Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A „Web 2.0” Készítette: Kovács Nándor. A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A „Web 2.0” Készítette: Kovács Nándor. A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre."— Előadás másolata:

1 A „Web 2.0” Készítette: Kovács Nándor

2 A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította, webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség.

3 webhasználat mértéke Web 1.0 Álmodozások kora Lehetőség Web 2.0 Nagykorúság kora Együttműködés Web 3.0 Érettség kora Megbízhatóság A Web fejlődésének fő szakaszai

4 A Web történetének főbb állomásai október 29. Az első adatcsomag átvonult a hálózaton. Len Kleinrock összekapcsolt két kutatóintézetben lévő számítógépet telefonkapcsolat segítségével. A UCLA-ból induló „Log” szóra a Stanford Research Institute „In” szóval válaszolt volna. A rendszer az utolsó betű elküldésénél összeomlott. Az újabb kísérlet már sikeres volt, de mégis az első elküldött „szó” az „LO” volt.

5  1983 június Megszületik a DNS Nem számokat kell egy-egy oldal eléréséhez megadnunk (pl ), hanem természetes nyelven értelmezhető címeket (pl. Létrehozták a tartományelnevezésű rendszert. A hálózatba beállított (DNS)szerverek lefordították a tartományneveket számokká. Paul Mockapetris az egyike a rendszer alapítóinak Mérföldkövek a web történelmében

6  december 25. A web történelmének legelső mérföldköve a saját születése. (World Wide Wonder) Tim-Berners Lee és Robert Cailliau létrehozták az első Web-tartalmat: a CERN telefonjegyzékét. Mérföldkövek a web történelmében

7  1993 március 15. Az első grafikus böngésző megszületése Letölthető XWindows alá. Később ez volt az alapja a Netscape böngészőnek. A forrást a Microsoft is felhasználta az Internet Explorer 1.0-hoz. Ezzel elkezdődött a hatalmas böngészőháború Mérföldkövek a web történelmében

8  februárja Megjelenik a későbbi Yahoo! néven ismert könyvjelző lista az interneten. Számos kisebb keresőnek ez jelentette a végét. Egyedüli rivális a Google. Mérföldkövek a web történelmében David Filo Jerry Yang

9  1995 július 16. Az Amazon.com megnyitotta „kapuit”. Jeff Bezos alapító Számos történet látott napvilágot, hogyan született meg az üzleti terv. Egy átalakított garázsból indult a Washingtoni Bellevue-ban januártól kezdett az oldal profitot termelni. Mérföldkövek a web történelmében

10  augusztus 9. A Netscape nyilvánossá válik (a vállalat részvényei óriásit ugranak felfelé) Megalapozva a 2000-es dot.com katasztrófát Mérföldkövek a web történelmében

11  szeptember 3. Befejeződik az első eBay árverés. Kerti vásár helyett, internetes zsibvásár. Sokszor bizalom alapján működik. Mérföldkövek a web történelmében

12  szeptember 7. A Google Inc. alapjai ig Larry kollégiumi szobájában adatközpont júniusában az Oxford English Dictionary hozzáadta a Google kifejezést a szótárához Mérföldkövek a web történelmében Larry Page és Sergey Brin

13  október 24. Craig Newmark közzéteszi a apróhirdetés listáját Később Craigslist.org néven nőtte ki magát, majd több ország indított hasonló apróhirdetés oldalt. Mérföldkövek a web történelmében

14  január 17. Kitör a Lewinsky botrány A botrány először az interneten jelent meg és nem nyomtatott hírújságban. A hagyományos médiaforrások ráébredtek, hogy ki kell lépniük az Internetre. A nyomtatott változat nem tud versenyezni a világháló gyorsaságával. Mérföldkövek a web történelmében

15  január 15. Megjelenik az első cikk a Wikipédiában Ma már nagyon sok keresésnek ez az oldal a kiindulópontja. Bárki információt adhat be, tehet közzé. Mérföldkövek a web történelmében

16  február 16. Debütál az Oddpost rendszer. A különböző ingyenes postafiókok mellett nagyon sokan használnak lokális telepített levelezőprogramot. A nehéz átjárhatóság miatt alakult ki a postafiókokat jól menedzselő webes felületű rendszer. Ez alapozta meg a web 2.0 és az AJAX technológia jövőjét, vagyis, hogy minden tevékenységünket a weben keresztül végezzük. ma már a Yahoo! tulajdona Mérföldkövek a web történelmében

17  március A Friendster elindul a kapcsolatépítés útján. Létrehozó: Jonathan Abrams Elege lett a névtelen online randevú helyekből, valódi névvel regisztrált felhasználók között szeretett volna kapcsolatokat kialakítani. Pár hónap alatt 1 millió felhasználója lett. Mérföldkövek a web történelmében

18  augusztus 28.- Katrina blog Michael Barnes blogbejegyzése a hurrikánról New Orleansban. Élő hírközvetítés volt, amire a vezető hírlapok sem voltak akkor képesek. Több tízezer felhasználó olvasta naponta a bejegyzéseket. Mérföldkövek a web történelmében

19 A Web 2.0 fogalom megszületése A web 2.0 kifejezést Tim O'Reillynek, az O'Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják, 2004-ből, ám valójában Dale Dougherty és Craig Line említette először a kifejezést egy közös előadásukban. O'Reilly egyébként eredetileg nem generációváltással kapcsolatos értelemben használta a kifejezést, hanem az internetes gazdaság Dotkomlufi utáni újraéledését értette alatta. – telepítés nélkül futtatható szoftverek, – bárhonnan elérhető online dokumentumok, – ingyenes tudástárak, – egyre gyarapodó netes közösségek Legfontosabb ismérvei: Tim O'Reilly Platform független szolgáltatások

20 Tim O'Reilly szerint a Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások, illetve szolgáltatások jellemzői:  A web mint platform jelenik meg •Cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes felület segítségével képesek a normál asztali alkalmazások teljesítményét nyújtani (például ilyen a web szövegszerkesztője, a Google Docs). •De ide tartoznak azok a Gadgetek és Widgetek is, melyekkel a felhasználó munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott oldalakat, illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti hálózati alkalmazásait.

21  Az adat mint hajtóerő •A felhasználó birtokolja az információt, saját maga szerkesztheti azt, és közzé is teheti. Adatvezérelt rendszerek.  Részvételen alapuló tervezés •Az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai.  Komponensalapú fejlesztés •Az alkalmazások akár több fejlesztő által írt modulból állhatnak össze.  Laza szervezeti struktúra •A tartalom és szolgáltatás közzététele teszi lehetővé •A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetők, az új tulajdonságokról pedig azonnali visszajelzést kaphatunk a felhasználóktól – ezek a szoftverek a véget nem érő fejlesztési stádium miatt állandó béta verziónak nevezhetők (perpetual beta).

22  Általában a Web 2.0-hoz kötött fogalom a tartalommegosztás (sharing), azaz bármilyen információ elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára.  Ellentétben a hírek, linkek megosztásával, a fájlok megosztása (zenék, filmek) jogi kérdéseket vet föl. fájlok megosztásafájlok megosztása

23  A tartalom létrehozását a böngészőn belül, külön programok igénybevétele nélkül végzik, ehhez általában az AJaX technológia segítségével létrehozott, esetleg Java vagy Flash alapú, fejlett felhasználói felület áll fejlett felhasználói felület állrendelkezésre.

24 Mi az Ajax Ajax (Asynchronous JavaScript and XML) interaktív webalkalmazások létrehozására szolgáló webfejlesztési technika. A weblap kis mennyiségű adatot cserél a szerverrel a háttérben, így a lapot nem kell újratölteni minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó módosít valamit. Ez növeli a honlap interaktivitását, sebességét és használhatóságát.

25 Böngésző Web-szerver JavaScript keret- rendszer Adat- bázis webszolgáltatás Ajax- alkalmazás (+ böngésző-kieg.) Az alkalmazás kezdeti betöltése Proxi webszol- gáltatáshoz Külső webszolgál- tatásokhoz Ajax- könyvtár Ajax- eszköz URL-címezhető szoftverelem Ajax-híd Az AJAX-architektúra

26 Az Ajax a következő technikák kombinációja :  XHTML  DOM (dokumentum objektum modell)  XMLHttpReques  XML

27  XHTML a tartalom leírására és formázására. Xhtml= Egy HTML ami SGML-ben van definiálva Xhtml= Egy HTML ami SGML-ben van definiálva HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv (Standard Generalized Markup Language) egy ISO szabványos jelölőnyelv dokumentumformátumok leírására

28 Néhány HTML-szerkesztő program  Adobe Dreamweaver  Macromedia Dreamwaver  Microsoft FrontPage  Microsoft Visual Studio  Mozilla Composer  Netscape Composer  AOLpress  Blockstar

29 Az Ajax a következő technikák kombinációja:  DOM ( dokumentum objektum modell) : dinamikus megjelenítés és a már megjelenített információ együttműködésének kialakítására. L eginkább olyan alkalmazások kezelésére alkalmas, ahol ismételt és nem szekvenciális sorrendű hozzáférés történik a dokumentumhoz..  XMLHttpRequest: objektum az adatok aszinkron kezelésére a kliens és a webszerver között.

30  XML formátumot használnak legtöbbször az adattovábbításra a kliens és a szerver között a következő okok miatt: •mind ember, mind gép számára olvasható formátum •támogatja a Unicode-ot, ami lehetővé teszi bármely információ bármely emberi nyelven történő közlésétUnicode •képes a legtöbb általános számítástudományi adatstruktúra ábrázolására (rekord, lista, fa…) •öndokumentáló formátum, amely struktúra- és mezőneveket ír le speciális értékekkel együtt •szigorú szintaktikus és elemzési követelményeket támaszt, ami biztosítja, hogy a szükséges elemzési algoritmus egyszerű, hatékony és ellentmondásmentes maradjon

31 publikált tartalom felhasználó által készített tartalom több mint 1 milliárd felhasználó globálisan 2006 Web 2.0 Az egyre inkább írott-olvasott Web 80 millió webhely Kollektív tudás Web 1.0 Az inkább csak olvasott Web 250 ezer webhely 45 millió felhasználó globálisan 1996 publikált tartalom felhasználó által készített tartalom A Web 1.0  2.0 átmenet

32 Tipikus webkettes szolgáltatások és technológiák  Tartalommegosztás (sharing)  Cimkézés (tagging) 1  Creative commons  Közösségi és kapcsolatépítő szolgáltatások/oldalak  Szabványos webfejlesztési technikák (css, xml)  Virtuális világok, online játékok pl:Second Life  RSS, hírcsatornák, Podcasting  Stb. 1 A címkézés esetén a felhasználó a dologhoz hozzárendel egy vagy több címkét, ez bárkinek, bármilyen (akár egy másik címkének ellentmondó)

33

34 webhasználat mértéke Web 1.0 Álmodozások kora Lehetőség Web 2.0 Nagykorúság kora Együttműködés Web 3.0 Érettség kora Megbízhatóság A Web fejlődésének fő szakaszai

35 Britannica Online Wikipedia személyes weboldalak  bloggolás (webnaplózás) kattintás és doménnév-megadás  kulcsszavas keresés és optimalizálás teljes oldal megtekintésének díjazása  díjazás kattintásokként képernyőrészlet kivágása webszolgáltatás publikálás hozzájárulás és részvétel tartalomkezelő rendszerek  wiki-alapú megközelítések könyvtárazás (taxonómia)  cimkézés ("folkszonómia") „beragadt” tartalmak tartalomaggregáció A hangsúly a nagy webhelyeken van  A kisebb webhelyek kerülnek a fókuszba A hardvererőforrások a fontosak  Az információtartalom a fontos Az értéket a fejlesztők adják  A felhasználók is termelnek értéket Célzott felhasználói körök  Hálózatba szerveződő felhasználók Minden jog fenntartva  Csak bizonyos jogok vannak fenntartva Hosszú fejlesztési-bővítési ciklusok  Folyamatos karbantartás („örökös” béta) Szorosan kapcsolt architektúrák  Lazán kapcsolt architektúrák A szoftvert PC-re írják  A szoftver minden Web által támogatott eszközön működik A Web 1.0  2.0 átmenet jellemzői

36 A Web 2.0 használat mértéke A tevékenységet végző webhasználók %-os aránya Web 2.0-jellegű evékenység A felmérés időpontja 34% Az interneten keresztül fotókat hívatott elő vagy mutatott be szeptember 30% Értekelt valamilyen terméket, szolgáltatást vagy személy egy online értekelő rendszerrel szeptember 27% Megosztotta a számítógépén tárolt információkat másokkal online módon május-június 26% Megosztott olyan információt, amit saját maga hozott létre, pl. saját mű, fotó, történet vagy videó december 18% Az online talált anyagot (pl. dal, szöveg vagy kép) kombinálva felhasználta a saját alkotásánál január 14% Létrehozta saját weboldalát, vagy dolgozott rajta december 13% Létrehozott weboldalt vagy blogot mások számára, pl. barátok, magán vagy munkahelyi csoportok, vagy dolgozott ilyenen december 11% Használt online közösségi vagy munkahelyi hálózati helyeket, mint pl. Friendster vagy Linkedln szeptember 8% Létrehozta saját online újságját vagy blogját, vagy dolgozott rajta február-április

37 A Web 2.0 használata  Egyének, ad-hoc és civil közösségek •A Web széles spektrumban válik kétirányúvá  érzelmi megnyilvánulások, személyes véleménynapló  ismeretek rendszerezése és megosztása •Nemcsak információ-, hanem szoftverelőállítás is  montázstechnika terjedése („mash-up”-ok) Pl: Wikipedia + Google Maps = Wikimapia •Lazán formálódó közösségek  „Közösségformáló” szoftverek

38  Vállalatok és intézmények •Web 2.0 használat alacsony fokon  DE: alkalmazásintegrációban előbbre járnak („mash-up”-ok)  a „webszolgáltatás” közös elem  magas teljesítmény- és megbízhatósági követelmények •Szolgáltatás-orientált architektúra (SOA) terjedése  Szoftvergyártók „nyomulása” SOA-fronton  nagy vállalatirányítási alkalmazások SOA- alapon  üzleti folyamatok webszolgáltatás-alapú tervezése és megvalósítása A Web 2.0 használata

39 Tartalom a Web 2.0-ban  Információkeresés •Információk az internet „mélyéből” •Multimodális tartalmak  kép, hang, videó, szöveg •Szemantikus indexelés  Pontosan célzott keresésre  Minták, asszociációk, rejtett tartalmak feltárására  Közösségi tartalomelőállítás •Wiki: a kollektív tudás reprezentációja? •Blog: gyors feledésre ítélt véleményektől a kollektív tudás előkészítéséig

40 multimédiás adatbázisok, egyéb, változatos infor- mációforrások 0. r é t e g : i n f o r m á c i ó f o r r á s API-k 1. r é t e g : e l é r é s gyűjtőszolgáltatások, szemantikus integráció 2. r é t e g : a g g r e g á c i ó alkalmazásszolgáltatás, szolgáltatásszerű szoftverek, montázsok 3. r é t e g : s z o l g á l t a t á s A Web 2.0 technológiai rétegei alkalmazásprogramozási interfész Egy nyilvános API segítségével lehetséges egy programrendszer szolgáltatásait használni anélkül, hogy annak belső működését ismerni kellene.

41 0. r é t e g : e r ő f o r r á s 1. r é t e g : e l é r é s 2. r é t e g : a l k a l m a z á s helyi távoli A PC, mint platform önálló, helyileg telepített programok helyi GUI 0. r é t e g : i n f o r m á c i ó f o r r á s 1. r é t e g : e l é r é s 2. r é t e g : a g g r e g á c i ó 3. r é t e g : s z o l g á l t a t á s helyi távoli A Web, mint platform montázsok és webalkalmazások webböngésző Paradigmaváltás a platformok területén

42 A Web 2.0 üzleti modelljei 1 Kezdő vállalkozások •Üzleti modell  rövid fejlesztési ciklusok •Hozott anyagból építkeznek  építenek a felhasználói közösség rendszeres és közvetlen visszajelzésére •Átvágják a közvetítői láncot •Az ügyfeleiket önellátóvá teszik •Hagyják magukat vezérelni az ügyfeleiktől

43 A Web 2.0 üzleti modelljei 2 Nagy szoftvergyártók és –szolgáltatók •Üzleti modell  licenceladásra épülő klasszikus szoftvergyártás lassú változtatása  hangsúly továbbra is a megbízhatóságon és minőségen  monolítikus programcsomagok átalakítására SOA-ra  szoftverfejlesztő eszközeik innovatív átalakítása, és óvatos nyitás Web 2.0 megoldások felé  feltételezés: a hajtóerő az üzleti együttműködési hálózatok (pl. elektronikus üzletvitel, kereskedelem) lesznek, és nem a közösségi hálózatok

44 Web 2 után Az internet fejlődésének új szakasza radikálisan átalakítja az informatikát, amelyben a Web már mint teljes működési környezet (platform) jelenik meg, és ez a mainál jóval dinamikusabb, a felhasználók teljesebb részvételét és sokoldalú együttműködését biztosító szolgáltatások kialakítását teszi lehetővé az üzleti, közszolgálati és civil szférában egyaránt.

45 publikált tartalom felhasználó által készített tartalom több mint 1 milliárd felhasználó globálisan 2006 Web 2.0 Az egyre inkább írott-olvasott Web 80 millió webhely Kollektív tudás A Web 2.0  3.0 átmenet

46 Várható jelenségek 1 1. Az üzleti-közszolgálati és egyéni-civil informatika egyre közelebb kerül egymáshoz: hasonló használati módok, technológiai megközelítések és tartalmak fogják jellemezni mindkét nagy területet a Web tekintetében. 2. A vállalati-intézményi oldalon – elsősorban a megbízhatóságra és garantált teljesítményre való törekvés miatt – továbbra is óvatosabban, a SOA-kínálat köré szerveződve történik a fejlődés. A civil szférában két alapvető változás zajlik le: •Egyre többen kapcsolódnak be a webtartalmak előállításába, és ezen belül növekszik a minőségi tartalmak köre. •Jellemzővé válik a számítógép-platformtól független szoftverek és webszolgáltatások használata, a szoftverek „szükség szerinti” (on demand) alkalmazása.

47 Várható jelenségek 2 3. A szoftverek „szükség szerinti”, de megbízható használata ill. ennek elterjedése mögött nagy és dinamikusan átszervezhető kapacitású (virtualizált) információközpontok üzemeltetése és minden határon túl történő automatizálása áll. 4. Az időszak közepe tájától ( ) kezdenek a Web- alapú informatika megbízhatóságával és működőképességével kapcsolatos ellenérzések és ellenvetések megszűnni. A Web a vállalati- intézményi SOA természetes folytatásaként jelenik meg (WOA).

48 Várható jelenségek 3 4. A Web mindent átható, mindenütt jelenlévő jellege az idő-szak vége felé válik meghatározó tényezővé. A szervezetek-re és a különböző berendezésekre, készülékekre nem csak az lesz jellemző, hogy egyre több információt dolgoznak fel egyre magasabb szinten, hanem az is, hogy mindezt a Web közvetítésével teszik majd. 5. Az időszak végétől ( ) a „Web 3.0”, a „globális SOA”, a „megbízható és mindent átható Web”, a „Web- orientált architektúra” egymás felé gyorsan konvergáló technológiákat jelölnek. Az üzleti és informatikai innováció egymástól elválaszthatatlan egységet képeznek. Ennek a folyamatnak a befejeződése további 5-10 évet vehet igénybe.

49 A Web várható fejlődése SOA-ra való áttérés széles körben Web 3.0 elterjedése Nagy szoftvergyártók SOA-eszközöket forgalmaznak Web-orientált architektúra (WOA) Üzletkritikus alkalmazások SOA-alapon Megbízható Web megjelenése Web 2.0-s platformok vállalati használatban Írott-olvasott Web (2.0) terjedése Web, mint platform elfogadása Mindent átható Web megjelenése Globális SOA Szemantikus technológiák terjedése Szolgáltatásorientált architektúra

50 Következtetések 1 1. A Web 2.0-val nem egy újabb „pókháló” került az in- formatika épületének falára, hanem a Web az épületet körülvevő világ lüktető idegrendszerévé nőtte ki magát. 2. A Web 2.0: információs társadalom a gyakorlatban. 3. A Web 2.0 a vállalati rendszereket a lehető legnagyobb mértékben nyitottá teszi, és elősegíti, hogy maguk is nyílt ill. kívülről szolgáltatott rendszereket használjanak. 4. A Web 2.0 az információfeldolgozás technológiájáról az informatika alkalmazására tereli a figyelmet a felhasználók minden eddiginél szélesebb körében.

51 Következtetések 2 5. A Web 2.0 újradefiniálja a szoftver fogalmát mi- közben „összegyúrja” a fejlesztést és az üzemeltetést szolgáltatássá, és ezzel megszünteti az igényt a szoftver forráskódjára a használati oldalon. 6. A Web 2.0 működéséhez (számítógépekből álló) „hiperszámítógépekre” van szükség, amelyeken belül az egyes számítógépek, de maguk ezek a hiperszámítógépek is az internet egységes protokolljával kommunikálnak egymással. 7. A garantált teljesítmény és a megbízhatóság csak a Web következő, 3. korszakában válnak hétköznapi jelenségekké.

52 Mi is ez valójában? Lássunk néhány példát! Tipikus webkettes szolgáltatások  Közösségi oldalak (Social networking, például: iWiW, Orkut, Facebook[2], Közösségi oldalakiWiWOrkut Facebook[2] Közösségi oldalakiWiWOrkut Facebook[2]  MySpace, LinkedIn[3], Mindenki.hu, Barátikör.com, MyVIP) MySpaceLinkedIn[3]Mindenki.huBarátikör.comMyVIP MySpaceLinkedIn[3]Mindenki.huBarátikör.comMyVIP  Képmegosztó oldalak (például: Flickr, Indafotó[4], Picasa, Photobucket, Képmegosztó oldalakFlickrIndafotó[4]Picasa Photobucket Képmegosztó oldalakFlickrIndafotó[4]Picasa Photobucket  SmugMug, Zooomr, Open Photo Project) SmugMugZooomrOpen Photo Project SmugMugZooomrOpen Photo Project  Videómegosztó portálok (Például: YouTube, Google Videos, IndaVideó) Videómegosztó portálokYouTubeGoogle Videos IndaVideó Videómegosztó portálokYouTubeGoogle Videos IndaVideó  Blogok, mikroblogok (például Twitter, Jaiku.com, Plurk) BlogokmikroblogokTwitterJaiku.comPlurk BlogokmikroblogokTwitterJaiku.comPlurk  Online irodai alkalmazások (Például: Google Calendar, Google Docs & Spreadsheets, Zoho[5]) Google Calendar Google Docs & SpreadsheetsZoho[5]Google Calendar Google Docs & SpreadsheetsZoho[5]  Wikipédia és más wikik (szabadon szerkeszthető ismerettárak) Wikipédiawikik Wikipédiawikik  Fórumok Fórumok  Aukciós oldalak (például: eBay, Vatera) Aukciós oldalakeBayVatera Aukciós oldalakeBayVatera

53  Online kiskereskedelemmel foglalkozó vagy azt támogató oldalak (PayPal, Abaqoos) PayPalAbaqoosPayPalAbaqoos  Linkmegosztó szolgáltatások (például: del.icio.us[6], Diigo[7], kedvenceim.com, mylink.hu, Ma.gnolia.com), [8] Linkmegosztó szolgáltatásokdel.icio.us[6]Diigo[7]kedvenceim.com mylink.huMa.gnolia.com[8] Linkmegosztó szolgáltatásokdel.icio.us[6]Diigo[7]kedvenceim.com mylink.huMa.gnolia.com[8]  Más oldalakat értékelő szolgáltatások, például a Digg[9] Digg[9]Digg[9]  Hírforrások (feedek) (RSS, Atom (feed)) és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó alkalmazások (például a tartalmat szűrő Yahoo Pipes, AideRSS, FeedHub, a hírcsatornákat egyesítő FeedRinse, FeedBlendr) HírforrásokfeedekRSSAtom (feed)Yahoo PipesAideRSSFeedHubFeedRinseFeedBlendr HírforrásokfeedekRSSAtom (feed)Yahoo PipesAideRSSFeedHubFeedRinseFeedBlendr  Hírek újrakeverését (remixelését) támogató egyéni kezdőlapok (iGoogle, Netvibes, Hírfigyelő[10]) és RSS-olvasók (Google Reader) iGoogleNetvibes Hírfigyelő[10]RSS-olvasókGoogle ReaderiGoogleNetvibes Hírfigyelő[10]RSS-olvasókGoogle Reader  Podcast-ok Podcast-ok  Előre megírt licencszerződések, melyek megkönnyítik a publikációt (Creative Commons, GPL) Creative CommonsGPLCreative CommonsGPL  Közösségi zeneajánló oldalak (Pandora.com, Last.fm) Közösségi zeneajánló oldalakPandora.comLast.fm Közösségi zeneajánló oldalakPandora.comLast.fm  Az internet-hozzáférés megosztását segítő közösségek (Fon[11], Meraki[12]) Fon[11]Meraki[12]Fon[11]Meraki[12]  Online tárhely-szolgáltatók (Box.net, Dropbox) Box.netDropboxBox.netDropbox  Virtuális világok (Second Life) és online játékok Virtuális világokSecond Life Virtuális világokSecond Life  Egyesített beléptetőrendszerek (OpenID, TypeKey) Egyesített beléptetőrendszerekOpenIDTypeKey Egyesített beléptetőrendszerekOpenIDTypeKey  Mashupok és a létrehozásukat támogató szolgáltatások Mashupok

54  Online térképalkalmazások (Google Maps, Yahoo! Maps) Google MapsYahoo! MapsGoogle MapsYahoo! Maps  Nyílt forráskódú szoftverek közös fejlesztését támogató ún. verziókezelő rendszerek (CVS, SVN, Git, Mercurial, Bazaar) CVSSVNGitMercurialBazaarCVSSVNGitMercurialBazaar  Pastebin-ek Pastebin  Az internet felhasználásával futó tudományos programok Galaxyzoo) valamint meteorológiai közösségek (Metnet.hu, Viharvadász.hu) GalaxyzooMetnet.hu GalaxyzooMetnet.hu  Jellemzői [szerkesztés] szerkesztés


Letölteni ppt "A „Web 2.0” Készítette: Kovács Nándor. A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések