Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága - szubvenciós csalások elleni küzdelem - dr. Sisák Attila pénzügyőr százados 2014. február 18. 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága - szubvenciós csalások elleni küzdelem - dr. Sisák Attila pénzügyőr százados 2014. február 18. 1."— Előadás másolata:

1 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága - szubvenciós csalások elleni küzdelem - dr. Sisák Attila pénzügyőr százados február 18. 1

2 2010. évi CXXII. törvény január 01. Az integráció

3 •NAV megalakulása APEH és VP összevonásával •Önálló pénzügyi nyomozói szakterület megalakulása (1200 fővel) •Költségvetést sértő jogszerűtlen magatartások felderítése adóigazgatási eljárások, büntető eljárások és a vámhatósági ellenőrzések útján •Költségvetést érő vagyoni hátrány csökkentése; a jogtalanul szerzett vagyon visszaszerzése (zár alá vétel, biztosítási intézkedés, lefoglalás, végrehajtás útján) •Adójogi, vámjogi és büntető eszközök/szankciók együttes alkalmazása Feketegazdaság elleni fellépés

4 Hatáskörös bűncselekmények „vámos” bűncselekmények: Nemzetközi gazdasági tilalom megsértése (feljelentés elmulasztása); Haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés; Kettős felhasználású termékkel visszaélés; Engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység; orgazdaság, ha vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre követik el; Szellemi Tulajdont sértő bűncselekmények: Versenytárs utánzása; bitorlás; szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése; védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása; Jogkezelési adat meghamisítása; Iparjogvédelmi jogok megsértése; Pénzügyi és gazdasági bűncselekmények: Költségvetési csalás; Csődbűncselekmény; Számvitel rendjének megsértése; etc. Járulékos bűncselekmények: Magán/közokirat hamisítás, Pénzmosás; stb.

5 „A” költségvetést érintő csalások mértéke és típusai (IMF-2013) •~ Legalább 500 milliárd Forint az ÁFA-csalások egyes formái által érintett érték (ebből legalább 128 milliárd a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorban – 1 ¾ GDP •~ 20% ÁFA kerül levonásra (vagy visszaigénylésre) a csalással érintett szektorban tevékenykedő cégek által •A csalás egyes típusainak gyakorisága: (i) fiktív számlázás; (ii) eltűnő kereskedő csalások (MTIC) /körhinta (carousel)csalás; (iii) vámeljárás- kóddal ” elkövetett csalások a Közösségen kívülről beszerzett termékek tekintetébe 5

6 Nemzetközi elvárások  EU: a tagállamoknak a Közösségek költségvetését legalább olyan védelemben kell részesíteniük mint sajátjukat, …ha a tagállami védelem büntetőjogi jellegű, akkor a közösségi érdek (itt közösségi saját források: elsősorban vám-, és ÁFA bevételek, uniós szubvenciók) védelmének is annak kell lennie.  2013 január: IMF ajánlások: „az ÁFA csalás elleni küzdelem kapcsán alkalmazandó intézkedéseket érintő technikai segítségnyújtás” c. jelentésben: – jobban ki kell használni a pénzmosás elleni intézményrendszer előnyeit az eltűnő kereskedők (missing trader) felderítése céljából; – ki kell használni a pénzmosás elleni rendszer eszközrendszerét a büntetőeljárási vagyonbiztosítás érdekében. A vádemelések során erélyesen fel kell lépni az eltűnő kereskedő ÁFA csalások valamint a pénzmosás miatti szankciók együttes érvényesítése érdekében…  FATF ajánlás (2012).: adóbűncselekmények (tax crimes) – alapbűncselekmény 6

7 „A” költségvetés védelme Költségvetési csalás Btk. 310.§ → új Btk. 396.§ 7 • január 01. ►rendszertani változás • Az új szabályozás nem az egyes forrásokra koncentrál, az egyediről általános szintre emeli a védelmet ► költségvetés védelme (eredmény, sértett védelem). A büntetőjogi védelem lényegesen kibővül általános, rugalmas megfogalmazást használ a tényállás (befizetés, kifizetés, pénzeszköz). A kötelezettség már nemcsak jogszabályon alapulhat hanem egyedi határozaton (közigazgatási jogviszony), munkaviszony, szerződéses kötelezettség is lehet. • védelem általános szintre emelkedett, elkövetési magatartás absztrakt megfogalmazása, sértett: a költségvetés (EU is) • Első alapeset: általános elkövetési magatartás, a költségvetésbe történő befizetés – kifizetés, a jogalkotó egymással össze nem függő cselekményeket rak össze ► ugyan azt a védett jogi tárgyat sértik • Második alapeset: jövedéki termékre elkövetett költségvetési csalás elkövetési magatartásai (Jöt.) • Harmadik alapeset: a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatos egyes kötelezettségek megszegésével elkövetett, alaki bűncselekmény

8 Költségvetési csalás (1)Aki a) a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

9 NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL V Á M - JÖVEDÉK ADÓADÓ B Ű N Ü G Y 1300 fő INFORMATIKASTRATÉGIA ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSNEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Főbb jellemzők – működési sajátosságok Országos hatáskör adó-, vám-, és bűnügyekben FIU-PEII Pmt. 25/A.§ (7) - adó Pmt. 26.§ -bűnügy

10 Korrupciós bűncselekmények 10 •Szükségképpen korrupciós bűncselekmény •a törvényi tényállás is megfelel a korrupció fogalmának pl. •–vesztegetés, •–vesztegetés elfogadása, •–befolyással üzérkedés, •–befolyás vásárlása •Nem szükségképpen korrupciós bűncselekmény •a törvényi tényállás nem felel meg a korrupció fogalmának, de a konkrét elkövetés gyakran igen pl. •–hivatali visszaélés, •–hűtlen kezelés, •–versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban

11 Korrupciós bűncselekmények évi IV. törvény („régi” Btk. ) •Vesztegetés •-(Passzív hivatali) •-(Passzív „gazdasági”) •-(Aktív hivatali) •-(Aktív gazdasági) •-(Aktív hatósági eljárásban) •-(Passzív hatósági eljárásban) •Nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés évi C. törvény (Btk.) •Vesztegetés •Vesztegetés elfogadása •Hivatali vesztegetés •Hivatali vesztegetés elfogadása •Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban •Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban

12 •A cselekmények elkövetésének jellege, azok konspirált volta nem kíván meg komoly előzetes tervezést, vagy bonyolult elkövetési módozatok kimunkálását •Időtényező! •A büntetőjogi „sértett” hiánya •A felek közvetítőket vesznek igénybe •Az előny nem feltétlenül pénzügyi, vagy gazdasági előnyként jelentkezik •A társadalom szinte valamennyi szegmense érintett •A felderítés legfőbb akadálya a látencia A korrupciós bűncselekmények sajátosságai

13 •Rtv.: belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv (NVSZ) •Jogszabályban megjelölt bűncselekmények →védett szervek, a védett állomány körében felderítő tevékenységet folytat a nyomozás elrendeléséhez szükséges gyanú megállapításáig vagy kizárásáig. • Az NVSZ a következő bűncselekmények esetében folytat felderítést: A védett állomány tagjai által elkövetett, a „régi” Btk. szerinti: •hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. címe), •vesztegetés •visszaélés személyes adattal •bűnpártolás •közokirat-hamisítás •zsarolás A védett állomány tagjai által elkövetett, a Btk. szerinti: •személyes adattal visszaélés •bűnpártolás •a XXVIII. Fejezet szerinti hivatali bűncselekmények, •vesztegetés •vesztegetés elfogadása •hivatali •hivatali vesztegetés elfogadása •vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban •vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban •közokirat-hamisítás •zsarolás → Nyomozó hatóságok pl.: vesztegetés esetén A vesztegetés ügyében nyomozhat a rendőrség, de ha például rendőr érintett az ügyben, akkor a nyomozó ügyészség végzi a nyomozást. Országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, polgármesterek ügyében a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség végzi.

14 Az eljárás indítása Az eljárást kezdeményező személyek motivációja Az eljárás indítása  Felügyeleti szerv észlelése  Külföldi vagy társ nyomozó szerv észlelése  Saját felderítés  „Besokalás” aktív, illetve passzív oldalon  Konkurencia harc, névtelen feljelentés Az elkövetők jellemezői  Aktív oldal Vállalkozói szféra, magánszemélyek, vagy szervezett bűnözői csoportok tagjai.  Passzív oldal Hivatali apparátus, közép és felső vezetés

15 Titkos információgyűjtő tevékenység (TIGY, büntetőeljárásban: TASZ, EASZ) •technikai hírszerzés (telefonlehallgatások, ellenőrzések, helyiség-lehallgatások) •megfigyelések (fotó-, videó-, hanganyagok rögzítése) •humán hírszerzés (titkos együttműködők /informátorok stb./, fedett nyomozók) nyomozati cselekmények •tanúk és gyanúsítottak kihallgatása •házkutatások (lakások és irodák) •iratanyagok (számítógépen tárolt adatok) elemzése, értékelése •különleges szaktudással rendelkező szakértők bevonása (könyvelők, könyvvizsgálók, számítástechnikai szakemberek, stb.) Nyomozati cselekmények, módszerek

16 Nyomozások eredménye Eredményes nyomozások •operatív előzmény (együttműködő személy) •tettenérés (TIGY, TASZ adatainak felhasználása) •érdekazonosság megtörése •tárgyi bizonyítékok beszerzése, (kötelességszegés bizonyítása) Eredménytelen nyomozások •A fenti bizonyítási elemek többségének hiánya •A törvényi tényállás részleges bizonyítása (átminősítés) Átadott nyomozások •Hatáskörrel rendelkező más hatóság

17 Közbeszerzési korrupció fajtái, indikátorai: Közbeszerzés  Manipuláció: „képességre” szabás  Információ átadása: előnyösebb helyzetbe hozni információk átadásával  Szabályozás hiányossága: fiktív ürüggyel visszavonják a kiírást:  Egyéb: formai hibák, kartellezés

18 Az EU támogatási rendszere Összetett támogatási rendszer: •Előcsatlakozási alapok (EU tagjelölt országai számára létrehozott programok):  PHARE (intézményfejlesztés és beruházás),  ISPA (környezetvédelem, infrastruktúra-fejlesztés, szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás stb.), - ezen belül Kohéziós Alap  SAPARD (mezőgazdaság – és vidékfejlesztés) •Strukturális Alapok (felzárkóztatást szolgáló pénzügyi alapok)  Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) - infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházások; helyi fejlesztési projektek; kisvállalkozások fejlesztése  Európai Szociális Alap (ESZA) – oktatási, képzési programok; munkaerő-piaci integrálás  Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) – vidékfejlesztés; termelői támogatások, szerkezetátalakítás  Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) – halászat modernizálása

19 Az EU támogatási rendszere •Közösségi kezdeményezések (a Strukturális Alapok költségvetéséből finanszírozott különleges programok)  EQUAL – munkaügyi diszkrimináció és esélyegyenlőtlenség megszűntetése  URBAN – hanyatló városi területek felzárkóztatása  INTERREG – az európai régiók együttműködése  LEADER - vidéki térségek közötti együttműködések fejlesztése országon belül és határokon túl; a vidéki életkörülmények javítása; a vidéki termékek és szolgáltatások versenyképességének fokozása •Közös Agrárpolitika (közös mezőgazdasági piac- és árpolitika eszköze)  A megvalósítás alapja: Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) •Garancia szekció: közvetett és közvetlen támogatások (ártámogatás, export visszatérítés, területalapú támogatások stb.) •Orientációs részleg: agrárstruktúra átalakítása

20 Támogatások hazai felhasználása •A támogatások felhasználásának hazai alapjai:  Nemzeti Fejlesztési Terv ( )  Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ( )  Új Magyarország Fejlesztési Terv ( )  Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ( ) •programok az adott többéves periódusra tartalmazzák a fejlesztés célkitűzéseit, prioritási területeit •A fentiek alapján kialakított operatív programok a meghatározott és az Európai Bizottság által elfogadott prioritásokat intézkedésekre, majd konkrét pályázati témákra bontották le.  Főbb operatív programok: •gazdasági versenyképesség; •gazdaságfejlesztés; területfejlesztés; • képzés; oktatás; infrastruktúra-fejlesztés; •agrár- és vidékfejlesztés; munkaerő-forrás fejlesztés  Pályázatok alapja gyakran társfinanszírozás!

