Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nagyméretű dokumentumok hivatkozásai. Tartalomjegyzék: Címsorok olyan jegyzéke, melyben a címsorok dokumentumbeli elhelyezkedésük sorrendjében szerepelnek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nagyméretű dokumentumok hivatkozásai. Tartalomjegyzék: Címsorok olyan jegyzéke, melyben a címsorok dokumentumbeli elhelyezkedésük sorrendjében szerepelnek."— Előadás másolata:

1 Nagyméretű dokumentumok hivatkozásai

2 Tartalomjegyzék: Címsorok olyan jegyzéke, melyben a címsorok dokumentumbeli elhelyezkedésük sorrendjében szerepelnek a dokumentumbeli oldalszámukkal együtt, vagy nélkülük. Tárgymutató: A címszavaknak olyan ABC sorrendben megadott jegyzéke, melyek mellett azon oldalszámok találhatók, amely oldalon a címszó előfordul. Főleg szakirodalmak készítésénél használatos. Képaláírás: Automatikusan számozza a dokumentumokban szereplő képeket, ábrákat, táblázatokat vagy egyenleteket. Ezek után szokás megadni az adott kép, ábra, táblázat vagy egyenlet leírását. Idézetek és Irodalomjegyzék: Lábjegyzet/végjegyzet: Az ábrákat a címeikkel együtt a dokumentumon belüli sorrendben sorolja fel.

3 (Másik prezentációban kifejtve: t obboldalas_dok.ppt-ben.) Tartalomjegyzék

4 Tárgymutató/Névmutató

5 • A tárgymutató készítése két lépésből áll. • Első lépésként meg kell jelölni azokat a szavakat, amelyeket a tárgymutatóban szerepeltetni kívánunk. Ehhez válasszuk a Hivatkozás fül Tárgymutató részén a Bejegyzés megjelölése ikont. • • Ekkor megjelenik a Tárgymutató-bejegyzés megadása párbeszédpanel.

6 • Ha kijelöltünk egy szót, akkor a Főbejegyzésben megjelenik a kiválasztott szöveg. Ha a bejegyzésünk egy főbejegyzés albejegyzése lesz, akkor gépeljük be a főbejegyzés szövegét és utána a kijelölt szöveget az albejegyzéshez. (Erre például akkor van szükség, ha egy dokumentumhoz tartozik névmutató és tárgymutató egyaránt, ekkor a Főbejegyzés egyik esetében legyen Tárgymutató, másik esetben névmutató. Használható még ha például fejezetenként készítünk fogalomtárat a fejezetek végére egy szakkönyvben.) • Nyomjuk meg a Jelölés gombot, ennek hatására a dokumentum szövegében kapcsos zárójelek között is nyoma lesz a hivatkozásnak. • Az összes jelölés gombot választva a szövegben megjelenő összes olyan szó bekerül a jelölt szavak jegyzékébe, amelyik megegyezik a szövegünkkel Tárgymutató/Névmutató

7 • A szavak jelölése után álljunk a szövegkurzorral arra a helyre a dokumentumban, ahová be szeretnénk szúrni a tárgymutatót. • Válasszuk a Hivatkozás fül, Tárgymutató részének Beszúrás parancsát (ikonját). Ezzel a Tárgymutató automatikusan generálódik a jelölt szavakból. • Tárgymutatót/névmutatót, az F9 billentyű lenyomásával frissíthetjük, úgy hogy a tárgymutató szövegében állunk a szövegkurzorral. Lehetőség van általunk előre összeállított szavakból készíteni a tárgymutatót. Ehhez készíteni kell egy különálló dokumentumot a szavainkkal, abban a dokumentumban kell állni, a szövegkurzorral, amibe a tárgymutatót be szeretnénk szúrni. Meg kell nyomni a Hivatkozás fül Tárgymutató részen lévő Beszúrás ikont, majd az előjövő párbeszédpanelen belül az AutoJelölés… gombot! Ekkor adható meg a szavakat tartalmazó fájl elérési útja. Tárgymutató/Névmutató

8 • A tárgymutató funkciók segítségével a Wordben tulajdonképpen un. szószedetek hozhatóak létre. • Mi a szószedet? A szószedet tartalmazza a legfontosabb definíciókat, kifejezéseket, rövidítések feloldását, ill. azokat a speciális jelöléseket, szakkifejezéseket, amelyek mások (a témában kívülállók) számára feltételezhetően ismeretlenek, vagy saját szakterületükön eltérő jelentéssel bírnak. E jegyzékek a dolgozat megértéshez egyedi és könnyen visszakereshető segítséget adnak. Ilyen a tárgymutató és a névmutató is. • Címük lehet például: Szakmai szószedet, Rövidítések jegyzéke, Tárgymutató, Névmutató, Fogalomtár Tárgymutató/Névmutató

9 Képaláírás

10 Egy nagyobb méretű dokumentumban sok ábra, kép, fotó, táblázat vagy egyenlet szerepelhet. Ezeket célszerű sorszámokkal, megnevezéssel és rövid szöveges leírással ellátni. A képeket, ábrákat, táblázatokat, képernyőképeket külön tudja a Word sorszámozni egy dokumentumon belül. Képaláírás

11 Ennek hatására megjelenik a Képaláírás panel. A Word automatikusan számozza a soron következő képet, mely sorszám az ábra felirattal együtt a képaláírás mezőbe kerül. Az „1. ábra” szöveg után gépeljük be az általunk kívánt rövid leírást. Ehhez szúrjuk be a kívánt objektumot, amit számozni és röviden leírni szeretnénk (a példában az óramű ábra került beszúrásra). Majd válasszuk a Hivatkozás fül, Képaláírás beszúrása parancsot, miután az ábra alatti bekezdésbe álltunk a szövegkurzorral.

12 Ha nem ábrát szeretnénk feliratozni, hanem például táblázatot, vagy egyenletet, akkor gördítsük le a Felirat lehetőségeit és válasszunk mást a listából. Minden típusú elemet külön számoz a Word. Ha nem választható ki a listából olyan felirat, amit mi szeretnénk, akkor újat hozhatunk létre az Új felirat gomb lenyomásával. A felugró Új felirat panelen beírhatunk további lehetőségeket, mint például: kép, képernyőkép, fotó, rajz, stb. Ezeket az általunk felvett új feliratokat a későbbiekben a feliratok legörgetésénél már tartalmazni fogja a Word. Képaláírás

13 Lábjegyzet/végjegyzet

14 • Lábjegyzetet/végjegyzetet abban az esetben használunk, mikor a dokumentumainkban szereplő szavakhoz, idézetekhez megjegyzéseket szeretnénk hozzátenni. • Gyakran alkalmazzuk, hogy az irodalomjegyzékben szereplő forrásdokumentumokra hivatkozunk lábjegyzetben. • A lábjegyzetek az oldalak alján helyezkednek el. Lábjegyzetet általában akkor használunk, ha az oldalon szereplő megjegyzések nem foglalnak sok helyet. • A végjegyzetek a dokumentum végén szerepelnek, akkor célszerű végjegyzetet készíteni, ha a megjegyzések az oldalak nagy részét elfoglalnák. • Könyvekben szokás fejezetenként is készíteni végjegyzetet, ekkor a végjegyzet az egyes fejezetek végén szerepel.

15 Egy láb- vagy végjegyzet három részből áll: 1.Jegyzethivatkozás-jelből: jelöli, hogy az adott helyhez megjegyzés tartozik. Ez általában egy szám, de lehet karaktersorozat is. Ez a szavak után felsőindexben jelenik meg, és azonosítja az adott szóhoz tartozó megjegyzést. 2.Jegyzetelválasztóból: ez a jel választja el a megjegyzéseket az oldalakon a dokumentum szövegétől. Ez általában egy rövid vonal. 3.Jegyzet szövege: a jegyzetválasztó alatt megjelenő megjegyzés szövegekből. Lábjegyzet/végjegyzet

16 Lábjegyzet/végjegyzet készítése Lábjegyzetet legegyszerűbben úgy készíthetünk, hogy a szövegkurzorral az után a szó után állunk, melyhez a megjegyzést szeretnénk fűzni. Ekkor kiválasztjuk a Hivatkozás fül, Lábjegyzet beszúrása parancsot. Ennek hatására a szövegkurzor helyére kerül a soron következő lábjegyzet-hivatkozás száma és a lap alján, egy kis vonal alatt, a hivatkozási szám után megjelenik a szövegkurzor, ahová írható a megjegyzés. A Word automatikusan számon tartja a lábjegyzet-hivatkozások számát. Ha egy már létező lábjegyzet-hivatkozás elé egy újat szúrunk be, akkor a Word automatikusan módosítja a dokumentumban a beszúrt után következő, már korábban létrehozott hivatkozási számokat, azaz mindegyiket növeli 1-gyel. Lábjegyzetet a Word alapértelmezetten arab számmal, míg a végjegyzeteket római számmal számozza. A lábjegyzet/végjegyzettel kapcsolatos alapbeállításokat egy panelen lehet módosítania, mely a Hivatkozás fül Lábjegyzetek rész-en lévő jobbra le mutató nyíllal érhető el.


Letölteni ppt "Nagyméretű dokumentumok hivatkozásai. Tartalomjegyzék: Címsorok olyan jegyzéke, melyben a címsorok dokumentumbeli elhelyezkedésük sorrendjében szerepelnek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések