Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar- mongol tudományos és kulturális kapcsolatok 60 éve ELTE 2010 március 11. BIRTALAN Ágnes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar- mongol tudományos és kulturális kapcsolatok 60 éve ELTE 2010 március 11. BIRTALAN Ágnes."— Előadás másolata:

1 A magyar- mongol tudományos és kulturális kapcsolatok 60 éve ELTE 2010 március 11. BIRTALAN Ágnes

2 Mongolisztikai oktatás és kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Belső-ázsiai Tanszékén.  A tanszéki oktatók és hallgatók, valamint a rendezvények fotóit Lakatos István és Kontsek András készítették.

3 3. A mongolisztikai kutatások megjelenését ösztönző tényezők a XIX. században.  A XIX. században fellendülő nemzetközi filológiai kutatások.  A belső-ázsiai és szibériai expedíciók, és anyagainak hozzáférhetősége.  Őshaza és rokonnépek keresése.

4 4. Budenz József  Budenz József (1836 – 1892) Hunfalvy Pál tanítványa, az altajisztika és a finnugor nyelvészet iskolát teremtő egyénisége.  Többek között magyar-mongol és magyar-török összehasonlító nyelvészettel is foglalkozik.  1872-ben megkapja az ural-altaji nyelvtudományok katedráját, amelynek 20 éven keresztül a vezetője.  Fontos mongolisztikai műve például: Rövid mongol nyelvtan (1887).

5 5. Szentkatolnai Bálint Gábor  Szentkatolnai Bálint Gábor (1844 – 1913) tudósi megítélése - szélsőséges nyelvhasonlítási elméletei miatt - időnként vitákat kavar. Páratlanul értékes kalmük, halha és tatár nyelvű népköltési, néprajzi gyűjtéseinek közzététele, írásainak újrakiadása hozzájárul majd e tehetséges tudós munkásságnak újraértékeléséhez.

6  Életútja szempontjából meghatározó az közötti kutatóútja, [1] melyről hazatérve címzetes docensi kinevezést kapott a budapesti egyetemen től végzett terepmunkát, s hogy csak a nagyobb szabású gyűjtéseit említsük, a kazáni tatárok, az asztrahányi kalmükök és a mongóliai halhák között. Szentpéterváron mongolisztikai tanulmányokat is folytatott és foglalkozott a mandzsu-tunguz, valamint a finn-ugor nyelvekkel is.[1]  A keleti és nyugati mongol beszélt nyelvet összehasonlító kéziratos munkája úttörő jellegű (kiadására 2009-ben került sor).  [1] Hazatérte után beszámolót tartott az Akadémia márc. 2-i ülésén, melyet később írott formában is megjelentetett. "Jelentése" értékes életrajzi és kordokumentum: Bálint Gábor Jelentése Oroszország és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti tanulmányairól. In: Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből IV. (1875) pp [1]

7 7. A kalmük gyűjtés helye Bálint Gábor munkásságában  A kalmük gyűjtést 1879-ben tervezte közzétenni, de a kiadás helyett az anyag a kézirattárba került. A kézirat Bálint Gábor által készített átírási rendszere nagy pontossággal rögzíti a kalmük nyelv XIX. századi állapotát. Népköltési szövegeinek jövőbeli megjelentetésével a nemzetközi mongolisztikai kutatás tudomására hozhatunk egy olyan jellegű gyűjtést, melyhez fogható terjedelmű és értékű szövegkiadást csak G. J. Ramstedt közölt. Ramstedt mellett vélhetően Bálint Gábor anyagai is sokat idézett példái lesznek a nyelvi és folklórkutatásnak, s a kézirat kiadása jelentős a magyar tudománytörténet szempontjából is.

8 8. Ligeti Lajos  Ligeti Lajos (1902 Balassagyarmat – 1987 Budapest) a magyar orientalisztika polihisztora. Az egyetemen klasszika filológiát hallgatott, majd érdeklődése a keleti kultúrák felé fordult. Török nyelvészetből olyan mesterei voltak, mint Gombocz Zoltán és Németh Gyula. Hazai tanulmányait követően ösztöndíjjal a párizsi Sorbonne Egyetemen tanult sinológiát (Henri Maspero), tibetológiát (Jacques Bacot), s foglalkozott Belső-Ázsia műveltségeivel is (Paul Pelliot). Tudományos útmutató mesterének tekintette a mongolista B. Ja. Vladimircovot, s az altajista-mongolista G. J. Ramstedtet.

9  1928–1930-ban Belső-Mongólia lámakolostoraiban tanulmányozta a buddhista szútrákat és a belső-mongóliai nyelveket, nyelvjárásokat. Ennek az útjának az eredményeiről adta ki a Rapport préliminaire d’un voyage d’exploration fait en Mongolie Chinoise. 1928–1931. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság p. c. munkáját, s ekkor alapozta meg a Kandzsúr- katalógusát (Catalogue du Kanjur mongol imprimé. Vol. 1. Catalogue. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság. 1942– p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica III.) ban Afganisztánban járt kutatóúton, s jelentősen gyarapította a tudományt új ismeretekkel az ott élő mongol és török népekről.

10  37 éves korában nevezték ki egyetemi tanárnak, alapítója és nyugdíjba vonulásáig vezetője volt a Belső-ázsiai Tanszéknek (1942) valamint a MTA Altajisztikai Kutatócsoportnak (1969) től két évtizeden át alelnöke volt a MTA- nak. Alapítója az Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae c. folyóiratnak, szerkesztője Bibliotheca Orientalis Hungaricae, a Monumenta Linguae Mongolicae és a Kőrösi Csoma Kiskönyvtár c. sorozatoknak.  Kutatásainak fő területe a mongol, török, mandzsu-tunguz, tibeti, kínai nyelvek, irodalmak, műveltségek.

11 11. Ligeti lajos iskolája: Kara György professzor; 70. születésnapján Szultan nagykövet úr adja át ajándékát  Kara György, jelenleg a Tanszék professor emeritusa, követte Ligeti Lajost a tanszékvezetésben és a MTA Altajisztikai Kutatócsoport élén.  Tudományos kutatásainak középpontjában a belső-ázsiai filológia, a mongol írott és szóbeli források kutatása áll.  Meghatározó egyénisége a nemzetközi mongolisztikai és belső-ázsiai kutatásoknak.  Művei közül kiemelkedő fontosságúak:  The Mongolian and Manchu Manuscripts and Blockprints of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest, Akadémiai Kiadó p.  Books of the Mongolian Nomads. More than Eight Centuries of Writing Mongolian. (Bloomington, Uralic and Altaic Series) Bloomington, Indiana University p.

12 12. Ligeti Lajos iskolája: Róna-Tas András akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszéke megalapítója  A Szegedi Tudományegyetem altajisztikai stúdiumainak, majd Altajisztika Tanszékének megalapítója.  Mongolisztkai kutatásainak középpontjában a mongol nyelvek történte és más nyelvekkel való kapcsolata áll, de foglalkozott a mongol nomádok anyagi műveltségével is.  Mongolisztikai tárgyú művei közül kiemelkedő fontosságú: Tibeto- Mongolica. The Tibetan loanwords of Monguor and the Development of the Archaic Tibetan Dialects. Budapest, Akadémiai Kiadó 232 p.

13 13. Ligeti Lajos iskolája: Uray-Kőhalmi Katalin, a Bécsi Egyetem és az ELTE vendégprofesszora  Uray-Kőhalmi Katalin mongolisztikai munkásságának középpontjában a történeti etnográfia, a folklór- és a mitológiakutatás áll; számos tanulmánya szól ezen kívül a mongol népek szellemi műveltségének szibériai és belső-ázsiai kapcsolatairól.  Oktatómunkája mind a szegedi, mind pedig a budapesti egyetemen meghatározó a tudományos utánpótlás nevelése szempontjából.  Mongolisztikai munkásságában különösen kiemelkedőek A mongolok titkos történetének néprajzi és etnológiai szempontú elemzései.

14 14. Ligeti Lajos iskolája: Sárközi Alice a MTA Altajisztikai Kutatócsoport ny. főmunkatársa, az ELTE címzetes docense  Sárközi Alice kutatásainak középpontjában a mongol buddhizmus és sámánizmus írásos emlékei, a mongol-tibeti kétnyelvű források, elsősorban a szótárirodalom kutatása áll.  Odaadó oktatója a Belső-ázsiai Tanszéknek, ahol elsősorban ujgur- mongol írásos emlékekkel kapcsolatos előadásokat és szemináriumokat tart.  Mongolisztikai szempontból különösen kiemelkedő művei: A Buddhist Terminological Dictionary. The Mongolian Mahávyutpatti. Budapest - Wiesbaden  Sárközi, Alice – Sazykin, Alexey G. (in collaboration with Tibor Szabó), Calling the Soul of the Dead. Texts of Mongol Folk- Religion in the St. Petersburg Institute of Oriental Studies. I. (Silk Road Studies IX.) Turnhout, Belgium, Brepols Publishers 2004.

15 Ligeti Lajos iskolája: Bethlenfalvy Géza a MTA Altajisztikai Kutatócsoport ny. munkatársa, a Bécsi Egyetem vendégprofesszora  Bethlenfalvy Géza tibetológus- indológus, a mongóliai tibeti nyelvű emlékek kutatója.  Számos alkalommal vett részt mongóliai expedíciókon, archívumi kutatásokon.  Az UNESCO által támogatott projektjének keretében jelenik meg a:  Treasures of Mongolian Culture and Tibeto-Mongolian Buddhism című könyv és CD-sorozat.

16 15. A Belső-ázsiai Tanszék az utóbbi két évtizedben  A Tanszék két fő szakja a mongol és a tibeti, de emellett folyik mandzsu és alkalmanként török nyelvek (kazak, tuvai) oktatása is.  A Tanszék a Kelet-ázsiai Tanszékkel közösen egy évtizedig gazdája volt a Buddhista programnak és a Koreai nyelvi ország- ismereti programnak is.

17  1991 óta A-szakos képzést folytatott a Tanszék, így nagy számú hallgató fordult meg nálunk, többnyire kétszakos képzési formában.  1996 óta működik mongolisztikai doktori program; a Tanszékhez kötődően, számos doktorandusz kutat mongol vagy mongol-tibeti filológiai témakörben.  Jelenleg a képzés a Bologna- rendszerű oktatásban folyik, a Tanszékhez akkreditálták a mongolisztika BA, a mongolisztika MA, valmint a mongolisztikai minor és tibetológiai specializáció programokat.

18

19 Őexelenciája Nacagín Bagabandi, a mongol államelnök látogatása az ELTE-n

20 A Mongol Tudományos Akadémia delegációjának látogatása a Belső-ázsiai Tanszéken (Jobbra lent B. Csadrá akadémikus, a Mongol TA akkori elnöke)

21 A Magyar Mongol Nyelvjárás- és Népi Műveltségkutató Expedíció (1991-)

22 22. Az Expedíció működési kerete  A Magyar Tudományos Akadémia és a Mongol Tudományos Akadémia egyezménye alapján működik az Expedíció.  Résztvevők:  A Magyar TA Altajisztikai Kutatócsoportja (2006-ig)  Az ELTE Belső-ázsiai Tanszéke  A Mongol TA Nyelv és Irodalomtudományi Intézete  A Mongol Állami Egyetem munkatársai

23 23. Az expedíciók útvonalai ( ) (készítette: Rottár Máté)

24 Az Expedíció sorozatának két kötete

25 25. A kutatási témák és módszerek 1.  Mongol népcsoportok - elsősorban az ojrát és a darhat - nyelvi helyzetének a dokumentálása.  A kutatási módszer elsődlegesen a hanganyag gyűjtése:  népköltési szövegek gyűjtése,  szabad társalgás a népi műveltséget érintő témákról (például a szokások, a ceer-rendszer egy-egy közösségben).  Michael Weiers, a Bonni Egyetem professzora által kidolgozott fonológiai kérdőív használata.

26 26. A kutatási témák és módszerek 2.  A terepen fellelhető írott emlékek feltárása, valamint a levéltári kutatások.  A kutatható anyag a terepen:  a mongol és tibeti nyelvű, ujgur-mongol és tibeti írásos kéziratos vagy fanyomatos emlékek,  a cirill írásos mongol nyelvű kéziratok (népdalok, közmondások, nyelvjárási szavak, különböző hagyományok, melyeket az adatközlő saját maga jegyzett le).  Módszerek  Fotódokumentáció helyben.  Szövegek átírása helyben, ha a fotódokumentáció nem lehetséges.  Az egyes írott emlékekhez kapcsolódó adatok feljegyzése (tulajdonos; a beszerzés, öröklés körülményei, az adott anyag helye a tulajdonos tárgyi világában; ha saját maga által lejegyzett anyagról van szó, akkor a lejegyzés körülményei ).

27 27. A kutatási témák és módszerek 3.  Mongol népcsoportok szellemi műveltségének dokumentálása a hagyomány, az átmenet és az újítás szempontjából.  A vizsgált anyag:  népköltési műfajok és a hozzájuk kapcsolódó kommunikációs helyzetek,  a közösség hagyományai, szokásai,  a közösség vallásokhoz és hiedelmekhez kapcsolódó hagyományai.  A kutatási módszer elsődlegesen a hanganyag gyűjtése:  népköltési szövegek gyűjtése,  szabad társalgás a népi műveltséget érintő témákról,  fotó- és lehetőség szerinti filmdokumentáció.

28 28. A kutatási témák és módszerek 4.  Mongol népcsoportok anyagi műveltsége.  A hagyományos nomád műveltség minél szélesebb körű feltárása, dokumentálása. A nomád kulturszindróma (Walther Heissig és Uray-Kőhalmi Katalin megközelítése alapján) jelenlegi helyzetének vizsgálata.  A kutatási módszer:  fotó- és ha lehetséges filmdokumentáció,  hanganyagok gyűjtése: szabad társalgás az anyagi műveltséget érintő témákról, szókincsgyűjtés,  népköltési szövegek gyűjtése.

29 29. A vallással kapcsolatos kutatások 1.  Háttér: a kilencvenes évek elejének politikai változásai és a vallási megújulás.  Témák:  A megújuló buddhizmus: • kolostori curriculumok, • a kolostorok újjáépítésének dokumentálása, • a buddhizmushoz kapcsolódó népköltészet, • a buddhizmushoz kapcsolódó tárgyi világ, • a buddhizmushoz kapcsolódó rituálék.

30 30. A vallással kapcsolatos kutatások 2.  Háttér: a kilencvenes évek elejének politikai változásai és a vallási megújulás  Témák:  A sámánok tevékenysége: • a rituális szövegek hagyománya, • a sámánok tevékenységi körének dokumentálása (hagyomány, újítás), • a sámánok tárgyi világa, • a sámánok tevékenységének megítélése a közösségben, • a sámán hagyományok szinkretizmusa.

31 Mongolian Studies in Europe (nemzetközi konferencia 2008.) A konferenciát a Budapestre akkreditált mongol nagykövetség és személyesen O. Erdenechimeg nagykövetasszony kezdeményezésére és segítségével szerveztük.


Letölteni ppt "A magyar- mongol tudományos és kulturális kapcsolatok 60 éve ELTE 2010 március 11. BIRTALAN Ágnes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések