Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Móré Mariann docens DEGYFK. Népszerűsítő összefoglalás Kommunikáció:= valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Móré Mariann docens DEGYFK. Népszerűsítő összefoglalás Kommunikáció:= valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek."— Előadás másolata:

1 Dr. Móré Mariann docens DEGYFK

2 Népszerűsítő összefoglalás Kommunikáció:= valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését.

3 Az emberi kommunikáció  Biológiai információátadás  Társadalmi információátadás Debreceni Egyetem

4 Biológiai kommunikáció  Ösztönös, tudattalan jelzések, olyanok, amelyek az ember öntudatlan érzelmi állapotát hivatottak kifejezni.  Az izgalom a szégyen jelei az arcon, félelem, láz. Debreceni Egyetem

5 Közvetlen emberi kommunikáció modern elmélete  egy társadalmi szituációban történik, e szituációnak mindig van valamilyen értelme, minősítési lehetősége a kollektív tudatban  a kommunikáció mindig társadalmilag adott viszonylatban történik  fő formája a beszéd Debreceni Egyetem

6 Társadalmi kommunikáció A társadalmi kommunikáció:  minden olyan viszonylatot magában foglal, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között létezik.  felöleli két ember kapcsolatát,  a tömegkommunikációs eszközökön keresztül történő információátadást,  és a társadalmi intézmények között zajló információcserét.

7 Kommunikáció Közlések útján történő kölcsönhatás és kölcsönös cselekvés, amely az embernek a létre, az értékekre, a viszonyokra vonatkozó fogalmaival kapcsolatos. Debreceni Egyetem

8 Üzenet CsatornaKözlő Befogadó Információátadás Visszacsatolás kódolásdekódolás Csatorna kódolásdekódolás

9 A közvetlen kommunikáció csatornái  Verbális (nyelvi)  Nonverbális  Metakommunikáció Debreceni Egyetem

10 Verbális (nyelvi) kommunikáció  legbonyolultabb kódja a verbális információcserének van.  hangzó formája a beszéd, írott formája a szöveg  A nyelv nem maga a valóság, csak annak jele Debreceni Egyetem

11 A nyelv feladata  biztosítsa a társadalmi tudat folyamatosságát  segítségével képes az emberiség tudását átörökíteni  szolgálja az emberek kommunikációját, társadalmi érintkezését Debreceni Egyetem

12 A nyelvi kommunikáció funkciói  Kifejező (expresszív) funkció: érzelmek, akarat, indulat  Felszólító (konatív) funkció: cselekvésre, állásfoglalásra, érzelmi, gondolati megnyilvánulásra  Tájékoztató (referenciális) funkció: valóságra vonatkozó információk, adatok, észrevételek  Esztétikai funkció: megformált, igényes, többjelentésű, stb. Debreceni Egyetem

13 Verbális kommunikáció Alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás. A beszélt nyelv jellegzetességei:  vokális – auditív  irányhoz nem kötött átvitel – irányhoz kötött percepció  idő- és térbeli korlátok  azonnali visszacsatolás Debreceni Egyetem

14 Verbális kommunikáció Alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás. Az írott nyelv jellegzetességei:  vizuális  strukturáltság  archiválhatóság  térbeli kötetlenség  reprodukálhatóság  teljesebb szellemi koncentráció Debreceni Egyetem

15 Nem verbális kommunikáció  A nem verbális jelzések szerepének felismerése a XIX. század végén kezdődött.  Ezt a folyamatot elősegítette: • nyelvészet, nyelvtudomány fejlődése, • szemantika kialakulása • pszichoanalízis és mélypszichológiai iskolák • új technikai eszközök (fotó, film, videó) feltalálása. Debreceni Egyetem

16 „ A jó tanuló az első padban ül, ahol hárman ülnek: ő a középen, a jó tanuló, Steinmann. [...) Steinmann felel. Ez különleges, ünnepélyes pillanat. A tanár sokáig nézte a noteszt, halálos feszültség remeg az osztály felett. [...] Az egyik lehajol a füzete fölé, mint a strucc, hogy ne lássák. A másik merően szembenéz a tanárral, szuggerálja. A harmadik, idegember, egész elernyed és behunyja a szemeit: hulljon le a fejére a bárd. Eglmayer az utolsó padban egészen elbújik Deckmann háta mögé, ő nincs itt, köszönöm szépen, nem tud semmiről, őt írják be a hiányzók közé, törüljék ki az élők sorából, őt felejtsék el, béke poraira, ő nem akar részt venni a közélet küzdelmeiben. (...] a tanár becsukja a noteszt. Steinmann! -mondta egész halkan és kivételesen.

17 Nehéz, felszabadult sóhaj. Kivételes, ünnepélyes hangulat. Steinmann gyorsan feláll - a mellette ülő gyorsan kiugrik a padból, szerényen és udvariasan áll, míg a jó tanuló kimászik a padból: mint egy testőr, néma és mellékes, dekoratív szereplője egy nagy eseménynek. Maga a tanár is ünnepélyes. Oldalt ül le a székre és összetett ujjakkal gondolkodik. A jó tanuló a táblához megy és kezébe veszi a krétát. A tanár gondolkodik. A jó tanuló erre felkapja a spongyát és sebesen törölni kezdi a táblát: ebben végtelen előkelőség és önérzet van, ezzel azt akarja jelezni, hogy ő ráér, hogy neki nem kell most törni a fejét, ő nem fél, ő mindig készen van, ő addig is, míg a felelés kezdődik, valami hasznosat akar csinálni...”

18 „ Mikor kimondják a nevét, nem hisz a füleinek, körülnéz: hátha csoda történik, hátha csak agyrém, nyomasztó lidércnyomás volt, hogy ez az ő neve és most felébred ebből az álomból. Aztán egy csomó füzetet kap fel a padról. Míg végigmegy a kis utcán, a padsorok közt ezt gondolja: »Apluszbészerámínuszbé - egyenlő ánégyzetmínuszbénégyzet.« Ezt fogja kérdezni. Biztosan ezt fogja kérdezni. [...] Közben megbotlik és elejti a füzeteket. Míg a földön szedeget, háta mögött felzúg az obligát nevetés, amit ezúttal senki se tilt be: a rossz tanuló törvényen kívül áll, rajta lehet nevetni. A tanár leül és maga elé teszi a noteszt. Ránéz. A rossz tanuló görcsösen mondogatja magában: „ápluszbészer...” és veszi a krétát.”

19 A nem verbális kommunikáció kutatásáról Buda Béla: a személyiségre utaló információk cseréje az interakcióban elsősorban a nem verbális csatornákon bonyolódik Statikus jelzések: testalkat, arcberendezés, hangminőség (nem kódolható) Dinamikus jelzések: arckifejezések, a tekintet irányítása, testtartás, térközszabályozás, vokális jelzések, kulturális jelzések (részben kódolható) Debreceni Egyetem

20 A nem verbális kommunikáció kutatásáról Az üzeneteknek egy kommunikáció során a következő összetevői vannak:  7% verbálisjelek, szavak  38% paraverbálisjelek (pl. hangminőség)  55% non-verbálisjelek Debreceni Egyetem

21 A nem verbális jelzések feladata  A társas helyzet kezelése  Énmegjelenítés  Az érzelmi állapotok közlése  Az attitűdök kommunikációja  Csatorna ellenőrzés Debreceni Egyetem

22 A nem verbális jelzések feladata A társas helyzet kezelése: Az érintkezések kezdeményezését és befejezését is általában nem verbális jelzésekkel oldjuk meg. Az én bemutatása: Barátságosak, kedvesek, intelligensek vagyunk. Egyéb személyes jelzők: státusz, szexuális nyitottság, gazdagság. Debreceni Egyetem

23 A nem verbális jelzések feladata Érzelmi állapotok kommunikációja:  Norma: ki, kinek, milyen körülmények között, milyen érzelmekről Az attitűdök kommunikációja:  ideiglenesek és a pillanattal változnak Debreceni Egyetem

24 A nem verbális jelzések feladata Csatornaellenőrzés: ki beszéljen, mennyi ideig, és ki legyen a következő megszólaló. Debreceni Egyetem

25 Nem verbális kommunikáció jelrendszere Csoportosítás: Örökölt (ontogenetikus) jelek (a világ minden táján azonos): öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés Ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek (az adott kultúrától függenek): a fejbólintás, a fügemutatás Egyezményes (konvencionális) jelek (tudatosan tanult): a siketnémák abc-je, a vakok írása. Debreceni Egyetem

26 Nem verbális kommunikáció A nem verbális kommunikáció eszközei: Mimika Tekintet Vokális kommunikáció Mozgásos kommunikáció Gesztusok Térköz Kulturális szignálok Írásjelek Debreceni Egyetem

27 A nem verbális jelek a beszédben  Vokális jelek: hangnem, hanghordozás  a hang jól tükrözi a belső feszültséget, izgalmat  a hangsúly elhelyezése, tartása  a mondat dallamváltozása,  a szavak közötti szünet (politikai beszéd, igehirdetés) Debreceni Egyetem

28 A nem verbális jelek a beszédben Következtetések a hangból:  nem / ffi, nő/  életkor  a beszélő természete, karaktere  hová valósi /tájszólás/  milyen társadalmi rétegbe tartozik  mennyire művelt,  mennyire értelmes valaki Debreceni Egyetem

29 A nem verbális jelek a beszédben Paralingvisztikai jelzések (nyelv mellé rendelt):  a beszéd sebessége, a hangmagasság, a ritmus, a hangerő és a beszédtempó  akcentus, a hang tónusa  olyan hangadások, amelyek önmagukban képesek egy üzenetet közvetíteni (sírás, ásítás, nevetés, fütty, hangos lélegzés)

30 Tekintet Visszajelentés a visszajelentésről (a másik mit észlel, mit vesz észre)  Normatív szabályozás alatt áll  Többnyire öntudatlan  Kifejez szimpátiát, szeretetet Debreceni Egyetem

31 Tekintet

32

33

34 Mimika Az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon,az arc izmainak mozgása által. Felismerése:  Rudolf-féle képek  Film: az emóció felismerése a vizuális információk folyamatára támaszkodik  Piktografikus eljárás : a szemek pontja, a szemöldök és a száj vonalai

35 Piktografikus eljárás

36 Mimika  A megnyilvánulások egy kis része tudatos  Legismertebb: összevont szemöldök, szigorú tekintet (bírálatot, megítélést, nemtetszést jelent)  Tudatos manipulációja is lehetséges (például a színészi munkában)  Rezzenéstelen arc Debreceni Egyetem

37 Szemjelzések  izgalom: a pupilla a normális nagyság négyszeresére tágulhat  düh, elutasítás: a pupilla összeszűkül (kígyószem)  a csecsemők és a kisgyerekek szembogara nagyobb a felnőttekénél, és a pupillájuk állandóan tágul felnőttek jelenlétében, így magár irányítja a figyelmet Debreceni Egyetem

38 Nézésmódok  Hivatalos nézés: háromszög a másik fél homlokán  Bizalmas nézés: háromszög a szemvonaltól az állig  Oldalpillantás: érdeklődés, gyanakvás  Szemzár-gesztus: kirekesztés  Tekintet irányítása: pálca és két kéz Debreceni Egyetem

39 Gesztusszótár Fej  Bólintás: egyetértés, bátorítás  Fejrázás: ellenérzés, nemtetszés  Fej félredöntése: érdeklődés  Fej leeresztése: depresszió, behódolás, elmélkedés  Fejrángatás: hiúság, szexuális felhívás  Fejtámasztás: fáradtság, unalom Debreceni Egyetem

40 Gesztusszótár Száj  Nyitott száj: meglepetés, sokk  Kéz a száj előtt: hazugság  Ujjak a szájban: bizonytalanság, idegesség  Szájnedvesítés: szexuális érdeklődés, bujaság Debreceni Egyetem

41 Gesztusszótár Áll  Áll simogatása: mély gondolkodás, csodálat  Áll dörzsölgetése: kétségek  Álltámasztás: mély gondolkodás  Állkapocs előreállása: agresszió, védekezés  Állkapocs nyakba húzása: szűkszavúság, önbizalomhiány Debreceni Egyetem

42 Gesztusszótár Haj  Haj hátravetése vagy érintése: hiúság, tollászkodás, szexuális felhívás  Homlokba hulló haj hátrasöprése: szexuális felhívás vagy idegesség  Hajcsavargatás: idegesség  Haj rágcsálása: idegesség vagy koncentráció Debreceni Egyetem

43 Gesztusszótár Karok és kezek  Karba tett kezek: védekezés, bizonytalanság  Összeszorított ököl: ellenségeskedés, agresszió  Hátratett kezek: lazaság, magabiztosság, hatalom  Kezek a fej mögött: magabiztonság, arrogancia  Összekulcsolt kezek: idegesség, bizonytalanság  Csípőre tett kezek: düh, hiúság, szexuális kihívás  Nyitott tenyerek: nyitottság, őszinteség Debreceni Egyetem

44 Fiziognómia  Az ember külseje jelleme  Ókor: jóslás, orvostudomány, asztrológia  Középkor: mitológia, képzőművészet  A XVIII. századtól: evolúciós és fajelméletek, kriminalisztika, pszichológia Debreceni Egyetem

45 Fiziognómia  Hippokratész (kb. Kr. e ): négy elem /tűz, levegő, víz és föld/ az emberi testben négy életadó folyadék formájában nyilvánul meg.  Négy fő típust képviselő ember létezik:  Szangvinikus,  Kolerikus,  Flegmatikus  Melankolikus.  Debreceni Egyetem

46 Fiziognómia

47 Della Porta  1586: De humana physiognomia  Ha a lélek megváltoztat egy szokást, akkor a test is megváltozik és fordítva  A test részeit (fej, nyak, törzs, végtagok) az állatok megfelelő testrészeivel veti össze. 

48 Della Porta  Disznó: puhány, hanyag önző, oktalanul támadó  Szamár: alantas lelkű türelmes, hitvány, lusta  Sasorr: uralkodásra termett, testében és lelkében erős

49  Herder (1772): „ A nyelv eredete”: a nyelv az arc és test beszédéből alakult ki  Lombroso ( ):  „ A bűnöző ember”  Hermann Ottó ( ): „A magyar nép arcza és jelleme”  Ma: az arc vonásainak és jellemző jegyeinek alapszintű értelmezése

50 Szemek  Macskaszem: kevés kritikai érzékkel rendelkezik optimista, szeretné a dolgokat szebbnek látni, mint amilyenek Erős érzelmi beállítottságú Szem külső sarka alacsonyabban: erős kritikai érzék, hajlamos a búskomorságra, titoktartó

51 Szemek  Kicsi szem:  az irigység és az önfejűség jelének tartják.  precíz, céltudatos, és óriási önbizalma van. Intelligens, emiatt nagy karriert futhat be  Nagy szem:  szexisnek, erotikusnak és feltűnő jelenségnek tartják.  Őszinte és intelligens ember, aki általában szeret a társaság középpontjában lenni.  Egymáshoz közel ülő szemek:  megnyerő modorú, de számító személy lehet.  Észjárása gyors, és könnyen a maga hasznára fordítja a helyzetet..  Egymástól távol ülő szemek:  Rendkívül hiszékeny, emiatt sok csalódás érheti.  Nyílt, őszinte és bátor személy. Párkapcsolatában boldogság vár rá.

52 Fülek  Kicsi fülcimpa: hajlamos a fösvénységre, rendszertelenül dolgozik  Hosszan lenyúló fülcimpa: tulajdonosát könnyű tévutakra vinni  Elálló fül: makacs, éles elméjű ember Fejhez tapadó fül: biztonságra törekszik, érzékeny és szenvedélyes.  Kicsi fül: nem fogad el mástól segítséget, keményen megdolgozik mindenért

53 Szemöldök Alacsonyan lévő szemöldök:  Könnyen és gyorsan köt barátságot  Szereti a fizikai kontaktus Magasan lévő szemöldök: formális gondolkodású távolságtartó

54 Orr  A feltűrt orr: nyitott, naiv, befolyásolható  Lefelé hajló: szkeptikus, hideg fejjel mérlegel

55 Száj  Telt alsó ajak: nagyvonalú, impulzív, alacsony versenyszellem  Keskeny felső ajak: szűkszavú, érzelmeit ritkán mutatja, egyértelmű utasítást ad

56 Száj A száj és ott közt kis távolság: sokat jelent a külső, kreatív, fél a kritikától A száj és az orr közt nagy távolság: szarkasztikus, lepörög róla a bírálat, a kényelmes ruhát szereti

57 Homlok  Hátrafelé hajlik: objektív, gyorsan dönt, a lassúság ingerli Függőleges homlok: lépésről lépésre halad, nyomás alatt leblokkol időben érkezik

58 Mozgásos (akciós) kommunikációs csatornák  Kommunikáció a gesztusok révén  Kommunikáció a testtartás révén  A térközszabályozás kommunikációs csatornája Debreceni Egyetem

59 Kommunikáció gesztusok révén Gesztusviccek: Az indián és a rendőr találkozik. Az indián a mutatóujjával a rendőrre mutat. Erre a rendőr a mutatóujjával és a középső ujjával az indián arca felé bök. Erre válaszolva az indián két tenyerét rézsút egymásnak fordítja. Mire a rendőr legyint. Mi történt? A rendőr értelmezésében: Odajön hozzám egy hülye indián, s mutatja, hogy kiszúrja a szememet. Erre visszamutatok, hogy kiszúrom én neked mind a két szemedet! Erre kérlelt, hogy hagyjam békén. Legyintettem, hogy menjen. Az indián értelmezésében: Találkoztam egy fura öltözetű emberrel. Kérdem tőle, hogy ki vagy. Erre mutatja: kecske. Kérdem: hegyi? Nem, vízi.

60 A kéz gesztusai  hívás, elutasítás, tiltakozás, könyörgés, köszönés  ha szólni akarunk,  ha folytatni, gyorsítani vagy megszakítani akarjuk a beszédet Debreceni Egyetem

61

62

63

64 A gesztusok és a zavar  Akaratlan kézmozgások: kézremegés, apró ismétlődő mozdulatok, a saját test - főleg az arc és a másik kéz - megfogása.  A száj őrzése: A kéz eltakarja a szájat, a hüvelykujj az archoz nyomódik Debreceni Egyetem

65 A gesztusok és a zavar  Az orrérintés gesztusa  Szemdörzsölés Debreceni Egyetem

66 Kommunikáció a testtartás révén  a kommunikáló felek érzelmi állapota  viszony, álláspont, szubjektív értékelés  elvárt testtartások Debreceni Egyetem

67 védekező és dölyfös zárt boka: várakozó álláspontra helyezkedik zsebből kilógó hüvelykujj: fölény, felsőbbrendűség érzését mutatja törzsével hátradől: dac, kihívás.

68 Védekező Zárt testtartást vesz fel Keze és karja háta mögött kulcsolódik össze Látszik rajta, hogy frusztrálja, hogy így kell tartania a kezét Nem nyitott a tárgyalásra.

69 Védekező Az összekulcsolt kezek védekezést mutatnak Egyenesen áll, de az ívelt hát és a kiugró mellkas kihívást, dacot jelentenek Az egyik lába elöl helyezkedik el, ami megmutatja az agresszivitást (magabiztos/öntelt).

70 Védekező Összekulcsolt kezét karba fonva a mellkas felső részén tartja Ez azt mutatja, hogy valamit elfojt magában (pl.: méreg) Mindkét lába együttesen azt jelzi, hogy tartani akarja a tárgyalási pozícióját.

71 Készen áll Kezét csípőre rakja Brit stílus

72 Nyitottság Kezeivel magabiztosságot sugall Kihúzza magát, ugyanakkor előre haladó pozíciót vesz fel

73 Tekintély Kezét hátul összekulcsolja: tekintélyparancsoló Láb kis terpeszben, nyitott, de magabiztos tárgyalófél.

74 Vegyes testtartás = vegyes üzenet Egyik keze csípőjén = készen áll Másik kéz zsebre dugva = valamit rejteget

75 A térközszabályozás kommunikációs csatornája  Az a távolság, amelyet az emberek az interakciók során egymástól felvesznek.  Különböző kultúrákban mások a proxemikus normák. Debreceni Egyetem

76 A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége A különböző tárgyak, díszítések kulturális jelentőséget kaptak  A résztvevőknek meg kell határozniuk, "interpretálniuk" kell egymás viszonyát.  A kulturális szignálok alapján a kommunikáció automatikusan valamilyen viszonylatba rendeződik. Debreceni Egyetem

77 A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége  ruha  hajviselet  a test különböző díszei  a jelvények vagy a jelvény-értékű tárgyak  a közlekedési táblák  az üzletek cégérei Debreceni Egyetem

78 Kronémika  A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja.  A beszélgetés résztvevői az egyes beszélgetési szakaszokra (üdvözlés, közlés, búcsú) mennyi időt fordítanak.  A csend szerepe. Debreceni Egyetem

79 A nem verbális jelek az írásban  Az írás tagoltsága  Margó  Bekezdés  Sorok  Szótávolság  Javítások Debreceni Egyetem

80 Metakommunikáció  minden tartalmi - úgynevezett direkt - kommunikációt kísér valamilyen relációs kommunikáció, amely nem szándékos, nem akaratlagos  A kommunikációról szóló közlés mindig magasabb elvontsági szintet jelent, ezért a tudományelméletben szokásos "meta" előtag  A metakommunikáció főleg a nem verbális csatornákat veszi igénybe  a közlő viszonya a közlést befogadóhoz.

81 Metakommunikáció  a személyiség állapotának hű tükre,  csupán tompítható néhány kulturális gyakorlat révén (királyi ház)  tompíthatja az öltözködés is Debreceni Egyetem

82 Társadalmi kommunikáció  A társadalmi kommunikáció minden olyan viszonylatot magában foglal, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között létezik. Felöleli két ember kapcsolatát, a tömegkommunikációs eszközökön keresztül történő információátadást, és a társadalmi intézmények között zajló információcserét

83 A kommunikáció általános sémája ADÓ → KÓDOLÁS → CSATORNA → DEKÓDOLÁS → VEVŐ Az újságírók vagy a műsorkészítők tartósan az adó szerepét veszik fel, és a lakosság, a közönség tartósan és lényegileg a vevő szerepébe kerül

84 Tömegkommunikáció és szociálpszichológia (társadalomlélektan) A tömegkommunikáció: egyének közvetítésével megvalósuló információmozgás társadalmi struktúrák között, melyben a közlemény adója, legyen az egyén vagy intézmény, tartósan a beszélő szerepét ölti magára időben és (vagy) térben távoli befogadók halmazához képest

85 Tömegkommunikáció és szociológia (társadalomkutatás)  A tömegkommunikáció feltétele:  az ipari forradalom  a tömegtermelés  urbanizáció  A középkor tömegei csak korlátozottan voltak alkalmasak a tömegkommunikáció befogadói szerepére ( írástudatlanság).

86 Tömegkommunikáció és szociológia A tömegkommunikáció ipari jellegű információtermelési folyamat: A befogadói oldalon az ipari forradalom által létrehozott, bizonyos elemi vagy középszinten iskolázott tömegek foglalnak helyet. A gyártó oldalon az üzenetek szervezett, iparszerű előállítása folyik, a modern gazdaság piackutató és marketingmódszereivel részint megfigyelve, részint megteremtve a befogadói igényeket, melyeket a termék majd ki fog elégíteni.

87 A tömegkommunikáció szociológiai szemlélete  tömegtársadalom, urbanizáció, iskolázottság,  ipari folyamatként szervezett szerkesztőségi munka,  ipari folyamatként szervezett gyártás technológia (nyomda, stúdió),  piackutatás és marketing, szervezett terjesztés és szocializáció (rászoktatás a termékre),  különféle finanszírozási konstrukciók együttélése (reklám, előfizetés stb.),  a tömegkommunikáció a politikai, kulturális és gazdasági hatalmi struktúrák metszetében helyezkedik el; egyikben sem maradhat kívülálló.

88 LASSWELL (1948) Csupán öt kérdésre kell válaszolnunk ahhoz, hogy bármely kommunikációs aktust leírhassunk:  Ki üzen ? : az intézményesített információ kibocsátásában az alkotó elemzése  Mit üzen?: a kibocsátott információk tartalomelemzése  Milyen csatornák felhasználásával?: a tömegkommunikációs eszköz elemzése  Kinek üzen?: az üzenettel megcélzott közönség elemzése  Milyen hatással?: az üzenet közönségre gyakorolt hatásának elemzése

89 További kérdések (Gálik 2000)  Miért üzen?: a tömegkommunikáció politikai elemzése  Hogyan üzen?: a tömegkommunikációs eszköz működésének elemzése  Ki szól vissza?: a visszacsatolás folyamatainak elemzése

90 A társadalmi kommunikáció folyamatának négy szintje (Gerbner 1978) 1) Személyen belüli kommunikáció (maga a gondolkodás, a kísérő mozdulatok, hangok, amelyek megelőzik beszédünket) 2) Személyek közötti kommunikáció (kevés számú ember közti kommunikáció, akár szemtől szembe, akár közvetítő eszköz révén) 3) Csoportkommunikáció (több ember vesz részt a kommunikációs folyamatban) 4) Tömegkommunikáció (egy központi szereplő, a kommunikátor, technikai eszköz segítségével emberek nagy csoportjával)

91 McQUAIL (2003) A tömegkommunikáció a társadalmi kommunikációk csúcsán helyezkedik el A kommunikációs folyamat két alapmodellje:  Publicitás modell : a tömegkommunikáció a bemutatás és odafigyelés folyamata (az üzenetet kibocsátó megpróbálja elérni, hogy a közönség odafigyeljen az üzenetre)  Befogadási modell: a közölt üzenetek nyitottak, a címzettek ugyanazt az információt különbözőképpen értelmezik a kontextus, ill. saját kulturális hátterük alapján.

92 A tömegkommunikáció funkciói  tájékoztatás-tájékozódás (hírek, adatok képek, tények összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, terjesztése)  vita-eszmecsere (közérdekű kérdésekben a megegyezéshez szükséges vélemények összegyűjtése és nyilvánosságra hozatala)  szocializáció (részvétel a társadalmi normák, magatartásminták, értékek és ismeretek létrehozásában)  kultúra-oktatás (kulturális és művészi ismeretek terjesztése)  szervezés-mozgósítás (rendkívüli állapot esetén)

93 A tömegkommunikáció folyamata  A tömegkommunikációs folyamatok többnyire a mindennapi kommunikáció jellegzetességeit mutatják, a társadalom kommunikációs rendszerén belül a közvélemény - formálódás, a divat, a propaganda jelenségeivel kerülnek egy osztályba  A kifejezésben szereplő „tömeg”, mint a nemzetet alkotó emberek összessége jelenik meg,

94 A „tömeg” kifejezés kettős jelentése  A kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket  A szétsugárzott üzenetek a fogyasztási cikkekhez hasonlóan tömegcikk jellegűek. Tudatosan megépített, professzionális hálózatokon, és személyek közreműködésével jutnak el a címzettekhez az információk, amelyek a valóságot nemcsak tükrözik, hanem konstruálják is.

95 A tömegkommunikáció jellegzetességei  Ugyanazon közleményekkel, üzenetekkel látja el a legkülönbözőbb embereket → csoporttá alakítja őket, s mintegy termeli, előállítja a maga közönségét.  A feladó centrális helyzetben van a címzettekhez képest (valamilyen hatalmi helyzetet is élvez) a tömegesség pedig ezt a kommunikációs formát a társadalmi feszültségszabályozó szerep lehetőségével ruházza fel.

96 A tömegkommunikáció társadalmi funkciói  tájékoztatás  a politikai hatalom kontrollálása  érték- és normahordozás  szórakoztatás

97 Tömegkommunikációs eszközök  A tömegkommunikáció termékei, szolgáltatásai sajátos árucikként jelennek meg a kereskedelmi piacokon, melyeket a kereslet és a kínálat törvényei szabályoznak.  Ezeket a termékeket a tömegkommunikáció közvetítő eszközök – a média segítségével jutatja el a társadalom tagjaihoz.

98 Tömegkommunikációs eszköz  Sajtó, rádió, televízió?  Ipari televízió?  Az üzenetet nyilvánosan közölje, olyan időben, hogy a lehető legtöbb emberhez jusson el, igen gyorsan és egyidejűleg.

99 A média fejlődése  Primer média: az első és legrégebbi szakaszba az információtovábbítás összes hordozója (eszköz és hírnök) tartozik, amely és aki a könyvnyomtatás előtt működött  Másodlagos vagy nyomtatott média: a könyvnyomtatás rendszeresítésétől, vagyis a tizenötödik század utolsó harmadától tartott a tizenkilencedik-huszadik század fordulójáig

100 A média fejlődése  Harmadlagos vagy analóg média: a tizenkilencedik században a távíróval és a távirattal kezdődött, a rádióval, majd a televízióval folytatódott  Negyedleges média: a számítógép egyre szélesebb körű alkalmazásával fejlődött digitális médiává

101 A társadalom és a média közötti kapcsolat  A média a társadalmi változások oka vagy okozója?  „Médiaközpontú” szemlélet: a médiumok a társadalmi változások elsődleges mozgatói  „Társadalomközpontú” szemlélet: a médiumokat a társadalmi változások alakítják.

102 Van-e és mekkora hatása a médiának? Orson Welles rádiójátéka október 30.  a dátum jelentősége  a marslakók leszálltak New Jersey-ben  az emberek az utcákra rohantak  többen állították, hogy látták az idegeneket

103 Van-e és mekkora hatása a médiának?  az időjárás-jelentésnek megfelelően öltözködünk,  egy reklám miatt veszünk meg valamit,  számtalan módon reagálunk a médiahírekre,  az erőszakos cselekmények vagy öngyilkosságok mintha médiabeli ábrázolásukat másolnák

104 A hatáselméletek fő csoportjai  Nagyon erős hatások modellje, lövedékelmélet : az első világháborút követő időszakban úgy tekintettek a propagandaüzenetekre, mint információs lövedékekre, melyek a passzív tömegekre záporoznak. Ezek az üzenetek behatolnak az emberekbe és hatásokat váltanak ki.

105 A hatáselméletek fő csoportjai  Minimális hatás-elmélet: a szimpatikus értékekre odafigyelünk, a nem szimpatikust észre sem vesszük  Moderált hatások modelljei: szociálpszichológiai vizsgálatok mutatták ki a televízió és az ifjúkori erőszak közötti szignifikációt

106 LAZARSFELD (1948) A negyvenes évek az elnökválasztási kampánya: a felmérések szerint a rádió és a sajtó nem befolyásolta az emberek politikai választását  Véleményformálók: nagy befolyást tudtak gyakorolni társaik szavazási szándékára  Kétszakaszos kommunikációáramlás elmélete: az üzenetek a tömegkommunikációból először a véleményformálókhoz áramlanak, s tőlük kerülnek tovább a lakosság kevésbé aktív csoportjaihoz.

107 ARONSON (hetvenes-nyolcvanas évek )  A média erősen befolyásolja az emberek világképét, gondolkodását  A reklámok hatásosságának kutatása  A televízió által közvetített erőszak gyermekekre gyakorolt hatásainak vizsgálata.

108 TERESTYÉNI (2002 )  A tömegkommunikációs eszközöknek fontos, de nem kizárólagos szerepet tulajdonít a társadalmi tematizáció folyamatában  Hozzájárulnak a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához  Társadalmi, politikai kulturális stb. kérdéseknek és problémáknak egy bizonyos rangsorát, fontossági sorrendjét állítják fel

109 GERBNER (2002) Kik mesélik a történeteket?  Oralitás korszaka: család, egyház ( ókortól nyomdászatig)  Nyomtatás: könyvek, írott sajtó  Televízió: a 20. század második felétől a legfontosabb eszköze lett a kultúra formálásának és fenntartásának.  Televízió:helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ megismerésének más eszközeit  Televízió: a gyerekek számára a valóság megtapasztalásának elsődleges forrása

110 GERBNER (2002) Mesefunkciók és a televízió: 1. megmutatják miként működnek a dolgok (oksági viszonyok feltárása) 2. leírják azt, hogy mi micsoda a világban (hírek, tudósítások, dokumentumok, tárgyi tudás) 3. megtanítanak arra, hogy miként is kell bánnunk a dolgokkal. (értékek és választások irányítása, reklám)

111 GERBNER (2002) Kultivációs elmélet:  a televízió szerepe a mindennapi életben: helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ megismerésének más eszközeit  gyerekek számára a televízió a valóság megtapasztalásának elsődleges forrása

112 A hatáselméletek fő csoportjai  Napirend-meghatározó hatás: a tömegkommunikáció nem azt szabja meg, hogy az emberek mit gondolnak, hanem azt, hogy miről gondolnak valamit

113 Napirend-meghatározó hatás  A médiumok rangsort, napirendet állítanak fel az aktuális közügyekről, és ezen keresztül járulnak hozzá az egyének napirendjének alakulásához.  A hírek szelektálása nem egyéni érdekektől és szándékoktól függ elsősorban, hanem a hírszerkesztést jellemző szakmai-, gyakorlati-, szervezési kritériumoktól, értékektől.  A valóság a hírek folyamatában nemcsak szándékos manipuláció révén torzulhat, hanem akaratlanul, a hírszerkesztés szakmai módszertanából eredően is.

114 A média elkerülhetetlen hatása  A média részese a társadalmi és kulturális eseményeknek, hozzájárul a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához  A médiumok a hírek, események kiválasztásának, tálalásának módjával bizonyos társadalmi, politikai, kulturális kérdések fontosságának képzetét keltik a közönségben.

115 A média elkerülhetetlen hatása  A hatás erőssége, tartóssága szorosan összefügg azzal a társadalmi-szociális közeggel, amelyben a befogadó néző, hallgató olvasó él.  Azok a tömegkommunikációs tartalmak, amelyek ellentmondanak az egyének mindennapi tapasztalatainak és szociális attitűdjeinek, értékeinek, világképének csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem képesek befolyásolni a véleményeket

116 A média elkerülhetetlen hatása  A kibocsátott információmennyiség a befogadó közönség kulturális környezetének állandó és szerves összetevőjévé válik.  Ebből, a részben a tömegkommunikáció által előállított és fenntartott kulturális környezetből az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt, attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.

117 A média elkerülhetetlen hatása  A kibocsátott információmennyiség a befogadó közönség kulturális környezetének állandó és szerves összetevőjévé válik.  Ebből, a részben a tömegkommunikáció által előállított és fenntartott kulturális környezetből az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt, attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.

118 Információ  A hírt hordozó jelek tartalmi jelentése. A felhasználó számára mozgásba lévő új ismeret  A hír akkor bír információ tartalommal, ha a hír fogadóban cselekvési ingert indukál (nem biztos, hogy a cselekvés végre is hajtódik).  A hír akkor bír információ tartalommal, ha a hír fogadóban az adott jelenséggel kapcsolatban valamilyen bizonytalanságot megszüntet, vagy mérsékel.

119 Az információ:  tájékoztat,  döntési helyzetbe hoz,  cselekvésre kényszerít.

120 Más értelmezés: adat vagy információ? Adat:  számszerű érték, mely nem feltétlenül nyújt hasznosságot.  Tények, értelmezhető formában való közlése.  Hasznos, ha olyan kész termékké alakul át, mely fontossággal és meghatározott céllal bír.

121 Információ  az adatokon végrehajtott emberi értelmezés  értéke, ami újdonságot tartalmaz, és valami előnyt jelent másokhoz képest  értéke nagyban személyfüggő  értéke függ az információ mennyiségétől és minőségétől, fontosságától és aktualitásától.

122 Információs rendszerek  számítógépes rendszerek, melyek kommunikációs igényeket elégítenek ki  A Vezetői Információs Rendszer (Manegement Information System, MIS)  Irodai Információs Rendszer (Operations Information System, OIS)

123 Vezetői Információs Rendszerek  Döntéstámogató Rendszerek (Decision Support Systems, DSS): döntési modellek, specializált adatbázisok  Végrehajtói Információs Rendszerek (Executive Information Systems, EIS): problémát azonosít, és alternatívákat kínál  On- line Elemző Feldolgozás (On-line Analytical Processing, OLAP):múlt a jelen és a jövő

124 Összefoglalva: Információs rendszernek: egy szervezetet átfogó  adatok és adatfeldolgozások,  adattárolási módok,  adatokat hordozó bizonylatok és azok áramlásának útjait,  az adatkezelésre vonatkozó szabályok,  adatkezelési és feldolgozási módszerek,  működtetés technikai feltételei (eszközrendszerek) integrált egységét nevezzük.

125 Az információs rendszer tervezése, működtetése:  hírek, adatok keletkezése  Mozgatása, tárolása,  mozgatás útvonala,  feldolgozása,  felhasználó ismerete,  felhasználói tudásbázis kialakítása

126 Információval, információs rendszerrel szemben támasztott követelmények:  redundancia mentesség  deformációnak való ellenálló képesség  azsuritás  teljesség  objektivitás

127 Követelmények: Redudancia mentesség := adat többszöröződés, az információt a szükségesnél több jellel fejezzük ki,  terjengőség  számszerűsíthető redundancia  párhuzamosság

128 Követelmények: Deformációnak való ellenálló képesség: adatáramlás során a hírtartalom torzulhat.  Tartalmi torzulás, amely keletkezhet: • észlelésnél, • hírképzésnél, • tartalmi kódolás és dekódolásnál, • hír értelmezésénél

129 Követelmények  Technikai torzulás: információ tartalommal bíró jelek sérülése. A rendszerben alkalmazott technika hibájából következik be.

130 Követelmények Azsuritás: az információ keletkezésének, felhasználásának időbeli követelménye  a működtetésben a hír keletkezése, a beavatkozás szükségességének időbeni megjelenése független a felhasználó akaratától.

131 Követelmények: Teljesség:  a legvitatottabb követelmény  informatikusok: egy döntés meghozatalához minden információra szükség van  gazdasági szakemberek: a jó döntési találat eléréséhez nincs szükség minden információra.

132 Vezetői információs taktikák Egy vezetőnek három feladata van:  Információgyűjtés: felkutatni és begyűjteni az információt, beszámolót és jelentést, személyes kapcsolatok fenntartása  Információ szétosztás: információval ellátni a szervezet dolgozóit, jelentések emlékeztetők küldése, telefon  Szóvivő: információval ellátni a nyilvánosságot beszédeken, jelentéseken keresztül

133 Vezetői információs taktikák  Információ visszatartás: a vezetői hatalom fenntartásának, biztosításának egyik lehetséges útja. Biztosítja a vezető elsődleges szerepét a szervezeti struktúrában  „Gumicsont”: a figyelem elterelése, olyan információt nyújt, amely kapcsolatban van az adott helyzettel, de nem egészen pontos, vagy helyes. A beosztottak elrágódhatnak rajta, a vezető szabad kezet kaphat adott terve, feladata megvalósításához.

134 Vezetői információs taktikák  „Forró krumpli”: a beosztottak eszköze a vezetővel szemben. A beosztottak olyan híreket (álhíreket) juttatnak a vezetőnek, amelyet az fontosnak ítél meg, ezáltal elfoglalja őt. Mivel így nem megfelelően koncentrál, a dolgozó szabadabb légkörben végezheti tevékenységét.

135 Vezetői információs taktikák  „Csöpögtetés”: manipulációra ad lehetőséget. A vezető részinformációkat nyújt a beosztottaknak, éppen annyit amennyi a feladat elvégzéséhez még elégséges, emiatt nem képes önálló feladatmegoldásra, önálló döntéshozatalra. Állandóan rászorul a mindentudó, nélkülözhetetlen vezetőre. A módszer zsarnoki, mert a vezető egyre nagyobb hatalomra tesz szert a beosztott felett. A munkahelyi légkör megromlik, a szervezet reagáló képessége lelassul.

136 Vezetői információs taktikák  Elárasztás: akkora információt zúdít a vezető a beosztottakra, hogy azok képtelenek különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos elemek között, felismerni az összefüggéseket és megoldásokat a vezető közreműködése nélkül. Ez egyben igazolja a vezető rátermettségét, nélkülözhetetlenségét is.

137 Vezetői információs taktikák  Időzítés: • túl későn adott információ: kényszerítés, kénytelenek elfogadni a vezető által javasolt megoldást, mert nincs idő az átgondolásra. • túl korán adott információ: tompítás, később lehet rá hivatkozni

138 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Dr. Móré Mariann docens DEGYFK. Népszerűsítő összefoglalás Kommunikáció:= valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések