Műveljük, őrizzük vagy elherdáljuk Isten ajándékait?

Az előadások a következő témára: "Műveljük, őrizzük vagy elherdáljuk Isten ajándékait?"— Előadás másolata:

1 Műveljük, őrizzük vagy elherdáljuk Isten ajándékait?
Világ-egyetemi előadások 2014. március 7., Budapest Dr. Jánossy László Nemzeti Környezetügyi Intézet Környezetállapot és Stratégiai Főosztály

2

3 Feléljük tartalékainkat…
A természetről azt hittük sokáig, hogy végtelen, hogy az embert szolgálja és ingyen jutunk hozzá mindenféle ajándékához. Az Úristen parancsát ismerjük a Teremtés könyve ( I Móz 1,28 ) szerint: „szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá!” a 2,15-ben „hogy művelje és őrizze” és a 3,23-ban „művelje a földet” Az Özönvíz után Isten nemcsak Noéval, hanem az egész teremtett világgal szövetséget kötött, „minden földi élőlénnyel” ( I Móz 9,10 ) !!!

4 Fenntarthatóság? „Ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket” - Brundtland,1987 A gazdasági növekedés: nem fenntartható! Társadalmi egyenlőség?

5 A növekedés határai, 1972 „Egyszerűen nem létezik folyamatos növekedés egy véges készletekkel rendelkező Földön” - Dennis Meadows prof. 42 éve megírta „The Limits to Growth” c. könyvében (A növekedés határai) Megáll a gazdasági növekedés, a XXI. sz. közepére? Vagy mi állítjuk meg a megváltozott viselkedésünkkel, vagy A Föld állítja meg készletei kimerülésekor

6

7

8 A Föld túlzott kihasználása
Planetary Boundaries, Kevin Noon et al., Nature 2009.

9 A földi rendszer már nem stabil, folyamatosan fenntarthatatlan
A mai szociális-gazdasági rendszerek fenntarthatatlanok - Gazdasági, ökológiai és szociális szempontból is De rendkívül erősen függenek saját kitaposott útjuktól A technológiáik, a gazdasági szemléletük és kulturális berendezkedésük foglyai Eddigi próbálkozásaink elégtelenek, a CO2 csökkentés nem elég - A rész-megoldások sokszor csak nehezítik a teljes átalakítást, erősítik a berögzött rosszba zártságot - Elaltatjuk lelkiismeretünket, hiszen tettünk valamit…

10 Homo sapiens – a „bölcs” ember

11 Világnépesség 2011: 7 Mrd, 2027: 8 Mrd, 2046-50: 9 Mrd

12 Népesség- és gazdasági növekedés
Egy hasonlat: Sérüléskor a szervezet sejtjei egy ponton abbahagyják az osztódást A rák nem hagyja abba, addig osztódik, amíg meg nem hal tőle a szervezet A népesség növekedés és a gazdasági növekedés olyan, mint a Föld rákja… A klímaváltozás, az éhínség csak tünetek, amiket kezelünk valahogy Vagy a születésszámot csökkentjük, vagy a halálozást siettetjük, mit választana? – ez Dennis Meadows prof. kérdése Senki sem akar ebben dönteni, a Föld fog!

13 A népesség növekedés visszafordítása
emberi születési arányok – érzékeny kérdés - vallási ok és szabad személyes döntés. terhesség megelőzés? ne az abortuszt támogassák!!! inkább kíméletes beavatkozást, mint kemény fellépést! a fejlődő országok lakóinak felvilágosítása a gazdag országok a saját népességüket növelnék… A globális felmelegedés üteme jelentősen csökkenne, a Föld eltartó képessége nőne, ha a világnépesség csökkenne.

14 A döntéshozók nem akarják látni
Az EU hivatalos alapelve még mindig a „fenntartható növekedés” Ha a készletek elfogynak, majd kitalálnak helyette valami mást a mérnökök. Az ivóvíz, a termőföld, de még az éghajlat sem helyettesíthető A pillanatnyi haszon, a pénz, a választási ciklus dönt, a szakértők hiába beszélnek Felelős gondolkodás hosszú távra???

15 Versenyfutás a maradékért 1.
A Föld könnyen hozzáférhető olaj, szén, fémérc, ritka földfém tartalékai és még az ivóvíz és táplálék forrásai is rohamos léptékben tűnnek el Jelentős drágulás várható… Beindult a verseny a maradékért, meg kell szerezni minél többet, más rovására is, a Sarkvidéken, az Óceán mélyén vagy Afrikában!

16 Éhhalál a Földön: /nap

17 Versenyfutás a maradékért 2.
Az élelmiszer termelés rengeteg energiát igényel, sőt műtrágyát, gyomirtót, gomba- és rovarirtó szert. Ezek ma mind kőolaj és földgáz alapúak! Meddig tudjuk kielégíteni a növekvő igényeket az elfogyó készletekkel?

18 Olaj mindenáron…

19 Versenyfutás a maradékért 3.
A Földön naponta emberrel születik több, mint ahány meghal! Hetente egy Budapestnyi, havonta egy Mo-nyi + tömeg! Az egy főre jutó termőföld 40 év alatt a felére csökkent! Verseny a maradékért, a tengereken egymás elől halásszák el az egyre kisebb halakat. Mielőtt utódaik lehetnének!

20 Versenyfutás a maradékért 4.
Kína, India, Dél-Korea, Szaúd Arábia, az Arab Emirátusok termő- területeket vásárolnak Afrikában A zöld technológiákhoz (szélerőmű, hybrid autó..) rengeteg ritka földfém kell, ezek bányászata kimagaslóan környezetszennyező (savval oldják ki) Eddig tudtuk, ha kifogy valami, azt mással helyettesíthetjük. Ennek mostanában lesz vége, talán éven belül.

21 A fosszilis energia (f)elhasználása

22 Az emberiség ökológiai hatása

23 A Föld „betegsége” Egy másik bolygó kérdezi a Földet:
Mi történt veled? Rosszul vagyok! Mondd, mi bajod? Homo sapiensem van! Az nem baj, hamarosan elmúlik! A kutatók szerint a természet elég hamar kiheverné az emberiség kipusztulását!

24 A fenntarthatóság felé…
Hosszú távon kell gondolkodni Sok lehetőséget mérlegelni A tanulás fontos („csinálva tanulni”, „tanulva csinálni”, hagyni hibázni, mert abból még többet tanul) A kormányzás újítsa meg a rendszert! Hagyjuk nyitva a választási lehetőségeket! Figyeljük a legelöl haladókat!

25 A nagy változásokat Nem lehet: Keresztülvinni „Csinálni” Megtervezni
Előre megjósolni De LEHET: Előre látni, készülni rá Befolyásolni Irányt szabni neki Siettetni

26 Mit tehetünk? A biológiai sokféleséget fenn kell tartani!
- Tápláléklánc, kártevők természetes ellenségei, a természet rugalmassága klímaváltozás esetén, az emberiség táplálék készlete lecsökken Az ökológiai szolgáltatásokat (a természet adományait) meg kell őrizni! Minek? Mert nem lesz tiszta ivóvizünk, rovar beporozta terményünk, termő talajunk, gyógynövényünk, nemesíthető növény- és állatfajtáink

27 A biodiverzitás vesztés néhány oka
Közöny Vállalkozói profitérdek Jogi, hatósági kiskapuk Különböző tárcák között nincs összhang A közgazdászok, jogászok nehezen értik, ha a természet elemei nincsenek beárazva (Hány €, hogy oxigént termel az erdő, mennyit ér a természet, stb.?) Közlegelő, mindenki csak kicsit vesz el magának a közös természeti értékekből, de a többiek ne tegyék!

28 Mit tehet a világ? Ne építsünk új széntüzelésű erőműveket!
Ne termeljünk ki több kőolajat, szenet! Ne építsünk új atomreaktorokat! Csak megújuló energiát használjunk! Több ezer km új autópályát se építsünk, váltsuk le a fosszilis tüzelőanyagú autókat! Bioüzemanyagot ne élelmiszer helyett „termesszünk”! Ne építsünk bevásárlóközpontokat! Fogyasszunk helyi termékeket!

29

30 100 % megújuló energiához kell:
• 3,8 millió nagy szélerőmű • hullám-erőmű • 5350 geotermális erőmű • 270 új nagy völgyzáró gát és vízerőmű • ár-apály turbina • háztetőre szerelt napelem • nagy koncentrált naperőmű • nagy fotovoltaikus erőmű • szuperhálózatok • 20 év alatt milliárd dollár befektetése (Jacobson & Delucchi (2011))

31 Tiszta megújuló energia: naperőmű, de megsüti a madarakat…
Ivanpah Napelektromosság-termelő Rendszer Las Vegastól 64 kilométerre délnyugatra található, 1600 hektáron terül el. Fölötte közel 500 fok, megsülnek az arra repülő madarak.

32 A nagy dilemmák A globális felmelegedést 2 fok alatt kellene tartani – DE a mai gyakorlattal 4 vagy még több fokot fog emelkedni 2100-ig. A fosszilis tüzelőkészletnek legalább 50 %-át meg kellene őrizni a föld alatt (főként vegyipari nyersanyagnak), DE az új földgáz és kőolaj lelőhelyeket is mindenáron ki akarják termelni. A növekedésnek véges határai vannak, DE minden iparosodott ország még nagyobb gazdasági növekedést akar, hogy azzal lábaljon ki a pénzügyi válságból. Nemzetek közötti és világméretű egyenlőségre törekvés mellett lehet csak az anyagi növekedést megállítani, DE az egyenlőtlenség világszerte nő. A világ népesség növekedését vissza kellene fordítani, DE a gazdag országok épp a lakosság-csökkenésük ellen küzdenek. Szinte csak megújuló energiát kellene használni, DE a fosszilis tüzelőanyagok még hatszor akkora állami támogatást kapnak. (Niels I. Meyer, Balaton Group, Sept., 2013/2)

33 Rugalmasság, terhelhetőség
Új stratégia: költsünk a globális felmelegedés hatásaival szembeni rugalmasság kialakítására A rugalmasság egy pozitív és hajlékony, alakítható koncepció – amit jobban szeretnek a politikusok. A zöld növekedés hangoztatása csak a további folyamatos gazdasági növekedés biztosítása zöld színben, zöld átmenet kell! A szén alapú energiahasználattól a mai technológiákkal és gyártási mechanizmussal nem lehet elszakadni. A rugalmassági projektek kapjanak prioritást!

34 A növekedés határai A központi dilemma: a politikusok figyelmen kívül hagyják a növekedés határait A gazdasági növekedés nélkül több lesz a munkanélküli, mondják… Erre van a foglalkoztatási koncepció, amelyben az átlagos munkaidőt a piaci hullámzáshoz igazítják, melyhez a munka szolidáris megosztása társul. Nemzetközi probléma: Hogy lehet a nemzetek között megosztani egy elfogadható világméretű CO2 kibocsátás csökkentést? A megoldás: Mindenki számára azonos, személy szerinti CO2 emissziós kvóta bevezetése 2050-ig.

35 A világméretű összeomlás lehetőségei
Ha semmibe vesszük a növekedés határait és a globális felmelegedést ”Kis” atomháború – az utolsó olajkészletért vagy hasonló okokért. Vegyi és biológiai fegyverek használata. Éhínség, járványok, alapvető anyagok hiánya (pl. foszfátoké). Forradalmak, környezeti károk elől menekülők tömege. (Paul Erlich and Anne Erlich: ”Can a collaps of global civilization be avoided?”, Proc. Royal Society, 2013.)

36 A vagyon „egyenlő” elosztása
A világ leggazdagabb 85 emberének vagyona ugyanakkora, mint a legszegényebb emberé! (Oxfam, ) Az 500 multinacionális vállalat 12 család kezében e. vagyona 1-1 szupergazdag kezében Az USA GDP növekedését csak a szupergazda-gok gazdagodása adja, a szegények vagyona közben nem nő! Itthon is ugyanígy történik. Mennyi az elég? Egy amerikai milliárdos kis gondolkozás után azt mondta: „Valamivel több!”

37 Egyenlőség egy elfelejtett koncepció
A magas szintű pénzügyi és társadalmi egyenlőség általános jólétet biztosít, megszünteti a társadalmi nyugtalanságot, a nemzetközi versenyképességet fokozza, stb. A mai gyakorlatban a versengő társadalom legyőzi a jóléti (egyenlőséget biztosító) társadalmat – még az Észak-európai országokban is. Világszintű egyenlőségre törekvés nélkül nem képzelhető el nemzetközi összefogás a globális felmelegedés mérséklése érdekében (Angela Merkel). Progresszív adó kell a nagyon magas jövedelmekre, a jelentős magántulajdonra és a nagy örökségekre Nincs remény az idejében véghezvitt zöld átmenetre, csak a mainál sokkal nagyobb nemzeti és nemzetközi gazdasági és társadalmi egyenlőség mellett!

38 Az elővigyázatosság elve a másik elfelejtett koncepció
A legtöbb kormány a technológiai fejlesztést reklámozza. De ki kell értékelni az új technológiák várható veszélyes következményeit. Röntgen-sugárzás, ólmozott benzin, azbeszt, élelmiszer adalékok... A gazdasági fejlődés ma még fontosabb, mint a biztonság. Elsőbbség az elővigyázatosság elvének!

39 Megbukott a neoliberális gazdaságpolitika ”a gazdaság: politika, álruhában”
A 80-as évektől dominál a neoliberális gazd. pol.. Az ellenőrizetlen és gyanús pénzügyi tranzakciók felgyorsították a pénzügyi válságot A neoliberális gazdaságpolitikának nincs tudományos alapja és több problémát okoz, mint amennyit megold (Stiglitz and Krugman). A gazdasági stabilitás érdekében újra be kell vezetni a tőke áramlás nemzeti ellenőrzését (Keynes). Elsőbbség kell az ökológiai gazdálkodásnak

40 Ki kéne próbálni az igazi demokráciát (Az emberek hatalmát – nem a pénz hatalmát)
A pénz aláássa a demokráciát – erre tökéletes példa az Egyesült Államok. Demokrácia az egyáltalán? A demokratikus döntéseket a pénz egyáltalán nem befolyásolhatja! A politikai pártok és politikusok pénzelése a magánszférából - illegális cselekedetnek minősítendő – kivéve a párttagok csekély tagdíját. A politikai kampányokat főként önkéntesekkel kell megszervezni, egy alapszintű állami támogatás mellett. Különben a pénz hatalma fogja a demokráciát helyettesíteni!

41 Nemzetközi lehetőségek
Vissza kell állítani a tőke mozgások állami ellenőrzését (Keynes 1930s) – amint ez megvolt az EU-ban a ’80-as évekig. A WTO (Kereskedelmi Világszervezet) helyett legyen egy környezettudatos kereskedelmi szervezet, amely felel a világméretű szállításért és pénzügyi adózásért. A zöld átmenetnek és az egyenlőségre törekvésnek legyen elsőbbsége a Világbank és az IMF helyett! Meg kell szüntetni a fosszilis üzemanyagok állami támogatását. Ne várjunk a nagy nemzetekre, mint az USA vagy Kína! Ők csak elszabotálják a világméretű megállapodásokat és kötelezettségeket! Válasszunk világosan gondolkodó és szakmai szempontból kompetens politikusokat!

42 Mi indítja be az átmenetet?
Az egyik (kellemetlen) lehetőség, ha megvárjuk, míg összeomlik a világ. Egy csoportba azokat az országokat, amelyek bemutatják a zöld fenntartható átmenet technológiai realitását és gazdasági előnyeit. Az Észak-európai országok a legalkalmasabbak: Több, mint 20 millió lakóval, gazdag jóléti országok, a nemzetközi kitekintés hagyományával, elhanyagolhatóan alacsony szintű korrupcióval és hosszú távú északi együttműködési gyakorlattal. Az Északi Csoport és az EU között egy sokkal rugalmasabb együttműködést kellene kialakítani, amely megengedi a tőke mozgások ellenőrzését, stb. A fiatalok forradalma vigyen át minket a fenntartható világba!

43 Kis történeti visszatekintés
Ókor, középkor, járványok, háborúk, rossz higiénés viszonyok Évezredeken át alig nőtt a Föld lakossága Tradicionális világ volt A szükségletek kötöttek voltak Aki elérte az elvárt életszínvonalat, nem dolgozott tovább (nem „hajtotta” a pénzt, lelki békéje volt) Harmóniában élt a természettel, nem is „igázta le”

44 A protestantizmus hatása
A protestantizmus szerint a rendszeres munka megvéd a kísértéstől, az időfecsérlés pedig bűn A hivatás gondolatán alapuló racionális életvezetés (kálvinista eszme) a kapitalizmus szellemi megalapozója A protestáns etika lerombolta a nyereségvágy korlátait, felszabadította a szerzési ösztönt (A katolikus jámborság idegen a világtól, nem is tesz benne akkora kárt.) (Max Weber: A protestantizmus és a kapitalizmus szelleme, 1905)

45 ...és én hol tartok? „kényelemszerető, sikerorientált konzumkeresztény” vagyok-e? (Fabiny Tamás evangélikus püspök szavai) Vagy felelősen, hosszú távra gondolva kezelem, amit Isten rám bízott? Mert a „hajtsátok uralmatok alá…!” parancs már túl jól sikerült, És Isten nem azt mondta, hogy tegyétek tönkre magatok alatt! Bár a „művelje és őrizze…!” valóban sokkal nehezebb.

46 Mit tehetek? Minél gazdagabb vagyok, annál több kárt teszek a természetben! Tudok-e takarékoskodni az energia, vegyszer, csomagolóanyag használattal, lemondani az autózásról – amikor csak lehet? (el nem autózott kilométerek) Szelektíven gyűjtöm-e a hulladékot? Felelős vagyok hosszú távon a társadalomért és a teremtett javakért vagy csak a pillanatnyi hasznot nézem? Észreveszem-e a bajban lévőt? Nem restellek segíteni?

47 Még mit tehetek? Szinte mindent újra kell hasznosítani nyersanyagként!
Sokkal tovább használni, javíttatni Hatékonyabban használni Az épületeket átépíteni energia és erőforrás hatékonyra (vastag, hatékony hőszigetelés, új nyílászárók, nap- és geotermális energia használata… (ezek ráadásul gyorsan meg is térülnek!) Környezettudatosság, szemléletformálás Új technológiák, kutatás a hatékonyságért Ha a GDP<, a környezetrombolás is nő!

48 . „Törekedjetek arra, hogy kicsit jobbnak hagyjátok magatok után ezt a világot, mint ahogyan ti kaptátok!” (Robert Baden-Powell) / környezeti és szociális fenntarthatóság /

49 laszlo.janossy@neki.gov.hu, Nemzeti Környezetügyi Intézet
Köszönöm a figyelmet! Nemzeti Környezetügyi Intézet

50 Néhány hivatkozás Dennis Meadows: „Limit to Growths” Rome, 1972
Ross Jackson: ”Occupy World Street”, Chelsea Green Publishing, Vermont, USA, Spring 2012. Herman Daly: ”Ecological Economics and Sustainable Development”, in Advances in Ecological Economics, Edward Elgar Publishsers, MA, US, 2007. Joseph E. Stiglitz: ”The Price of Inequality”, Norton Publishers, New York, USA, 2013. Niels I. Meyer: ”Danish Pioneering of Modern Wind Power”, chap. 6 in ”Wind Power for the World”, Pan Stanford Publ., Singapore, 2013. CEESA project, final reports 2012: Niels I. Meyer: ”Enough is enough” (in Danish), 88 pp. Tiderne Skifter, Copenhagen, DK, November 2012. Al Gore: Kellemetlen igazság c. film és könyv

51 Pilisvörösvár 2013 tenger híján az erdőszélre!