Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Neveléselmélet I. évfolyam, 2. félév 2010. NEVELÉS A nevelés lényege az értékközvetítés, az értékteremtés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Neveléselmélet I. évfolyam, 2. félév 2010. NEVELÉS A nevelés lényege az értékközvetítés, az értékteremtés."— Előadás másolata:

1 Neveléselmélet I. évfolyam, 2. félév 2010

2 NEVELÉS A nevelés lényege az értékközvetítés, az értékteremtés.

3 ÉRTÉK  egyének vagy csoportok által vallott eszmék arról, hogy mi a kívánatos, a megfelelő, a jó és a rossz,  nyílt vagy rejtett közmegegyezés alapján a közösség minden tagjára érvényesek,  „ideálként” testesül meg a közösség tagjainak „fejében”,  normákban, szabályokban konkretizálódik. (Pedagógiai Lexikon)

4 Konstruktív életvezetés  szociálisan értékes és az egyén szempontjából eredményes életvitel,  ellentéte a destruktív (önromboló) életvezetés, mely egyaránt káros a társadalomra és az egyénre nézve is (pl. alkoholizmus).

5 A nevelés két fő feladata  Magatartásformálás  Közösségfejlesztő tevékenységformák  Önfejlesztő tevékenységformák  A gyermek személyiségének fejlesztése

6 Negatív emberformáló folyamatok  idomítás  félrenevelés  manipuláció  fanatizálás  züllesztés

7 Konstruktív életvezetés tevékenységformái  Közösségfejlesztő magatartásformák:  Szellemi, fizikai, közéleti munka  Értékóvó magatartás  Segítőkészség  Fegyelmezettség  Önfejlesztő magatartásformák:  Intellektuális-művelődési tevékenység  Esztétikai tevékenység  Egészséges életmódot követő magatartás

8 A gyermek személyiségfejlesztése Nagy József – XXI. Század és nevelés, Osiris, 2000 SZEMÉLYISÉG = kompetenciákból áll KOMPETENCIA = Valamire való alkalmasságot jelöl.  A competitia (lat.) és a competo (lat.) szavakból származik  Képességek, ismeretek, készségek, jártasságok, motívumok hierarchikus rendszere

9 A személyiség kompetenciái SZEMÉLYES KOMPETENCIA SZOCIÁLIS KOMPETENCIA KOGNITÍV KOMPETENCIA SPECIÁLIS KOMPETENCIA (Nagy J. 2000, 35. o.)

10 A személyiség sajátosságai  Kognitív sajátosságok:  Ismeretek  Készségek  Képességek  Jártasságok  Ösztönző-szabályozó sajátosságok:  szokások  Minták  meggyőződések

11 ISMERETEK  Az objektív valóságról, a megismerés folyamata eredményeként az emberi pszichikumban képződő képmások.  Minden ismeret szubjektív.  Kommunikáció révén információvá alakul és mások számára is hozzáférhetővé válik. (Pedagógiai Lexikon II o.) A nevelés szempontjából fontos a normaismeret, a szabályok megismerése és megértése

12 KÉSZSÉGEK (a pedagógiában)  A cselekvés, a tevékenység automatizálódott eleme, mely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül működik. Végrehajtása tudatos odafigyelést nem igényel.  Tanulás eredményeként, megfelelő gyakorlás révén alakul ki. (Pedagógiai Lexikon II o.) Pl. írás, olvasás

13 JÁRTASSÁGOK  Új feladatok, problémák megoldása ismereteink alkotó felhasználása útján.  Tudatosan végrehajtott tevékenységhez szükséges felkészültség. (Pedagógiai Lexikon II o.)  Pl. idegen nyelvi, helyesírási jártasság, jártasság a számítógép kezelésében.

14 KÉPESSÉGEK  Az egyének pszichikus tulajdonsága, mely valamilyen tevékenység gyakorlása révén az adottságokból fejlődik ki és a tevékenység folyamán nyilvánul meg.  A cselekvésekben megnyilvánuló tudás. (Pedagógiai Lexikon II o.) Pl. intellektuális képességek (figyelem, emlékezet, képzelet, tanulás), kommunikációs képességek, szociális képességek együttműködés, kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, stb.)

15 MOTIVÁCIÓ, SZÜKSÉGLET  Viselkedést kiváltó belső késztetés, indíték.  Legalapvetőbb típusai a szervezet egyensúlyát tartják fenn (éhség, szomjúság, testhőmérséklet szabályozása, ürítés, alvás), de ide tartozik az intellektuális késztetés, a kíváncsiság is.

16 Motivációs sajátosságok rétegei  A közösségfejlesztő tevékenység szükségleteinek rendszere tulajdonképpen a JELLEM, mely erkölcsös viselkedésre ösztönzi az embert.  Az önfejlesztő tevékenység szükségleteinek rendszere:  Művelődési szükségletek,  Esztétikai szükségletek,  Egészséges életmód iránti szükségletek rendszere.

17 Szokás  szükségletté vált magatartás és tevékenységforma – automatikusan végezzük, s ha elmulasztjuk negatív érzelmek kerítenek hatalmukba. Beidegző, megerősítő hatások révén alakíthatók.  Pl. szokássá alakítható, hogy köszönünk az ismerősöknek. Ha véletlenül nem köszönünk, utólag lelkiismeretfurdalásunk lehet.

18 Példakép  magatartási és tevékenységmodellek követésének szükségletei – a gyermek utánozza annak az embert, akihez pozitívan kötődik.  Ezért fontos a nevelés során a nevelő és nevelt közötti pozitív érzelmi kapcsolat, melynek hatására a nevelő a nevelt példaképévé válhat.

19 Meggyőződés  belsővé vált normák, elvek, eszmék, melyek betartása a személyiség szükségletévé válik. Értelmi-tudatosító befolyás által alakítható

20 A nevelés célja  Általános cél: konstruktív életvezetés  Közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák  Személyiségfejlesztés:  Nevelési cél: szükségletek alakítása  Elsődleges cél: a jellem kialakítása  Másodlagos cél: önfejlesztő magatartásformák szükségleteinek kialakítása  Oktatási cél: kognitív sajátosságok fejlesztése

21 Jellem fejlődését meghatározó tényezők  Életkor  Értelmi tényezők  Környezeti tényezők  Településkörnyezet  Iskola  Család

22 Intellektuális-művelődési szükségletek kialakulását befolyásoló tényezők  Pedagógus személyisége és magatartása  Szervezési formák  Módszerek  Oktatási eszközök

23 Esztétikai szükségletek kialakulását befolyásoló tényezők  Pedagógus magatartása  Gyermekek tevékenysége  Egyén foglalkoztatás  Nevelési módszerek  Tárgyi-környezeti feltételek

24 Egészséges életmód szükségleteinek megerősítését elősegítő tényezők  Az iskola légköre  Testnevelés  Higiéniai szokások tárgyi feltételei  Család életmódja

25 Tevékenységen alapuló nevelés  TEVÉKENYSÉG  Mozgások, aktusok, cselekvések rendszere  Célirányos, meghatározott cél megvalósítása érdekében végezzük el.  A nevelés alapja, a nevelés során a heteronóm (külső) szabályozású tevékenységek autonóm (belső) szabályozású tevékenységekké alakulnak.

26 Tevékenységi formák  Tanulmányi tevékenység – erre alapul az oktatás, a tudásszerzés.  Önkormányzati tevékenység – az iskolai diáktanácsban való aktív részvétel.  Alkotó tevékenység – bemutatók elkészítése, esztétikai alkotások létrehozása, az osztály, az iskolai környezet megszépítése, stb.  Fizikai munkatevékenység – az óvoda, iskola kertjében, udvarán végzett tevékenység, stb.  Szabadidős tevékenység – kirándulások, vetélkedők, diáknap szervezése, stb.

27 A tevékenység fejlettségi szintjei  Impulzív aktivitás  Heteronóm szabályozású fázis  Tekintélyi személyek szabályozása  Szociális szabályozás  Autonóm szabályozású fázis

28 Nevelési tényezők Tekintélyi személyek Feladat/Kortárscs oport (interakciók) Nevelő hatások KözvetlenKözvetett Nevelési módszerek Direkt nevelési módszerek Indirekt nevelési módszerek Személyiség Fejlesztjük a személyiség végrehajtó és ösztönző sajátosságait. A tevékenysé g változásai Heteronóm szabályozású aktivitás Autonóm szabályo zású aktivitás Direkt szabályozá sú fázis Indirekt szabályozású fázis

29 A nevelési módszerek KÖZVETLEN MÓDSZEREK Direkt szabályozás KÖZVETETT MÓDSZEREK Indirekt szabályozás SZOKÁS-FORMÁLÓ MÓDSZEREK (beidegzés módszerei) 1.Követelés 1. Közvetett követelés 2.Gyakoroltatás 2. Közvetett gyakoroltatás 3.Segítségadás 3. Hagyományok kialakításának módszere 4.Ellenőrzés 4. Közvetett ellenőrzés 5.Ösztönzés 5. Közvetett ösztönzés 6. Perspektívák megszervezése PÉLDAKÉP FORMÁLÓ MÓDSZEREK (modellközvetítés módszerei) 1. Elbeszélés 1. A nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben 2.Modellértékű személyek bemutatása 3. Műalkotások bemutatása 2. pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből 4. Személyes példaadás MEGGYŐZŐDÉS FORMÁLÓ MÓDSZEREK 1. Előadás, magyarázat, beszélgetés 1. Közvetett felvilágosítás 2. A tanulók önálló elemző munkája 2. Vita

30 Közvetlen (direkt) módszerek  Nevelő tényező: felnőtt tekintély  Hátránya: ellenállást válthat ki a neveltből  Előnye:  szakszerű, folyamatos irányítást biztosít  Korrigálhatja a helytelen magatartást

31 A szokásformáló módszerek jellemzői  Közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák szokássá alakítása  Szükségletté válik.  Szabályozza, stabilizálja az egyén magatartását.  Minőséget, irányt szab.

32 Közvetlen szokásformáló módszerek KÖVETELÉS GYAKOROLTATÁS SEGÍTSÉGADÁS ELLENŐRZÉS ÖSZTÖNZÉS

33 KÖVETELÉS Jellemzői  Kiemeli a megszilárdítandó tevékenységformát.  Beindítja és fenntartja a gyakorlás folyamatát. Szabályok  Tartalma legyen reális (sikerélményhez vezet)  Formailag a fokozatosság követelményének tegyen eleget (enyhe forma – utasítás, parancs)

34 GYAKOROLTATÁS Jellemzői:  A közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák reproduklása és begyakorlása.  Tevékenység során valósul meg. Eljárásai:  A gyakorlás tartalmának biztosítása  A gyakorlás tartalmának helyes elosztása  A tevékenységformák motiválása (érdeklődés, játékszükséglet, eredményesség szükséglete, változatosság) Keretei:  Rend és szervezettség a közösségben  Személyre szóló megbízatás

35 SEGÍTSÉGADÁS (Attitűd) Jellemzői:  a nehézségek elhárításával megkönnyíti a begyakorlást  Korrekciós funkciójú  Javítja a nevelő-nevelt kapcsolatot Formái:  Aktív hallgatás  Tanácsadás  Megoldás bemutatása  megbeszélés

36 ELLENŐRZÉS Jellemzői:  A szokásformálási folyamat fennmaradását biztosítja  Visszacsatolás  Büntető jellege szorongáshoz, teljesítőképesség csökkenéséhez vezet.

37 ÖSZTÖNZÉS Jellemzői:  Motiválja a preferált magatartásformákat  Demotiválja a nem kívánatos magatartásformákat.

38 Az ösztönzés folyamata: ELISMERÉSJutalmazásELMARASZTALÁSBüntetés Szükségletekkielégíti Frusztrál, korlátozza őket Érzelmi állapot kellemes Negatív érzelmek Tevékenység elvégzése megismétlikerüli Szokás Fennmarad, kialakul Nem alakul ki

39 Az ösztönzés feltételei:  Valós szükségletekre építsen  Kellő gyakorisággal értékeljen a nevelőfinomabb változatok alkalmazása  A jutalmazó eljárások pozitívabbak a büntetőknél  A hatások összeadódnak  Komplex értékelés  A negatív osztálybasorolás káros

40 Példakép formáló módszerek jellemzői Példakép:  Részletesen kimunkált magatartási minták elvont és általánosított formában  Szükségletként működik  A magatartási program elvégzésére ösztönöz A szociális tanulás egyik formája.

41 A példaképformálás közvetlen módszerei ELBESZÉLÉS MODELLÉRTÉKŰ SZEMÉLYEK BEMUTATÁSA MŰALKOTÁSOK BEMUTATÁSA A NEVELŐ SZEMÉLYES PÉLDAADÁSA

42 ELBESZÉLÉS Jellemzői:  Élményszerű formában közvetít viselkedési tapasztalatot.  Igényt kelt azok utánzására  Közvetíthet:  Személyes információt  Médiából szerzett információt

43 MODELLÉRTÉKŰ SZEMÉLYEK BEMUTATÁSA  Segíti a növendék azonosulását a közösség- és önfejlesztő aktivitás modelljeivel Alkalmazása: Találkozók szervezése példaértékű személyiségekkel

44 MŰALKOTÁSOK BEMUTATÁSA  Kultúranyag felhasználása a nevelési cél szolgálatában Pl. irodalom, zene, film, képzőművészeti alkotás

45 A NEVELŐ SZEMÉLYES PÉLDAADÁSA  A nevelő fölérendelt helyzetéből és irányító szerepéből következően minta.  Alapfeltétel: a tekintély

46 A tekintély feltételei  Szubjektív feltételek:  Szakmai és pedagógiai felkészültség  Általános műveltség  Folyamatos önképzés  Kifogástalan erkölcsi magatartás  Kulturált megjelenés  Igazságosság  Tapintat  Objektív feltétel:  Társadalmi ranglétrán elfoglalt hely

47 Negatív eljárásbeli tényezők:  A nevelői fölérendeltség kényszerrel való védelmezése  Értelmetlen, jogtalan utasítások, tilalmak  Egyoldalú tisztelet (infantilis magatartás)  Autokratikus nevelési stílus  Ellentmondás a hangoztatott elvek és a tanúsított magatartás között

48 Meggyőződésformálás módszereinek jellemzői  Különböző tartalmú normák és eszmék közvetítésére, rendszerré szervezésére, meggyőződéses elfogadtatására szolgál.  Normák, nézetek, eszmék interiorizálása, szükségletté alakítása  Időtálló és erős döntésmeghatározó befolyású

49 A MEGGYŐZŐDÉSFORMÁLÁS KÖZVETLEN MÓDSZEREI ELŐADÁS, MAGYARÁZAT, BESZÉLGETÉS A TANULÓK ÖNÁLLÓ ELEMZŐ MUNKÁJA

50 ELŐADÁS, MAGYARÁZAT, BESZÉLGETÉS Keretei:  Rendszeres, tudatosító tevékenység  Alkalomhoz kötötten  A tantárgy anyagához kapcsolódó tudatosítás Feltételek:  A normákat, eszméket saját meggyőződéseként közvetítse a pedagógus  A nevelési következtetések legyenek kellően megalapozva (bizonyító tényezők)  Realitásérték biztosítása (konfliktusmodell)

51 A TANULÓK ÖNÁLLÓ ELEMZŐ MUNKÁJA  Önálló feladat: erkölcsi, esztétikai, higiéniai fogalmak, normák, eszmék értelmezése, értékelése, összefüggéseik elemzése, tevékenységbeli alkalmazásuk következményeinek átgondolása. A nevelő feladata:  Szempontok adása  Az elemzés eredményeinek összegzése és nyomatékosítása

52 KÖZVETETT NEVELŐI MÓDSZEREK  Nevelni csak közösségben lehet hatásosan, ha közösségi életre készítjük fel az egyént. Közvetett nevelő hatások:  Feladatok  Kortársi interakciók

53 A közösségi tevékenység jellemzői (1)  Tartalmi-minőségi szempontból: közösség- és önfejlesztő tevékenység  Formai szempontból:  Kooperációs jellegű  Individualizált jellegű

54 A közösségi tevékenység jellemzői (2) 1. A közösségi tevékenységrendszer: 1. Önkormányzati tevékenység 2. Közös fizikai munkavégzés 3. Csoportmunka 2. Kortársi interakciók 1. Utánzás 2. Kölcsönös érvelések, viták

55 A közösségi tevékenységrendszer feltételei  A tevékenység valamely szükségletét kielégítő tevékenység, mely összhangban van a tágabb közösségek érdekeivel.  A csoport céljai meghatározzák az egyén magatartását.  Közösségfejlesztő tartalom  Szervezési elvek:  Szoros kapcsolat a tagok között ( munka)  Közösség „kísérletező telep” – szerepfelvételi lehetőség  Döntésekkel kapcsolatos felelősség vállalása  Kooperációs szervezeti forma

56 A kortársi interakciók irányításának feltételei  Létre kell hozni és működtetni kell a közösségen belül a közösség irányításának speciális feltételrendszerét:  Információ és értékelő szerv (iskolai rádió, újság)  Kölcsönös plenáris értékelő fórum (iskola-, osztálygyűlés, közgyűlés)  Perspektívák, hagyományok (segítik minősíteni a közösség tagjai megnyilvánulásának értékét)

57 Szokásformálás közvetett módszerei KÖZVETETT GYAKORLÁS PERSPEKTÍVÁK MEGSZERVEZÉSE HAGYOMÁNYOK KIALAKÍTÁSA KÖZVETETT KÖVETELÉS KÖZVETETT ELLENŐRZÉS KÖZVETETT ÖSZTÖNZÉS

58 KÖZVETETT GYAKORLÁS  A természetes, mindennapi tevékenységét szervezzük oly módon, hogy a gyermeket közösség- és önfejlesztő magatartásformára késztesse.  Tevékenységformák:  Önkormányzati  Fizikai munkatevékenység  Tanulmányi tevékenység

59 SZABÁLYOK  Minden tanuló részvételét biztosítsuk!  Együttműködést igénylő feladatok  A munka tárgya, eszköze, folyamata kapcsolja össze a tagokat  Közös cél, feladatok, norma alapján folyó tevékenység

60 1. ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK  Általa a gyermekek bevonhatók a közösség ügyeinek tudatos és rendszeres intézésébe és irányításába.

61 TARTALMI KÖVETELMÉNYEK  A kitűzött feladatok ne legyenek formálisak  Ne szűküljön le rendfenntartó tevékenységre vagy verbális aktivitásra  A kitűzött faladatok álljanak összhangban a társadalmi gyakorlattal, hogy valóban az önkormányzati tevékenység gyakorlására adjanak alkalmat. Ellenkező esetben infantilis tevékenységi formákat eredményezhet.

62 SZERVEZETI követelmények:  Minden gyermeket egyaránt vonjon be, a demokratizmus elveire építsen.  Ne különüljön el az „aktíva” a „tömegtől”.  Biztosítva legyen a feladat megfelelő mértékű tudatosítása.  Biztosítsa minden gyermek számára a lehetőséget a vezetőszerű részvételre (2-5 fős csoportok)

63 Az önkormányzati tevékenység során gyakorolt tevékenységek:  Tervezés  Szervezés  Végrehajtás  Ellenőrzés  Értékelés

64 2. FIZIKAI MUNKA  A tagok meghatározott, közös cél elérésére törekszenek, ehhez eszközt és utat együtt keresnek, és együttesen tevékenykednek.  A közös fizikai munka esetében egységes kapcsolatrendszer alakul ki a tagok között:  Tárgyi jellegű  Eszmei jellegű kapcsolat

65 Tárgyi jellegű kapcsolat  A munka tárgya köti össze a csoporttagokat.  Lehet:  Együttes munkaforma  Láncrendszerű munkaforma  Szalagrendszerű munkaforma

66 Eszmei jellegű kapcsolat  A csoportos cél, feladat köti össze a csoporttagokat.  Kölcsönös függőség van a tagok között.  A nevelő fokozza a felelősséget.

67 3. TANULMÁNYI FELADATOK FrontálisEgyéniCsoportos Nem minden diák aktív Minden diák aktív Kapcsolat a feladattal Nincs kapcsolat a diákok között Kapcsolat egymással A gyengék kirekesztődnek Egymás értékelése, ellenőrzése Fegyelem, és személyiségformáló hatás

68 PERSPEKTÍVÁK MEGSZERVEZÉSE  Távolabbi célok kitűzése, mely irányítja a magatartást.  Követelmények:  Legyen összhangban a gyermekek szükségleteivel.  Legyen vonzó.

69 HAGYOMÁNYOK KIALAKÍTÁSA  A közösség összetartozását erősítő magatartásbeli és tevékenységbeli normák, akciók és formai keretek rendszere, melyek a közösség fenntartását szolgálják.  PL. Születésnap, Anyák Napja, stb.

70 KÖZVETETT KÖVETELÉS  A csoport egészére vagy egy részére irányított követelménytámasztás.  A tagok egy része átveszi a nevelőtől és közvetíti a többieknek.  Cél: a követelmény váljon a közvélemény követelményévé.

71 KÖZVETETT ELLENŐRZÉS  Rendszeres beszámoltatás a közösségi életről  A közösséggé az ellenőrző funkció  Az ellenőrzés kereteit a nevelő szervezi meg.

72 KÖZVETETT ÖSZTÖNZÉS 1. Csoportos elismerés vagy elmarasztalás 1. Klb. mértékű felelősség 2. Azonos mértékű felelősség 2. Kölcsönös plenáris értékelés megszervezése

73 Példaképformálás közvetett módszerei A NEVELŐ SZEMÉLYES RÉSZVÉTELE A KÖZÖSSÉG ÉLETÉBEN POZITÍV EGYÉNI ÉS CSOPORTOS MINTÁK KIEMELÉSE A KÖZÖSSÉG ÉLETTÉBŐL

74 A NEVELŐ SZEMÉLYES RÉSZVÉTELE  A nevelő jelzi, hogy számára sem közömbös a közösség tevékenysége.  Fizikai munka keretében megerősödik a közösségfejlesztő tevékenység iránti szükséglet.

75 EGYÉNI ÉS CSOPORTOS MINTÁK KIEMELÉSE  Tapasztalati mintát ad a követéshez  Normatív alap a kölcsönhatások szabályozásához  Orientáló hatású

76 A tudatosítás közvetett módszerei KÖZVETETT FELVILÁGOSÍTÁS VITA

77  A nevelő tudatosítja a gyermekekben a feladat sikeres elvégzéséhez szükséges magatartási normákat.

78 VITA A nevelő feladata:  megszervezi a kölcsönös felvilágosítás, a vita alkalmait.  információkat, érveket szolgáltat a vitában résztvevő mindkét fél számára.  A vita során különböző tartalmú összefüggéseket elemeznek, következtetéseket fogalmaznak meg, normákat, eszméket szelektálnak és beszélnek meg a diákok.  felvilágosító, meggyőző interakciókat indít be, melyek segítenek a kulturált vita-magatartás kialakításánál.


Letölteni ppt "Neveléselmélet I. évfolyam, 2. félév 2010. NEVELÉS A nevelés lényege az értékközvetítés, az értékteremtés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések