Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ERKEL FERENC: ( Született: Gyula, 1810. nov. 7. – Elhunyt: Budapest, 1893. jún. 15. ) Nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ERKEL FERENC: ( Született: Gyula, 1810. nov. 7. – Elhunyt: Budapest, 1893. jún. 15. ) Nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és."— Előadás másolata:

1

2 ERKEL FERENC: ( Született: Gyula, 1810. nov. 7. – Elhunyt: Budapest, 1893. jún. 15. ) Nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus is fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életében. Pozsonyban tanult. Kolozsvárott zongoraművészként működött, majd 1835-től Pesten élt. Az újonnan megnyílt Pesti Magyar Színház első karmestere lett, ahol mintegy három évtizeden át zenei vezető és a szellemi élet irányítója volt. Aktív kapcsolatba került a színházzal is, ami zeneszerzői érdeklődését is a színpad felé irányította. 1840-ben mutatták be első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek operaszerzői munkájában is. 1844-ben mutatták be Erkel Hunyadi László című történelmi operáját, később megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot is.

3 A szabadságharc leverése után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, többek között az ő irányításával alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta első koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője. Operastílusa két forrásból táplálkozik: egyrészt a romantikus olasz és francia opera formavilágából, másrészt a magyar verbunkos stílus motívumaiból. Ezt a kettőt legsikeresebben Hunyadi László és Bánk bán című operáiban ötvözte. Utóbbi még az ötvenes években készült el, de csak 1861-ben mutatták be. A Bánk bán minden kétséget kizáróan Erkel pályájának csúcsa, később egyetlen operája sem hozott számára ekkora sikert. A Bánk bán az utolsó Egressy- szövegre írt műve Erkelnek. Az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatóvá választotta Erkel Ferencet. 1888-ban pedig – 50 éves működése alkalmából – nagy ünneplésben részesítette a főváros. 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra, a Filharmóniai Társaság hangversenyén.

4 Erkel Ferenc magyar Korabeli tudósok: Irinyi János Jedlik Ányos Luppis János Ganz Ábrahám Kruspér IstvánAsbóth SándorHaraszty ágoston

5 Irinyi János: ( Született: 1817. május 17. – Elhunyt: 1895. december 17. ) Egyike volt azoknak a múlt századi magyar értelmiségieknek, akik egyaránt kivették részüket a kor tudományos, technikai, sőt társadalmi-politikai küzdelmeiből, s akikről elmondhatjuk, hogy sokrétűen teljes életet éltek. Nagyváradon, majd Debrecenben tanult, kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte). Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait. Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839-ben Pesten. Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát.

6 Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette. És Winterlnek sok követője, tanítványa volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi Winterl halála után nyolc évvel született, és Winterl tekintélye az általa alapított józsefvárosi botanikus kerten és Tessedik Sámuel barátságán nyugodott, tehát távolról sem kémiai természetű alapokon. Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre. Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett.

7 Jedlik Ányos : ( Született: 1800. január 11. Szimő – Elhunyt: 1895. ) Földműves szülei István névre keresztelték. A gimnázium elvégzése után, 1817-ben csatlakozott a Szent Benedek rendhez, felvéve az Anianus, magyarosan Ányos nevet. Az 1818-ik évet már Pannonhalmán töltötte. Ez volt kezdete nemcsak tudományos pályájának, hanem egyénisége alakulásának, jelleme fejlődésének is. Huszonöt éves korában pappá szentelik. Tanítani kezd Győrben, szorgosan olvassa a szakirodalmat, megalkotja első találmányait.1829-ben megszerkesztette azt az elektromos motort, amelyben elektromos árammal azaz annak mágneses erejével, közvetlen forgó mozgást létesített. Később a pozsonyi akadémián tanít, de kísérleteivel továbbra se hagy fel. 1834-ben és 35-ben is szakmai tanulmányutakat tesz Ausztriában. 1840 márciusában egyetemi tanár Pesten. Kísérleteiről továbbra is naponta feljegyzéseket készít. Belép a Magyar Természettudományi Társulatba és részt vesz a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók első és második nagygyűlésén, Pesten, 1841- ben. Előadásai szódavízgyártó eljárását és elektromágneses jelenségeket mutatnak be. 1861-ben pedig elkészítette az első dinamót! Sajnos találmányát nem közölte a világgal (magyar sors), így nem az ő nevéhez kapcsolják a dinamó feltalálásának korszakalkotó eredményét, hanem Werner von Siemenséhez (1816-1892), aki műszaki katonaként saját gyárában fejlesztette ki azt, de csak 1866-ban!

8 Találmányai: - Szódavíz - Dinamó - Galvánelemek és villanyvilágítás - Optikai rácsok - Csöves villámfeszítő 1873-ban a bécsi világkiállításon egy Siemens vezetésével működő bírálóbizottság a Haladás érmével tünteti ki Jedlik "villámfeszítő" berendezését (feszültség-sokszorozóját). 1878-ban nyugdíjazását kéri. Jedlik Ányos nyugdíjas éveit Győrben, a rendházban is munkával tölti. 91 éves korában lesz a megalakuló Mathematikai és Physikai Társulat 1. számú tagja.1895. december 13-án véget ér Jedlik Ányos eredményekben gazdag élete.

9 Luppis János : ( Született 1813 január 27-én Fiume - Elhunyt : 1875 január 11-én Torrigia ) Torpedó: Apja tengerészkapitány volt, így Luppis is fiatalon az osztrák-magyar haditengerészethez került, ahol fregattkapitány lett. Itt fogalmazódott meg benne az önjáró torpedó ötlete, s el is készítette első, kezdetleges modelljét. Tulajdonképpen egy hajtószerkezettel ellátott kis csónak volt, amelyet, hogy vízen maradjon, kétoldalt parafa lemezekkel erősítettek meg. Az orrában gyújtókészülék, a csónaktestben robbanótöltet volt. A szerkezetet sűrített levegővel meghajtott hajócsavar mozgatta előre, kormányzására két, egymás mellé szerelt, a partról zsinórokkal mozgatott kormánylapát szolgált. Célba ütközéskor robbant. Luppis akkoriban még "sikló védő"-nek nevezte a szerkezetet. A hadügyminisztérium nem ismerte fel a találmány jelentőségét, ezért Luppis 1864-ben Robert Whitehead angol származású hajógyárossal társult, s a fiumei üzemben 1866-ra elkészült az első haltorpedó. Sorozatgyártását 1868-ban kezdték meg. Anglia, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán és Oroszország nagyobb mennyiséget vásárolt az új fegyverből, így a fiumei torpedógyár gyorsan fejlődött. A Luppis-Whitehead-féle torpedó első harcszerű bevetésére a perui polgárháborúban került sor, 1877. május 29-én. Tömeges alkalmazása az 1904-es orosz-japán háború tengeri harcaiban kezdődött. Luppis találmányáért 1869-ben magyar nemesi címet kapott.

10 GANZ ÁBRAHÁM: ( Született: 1814 – Elhunyt: 1867) A svájci Unter-Embrach városkában született. Kitanulta az ácsmesterséget, majd öntőinas lett. A Széchenyi által kezdeményezett gőzmalom építésénél szerelőként dolgozott. 1844-ben már önálló öntödéje volt Budán. Kidolgozta a vasúti kocsik kerekeinek kéreg-öntésű gyártását. Ebből az üzemből alakult az a vállalat-együttes, amely a gépipar, a járműipar, a villamos ipar számos területén működve világhírű találmányokkal, műszaki megoldásokkal jelentkezett. Az 1848-as szabadságharc idején ágyúkat és golyókat öntött. Ganz - Jendrassik hajómotor. A '30-as években meginduló dunai - tengeri hajózás összeforrt Jendrassik György nevével, a hajókat az általa tervezett hajómotorral szerelték fel. A motor 800/p fordulatnál 400 lóerőt teljesített. A nagy fordulat miatt a motor és propeller közt állandó módosítású redukciós mű volt beiktatva. Mivel a Ganz-gyár nem volt berendezkedve ilyen nagyságú forgattyútengely kovácsolására, ezért három darabból készítették. A befecskendező szivattyú bütyke és emeltyűje csak egyirányú forgást tett lehetővé, emiatt a megosztott szivattyúház közepére szerelt pneumatikus átkormányozó szerkezetet úgy oldotta meg, hogy mind előre-, mind hátramenetnél a szivattyú fordulatiránya ne váltakozzék. A motorokat tükörkép elrendezésben párosával építették be a Duna-tengerjáró hajókba.

11 KRUSPÉR ISTVÁN ( Született: 1818. – Elhunyt: 1905. ) Fő tudományága a geodézia volt. Közreműködött a méter és a kilogramm egyedül törvényes mértékegységként való elfogadásáról szóló törvény előkészítésében. Az etalon vizsgálatához műszereket szerkesztett. A kormány az ő előterjesztése alapján állította fel a Mértékhitelesítő Bizottságot, az Országos Mérésügyi Hivatal elődjét, amelynek tizenhat éven keresztül vezetője volt. A párizsi székhelyű Nemzetközi Mértékügyi Bizottságnak 1879-es megalakulása után tizenöt évig tagja volt. A Kruspér-féle "új lejtmérő" szintező műszer az 1878-as Párizsi Világkiállításon ezüstérmet kapott.

12 Asbóth Sándor: ( Született: 1811. Keszthely- Elhunyt: 1868. Buenos Aires, Argentína. ) Mérnök, az 1848-as Szabadságharc ezredese; az amerikai polgárháború tábornagya. USA-nagykövet Uruguayban és Argentínában. Elkészítette New York városrendezési tervét és a híres Central Parkot ő tervezte meg; ő alkalmazott először bitument járdaburkolásra.

13 Haraszty Ágoston ( Született: 1812. Futak – Elhunyt: 1869. Corinto, Nicaragua ) Földbirtokos. Az amerikai szőlőkultúra megalapítója, a Kaliforniai Bor Atyja. Bevezette a Zinfandel és az Alexandriai Muskotály szőlőfajtákat. 1861-ben 100 000 szőlővesszőt importált Európából, az 1,400 fajta közt Tokaji szőlőt is. Az 1862-ben megjelent könyve a borászatról, borkészítésről, mező- és kertgazdaságról a 20. században is hosszú ideig a borkészítés angol nyelvű szaktekintélye maradt.

14 Alfred Nobel : 1833. október 21-én született Stockholmban. Apja és fivérei az ipar és a kereskedelem különböző ágaiban tevékenykedtek, jelentős szerepük volt az oroszországi olajlelőhelyek kiaknázásában. Alfred Nobel kivételesen tehetséges volt, és több jelentős találmány is fűződik nevéhez. Ezek legfontosabbika a dinamit volt, melyet "véletlenül", de jó megfigyelés alapján fedezett fel. A nitroglicerint, ezt a rendkívül nagy hatású robbanószert 1843-ban fedezte fel az olasz Sobrero. Alkalmazását azonban akadályozta veszélyessége: már kis mechanikai hatásra, ütésre is robban, ami sok katasztrófát okozott. Nobel megfigyelte, hogy a véletlenül kiömlött nitroglicerint az ott lévő kovaföld fölitta, és az így képződő, jól kezelhető anyag ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. A dinamitot széleskörűen alkalmazták az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyésző mértékben használták. Nobelt tehát nem valamiféle lelkifurdalás, hanem eredendő filantrópiája vezette a világbéke előmozdításának gondolatához. Nobel nem nősült meg, és 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A végrendeletet Nobel maga fogalmazta, az általa - enyhén szólva - nem különösebben becsült jogászok közreműködése nélkül. A jogi pontatlanságok azután később sok vitára adtak alkalmat. A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban a Királyi Palotában mutatták be 1900. június 29-én.

15 Dinamit: Nobel már 1847 óta kísérletezett nitroglicerinnel. 1864-ben szabadalmaztatta eljárását a nitroglicerin gyártására. Az eljárás lényege, hogy 10% nitroglicerint adott a lőporhoz, ezzel közel megkétszerezte annak hatásfokát. Megkezdődött a gyártás a németországi Heleneborgban. Az oldat a legkisebb ütésre is robbant, ezért több súlyos baleset is történt. 1864-ben egy ilyen balesetben elveszítette Emil nevű testvérét. Nobel kísérletekbe kezdett, hogyan tudná a nitroglicerin előállításának veszélyeit csökkenteni. Arra a megállapításra jutott, hogy 75% nitroglicerin, 0,5% szóda és 24,5% kovaföld keveréke kellően stabil, hogy az előállítás közbeni spontán robbanásokat elkerülje. A dinamit gyártására Nobel egész gyárhálózatot épített ki főleg Európában. 1885- ben az Egyesült Államokban, Russell S. Penniman kémikus kifejlesztette az ammóniumos dinamitot, vagyis ammónium-nitrátot adott a nitroglicerinhez. Ezzel a hagyományos dinamit energiájához képest 85%-kal erősebb robbanóanyagot hozott létre. Ennek a terméknek a kereskedelmi neve egyszerűen csak "Extra" volt.

16 Erkel korának Külföldi tudósai: Gőzmozdony – George Stephenson Gőzhajó – Robert Fulton Sztetoszkóp – Rene T. H. Laennec Hűtőszekrény – Oliver Evans Elektromos áram – André-Marie Ampère Villanymotor – Michael Faraday Fényképezés – Nicéphore Niépce, Louis Daguerre Revolver – Samuel Colt Gumi – Charles Goodyear Vezetékes távíró – Samuel Morse Acéláruk tömeggyártási technológiája – Henry Bessemer Motoros varrógép – Isaac Singer Belsőégésű motor – Nikolaus Otto Dinamit – Alfred Nobel Telefon – Alexander Graham Bell Fonográf és villanyvilágítás (szénszálas izzó) – Thomas Alva Edison Modern kerékpár – John K. Starley Szeizmográf – John Milne Automobil – Gottlieb Daimler Gramofon – Emile Berliner Röntgenkészülék – Wilhelm Conrad Röntgen Benzinmotor – Rudolf Diesel Rádiósugárzás – Heinrich Hertz Film – Lumiere fivérek Rádiókészülék – Guglielmo Marconi Távirányítás – Nikola Tesla


Letölteni ppt "ERKEL FERENC: ( Született: Gyula, 1810. nov. 7. – Elhunyt: Budapest, 1893. jún. 15. ) Nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések