére képzett tartalék a várható veszteségek és meghatározott kötelezettségek fedezetére.  E) CÉLTARTALÉK Készítette: Császár Judit108

109   A szállítási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzformában teljesítendő, elismert fizetésekhez kapcsolódnak. Lehetnek hosszú lejáratú (egy évnél hosszabb) és rövid lejáratú (egy évnél rövidebb) követelések. F) KÖTELEZETTSÉGEK Készítette: Császár Judit109

110   Az időbeli elhatárolások az eredmény pontosítását célzó elszámolások, melyek segítségével a vállalkozás tevékenységéről megbízható valós összkép nyerhető. A bevételek közül azok kerülnek a passzív időbeli elhatárolások közé, melyek a tárgyévben befolytak, de csak a következő időszakban kerülnek eredményként elszámolásra (bevételek passzív időbeli elhatárolása). A költségek passzív időbeli elhatárolására azon költségek esetében van szükség, melyek most kerülnek elszámolásra, de csak a következő időszakban kifizetésre. A passzív időbeli elhatárolások a tárgyévi eredményt csökkentő tényezők, a mérlegben a forrásoldalon kerülnek megjelenítésre. G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Készítette: Császár Judit110

111   1 éven belül használódnak el  Ft. Feletti értékkel rendelkeznek  Tartozásom más vállalkozás felé  Pénzügyi követelésem más vállalkozástól  Ft. Értékű alapanyag vásárlás  Következő évre tervezett beruházásra félretett 1 millió Ft.  3 évre lekötött értékpapír  Házipénztárban elhelyezett Ft. Mire jellemzőek az alábbi állítások? Készítette: Császár Judit111

112 Készítette: Császár Judit112

113   A pénznek az állandó folyamatos körforgását pénzforgalomnak nevezzük.  A pénzforgalom lebonyolítható:  - készpénz nélküli formában (banki átutalással)  - készpénz formájában (bankjegyek, érmék felhasználásával)  Pénzforgalom Készítette: Császár Judit113

114   Bankszámla  Bankszámlát, bankszámlaszerződés megkötésével lehet nyitni, melyben mindkét fél jogokat és kötelezettségeket vállal.  A bankszámla megnyitásáról a pénzintézet a pénzforgalmi jelzőszám közlésével értesíti a tulajdonost. Külföldi átutalások esetén a gazdálkodó szervezet a bankszámlaszámon kívül egy un. IBAN kódot is kap, amely a külföldi bankokkal való pénzmozgások azonosításához szükséges nemzetközi bankszámlaszám. Gyakran fel kell tüntetni külföldi átutalások esetén a számlavezető bank SWIFT kódját is. [ A SWIFT (más néven BIC) kódok a nemzetközi átutalási forgalomban az egyes bankokat jelölik. Ezért ha valaki külföldről indít utalást, az indító banknál a kedvezményezett bankjának SWIFT kódját is célszerű - sőt, gyakran kötelező is – megadni.] A készpénz nélküli fizetés szabályai, módjai Készítette: Császár Judit114

115   A bankszámla csak akkor szűnik, meg ha a gazdálkodó szervezetet a nyilvántartásból törölték, vagy az ügyfél felmondta a szerződést. Bankszámla megszüntetése Készítette: Császár Judit115

116   Elszámolási számla (folyószámla)  Elkülönített számla  Betétszámla  Hitelszámla Bankszámlák fajtái: Készítette: Császár Judit116

117   Átutalás  Beszedési megbízás  Csekk  Váltó  Bankkártya Készpénz nélküli fizetési módok Készítette: Császár Judit117

118   E fizetési mód esetén a fizetésre kötelezett egy formanyomtatványon vagy a bank internetes felületén megbízást ad a számláját vezető pénzintézetnek, hogy átutalásokat indítson ill. fogadjon. Átutalás Készítette: Császár Judit118

119   A beszedési megbízás során a fizetést az a fél kezdeményezi, akinek pénzkövetelése van.  A beszedési megbízás fajtái:  - határidős beszedési megbízás  - azonnali (promt) beszedési megbízás  Határidős beszedési megbízás esetén az ügyfél megbízza a számlavezető bankját, hogy a fizetésre kötelezett féltől a megbízáson szereplő határidő leteltével szedje be az összeget. A fizetésre kötelezettnek joga van kifogással élni, ha alaptalannak tartja a fizetést.  Azonnali beszedési megbízás esetén a jogosult fél megbízását a pénzintézet a fizetésre kötelezett hozzájárulása nélkül azonnal teljesíti. Beszedési megbízás Készítette: Császár Judit119

120   A csekk olyan írásbeli meghagyás, mellyel a kibocsátó utasítja a pénzintézetet, hogy számlája terhére fizessen a csekk birtokosának(készpénzcsekk) vagy írja jóvá annak számláján a csekken meghatározott összeget (elszámolási csekk) Csekk Készítette: Császár Judit120

121   A váltó korlátozott körben forgatható értékpapír, fizetési ígérvény, melynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a váltó tulajdonosának egy későbbi időpontban a váltón megjelölt összeget kifizeti.  A váltó elfogadója tulajdonképpen hitelez a váltót kiállítónak ezért kamat, illeti meg őt. A kamat összegét a váltón feltüntetik, fix összeg vagy kamatláb formájában. Váltó Készítette: Császár Judit121

122   Szabvány méretű műanyag alapú pénzkímélő eszköz. A kártyabirtokos vásárlásainak ellenértékét rendezheti, ill. készpénzt vehet fel a bankszámlájáról. A bankkártya a kártya használójánál van de az mindvégig a pénzintézet tulajdonát képezi. A bankkártya személyhez kötődő, át nem ruházható, birtokosa kizárólag természetes személy lehet. Bankkártya Készítette: Császár Judit122

123   A bankjegyek és érmék felhasználásával történő pénzmozgásokat készpénzforgalomnak nevezzük.  A vállalkozások egymás közötti pénzforgalmában a készpénzfizetés kisebb arányú, mint a bankszámlák közötti elszámolások.  A vállalkozások készpénzforgalmának körébe tartozik a vállalkozás házipénztárába történő befizetések és a pénztárból való kifizetések, valamint a bankszámláról történő készpénzkifizetés. Készpénzzel történő fizetés szabályai Készítette: Császár Judit123

124 Készítette: Császár Judit124

125   A munkajog a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit meghatározó jogszabályok összessége.  A munkajog szabályait a Munka Törvénykönyve szabályozza, amelyet a Polgári Törvénykönyv háttérjogszabályként egészít ki.  A Magyar Köztársaság alkotmánya a Magyar Köztársaság alaptörvénye, amellyel egyetlen más jogszabály sem lehet ellentétes és ennek betartása felett az Alkotmánybíróság őrködik. Munkajog Készítette: Császár Judit125

126   A munkaviszony az adott munkáltató és munkavállaló közötti jogi kapcsolat, amely alapján mindkét félnek a munkaszerződésnek és az egyéb irányadó jogszabályoknak megfelelően jogai és kötelezettségei vannak a másik féllel szemben.  A munkaviszony alanyai:  - munkáltató  - munkavállaló Munkaviszony Készítette: Császár Judit126

127   Munkaadó lehet, aki jogképes (jogképességükről a Polgári Törvénykönyv rendelkezik).  Munkavállaló az lehet, aki 16. életévét betöltötte és legalább korlátozottan cselekvőképes. (cselekvőképesség: az embernek az a képessége, hogy saját akaratából saját nevében a maga tevékenységével létesíthet jogviszonyokat így munkaviszonyt is.) 16 éven aluli személy foglalkoztatása csak szülő engedéllyel lehetséges. Munkaadó és munkavállaló fogalma Készítette: Császár Judit127

128   A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni.  A munkaszerződést csak közös megegyezéssel lehet módosítani. A munkaszerződés, a munkaszerződés tartalma Készítette: Császár Judit128

129   A munkavállaló adatai (szül. helye, ideje, állandó lakhelye, anyja neve, adószáma, TAJ száma  A munkaviszony kezdete, időtartama (határozott, határozatlan)  A munkavállaló munkaköre  Személyi alapbére  A munkavégzés helye  A munkaidő beosztása  A munkáltatói jogok gyakorlója  A munkaköri kötelezettségek  Munkaügyi jogvita esetén az illetékes megnevezése  Dátum, aláírás a munkáltató és a munkavállaló részéről A munkaszerződés tartalmi elemei: Készítette: Császár Judit129

130 Készítette: Császár Judit130

131   A teljes munkaidőnapi 8 óra amelytől csak kivételes esetekben lehet eltérni (lehet ennél rövidebb,egészségre különösen ártalmas vagy fokozottan veszélyes munkakör esetében, vagy hosszabb de a napi 12 órát nem haladhatja meg.)  A munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.  Ha a munkarend többféle munkaidő beosztást enged, legalább egy héttel előbb és egy hétre előre köteles a munkaadó közölni ezt a munkavállalóval. Munkában töltött idő Készítette: Császár Judit131

132   teljes (lehet általános és különös)  részmunkaidő  egyenlő és egyenlőtlen,  osztott vagy osztatlan. A rendes munkaidő fajtái Készítette: Császár Judit132

133   Teljes munkaidő: a munkakörre előírt munkaidő. Lehet általános vagy különös. Általános: az általában előírt munkaidő (8 óra), különös: az általánostól eltérő (hosszabb v. rövidebb), teljes munkaidőként megállapított munkaidő.  Részmunkaidő: a teljes munkaidőnél rövidebb, nem teljes munkaidőként megállapított munkaidő.  Egyenlő: minden munkanapon azonos idejű munkaidő.  Egyenlőtlen: az egyes munkanapokon nem azonos tartamú munkaidő.  Osztatlan: A munkaidőt kezdetétől a befejezésig egyhuzamban kell teljesíteni.  Osztott: A munkaidőt, munkaközi szünetnek nem minősülő megszakítással kell teljesíteni. Munkaidő fajtái Készítette: Császár Judit133

134   éjszakai munka: a 22 és a 6 óra közötti időszakban teljesített munka  többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket  délutáni műszak: többműszakos munkarend alapján a 14 és 22 óra között teljesített munka További munkaidő fajták Készítette: Császár Judit134

135   A rendes munkaidő meghosszabbodhat rendkívüli munkaidővel. Rendkívüli munkaidő: a rendes munkaidőn felül előírt munkaidő. Ez lehet:  rendkívüli munkavégzés,  készenlét,  ügyelet. Rendkívüli munkaidő: Készítette: Császár Judit135

136   A pihenőidők a munkavállalók pihenését, felüdülését szolgálják. E rendelkezésektől általában csak a munkavállaló javára lehet eltérni.  Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a munkavállaló részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha 3 vagy többműszakos munkarendben megszakítás nélkül üzemelnek akkor a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni.  A munkavállalónak a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között 11 óra pihenőidőt kell biztosítani, vagy a kollektív szerződés eltérő rendelkezései az irányadók, de legalább 8 órát biztosítani kell.  A munkavállalót havonta két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.  A munkavállalónak nem kell munkát végeznie munkaszüneti napokon, kivéve, ha megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatják a munkavállalót.  [Munkaszüneti napok: január 1.;márc. 15.;húsvéthétfő; május 1.; pünkösdhétfő; augusztus 20.; október 23.; november 1.; dec ] A pihenőidő és a pihenőidő kiadása Készítette: Császár Judit136

137   A munkavállalót minden naptári évben hosszabb pihenőidő illeti meg pihenés céljából. Ez a rendes szabadság, mely alapszabadságból és pótszabadságból áll. Az erre vonatkozó rendelkezésektől általában csak a dolgozó javára lehet eltérni.  Az alapszabadság minimuma: 20 munkanap. Ha a dolgozó az évnek csak egy részében állt munkaviszonyban, időarányos része jár.  Pótszabadság adható amely az életkor előrehaladtával nő. A rendes szabadság fajtái és mértéke Készítette: Császár Judit137

138   •keresőképtelenséget okozó betegség tartamára,  •szülési szabadság tartamára,  •14 alatti gyermek gondozása/ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére,  •30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára,  •tartalékos katonai szolgálat idejére,  •olyan, munkában nem töltött időre, melyre a munkavállaló távolléti díj, ill. átlagkereset-fizetésben részesül. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: Készítette: Császár Judit138

139   A szabadság kiadásának időpontját – a dolgozó meghallgatása után – a munkáltató határozza meg.  Az alapszabadság ¾- ével a munkáltató rendelkezik, ¼-ét azonban a dolgozó kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.  A dolgozónak erre vonatkozó igényét a szabadság előtt min. 15 nappal be kell jelentenie. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, maximum két részletben.  Több részletben csak a dolgozó kérésére lehet. Kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év június 30-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén december 31-ig lehet kiadni. A rendes szabadság kiadása Készítette: Császár Judit139

140 Készítette: Császár Judit140

141   egészséges, biztonságos munkafeltételek megteremtése  a munka megszervezése, hogy a munkavállaló teljesíteni tudjon  munkavégzéshez szükséges tájékoztatás, irányítás  szakismeret fejlesztéséhez, növeléséhez fűződő kötelezettség, a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzésének biztosítása  a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;  a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni;  A munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni. A munkáltató kötelezettségei Készítette: Császár Judit141

142   az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni;  munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni;  munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő;  munkáját személyesen ellátni.  a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni. A munkavállaló felelőssége, kötelezettségei: Készítette: Császár Judit142

143   a munkája során tudomására jutott üzemi (üzleti) titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna.  munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes.  Eltérő megállapodás hiányában a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. A munkavállaló felelőssége, kötelezettségei: Készítette: Császár Judit143

144   a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti (pl. népszavazáson, választáson vesz részt);  b) közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át  c) ha keresőképtelen beteg;  d) a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára;  e) amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége;  f) a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára;  g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni;  h) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján.  i) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól Készítette: Császár Judit144

145 Készítette: Császár Judit145

146   Társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és csoportok termékeket, szolgáltatásokat alkotnak és cserélnek ki egymás között a piacon, hogy szükségleteiket kielégítsék. Marketing fogalma: Készítette: Császár Judit146

147   Product- Termékpolitika  Price – Árpolitika  Place – Értékesítési politika  Promotion – Marketingkommunikációs politika Marketing mix elemei (4P) Készítette: Császár Judit147

148   A vállalkozás termékpolitikájának feladata az előállítandó termékek (termékkínálat) meghatározása.  Termékfejlesztés: Feladata, hogy a termék fizikai jellemzőin keresztül legjobban megfeleljen a követelményeknek, elérje a fogyasztók elégedettségét. 1. Termékpolitika Készítette: Császár Judit148

149  Termék életgörbe Készítette: Császár Judit149

150   A termék vagy szolgáltatás ellenértéke az áru vagy szolgáltatás ára. Az ár kialakításánál figyelembe kell venni az erőviszonyokat, a vevők várható reagálását az árra, a minőségre, versenytársak reakciójára stb. 2. Árpolitika Készítette: Császár Judit150

151   a) költségalapú árképzés: az áraimat úgy alakítom ki, hogy a bevételeim fedezzék a kiadásaimat és közben egy 10-50% közötti haszon elérésére törekedem.  b) versenytársakhoz igazodó árképzés : az áraimat a versenytársak hasonló termékeihez vagy szolgáltatásaihoz igazítom.  c) termék élettartamhoz igazodó árképzés: a termék életgörbe egyesz szakaszaira jellemző árakat alakítom ki.  d) lefölözéses árpolitika: Csak magas minőségű vagy egyedi termékek, szolgáltatások árainál tudom alkalmazni, ahol a lehető legmagasabb árat tudom elkérni a fogyasztótól.  e) akciós ár: Az eredeti fogyasztói árnál 10-70% -al alacsonyabb árat alkalmazom. Célja lehet: kereslet növelése, készletkisöprés, új termékek piacra való bevezetésekor Árképzési módszerek: Készítette: Császár Judit151

152 3. Értékesítési politika Az értékesítés, disztribúció a termék útja a termelőtől a fogyasztóig ez közvetítők útján történik. Beszélhetünk egy vagy többlépcsős rendszerről. Készítette: Császár Judit152

153   Az értékesítés ösztönzés feladata a termék, vagy szolgáltatás eladhatóbbá tétele. Erre marketing kommunikációs eszközöket használ, pl. reklám, PR tevékenység stb. Marketingkommunikációs politika Készítette: Császár Judit153

154   Értékesítés ösztönzés (SP)  Személyes eladás (PS)  Public Relation (PR)  Direct marketing (DM)  Reklám Marketing kommunikációs mix Készítette: Császár Judit154

155   tájékoztatás  befolyásolás  emlékeztetés  megerősítés A reklám funkciói: Készítette: Császár Judit155

156  ATL (Above The Line) Vonal feletti kommunikáció hagyományos kommunikációs eszközök: TV, rádió Magazinok, szórólapok, szaklapok Óriásplakát City line (neonreklám) internet BTL (Below The Line) Vonal alatti kommunikációs eszközök Hagyományostól eltérő eszközök Szponzorálás Kiállítás Vásár Eseménymarketing Vírusmarketing Reklámhordozók Készítette: Császár Judit156

157 Készítette: Császár Judit157

158   Piac: A tényleges és a potenciális eladók és vevők, ill. azok cserekapcsolatainak rendszere ahol az áru gazdát cserél. Legfontosabb tényezői: kereslet. Kínálat, ár, jövedelem  A piac csoportosítása vásárlók szerint:  - fogyasztói piac  - ipari piac  - viszonteladói piac  - kormányzati piac Készítette: Császár Judit158

159   Piackutatás : A vállalkozás számára fontos és potenciális (lehetséges) piac átvilágítása,elemzése,prognosztizálása, a jövőbeli döntések meghozatalának elősegítésére.  Készítette: Császár Judit159

160  A piackutatás során mindig a szekunder kutatással kell megkezdenünk a kutatást! Készítette: Császár Judit160

161   A versenytársak folyamatos figyelése, kutatása, munkáinak kiértékelése abban segíthet, hogy a vállalkozásunk miképpen tudna sikeresebben versenyezni a piacon és tanuljunk mások hibáiból és sikereiből.  Erre egy nagyon alkalmas módszer a SWOT analízis, mellyel vizsgálhatjuk versenytársainkhoz képes vállalkozásunk gyengeségeit, erősségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Megállapíthatjuk kik a versenytársaink és miben rosszabbak, ill. jobbak, mint mi, ill. kiderülhet, miben kell változtatnunk, hogy eredményesebbek lehessünk. Készítette: Császár Judit161

162 Készítette: Császár Judit162

163 Készítette: Császár Judit163

164   Marketing kommunikáció: Az a tevékenység, amikor a vevő befolyása nem a termék vagy az ár útján történik.  Célja: tájékoztatás, meggyőzés, befolyásolás, figyelemfelkeltés, jó hírnév megalapozása  Leggyakoribb eszközei: reklám vagy hirdetés, Sales Promotion (értékesítés ösztönzés), Personal Selling (Személyes eladás) PR (Public Relation)- Közönségkapcsolatok Készítette: Császár Judit164

165   Feladata: A figyelem felkeltése egy új termék vagy szolgáltatás iránt, vagy a már ismert termékek vagy szolgáltatások pozitív tulajdonságaira való emlékeztetés, a vállalkozások iránt való érdeklődés ébren tartása.  A reklám funkciói:  Tájékoztatás  Befolyásolás  Emlékeztetés  Megerősítés  A reklám szólhat közvetlenül a fogyasztókhoz, intézményekhez, vállalkozásokhoz. Reklám Készítette: Császár Judit165

166  Reklámeszközök Készítette: Császár Judit166

167   Célja: A vevők szokásainak megváltoztatása, akár ideiglenesen akár tartósan.  Módszerei: Kiárusítás, árcsökkentő kuponok, vásárlási utalványok stb. Sales Promotion- Értékesítés ösztönzés Készítette: Császár Judit167

168   A vállalkozás személyesen találkozik a fogyasztókkal, így az adott termékről vagy szolgáltatásról azonnali visszacsatolást kaphatunk. Pl. : kóstoltatás során a vásárló azonnali reakciója megmutatja elnyerte-e a termék a tetszését.  Személyes eladás során használható értékesítés ösztönző módszerek: kóstoltatás, ajándékok, áruminták stb. Personal Selling - Személyes eladás Készítette: Császár Judit168

169   Úgy befolyásolják a fogyasztó döntését, hogy a cég imázsának a lehető legkedvezőbb megjelenést biztosítja a lehető legtöbb kommunikációs eszköz útján.  [Imázs: A vállalkozás arculata, külső megjelenése]  Eszközei: DM levél( Direct Mail-névre szóló reklámlevél) formái: telefonon, ben, levélben, a vásárlók személyes megkeresése, sajtókapcsolat, rendezvények, szponzorálás stb. Public Relation- Közönségkapcsolatok Készítette: Császár Judit169

170 Készítette: Császár Judit170

171   Értékesítésen azt a marketing tevékenységet értjük, amelyet a termelő/szolgáltató és kereskedő vállalatok haszonszerzési céllal valósítanak meg, hogy termékeket, szolgáltatásokat és készleteiket a fizetőképes kereslettel rendelkezőkhöz eljuttassák.   Az értékesítési folyamat során a termék eljut a termelőtől a fogyasztóig és ennek során különböző értékesítési csatornákat járhat be. Értékesítés fogalma, célja Készítette: Császár Judit171

172  Legjellemzőbb értékesítési csatornák: Készítette: Császár Judit172

173   Az értékesítési csatorna kiválasztásánál több tényezőt is figyelembe kell venni pl.:  A piac jellemzői  Fogyasztók elvárásai a termékkel szemben  A termék jellege  A nyereségesség teljesülése  Az értékesítési csatorna hossza  Készítette: Császár Judit173

174   Különbözőképpen bonyolódik le az áru jellegétől, az értékesítési módtól függően. Vannak azonban olyan részek, melyek minden értékesítésnél megtalálhatók.  Ezek a következők:  a vevő fogadása,  az áru bemutatása,  ellenérték elszámolása  az áru csomagolása,  elköszönés a vásárlótól. Az eladás folyamata Készítette: Császár Judit174

175   az értékesítés a vevő köszöntésével kezdődik,  a köszöntés legyen kedves, udvarias,  napszaknak megfelelő köszönés,  nagy alapterületű kereskedelmi egységekben nem kell köszönni (kivétel hagyományos részt),  az eladó köszönjön először,  az érdeklődés elfogadott formái,  bizonytalan vevő esetén az eladó ajánlja fel segítségét,  a határozott vevő csak akkor igényli a segítséget, ha a keresett terméket nem találják,  fontos a vevők segítése az üzletben való tájékozódáshoz 1. A VEVŐ FOGADÁSA: Készítette: Császár Judit175

176   2.1. Személyes árubemutatás:  lehetőség van több termék bemutatására és a vevő meggyőzésére,  csak kifogástalan árut mutassunk be,  engedjük, hogy a vásárló saját maga is kipróbálhassa a terméket,  az árut a vevő igényeinek megfelelően prezentáljuk,  óvatosan közöljük az árakat,  ugyanolyan bánásmódban részesítsük a szerényebb összegért vásároló fogyasztót, mint azt, aki nagyobb értékben vásárolt.  akkor is maradjunk udvariasak, ha a vevő eláll vásárlási szándékától, vagy csak nézelődik,  a vevő ismerje meg az áru használat szempontjából lényeges tulajdonságait,  a vevőket érkezésük sorrendjében kell kiszolgálni,  a nem előrecsomagolt terméket a vevő előtt kell lemérni, 2. AZ ÁRU BEMUTATÁSA: Készítette: Császár Judit176

177   2.2. Személytelen árubemutatás:  amikor az áru önmagát adja el,  fontos az áru csomagolása, kinézete és kihelyezése,  az életszerűen bemutatott termékek több áru együttes vásárlásra ösztönöznek,  bevett eladási forma a vevő „végig vezetése” az eladótéren, Készítette: Császár Judit177

178   a pénztáros kedvesen, gyorsan és pontosan kell, hogy lebonyolítsa az ellenérték elszámolását,  a pénztáros blokkot vagy kérésre készpénzfizetési számlát állít ki: a számla lehet a gépi vagy kézzel írt számla,  érteni kell a bakkártyás fizetésekhez és a mérleg kezeléséhez is,  mindig a megfelelő számú pénztárt működtessünk,  lényeges a pénztáros szolgálatkész viselkedése, szakszerűsége, 3. AZ ELLENÉRTÉK ELSZÁMOLÁSA: Készítette: Császár Judit178

179   az ellenérték elszámolás után be kell csomagolnunk a terméket,  a csomagolás reklámcélokat is szolgálhat,  vannak olyan áruk, amelyek szakszerű csomagolást igényelnek,  ha a vevő kifejezett kérésére különleges csomagolás történik, külön díjat számolnak fel,  az ajándéktárgyakat, luxuscikkeket különleges díszcsomagolásban értékesítik,  a díszcsomagolás elkészítése többnyire az eladók feladata. 4. AZ ÁRU BECSOMAGOLÁSA: Készítette: Császár Judit179

180   Az eladó teendői nem zárulnak le az eladással. Különböző szolgáltatások segíthetik a vásárlási döntést, melynek felajánlását a kereskedő teszi meg. 5. AZ ÉRTÉKESÍTÉS UTÁNI TEENDŐK: Készítette: Császár Judit180

181   Hagyományos értékesítési mód  Önkiszolgáló értékesítési mód  Önkiválasztó  Minta utáni értékesítési mód Bolti értékesítési módok: Készítette: Császár Judit181

182   Automata értékesítési mód  Csomagküldő értékesítési mód  Mozgó értékesítés  Teleshop  Elektronikus vásárlás Bolt nélküli értékesítési módok: Készítette: Császár Judit182

183   Az épület külső képe: Az épület külső képének – homlokzatának – részei: a cégfelirat, a be és kijárat, valamint a kirakat. Az épület homlokzatának vásárlási kedvet kell ébresztenie, alkalmazkodni kell környezetéhez, összhangban kell lennie az üzlet jellegével. A cégfelirattal szembeni követelmény, hogy tájékoztassa a vásárlókat az árusított cikkek jellegéről, az egység elnevezéséről, üzemeltetőjéről s egyben figyelemfelkeltő, reklámhatású legyen. A be- és kijárat kialakításakor elsődleges szempont a vevőáramlás zavartalanságának biztosítása. Célszerű – különösen önkiszolgáló boltokban – a be- és a kijárat elkülönítése. A kirakat az egyik leghatékonyabb eszköz a vevők figyelmének felkeltésére. A kirakat megtekintésével szerzik a vásárlók az első benyomást az üzletről, becsalogatja, vásárlásra készteti őket, ugyanakkor a rendezetlen, elhanyagolt kirakat ellenkező hatást válthat ki. A kirakat – a vevők figyelmének felkeltésén túl – tájékoztatást nyújt az üzlet választékáról, valamint meghatározott árukat reklámoz is. Bolt elárusító terének és külső környezetének kialakítása Készítette: Császár Judit183

184  A kiskereskedelmi egységek helységeit a következőképpen csoportosíthatjuk:  a) elárusító helyiség  b) üzemi helyiségek: - átvevő és árukészítő helységek  - raktárak  - iroda  - szociális helyiségek A bolt helyiségei és belső képe Készítette: Császár Judit184

185   a vevők számára kényelmes, kellemes vásárlási környezetet kell biztosítani  az eladók részére megfelelő munkahelyi körülményeket kell biztosítani, emellett meg kell teremteni a kényelmes, biztonságos munkavégzés feltételeit  biztosítani kell az áruk áttekinthető elhelyezkedését, állaguk, minőségük megóvását Az elárusító helyiség kialakításánál egyidejűleg több követelményeknek kell eleget tenni: Készítette: Császár Judit185

186 Készítette: Császár Judit186

187   Szaktudás  Kereskedő csak szakképesített személy lehet. A szakképesítés azért kell, mert speciális tudást követel meg a különféle áruk tárolása, kezelése és egy kereskedelmi egység vezetése. A nem szakképzett az élelmiszeriparban dolgozóknak - ide értve a gyártókat és a forgalmazókat is - a munkába lépést követő egy hónapon belül közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minőségbiztosítási és környezetvédelmi minimumvizsgát kell tenniük, hogy tevékenységüket törvényesen folytathassák. 5 évente viszont minden dolgozónak - függetlenül attól, hogy szakképzett-e vagy sem -, kötelező továbbképzésen részt venni. Boltvezető csak szakképesített személy lehet! A szakképesítésen túl minden élelmiszergyártónak és kereskedőnek 5 évente kell továbbképzésen részt vennie a következőkből : - Közegészségügy - Élelmiszer-higiénia - Minőségbiztosítás - Környezetvédelem A sikeres eladó tulajdonságai Készítette: Császár Judit187

188   Képesség: azokat az egyéni - az egyik embert a másiktól megkülönböztető - sajátosságokat nevezzük képességnek, amelyek valamilyen cselekvés vagy cselekvések sikeres végrehajtásának lehetőségét, alapját biztosítják. Képességek Készítette: Császár Judit188

189   A képességek kialakulásának hátterében egyaránt jelen vannak a genetikusan örökölt és a környezeti tényezők egymásra hatásai.  Egy-egy különleges érzék, nem mindenkinél meglevő képesség feltétlenül fontos némelyik foglalkozás választásához. (Pl.: zenei érzék, jó hallás az énekesnek, műszaki érzék és készügyesség a rádió és televízió szerelőnek, kreativitás a web tervezőnek vagy virágkötőnek. Viszont egy mezőgazdasági gépkezelőnek nem feltétlenül kell jó hallás vagy szépérzék.)  Nézzünk néhány példát, hogy melyek lehetnek a különféle szakmákhoz szükséges alapképességek:  - Alak és formaérzék : képzőművész, iparművész, fazekas, ötvös, cukrász számára  - Megfigyel ő képesség : rendőr - nyomozó, atomerőművi gépkezelő számára  - Íz- és szagérzék: szakács, cukrász, borász számára Készítette: Császár Judit189

190   Készség: A készségek mindig cselekvéssorokból, műveletsorokból állnak és megfigyelés közben alakulnak ki, gyakorlással fejleszthetőek. (Például: problémamegoldás, együttműködés, kreativitás, önálló munkavégzés, szervezési készség, vezetési készség.)  Szakmai készség: A szakképesítésre jellemző munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működő összetevője. (Például: gyakorlatias feladatértelmezés, környezet tisztántartása, módszeres munkavégzés, ismeretek helyén való alkalmazása, problémamegoldás, hibaelhárítás )  Készítette: Császár Judit190

191   Az értékesítés minden formája meghatározott magatartásformát követel meg. Az eladónak mindig törekednie kell a vevő problémájának megoldására. Persze az sem jó, ha ezt túlbuzgón teszi, mert akkor erőszakosnak tűnhet és ellentétes hatást ér el.  A helyes magatartás egyik fő eleme az eladó figyelme, amit a vevőre irányít. A vevő felé fordul, udvarias és barátságos vele, meghallgatja, hogy mit szeretne, a kérdésére válaszol, tisztázó kérdést tesz fel, ha nem érti pontosan, amit a vevő mond, vagy amit akar, és a lehető leggyorsabban adja, amit kér tőle. Magatartás Készítette: Császár Judit191

192   Az eladónak kerülnie kell a túlzásokat: mozdulatokban, hanglejtésben, szélsőségeket a beszéd témájában stb.! Viselkedjen mindig udvariasan, tartózkodóan!  Ugyanakkor ne legyen túl merev sem, mert akkor úgy tűnhet, elhallgat, rejteget valamit, vagy nem akar együttműködni.  A következő viselkedési formák NEM javasoltak: személyeskedés, faggatózás, pletykálkodás, győzködés, flegmaviselkedés, a munkáltató vagy munkatárs szidása a vevők füle hallatára, hosszasan beszélni és elterelni ezzel a vevő figyelmét, vagy lényeges információt elhallgatni, stb.  Ha így viselkedik, akkor elriasztja vevőket, és azok nem fognak visszatérni a boltba. Magatartás Készítette: Császár Judit192

193   Az eladó magatartása befolyásolja az élelmiszerek tisztaságát. Élelmiszerek értékesítésénél kötelező munkaruhát viselni!  Védő ruhát és eszközöket az adott élelmiszereknek megfelelően kell viselni!  Az ápolt külső elemei: tisztán tartott test, rövid köröm, ápolt, undort keltő bőrbetegségektől mentes kéz.  A kézmosás minden esetben kézfertőtlenítést is kell, hogy legyen, egyébként a kézen előforduló kórokozókat kellő biztonsággal nem tudjuk eltávolítani, elpusztítani.  Kezet kell mosni a munkavégzés megkezdése előtt, a különböző munkafolyamatok elvégzése, a WC használat és az orrfújás, illetve minden más olyan tevékenység után,amely során a kéz szennyeződhetett, fertőződhetett. Külső megjelenés Készítette: Császár Judit193

194   - A dolgozó testét tisztán tartja.  - Tiszta munka- és védőruhát visel.  - Ügyel a kezek és a körmök tisztasága.  - Csak a kijelölt helyen étkezik és dohányzik.  - Nem visel gyűrűt, körömlakkot, műkörmöt, fülbevalót. A higiénikus magatartás megnyilvánulásai: Készítette: Császár Judit194

195   Az innováció minőségi változás, ami a fejlődés elsődleges mozgatórugója. Ezekhez a helyzetekhez rugalmasan és gyorsan kell tudnunk alkalmazkodni, hogy talpon maradhassunk. Akiben nincs fejlődési képesség, nem fog tudni lépést tartani a piac többi résztvevőjével. Jövedelme nem fog növekedni, sőt hosszú távon egyre csökken!  Forrás: ZBM.pdf ZBM.pdf Fejlődés képessége Készítette: Császár Judit195


Letölteni ppt "Készítette: Császár Judit1.  1.Egyéni vállalkozóvá szeretnél válni, hol és hogyan intézed el, milyen nyomtatványok szükségesek hozzá? 2.Gazdasági társaságot."

Hasonló előadás


Google Hirdetések