A média hatása gyermekeinkre

Az előadások a következő témára: "A média hatása gyermekeinkre"— Előadás másolata:

1 A média hatása gyermekeinkre
Herczeg Csilla Zalaegerszeg, február 16.

2 A szocializáció történeti változásai
Középkor – A világ megismerése személyes tapasztalás útján történik XIX. szd. – Iskoláztatás általánossá válása, döntő szerep az írásbeliségé. Napjainkban - A médiumok, mindenekelőtt a televízió elterjedtsége jelentős mértékben átalakítja a szocializációs folyamatot. A mára már hagyományosnak tekinthető médiumok (film, újság, televízió, videó stb.) mellett a gyorsan elterjedő új technológiák is egyre jelentősebb szerepet játszanak a gyerekek és a fiatalok mindennapjaiban.

3 Magyar Filmművészek Szövetségének Gyermek és Ifjúsági Szakosztálya
MEMORANDUM (2002) A televízió adós a magyar népmesék, mondák, a magyar irodalom klasszikusainak megjelenítésével, az átalakuló magyar társadalom, gyerekek, fiatalok életére gyakorolt hatásainak művészi ábrázolásával. Az állami, társadalmi, illetve szakmai szervezetek ismerjék el a gyermek televíziózás és a gyermekfilm készítés fontosságát. Lássák be annak védtelenségét és tegyenek lépéseket a támogatására. Az ORTT 2001-es felmérésére reagáltak

4 Az óvodás – kisiskolás gyerekekben az erőszakos rajzfilmek hatására növekedett a fizikai és verbális agresszió NEM MINDEN AGRESSZIÓ EGYFORMA! I. Kulturális kifejezési forma, művészi kifejezésű. Hangsúlyozza a történet tragikus jellegét. (népmesék, mitológiai legendák, királydrámák) II. „Vidám erőszak” – hidegvérű, gyors, látványos, de üres.

5 Tévében látott erőszak és az agresszív viselkedés
Okozati összefüggés Tévében látott erőszak és az agresszív viselkedés összefügg! Ennek mértéke függ: Gyermek társadalmi helyzetétől Intelligenciájától Szülői példától (George Gerbner)

6 Hogyan reagálnak a gyerekek az agresszióra?
Többség: Normális, elfogadható válaszreakció a külvilág ingereire. Toleránsabbá válnak az agresszióval szemben. Fokozott félelemmel és visszahúzódással reagálnak. (Aronson) Az agresszió megértése csak fokozatosan változik a gyermek fejlődésével!

7 Az agresszió megértése
3-7 éves: csak az agresszív cselekményre emlékszik 10-14 éves: már az erőszak motivációjára, annak rövid és hosszú távú hatásaira is emlékszik. Óvodások: képlékeny a normarendszerük, meggyőződésük, hogy amit a felnőttől látnak, az csakis jó lehet.

8 Miért veszélyes?? 3 évesek – fizikai valóságként élik meg a képernyőn látottakat 4 évesek – már kezdik érteni, hogy ezek csak képek 9 éves kor előtt még nem képesek a komplex cselekményvonalat követni, nem értik a cselekmények és a következmények közötti összefüggéseket. 9-10 éves korban érik el a „tévéérettséget”, ekkor a látottakat már összevetik a valósággal. Már különbséget tudnak tenni fikció és valóság között.

9 A médiaerőszak mechanizmusa nem direkt
12 éves korukig… erőszakos tettet halottat látnak A médiaerőszak mechanizmusa nem direkt Az erőszak hatása függ: a néző típusától a tévénézés körülményeitől a látott agresszió mértékétől

10 Jutalmazott agresszió
Ha a filmben az erőszak sikerre visz, és negatív következmény nélkül marad, akkor a gyermek pozitívnak ítéli ezt a viselkedésformát és az életben is alkalmazza. Ha a jófiúk „rosszalkodnak” és a filmben nem bűnhődnek, utánzásra késztetik a gyermeket. Ha a környezet visszaigazolja az erőszak helyességét és a film azt mutatja, hogy az áldozat a megérdemelt büntetését kapta - akkor az erőszak igazolása növeli az agresszív hatást.

11 A tévéérettség 9-10 éves korban alakul ki.
9 éves kor alatt a gyerekek gyakran nem képesek egész történetként megérteni a filmet, nem értik az összefüggéseket. Az erőszakos cselekmények ilyenkor direkt hatnak. Csak az életkoruknak megfelelő műsorokat nézzék! A szülői példa fontos!

12 Az erőszak hatása műfaji típusonként eltér
Rajzfilmek: klasszikus rajzfilmek akció-rajzfilmek Kétfajta szemlélet: 1. Nem jelentenek veszélyt, mert a gyerek komikusnak találja a rajzfilmekben az erőszakot. 2. Veszélyesek, mert bagatellizálják és elfogadhatóvá teszik az öncélú erőszakot. Kötekedés, káröröm.

13 ha az erőszaknak nincsenek következményei!
Rajzfilm – a humor is lehet veszélyes ha az erőszaknak nincsenek következményei!

14 Magyar alkotások helyett: olcsó, silány képi ábrázolású és erkölcsi tartalmú akció-rajzfilmek
Japán - anime (lélek) Mangák - megfilmesített képregények Szereplők: szörnyek, zombik, ördögszerű sárkányok, ijesztő figurák Nincs határvonal a pozitív és a negatív hősök között. Állandó tartalom: átok, mágia, támadás, kínzás, gyilkosság.

15 Akció – rajzfilmek veszélyei
Ismételgetett klisék, szándékosan érthetetlen kifejezések Intenzív fény- hangeffektusoktól folyamatos a gyermek izgalmi szintje A gyermekben felgyülemlett érzelmek, pl. a halálfélelem, nem oldódik a happy end-del Az állandósult izgalmi szint szervi panaszokhoz vezet, csökken a koncentrációképesség, szorongás alakul ki.

16 Fontos a műsorhely megválasztása!!!
Más műfajok Kalandfilmek: nem jelentenek veszélyt. Földrajzilag és időbelileg távol álló erőszakos cselekmények. Krimik: Veszélyesek. Valósnak ható történetek. A tett következményei már nem mutatkoznak meg. Akció és horror filmek: A gyerekek szempontjából leginkább káros műfaj. (Utánzás. Üldöztetéses szorongás) Öngyilkosság: provokál vagy gátol – a hatása megjósolhatatlan. Különösen veszélyes a serdülő lányokra. Fontos a műsorhely megválasztása!!!

17 Sokak szerint a jelzés piktogram „diszfunkcionális”.
I. Kategóriás műsorokat nem kell ellátni jelzéssel és bármikor leadhatók. V. Kategória tartalmának leadása TILOS. A további három kategória leadásakor közölni kell azok minősítését, emellett jelzés piktogram formájában a képernyő valamely sarkában a műsor teljes időtartama alatt meg kell jeleníteni. Sokak szerint a jelzés piktogram „diszfunkcionális”. MEGOLDÁS – technikai szűrő, v-chip beépítése a készülékbe

18 Médiatörvény 1996. évi. I. törvény 5. § (3) bekezdés
Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni. (4) bekezdés A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot, csak és 5.00 óra között lehet közzétenni. (5) bekezdés A kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos.

19 2002. évi XX. törvény Műsorszámok besorolása:
I. Korhatár nélkül megtekinthető II. 12 éven aluli nézőben félelmet kelthet, nem érthet, félreérthet III. 16 éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására alkalmasak, közvetett módon utalnak erőszakra, illetve szexualitásra, vagy meghatározó elemük az erőszakos módon megoldott konfliktus. IV. Alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása. V. A kiskorú fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására alkalmas, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, indokolatlan erőszakot tartalmaz

20 Reklám és a gyermek Az óvodások, kisiskolások a reklámipar legfontosabb célrétegei. Játékaikat egyre inkább a média határozza meg.

21 Reklám – kapaszkodó a gyermekeknek
Túlterhelt szülők időhiány a gyerekeknél hiányoznak a szociális kötődések a REKLÁM számukra a biztonság, a valakihez tartozás érzését közvetíti. Probléma: A reklám felnőttként szólítja meg a gyereket Csak a megszerzett javakat mutatja, a munkát nem. Ez álvilágot teremt a gyermek fejében. A FÜGGŐSÉG AZOKNÁL A GYERMEKEKNÉL ALAKULHAT KI? AKIKET A SZÜLŐK FIZIKAILAG ÉS LELKILEG ELHANYAGOLNAK!

22 A reklám szocializáló erő!
A gyerekek számára: identitást kölcsönöz ismereteket hordoz kulcs a felnőtt világhoz A gyermek háromszoros fogyasztó: Költi a zsebpénzét Költi a szülő pénzét Kialakul nála a márkafüggőség

23 A reklámipar célja Fogyasztásra ösztönzés
Manipulálással az életfilozófiánk alakítása MANIPULATÍV technikák: Rövid verses, humoros szövegek – akaratlanul rögzülnek. Az ismert ember hitelesebb. Szakemberek ajánlása. A film legizgalmasabb részét szakítják meg reklámmal – a magas vérnyomáskor jobban rögzül az üzenet Erősebb hangerő – érinti a küszöb alatti ingert

24 Gyerekekre gyakorolt hatás
1,5 év – felismerik a hang és a kép kapcsolatát 2 év – a reklámokhoz, műsorokhoz tudja kötni a zenei szignálokat 5 év – ugrásszerűen nő a felfogóképessége 6 év alatt – még nem tudnak különbséget tenni a reklámok és műsorok között. A média kihasználja… 7 év – már felismerik a reklámokat. Kialakul a realitás érzékük. Kétségbe vonják a reklámok igazságtartalmát. 9 év – Tv-érettség. „Gondolkodva nézés” 11-12 év – rájönnek, hogy a reklám irreális dolgokat közvetít. Szocializációjuk részévé válik, hogy: Az élet része a hazugság.

25 A védekezés taktikái Másik csatornára kapcsolunk
A gyermek tudatos fogyasztóvá nevelése

26 A gyermekeknek szóló reklámok veszélyei
Hatékonyságának titka – az „egybemosási törekvés”. Misztikus erővel ruházzák fel a termékeket. A történetek beépülnek szerepjátékaikba, a szlogenek korlátozzák kifejezőképességüket. A gyerekek vásárlóként vesznek részt a fogyasztási folyamatban. Döntésük erősen befolyásolható. A reklám a gyereket, mint ügyfelet szólítja meg. Összemossák a felnőtt- és gyermekvilág határait. Fejlesztések – a gyermek érdekében tett erőfeszítés A gyermek a technikai fejlődés résztvevőjévé válik – elektronikus játékok – nem tudja reálisan felmérni a saját képességeit Nyereményjátékok – gyermek bevonása a fogyasztási folyamatba A termékek tulajdonságait gyakran eltúlozzák, nem életszerű helyzetben mutatják be, nem adnak tájékoztatást az áráról.

27 Az áruk beépülnek a gyermekek képzeletvilágába, vágyaik közé.
Már most tudják, ha több pénzük lenne, többet vásárolnának.

28 2002-es törvénymódosítások
A tv. tiltotta a dohányáru, fegyver, lőszer, robbanóanyag, kizárólag orvosi rendelvényre vehető gyógyszer, továbbá gyógyászati eljárás népszerűsítését a reklámokban. - Az alkohol tartalmú italok reklámozása megengedett, de csak bizonyos feltételek mellett. (Szigorodtak a korlátozások) A reklám nem mutathat kiskorút erőszakos helyzetben és nem buzdíthat erőszakra. A televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére vagy szolgáltatások igénybe vételére. Műsorszerkezeti követelmény: Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, mely 14 év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a 30 percet.

29 Mit tehetünk?? Nem szabad eltiltani a tv-től a gyereket!
Együtt televíziózás, folyamatos magyarázat A reklámról gyermeknyelven való beszélgetés Példával elöl járni, nem „vak” fogyasztóként vásárolni Közösen, felelősen dönteni a vásárolt termékről. Más elfoglaltság keresése, a gyermeki fantázia „kivirágoztatása”.

30 Lélektani és fizikai hatások
Kevesebb időt tölt a szabadban. Kevesebbet játszik. Kevesebbet sportol, mozog. A mozgáshiány és a tévézés közben való evés miatt egyre több a gyomorpanaszos gyermek. A tv és számítógép előtt töltött idő nagyobb súlygyarapodáshoz vezet, mint az egészségtelen étkezés. Neurotikus tünetek – „tévékór”. Napi alvásigénye nem lesz meg, ezért feszült lesz.

31 „A média egyfajta kábítószer. Vezetékes drog. A nép ópiuma.”
Veszélyek: Gátlás, elfojtás, félelem, sematikus gondolkodásmód Túl sok információt közöl – a gyermek ezeket nem tudja feldolgozni Hamar elveszi a gyermekkort, a naivitást. A rajzfilmek, klippek felfokozott tempójúak, nincs idő a kontrollra, így tudati ellenőrzés nélkül hatnak. A média sematizál, és uniformizál. A gyermekekben gyakran összemosódik a média által vetített világ és a saját élete. A két világ kontrolálatlanul összekeveredik.

32 A televízió előnyei Erkölcsi ismeretek, szokások, normák kialakítása
Ösztönzi a gyermekeket a sportra, az egészséges életre A tévé hat a gyermek értelmi fejlődésére, a vizuális kultúrájára, megismeri a távoli országokat Javítja a koncentrációt, az emlékezetet. Vetélkedők, kvízműsorok fejlesztik a tárgyi tudást Anyanyelvünk megismertetése, megszerettetése

33 Több fogalmat ismernek a tévéző gyerekek és ezeket tudatosan használják.
Fejleszti a nyelvi kultúrát. Az érzelmi nevelés fontos eszköze. A gyermekműsorok feladata lenne, hogy megszerettesse a gyermekekkel a munkát. Pozitívan alakítsa viselkedésüket, magatartásukat, jellemüket.

34 Internet veszélyei Személytelensége sok veszélyt rejt,a bűnözők kedvelt helye lett Meg kell tanítanunk a gyerekeket a háló helyes használatára Gyakran olyan képeket töltenek fel, ami az intimitás határát súrolják Kihasználják a gyermeki naivitást a bűnözők Videomegosztó oldalakra tesznek fel verekedést Egy jó hecc akár bűncselekmény is lehet Becsületsértés /facebook/

35 A zaklatás, rágalmazás, személyes adatokkal való visszaélés 2 évig terjedő szabadságvesztést is vonhat maga után Védelem:

36 Facebook káros hatásai
Kommunikációs képesség romlik Házi feladatok minősége értékelhetetlen Gyengíti a személyes kapcsolatokat Növeli a stresszt / alváshiány / Rövidebb ideig képesek koncentrálni a tananyagra Kevesebbet mozognak

37 Internet függőség jelei
Az Internetfüggő mindig több időt tölt el a gép előtt,mint azt elhatározta Ha nem jut fel a hálóra ingerültté, levertté, depresszióssá válik Az ebédet is már a monitor előtt eszi meg Elveszíti könnyen az időérzékét, az órák csak perceknek tűnnek Környezetét, családját, barátait teljesen elhanyagolja Hazudik a családjának a géphasználatot illetően

38 Társasági oldalak használata - chatelés
Figyelemfelhívó képet ne tegyél fel magadról Ne válaszolj személyes kérdésekre Azonnal zárd be a chatelést, ha durván beszélnek veled, vagy fenyegetnek Ne higgy el mindent, amit a világhálón olvasol, kérd ki a felnőttek tanácsát!

39 De mi van akkor, ha tévedünk?”
„Elköteleztük magunkat a jövőre nézve annak a hipotézisnek, hogy jobban felvértezzük gyermekeinket, ha mindent tudnak, amit mi tudunk. Erőszakról, politikai tévedésekről, atomháborúról, szexről, kábítószerekről, betegségekről, és így tovább. De mi van akkor, ha tévedünk?” /Neil Postman/

40 Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet!
Herczeg Csilla