Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Könyvtárinformatika 9E.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Könyvtárinformatika 9E."— Előadás másolata:

1 Könyvtárinformatika 9E

2 Könyvtárinformatika témakör
A szöveg és jellemzői Könyvtárinformatika témakör

3 Szöveges dokumentumok előfordulása
Szövegek előfordulása Szinte az élet minden területén találkozunk különböző szövegekkel, mindennapjainkban folyamatosan feltűnnek a szöveges dokumentumok.

4 Szöveges dokumentumok előfordulása
Szövegek típusai: Hagyományos, nyomtatott formában létező szövegek Elektronikus formában létező szövegek

5 Szöveges dokumentumok előfordulása
Fizikai megjelenés szerint: I. Könyvek Sajtótermékek Térképek Kották Szabadalmak Tervdokumentáció Kisnyomtatványok Adminisztratív anyagok stb.

6 Szöveges dokumentumok előfordulása
Fizikai megjelenés szerint: II. Levelek Iratok Tájékoztatók Útmutatók Szabályzatok Prospektusok Jelentések Plakátok stb. Eligazító táblák

7 Szöveges dokumentumok előfordulása
Fizikai megjelenés szerint: III. Feliratok (pl. film) SMS üzenetek -ek, Hírlevelek Honlapok E-book-ok Kivetített reklámok Hívószámok Stb. E szövegek olvasásához szükség van valamilyen elektronikus eszközre!

8 Szöveges dokumentumok előfordulása
Előfordulás helyszíne szerint: Államháztartás Törvényhozás Szolgáltatások Kereskedelem Oktatás Egészségügy Ügyfélszolgálat Szórakozás Könyvtár Könyvesbolt Újságárus Nyomda Hivatalok Intézmények Üzletek, irodák Internet stb.

9 Szöveges dokumentumok előfordulása
Szövegeket létrehozó eszközök: I.

10 Szöveges dokumentumok előfordulása
Szövegeket létrehozó e-eszközök: II.

11 Szöveges dokumentumok előfordulása
Szövegek főbb hordozói: I. agyagtábla papirusz pergamen papír

12 Agyagtábla: Az ókorban sok helyütt agyagtáblára írtak (rajzoltak). Akkoriban még képírás volt jellemző, olyan betűk, melyek a korábbi rajzokból, képekből egyszerűsödtek le. Valamilyen vésőeszközzel belevésték az agyagba a szöveget, majd miután kész lett kiégették az agyagot és ezáltal maradandó „dokumentumot” kaptak. Az agyagtábla feladata volt rögzíteni a meglévő ismerete- ket, összegyűjteni, megőrizni a kor tudásanyagát. Ebben a formában el lehetett tárolni a szövegeket. Vigyázni kellett viszont rájuk a törékenység miatt.

13 Eblai agyagtáblakönyvtár:
A legrégebbi agyagtáblakönyvtár az Észak-szíriai Ebla városában jött létre Kr. e. 2500–2250 között. Királyi levéltár, könyvtár volt. Feltárások során 16 ezer agyagtáblát találtak benne a régészek, melyek közül 6 ezer tábla épen megmaradt. Az eblai könyvtár anyagának 90%-a gazdasági és adminisztratív dokumentum, a többi 10%-a tudományos anyag: az eblai, sumér tudomány termékei, lexikális szövegek, állatok listái, szótárak, illetve eblai nyelven írt költői alkotások (versek, varázsszövegek, istenekhez szóló himnuszok és közmondás gyűjtemények).

14 Papirusz, papirusztekercs:
Az egyiptomiak eleinte kőbe, fába, elefántcsontba vésték írásukat. A Nílus mentén sok nád és papirusz sás volt, ezt kihasznál- ták és ez terjedt el a mindennapi életben az íráshoz. Csak itt termett a papirusznövény ezért világmonopólium volt Egyiptom, igen megkérték a papirusz árát. Az egyiptomiak papirusztekercsekre írták a könyveket is. (Kr. e. 3. század)

15 Alexandriai Könyvtár:
A legnagyobb papirusztekercs könyvtár Alexandriában volt, Ptolemaiosz alapította Kr. e. 3. században. A görög műveltség minden irodalmi és tudományos értéke együtt volt itt, több százezer tekercsből állt a könyvtár, ez volt az ókori világ legnagyobb könyvtára. Az állomány 250 éven át gyarapodott, Kr. e. 43-ban kigyul- ladt, ezután még sok értékes könyv megmaradt, később viszont ezek is elpusztultak, a keresztények pusztították el. Jóval később, 1750-től az ásatások alkalmával sok papirusztekercset találtak meg.

16 Pergamen: A papirusz mellett Kr. e. 2. században a görögöknél feltűnt az írás újabb hordozó anyaga, a pergamen. Az egyiptomi kormány betiltotta a papiruszkivitelt, ezután kezdtek a görögök pergament használni az íráshoz. A kikészítés módját nem a görögök találták ki, viszont a pergament ők alkalmazták először nagyobb mennyiségben az írás anyagául. A pergament főleg juh- és kecskebőrből készítették. Cserzetlen, szőrtelenített állati bőrből készült fehérített, vékonyított, kétoldalas írásra is alkalmas lap.

17 Pergamoni Könyvtár: A görög városok és a Közel-Kelet kereskedelmének nagy része ekkor a Pergamon nevű görög városon keresztül bonyolódott le. II. Eumenész könyvtárat alapított Pergamon városban és versengeni kezdett a könyvgyűjtésben Alexandriával. Gyorsan meggazdagodott a város és az uralkodó nagy hévvel gyűjtötte a kéziratokat. Úgy akart felülkerekedni, hogy több pénzt kínált egy műért, mint az Alexandriai Könyvtár. Az egyiptomiak emiatt tiltották be a papiruszkivitelt, így a görögöknek más hordozóanyagot kellett kifejleszteni.

18 Papír: A kínaiak kezdetben csontokat, bambuszrudakat használták az íráshoz, majd pedig selymet. Kr. u. 105-ben kezdtek papírt készíteni. A papír faháncsból, kenderből és rongyból készült. Soká- ig kézzel készítették, rongyokból préselték, majd kitették száradni, száradás után enyvvel vagy keményítővel kezelték. A papír rövid idő alatt kiszorított minden más írásra, szöveg megjelenítésre használt anyagot, de sok idő telt el, míg más népek tudomást szereztek a papír feltalálásáról.

19 A papír terjedése: 1. 750 körül a mongolok és az arabok ellesték a papírgyár- tást, ettől kezdve terjedt tovább más népekhez is: Olaszország XIV. század - Franciaország Németország és a többi nyugati állam Magyarországról csak 1520 körül van hiteles adat, ismert a nagyszebeni, a brassói és a kolozsvári papírmalom. Az európaiak először kételkedtek a papír tartósságában.

20 A papír előállítása: 2. A papírszükséglet emelkedett, hulladékrongy egyre kevesebb volt, ezért pótanyagot kellett találni. 1840-ben jutottak el a fához (cellulóz előállítása), mely a papír legfontosabb nyersanyaga lett. A papírgyártást is gépesítették: Az első síkszitás papírgyártó gépet 1799-ben találták fel, ezzel már vég nélküli papír jön létre. 1820-ban szárítóhengert is építettek, ma meg már gépóriások készítik a papírt.

21 Szöveges dokumentumok előfordulása
Szövegek főbb e-hordozói: II. háttértárak „Internet felhő” monitorok, kijelzők

22 A szövegek veszélyei: 
Vigyázz! Nehogy így járj Te is!

23 Szöveges dokumentumok előfordulása
Amit megtanultunk… Vázlat A szöveg és jellemzői Szövegek előfordulása Szövegek típusai Szövegek fizikai megjelenés szerint Szövegek az előfordulás helyszíne szerint Szövegeket létrehozó eszközök Szövegeket létrehozó e-eszközök Szövegek főbb hordozói Szövegek főbb e-hordozói

24 Szöveges dokumentumok előfordulása
Amit megtanultunk… Alrészek Szövegek főbb hordozói Agyagtábla Eblai agyagkönyvtár Papirusz, papirusztekercs Alexandriai Könyvtár Pergamen Pergamoni Könyvtár Papír A papír terjedése A papír előállítása

25 Könyvtárinformatika témakör

26 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtár fogalmi meghatározása I. A könyvtár nagyobb mennyiségű dokumentumok rendszerezett gyűjteménye, egy meghatározott gyűjtőkörnek megfelelően gyűjti a dokumentumokat.

27 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtár fogalmi meghatározása II. A könyvtár kulturális felhalmozó és közvetítő intézmény, feladata az eddig felhalmozott tudásanyagot továbbítani az utókornak. Tudományos, kulturális és közhasznú ismeretek anyagát fogadja magába.

28 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtár fogalmi meghatározása III. Könyvtár csak a dokumentumok, a felhaszná-lók és a könyvtárosok hármas egységében létezhet; nem önmagában, hanem bonyolult nemzeti és nemzetközi rendszer részeként.

29 Szöveges dokumentumok előfordulása
A könyvtár fő funkciói, feladatai Különböző dokumentumokból gyűjteményt hoz létre (fontos a célszerűség). A beszerzett dokumentumokat (formailag és tartalmilag) feldolgozzák. Elhelyezik a dokumentumokat és megfelelően tárolják azokat. Rendelkezésre bocsátják a könyvtár állományát, elérhetővé teszik, közreadják. Különböző szolgáltatásokat nyújtanak.

30 Könyvtárinformatika témakör
Könyvtártípusok Könyvtárinformatika témakör

31 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok Nemzeti Könyvtár Szakkönyvtár Felsőoktatási Könyvtár Közkönyvtár Megyei Könyvtár Városi Könyvtár Települési Könyvtár Iskolai Könyvtár (Egyházi könyvtár)

32 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok példákkal Magyar Nemzeti Könyvtár Országos Széchényi Könyvtár - OSZK

33 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok Országos Széchényi Könyvtár Házi feladat: Készíts egy szöveges dokumentumot oszk néven és gyűjtsd össze bele a megadott kérdésekre a válaszokat! A megoldást küldd el ide:

34 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok Országos Széchényi Könyvtár Hány éves kortól használható az OSZK? Érvényes diákigazolvánnyal mennyibe kerül az éves könyvtárhasználati díj új belépőknek? Add meg, mely dokumentumok kölcsönözhetők az OSZK-ból! Kinek köszönhető a nemzeti könyvtárunk alapítása? Mikor alapították a könyvtárat? Milyen címen érhető el az OSZK elektronikus központi katalógusa? Mi a katalógus neve?

35 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok példákkal Második Nemzeti Könyvtárunk Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár DEENK

36 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Házi feladat: Készíts egy szöveges dokumentumot deenk néven és gyűjtsd össze bele a megadott kérdésekre a válaszokat! A megoldást küldd el ide:

37 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Hány fő könyvtári egységből, könyvtárból áll a DEENK, és melyek ezek? Mely címen érhető el a könyvtár központi elektroni- kus katalógusa? Miket találunk a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában?

38 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok példákkal Országos szakkönyvtárak: I. Országos Széchényi Könyvtár (1802) Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (1826) Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár (1867) Országgyűlési Könyvtár (1869) Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (1876)

39 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok példákkal Országos szakkönyvtárak: II. BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (1883) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1902) Országos Idegen Nyelvű Könyvtár (1947) Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (1948)

40 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok Felsőoktatási könyvtárak fajtái: Tudományegyetemi könyvtár Szakegyetemi könyvtár Főiskolai könyvtár Kari könyvtár Tanszéki, intézeti könyvtár

41 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok példákkal Főbb hazai felsőoktatási könyvtárak: Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtári Szolgálat Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár Közszolgálati Egyetem Központi Könyvtára stb.

42 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok példákkal Közkönyvtárak: I. Megyei könyvtárak: Méliusz Juhász Péter Könyvtár (Debrecen) Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (Nyíregyháza) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet (Szolnok) Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba) stb.

43 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok példákkal Közkönyvtárak: II. Városi könyvtárak: Méliusz Juhász Péter Könyvtár (Városi Könyvtári Hálózat - Debrecen) Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár (Hajdúszoboszló) Gonda Ferenc Városi Könyvtár (Kaba) Ady Endre Művelődési Központ és Városi Könyvtár (Nádudvar) stb.

44 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok példákkal Közkönyvtárak: III. Települési könyvtárak: Diószegi Lajos Általános Iskola és Községi Könyvtár (Hajdúszovát) Községi Könyvtár (Ebes) Községi Könyvtár (Nagyhegyes) stb.

45 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtártípusok Iskolai könyvtár: Könyvtárlátogatás… Könyvtártípusok témakörben bővebb információ itt:

46 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtárak csoportosítása Hozzáférhetőség szerint: Nyilvános könyvtár Korlátozottan nyilvános könyvtár Zárt könyvtár Tulajdonjog szerint: Magánkönyvtár  Közkönyvtár  Egyházi könyvtár Nagyságrend szerint: Kiskönyvtár - 10 ezer állományegységig Közepes könyvtár - 10 ezer-100 ezer között Nagykönyvtár ezer felett

47 Könyvtári szolgáltatások
Könyvtárinformatika témakör

48 Szöveges dokumentumok előfordulása
Mit csinálhatunk a könyvtárban? Olvashatunk… Könyveket, napi- és hetilapokat, folyóiratokat Számítógépezhetünk… Játék, tanulás, csevegés, netezés, szórakozás Tanulhatunk… Iskolába, tanfolyamra, munkához, önszorgalomból Szórakozhatunk… Előadáson, kiállításon, barátokkal… Informálódhatunk, tájékozódhatunk… Adattárakból, közérdekű adatokról stb.

49 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtári szolgáltatások Regisztrációhoz kötött: Beiratkozás Kölcsönzés, hosszabbítás Előjegyzés, előkészítés Felhasználóképzés Helyben olvasás Számítógép-, Internet használat Irodalomkutatás, témafigyelés Programok szervezése (versenyek, vetélkedők, előadások, foglalkozások)

50 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtári szolgáltatások Regisztrációhoz nem kötött: Tájékoztatás Fénymásolás, nyomtatás (ált. fizetős) WebOPAC használata Adatbázisok használata Helybenhasználat Számítógép-, Internet használat Programok szervezése (könyvbemutatók, kiállítá- sok, Író-olvasó találkozók, kézműves foglalkozás)

51 Könyvtárak gyűjtőköre
Könyvtárinformatika témakör

52 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtárak fő gyűjtőköre I. Nemzeti könyvtár: Hungarikumok gyűjtése: Magyarország területén megjelent dokumentumok, külföldön, magyar nyelven megjelent dok.-ok, magyar szerzőtől megjelent dokumentumok, magyar vonatkozású dokumentumok. További anyagok gyűjtése: Magyar irodalomtudomány, történelemtudomány, könyvtártörténet, könyvtárügy dokumentumai. Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány gyűjtése.

53 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtárak fő gyűjtőköre II. Szakkönyvtárak: gyűjteményüket az adott tudo- mányterület vagy tudományág irodalma adja. Céljuk az adott témában a legkorszerűbb, legfrissebb információs anyagokat összegyűjteni. Felsőoktatási könyvtárak: az adott egyetemen, főiskolán oktatott tárgyak tanulmányozásához és kutatásához szükséges irodalmat gyűjtik, van, hogy szakkönyvtári funkciót is ellátnak.

54 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtárak fő gyűjtőköre III. Közkönyvtárak: sokoldalú szerepkörük van - mindenkit ki kell tudniuk szolgálni, minden felmerülő igényt. (Oktatás, továbbképzés, tudományos-, gazdasági- és közérdekű információszolgáltatás, helytörténeti gyűjtés, etnikai kisebbségi ellátás, kórházi ellátás, szórakozás, hobbi stb.) Iskolai könyvtárak: gyűjteményük elsősorban az iskolában oktatott tananyaghoz kapcsolódik. Kiszolgálja az iskola diákjait és pedagógusait.

55 Könyvtári katalógusok
Könyvtárinformatika témakör

56 Szöveges dokumentumok előfordulása
Dokumentumok feltárása I. Katalógus: görög eredetű szó, jelentése felsorolás, jegyzék. A katalógus segítségével a könyvtár állományá- ban lévő dokumentumokat tárjuk fel formai és tartalmi ismérvek szerint. A könyvtári katalógus egy eszköz, mely a könyvtár állományáról tájékoztat, a könyvtárban lévő dokumentumok sokoldalú visszakeresését teszi lehetővé.

57 Szöveges dokumentumok előfordulása
Dokumentumok feltárása II. A könyvtári katalógus egyidős a könyvtárak kialakulásával. A katalógusok tartalma, adataik mennyisége folyamatosan változott az idők folyamán. Kezdetben a dokumentum kezdőszavait, majd címét tartalmazta a katalógus, de idővel egyre több adatot kívántak rögzíteni. Ez szükségessé tette az adatok sorrendjének és formájának meghatározását, ami szabványokban valósul meg. (ISBD, MSZ, MARC)

58 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtári katalógusok típusai Hagyományos katalógus Elektronikus katalógus

59 Szöveges dokumentumok előfordulása
Hagyományos katalógusok típusai Leíró katalógus: Formai jegyek alapján szerzői és cím szerinti betűrendben felsorolja a könyvtárban található dokumentumokat, feladata a szerző és cím szerinti tájékoztatás. Tárgyszókatalógus: Tartalmi jegyek alapján, a dokumentumokhoz rendelt tárgyszavak betűrendjében sorolja fel a könyvtárban található dokumentumokat, feladata a tartalom, téma szerinti tájékoztatás. Szakkatalógus: mesterséges információkereső nyelv (ETO – Egyetemes Tizedes Osztályozás) segítségével valósítja meg a dokumentumok tartalmi feltárását, feladata a tartalom, téma szerinti tájékoztatás.

60 Szöveges dokumentumok előfordulása
Feladat Keresd meg az interneten az ETO főosztályait (0-9) és írd le a füzetedbe azokat az alábbi minta szerint: ETO főosztályai: 0 – Általános összefoglaló művek 1 – Filozófia. Pszichológia stb. Segítség itt:

61 Szöveges dokumentumok előfordulása
Cédulakatalógus Nemzetközi szabványra épül, mérete 125 x 75 mm.

62 Szöveges dokumentumok előfordulása
Katalógusrend A könyvtári betűrendes katalógusban a katalóguscédulák a szerzők neve és a könyvek címe szerinti betűrendben találhatók. A tárgyszókatalógusban és a szakkatalógusban téma, tartalom szerinti rendben találhatók a katalóguscédulák. Arról tájékoztatnak ezek, hogy a könyvtárban meghatározott témákon belül milyen dokumentumok találhatók meg. Ebben a rendszerben tartalom szerint osztják be a dokumentumokat. A katalóguscédulán lévő raktári jelzet, konkrétan a szakjelzet, illetve Cutter szám azt mutatja meg, hogy az adott dokumentum mely csoportba és azon belül hova tartozik betűrend szerint.

63 Szöveges dokumentumok előfordulása
Elektronikus katalógusok OPAC: Nyilvános elérésű elektronikus katalógus, amelyben a felhasználó egy terminálon (pl. számítógépen) keresztül keres. (Online Public Access Catalog) Napjainkban a könyvtárak állományát az eddigieknél jóval korszerűbben, nagyobb mélységben kell feltárni, az információkat gyorsabban kell eljuttatni a felhasználókhoz. Ebben segítenek az integrált könyvtári rendszerek. Az IKR egy számítógépes program, mely automatizálja a könyvtári munkafolyamatokat. IKR moduljai: gyarapító modul  katalógus modul (OPAC) katalogizáló modul  időszaki kiadványok modulja kölcsönzési modul

64 Szöveges dokumentumok előfordulása
Integrált könyvtári rendszerek Aleph  Amicus  Corvina  HunTéka S-lib  Szikla  Szirén stb. További információ itt: Évfolyamonkénti bontásban, osztály, azon belül Könyvtárinformatika téma!

65 Szöveges dokumentumok előfordulása
Ismerkedés webOPAC-okkal Keressünk különböző katalógusokban! MOKKA OSZK DEENK ELTE EK Méliusz Iskolai OPAC Stb. Feladat: Keresd meg a Szigeti veszedelem című művet a különböző e-katalógusokban! Tanulmányozd a találati halmazokat! Keresd meg a további 9.-es ajánlott irodalmakat is!

66 Szöveges dokumentumok előfordulása
Amit megtanultunk… Vázlat Könyvtár Könyvtár fogalmi meghatározásai A könyvtár fő funkciói, feladatai Könyvtártípusok Könyvtártípusok példákkal Könyvtárak csoportosítása Könyvtári szolgáltatások Mit csinálhatunk a könyvtárban?

67 Szöveges dokumentumok előfordulása
Amit megtanultunk… Vázlat Könyvtárak gyűjtőköre Az egyes könyvtártípusok fő gyűjtőköre Könyvtári katalógusok Katalógus jelentése, funkciója A hagyományos és az elektronikus katalógusok Hagyományos katalógusok típusai A cédulakatalógus felépítése Elektronikus katalógusok és az IKR Keresés webOPAC-okban

68 Könyvtárinformatika témakör
Dokumentum Könyvtárinformatika témakör

69 Szöveges dokumentumok előfordulása
Dokumentum fogalma A dokumentum szó a latin docere (tanítani, oktatni) szóból származik. A dokumentum önálló információ egység vagy önálló szellemi termék, célja az információ közlése, a tudás átadása, továbbadása. A dokumentumokat több szempont szerint feloszthatjuk.

70 Szöveges dokumentumok előfordulása
Dokumentumok felosztása I. Megjelenési forma szerint: Nyomtatással készült dokumentumok (nyomdai úton sokszorosítják, nem változtatható, kézzelfogható) Elektronikus úton előállított dokumentumok (számítógépen tárolt, könnyen átalakítható, rengeteg másolat készíthető, nem kötődik egy megjelenési formához; különböző elemekből tevődnek össze: szövegek, képek, hangok, videók)

71 Szöveges dokumentumok előfordulása
Dokumentumok felosztása II. Formai sajátosságok szerint: Látható (vizuális) dokumentumok Írásos (írásjelekkel, jelrendszerrel rögzített szövegek, kották) Ikonográfiai (képek, fotók, térképek, filmek stb.) Plasztikus (háromdimenziós alkotások: szobrok, érmék stb.) Hallható (auditív) dokumentumok (hangszalag, hanglemez, kazetta, CD stb.) Tapintható (taktilis) dok.-ok (Braille-írással készült könyvek)

72 Szöveges dokumentumok előfordulása
Dokumentumok felosztása III. Megjelenés gyakorisága szerint: Eseti (egyszeri megjelenésű, befejezett, lezárt dokumentumok, egy vagy több kötetből állnak) Monográfiák (egykötetes könyv, pl. regény, szótár stb.) Poligráfiák (többkötetes könyv, pl. húszkötetes lexikon) Folytatódó (periodikusan megjelenő dokumentum, egymást követő részegységekből állnak) Időszaki kiadványok (pl. hírlapok, folyóiratok) Sorozatok (pl. Diákkönyvtár sorozat)

73 Könyvtárinformatika témakör
Dokumentumtípusok Könyvtárinformatika témakör

74 Szöveges dokumentumok előfordulása
Példa dokumentumtípusokra

75 Szöveges dokumentumok előfordulása
Dokumentumtípusok Írásos dokumentumok Könyvek  Időszaki kiadványok Egyéb szöveges dokumentumok Kép-, hangrögzítéses dok.-ok, mikroformák Térképek  Hangdokumentumok Kották  Videodokumentumok Képek, fotók  Mikroformátumú dok.-ok Digitális (elektronikus) dokumentumok Hipertext  Multimédia

76 Szöveges dokumentumok előfordulása
Dokumentumtípusok Írásos dokumentumok: Könyvek 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék, mely két fedőlapból és rögzített belső lapokból áll. Időszaki kiadványok Előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, mely egymást követő részegységekből áll, számozásuk vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg őket egymástól. Egyéb szöveges dokumentumok Azon írásos dokumentumok, melyek nem könyvek és nem időszaki kiadványok.

77 Szöveges dokumentumok előfordulása
Dokumentumtípusok Könyvek: Szépirodalmi könyvek: Regények Novelláskötetek Verseskötetek Mesekönyvek stb. Szakirodalmi könyvek: Ismeretterjesztő könyvek Tankönyvek Kézikönyvek Lexikonok Enciklopédiák Szótárak

78 Szöveges dokumentumok előfordulása
Dokumentumtípusok Időszaki kiadványok: Hírlap (naponta, hetente megjelenő kiadványok, céljuk az aktuális esemé-nyekről való tájékoztatás) Pl.: Népszabadság, Hajdú-Bihari Napló, Blikk (napi), HVG, 168 óra, Nők lapja, Képes sport (heti) Folyóirat (részegységeik meghatározott időközönként - havonta, negyed- évente - jelennek meg, céljuk az adott szakterület legújabb eredményeinek a közlése) Pl.: Természet Világa, Kortárs, Alföld, História, Auto-motor sport stb. Évkönyv (intézmények, testületek adják ki az adott időszakban végzett mun- kájuk eredményeiről) Pl.: Hőgyes Évkönyv, Meteor Csillagászati Évkönyv stb. Sorozat (valamilyen szempont miatt összetartozó dokumentumok, például egy szerző művei sorozatként kiadva, vagy folytatásban megjelenő történetek) Pl.: Jókai összes művei, Diákkönyvtár, Alkonyat sorozat, Szent Johanna gimi stb.

79 Szöveges dokumentumok előfordulása
Dokumentumtípusok Egyéb szöveges dokumentumok: Kutatási, fejlesztési jelentések (egy folyamatban lévő vagy befejezett kutatásról közöl eredményeket, célja az új információk publikálása, a szakterületen dolgozók tájékoztatása) Disszertációk (tudományos minősítés fokozatainak elnyerése érdekében készített értekezések) Szabadalmi leírások (szabadalmaztatási eljárás során létrejövő, publikált dokumentum, szabadalmi vagy találmányi joggal védett új tudományos eredményekről szóló információkat tartalmaz) Szabványosítási kiadványok (a szabvány valamely termékkel, technológiai folyamattal kapcsolatos kötelező megoldási módokat tartalmaz)

80 Szöveges dokumentumok előfordulása
Feladat Tudj konkrét példákat az alábbiakra! Lexikon Enciklopédia Egynyelvű szótár Többnyelvű szótár Napilap Hetilap Folyóirat Sorozat

81 Szöveges dokumentumok előfordulása
Dokumentumtípusok Kép-, hangrögzítéses dok.-ok, mikroformák: Térképek (a föld vagy más égitest ábrázolása jelekkel) Kották (zeneművek hangjegyírással készült formája) Képek, fotók, reprodukciók (valamilyen képi megjelenés) Hangdokumentumok (valamilyen hang, zene) Videodokumentumok (valamilyen mozgókép és hang) Mikroformátumú dokumentumok (szöveges vagy képi információkat tartalmazó dokumentumok, melyek erős kicsinyítéssel készülnek, szabad szemmel nem olvashatók, speciális olvasókészülék szükséges hozzájuk)

82 Szöveges dokumentumok előfordulása
Dokumentumtípusok Digitális dokumentumok: Hipertext: Kapcsolat van az egyes elemek között (link). Az összekapcsolt információk lehetnek szövegek, képek, hangok, videók is. A hipertext rendszer egy enciklopédiához hasonlít, több irányban lehet benne közlekedni, nincs előre meghatározott útvonal. Multimédia: Latin eredetű szó, jelentése multi=sok, média=valami között. A multimédia képek, hangok, szövegek együttese, számítógép vagy valamilyen e-eszköz kezeli őket a felhasználó irányításával, interaktív kezelőfelületeken.

83 Szöveges dokumentumok előfordulása
Amit megtanultunk… Vázlat Dokumentum Dokumentum fogalma Dokumentumok felosztása (megjelenési forma-, formai sajátosságok-, megjelenés gyakorisága szerint) Dokumentumtípusok Dokumentumtípusok meghatározása és jellemzői Írásos dokumentumok Kép-, hangrögzítéses dokumentumok, mikroformák Digitális dokumentumok

84 Könyvtárinformatika témakör
Információkeresés Könyvtárinformatika témakör

85 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információkeresés Az információkeresés hagyományos- és elektronikus dokumentumokban, illetve adattárakban végzett keresés, amelynek célja általában a felmerülő kérdések megválaszolása. Az információkeresés egyik első lépése a megfelelő információkereső eszköz kiválasztása. Ez igen fontos lépés, mert már itt eldőlhet, hogy a keresésünk sikeres lesz-e, illetve, hogy mennyire pontos választ tudunk adni a feltett kérdésre.

86 Szöveges dokumentumok előfordulása
Keresőkérdés I. A keresőkérdés alapvetően háromféle irányultságú lehet, vonatkozhat: bibliográfiai adatra (pl. szerző, cím, sorozat stb.) Ki írta a Gyűrők ura kötetet? Ki fordította magyarra? Milyen művei vannak Molière-nek? Miket írt Voltaire? Mely részei vannak az Alkonyat sorozatnak? Stb. tényszerű adatra (pl.: névre, időpontra, földrajzi helyre, életrajzi adatra, jelentéstartalomra utaló) Kik voltak az Árpád házi királyaink? Mikor és hol született Örkény István? Hol található Ópusztaszer? Mit jelent a korvina kifejezés? Stb. egy adott témára (pl.: természettudomány, azon belül biológia, azon belül az emberi test részei, Nobel-díjas magyarok, ‘56-os forradalom stb.) Mit tudunk Mátyás király könyvtáráról? Mi jellemző a számítógép generációkra? Stb.

87 Szöveges dokumentumok előfordulása
Keresőkérdés ii. A keresőkérdés és a keresőeszközök ismerete alapján dönthetjük el, hogy egy kérdés megválaszolására nagy valószínűséggel melyik eszköz a legalkalmasabb. Például egy névre vonatkozó kérdést olyan eszközből tudunk megválaszolni a legegyszerűbben, amelyik névmutatóval rendelkezik.

88 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információkeresés eszközei I. Direkt eszközök: a közvetlen tájékozódást segítik, választ adnak a feltett kérdéseinkre. Lexikonok  Enciklopédiák  Szótárak Adattárak  Egy-egy szakterület kézikönyvei Teljes szövegű adatbázisok II. Indirekt eszközök: a közvetett tájékozódás eszközei, megmutatják, hogy milyen dokumentumokban keressük a választ a felvetődő kérdéseinkre. Bibliográfiák  Katalógusok  Repertóriumok Elektronikus katalógusok, adatbázisok

89 Szöveges dokumentumok előfordulása
Direkt keresési eszközök Lexikonok: betűrendbe rendezett szócikkek alapján kereshetünk bennük. Enciklopédiák: általában tematikus, téma szerinti elrendezés- ben tartalmazzák az ismereteket. Szótárak: a szavak, kifejezések betűrendje szerint rendezettek. Adattárak: belső elrendezésük az adattár funkciójától és a feldolgozott anyagtól függ. (Lehet pl. időrend, név szerint abc) Egy-egy szakterület kézikönyvei: változatos szerkezetűek, de a tematikus, téma szerinti elrendezés a leggyakoribb. Téma részletesen itt:

90 Szöveges dokumentumok előfordulása
Indirekt keresési eszközök Bibliográfiák: rendszerezett jegyzék. Szerkezetük változatos lehet, a betűrendtől a téma szerinti elrendezésig. (A hangleme- zekről, audió CD-kről készült bibliográfiát diszkográfiának nevezzük.) Katalógusok: a könyvtár gyűjteményéről tájékoztatnak. Az állományt alkotó dokumentumok adatait közlik és lehetővé teszik a dokumentumok visszakereshetőségét. Repertóriumok: időszaki kiadvány tartalmi feltárása. Általában időrendi sorrendben tárja fel a sajtótermékeket. Adott lapban megjelent cikkek, tanulmányok adatait közli . Téma részletesen itt:

91 Szöveges dokumentumok előfordulása
Keresés direkt és indirekt eszközökben Keresés direkt eszközökben: Keresés lexikonokban… Keresés enciklopédiákban… Keresés szótárakban… Keresés adattárakban… Keresés indirekt eszközökben: Keresés katalógusban… Keresés bibliográfiában… Referáló lapok… Témáról bővebben itt: Feladat: keresési téma áttanulmányozása a weboldalon. + Órán kapott négy szó (állat, ruha, foglalkozás, munkaeszköz) jelentésének meghatáro-zása hagyományos keresési eszköz segítségével! Legyen forráshivatkozás is, honnan van az információ! (szerző, cím, megjelenési adatok, oldal)

92 Szöveges dokumentumok előfordulása
Apparátus Apparátusnak nevezzük az adott direkt vagy indirekt eszközben, dokumentumban történő keresést segítő eszközöket. Ilyen apparátusok például : névmutató, index, helynévtár, tárgyszó lista, tartalomjegyzék stb.

93 Szöveges dokumentumok előfordulása
Keresési apparátus használata Direkt keresés A direkt eszközök apparátusát alkotó eszközök lehetnek: mutatók (név, helynév, tárgy stb.), időrendi táblázatok, irodalomjegyzékek, bibliográfiák, tartalomjegyzék, szó- és névmagyarázatok, illusztrációk jegyzéke. Indirekt keresés Az indirekt eszközök apparátusát alkotó eszközök lehetnek: mutatók (név, helynév, tárgy stb.), tartalomjegyzék, szó- és névmagyarázatok. Szerző és cím szerinti keresés Pl. leíró katalógus, könyvtári polcon keresés, bibliográfiában keresés stb. Tárgy (téma) szerinti keresés Pl. szakkatalógus, tárgyszókatalógus, kézikönyvben való keresés stb.

94 Szöveges dokumentumok előfordulása
Amit megtanultunk… Vázlat Információkeresés Információkeresés fogalma Információkeresés eszközei Direkt keresési eszközök Indirekt keresési eszközök Keresés direkt és indirekt eszközökben Keresési apparátus

95 Könyvtárinformatika témakör
Keresés az interneten Könyvtárinformatika témakör

96 Szöveges dokumentumok előfordulása
Közérdekű információk a neten I. Menetrendek - A tömegközlekedés hivatalos menetrendjei egy helyen. VOLÁN Menetrend MÁV Menetrend GySEV Menetrend BKV Menetrend MAHART Menetrend Feladat: Keresd meg, hogy busszal, illetve vonattal mikor/hogy tudunk elutazni Egerbe szombat reggel és vissza este!

97 Szöveges dokumentumok előfordulása
Közérdekű információk a neten II. Útvonaltervezők, térképek Keresd meg a oldalon, milyen útvonalon juthatunk el Hajdúszoboszlóról Egerbe! Keresd meg a Google műholdtérképén az iskolád! Keresd meg a saját lakcímed is a Google térképén! Keresd meg a térképen az Egri Várat is!

98 Szöveges dokumentumok előfordulása
Közérdekű információk a neten III. Időjárás Keresd meg a oldalon, milyen időjárás várható a szünetben Egerben! Nézd meg, hogy milyen idő várható a következő 15 napban Hajdúszoboszlón! A weboldalon is nézd meg milyen időjárást ígérnek Egerben és keresd meg a webkamerán az egri Dobó tér képét!

99 Szöveges dokumentumok előfordulása
Közérdekű információk a neten IV. Telefonszám tudakozók - Telefonszám tudakozó - online tudakozó és telefonkönyv. Telekom tudakozó Telenor tudakozó Vodafone tudakozó UPC tudakozó Invitel tudakozó stb. Feladat: Nézd meg, szerepel-e a saját telefon-számod az e-telefonkönyvben! Keress rá egy barátod / barátnőd számára is!

100 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtárak, gyűjtemények a neten I. Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK mek.oszk.hu OSZK Digitális Könyvtár - OSZK DK oszkdk.oszk.hu E-korvinák Jeles Napok (ünnepek, évfordulók) jelesnapok.oszk.hu j

101 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtárak, gyűjtemények a neten II. Petőfi Irodalmi Múzeum - PIM Névtér, irodalmi adattárak Irodalmi évfordulók Digitális Irodalmi Akadémia - DIA j

102 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtárak, gyűjtemények a neten III. Virtuális Kiállítások mek.oszk.hu/html/kiallitas.html Digitális Képarchívum keptar.oszk.hu Magyar Digitális Képkönyvtár Képzőművészet Magyarországon j

103 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtárak, gyűjtemények a neten IV. Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Film-intézet: központi online felületen teszik közzé az összegyűjtött, digitalizált és feldolgozott értékeket Kultúrkincs digitalizálva: bemutatja a magyar kulturális örökséget egységes formában j

104 Szöveges dokumentumok előfordulása
Könyvtárak, gyűjtemények a neten V. Nemzeti Audiovizuális Archívum: célja a magyar közszolgálati csatornák, és a két legnagyobb kereskedelmi csatorna magyar gyártású és magyar vonatkozású televíziós, illetve rádiós műsorszámainak összegyűjtése, megőrzése és kezelése. j

105 Szöveges dokumentumok előfordulása
Hasznos információk az interneten I. Egészség, táplálkozás, receptek Tinigondok, kérdések j

106 Szöveges dokumentumok előfordulása
Hasznos információk az interneten II. Hivatalos ügyek, információk, ügykezelés Ügyfélkapu https://ugyfelkapu. magyarorszag.hu/ Jogszabálykereső https://kereses.magyarorszag.hu/ jogszabalykereso j

107 Szöveges dokumentumok előfordulása
Hasznos információk az interneten III. Felvételivel, továbbtanulással kapcsolatos információk Tesztek készítése a felvi.hu-n Origó nyelvvizsga j

108 Szöveges dokumentumok előfordulása
Tanulást segítő anyagok a neten I. j

109 Szöveges dokumentumok előfordulása
Tanulást segítő anyagok a neten II. j

110 Szöveges dokumentumok előfordulása
Amit megtanultunk… Vázlat Keresés az interneten Közérdekű információk a neten (menetrendek, térképek, útvonalterv, időjárás, telefonszám) Könyvtárak, gyűjtemények a neten (OSZK, PIM, Virtuális Kiállítások, Digitális Képarchívumok, Képzőművészet, MANDA, NAVA) Hasznos információk az interneten (Egészség, táplálkozás, receptek, tinigondok, hivatalos ügyek, ügyfélkapu, jogszabályok, felvi, origó) Tanulást segítő oldalak (Sulinet, Mozaik)

111 Kérdéstől az eredményig
Könyvtárinformatika témakör

112 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információs szükséglet I. A problémafelismerés fokozatai: A probléma azonosítása (megérzése). A probléma megfogalmazása röviden (szavakba öntés). A probléma megoldásához valamilyen megoldási modell választása (módszerek, alternatívák meghatározása).

113 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információs szükséglet II. Példa: Otthon tanulunk este a kislámpa mellett a másnapi témazáró dolgozatra. Egyszer csak „pukk” és... Azonosítás  nem látunk… sötét lett… Szavakba öntés  kiégett az égő… már megint a „körte”… Megoldási alternatívák  kellene egy lámpa, gyertya, mobil…

114 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információs szükséglet III. Cél: Eljutni a referensz vagy információkérő kérdés megfogalmazásáig, és ezt követi majd egy strukturált kérdés, ami pontosítja a probléma megoldásához szükséges keresőeszközök használatát.

115 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információs szükséglet IV. Referensz kérdés: természetes nyelven megfogalmazott kérdések, tartalmazza az információkérést, az eligazító és az adminisztratív jellegű kérdések kivételével. Strukturált kérdés: előre meghatározott, megtervezett kérdések.

116 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információs szükséglet V. A referensz kérdés megfogalmazása szerint lehet: elsődleges kérdés, másodlagos kérdés, nyitott kérdés, zárt kérdés.

117 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információs szükséglet VI. Elsődleges kérdés: Közvetlenül a meghatározott problémára irányuló (problémaközeli) kérdések. Másodlagos kérdés: Az elsődleges kérdésekre adott válaszokból következő kérdések. Nyitott kérdés: Szabad szöveges választ igényel, nem határozható meg pontosan, mire vonatkozik, így a válasz formája sem határozható meg pontosan. Zárt kérdés: Meghatározza a válaszmondatok formáját, pontos választ igényel.

118 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információs szükséglet VII. Kérdések típusai: A felmerülő problémára megfogalmazódó kérdés vonatkozhat: bibliográfiai adatra, tényszerű adatra, egy adott témára.

119 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információs szükséglet VIII. A tényszerű adatokra vonatkozó kérdés tovább bontható, lehet: névre,  földrajzi egységre, időpontra,  életrajzi adatra, jelentéstartalomra utaló. Ez alapján megkülönböztetünk: bibliográfiai kérdést, ténykérdést és témakörre vonatko- zó kérdést.

120 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információs szükséglet IX. Bibliográfiai kérdés: bibliográfiai adatra, információra irányuló kérdés (szerzőre, címre, megjelenési adatra stb. vonatkozik). Ténykérdés: tényadat szerzésre irányuló kérdés (nevekre, kronológiai, földrajzi, életrajzi stb. adatokra vonatkozik). Témakörre vonatkozó kérdés: adott témára, tudományterületre irányuló kérdés (történelmi, irodalmi, nyelvi, vallási, filozófiai, jogi stb. témára vonatkozó kérdés).

121 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információs szükséglet X. A kérdéseknek két jellemző paramétere van: Tartalom: a kérdésben leírt problémát hogyan tudjuk a megfelelő tudományterülethez vagy több tudomány- területhez kapcsolni. Terjedelem: a problémakört a megfelelő szintre kell szűkíteni vagy bővíteni. Ez sok esetben nehéz, mert nem találjuk azt a határt, amely még releváns, azaz fontos, a tárgyhoz tartozó és jelentősen kiszűri a zajokat.

122 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információs szükséglet XI. Kérdések megfogalmazása: A végső feladat a strukturált (megfelelően felépített, megter- vezett) kérdés megfogalmazása adott problémára vonatkozóan. Kérdésekkel szembeni követelmények: pontosság,  lényegre törés, egyértelműség,  megfelelő logikai szerkezet. A strukturált kérdés tartalmilag és terjedelmében is átgondolt, alkalmas arra, hogy szabványosított kérdéssé alakítsuk.

123 Szöveges dokumentumok előfordulása
Információs szükséglet XII. Hibalehetőségek a kérdések megfogalmazásakor: A kérdésben megadott hibás alternatívák. A kérdésben adott hibás választási igény. A hibás teljességi igény. A fogalmak zavarossága, bizonytalansága. A hibás szintaxis. Stb.

124 Szöveges dokumentumok előfordulása
Kérdésfeltevés I.

125 Szöveges dokumentumok előfordulása
Kérdésfeltevés II. A felmerülő probléma, vagy megoldandó feladat kapcsán megfogalmazott referensz kérdés természetes nyelven van, így azt át kell alakítani olyan formára, amellyel a direkt (pl. lexikonok), illetve az indirekt (pl. katalógusok) keresési eszközökhöz fordulhatunk. A kérdést tehát át kell alakítani standardizált kérdéssé. A referensz kérdés tartalmát meg kell adni valamilyen mesterséges információkereső nyelven (pl. ETO). Fontos a kérdés pontossága és terjedelme is.

126 Szöveges dokumentumok előfordulása
Kérdésfeltevés III. Szükség esetén korrigálni kell a kérdés tartalmát, terjedelmét és pontosságát. Ezzel elkészül a standardizált kérdés, amivel tudunk keresni. A keresőkérdést hozzá kell igazítani az alkalmazni kívánt keresőeszköz keresőprofiljához. (Keresőprofil pl. egy webOPAC keresési űrlapja.) Sok esetben nem elég egy kérdést megadni a felmerült probléma megoldásához, hanem kérdésalternatívákat kell megfogalmaznunk. hogy a témához kapcsolódó lehető legtöbb releváns találatot kapjunk.

127 Szöveges dokumentumok előfordulása
Kérdésfeltevés IV. A keresőkérdések összekapcsolásához alkalmazhatunk: Boole-operátorokat: ÉS - AND VAGY - OR NEM - NOT Relációkat : < <= > >= = <> A találatok számát tudjuk módosítani (bővíteni, szűkíteni): csonkolással - * helyettesítéssel - ?

128 Szöveges dokumentumok előfordulása
Amit megtanultunk… Vázlat Kérdéstől az eredményig A problémafelismerés fokozatai Cél: referensz kérdés - strukturált kérdés Kérdések típusai Kérdések jellemzői Kérdések megfogalmazása Hibalehetőségek Kérdésfeltevés folyamata Keresőkérdések összekapcsolása Kérdések szűkítése, bővítése

129 Könyvtárinformatika témakör
Forrásfelhasználás Könyvtárinformatika témakör

130 Szöveges dokumentumok előfordulása
Talált anyagok felhasználása I. Forráskritika: A keresés során kapott eredményhal- mazt fenntartással kell kezelni! A kapott információk hitelességét, értékét ellenőrizni szükséges! Forráskritika módszerei: külső, formai jegyek tanulmányozása belső, tartalmi jegyek tanulmányozása Ezek alapján kell eldönteni, hogy egy dokumentum tartalma megfelel-e a valóságnak, hiteles-e a dokumen- tum, a saját szakterületét helytálló módon reprezentálja, vagy szakmaisága megkérdőjelezhető, azaz hiteltelen.

131 Szöveges dokumentumok előfordulása
Talált anyagok felhasználása II. A találati halmazba összegyűjtöttük a kérdésünk kapcsán szóba jöhető forrásokat. Ezután ki kell választanunk a használható dokumentumokat. A kiválasztás elsődleges szempontja, hogy az egyes dokumentumok számunkra milyen mértékben tartalmaznak lényeges, a tárgyhoz tartozó (releváns) információkat, és mennyi a lényegtelen, nem a tárgyhoz tartozó (irreleváns) információ. (Megkíséreljük a keresés eredményeként kapott információhalmazból kiszűrni a „zajt”, a felesleget.)

132 Szöveges dokumentumok előfordulása
Talált anyagok felhasználása III. Az eredményként kapott források felhasználása- kor fontos a megfelelő és szabályszerű hivatkozás! A kiválasztott források felhasználása csak meghatározott formai és etikai követelmények szerint történhet. Ezeket szabványok, jogszabá- lyok írják elő (pl. a szerzői jogi törvény).

133 Szöveges dokumentumok előfordulása
Talált anyagok felhasználása IV. A különböző forrásokból szerzett információk esetében jelezni kell, hogy a felhasznált gondolat, adat honnan származik, azaz hivatkozás szükséges! Kivételt teszünk, ha közismert, lexikonszerű adatokról van szó. (Pl. egy költő születési ideje) Megsértjük az etikai normákat, ha mások gondola- tait eltulajdonítjuk! A plagizálás bűncselekmény! Minden esetben tartsuk be a forrásfelhasználásra vonatkozó etikai követelményeket és szabályokat!

134 Szöveges dokumentumok előfordulása
Amit megtanultunk… Vázlat Forrásfelhasználás Forráskritika Forráskritika módszerei Források felhasználásának módja Hivatkozások szükségessége

135 Hivatkozások szabályai
Könyvtárinformatika témakör

136 Szöveges dokumentumok előfordulása
Hivatkozások szabályozása MSZ ISO 690:1991 Meghatározza a publikált könyvekre és időszaki kiadványokra, a bennük található fejezetekre és cikkekre vonatkozó bibliográfiai hivatkozások adatelemeit. Előírja az adatelemek sorrendjét és a forráskiadványból származó információk leírására vonatkozó szabályokat. A szabványban megadott hivatkozási formula egy ajánlás, de kiadványonként eltérhet. Fontos, hogy a hivatkozás készítője egy dokumentumon belüli a hivatkozásaiban következetes legyen! A jegyzékben szereplő hivatkozások ábécé rendben legyenek!

137 Szöveges dokumentumok előfordulása
Hivatkozások lehetséges formája I. Hivatkozás a kiadvány egészére 1. Könyvek: Szerző (-k): Cím. Kiadás száma. Kötet száma. Megjelenés helye, kiadó, éve. Terjedelem. (Sorozat címe, kötet száma). Pl.: Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. köt. 1. Általános rész I–II. Bp., 1970. A háromnál több szerző által írt mű címe. Szerk.: Neve. Kiadás száma. Kötet száma. A megjelenés helye, kiadó, éve. Terjedelem. (Sorozat címe, kötet száma). Pl.: Mátyás király 1458–1490. Szerk.: Barta Gábor. Bp., 1990.

138 Szöveges dokumentumok előfordulása
Hivatkozások lehetséges formája II. Hivatkozás a kiadvány egészére 2. Időszaki kiadványok: Cím. Szerzőség. Kiadás. A részegység megjelölése (keltezés és/vagy sorszám). Megjelenés helye, kiadó, éve. (Sorozat címe, kötet száma). Pl.: Természettudományi Közlöny (Bp., 1869–1944., 1957– ).

139 Szöveges dokumentumok előfordulása
Hivatkozások lehetséges formája III. Hivatkozás a kiadvány egy részére 1. Tanulmány (cikk) egy kötetben: A tanulmány (cikk) szerzője (szerzői): A tanulmány (cikk) címe. In: A tanulmánykötet szerzője: A tanulmánykötet címe. Kiadás száma. Kötet száma. A megjelenés helye, kiadó, éve. Terjedelem. (Sorozat címe, kötet száma). Pl.: Kosáry Domokos: Magyar történetírás a két világháború között. In: Kosáry Domokos: A történelem veszedelmei. Írások Európáról és Magyarországról. Bp., –351. p.

140 Szöveges dokumentumok előfordulása
Hivatkozások lehetséges formája IV. Hivatkozás a kiadvány egy részére 2. Folyóiratcikk: A folyóiratcikk szerzője: A cikk címe. In: A folyóirat címe, Évfolyam. (Év) Kötet száma. Szám. Cikk terjedelme p. (-tól -ig). Pl.: Pálffy Géza: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században. In: Fons, 1. (1994) 1. sz. 79–90. p.

141 Szöveges dokumentumok előfordulása
Hivatkozások lehetséges formája V. Internetes tartalomra való hivatkozás 1. Honlap részre: Hivatkozott anyag címe, rövid leírása (felhasználás idejének megadása , a pontos dátum) teljes internetes link Pl.: Könyvtárinformatika tananyag a sulinet tudásbázisában az informatika tantárgyrészen belül (2013. október 22.)

142 Szöveges dokumentumok előfordulása
Hivatkozások lehetséges formája VI. Internetes tartalomra való hivatkozás 2. Mű, tanulmány (cikk) elektronikus formában: Mű, tanulmány (cikk) szerzője: címe. Közzététel helye. Ideje. (felhasználás idejének megadása, a pontos dátum) teljes internetes link Pl.: Antalóczi Lajos: Az egri Főegyházmegyei Könyvtár története. Magyar Elektronikus Könyvtár (2013. október 22.)

143 Szöveges dokumentumok előfordulása
Amit megtanultunk… Vázlat Hivatkozások szabályai Hivatkozások szabályozása Hivatkozások lehetséges formái Hivatkozás a kiadvány egészére Könyvek Időszaki kiadványok Hivatkozás a kiadvány egy részére Tanulmány (cikk) egy kötetben Folyóiratcikk Internetes hivatkozás

144 Irodalomjegyzék készítése
Könyvtárinformatika témakör

145 Szöveges dokumentumok előfordulása
Gyakorlati feladat leírása I. Irodalomjegyzék készítése a feladat egy, a megadott listán szereplő témában. (Nem kell a témát tétel formájában kifejteni, vagy beszámolót, illetve dolgozatot írni belőle, hanem a témához kapcsolódó információk begyűjtése a feladat, és ebből egy szabályos irodalomjegyzék elkészítése!) Mindenki egyénileg választ témakört, amiről információt gyűjt, majd szabályos hivatkozások formájában összeállít egy irodalomjegyzéket. Ezt követően -ben elküldi a megadott címre a kész feladatot névvel és csoportszámmal együtt.

146 Szöveges dokumentumok előfordulása
Gyakorlati feladat leírása II. Irodalomjegyzék minimális tartalma: 5 darab hagyományos, nyomtatott dokumentum a témához kapcsolódóan 5 elektronikus dokumentum a témához kapcsolódó- an (lehet pl. CD, DVD, e-book, honlap stb.) 2 időszaki kiadványban megjelent cikk vagy tanul- mány, melyek illeszkednek az adott témakörhöz A hivatkozások szabályosak legyenek a tanultak szerint és következetes jelölési módszert kell alkalmazni!

147 Szöveges dokumentumok előfordulása
Gyakorlati feladat leírása III. Elkészítés határideje: 2013. november 15. Feladat elküldése: Az irodalomjegyzék Word dokumentum formájá- ban készüljön igényesen megformázva! A küldési cím: (Ne felejtsd el megadni a levélben a neved, az osztályod és a csoportod!)

148 Szöveges dokumentumok előfordulása
Gyakorlati feladat leírása IV. Értékelés: A feladat megoldása értékelésre kerül és a kapott érdemjegy bekerül a naplóba. Amennyiben a feladatot valaki nem készíti el, elégtelen értékelést kap. Segítség: Könyvtárinformatika témakör kapcsán tanult anyagok. Akinek kérdése adódna, vagy elakad valamiben, kereshet a címen.

149 Könyvtárinformatika témakör
elméleti számonkérés Könyvtárinformatika témakör

150 Szöveges dokumentumok előfordulása
Elméleti számonkérés I. Forma és időpont: A számonkérés írásban történik teszt formájában számítógépes megoldással az őszi szünet után. Tananyag: A könyvtárinformatika témakörben az órákon elhangzot-tak, továbbá az ebben a prezentációban lévő anyagok, illetve az internetes hivatkozásokon elérhető tartalmak. További információk: Gyakorlásnak: sulinet tudásbázisában az Informatika tantárgy Könyvtárinformatika témakör tesztkérdései!

151 Szöveges dokumentumok előfordulása
Elméleti számonkérés II. Segédeszköz: Semmilyen segédeszköz (jegyzet, puska, padszomszéd, stb.) NEM használható! Kizárólag az egyéni tudás számít!!! Értékelés: Az elért pontszám alapján a százalékos arány szerint: 80% felett 5, 60% felett 4, 40% felett 3, 25% felett 2, alatta 1 Meg nem engedett eszköz használata esetén elégtelen kerül beírásra a naplóba a számonkérés eredményeként! Meglévő kis ötös felhasználható a jobb jegyért 1-5 pontérték hiányzása esetén.

152 Szöveges dokumentumok előfordulása
Eredményes felkészülést Mindenkinek!!! Jó jegyet szeretnék adni a csoport minden tagjának, így taaaaannuuuljaaatooook!  Kérdés esetén elértek a címen. Összeállította: Sándor Judit (HEG)

153 Szöveges dokumentumok előfordulása
Felhasznált irodalom I. Kokas Károly, Dr.: Könyvtárhasználat : tankönyv. 5. kiadás. Szeged, Mozaik Kiadó, p. Azonosító MS-2153 Kokas Károly Dr., Rozgonyi-Borus Ferenc: Informatika középiskolásoknak : tankönyv - számítástechnika és könyvtárhasználat. : évfolyam. 9. kiadás. Szeged, Mozaik Kiadó, p. Azonosító MS-2151 konyvtar.hu oldalon lévő wiki témához kapcsolódó szócikkei (2013. október 22.) Könyvtárhasználat tananyag az Öveges Oktatási Portálon ( október 22.) Könyvtárinformatika tananyag a sulinet tudástárában ( október 22.)

154 Szöveges dokumentumok előfordulása
Felhasznált irodalom II. Méliusz Juhász Péter Könyvtár honlapon a Városi könyvtár részen belül a Gyerekeknek készült Könyvtári ismeretek oldalak (2013. október 22.) Wikipédia – A szabad enciklopédia: Könyvtár szócikk ( október 22.) Wikipédia – A szabad enciklopédia: Agyagtábla-könyvtárak szócikk (2013. október 22.) Wikipédia – A szabad enciklopédia: Papirusz szócikk (2013. október 22.) Wikipédia – A szabad enciklopédia: Pergamen szócikk (2013. október 22.)


Letölteni ppt "Könyvtárinformatika 9E."

Hasonló előadás


Google Hirdetések