21 A NAV nyomozóhatósági tapasztalatai, kapcsolódó bűncselekmények •Az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése/költségvetési csalás  A támogatások elnyerése pályázat, vagy az előírt dokumentáció becsatolását követően kerülhet sor. Az eljárás tehát minden esetben írásbeliséghez kötött. A támogatás és a kedvezmény csak meghatározott célra használható fel.  A pályázati feltételek minden esetben pályázati útmutatókban rögzítésre kerülnek. Az elnyert pályázati pénzek felhasználásának nyomon követését minden esetben elszámolási dokumentáció és kapcsolódó igazoló számlák, valamint ellenőrzési dokumentációk, helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvek, project előrehaladási jelentés, költségbeszámolás stb. támasztják alá.  A nyertes pályázót bizonyos esetekben projekt-számlanyitási kötelezettség terheli, melyen kell vezetni a pályázaton elnyert összeget, és kapcsolódó utalásokat.

22 A NAV nyomozóhatósági tapasztalatai, kapcsolódó bűncselekmények •Feljelentői kör:  Nemzeti Fejlesztési Ügynökség,  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal,  MAG Zrt.  VÁTI Kht.,  Európai Szociális Alap (ESZA) Nemzeti Programirányító Iroda Kht.,  NAV  esetenként magánszemély. •Feljelentés és a kifizetések kapcsolata :  a feljelentések megtételére %-ban a kifizetést követően,illetve azt megelőzően kerül sor.

23 Legjellemzőbb esetcsoportok (pályázat tárgya szerint):  Gépek, berendezések, eszközök beszerzése  Képzés, oktatás, szakképzés  Beruházás, gazdaságfejlesztés  Egyéb (területalapú támogatások) Leggyakoribb elkövetési magatartások:  pályázathoz szükséges, nem létező önerő hamis igazolása  hamis beszállítói nyilatkozatok; hamis cégbélyegző felhasználása  hamis árajánlat; teljesítés hamis igazolása  beszerzés hamis igazolása (fiktív számlák)  vissza - dátumozott jegyzőkönyvek  hamis létszámjegyzőkönyv (olyan személyek igazolt név szerinti részvétele, akik nem vettek részt az adott az adott képzésben, ügyletben)  fiktív, ténylegesen részt nem vett személy hamis aláírását tartalmazó felnőttképzési szerződések  projektszámlán vezetett elnyert támogatás céltól eltérő felhasználása (pl. saját célú banki átutalás )  hamis ingatlan-forgalmi érték feltűntetés szubvenciós csalások jellemzői

24 Érintett érték: , - Ft (uniós támogatás) Tárgya: mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése  Az elbírálás rendszere szerint a kiírásban meghatározott formai és tartalmi követelmények teljesítése esetén a pályázó automatikusan megkapja a kért támogatást. Az egyes pályázók a pályázatukban leírt technológiai fejlesztések befejezése, a projekt zárását követően a benyújtott számlák alapján jutottak a vissza nem térítendő európai uniós támogatáshoz.  A benyújtott pályázatok több szempontból is megegyeztek: GYANÚ • ugyanaz a pályázatíró cég • ugyanaz a gazdasági társaság adta az árajánlatot a pályázó cégeknek • az árajánlatok többsége szinte teljesen megegyezett; • a támogatásra pályázó gazdasági társaságok vezetői a magánkölcsön nyilatkozaton csak magánszemélyként szerepeltek, • ugyanazon teljesítési hely Esettanulmány

25 A korrupciós jelenségek sajátossága, hogy nehezen bizonyíthatók. Létezésüket, mértéküket több jel, információ, továbbá logikátlan, indokolatlan lépések, döntések és indikátorok jelzik!

26 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága - szubvenciós csalások elleni küzdelem - dr. Sisák Attila pénzügyőr százados 2014. február 18. 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések