Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kutatásmódszertan Forrás: Bajusz K. (2007.) Bajusz K. (2007.) KSH (2008.) Lakatos V. (2008.) Majoros P. (2004.)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kutatásmódszertan Forrás: Bajusz K. (2007.) Bajusz K. (2007.) KSH (2008.) Lakatos V. (2008.) Majoros P. (2004.)"— Előadás másolata:

1 Kutatásmódszertan Forrás: Bajusz K. (2007.) Bajusz K. (2007.) KSH (2008.) Lakatos V. (2008.) Majoros P. (2004.)

2 2 BEVEZETÉS   Az Európai Unió csak a kutatás és fejlesztés kiemelkedő teljesítménye révén tud versenyképes maradni fő riválisai, az Egyesült Államok és Japán mellett.   A konkrét célkitűzések között szerepel, hogy a tagállamok K+F ráfordításai 2010-re el kell érjék a GDP 3%-át, és a tagországok nemzeti ráfordításai 2/3 részének a vállalkozási szektorból kell származnia.

3 3   Az Európai Unió tagországainak kutatás- fejlesztésre költött ráfordításai a célértéktől átlagosan több mint egy százalékponttal elmaradnak (2007- ben az átlag 1,83% volt).   A K+F tevékenységekhez kapcsolódó ráfordítások aránya Svédországban és Finnországban a legmagasabb (3,63 és 3,47%), Cipruson, Bulgáriában és Szlovákiában a legalacsonyabb (0,5% alatti).

4 4 Az összes K+F ráfordítás a GDP százalékában és a vállalkozások aránya a finanszírozásban Mo-on

5 5 A K+F ráfordítások összege, forrása   Magyarországon a kutatás-fejlesztésre költött összes ráfordítás ben 245,7 milliárd Ft volt, ami folyó áron 3,3%-kal haladta meg az előző évit.   A ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 0,97% volt, ez az előző évi 1,00%-hoz képest némi visszaesést jelent.   Míg a kutatóintézetek és a felsőoktatási kutatóhelyek kutatás-fejlesztési ráfordításai csökkentek, addig a vállalkozási szektoréi kismértékben növekedtek.

6 6   A működési költségeken belül a bérek aránya 2007-ben 56% volt.   Az előző évhez képest a költségvetési kutatóintézeteknél 18%-os, a felsőoktatási kutatóhelyeknél 26%-os volt a beruházás visszaesése, a három szektor közül a legnagyobb mértékben pedig a vállalkozási kutatóhelyek esetében csökkent a beruházás, 37%-kal.

7 ben a vállalkozások az EU-27 országaiban az összes kutatás-fejlesztési ráfordítás átlagosan 54,5%-át fedezték. A kevés számú rendelkezésre álló 2007-es nemzetközi adat szerint   Finnországban 68,2, míg   Szlovákiában 35,6,   Romániában pedig 26,9%-ot tett ki a vállalkozások által finanszírozott hányad.

8 8 Magyarországon 2007-ben a vállalkozások szerepének a K+F finanszírozás terén korábbi években tapasztalt növekedése lassult ben a vállalkozások 43,9%-ban finanszírozták az összes ráfordítást, míg az állami költségvetés a források 44,4%-át biztosította. A hazai nonprofit szektor a teljes kutatási- fejlesztési ráfordításoknak 0,6%-át, a külföldi források pedig 11,1%-át fedezték.

9 9 K+F ráfordításokból a vállalkozások és az állami költségvetés által finanszírozott hányad

10 10 A kutatás-fejlesztés ráfordításai pénzügyi források szerint

11 11 A kutatás-fejlesztésben dolgozók tényleges és számított létszáma, 2007

12 12 Publikációs tevékenység   Tudományos publikációkban főleg az alapkutatás és az alkalmazott kutatás eredményei jelennek meg, az elsősorban fejlesztésben érdekelt vállalkozások ebben kisebb szerepet vállalnak.   Mind a magyar nyelvű, mind az idegen nyelvű publikációk tekintetében a felsőoktatási kutatóhelyeken a legmagasabb a közlések száma.

13 13 A száz kutatóra jutó magyar nyelvű cikkek száma   a felsőoktatási kutatóhelyeken 210,   a kutatóintézeteknél 92,   a vállalkozásoknál 14 volt, míg a száz kutatóra jutó idegen nyelvű cikkek száma   a felsőoktatási kutatóhelyeken 39,   a kutatóintézeteknél 16,   a vállalkozásoknál pedig 1 volt.

14 14 A tudományos kutatók publikációinak alakulása

15 15 A kutatási, fejlesztési tevékenység főbb mutatószámai az előző év százalékában

16 16 A kutató-fejlesztő helyek száma   A kutató-fejlesztő helyek száma az előző időszakhoz képest kismértékben, 1,9%-kal növekedett, így 2007-ben 2840 egység foglalkozott kutatással.   A kutatóhelyek szektor szerinti megoszlása változást mutat hoz képest: a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek aránya lényegesen nem változott, de a vállalkozási kutató- fejlesztő helyek aránya 3 százalékponttal növekedett a felsőoktatási kutatóhelyek rovására.

17 17 A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint

18 18 A K+F kutatóhelyek tudományterület szerint, 2007

19 19 A kutató-fejlesztő helyekenfoglalkoztatottak létszáma A különböző kutatóhelyeken alkalmazásban állók létszáma fő volt, ami az előző évhez képest 1,8%-os csökkenést jelent. Az összlétszámon belül azonban nőtt a kutatók és a segédszemélyzet aránya, sőt abszolút létszáma is, vagyis a csökkenés az egyéb fizikai és nem fizikai létszámot érintette.

20 20 Több kutatóhelyen a foglalkoztatottak csak a teljes munkaidejüknek egy részében végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet, ezért a K+F területen dolgozókról reálisabb képet ad az ún. számított létszám (FTE – Fulltime equivalent), amely a teljes munkaidejűre átszámított személyzetet határozza meg.

21 21   A K+F területen dolgozók számított létszáma 2007-ben fő volt. Ez az előző évhez képest 17 fős, azaz 0,1%-os csökkenést jelent.   A vállalkozási kutató-fejlesztő helyeken az összes számított létszám 11,5%-kal növekedett az előző évihez képest, és ezen belül a kutatók számított létszáma is ugyanilyen mértékben nőtt.

22 22 A K+F-ben foglalkoztatottak számának változása szektoronként az előző évi százalékában, 2007

23 23   Az összes kutató-fejlesztő helyen dolgozó kutató nők számított létszámon belüli részaránya ben Magyarországon megegyezett az előző évivel, 31%, ami a 28%-os EU-27 átlag felett van.   A K+F területen foglalkoztatottak 75%-a felsőfokú végzettséggel, 24%-a PhD vagy DLA fokozattal is rendelkezik. Ugyanezek az arányok a vállalkozási szektorban 69% és 7%.

24 24 Az egyes régiók részesedése a K+F-ben foglalkoztatottak számából és a K+F ráfordításokból, 2007

25 25 A K+F ráfordítások* megoszlása szektoronként

26 26 A K+F beruházások összetételének alakulása, 2007

27 K+F az EU-ban és Magyarországon

28 28 K+F az Európai Unióban  stratégiailag összehangolt  2000: Lisszabon 2002: Barcelona  konkrét célok meghatározása

29 29 A március i lisszaboni csúcstalálkozón útjára indított folyamat. A lisszaboni stratégiaként meghirdetett koncepció a foglalkoztatás, a gazdasági reformok és a szociális kohézió megerősítését célozzák a tudásalapú társadalom kiépítésével párhuzamosan. Lisszaboni stratégia, 2000

30 30 A stratégia eredeti központi célkitűzése, hogy az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljék, amely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt.

31 31 Fenntartható fejlődés  a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására Az EU jövő stratégiáját Az EU-t  A környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális előrehaladás kombinált szempontrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell építeni

32 32  az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése  élelmiszerbiztonság, és a veszélyes kemikáliák kezelésére vonatkozó előírások felülvizsgálata  a mezőgazdasági termelés, és a halászat szabályozásának megváltoztatása, a lehalászás, és a csökkenő termelékenység elkerülése érdekében  szegénység, megfékezése, hiszen minden hatodik európai polgár szegénységben él, és ez sok esetben családok több generációját érinti.  az európai társadalom korfájának alakulása is számos további problémát vet fel, a társadalom elöregedése, és az alacsony születésszámok nemcsak lassítják a gazdasági növekedést, de a későbbiekben anyagi nehézségeket is jelentenek.

33 33  A Lisszaboni Stratégia végrehajtása azonban néhány év alatt túlságosan bürokratikussá vált.  A 28 fő célkitűzést és 120 köztes célt 117-féle mutatóval mérő évi közel 300 jelentés lehetetlenné tette a stratégiai gondolkodást.  A problémákra legélesebben a Wim Kok volt holland miniszterelnök vezette munkabizottság mutatott rá 2004-es elemzésében.

34 34  A Barroso-bizottság a tapasztalatokra támaszkodva átdolgozta a Lisszaboni Stratégiát, kevesebb, de jobban megvalósítható célt kijelölve.  Az elsődleges prioritás ma a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése mindenekelőtt az infrastruktúra, a társadalmi és gazdasági kohézió és a kutatás-fejlesztés erőteljesebb támogatásával.

35 35  A lisszaboni csúcs értelmében az egy évtizedre szóló stratégiát a tagállamok állam-és kormányfői a rendszeres tavaszi csúcstalál-kozóikon vizsgálják felül és egészítik ki.

36 36 Erőforrások Élelmiszer Szennyezés Ipari termelés Népesség A világ helyzete

37 37 A globalizáció kihasználása  Küzdelem a szegényég ellen, és a szociális fejlődés támogatása  Természeti, és környezeti források kihasználásának fenntartható módja  Az EU szakpolitikáinak koherens rendszerré alakítása  Jobb kormányzás, minden szinten  Fenntartható fejlődés finanszírozása Fenntartható fejlődés stratégiáját 2002-ben Barcelonában fogadták el, egy ún. Külső dimenzióval ki egészítették, ennek értelmében az EU globális szintre terjesztette ki a fenntartható fejlődés érdekében meghozandó stratégiákat, és a következő területeket határozták meg:

38 38 Barcelona 2002 A 2004-es állapothoz képest további 700 ezer kutatóra van szükség, amennyiben az EU szeretné elérni a 2002-ben Barcelonában felállított célokat, miszerint 2010-ig a tagországok GDP- jének 3 százalékát fordítanák kutatómunka és műszaki fejlesztésre. Brüsszel több stratégiát is kidolgozott, ezek közé tartozik  a tudományos munka népszerűsítése az iskolákban, valamint  a kutatók európai uniós kilátásainak javítása, ezáltal az Egyesült Államok elszívó erejének ellensúlyozása, a brainstorming megfékezése.

39 39  A kutatási befektetések szintje jóval magasabb az USA-ban és Japánban, mint az EU-ban, s a szakadék egyre mélyül.  Az EU kezében van viszont egy eddig ki nem játszott kártya: míg az amerikai K + F igen nagy mértékben a külföldről érkező kutatókra támaszkodik, erre az EU-ban eddig nem volt lehetőség.

40 40  2001-ben az amerikai doktori képzéssel rendelkező, különféle amerikai egyetemeken dolgozó tudományos kutatók és mérnökök 20 százaléka külföldön született, míg az EU-ban a kutatóknak csupán 2,1 százaléka érkezett a tagállamokon kívüli országból.

41 41  Márciusban az Európai Bizottság törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja megkönnyíteni a harmadik országból származó tudósoknak az EU területén folyó kutatómunkáját.  A bizottsági kezdeményezés három részből áll:

42 42   Tartalmaz egyrészt egy olyan direktívát, amelynek értelmében a harmadik országból származó kutatóknak engedélyezik az EU-ba való belépést tudományos kutatómunka céljából.   A tervezet második része tulajdonképpen egy ajánlás a tagállamoknak, amely egy sor gyakorlati intézkedést javasol addig is, amíg a majdan törvényerőre emelkedő direktívát alkalmazni lehet: kiváltságos bánásmód; a munkavállalási engedélyek gyorsított eljárású kibocsátása; az úgynevezett „maximum-kvóta” felfüggesztése a harmadik országokkal szemben; a tartózkodási engedélyek kiadása, illetve a családegyesítés megkönnyítése.   A törvénytervezet ugyanakkor kitér a rövid időtartamra szóló vízumok kibocsátására is a különféle uniós szemináriumokon és konferenciákon részt venni óhajtó kutatók számára.

43 43 Kiemelt versenyágazatok:  információs és kommunikációs technológiák  biotechnológia  nanotechnológia  aeronautika  hidrogénalapú energiatechnológiák EU K+F+I

44 44 Hat nagy célkitűzés:  kiválósági központok létrehozása,  technológiai kezdeményezések elindítása,  alapkutatás kreativitásának ösztönzése,  Európa vonzóbbá tétele,  kutatási infrastruktúrák fejlesztése,  nemzeti kutatási programok koordinációja

45 45 Innovációs Akcióprogram 1.innovációbarát oktatási rendszer kiépítése, 2.az Európai Technológiai Intézet létrehozása, 3.egységes munkaerőpiac kialakítása kutatók számára, 4.a kutatás-ipar kapcsolatainak erősítése, 5.regionális innováció erősítése, 6.adókedvezmények, 7.szellemi tulajdonjogok védelme, 8.digitális termékek és szolgáltatások, 9.innovációbarát piacok, 10.innováció beszerzések útján történő erősítése.

46 46 Európai Kutatási Térség (European Research Area): 1.európai belső piac a kutatók számára, ahol a kutatók, a tudás és a technológiák szabadon áramolhatnak, 2.a nemzeti és regionális kutatási tevékenységek, politikák, programok hatékony koordinációja európai szinten, 3.európai szinten megvalósítandó és finanszírozandó tevékenységek

47 47 DG Research:  fejlesztési politika kidolgozása,  tagállamok tevékenységének koordinálása,  kapcsolódó uniós politikák támogatása,  tudomány szerepének és fontosságának elismertetése,  kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok.

48 48 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (FP7)   4 specifikus program: Kooperáció Ötletek Ötletek Emberek Emberek Kapacitások Kapacitások

49 49 Kooperáció:  legnagyobb terület,  több ország összefogása,  „valódi” K+F együttműködések,  millió euró,  nagyprojektek.

50 50 Tematikus területei: 1.egészségügy 2.élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia 3.információs és kommunikációs technológiák 4.nanotudományok, nanotechnológiák és anyagok és gyártástechnológiák 5.energia 6.környezetvédelem 7.közlekedés 8.Társadalomgazdasági tudományok és humán tudományok 9.biztonságkutatás 10.űrkutatás

51 51 Általános kutatás-módszertani kérdések Kiemelt kérdések 1.Mi a kutatás-módszertan? 2.Milyen módszerekkel kezdhetünk el egy kutatást? 3.Hogyan építhető fel egy kutatás folyamata?

52 52  Az első megvizsgálandó kérdés tulajdonképpen az lehetne, hogy vannak-e általános kutatás-módszertani kérdések és válaszok, hiszen a legtöbb tudományterület – pszichológia, szociológia stb. – kidolgozta a maga szakmódszertanát, mi értelme van általános kérdésekkel foglalkozni.

53 53 Kutatás-módszertan = statisztika!?  mivel a statisztika foglalkozik az empirikus kutatások legtöbb problémájával.  ez utóbbi megállapítás azért veszélyes, mert széles körben találkozhatunk olyan szakdolgozatokkal, néha még publikációkkal is, amelyek – kihasználva a népszerű és könnyen kezelhető statisztikai programcsomagokat – tévesen interpretálják a statisztikai feldolgozások eredményeit, illetve a kutatás céljaihoz nem illeszkedő statisztikai módszereket használnak.

54 54 A kutatás-módszertan általános kérdéseivel azért célszerű foglalkozni, hogy  tájékozottak legyünk kutatás-módszertani kérdésekben;  ismerjük a kutatások terminológiáját;  olyan társadalomban és felsőoktatási rendszerben élünk, amely kiemelkedő szerepet szán a kutatásoknak;  javítsuk kritikai gondolkodásunkat;  szempontokat kapjunk mások tudományos közleményeinek olvasásához és értékeléséhez;  megismerjük egy kutatás tervezésének és végrehajtásának legfontosabb, minden tudományterületre érvényes szempontjait.

55 55 A kutatás  A világegyetem és saját magunk megismerésére irányuló folyamat, cselekvés, és társadalmi tevékenység.  A kutatás történhet leíró céllal, amikor valódi képet akarunk nyerni a vizsgált jelenségekről és környezetükről; vagy pedig magyarázó céllal, ekkor összefüggéseket keresünk megfigyelhető jelenségekről és kiváltó okaikról.

56 56 A kutatás  A kutatás célja a valóság megismerése, összefüggések feltárása  problémák megoldásának sorozata, komplex jelenségek vizsgálata előre megfogalmazott hipotézisek alapján  tudatos, tervezett, tudományos megfigyelés  a társadalomtudományi kutatások fókuszában: társadalmi problémák, emberek közötti kapcsolatok, gazdasági jelenségek  interdiszciplináris (szakmaközi) kutatások

57 57 A kutatás nehézségei 1.A kutatást emberekkel végezzük  viselkedésüket sok tényező befolyásolja, nem vehető mind figyelembe  a homogén mintavétel nehézségei  az adatgyűjtés nehézségei (pl. adatvédelem) 2.Nem repredukálható 3.Nem mérhető minden tényező (pl. a résztvevők hangulatváltozásai) 4.Nem befolyásolható minden tényező (pl. társadalmi helyzet)

58 58 A kutatás nehézségei 5.A vizsgált csoportok változhatnak 6.Etikai kérdések:  a részvétel önkéntessége (befoly. szituációt!)  senkit sem érinthet hátrányosan a kutatásban való részvétel  a résztvevők jogai és biztonsága  az eredmények nem hamisíthatóak, nem tulajdoníthatóak el (plágium)  az eredmények tudatosan nem értelmezhetőek félre

59 59 A kutatást befolyásoló tényezők  a kutató személye és képzettsége;  a kutatott probléma természete;  előzetes ismeretek a kutatási problémáról;  a problémát körülölelő általános környezet.

60 60 A kutatás folyamata 1.problémameghatározás 2.a kutatás előzményeinek feltárása 3.hipotézisalkotás 4.a kutatási módszerek kiválasztása 5.populációmeghatározás 6.kutatási terv 7.elővizsgálatok, vizsgálat, kontrollvizsgálatok 8.adatfeldolgozás és az eredmények megállapítása 9.publikálás

61 61 A kutatás tárgya, a probléma kiválasztása A probléma olyan helyzet, melynek megoldását tervezett folyamatok során találjuk meg: tudatos keresés, kitalálás kérdés válasz

62 62 A probléma forrásai  a mindennapi praxis (egy munkacsoport teljesítménycsökkenésének okai)  elméleti tételek (egy adott kiválasztási módszer hatékonyságvizsgálata)  a szakirodalom által nyitvahagyott kérdés  alkalmazott kutatás (adott megrendelő igényei szerint)  a kutató egyéni érdeklődése  külső kényszer (diplomadolgozat írásakor)

63 63 A kutatás célja 1.F ELDERíTÉS ismeretlen kutatási terület 2.L EíRÁS események és helyzetek pontos bemutatása 3.M AGYARÁZAT a változások okainak keresése

64 64 A kutatások osztályozása 5 alaptípus: 1.alapkutatás 2.alkalmazott kutatás 3.értékelő kutatás 4.akció-kutatás 5.orientációs kutatás

65 65 A kutatások osztályozása céljuk szerint 1.ALAPKUTATÁS –Az alapkutatás célja a természetre vagy a társadalomra vonatkozó alapvető tudás, elméleti ismeretek előállítása. –közvetlen gyakorlati cél nélkül –célja egy probléma megismerése 2.ALKALMAZOTT KUTATÁS –Az alkalmazott kutatás gyakorlati kérdések megválaszolására koncentrál úgy, hogy viszonylag közvetlenül használható megoldásokat szolgáltat.

66 66 1. Alapkutatás és (2.) alkalmazott kutatás  Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás tulajdonképpen egy skála két végpontját jelentik, a legtöbb kutatás kevert kutatásnak tekinthető, amelyben az alkalmazott kutatás szolgáltat alapot alapvető tudás megfogalmazására, és természetesen a fordított helyzet is előfordulhat.

67 67 3. Értékelő kutatás Az értékelő kutatás a vizsgált objektum vagy folyamat értékét, érdemét vagy minőségét kívánja meghatározni. Az értékelő kutatás célja szerint két altípusát különböztetjük meg:  a formatív értékelés egy folyamatban vagy egy objektum állapotában bekövetkezett változást (javulást) vizsgálja;  a szummatív értékelés összefoglaló ítéletet alkot egy folyamat vagy objektum pillanatnyi állapotáról, és az ítéletalkotás után legtöbbször döntés születik a folyamat vagy egy program folytatásáról.

68 68 4. Akció-kutatás  Az akció-kutatás szűkebb területen jelentkező gyakorlati problémák megoldására koncentrál.  A hangsúly nem az ismeretek előállításán van, hanem a beavatkozáson.

69 69 5. Orientációs kutatás  Az orientációs kutatás, vagy hagyományos nevén kritikai elmélet egy ideológiai szempontot fogalmaz meg, és legtöbbször valamilyen különbségre, egyenlőtlenségre vagy diszkriminációra koncentrál.

70 70 A kutatások osztályozása idődimenziójuk szerint 1.KERESZTMETSZETI –adott időpontban több, párhuzamos jelenség vizsgálata (pl. közvéleménykutatások) 2.HOSSZMETSZETI –ugyanannak a jelenségnek több időpontban/adott intervallumban való vizsgálata (pl. egy párt népszerűségének változása között)

71 71 Kutatási módszerek Egy kutatás céljait kétféle módszerrel érheti el.  A deduktív módszer az elmélet vagy a kutatási szakirodalom alapján megfogalmazott hipotézisekből indul ki, ezek igazolására gyűjt adatokat majd dönt a hipotézisek elfogadásáról vagy elvetéséről.  Az induktív módszer a valós világot figyeli meg, mintákat keres és a minták alapján általánosításokat fogalmaz meg.

72 72  az induktív módszer egy „alulról-felfelé” (bottom up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,  a deduktív módszer egy „felülről-lefelé” (top down) módszer elméletek és hipotézisek tesztelésére.

73 73 Kvantitatív kutatás A kutatások kvantitatív – számokban, mennyiségekben kifejeződő – természetét.  Ekkor az adatelemzés, a statisztika szolgáltat módszertani alapot a kutatás végrehajtására.

74 74 Kvalitatív kutatás  A kvalitatív kutatások megkülönböztetését az indokolja, hogy a valós világban megfigyelhető tények jelentős része nem mennyiségi, számokban kifejeződő formában jelentkezik, illetve, nem szükségszerű a kutatáshoz tartozó minden tényt számokban kifejezni.  A valós eseményeket, illetve a valóságot kifejező adatok megfogalmazódhatnak szavak, képek, benyomások, gesztusok vagy hangok formájában is.  Így a kvalitatív kutatások a minőség, a jelentés és a tartalom összefüggéseire koncentrálnak.

75 75 Kvalitatív kutatási módszerek Résztvevő megfigyelés: olyan embercsoport megfigyelése, amelyben a megfigyelő kutató észrevétlenül elvegyülhet. Fontos az előzetes ismeretek beszerzése a vizsgált csoportról, hogy a kutató valódi (kutatási) szándékai ne derüljenek ki. Ilyen kutatásra főleg akkor kerülhet sor, ha a csoport viselkedési szokásai expliciten kifejezésre kerülnek, például részvételi vagy ügyfél- szabályzatban. Ezek az ismeretek ma már az interneten is elérhetők.

76 76 Kvalitatív kutatási módszerek  Néprajz: egy embercsoport kultúrájának vagy életmódjának leírása az emberek szempontjából. A módszer fő kérdése az, hogy az egyes ember hogyan vesz részt a csoport életében, milyen gesztusokat, ábrázolásokat, szimbólumokat, énekeket, szólásokat használ, illetve bármit, amelynek explicit módon kifejezhető vagy hallgatólagosan elfogadott jelentése van.

77 77 Kvalitatív kutatási módszerek  Fotográfia: tulajdonképpen néprajz kamerával. Ide értendő a filmkészítés is.  Etnometodológia: Harold Garfinkel szociológus dolgozta ki az 1960-as évek végén. A módszer lényege, hogy a kutató aktív módon teszteli egy csoport kultúráját, például azzal, hogy nem megszokott vagy elfogadott dolgokat tesz.

78 78 Kvalitatív kutatási módszerek  Dramaturgikus interjú: Erving Goffmann népszerűsítette ezt a módszert az 1960-as évek elején, amikor egy embercsoportban lévő ellentéteket párbeszéd útján próbált feltárni.  Szociometria: csoporttagok közötti szociális távolságok mérésének módszertana. A szociális távolságot a csoporttagok közötti vonzalmak és taszítások határozzák meg. A módszert J. L. Moreno dolgozta ki 1934-ben, Magyarországon Mérei Ferenc nevéhez kötődik ennek a módszernek az alkalmazása.

79 79 Kvalitatív kutatási módszerek  Természetes kísérlet: egy csoport felosztásával különböző feladatokra való reagálás hasonlítható össze, és így a csoport kultúrájának egyes összetevői vizsgálhatók.  Esettanulmány: minden információ egyetlen forrásból (személytől, cégtől, eseményleírásból) származik, de ezek az információk általánosíthatók minden hasonló forrásra.

80 80 Kvalitatív kutatási módszerek  Diszkrét mérések: olyan adatok gyűjtése, amiről a kutatási alanyok nem gondolják, hogy gyűjthetők és elemezhetők. Talán szokatlannak tűnő, de meghatározott esetekben igen hasznos „módszer” tartozik ide, például a szemeteskosár tartalmának vizsgálata, falfirkák elemzése, lábnyomok vizsgálata egy megfelelően előkészített felületen stb.

81 81 Kvalitatív kutatási módszerek  Tartalomelemzés: szövegek összegyűjtése és elemzése. Az elemzés történhet kvantitatív módszerek használatával is. Ma már szinte kizárólagos módon speciális szoftvereket használnak erre a célra.  Történetírás: történeti – azaz időskálán elhelyezhető – események gyűjtése és elemzése.  Adatok másodlagos elemzése: más kutatók által más célra gyűjtött adatok elemzése.

82 82 Egy kutatás felépítése  A legtöbb kutatás hasonló szerkezetet követ.  A kutatási folyamat általában egy átfogó jellegű, szélesebb kutatási kérdéssel kezdődik, a kutatási probléma megjelölésével.  Azonban a megfogalmazott probléma nem kezelhető egyetlen kutatási feladattal. (Például amiatt, hogy időben túl sokáig tartana.) Ezért a kutatónak szűkítenie kell a problémát, kutatási kérdéseket – téziseket, hipotéziseket – kell megfogalmaznia úgy, hogy azok egy kutatásban megválaszolhatók legyenek.

83 83 Egy kutatás felépítése  Ezután az operácionalizálás következik: a kutatási módszerek kiválasztása, az eszközök – kérdőívek, speciális szoftverek – kialakítása, a résztvevők képzése stb.  A kutatás folyamat középpontjában az adatgyűjtés, a megfigyelés szerepel.  Ma már elvárt, hogy a begyűjtött adatok, megfigyelések elektronikus formában (is) rögzítve legyenek.

84 84 Egy kutatás felépítése  Ha az adatokat nem eleve elektronikus formában állították elő, akkor meg kell szervezni és végre kell hajtani az adatok rögzítését.  A következő lépésben, az elemzésben a gyűjtött adatok természetéből és a választott kutatási módszer – kvalitatív vagy kvantitatív – jellegétől függően az elemzés történhet kézzel vagy valamilyen szoftver segítségével.  Ebben a szakaszban fogalmazódnak meg a kutatás megállapításai, amelyekből a kutatás eredményei felépíthetők.

85 85 Egy kutatás felépítése  Az utolsó szakaszban készül el a kutatás eredményeit bemutató beszámoló, ahol törekedni kell arra, hogy a megfogalmazott eredmények egymást erősítsék, igazolják, illetve kapcsolódjanak más hasonló kutatások eredményeihez.

86 86 A szakirodalom áttekintése A témához kapcsolódó bibliográfia áttekintése/elemzése segítséget ad abban, hogy  ne ismételjünk meg már elvégzett kutatást,  felállítsuk a hipotéziseket,  a korábbi kutatásoknál már bevált módszereket/eszközöket ismerjünk meg

87 87 A szakirodalom BÁZISAIkönyvtáraklevéltárakinternet FORRÁSAI 1.előzetes források 2.elsődleges források 3.másodlagos források

88 88 A szakirodalom forrásai 1.ELŐZETES FORRÁSOK –katalógusok (betűrendes, szak-, folyóirat) –ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás): 3 társ. tud, 37 nev./okt/képz., 378 felsőokt. –referáló folyóiratok (annotációk megjelent szakirodalomról, pl. Magyar Ped. Irod.) 2.ELSŐDLEGES FORRÁSOK (a kutatás eredményeiről közvetlenül számol be) –kutatási beszámolók, monográfiák, disszertációk, folyóiratcikkek

89 89 A szakirodalom forrásai 3.MÁSODLAGOS FORRÁSOK (elsődleges források alapján készített összefoglalók → áttekinthető kép az adott kutatási területről) –lexikonok, enciklopédiák, tankönyvek, jegyzetek, tanulmánykötetek, cikkek

90 90 A szakirodalom vizsgálata  a kulcsszavak  jegyzetelés, cédulázás  a bibliográfia bővítése –rendszeres kutatás: időben visszafelé haladva –hólabda módszer: a hivatkozások alapján –„kerülőút”: téma/szerző, lelőhely, alkalmazási terület szerint  keresés az interneten

91 91 A hipotézisek  A hipotézis olyan tétel, melyben a kutatási témára, annak változóira, vagy ezek kap- csolatára vonatkozó, önálló feltételezéseinket fejezzük ki  Feltételezés, melyet előzetes tapasztalatok, vagy korábbi tudás alapján teszünk, és amely magyarázatot ajánl a probléma megoldásához  Alapulhat  sejtésre  korábbi vizsgálatra  következtetésre

92 92 A jó hipotézis  adjon javaslatot, magyarázzon  jelöljön egyértelmű kapcsolatot  egyértelműen igazolható/elvethető legyen (kijelentő mondat!)  fogalmazzuk meg a legegyszerűbben és legtömörebben  a kutatás megkezdése előtt alakítsuk ki

93 93 A hipotézisalkotás módja INDUKTíV FELTÉTELEZÉSEINK A TAPASZTALATAINKBÓL EREDNEK (pl. Az iskolarendszerű szakképzést végző intézmények képzési kínálatukat nem az aktuális munkaerőpiaci igények figyelembe vételével alakítják ki) DEDUKTíV ÁLTALÁNOS ELVEKBŐL, TÖRVÉNYSZERŰ- SÉGEKBŐL INDULUNK KI (A felnőttek időszerkezeti sajátosságainak megfelelően szervezett oktatás javítja a tanulás hatékonyságát)

94 94 A hipotézisek fajtái megfogalmazásuk szerint 1.NULL-HIPOTÉZIS –azt feltételezzük, hogy nincs összefüggés a változók között: Az oktató vizsgán tanúsított viselkedése nem befolyásolja a tanuló teljesítményét. 2.ALTERNATíV, IRÁNY NÉLKÜLI –feltételezünk összefüggést, de annak irányát nem adjuk meg: A teljesítményorientált bérezés befolyásolja a munkavégzés hatékonyságát. 3.ALTERNATíV, IRÁNYT IS JELZŐ –megjelöljük a változók közötti feltételezett kapcsolatot is: Azok, akik a tanórákon aktívan vesznek részt, jobb eredményekkel vizsgáznak.

95 95 A változók ATTRIBÚTUMOK: a vizsgált tárgy/jelenség jellemzői (pl. a képzésre jelentkező nő, érettségizett, 28 éves, ápolónő) VÁLTOZÓ: logikailag egy egységbe tartozó attribútumok, melyek különböző értékeket vehetnek fel (nem, isk. végzettség, életkor, foglalkozás)

96 96 A változók típusai kategorikus(minőségi) egyértelmű csoportok pl. nem, életkor mért(mennyiségi) skálán jelenítjük meg pl. hatékonyság mértéke változók

97 97 A változók típusai személyes az emberekre vonatkozik pl. testmagasság, tanulási képesség szituatív a környezetre vonatkozik pl. infrastruktúra, földrajzi helyzet változók

98 98 A változók típusai független(aktív) a kutató adja meg, ennek hatását vizsgáljuk (ok) függő(passzív) a független v. hatására módosul, attól függ változók Az oktatók által feltett kérdések száma és a tanulók problémamegoldó képessége közötti összefüggés független v. függő v.

99 99 A minta  Alapsokaság (populáció): azon személyek/szervezetek,stb. köre, akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatás eredményeit  Minta: Amennyiben nincs módunk az alapsokaság minden tagját megvizsgálni, akkor az adatgyűjtést a populáció valamely alcsoportjában végezzük.

100 100 A teljes körű kutatás Teljes körű kutatást akkor végzünk, ha az a populáció minden tagját éritni.  Az alapsokaságot pontosan meg kell határozni/leírni  Reprezentativitás: ha a kapott eredmények a populáció minőségi/mennyiségi jellemzőit megfelelően tükrözik

101 101 A mintavétel 1.VÉLETLEN MINTAVÉTEL: a mintába a populáció minden egyede azonos valószínűséggel kerülhet be (ha nem ismerjük az alapsokaság jellemzőit). 1.Egyszerű véletlen mv. 2.Csoportosított véletlen (lépcsőzetes) mv.: véletlenszerűen választjuk a csoportot és az egyént is (pl. a megyét, aztán az iskolát) 3.Mechanikus véletlen mv.: bizonyos rendszer szerint választunk a mintából (pl. minden tizedik hallgatót) Célja: a minta tükrözze az alapsokaság lényeges jellemzőit.

102 102 A mintavétel 2.RÉTEGZETT MINTAVÉTEL –heterogén minta rétegképző ismérvek –reprezentatív minta: a rétegzett mintából történő arányos kiválasztás (a populáció adott rétegének aránya a mintában és az alapsokaságban megegyezik) A mintavételi eljárások együtt is alkalmazhatóak

103 103 Kutatási módszerek FELTÁRÓ  dokumentumelemzés  megfigyelés  kikérdezés  szociometriai m. FELDOLGOZÓ  statisztikai módszerek

104 104 Deduktív módszerek  feltárás különböző dokumentumokból leszűrt tények alapján  nem közvetlen empirikus tapasztalatok felhasználásával, már meglévő forrásokból (pl. közgazdasági elméletek, jogtudomány) dolgozunk

105 105 Forráskutatás elsődleges közvetlen dokumentálás (törvény, fénykép, beszámoló) másodlagos közvetített dokumentálás (beszámolók összefoglalója, újságcikk az iskoláról) 1. Forrásfelderítés forrás: olyan írott/szóbeli/tárgyi anyag, mely a kutatáshoz tényeket szolgáltat A források kategorizálása viszonylagos !

106 106 Forráskutatás tudatosan megőrzött (jegyzőkönyv, napló, programfüzet) véletlenül megőrzött (régészeti leletek, felszerelési tárgyak, hivatalos levelek) forrás

107 107 Forráskutatás külső fizikai jegyek vizsgálata (pl. kormeghatározás, eredetiségvizsgálat) belső hitelesség, helyesség, érvényesség, elfogultság, következetesség, stb. vizsgálata 2. Forráskritika a feltárt forrás minősítése

108 108 Forráskutatás 3.F orráselemzés •ú•ú•ú•új következtetések/megállapítások megfogalmazása •o•o•o•ok-okozati összefüggések feltárása a)f ogalmak elemzése •f•f•f•fogalmak jelentésének születési folyamata, változásai (pl. „kompetencia”) •s•s•s•segítséget adhat saját definícióink megalkotásához

109 109 Forráskutatás b)leíró elemzés •az események kronológiai ismertetése (pl. a Sárospataki Népfőiskola kialakulása) c)értelmező elemzés •a vizsgált fogalmak bemutatása oly módon, hogy azokat a kor más aspektusaival vetjük össze (pl. erkölcsi normák a társas érintkezés szabályainak tükrében) d)összehasonlító elemzés •korszakok, régiók, elméletek, stb. komparatív vizsgálata •adjuk meg az összehasonlítás szempontjait

110 110 Dokumentumelemzés  minden nem közvetlenül a kutatás számára készült anyag lehet információforrás  ≠ forráselemzéssel (tört. dok. vizsgálata)  alkalmazható kezdeti tájékozódáshoz, hipotézisek felállításához, adatgyűjtésre, elemzésre (pl. statisztikák)

111 111 A dokumentumok fajtái van közvetlen kapcsolat törvények, jegyzőkönyvek, statisztikák, publikációk, híradások nincs közvetlen kapcsolat szociológiai kutatások, művészeti alkotások a kutatási témával való kapcsolatuk alapján

112 112 A dokumentumok fajtái címzettek szerint: 1.HIVATALOS –a nyilvánosságnak szánt –eredeti vagy összegző, pl. jelentések, évkönyvek 2.SZEMÉLYES –intim, nem a külvilágnak szánt, pl. napló, levél, fotó, informális közlés –etikai szabályok

113 113 A dokumentumok fajtái 3.SZEMÉLYESSÉGET LEHETŐVÉ TEVŐ –közvetetten a magánszférára vonatkozik, pl. iskolai dolgozat a családról 4.NEM CíMZETT –mindennapi megnyilvánulások, kontroll nélkül, pl. helyesírás, kommunikációs stílus

114 114 A dokumentumok fajtái írásbeli szóbeli (pl. hangfelvétel, jegyzőkönyv, amennyiben rögzített) tárgyi épület, műalkotás, fotó

115 115 Tartalomelemzés  a dokumentumelemzésnél tágabb körű  a szöveg mélyebb összefüggéseit, az üzenetek jelentését vizsgálja  folyamata: –szöveg/tartalom adatok/kategóriák –mennyiségi/minőségi következtetések  pl. nyitott kérdéseknél, sajtóközlemények, tantervek vizsgálatakor

116 116 Megfigyelés  adott ideig tartó észlelés bizonyos hatások okozta jelenségek megfigyelése  közvetlen információk szerezhetőek  mindig –céltudatos –tervszerű –objektív

117 117 A megfigyelés szituációi 1.A megfigyelő (M) a szituáción kívül áll, a történéseket nem befolyásolja: –információk: a tárgyról, nem tudatos hatások, nem a tárgyhoz tartozó információk (pl. madárhangok) 2.M jelen van, ezzel akaratlanul módosítja a történéseket 3.M is résztvevő –kölcsönös reakciók –nem láthatunk minden történést

118 118 Megfigyelési technikák 1.KÓDOLÁS NÉLKÜL 1.napló, feljegyzés 2.szelektív jegyzőkönyv 3.teljes jegyzőkönyv 2.KÓDOLÁSSAL 1.becslési skála 2.jelrendszer 3.kategóriarendszer

119 119 Kikérdezés  kérdések segítségével gyűjtött információk  alkalmas ismeretek, cselekvések, vélemények, attitűd, életmód, élmények, motivációk felderítésére  megbízhatóság, reprezentativitás, érvényesség összefüggések, tendenciák, szabályszerűségek feltárása  szóbeli kikérdezés: alapmódszere az interjú  írásbeli kikérdezés: alapmódszere a kérdőív

120 120 Kérdéstípusok funkció szerint fő kérdések közvetlenül a témára, a problémára vonatkoznak kiegészítő kérdések az információszerzés biztonságát szavatolják 1.demográfiai 2.bemelegítő 3.kontroll 4.levezető

121 121 Kérdéstípusok a válaszoló mozgástere szerint nyílt a válaszadót legfeljebb térben korlátozzuk, kérdéseink ismereteire, véleményére, nézeteire, motivációira vonatkoznak kérdéseink ismereteire, véleményére, nézeteire, motivációira vonatkoznakzárt megadott válaszlehetőségek (alternatív/több válasz) feleletválasztás, rangsorolás, stb. félig zárt („egyéb”)

122 122 Értékelési skálák (intenzitáskérdések): 1.grafikus: a válaszadó véleményét a skálán elhelyezett jellel fejezi ki Mennyire lényeges, hogy az adott tantárgy oktatója szimpatikus legyen az Ön számára? nagyon fontosegyáltalán nem fontos Értékelési skálák

123 123 Értékelési skálák 2.numerikus skála: a válaszadó számmal értékel Kérjük jelölje, hogy a képzés során milyennek ítélte (1=elégtelen 2=kielégítő 3=közepes 4=jó 5=kiváló) az oktató felkészültségét12345 a tanterem felszereltségét12345

124 124 Értékelési skálák 3.deskriptív skála Jellemezze ügyfélszolgálati irodánk tevékenységét! MindigGyakranNéhaSohasem Panaszaimat kivizsgálják Ügyeimet telefonon is el tudom intézni

125 125 A kikérdezés  a kérdéseket egyértelműen fogalmazzuk meg  hagyjunk elég helyet a válaszadásra  nyílt és zárt kérdéseket is használjunk  a kérdéssort a kutatás hipotézisei alapján állítsuk össze  írásbeli kikérdezésnél (személyes kapcsolat hiánya esetén) fontos a bevezetés

126 126 Kérdőív  a kikérdezés gyakori eszköze  gyors, nagy minta esetén is alkalmazható módszer  önkéntes válaszadás, indirekt adatszerzés: a kikérdezett nem feltétlenül ad igaz választ  nyílt kérdések esetében: megfelelő kategóriák

127 127 A kérdőíves vizsgálat fázisai 1.a gyűjtendő információk körének meghat. 2.a kérdőív típusának kiválasztása 3.az első változat elkészítése 4.ennek kipróbálása 5.a kérdések felülvizsgálata (a kérdőív legyen érthető, célratörő, elegendő, optimális hosszúságú és sorrendű, kiértékelhető) 6.a végleges kérdőív megszerkesztése 7.adatfelvétel 8.feldolgozás

128 128 Interjú 1.STRUKTURÁLATLAN (szabad beszélgetés) –nehezen feldolgozható, a kutatás első fázisában ideális 2.STRUKTURÁLT (irányított beszélgetés) –szabályozott kikérdezési szituáció ~ szóban kitöltött kérdőív –alkalmazható más interjúváltozat részeként is (pl. demográfiai kérdések) –zárt kérdések: jelölés, nyíltak: utólagos jegyzetelés, rögzítés (pl. diktafon) személyes kapcsolaton alapuló, határozott céllal történő szóbeli kikérdezés

129 129 Interjú 3.MÉLYINTERJÚ –intim témák (félelmek, kudarcok, egyéb érzelmek) –bizalmas, kevéssé kötött beszélgetés –cél a kikérdezett bizalmát elnyerni, ezért problémás a rögzítés 4.NARRATÍV INTERJÚ –a kikérdezett az általa átélt eseményekről beszél –bibliográfiai: életutat mutat be –kiemelt történést/életszakaszt mutat be

130 130 Interjúk a résztvevők száma szerint egyéni egyszerre egy vizsgált személy csoportos attitűd, viszonyrendszerek, közvélemény, nyelvhasználat, stb. megfigyelésére

131 131 A kikérdezők  a kikérdezők felkészítése  a jó kapcsolatteremtő képesség szerepe  a célcsoport/probléma megfelelő ismerete  a nonverbális jelek értelmezése  a kérdező ne befolyásolja, de irányítsa a beszélgetést

132 132 Kísérlet  a kutató tervszerűen hat arra a folyamatra, melyben adatgyűjtést végez  a szituáció meghatározó tényezői közül némelyeket megváltoztat illetve változatlanul hagy  független változók: ezeket a kísérletvezető teremti meg  a kísérletek kontrollja

133 133 A független változók A független változók KÜLSŐ a részvevők környezetében történő változások aránylag könnyen befolyásolhatóak pl. csoportlétszám, oktatási módszer BELSŐ a vizsgálati személyek azon tulajdonságai, melyek hatását vizsgáljuk a függő változókra nehezen alakíthatóak pl. tudásszint, motiváció, intelligencia ezek együttes hatása a függő változókra (pl. teljesítmény, magatartás)

134 134 Kísérlet Kísérlet előidézett a független változó(ka)t a kísérletvezető hozza létre felidézett spontán szituáció, a független változókat utólag azonosítjuk pl. a munkanélküliség mentálhigiénés hatásai, külön nevelkedő ikerpár személyiségére ható környezeti tényezők

135 135 A kísérletek típusai szerkezetük szerint 1.EGYCSOPORTOS (ÖNKONTROLLOS) –egy független változó módosítása, egy csoportban –kevésbé megbízható, nehéz az eredmények ellenőrzése 2.KÉTCSOPORTOS (KONTROLLCSOPORTOS) –a függő változók hatását két csoport eredményeinek egybevetésével vizsgáljuk meg –kísérleti csoport/kontrollcsoport –megbízható módszer, ha a csoportok homogének

136 136 A kísérletek típusai szerkezetük szerint 3.TÖBBCSOPORTOS –több csoportban, más-más változó bekapcsolásával végzett kísérlet 4.ÖSSZETETT KÉTCSOPORTOS –két főcsoport (kísérleti/kontroll), ezeken belül összetevő csoportok –a kontroll összetett: az eredmények megbízhatóak, ha a kísérleti változó hatására mindegyik csoportban egyirányú változás észlelhető

137 137 A kísérletek színterük szerint LABORATÓRIUMI mesterségesen előállított, pontosan körülhatárolt vizsgálati szituáció a belső független változók nehezen kontrollálhatóak TERMÉSZETES nem történik mesterséges környezetátalakítás, de a szituáció manipulált a humán kísérletek nagy része ebbe a csoportba sorolható (pl. tanulás vagy munka közben)

138 138 Statisztikai módszerek  nagyszámú adat feldolgozására  informatikai lehetőségek  leíró statisztika: –numerikus információk gyűjtése, rögzítése és jellemzése –akkor alkalmazzuk, ha a kapott eredményeket csak a vizsgált populációra tekintjük érvényesnek, nem akarjuk szélesebb körre általánosítani 1.adatgyűjtés 2.ábrázolás 3.csoportosítás, osztályozás 4.egyszerűbb számtani műveletek 5.az eredmények megjelenítése

139 139 Statisztikai módszerek  következtetéses (matematikai) statisztika: –célunk, hogy a közvetlen vizsgálat hatókörén túli megállapításokat tegyünk –eszközei: matematikai stat. és valószínűségszámítás –vizsgálat reprezentatív mintán megvizsgáljuk, mekkora annak a valószínűsége, hogy a mintában mutatkozó összefüggések jellemezni fogják a teljes populációt

140 140 Statisztikai alapfogalmak  populáció (sokaság): a statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összessége  elem: a sokaságot alkotó egyedek  álló sokaság: adott időpontra vonatkoztatott állapot (pl. reg. mn. száma jan. 31-én)  mozgó sokaság: intervallumban értelmezzük, folyamatot fejez ki (mn számának alakulása )

141 141 Statisztikai alapfogalmak  ismérvek (változók): az elemek időbeli, térbeli, minőségi, mennyiségi tulajdonságai  alternatív ismérv: 2 ismérvváltozat létezik (pl. nem)  statisztikai adat: mérés/számlálás útján nyert empirikus szám (korlátozott pontosság)  alapadatok: közvetlenül méréssel/számolással nyert adatok

142 142 Statisztikai alapfogalmak 1.leszármaztatott adatok: az alapadatokból nyert 1.mutatószámok: rendszeresen ismétlődő események leírására használt kategóriák (pl. mn ráta) 2.viszonyszámok: két tényező egymáshoz viszonyított aránya 3.átlag

143 143 Statisztikai alapfogalmak Középértékek: 1.ÁTLAG (számtani közép): az adatok összege osztva az elemszámmal 2.MODUS: a legnagyobb gyakorisággal rendelkező kategória 3.MEDIÁN: a középső érték, melytől jobbra és balra az adatok 50-50%-a helyezkedik el 4.SZÓRÁS: az átlagtól való eltérések átlaga (eloszlás, kis szóródás, nagy szóródás)


Letölteni ppt "Kutatásmódszertan Forrás: Bajusz K. (2007.) Bajusz K. (2007.) KSH (2008.) Lakatos V. (2008.) Majoros P. (2004.)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések