Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szerzői jogi ágazatok hozzájárulása a hazai nemzeti jövedelemhez Dr. Kiss Zoltán – Magyar Szabadalmi Hivatal CreaSpace - Kreatív iparágak a digitális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szerzői jogi ágazatok hozzájárulása a hazai nemzeti jövedelemhez Dr. Kiss Zoltán – Magyar Szabadalmi Hivatal CreaSpace - Kreatív iparágak a digitális."— Előadás másolata:

1 A szerzői jogi ágazatok hozzájárulása a hazai nemzeti jövedelemhez Dr. Kiss Zoltán – Magyar Szabadalmi Hivatal CreaSpace - Kreatív iparágak a digitális térben - Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia október 28.

2 Az előadás felépítése •Nemzetközi előzmények (Európa 2020 Stratégia, Zöld Könyv, Európai Digitális Menetrend) •Nemzeti célok (Kormányprogram, Új Széchenyi- terv, Magyar Digitális Stratégia ) •A kreatív iparágak és a szerzői jogi ágazatok összefüggései •A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) és évre vonatkozó vizsgálatai

3 Európa 2020 Stratégia (2010. március 3.) •„Európa Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” •A bizottsági közlemény kulcsterületei: –a tudást, az innovációt, az oktatást és a digitális társadalmat középpontba helyező „intelligens növekedés”, –a hatékonyabb erőforrás-felhasználást elősegítő és a versenyképességet növelő „fenntartható növekedés”, –a munkaerő-piaci részvételt fokozó, a készségek elsajátítását ösztönző és a szegénység elleni küzdelmet elősegítő „inkluzív növekedés”.

4 Európa 2020 Stratégia (2010. március 3.) •Az intelligens növekedés alapjai: –a nagysebességű internetre épülő egységes digitális piac és az ebből származó gazdasági és társadalmi előnyök, – az internetes infrastruktúrába és a kapcsolódó szolgáltatásokba való beruházásokat ösztönző stabil jogi környezet, –online tartalmak és szolgáltatások egységes piacának megteremtése  multiterritoriális engedélyek, a jogtulajdonosok megfelelő védelme és díjazása.

5 Zöld Könyv – a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról (2010. április 29.) Célja vitát folytatni arról, hogy milyen követelmények alapján lesz valóban ösztönző, kreatív környezete az EU kulturális és kreatív iparának (KKI). Főbb perspektívái: –kulturális sokszínűség, digitális váltás és globalizáció, mint a kulturális és kreatív iparágak további fejlődésének fő mozgatórugói, –megfelelő keretfeltételek létrehozása, –helyi és regionális fejlődés: ugródeszka a globális sikerhez –a KKI-k spill-over hatása a kreatív gazdaságban (pl. innováció, minőségi oktatás).

6 Az Európai Digitális Menetrend (2010. május 19.) Az Európa 2020 Stratégia hét fő kezdeményezésének egyik „zászlóshajója”, melynek célja a nagysebességű internetre épülő digitális egységes piac révén fenntartható gazdasági és társadalmi előnyök megteremtése. A menetrend hét kiemelt tevékenységi területet vázol fel: 1. egységes digitális piac létrehozása, 2. az interoperabilitás javítása (pl. közös szabványok révén), 3. az internetbe vetett bizalom és az online biztonság előmozdítása, 4. nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés,

7 Az Európai Digitális Menetrend (2010. május 19.) A menetrend hét kiemelt tevékenységi területet vázol fel: 5. a kutatási és fejlesztési beruházások növelése (IKT-innováció ösztönzése), 6. a digitális ismeretek elterjesztése és az inklúzió ösztönzése, 7. információs és kommunikációs technológiák alkalmazása olyan társadalmi kihívások megoldására, mint a klímaváltozás vagy a népesség elöregedése. Javasolt intézkedések: a kulturális sokszínűség és a kreatív tartalmak támogatása. Ezen belül, a filmszínházak digitalizálása, a szerzői jogi engedélyezési rendszerek egyszerűsítése, az Europeana bővítése. Jogalkotási javaslatok ( ): irányelv a közös jogkezelésről (2010), irányelv az árva művekről (2010), a jogérvényesítési irányelv felülvizsgálata (2012).

8 Nemzeti célok és törekvések •Kormányprogram, amely az egymillió új munkahely megteremtése révén kiemelt szerepet szán a kreatív iparágaknak, az innovációnak és a K+F-nek, •Új Széchenyi-terv, amely külön fejezet szentel a kreatív iparágaknak (a vitairat jelenleg csak a filmipart nevesíti, mint támogatásra és ösztönzésre szoruló szektort), •Magyar Digitális Stratégia , amelyről még nincs kormányzati döntés. Építőkövei lehetnek: meglévő EU-konform és ösztönző jogi környezet (pl. árva művek, önkéntes műnyilvántartás), digitális tartalomfejlesztési projektek (Digitális Irodalmi Akadémia, Magyar Elektronikus Könyvtár, NAVA, NDA), horizontális szakmai együttműködések (Magyar Tartalomipari Szövetség, Kreatív Iparágak Platformja-KIP).

9 Kulturális iparágak és kreatív iparágak = szerzői jogi iparágak I. Kulturális iparág: ágazat, amely olyan árut vagy szolgáltatást állít elő vagy terjeszt, amely létrehozása idején sajátos jellege, felhasználása vagy végcélja szerint kulturális kifejezést testesít meg vagy közvetít, függetlenül attól, hogy kereskedelmi értékkel bír-e. A hagyományos művészeti ágazatok mellett (előadóművészetek, képzőművészetek, kulturális örökség – többek között az állami szektor) ide tartozik a film, a DVD és a videó, a televízió és a rádió, a videojátékok, az új média, a zene, a könyvek és a sajtó is. (forrás: a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005-ös UNESCO-egyezmény)

10 Kulturális iparágak és kreatív iparágak = szerzői jogi iparágak II. Kreatív iparág: ágazat, amely a kultúrát használja alapanyagként (input), és kulturális dimenzióval bír, jóllehet az általa előállított eredmény (output) gyakran funkcionális. Ide tartozik az építészet és a dizájn, amely szélesebb folyamatokba integrálja a kreatív elemeket, valamint az olyan alágazatok is, mint a tervezőgrafika, a divattervezés vagy a reklámszakma. (forrás: Zöld Könyv – a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról)

11 A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) a hazai tartalomipar szolgálatában •A szellemi tulajdon javainak értékelése és mérése, értékük fokozottabb elismertetése, •Szerzői jogi állami feladatok bővülése (Szerzői Jogi Szakértő Testület, önkéntes műnyilvántartás, árva művek felhasználásának engedélyezése, közös jogkezelés felügyelete – T/1427.sz. törvényjavaslat az Ogy. előtt), • Kutatások, vizsgálatok, tanulmányok, elemzések, pl.: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon (2002. évi adatokra vonatkozóan 2005-ben, a évi adatokra vonatkozóan 2009-ben).

12 Az ágazati kutatások módszertana, metodikája I. •2003-ban a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) nemzetközileg elfogadott, egységes módszertani útmutatót dolgozott ki és publikált a kreatív ágazatok gazdasági teljesítményének és foglalkoztatási arányainak mérésére, •2005-ben az MSZH a WIPO felkérésére Közép-Kelet- Európában elsőként vállalkozott az úttörő jelentőségű magyarországi vizsgálat elvégzésére a KSH által rendelkezésre bocsátott (2002. évre vonatkozó) adatok felhasználásával, •2009-ben került sor a vizsgálat megismétlésére (2006. évre vonatkozó adatokkal),

13 Az ágazati kutatások módszertana, metodikája II. •Vizsgálat célja: nemzetközileg elfogadott módszertan alkalmazásával, nemzetközi összehasonlításban feltárni a szerzői jogi szektor súlyát, teljesítményét, gazdasági hozzájárulását a magyar gazdaságban, •Egységes módszertan alapján vizsgálatot végző országok és térségek: Kanada, Szingapúr, Litvánia, EU (részleges felmérés), Fülöp-szigetek, Mexikó, Jamaika, Bulgária, Libanon, Horvátország, Hollandia, Ausztrália.

14 Szerzői jogi ágazatok: a kreatív szektor definíciója a WIPO szerint •Négy ágazatcsoport elkülönítése a szerzői jogi tartalom, illetve a szerzői joghoz való kapcsolódás függvényében: –Primer szerzői jogi ágazatok (irodalom, zene, film); –Részlegesen szerzői jogi ágazatok (pl. ruházat, ékszerek, építészet); –Szerzőijog-függő technikai háttérágazatok (pl. TV, video, számítógépek); –Egyéb kisegítő ágazatok (pl. szerzői jogi termékek kereskedelme, szállítása).

15 Szerzői jogi ágazatok: a kreatív szektor definíciója a WIPO szerint Primer szerzői jogi ágazatok Részlegesen szerzői jogi ágazatok Technikai háttér- ágazatok Egyéb kiszolgáló ágazatok – sajtó és irodalom –zene, színművek, opera –film és videó – rádió és televízió – fotográfia –szoftver és adat- bázis – hirdetés, reklám – közös jogkezelő szervezetek – ruházat, textil és cipő – ékszerek és érmék – kézműves áruk – bútor – háztartási eszközök, porcelán és üveg – tapéta és szőnyeg – játékok és számítógépes játékok, – építészet, mérnöki tervezés, elemzés – múzeumok – ezek kis- és nagy- kereskedelme – televíziók, rádiók, videók, CD-,, DVD lejátszó, magnó, játékkonzolok – számítógépek – hangszerek – fényképészeti eszközök és mozi- berendezések – fénymásolók – üres rögzítő eszköz – papír – kölcsönzés – ezek kis- és nagy- kereskedelme – szerzői jogi termékekkel általános kis- és nagykereskedelem – szállítás, raktározás, távközlés

16 A szerzői jogi ágazatok összesített nemzetgazdasági súlya Magyarországon, 2002., 2006.

17 A szerzői jogi ágazatok hozzájárulása a GDP-hez (WIPO módszertan szerinti számítás) nemzetközi összehasonlításban (17 ország) Forrás: WIPO

18 A szerzői jogi ágazatok hozzájárulása a foglalkoztatáshoz a WIPO módszertan szerint – nemzetközi összehasonlításban (17 ország) Forrás: WIPO

19 A szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értékének évi átlagos növekedése között (2002. évi áron, %) Nemzetgazdasági átlagot meghaladó éves reálnövekedés

20 A primer szerzői jogi ágazatok hozzájárulása a GDP-hez (2002., 2006.)

21 A primer szerzői jogi ágazatok szektorok szerinti szerkezete a GDP alapján, 2006

22 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "A szerzői jogi ágazatok hozzájárulása a hazai nemzeti jövedelemhez Dr. Kiss Zoltán – Magyar Szabadalmi Hivatal CreaSpace - Kreatív iparágak a digitális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések