Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SNI a, SNI b Szabó Edina. SNI vizsgálata, megállapítása 10. § (1) Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok: •a) a hallás-, értelem- és személyiségvizsgálat,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SNI a, SNI b Szabó Edina. SNI vizsgálata, megállapítása 10. § (1) Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok: •a) a hallás-, értelem- és személyiségvizsgálat,"— Előadás másolata:

1 SNI a, SNI b Szabó Edina

2 SNI vizsgálata, megállapítása 10. § (1) Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok: •a) a hallás-, értelem- és személyiségvizsgálat, •b) a látás-, értelem- és személyiségvizsgálat, •c) a mozgás-, értelem- és személyiségvizsgálat, •d) a beszéd-, értelem- és személyiségvizsgálat. •(2) A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok: •a) az értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása, •b) az autizmus - gyermekpszichiátriai szakorvosi véleménnyel megerősített - megállapítása vagy kizárása, •c) a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság [közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdés 29. b) pontja] megállapítása vagy kizárása. •(3) A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok között ellátható a beszéd-, értelem-, személyiségvizsgálat feladata, amennyiben a megyei önkormányzat a feladat ellátását vállalja. A megyei önkormányzat e döntéséről a fővárosi önkormányzatot értesíti. •(4) Halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló esetén a vizsgálat lefolytatása a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. A gyermek, tanuló első vizsgálatát végző szakértői és rehabilitációs bizottság kezdeményezi a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát. 11. § Ha a fővárosban, illetőleg a megyében több tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság működik, a bizottságok közötti munkamegosztást a bizottság fenntartója állapítja meg. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság illetékességét az államigazgatási eljárás lefolytatására jogosult községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének a székhelye alapítja meg. •(2) Szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti.

3 14. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakértői véleménynek tartalmaznia kell … 15. § (1) A szakértői véleményben foglaltakat a szülővel ismertetni kell, és a szakértői vélemény egy példányát részére át kell adni vagy meg kell küldeni. Az ismertetés során fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy a szakértői véleményben foglaltak végrehajtására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért és egyetértését aláírásával igazolja. Fel kell hívni a szülő figyelmét arra is, hogy amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője - az e rendelet 18. §-ának b) pontja alapján - köteles erről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt tájékoztatni. A jegyző államigazgatási eljárás keretében határoz a tankötelezettség teljesítésének kérdésében. A szülő a határozat ellen benyújtott fellebbezéssel kezdeményezheti a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatását.

4 A mozgáskorlátozott gyermek Film 2. Mozgásjavító iskola

5 A mozgáskárosodás fogalma •A harmonikus, célszerű és energiatakarékos mozgások kivitelezésében bekövetkező szerkezeti és/vagy működési zavar a mozgáskárosodás. •Feltétele a mozgás szervrendszerének alaki/szerkezeti épsége és funkcionális/működésbeli épsége

6 Szomatopedagógia-komplexitás elve Mozgásos cselekvés oldaláról: •alapvető tartási és mozgási funkciók, funkcionális rendszerek kialakítása, fejlesztése, korrekciója •motoros képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, edzettség, koordináció, mozgásműveltség és egészséges életmódra nevelés) •önállóság, személyi függetlenség kialakítása •kommunikáció javítása, kompenzáló technikák a kommunikációs függetlenség elérése Személyiség oldaláról: •az egész személyiség pozitív befolyásolásának az elve •a prevenció, a korrekció és a kompenzáció integritásának az elve •a mozgástanulás és mozgásújratanulás elve •meglévő képességek kihasználásának az elve •mindennapok praktikumának és a személyi függetlenség segítésének elve

7 Összehangolt multidiszciplináris ellátás elve •A változtatás lehetőségének az elve: egyéni, aktuális állapothoz igazodó, eredményességtől függően alkalmazott, tudományosan megalapozott technikák, módszerek, eszközök, eljárások választhatósága •Az orvosi rehabilitációhoz kapcsolódás elve: orvosi, mozgásszervi és funkcionális diagnózis és terápia, egészségügyi terápiákkal való együttműködés •a mozgásterápia integrálása a nevelési, oktatási folyamatba. Egészséges életmódra nevelés, szokások alakítása az önállóság érdekében és azok interiorizálása •A csapatmunka elve: az orvosi rehabilitációt végző szakemberek, kiegészítő egészségi gondozást végzők, családtagok, szakdolgozók, oktatók, nevelők együttműködése

8 Az akarat és az önaktivitás fejlesztésének az elve Mozgásra, tevékenységre, aktivitásra nevelés (belső tartalékok motiválása, mozgáskésztetés), az önállóság fejlesztése, a független felnőtté válás segítése.

9 A mozgásnevelés integrálása a nevelési, oktatási folyamatba Célja a mozgásszervrendszer működésének optimális szintre emelése, az életkori sajátosságoknak megfelelő lehetséges mozgásos alkalmazkodó képesség kialakításával a személyi függetlenség elérése érdekében. •Mozgásszervi rehabilitáció •Pedagógiai tevékenység •Terápia, nevelés, oktatás=mozgásnevelés •Orvosi rehabilitációra épül

10 Az orvosi rehabilitáció feladatai •A diagnózis megállapítása, a belgyógyászati kritériumok felállítása •A szükséges terápiás tevékenység meghatározása és elvégzése (konzervatív és műtéti) kezelések.

11 A mozgásnevelés feladat- és eszközrendszere •A károsodott tartási és mozgási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja a fizioterápia korszerű eljárásaival, eszközeivel •Egészségnevelés és motoros képességfejlesztés, egészséges életmódra nevelés az adaptált testnevelés és sport eszközrendszerével •Mindennapos tevékenységére nevelés, gondozási, nevelési feladatok az önkiszolgálás és praktikus tevékenységek (ADL funkciók = activity daily living, mindennapi tevékenységek), munka mozgások, és eszközhasználat kialakítása, öngondozás •Mozgáskárosodással összefüggésben álló kommunikációs problémák motoros feltételeinek javítása, tüneti kezelés a fizioterápia eszközeivel a kommunikáció motoros feltételeinek javítására (pl. a beszéd motoros feltételeinek javítása, augmentatív kommunikáció motoros feltételei kialakítása) (Benczúr, 1987/c.)

12 A kommunikációs problémák megoldása Mozgáskorlátozottsághoz a központi idegrendszert ért károsodás következtében különböző mértékben és tünetekkel beszédzavar, illetve kifejezési akadályozottság gyakran társul. A kommunikációs probléma megoldása a tanuló oktathatóságának a feltétele. Tünetek: •A verbális kommunikáció akadályozottsága, az írott és beszélt nyelv kivitelezése szenved zavart •A nonverbális, metakommunikatív kifejezések akadályozottsága. A kommunikáció nem direkt szintje, hanem a közlést kísérő, színező, minősítő jelzések zavara, vagy hiánya okozhatja a kommunikáció másságát •Súlyosabb esetben komplex kommunikációs akadályozottság is lehetséges, amikor a kommunikáció minden szintje, eleme összetevője károsodik.

13 Szomatopedagógia és logopédia együttműködésben Feladata: •a beszéd kialakítása, fejlesztése, korrekciója •a kommunikációs akadályozottság feltárása, a képességek elemzése és a segített kommunikációs stratégia kialakítása és elvégzése

14 Szomatopedagógia és logopédia együttműködésben A kommunikációt segítő technikák Segédeszközt nem igénylő kommunikációs technikák: •gesztusok és jelnyelv •hanggal való kommunikáció Segédeszköz igényes technikák: •képkommunikáció, piktogram •szókép és betűtábla •Bliss-nyelv •elektronikus technikai segédeszközök

15 Alapvető speciális feltételek integrált körülmények között Tárgyi feltételek •Biztosítani kell az iskola/intézmény megközelítését és bejutást az épületbe •Épületen belül az akadálymentes közlekedést •A tanterem elrendezése tegye lehetővé a mozgáskorlátozott tanuló belső mozgását •Legyen lehetőség az egyéni környezeti adaptációra

16 Alapvető speciális feltételek integrált körülmények között Személyi feltételek: szomatopedagógus tanár/terapeuta Feladata: •a mozgáskorlátozott tanulók nevelésének, oktatásának segítése. Tanácsadás az elméleti és gyakorlati tárgyak tanulás-tanítás szervezéséhez, egyéni és oktatási segédeszközeihez, pedagógiai és egészségügyi rehabilitáció kialakítása, foglalkozások vezetése. Más szakemberekkel való együttműködés •akadálymentes környezet, megfelelő mozgástér egyéni kialakítása •technikai jellegű segédeszközök, kompenzáló technikák sérülésspecifkus megoldásainak segítése •speciális ügyintézés (egészségi állapotról, mozgásállapotról megfelelő tájékoztatás és a kapcsolódó ügyintézési feladatok ellátása •együttműködés a többségi pedagógusokkal, családdal, szakorvossal és más segítő személyzettel, civil szervezettel

17 Tanulásszervezés, oktatási feltételek, tantárgyi problémák (A)Mozgásnevelés •A tanuló mozgásnevelésének megoldása, szükség szerint egyéni vagy csoportos formában •A mozgásnevelés (testnevelés tantárgy helyett) mivel terápia, nem célszerű osztályozni •Fontos megszervezni a mozgáskorlátozott tanulók úszás-oktatását és a tanulók speciális sportolását. •Mozgásnevelés tanítására nappali tagozaton végzett szomatopedagógia szakos /tanár/terapeuta jogosult.

18 Tanulásszervezés, oktatási feltételek, tantárgyi problémák (B) Kommunikációs problémák megoldása A beszédzavarok és beszédhibák okozta nehezítettség logopédiai ellátással, a súlyos diszartria, illetve anartria esetében egyéni augmentatív kommunikációs eszközök alkalmazásával oldható meg.

19

20 Tanulásszervezés, oktatási feltételek, tantárgyi problémák (C) Tantárgyi oktatás •Egyéni korrekciós foglalkozások szervezése, egyéni fejlesztési programokkal, differenciált feladatadással az ismeretbeli hiányok pótlására, részképesség zavarok korrekciójára, tanulási problémák megoldására •Speciális eszközrendszer alkalmazása a tanulás-tanítás során

21 Tanulásszervezés, oktatási feltételek, tantárgyi problémák (D) Többségi pedagógusok speciális felkészítése, együttműködés Fontos az iskola nevelőtestületének és tanulóinak felkészítése a mozgáskorlátozott tanulók fogadására, és a mozgáskorlátozott tanulók beilleszkedésének segítése és irányítása.

22 Látássérült gyermekek Film 6.

23 Látássérülések gyakorisága az életkor függvényében (USA, 1990) 0 – 17 év % 18 – 44 év % 45 – 64 év % 65 fölött %

24 A szembetegségek funkcionális kihatásai •Éleslátás zavara •Látótér beszűkülése vagy foltokban látótér kiesések (pl. glaucoma, diabetes retinopatica) •Kontrasztérzékenység csökkenése •Fluktuáló látás

25 Pedagógiai szempontú csoportosítás • Vak: látóképessége teljesen hiányzik (visus: 0). • Aliglátó: minimális látással rendelkezik (visus: fényérzés – 0,1). További csoportosítás: fényt érzékelő, ujjolvasó, nagytárgylátó (gyakorlatilag vak). • Gyengénlátó: a csökkent látásteljesítmény ellenére – speciális optikai eszközök segítségével – látó- Halló (tapintó) életmód jellemzi (visus: 0,1–0,33).

26 Centrális látótér szűkület (pl. Macula degeneratio)

27 Foltszerű látótér kiesés(pl. diabeteses retinopathia)

28 Perifériás látótér kiesés(pl. glaucoma)

29 Látótér egyik fele kiesik(pl. stroke, vagy baleset utáni agysérülés)

30 Távoli látásélesség korlátozott(pl. myopia)

31 Homályos (tejszerű) látás(pl. cataracta)

32 Látássérült személyek rehabilitációjának területei •Optikai rehabilitáció •Meglevőlátás kihasználását segítő technikák •Közlekedés és tájékozódás tréning •Mindennapos tevékenységek •Munkába való visszaállás •Számítástechnika •Megváltozott kapcsolatok, kommunikációs technikák •Hobbyk, szabadidő eltöltése

33 Milyen optikai segédeszközök elérhetők Magyarországon? •Kézi-, állványos-és állólupék •Távcsőszemüvegek •Elektromos látásjavító eszközök: olvasó TV, számítógép nagyító programmal vagy képernyő olvasóval

34 A lupék jellemzői ― Nagyítás ― Látótér ― Olvasási távolság ― Képminőség

35 Milyen látási segédeszközt válasszunk ki? •A legegyszerűbb látási segédeszközt, amely a látási problémákat megoldja (kézügyesség, mentális és fizikai adottság figyelembevétele)

36 A megsegítés lehetőségei I. Mozgás-tájékozódás –személyi segítés

37

38

39

40

41 Akadályozott verbális kommunikáció I. Hallássérülés Film 7., 8.

42 Definíció A hallási fogyatékosság gyógyító-pedagógiai fogalom, olyan hallási rendellenességet jelent, ahol a sérülés időpontja, mértéke, minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása, zavartalan fejlődése vagy folytatása lehetetlen és a sérült egyén gyógypedagógiai (re)habilitációra szorul. •30-40 dB halláscsökkenésig enyhe •40-60 dB veszteségig közepes •E fölött súlyos halláscsökkenés A siketség a hangérzékelés teljes hiányát jelenti.

43 A halláscsökkenés típusai A vezetéses halláscsökkenés jellemzői: •a mélyebb frekvenciasáv (ritka kivételtől eltekintve) érintettebb mint a magas hangok meghallásának csökkenése, •az esetek döntő többségében gyógyítható (hurutos állapot rendezése, orrgarat szanálása, dobhártya, hallócsontláncolat helyreállítása stb.), •mértéke a 60 dB-t nem haladja meg. Az idegi eredetű halláscsökkenés jellemzői: •(ritka kivételtől eltekintve) elsősorban a magasabb frekvenciák meghallása sérül, •műtéttel nem gyógyítható, •mértéke az enyhe, panaszt nem vagy alig okozó károsodástól a teljes siketségig terjedhet.

44 A halláscsökkenés okai •A halláskárosodás lehet veleszületett vagy szerzett •Egyes esetekben átmeneti, máskor tartós •Vezetéses károsodás: idült gyulladás, csontosodási zavar •Idegi károsodás: örökölt, szülés körüli oxigénhiány, vírusfertőzés, agyhártyagyulladás, keringési zavar

45 A hallássérülés következményei (A)Az artikuláció (a helyes kiejtés) és a szupraszegmentális elemek (hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó, dinamika stb.) hibáiban (B)A szókincs jellemző hibái (C)A grammatikai hibák

46 Hallássérült gyermek az óvodában •Ha az óvónő szól hozzá, minél közelebb menjen •Tanítsa meg a gyereknek a társai nevét •Ösztönözze a szóbeli megnyilatkozásra •Győződjön meg róla, hogy megértette-e a gyermek az utasítást •Sok vizuális szemléltetés •Kezelje egyenrangú tagként, kapjon feladatot •Csak annyi segítséget kapjon, amennyire éppen szüksége van •Kirándulásokon a pedagógus közelében maradjon

47 Hallássérült gyermek az iskolában •Olyan ülőhelye legyen, ahonnan közelről láthatja/hallhatja a tanárt •Fontos információkat megismételni •Témaváltás jelzése, írásos összefoglalók kézbeadása •Vizuális szemléltetés •Probléma a hosszas előadás, adjunk számára jegyzetet •Óraváltozás/teremcsere stb. információkat kapja meg írásban is

48 Akadályozott verbális kommunikáció II. Beszédfogyatékosság Film: Anna

49 Definíció A beszéd két nagy folyamatának, a beszédprodukciónak és a beszédmegértésnek a zavarai érinthetnek egy-egy részfolyamatot, kiterjedhetnek az egyik mechanizmusra teljes egészében avagy megjelenhetnek a beszéd valamennyi folyamatában. A beszéd- és nyelvi teljesítmények súlyos zavarai, amelyeknek hátterében elsősorban biológiai/organikus, funkcionális okok húzódnak, változatos tüneti kép mellett a beszédfogyatékosságok körébe sorolódnak.

50 Beszédzavarok típusai (okok szerint) a)Organikus eredetű beszédzavarok: A hangképző szervek organikus hibája, hallássérülés, avagy az agyműködés, illetőleg az idegrendszer szervi zavara b)Funkcionális beszédzavarok (pl. autizmus) c)Pszichés eredetű beszédzavarok (pl. pszichogén afónia) d)Környezeti tényezők (leggyakrabban az ingerszegény környezet) eredményezte beszédzavarok

51 Értelmileg akadályozott gyermek Film 9. 1., és 9. 2.

52 Definíció Értelmi fogyatékosság: Gyűjtőfogalom Értelmi akadályozottság •IQ 50 pont alatti •Legalább 2 terület sérül az adaptív képességek közül •18 éves kor alatt manifesztálódik

53 Rehabilitáció-habilitáció Rehabilitáció •Visszahelyezés,ajelenlegihelyzethezviszonyítotte gymegelőzőenvoltjobbhelyzetbevalóvisszahelye zés. •Jogi, egészségügyi, munka, családi, szociális helyzetekre vonatkozik. Habilitáció •Olyan társadalmi beilleszkedést elősegítő tevékenységek összességek, melyek célja a fogyatékossággal született embere (gyermekek) meg nem lévő, új képességeinek kialakítása

54 A habilitáció területei •Orvosi •Gyógypedagógiai •Gyógypedagógiai tevékenység: Személyiség fejlesztésre, oktatásra, nevelésre irányuló speciális pedagógiai tevékenység •Foglalkozási •Iskolai felkészítés, készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás, munka világa •Szociális Nem a fogyatékosság az akadályozó tényező, hanem a beszűkült társadalmi környezet Cél az ÉA személy aktív, alkotó része legyen a társadalomnak

55 A habilitáció színterei •Korai fejlesztés: Másodlagos, ráépülő sérülések elkerülése •Óvoda: Szociális alapok •Iskolai nevelés: Irányelvek meghatározza a habilitációs/rehabilitációs órakeretet Oktatás 15%-a •Munka •Egyéb szociális színterek

56 Iskolai munka: Alsó szakasz •Pszichés funkciók fejlesztése •Képesség és szokásrendszer kialakítása •Játékos fejlesztési formák dominálnak A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások jellemzői: •Kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján •Bazális stimuláció •Vizuomotoros koordináció, grafomotoros ügyesség fejlesztése •Beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot- javítás, szókincsfejlesztés

57 Iskolai munka: Középső szakasz I. •A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása •Napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítés, készségfejlesztés •Jel-és szimbólumértés kialakítása A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások jellemzői •Egyéni sajátosságokon alapuló előző szakaszbeli fejlesztés megerősítése •Értelmi képességek, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztése

58 Iskolai munka: Középső szakasz II. •Orientációs képességek (tér, idő) fejlesztése •A meglévő ismeretek gazdagítása •Az érzelmi élet gazdagítása, szociális érzékenység fejlesztése verbális és nemverbális kommunikációs technikák elsajátításával •Egész személyiségre kiható–helyi lehetőségekhez igazodó- terápiák alkalmazása

59 Iskolai munka: Felső szakasz •Az ismeretek bővítése •Alapvető kultúrtechnikai ismeretek differenciált alkalmazása •Munkaképesség kialakítása •Normakövetés egyszerű szociális kapcsolatokban •Életvezetést segítő technikák alkalmazása A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások jellemzői •Eddig hasznosított terápiák, kommunikációs technikák alkalmazása

60 Foglalkoztatás •Készségfejlesztő speciális iskola OKJ-s bizonyítványt ad 2x2 év Tankötelezettség 23 éves korig Egy-egy terület résztevékenységeit tanulják meg Felkészítés a Munkahelyi Gyakorlat Program keretein belül •Történhet: Szegregáltan Integráltan

61 Foglalkoztatás szegregáltan •Védett munkahelyek A munkával rendelkező, megváltozott munkaképességű emberek 95%-át foglalkoztatják. Az enyhe és középsúlyos fokban értelmi fogyatékos emberek, elsősorban a védett munkahelyeken találnak munkát, azon belül főleg a célszervezeteknél. •Szociálisfoglalkoztatók Általában az önkormányzat tart fenn, megváltozott munkaképességű embereknek nyújt munkalehetőséget. Más, társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok tagjai, például idősek és egyedülálló anyák is kaphatnak munkát. •Célszervezetek Gazdálkodó szervezetek, ahol a fogyatékos személyek alkotják a munkaerőnek legalább a 60 százalékát

62 Foglalkoztatás: Képességfelmérés Lantegi munkaképesség-mérő módszer: •Méri: A munkára jelentkezők munkaképességeit A munkakör elvárásait: Azonos kategóriák mentén! •Célja Megfelelő embert a megfelelő helyre! Növelni a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatottságát Elősegíteni a munkára jelentkezők képzését, fejlesztését Javítani a munkakörülményeket Új eszközt adni a szakértői bizottságok kezébe •A felmérés menete: A munkavállaló felmérése A munkahelyhez kötött munkakör felmérése

63 Foglalkoztatás integráltan: Salva Vita •A Támogatott Foglalkoztatás az USA-ból származó speciális munkaerő-piaci szolgáltatás Mind a sérült ügyfél, mind a munkaadó részére teljes körű támogatást nyújt •Célja, hogy a fogyatékos emberek egyéni szükségleteiknek megfelelően, személyre szabott segítség mellett, normál munkahelyeken, integráltan, az elvégzett munkaértékének megfelelő fizetésért dolgozzanak. •Jellemzői: Személyre szabott támogatás, Választási lehetőségek kidolgozása és az önrendelkezés erősítése, Tartós utókövetés.

64


Letölteni ppt "SNI a, SNI b Szabó Edina. SNI vizsgálata, megállapítása 10. § (1) Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok: •a) a hallás-, értelem- és személyiségvizsgálat,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések