A dísztyúkok általános jellemzése A felnevelés környezeti igényei

Az előadások a következő témára: "A dísztyúkok általános jellemzése A felnevelés környezeti igényei"— Előadás másolata:

1 9. Ismertesse hobbi célból tartott baromfi- és fácánfélék tartástechnológiáját, környezeti igényeit!
A dísztyúkok általános jellemzése A felnevelés környezeti igényei A dísztyúk fajták felsorolása A víziszárnyasok általános jellemzése - récék, ludak felsorolása A fácánok általános jellemzése - fácánfélék felsorolása A keltetés mechanikai, fizikai tényezői, keltetési idők

2 A madarak rendszertana
A Földön kb madárfaj él A madarak rendszerezése nem könnyű, mert a fajok között jelentős a hasonlóságok A madarakat a korszerű rendszerezések a ma élő hüllőkkel együtt a Reptilia csoportba sorolja. A törzsfejlődés során a hüllők és a madarak közös őseik révén csak néhány anatómiai tulajdonságban különböznek. HEFOP

3 fotó: Dr. Gyüre Péter HEFOP

4 Család: Fácánfélék HEFOP 3.3.1. Tenyésztett fajok, fajták
Házityúk (Gallus domesticus) Őshazája: DK-Ázsia – bankivatyúk Hazánkban több őshonos tájfajtát tenyésztettek ki. Pl.: magyar kendermagos tyúk Pulyka (Meleagris gallopavo) Őshazája: Észak-Amerika hazai fajták: rézpulyka, bronzpulyka HEFOP

5 Dísztyúkok jellemzése:
Közepes vagy nagy termetű madarak. Testük zömök, rövid, szárnyuk általában lekerekített ; többségük rossz repülő. Erős csőrük a végén kampós. Lábuk erőteljes, karmaik jól fejlettek, táplálékukat legtöbben kapargálással keresik. Jól futnak. Hátsó ujjuk többnyire magasan ül. A hímek általában sarkantyút viselnek, amely védekezésre is szolgál, másrészt az egymással folytatott párviadalban használnak, olykor halálos sebet ejtve egymáson. A két ivar rendszerint igen eltérő (kakas, tyúk). Ha a fejükön taraj bőrlebenyeket hordanak, az a hímen mindig nagyobb, színesebb. A hímek gyakran különleges, szép dísztollakat viselnek. Sok fémfényű faj akad köztük. Több fajuk poligám. Az egész világon sok fajjal elterjedt csoport, földön vagy fákon tartózkodnak. Táplálékuk zömmel növényi anyagokból tevődik ki, de vannak inkább állati anyagokkal táplálkozók is. Fiókáik fészekhagyók.

6 A környezeti tényezők hatásait csak mérsékelni tudjuk, hogy madaraink el tudják viselni a szélsőséges időjárási hatásokat. Vizsgáljuk meg a dísztyúkok tartási helyével szemben támasztott követelményeket.

7

8

9

10

11 Díszbaromfi tartása Színenként is szétválogatva tartjuk.
Egész évben így ajánlatos tartani őket, mert a tenyész idényen kívüli összevegyítésnek sok hátrányos következménye lehet. A tenyészállományok kiscsoportos elhelyezésekor figyelembe kell venni a helyes ivararányt. A szakirodalmak szerint a házityúk helyes ivararánya 1:10, ami azt jelenti, hogy 1 kakas, 10 tyúkot tud megfelelően ellátni a tenyészidőszak folyamán. Ilyen ivararány esetén a tojások termékenységi százaléka % lesz. A díszbaromfiak esetében ez az arányszám módosulhat optimális arány 1:5-1:7-re módosul

12 Az állománysűrűség tojó típusú fajtáknál 5-6 db/nm egyedsűrűséget javasol, hústípusú fajtáknál 4-5 db/nm-t ajánl. A legideálisabb egyedsűrűség egy nehéztestű fajtánál 1-2 db/nm. a könnyűtestű fajták esetében 3-5 db/nm. a törpéknél pedig 6-8 db/nm. Baromfiainkat tarthatjuk teljesen zárt körülmények között. A karámokban érdemes kis ólakat elhelyezni, ahová a madarak éjszakára behúzódhatnak, vagy ülőfákat készíteni. A ketrecek belterületét az elhelyezni kívánt madarak száma határozza meg, belmagassága cm lehet. Ezeket a ketreceket egymás fölé rakva, 2-3 szintet is kialakíthatunk. Ilyen tartásmódot azonban csak kis mozgásigényű, törpe fajták esetében alkalmazhatunk.

13 Környezeti tényezők Az épületen belüli tartásnál mi állíthatjuk be a környezeti paramétereket, a legoptimálisabb mértékben (hőmérséklet, páratartalom, fény, légmozgás). Előnye az ilyen tartásmódnak, hogy a káros hatásokat kiküszöbölhetjük, pl. csapadék, szél, vadmadarak, ragadozók. Az épület anyaga ezért szilárd, tömör és jó hőgazdálkodású legyen. Fontos, hogy madaraink ne tudják kikezdeni a falat, és kívülről se tudjon behatolni semmilyen kártevő. A legjobb a tégla, vagy a hézagmentes deszkafal. A tető jól záró, szintén hézagmentes legyen.

14 Fogolyszínű magyar tyúk

15 Fehér és fekete erdélyi kopasznyakú tyúk

16 Kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk

17 Selyemtyúk chabó főnix cochin

18 Dísztyúkok Fodrostollú Orpington Hollandbóbitás Brahma

19 Takarmányozástan és a baromfi táplálkozás-biológiája
Magvak fogyasztása A tápanyag őrlése kapirgálás Rovarok fogyasztása Kapirgálás Magas fehérjetartalom Legelő baromfi Nyelőcsőtágulat Rostfogyasztás szükségessége Erős zúzógyomor Viziszárnyas A víz átszűrése Kevés nyálmirígy Vízhez kapcsolódó szaporodási viselkedés

20 fotó: Dr. Gyüre Péter HEFOP

21 Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék
Hazánkban őshonos, fészkelő faj a nyári lúd (Anser anser). A házi lúd őse. A házi lúd egyik hazai fajtája a fodrostollú lúd HEFOP

22 Magyar lúd

23 Fodros tollú magyar lúd

24 Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék
Hazánkban a legnagyobb teremtű madár a bütykös hattyú. A hímek (gúnár) akár 12 kg. is lehet. HEFOP

25 Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék
Bütykös hattyú (Cygnus olor) HEFOP

26 Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék
A récék kisebb termetű fajok. Két csoportra oszthatók: - Úszórécék (teljes testükkel nem merülnek a víz alá) - Bukórécék (akár méter mélységre is lebuknak. HEFOP

27 Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék
Úszórécék: a leggyakoribb hazai faj a tőkés réce (Anas platyrhynchos). A házi kacsa őse HEFOP

28 Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék
Bukórécék Barátréce (Aythya ferina) Kontyos réce (Aythya fuligula) HEFOP

29 Réce tartás

30 Fehér magyar kacsa

31 Tarka magyar kacsa

32 Család : Fácánfélék Hazánkban díszmadárként tartják a pávát (Pavo cristatus) Őshazája: India HEFOP

33 Aranyfácán Az Aranyfácán (Chrysolophus pictus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

34 A kakas és a tojó ismertetőjegyei
A kakas hossza centiméter között van, ebből a farok centiméter. Az aranyfácán tojó hossza centiméter,  ebből 40-0 centiméter a farok hossza. testtömege gramm. A kakas tollazata színpompás, fhasa, melle és a combja sötétvörös, a hát teteje érczöld barnás ibolyakék vállakkal. A hát alsó része, a fartő és a farok felső fedőtollai sötétsárgák. A fejen van az erős, a tarkóra lecsüngő selymesen aranysárga bóbita, amelyhez a bársonyfekete keresztcsíkos, nagy narancssárga gallér kapcsolódik. A farok hosszú, barna kormánytollain fekete hálós rajzolat található. A farok oldalt külön sötétvörös lándzsatollak díszitik. A lábak mindkét ivarnál sárgák. A tyúk tollazata csak sárgás-barna. A csibék krémszínűek, vörhenyesbarna pehelytollakkal

35 Fácán jellemzése A kakas 2 évesen a tojó 1 évesen válik ivaréretté.
Az aranyfácán csibéi krémszínűek, vörhenyesbarna pehelytollakkal. Talajlakók, repülésük nehézkesnek mondható, de ettől függetlenül éjszaka a fákon alszanak. A nemek csak párzási időben találkoznak. Költési időszak: április-május közt. Párzást követően a tojó 22 nap alatt költi ki az 5-12 sárgás színű tojást. A fiatal madarak nap után repülnek ki. Közeli rokonával, a gyémántfácánnal hajlamos kereszteződni. Táplálkozása, életmódja Talajon élők., bogyókkal, magvakkal, virágokkal, pókokkal és rovarokkal és egyéb növényi részekkel és virágokkal táplálkoznak. Az aranyfácán fogságban 8 évet él.

36 A Salvadori-fácán (Lophura inornata)
 a madarak osztályának tyúkalakúak(Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

37 A Kasmír-tragopán (Tragopan melanocephalus)
a madarak osztályának tyúkalakúak(Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

38 A gyémántfácán, más néven Amherst-fácán (Chrysolophus amherstiae)
 a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

39 KELTETÉSI ISMERETEK Friss tojás az embrió életfolyamataihoz minden szükséges táplálóanyagot tartalmaz. 12% a héj és héjhártyák; 56% a fehérje (4 rétegű, baktericid hatású) és jégzsinórok; 32% a tojássárgája (3 cm átmérőjű gömb) aránya. -Biológiailag teljes értékű a tojásfehérje; -Jelentős az ásványi anyag és vitamin tartalma; -A szilárd héj véd és pórusok hatolnak át rajta (gázcsere) pórusok száma a tojás tompa végén: 150/cm2; közepén: 140/ /cm2 hegyes végén: 100 /cm2

40

41 A az embrió vízszükségletet a tojásból,
szervetlen só szükségletét a sziktömlőből fedezi; „anyagcserecsúcs” a keltetés 10. napján (házityúk kelési ideje 21nap) 8-9. keltetési napig embrionális szakasz, minden szerv, szervkezdemény kialakul, 9. naptól magzati időszak -mennyiségi fejlődés;

42 Tálcatartó kocsik keltetőgépben

43 Keltetés fizikai és mechanikai tényezői
1. Hőmérséklet (kotlós bőre 39-40°C, fészek felületén °C) keltetőgépben: 37,2-37,8 °C (42 °C-on elpusztul az embrió) 28 °C-on megáll a fejlődés embrionális küszöb, élettani nulla 2. Páratartalom (relatív) alacsony páratartalom esetén az extraembrionális hártyák összenőnek; túl magas pára esetén légkamra nem növekszik, vontatott lesz a kelés; keltetés napjáig 60% kell, utána kelésig 70%

44 3. Légcsere, levegőellátás
21% oxigén a keltetés egész ideje alatt 4. Tojások helyzete: hegyes végükkel lefelé tálcázzák (lúdtojás vízszintesen) forgatás: kotolós a csőrével, lábával nem szabályos időközönként forgatja a tojásokat; gyakorlatban 2 óránként billentik a tálcatartókat 45°-os szögben, 5. Hűtés: időnként °C-ra hűtés indokolt (önhő)

45 A kelés időtartama fajok szerint
_________________________________ Megnevezés A kelés időtartama, nap átlag szélső értékek Lúd Kacsa Pulyka Gyöngytyúk Tyúk Galamb

46 Tojások kelési, keltetési időtartamai
Házityúk és dísztyúkok: nap Gyöngytyúk: nap Pulyka: nap Házikacsa: nap Némakacsa (Pézsma kacsa): nap Házilúd: nap Tőkés réce: nap Mandarin réce: nap Karolinai réce: nap Vörösvállú réce: nap Vadászfácán: nap Ezüstfácán: nap Aranyfácán: nap Japánfürj (Gazdasági fürj): nap Kaliforniai copfosfürj: nap Páva: nap Hattyú: nap Hús- és díszgalambok: nap Postagalamb: nap Gyémántgalamb: nap Kacagó gerle: nap Strucc: nap Emu: nap 

47 A tojás tömege és formaindexe fajonként
Baromfifaj Tojástömeg (g) Formaindex házityúk ,23-1,40 Gyöngytyúk ,15-1,36 Pulyka ,32-1,60 Kacsa ,30-1,45 liba ,36-1,65